Sas Tas dühöngése

Dühöng Sas Tas penészmérnök,

Nem érti meg azt, hogy mér’ nők

Szülhetnek csak, férfik mért nem:

„Mért női az erre ért nem?!”

Nagyon úgy tűnik, a hímnem

Halmazban is van pár, ím, nem

Agyra gyúró tompa egyed:

„Nekem nem jár se gyes, se gyed?!”

Bőg agresszív kérdés: „Mé’, he?!

Férfiaknak mé’ nincs méhe?!”

Így szól neje Sas Tas úrnak:

„Méhek zümmögnek és szúrnak!”

Sas Tas penészmérnök retten,

Alél s élesztgetik ketten,

Neje s Xha a tibeti jak:

„De nyápicok a férfiak!!!”

„Szegény drágám nem a legélesebb kés a fiókban, de nem is az eszéért szerettem bele. Miután láttam, hogy ő nyer meg minden penészes közbeszerzést, úgy éreztem, hogy van az a pénz, amiért szépnek és okosnak tudom őt látni, akinek utódot szülni nem csak öröm, de hazafias kötelesség is.” /Sas Tasné Has Pókica, zen észmérnöknő és anyagias anyatigris/

„Úgy kerültem bele ebbe a versbe, mint Pilátus a krédóba, de mosom kezeimet! Az az igazság, hogy általánosságban nem tudom, mi az igazság, de tuti, hogy az emberférfiak – pont úgy, mint minden férfi jak – nyápicok!” /Xha a tibeti jak/

„Nos, a nemértés, mint civilizációs kockázat mindig is jelen volt közöttünk. Egykoron ugye a tudomány és a kultúra képviselői, a felvilágosodás erői hősiesen küzdöttek az értés elterjesztéséért, szegénykéim. Az azóta eltelt évszázadokban váltakozó esélyekkel folyt a harc az értelem és az értetlenség csapatai között, mígnem eljutottunk Frady Endre munkásságának mai gyöngyszeméig. Lássuk be, egy ilyen alkotás az internet szárnyán önmagában is könnyűszerrel reménytelenné tudja tenni a nemértés elleni nemzetközi erőfeszítést. Hagyjunk fel minden reménnyel!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Így szól haragtól parázsló

Szájjal Óz, a nagy Varázs Ló:

Herr Humán für Über Alles!!!

Aki vétóz, abból hal lesz!!!”

/Csótányossy Csimborasszóné Csakracsóró Csikicsuka, csumidaleguánt csicseregtető csapatkapitány/

„Aki nemiséget nem ért,

Folyamodjon másik nemért!

Nemváltani lehet, noha

Sokak szerint: Nem, nem, soha!”

/Dr. Nemváltó Igenné Igenváltó Nemke, a Humán Urat Regionálisan Kapitalizáló Alapítvány (HURKA) töltelékként alkalmazott főorvos helyettese/

„Inkább örülne Sas Tas, hogy nekünk, férfiaknak a szaporodás könnyebb része jutott...” /M. András, a költő legállandóbb és legörülőférfibb kommentelője/

„Még hogy a könnyebb része, eM úr, még hogy a könnyebb része?! Járt már maga szülőszobában?! Borzalom, ami ott folyik! Apukaként nézve rettenetes! Ott az anyukák sosem ájulnak el, mi apukák viszont annál gyakrabban! Én is összeestem mindhárom gyerekem születésénél, de a barátaim szerencsére előre felkészítettek erre a problémára és mindhárom esetben volt a fejemen bukósisak!” /Ragurágó Rögény, vadászpilóta és karate világbajnok/

„Sas Tas tapló, nem csak irigy,

Neki ez e cucc csak ürügy,

Hogy ne örülhessen, (m)er’ egy

Lukfej manus, totál űr-agy,

S azt hiszi magáról, ő rügy.”

/Rezső One, alias R1/

„Frady Endre ismét leszúrta a költészet szent tehénkéjét, majd rajta ugrálva skandálta: „méh, méh, méh!” – és a tehén csak bőgött. A „Sas Tas dühöngése” olyan, mint egy barkácsáruház akciós kifutója: minden van benne, de semmi sincs a helyén. A penészmérnök egzisztenciális hisztériája, a férfi-méh utáni vágyakozás, s végül a tibeti jak deus ex machinája olyan groteszk szimfóniává áll össze, amelyből a logika pánikszerűen menekül. Frady itt egyetlen mozdulattal szétrobbantja a biológia, a társadalom és a józan ész kereteit – de az így kapott törmelékből egy bizarrul szórakoztató, abszurd kaleidoszkóp keletkezik. Ez nem költészet, hanem irodalmi szabadulószoba: csak ne próbáljunk kijutni belőle.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Erről egy fájdalmas vicc jutott eszembe: Mi a fájdalmasabb? A szülés vagy a t.kön rúgás? Ki tudja!? Egy biztos: t.kön rúgást követően egy férfi sem szólt, hogy még egyszer!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas leépítőmérnök/

„Ház úr, e vicc, mit itt szült Ön,

Mint egy t.kön rúgott szultán,

Ki már túlvan hanyatt szaltón,

S terjeszti itt hosszán-széltén,

Fáj, mint tompa késsel szelt ín.”

