Car rombolós karambolós szülinap

A kép csak illusztráció!!! (BRFK felvétele)

Szülinapom máma vanik,

Mégsem dőlnek rám a money-k.

Tortát vásárolnák lenn a

Bótban, hogyha pénzem lenna.

Hogyha nálam torták vónák,

Szélesek, mint szittya rónák,

S hosszúk, mint poéta pennák,

Akkor tele szájjal ennák!

Kocsimban, ha tortát falnák,

S pörögnének alu felnik,

Balesetben hörgőn fúlnék,

S röpködnének szétszelt fél nők...

„A Nemzetközi Nőtanács és a Feminista Internacionálé nevében a leghatározottabban tiltakozunk és kikérjük magunknak, hogy ez az elfajzott hímsoviniszta költő a születésnapján nőket üssön el az autójával!!! A gyengébb nem nevében legyünk erősek és mondjunk igent Frady Endre azonnali felnégyelésére! Legyünk mi nők a menők! Minden férfi monnyonle!!!” /Amazon-Attribútum Aranka, a Feminista Radikális Asszonykórusok Diadalittas Intézete (FRADI) vad angyala/

„Frady Endre tudatalattija most elszólta magát! Hisz nyilvánvaló, hogy a lelki szemei előtt megjelenő szétszelt félnő nem más, mint a fele sége. Miszlikbe Frady Endrét!!! FÉRJen el egy Lédererné típusú fonott kosárban!” /D. György, a költő társtervező cégű mérnökkollégája/

„Dé úr, önnek vad a vádja!

Képen éppen Stöpvejsz Nádja

(Meg almája, száma három)

Röppen, nem a drága párom!

Feleségemnek a férje

E vádakat ki kell kérje!

E rágalom nem oly derék,

Mint a szorgos Lédererék.

Lédererné és az ura

Kodelkát egy kissé fura

Módon szelte – vegyük észre! –

Nem ketté, de sok kis részre!”

/F. Endre, egy egész feleségű születésnapos költőgigász/

„Amikor Nádja ma hazajött, éreztem, hogy kicsit furcsán viselkedik. Olyan szótlan volt és mintha szét lett volna esve. Kérdezgettem, hogy mi a baja, de válaszra se méltatott, csak ledőlt. Egyszerre két helyre...” /Tompafőy Titusz, Stöpvejsz Nádja élettársa és éleslátószögmérőóraleolvasó/

„Je suis Nádja!” /a költő panelháza körül gyülekező kaszás-kapás nőnemű születésnapi felköszöntők kitűzó felirata/

„Semmi gond költő úr, ha néha kicsit figyelmetlen és elüt ezt-azt! Az a fontos, hogy a vasorrú bábát sose csapja el, mert megkarcolja a szélvédőt! A többieket viszont simán leszedheti egy jobb minőségű ablaktörlővel! Lepje meg magát a születésnapján egy új garnitúrával! Fel a fejjel és legközelebb ne hunyja be a szemét, ha valaki váratlanul feltűnik a zebrán!” /Kresz Károly, OKJ-s képzett autóvezető oktató/

„A költő is ember, mégis megbotlik, s ha már az utcán hever, legalább felvesz onnan egy közéleti témát. Pergő cselekmény, a magyar szókincs haladó, a klaviatúra önfeledt használata, a halandóság jókedvű ábrázolása - Istenem, hát mikor legyen az ember önazonos, ha nem a saját szülinapján? Száz szónak is kancsal bokorrím a vége: zene a fülnek.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Hát észrevette, Humán úr, maga is észrevette?! A költőóriás olyan természetességgel kancsal bokorrímlik, ahogy más a zokniját szagolgatja, hogy le kell-e már vennie a heti lábmosáshoz, vagy ahogy a kánikulában átizzadt ember kicsavarja a hónaljszőrét, mielőtt felszáll a zsúfolt tömegközlekedési eszközre! Igaza van abban is, hogy önazonosnak kell lenni! Ugye jól emlékszem, hogy ön azonos azzal az emberrel, aki tartozik nekem kétszázezer forinttal? Adjak számlaszámot, vagy készpénzben rendezi? De igyekezzen, mert a barátaim már úton vannak és sietős nekik a dolog, mert már közeledik a heti zoknicseréjük ideje!” /Szagbarbár Sziszinnyó, rímbokor ültetvényes rabszolgahajcsár és kancsuka díler/

„Boldog születésnapot kívánok! A nőket meg nem felezni, hanem kétszerezni érdemes. 40 éves feleséget cserélni két 20 évesre, stb. „ /M. András, a költő legállandóbb és legfeleségtelenebb kommentelője/

„Egy feleség fél egészség,

Kettő meg a másik fele?!

eM úr, mit mond, nagy merészség,

Nők leütik, s kel-e fel-e?

