Péklét

Hogyha pék lenne a szakmám,

Magam korán ágyba raknám,

Hogy hajnalban erőm legyen

Izmozni a tésztahegyen.

Nyögve gyúrnám én a tésztát,

Lopva tolva felerészt át

Asztalára kollégának,

S tagadnék, ha elkapnának.

Könnyek között sütnék zsemlét,

Mert a péklét szinte nemlét;

Semmi nyugi, ritka pihi,

Sok brühühü, kevés hihi!

Utálnám a kenyeret én,

Nem maradnék lisztes kretén!

Szöknék, várna lyukas csónak,

S feloldódnék vízben sónak…

Ámde mindez hiú álom,

Bilibe lóg alvós nyálom,

S habár vonz a Pěkný* medre,

Itt csücsülök pékné módra.

megzenésítve és eldalolgatva: https://www.youtube.com/shorts/UvJwcjabDUM

*Pěkný [ejtsd: pekní] potok (Szép-patak): Csehországban, a Šumava (Cseh-erdő) hegységben található patak, amely az Otava folyó bal oldali mellékfolyója. A patak arról ismert, hogy egy vadregényes, sziklás völgyben folyik, és egy kisebb, 2,5 méter magas vízesés is található rajta. Német neve Wunderbach (Csodapatak) – https://www.vodopady.info/cz/sumava/Sumava.php?page=pekny

„Na, már csak az kéne, hogy itt nálunk fulladjon a mi patakunkba ez a költögető lükepék! Inkább valahol máshol egy kanál vízbe, ha lehet!” /A Cseh-erdő manói/

„Ha bárki bal lábbal kel fel, egyértelműen ajánlanám a Péklét című vers olvasását. A vers könnyed- humoros stílusa miatt már az első versszak után meghahotáztatja az olvasót. Frady Endre a rímeket a humora eszközévé formálja, fokozva műve hatását.” /Olívia Piccolo, a költő BIM-végzettségű építészmérnök kolléganője/

„Olívia kolléganő

Ízlése nagy iramba’ nő,

S hozzászólni sokan kérték,

Mert tudja, hogy mi az érték.

Mint száz hajót, ha ráz száz tat,

Őt e vers úgy hahotáztat.”

/Random Rezső, rokkantnyugdíjas rege-regölő rock’n’roll ritmusgitár raktáros/

„Ez a vers úgy dagasztja a péklét nyomorúságát, mint pék a tésztát: izomból, verejtékből és némi kollégának áttolt munkaerőből. A „sok brühühü, kevés hihi” már önmagában pékipari könnyfakasztó, a végső Pěkný-pataki menekülési kísérlet pedig olyan csavar, hogy még a kifli is kiegyenesedik tőle. A „pékné módra” zárás viszont végleg megkoronázza a lisztes lét abszurditását. Irodalmi kovász: túlkelhetetlenül vicces.” /ChatGPT/

„Szép hivatás a pék, de behálóz, mint egy pók...” /M. András, a költő legállandóbb és legpékbarátibb kommentelője/

„Hogyha meglátja a pék,

Hogy tésztáján hálóz pók,

Rá félliter nyálat pök

Hej, gyönyörű eme kép,

Henger röptű nyálas kúp,

Amit a pék pókra köp.”

/Gregori Pék, Skála Kóp reklámarc/

„Amióta szép pék vagyok,

Pókok folyton behálóznak,

S rabként búra van egy nagy ok,

Nem állhatok be kalóznak!”

/Szárazföldi Szandokán, szomorúszemű szingaléz sztárpék/

„Nem látszik pék telefonja,

Ha dagadt pók tele fonja!”