Fél sok önnel hasonszőrű

Béla, Pali, Bandi, Pista!

Szeli őket éles tőrű

Vérgőz Vilma feminista!”

/Rekettye Rezső, rettenthetetlen oroszlánvadász és papucsférj/

„Értem én, költő úr, hogy ma van a születésnapja, és fel is köszönteném, ha nem utálnám annyira, de azért mégsem kéne már versírás előtt matt részegnek lennie! Kizárt dolog, hogy valaki józanul ilyen valamit írjon! Ön dönt, iszik vagy vedel! De én is döntök: NEM ENG.!” /Tarhonyássy Tokány, a Születésnapi Alkotások Gondosan Mérlegelt Irodalmával Népet Tanító Alapítvány (SZAGMINTA) dupla tokájú főcenzora/

„Mi ez már megint?! Hogy lehetséges, hogy Frady Endre évről évre minden egyes születésnapján még életben van?! Hová korcsosult ez a nemzet, hogy 57 év alatt nem volt senki, aki felhorgadt indulattal fokost ragadott volna, vagy lóra pattanva elkezdett volna hátrafelé nyilazni, netán elrepített volna egy nehéz követ, esetleg megmarkolt volna egy megfojtásra alkalmas kanál vizet és leszámolt volna ezzel a minden idők legeslegelső számú közellenségeit is messze alulmúló erkölcsi pusztulattal, ezzel a világirodalmi spanyolnáthával, ezzel az agyalapi pöcegödörrel, ezzel az intellektuális topronggyal?! Ne lássam anyám jelenéseit akusztikus szférákon zenélni, ha nem lépek a tetvek mezejére és nem gründolom össze a Frady Endre Kiirtását Államilag Legalizáló Alapítvány (FEKÁLIA) szellemi holdudvarát! Aki magyar, ide hozzám!” /Puzsér Róbert, kritikus/

Frady Endre csak annyit tud, hogy eddig 20 819 napot élt, én viszont azt is, hogy még hány napot fog. Mint látható, a napjai meg vannak számlálva.” /Chuck Norris/

Szemüveg

"kerek erdő közepén"

Egyszer volt, hol nem volt, kedves gyerekek, az átlagos R sugarú körrel közelíthető majdnem kerek erdő közepén, azaz a fasűrűséggel súlyozott mértani középpontjában ott hevert egy több szempontból is levert szemüveg. De ez nem közönséges szemüveg volt ám, nem egy síküveges pápaszem, vagy egy oktondi okuláré, nem, nem! Ez egy nagyon-nagyon távolba látó csodaszemüveg volt, amivel nem csak térben lehetett nagyon-nagyon távolba látni, hanem időben is.
Na, gyerekek, ennek a szemüvegnek nem volt párja, mert készítőjét, a messze földön híres Fókusz mágust megbízója, a kegyetlen VII. Hecsedli király eltetette láb alól, hogy többé egyetlen konkurens királynak, császárnak, cárnak, cézárnak, führernek, feudalista pártfőtitkárnak, népköztársasági elnöknek, vagy illiberális miniszterelnöknek se tudjon hasonlót csinálni. Meg aztán a király mérges is volt az optikus varázslóra, hogy olyan nagyon-nagyon távolba látó lett a szemüveg, ő ugyanis térben csak a birodalma határain túli meghódítandó területeket szerette volna látni, időben pedig a következő heti lovagi tornákat, hogy a győztesekre fogadva megtöbbszörözhesse a vagyonát. Attól, hogy belátott a Hold mögé és megfigyelhette, amint ezer évvel később egy távoli ismeretlen bolygón kis zöld emberek Marsi Anikó mintás azonosítatlan repülő objektumokat lőnek ki a világűrbe, nem lett se gazdagabb, se boldogabb. Sőt, csak felidegesítette magát és egy csomót kellett költenie gyógyszerekre, udvari hóhérra és gyorsan fogyó ítéletvégrehajtó eszközökre, mert dühében egyre több bűnbak udvaroncnak a fejét kellett lecsapatnia.
Hű, gyerekek, ha láttátok volna, hogy sújtottak le a csupasz nyakakra az olcsó kínai és a méregdrága walesi bárdok, akkor most biztosan rosszat álmodnátok! Nem is mesélem el nektek, bár gyanítom, hogy ennél vérengzőbb horrorfilmeket is lájkolgattok a neten…
Szóval dühöngött a király és fogyott a nép. Ám ekkor egy mélyszegény ember optikusnak kitanult legkisebb fia felajánlotta VII. Hecsedlinek, hogy a lánya kezéért és a fele királyságáért kalibrál egy kicsit a szemüvegen. Balszerencséjére az uralkodó nem ismerte a kalibrálás szót és ott helyben lecsapatta mélyszegény ember optikusnak kitanult legkisebb fiának a fejét. Hű, gyerekek, megmérgesedett erre a mélyszegény ember két idősebb fia és palotaforradalom szervezésébe akartak fogni, de a lelkiismeretlen lakájmédia lekaraktergyilkolta őket, úgyhogy külországba kellett menekülniük, ahol boldogtalanul éltek, amíg meg nem találták életük párját, akivel azután boldogan éltek, amíg rá nem untak egymásra.
A király ekkor jobb kedvre derült és kilovagolt a strómanja által saját magának nemrég elprivatizált átlagos R sugarú körrel közelíthető majdnem kerek erdő közepébe. Eközben fel akarta venni a lovaglószemüvegét, de, képzeljétek el gyerekek, véletlenül összekeverte a nagyon-nagyon távolba látó szemüveggel és a következő látvány tárult a szeme elé:
Egy térben és időben nagyon-nagyon távolba szakadt ük-ük-ük-ük-unokája, a fiatalkori önmagára megtévesztésig hasonlító MDCLXXXIII. Hecsedli Jenő űrhajóparancsnok a fedélzeti számítógépe előtt ülve  morfondírozott:
- Talán a kompjúter oprendszerét kéne szemidigitális satavezérlővel szerverkompatibilissé tenni, hogy konnektálhasson az ixcsénddzsel és a wifis rúter invertálhassa a fájmappát az úesbé portra…
Na, gyerekek, a király ezt hallva egyszerre kapott szívinfarktus, agyvérzést, hasmenést, tüdőcsúcshurutot és vírusos napszúrást, valamint egy hatalmas menetszélütést a nagyon-nagyon távolba látó szemüveg miatt észre nem vett nagyon-nagyon közeli légellenállástól, majd tátott szájjal átbucskázva a lova feje felett a fűbe harapott. A pórul járt VII. Hecsedlit VIII. Hecsedli eltemettette és most az igaztalanok álmát alussza, hogy legyen neki nehéz a föld!
A király szemüvege pedig a közvélemény által jobbesetnek suttogott balesetben oda esett, ahová már a legelején meséltem.
Ott van az azóta is!
Ennyi volt a mese meskete, jó éjszakát gyerekek!

RENDŐRSÉGI KÖZLEMÉNY:
A helyszínelő szakértőink megállapították, hogy a vágtató lóról a menetszéltől hanyatt vágódó király nem bucskázhatott arccal előre a lova feje fölött, így nyilvánvaló, hogy itt balesetnek álcázott gyilkosság történt. Az elsőszámú gyanúsítottként letartóztatott mesemondó eleinte következetesen tagadott, ám kitartó kihallgatásaink hatására, ami még maradt belőle, az beismerte a bűncselekményt. Sőt még három, korábban felderítetlen esetet is. Nyilvános lefejezése holnap délben tekinthető meg fejenként 100 Eurázsióért az olimpiai stadionban. Nőknek, gyerekeknek, katonáknak és nyugdíjasoknak féláron.