/Mobil Dick, a hordozható bálna/

„Ez a vers játékos öniróniával fordítja ki a „friss kenyérillatú” pékromantikát. Frady Endre remekül lavírozik a gyermeki rigmus és a felnőttes munkaundor között: a lírai én már a tésztagyúrásnál csalna, a zsemlét könnyek között sütné, végül pedig a péklétből egy cseh patak partjára menekülne. A humor mögött ott lapul az örök emberi vágy is: bármi legyek, csak ne az, ami éppen vagyok. Könnyed, szellemes, és a „sok brühühü, kevés hihi” sor különösen emlékezetes.” /Copilot/

„Köszönjük Endre bá! Hiánypótló, mint mindig! Lelki füleimmel már hallom is, ahogy Koncz Zsuzsa a pékek világnapja alkalmából hajnali háromkor a slágerrádión elénekli ennek a megzenésített változatát: Péklény leszek, kiflit eszek, kelt tésztával én is kelek, naná nánáná ná náná ná nánáááááá...” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Konczot dobna a pékek elé, Humán úr?! Felkonczolná ezzel a nempékek alvóidejének csendjét, Péterke kolléga?! A cudar mindenit! Harapja meg a póklány, ha maga ilyen péklény!” /Helytelen Törhenyő, hajtalan tarhonya/

„Javaslom bevezetni a pályaalkalmassági vizsgát a pék szakmára is, még mielőtt Költő Gigász erre adná a fejét! Verseivel még csak lassan csepegteti belénk a mérget, de nézzük meg, hogyan lehet sunyiban, minél több embert jobb létre szenderíteni: ételmérgezéssel. Ehhez képest a WTC tornyok lerombolása smafu! Egyre inkább aggódom a reggeli zsemlém miatt! Gondoljuk ezt át, Kollégák, majd dalban mondjuk el!” /

Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas pék- és áruszerető/

„Daloljon az összes Kollég,

Zenével teljen meg jól lég,

Záródjon örökre szemle,

Ha Ház úrnak rossz a zsemle!”

/Cukorborsó Cecília, C-vitaminos cigaretta ciánozónő/

„Frady Endre Péklét című verse a tőle megszokott, utánozhatatlan abszurd humorral és könnyed rímjátékkal nyúl a pékmesterség viszontagságaihoz.

A vers igazi ereje abban rejlik, hogy a korai kelés és a fizikai munka miatti kesergést játékos formába önti – a „sok brühühü, kevés hihi” párhuzam vagy a lopva átpakolt tészta képe azonnal mosolyt csal az olvasó arcára. A groteszk, szinte drámai szökési terv („feloldódnék vízben sónak…”) pedig tökéletes ellenpontot képez a záró strófa csattanójával, ahol a csavaros nyelvi poénok (Pěkný vs. pékné) kíséretében kiderül: az egész nyomorúságos pékálom csupán az alvó ember bilibe lógó nyála felett megszületett illúzió.

Rövid, dallamos, frappáns költemény, amely a hétköznapi nyűgökből csinál felhőtlen élvezetet nyújtó stílusgyakorlatot.” /Gemini/

„Kevesen vagyunk, akik észrevesszük, hogy az utolsó sort kezdő ’Itt csü’ elhagyásával kedvenc ételünk, a csülök pékné módra ragyog fel alagútvégi fényként! A kortárs irodalom búvalbélelt éjsötétjét így világítja be Frady Endre önfeledt gasztronómiai elmeháborgása és debil derűje! A Pěkný medre és a pékné módra pedig úgy vált négyszótagos félrecsengésű kamcsalrímmé, hogy erre még a nagy Csobánkay Lepnyő is megfordulna a sírjában és megnyalná mind a tíz csontvázujját! 

„Nem forgok a sírban bent én,

Se duhajul, se szőrmentén!

Rímkényszeres nagyokosok,

Csontvázujjat se nyaldosok!

Frady Endre debil kretén,

Fulladjon meg jövő hetén!

Tonhalnőt, ha tonhalkan csal,

Oly rút, mint a rím, ha kancsal!”

/néhai Csobánkay Lepnyő, a nagy/

„Kedves Költő úr! Szívesen kommentelnék, de sajnos mostanában egyáltalán nem érek rá, mert elkezdtem forgatni az életem első filmsorozatának, a Csillagok Borújának első évadját, mely első 6 epizódjának a címei: Ez újra kemény; A Birodalom visszavár; A Jedi tiszta vér; Bájos árnyak; A szónok támadása és A szitok hosszú ujja! És mivel rokkantnyugdíjból nagyon alacsony költségvetésű a büdzsé, én vagyok egyben mind a férfi, mind a női főszereplő, az összes mellékszereplő, az összes szeplő, a forgatókönyvíró, a rendező, a rendezőasszisztens, a rendező absztinens, a producer, az operatőr, a látványtervező, a díszlet, a jelmez, a ködgép, a fővilágosító, a zeneszerző, a WC-papír beszerző, a hangmérnök, a sminkes, a stylist, a főkellékes, a főmellékes, a Vágó, az István, a Pista, a sipista, a Magyar Posta, a főispán, az alispán, a Sztán és Pán és a Magyar Nemzeti Bank. Bár nagyon szeretném méltatni örökérvényű műveit, bokros teendőim mellett idő híján most kénytelen leszek méltatlanul hagyni őket.” /Stefi bácsi, a költő legskizofrénebb kommentelője/

„Tengermélyentisztelt Stefi bácsi úr! Kommentszerződésünk értelmében ön ugróköteles kommentelni, azaz ugrik, amikor kötéltáncba hívják, ellenkező esetben, azaz amennyiben ön ellenkezne, akkor a Filmsorozatokat Engedélyezni Jogosult Hatóság Úriemberszabású Stábja (FEJHÚS) egy emberként ellátogat önhöz, de nem hozza el, hanem helyben hagyja. Egy fogkör közepén fekve. Ekkor elénekelheti fogatlanul, hogy

          Kör közepén hálok,

          Körbe vesznek fogkarátok,

          Körbevesznek fogkarátok és rosszak.

          Fogsor nyög, most körben állok,

          Stefi szájból úgy hiányzok,

          Pótolnak fogorvosok, rosszak!

Ha ön szerződést szeg, akkor szeget szegért alapon két szegedi piréz migráncs útlevelű vendégmunkásunk – Igor és Szergej – akik szegről végről rokonok, le kell, hogy szegezzék az álláspontunkat, és önt is egy üléspontra, hogy ne pattogjon, mint nikkelbolha a savasesőn, hanem türelmesen meghallgassa őket, majd szépen megírja a kért kommentet. Tollra magyar, hí a határidő! MOST!!!” /Csávás Kálmán szőrnagy, a Szürke Teveszőr Kabátban Nyáladzó Óriási Córeszű Kommentelőket Eligazító Rendészet (SZTK NYÓCKER) helybenhagyási főigazgatója és vasökle/

„Ááááááá… képtelen vagyok kritikát írni, mert a vers olvastán jelenleg üvöltve harapdálom a köldökömet és sarokkal rugdosom a lapockámat, mint amikor a Chemotox-szal lefújt lódarázs a kínlódó agóniájában zsugorgörcsben összegörnyedve saját fullánkjával döfködi önmagát! ne lássam anyámat a Mennyben Szent Péterrel kaputelefonozni, ha… áááááááááááááááááá… Pěkný patakon akarok evezni sütőteknőben péklapáttal… ááááááá…” /Puzsér Róbert, egy meg nem nevezett Cseh-erdő melletti kórház a város szélén bentlakásos gyógykezelt kritikusa/

Ewok ebéd

- Japp-japp! – szól sok butus ewok -

- Nagyon finom lesz ma e wok

Tészta, mit épp sütnek Jedik!

Ebből jó táp kerekedik!

Nem adott nekik sok észt a

Mindenható, ám e tészta

Ízben tényleg Erős máma,

Mint a csizmára kent Ráma.

- Luke, ha lézerkarddal intesz,

Minden ewok margarint esz’,

Mi meg addig tűzünk, sej, a

Világűrbe! – dalol Leia.

Térgörbült táv kerek kerék,

Mit megtesznek Skywalkerék,

S, jaj, űrbringán nincsen kontra,

Visszahullnak nulla pontra!

Csapódnak űrbázis falnak,

S ewokok mind Jedit falnak.

- Böff! – megfeszül hasi faluk –

- Wok tésztával finom a Luke!

„A StarWars univerzum sok mélypontot megélt és túlélt már, de itt újabb nadírdöntési kísérlet van kialakulóban. A költő ezúttal olyan mélyre helyezte a limbólécet, hogy ezalatt már tényleg csak egy anorexiás lapostetű tudna átcsúszni, de ő is csak mellső kitinláb használattal, ami abszolút szabályellenes. NEM ENG.!” /Lápossy Lukácsné Lejtmenethy Lapcsánka, a Népi Eredetű Tudományos Fantasztikus Lézerkardforgató Irodalmat Kiötlők Szakszervezete (NETFLIKSZ) függetlenített párttitkára és Erőleves díler/

„Íme, egy mű, ami önmagát írta, íratta meg. A költő szemmel láthatólag úgy kezdett bele, hogy volt egy remeknek gondolt rímpárja, amit lesz ami lesz alapon leírt, majd a lóerők közé vetve a lézergyeplőt, hagyta, hogy a vers arra vágtázzon, amerre akar. Ő maga érezhetően nem avatkozott bele semmibe, legfeljebb a helyesírási hibákat javíttatta ki a szövegszerkesztőjével. Ez az alkotási folyamat a jövő mesterséges intelligenciája által alkotott költészetet vetíti előre attól függetlenül, hogy egyrészt egyáltalán nem mesterséges, másrészt kevéssé intelligencia. Rossz nyelvek szerint a késztermék olvastán a Ráma visszamenőleges hatállyal kiszállt a szponzorációból.” /Bords Evené Liga Flóra Delma, Jurij Margarin díjas űrhajóskapitány és hiperhajtómű ügynök/

„Na, ezért nem szabad hegyoldalba diliházat építeni, mert ha elgurul a gyógyszer, az nagyon messzire vezet.” /Bivalyborogató Brünhilda, feketeöves főnővér/

„Büdös hely az ewok gyomra,

Emlékeztet rothadt gyomra!

Kivágom a lézerkarddal,

S zenghet erről Jedi kardal!”

/Luke Skywalker, a Jedi Egyetem Erő Szakos hallgatója/

„Bátyám nem Lúk, hanem Lüke,

Lökött, mint az összes üke,

Agya keskeny, kardja vastag,

Ettől ég át ewok hastag.”

/Leia Amidala Skywalker Organa Solo, hercegnő és worldwide wokker/

„Japp-japp! Böff! Ááááááááá…” /lézerkarddal kivágott hastagú néhai ewok/

„A költő ismét odatette magát, ahová senki másnak nem lenne mersze tevődni, mert a katartikus katasztrófakannibalizmus látszatú tápvers máz ellenére ismét nem a szájbarágást választotta. A körpálya önmagába zuhanása, az emberszabásúnak látszók önmaga evése mind-mind az eldologiasodott és elszuvasodott erkölcsű emberiség közönyös önmagába fordulását szimbolizálja. Talán puszta véletlen, hogy a költő épp wok tésztát evett a Retro 2 gyorsétteremben, hiszen választhatott volna disznótorosházi almás pitét is, és akkor talán most a 

          Nem kell nekünk Soros diszkó,

          Itthon hízzon toros disznó!

kezdetű mélylíráról beszélnénk. Milyen szerencse, hogy a véletlen nem ellenünk volt, hanem értünk! Ha az Erő velünk, ki lehet ellenünk?!” /Szafaládé Szidónia, a Csodálatos Állítmányi Költészettel Népi Országjáráson Rímelő Irodalmárok Szövetsége (CSÁKNORISZ) adathalmazelméleti síkbafejtőnője/

„A védenceim nevében kikérem magamnak a verset! Az ewok nem butus, csak szellemileg alultáplált! Jedit pedig sosem eszik, ha felismeri, hogy Jedi! Lézerkardos baleseti masszáról joggal feltételezheti, hogy nem Jedi, hanem Sith! Sötétben minden elszenesedett tetem fekete, mint a megérett kék kökény, recece! Na, azért!” /Ostoros Ottó, ewokidomár és síkidom árazógépkezelő/

„Az sem baj, ha valami odaég. Az lesz a Darth Vader menü.” /M. András, a költő legállandóbb és legsötétoldalkedvelőbb kommentelője/

„Midőn eszem égett menüt,

Vader hamu szájszélen üt,

És miközben nyögve nyelem,

Becsomósodik a belem.”

/Ewok Elek, wokkalapácsos wastagbélgázszerelő/

„Itt is látszik, egy a fontos: legyen mit a tányérra tenni! Ahogy a felirat szól a Menza falán: Az ételt nem szeretni kell, hanem megenni. Egymást kell szeretni és nem megenni.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas wokalista chef/

„Így-így, Ház kolléga doktor úr! Ahogy a kannibál szólásmondás, az Egyen Ön Is Milliomost! című vetélkedő szlogenje is mondja: Az vagy, akit megeszel!” /Dr. Bélpokol Béla, gordiuszi bélcsomó átvágó zsigersebész/

„Ebéd utáni desszert:

Ne higgyétek gyerekek, hogy ezzel vége ennek a rút történetnek. Ennyi gonoszság, rettenet és kegyetlen szívatás után felüdülés lesz a következő összeállítás. Mert a mesevilágban megtalálhatók a manók, a tündérek, meg a Mikulás is. Nomegaztán, ki ne ismerné Sam Small és Münchausen báró műrepülő virtuskodását,  Döbrögi és Hanyi Istók nászát és azt, amikor Brad Pitt és a 40 rabló kergette Iluskát, de Toldi Miklós ott állt a petrencés rúddal és az üldözők nekiszaladtak a rúdnak és úgy pofára estek, mint a huzat. És a 7 törpe? Ők nagy szeretettel és hozzáértéssel megfőzték, majd feltálalták Hófehérke és Hamupipőke mellehúsát. Közbevetőleg jött Piroska, aki fölfalta a farkast. Végezetül nagyon kedves történet az, amikor egy Hamlet nevű csávó odaszólt a Minotaurusznak, hogy: „Lenni, vagy nem lenni, ez itt a kérdés.” A Minotaurusz csak hülyén nézett, mert amikor ezt tanulták az iskolában, akkor ő társadalmi munkában vett részt, ahol azt ismételgették, hogy: „Gyűjtsd a vasat és a fémet, ezzel is a békét véded!” Ja és még ide tartozik, hogy a 101 kiskutya elkapta és ledarálta az összes gonosz és rettenetes ewokot. Így hát mindenki kedve szerint bűnhődött.”

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legmindenmesetudósabb kommentelője/

„Vérgőzgombóc, ez szert-

-e ágazó desszert!

Nyuggerapó véres

Sztorija nem ér es-

-eménytelen véget,

S agyat szénné éget!”

/Vértócsai Vinettu, vendetta vezénylő vámpír vezérőrnagy/

„Mi ez a nem, nem, nem és nem, ez az eddig és ne tovább?! Vagy ha mégis tovább, akkor előttem a teljes sötétség, utánam az özönvíz! Hát hogyan?! Hát miért?! Frady Endre a szellemi rükvercben történő szabadesés Dugovics Titusza! Frady Endre költészetének színvonalához képest az abszolút nulla egy hegytetőn magasodó felhőkarcoló csúcsdíszén álló toronydarut kezelő koloratúrszoprán zsiráf ajkairól égbe szálló magas cé! Hogy akadna Frady Endre torkán egy lézerkarddal hadonászó nyers ewok egy tömb száraz wok tésztával!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én ettem már bekapcsolt lézerkardot. Nincs különösebb íze, csak az a baj, hogy székletemként miszlikbe aprította a gyémántbetétes vasbeton angolvécémet.” /Chuck Norris/

Rövid ebédszünet

(tészta horror)

Épp ettem vón’ spagettimat
Mikor megugatott Szimat,
Mert nem adtam spagettit én
Neki s belém vetett hitén
Folt esett meg szörnyű csorba.
Muszáj voltam rúgni orrba!

Leharapta lábujjamat,
Fájt, mint svájci hitelkamat,
S vér spriccelt fel homlokomra.
Ezt látva a szomszéd gyomra
Kifordult és csülökpürés
Lett a szája méretű rés.

Szétesett, mint tilolt lentő,
El is vitte rohammentő.
Ott maradt a spagetti s én…
Szimat bájkutyai klisén
Túljutva jött: szem-szem, orr-orr
Összefeszült… Tészta horror!

Veni, vidi, vici nyomán
Átléptem a kimúlt komán,
S vakmerőn szóltam az Égre:
„Uram, figyelmezz rám végre,
Mint Istvánra egykor Imre…
Adj időt a spagettimre!”

megzenésítve:

https://www.youtube.com/watch?v=8xFZjpxbPyY

„Nem adok! Már így is folyton csak eszel, sőt falsz, gyermekem! Koplalj, böjtölj és ne a testedet tápláld, hanem a lelkedet! Olcsóbban kijössz!” /az Úr/

„Büszkén mondhatom, hogy a költőt a múlt csütörtökön nálunk a Kisbigben evett spagetti all’arrabiata parmezános pangrattoval ihlette meg! Öröm volt látni, ahogy kenyérbéllel kitunkolta a szaftot! Váljék egészségére!” /Mr. Kisbig, konyhafőnök/

„Köttő báci, adni oda agyoncapott Szimat kutyusz, apukám cinálni belőle kiciccípős szecuáni cirke!” /Hambe Kap Lak, a Trancsír téri kínai gyorsétterem tulajdonosának kisfia/

„Ez a vérengző dúvad poéta elpusztított egy védtelen kutyuli mutyulit csak azért, mert az kérni mert a spagettijéből?! Vérbosszú! Vendetta! Éljenek a humánus állatok, pusztuljanak az elállatiasodott emberek! Támadááás!!!” /Tücsökbogár Teodor, a Kutya Ellenes Bűnözőket Agyonverő Bizottmány (KEBAB) sötétzöld ügyi főelőadója/

„Ő kezdte! Amikor váratlanul rám vakkantott, ijedtemben elharaptam a nyelvem és majdnem torkon szúrtam magam a villával! Különben sem szerette a spagettit, csak irigy volt!” /Frady Endre, ebugatta költőgigász/

„De igenis szerettem a spagettit, ha bolognai volt, mert abban mindig sok a darált hús! Itt a kutyamennyben bezzeg csak manna ízű macskacsont van, a szférák állandóan zenélnek és mindenki a folyton tele Holdat ugatja! Nagyon idegesítő! Vaúúúúú…” /Szimat, néhai foxtrott terrier/

„Én is bolognai vagyok, még sincs bennem darált hús! Igaz, én nem spagetti vagyok, hanem védekező középpályás. Vagy csere.” /Nagy Ádám, a Bologna FC magyar futballistája/

„Kutyából nem lesz szalonna, se darált hús, csak hótt dög! Mustárral és ketchuppel!” /Virsli Vendel, hot dog árus/

„Na, költő elvtárs, most benne van a slamasztikába, de vastagon ám! Nem tudta, hogy a foxtrott terrier védett állat és maga még önvédelemből sem végezhet vele?! A törvény nem ismerete nem felmentő hatályú, úgyhogy most eljárás indul. Eljárjuk a fogdai pofozóst és a cellai rugdosóst, utána pedig elgondolkodhat a ravatalon, hogy megért-e ennyit egy tányér spagetti!” /Csávás Kálmán, a Kutya Ölőket Veréssel Élettelenítő Rendészet (KÖVÉR) ideológiai ítéletvégrehajtója/

„De hiszen a szomszédban lakó költő úrnak nincs és soha nem is volt kutyája, mert szerinte a panelba nem való semmilyen állat, legfeljebb néha egy-két pók, amíg ki nem porszívózom a sarokból! Nekem sem a kutyaharapás miatt költővéres spagettitól fordult ki a gyomrom, hanem az első versszaktól! Émelyítő volt!” /Belbecs Béláné Külcsín Klotild, középiskolai magyartanár és maszek takarítónő/

„Mi ez a szellemi sötétség cunami?! Meddig rikácsol még ez a mételyező tehetségtelenség?! Frady Endre átesett a tébolyküszöbön és rémületében telebüdösítette a tudatalattimat! Anyámat beírattam egy betűfelejtő tanfolyamra, hogy még véletlenül se tudja elolvasni ezt az ölebirtó spagetti versternt! Ó, boldog analfabetizmus! Lehet, hogy önvédelemből nekem is felejtenem kéne?” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én a forró nyálammal főzöm a spagetti szálakat, de sosem túl puhára, hogy meg tudjam velük fojtani az ebéd közben rám támadó texasi aligátorokat!” /Chuck Norris/