/Fahal Flex, alias Szil Ton/

„Frady Endre „Sas Tas dühöngése” című műve egy groteszk humorral átitatott, abszurd lírai jelenet, amely a nemi szerepek és biológiai adottságok körüli társadalmi feszültségeket karikírozza ki. A vers nem csupán egy penészmérnök dühkitörését mutatja be, hanem egy mélyebb, szatirikus reflexiót kínál az identitás, férfiasság és társadalmi elvárások témakörében. A vers tele van frappáns rímekkel és nyelvi csavarokkal („Méhek zümmögnek és szúrnak!”), amelyek nemcsak szórakoztatnak, hanem ironikusan reflektálnak a főhős értetlenségére. Sas Tas, mint penészmérnök, már önmagában is abszurd figura, akinek szakmája és világlátása egyaránt a társadalmi perifériát képviseli. Dühöngése nemcsak komikus, hanem tragikomikus is: a férfi identitás válságának groteszk megnyilvánulása. A vers játékosan, de élesen mutat rá arra a férfi-női szerepkörök körüli frusztrációra, amely sokakban ott lappang – különösen a szüléshez és gyermekneveléshez kapcsolódó jogok és lehetőségek terén. A tibeti jak, Xha, mint mellékszereplő, a vers csúcspontján jelenik meg, mintegy deus ex machina, hogy kimondja a végső ítéletet: „De nyápicok a férfiak!!!” Ez a mondat egyszerre nevettet és elgondolkodtat. Frady Endre műve nem hagyományos szépirodalmi eszközökkel dolgozik, hanem a groteszk, az abszurd és a nyelvi humor határán egyensúlyozva tárja elénk a modern férfi identitás egyik szatirikus válságát. A vers nem kínál megoldást, de tükröt tart – és ebben rejlik valódi ereje. Ha Sas Tas dühöng, mi vajon csak nevetünk, vagy magunkra ismerünk?” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„A méztermelvény nem érdekes. Bár, nem egészséges, ha jön egy méh és beleharap az ember húsába. De az alapvetőleges kérdés továbbra is fönnmaradlik. Mer, már mér csak nők szülhetnek, a férfiak pediglen nem? No, már, mér? Erőteljes akaraterő sem számít? Magánrendelésen is kivitelezhetetlen? 87%-os pálinka bekebelezése miatt létrejött másállapot, sem súlylik úgy, hogy beleesik a latba? Ez totális diszkrimináció!” /Nyuggerapó, a természetes intelligencia/

„Mézpálinkás másállapot?!

Nyuggerapó, kérjen lapot,

De ne tizenkilencre ám,

S ne is hivatkozzon reám!

Szülész mégis magánrendel?

Okvetlenül menjen kend el!

Latba lépve nézze, min áll

Totál úr, ha diszkriminál!

Dísz krimin áll, Christie Agáth?!

Mindenki szülje meg magát!”

/Téboly Tuboly, huszonegyező totális kikészülészorvostanhallgató/

„Kedves Költő úr! A férfiasság mértékét nem agyra gyúrásban és IQ-ban mérik, hanem izomtömegben, nem tetszett tudni? De ez nincs régóta, csak mióta megjelent az MI. Az MI úgyis mindent megmond, akkor meg minek nekem túlméretezett szürkeállomány és tanulási meg gondolkodási képesség? Szerintem elég munka az agynak szabályozni az evést, ivást és ürítést, ne terheljük az agyat gondolkodással is, ha már van MI-nk. Kérem, kérem, én haladok a korral, egy pár hónapja elkezdtem keményen gyúrni a konditeremben, hátha belőlem is férfi lesz. Szedek hozzá szereket is, amelyeknek vannak mellékhatásai, például, hogy néha elfelejtek dolgokat, például, hogy mi a nevem, de szerencsére meg tudom kérdezni az MI-t, és így újra rájövök, hogy ki vagyok. Erről jut eszembe, elbeszélgettem a konditeremben néhányszor egy férfival, akinek említettem, hogy skizofrén vagyok. Erre megkérdezte, hány fekvőtámaszt tudok csinálni. Mondom, 15-öt. Erre ő: "Tizenötöt? Akkor te nem vagy skizofrén, ugyanis egy bolond százat csinál." Költő úrnak is azt ajánlom, hogy járjon konditerembe, ha pontosabb diagnózist kíván kapni egyes betegségeiről, de egy kicsit edzeni is.

Mert ha esetleg tényleg nem születik több férfi, legalább maradjon néhány, aki meg tudja termékenyíteni a világ női lakosságát. Egyébként a Költő úr éleslátását dicséri a felismerés, hogy férfiaknak is lehet méhe, például, ha az illető méhész vagy rovargyűjtő. Sőt, petefészke is, ha például az erdőből hazavisz egy madárfészket és petéket tesz bele. Legegyszerűbb megoldás erre békapetét használni. Ezért, ha egyszer politikus leszek, és hatalomra jutok, első dolgom lesz, hogy törvénybe iktassam a férfiak emancipációja nevében, hogy a méhhel és petefészekkel rendelkező férfiak is kapjanak GYED-et és GYES-t, hogy megfelelő körülmények között tudják kis békáikat felnevelni. Szóval, ha majd itt lesz az óra, ne habozzon, szavazzon Ön is Stefi bácsira! Remélem ez megnyugtatja a Költő urat, mert utóbbi két versét olvasva vélek felfedezni némi idegi kerültséget. Nyugodjon meg, a fejlődést nem lehet megállítani. Your country needs you, küzd Stefi bácsival a férfiak egyenjogúságáért, és szabadítsuk fel végleg a férfiakat a női elnyomás alól!” /Stefi bácsi, a költő legskizofrénebb kommentelője/

„Stefi úr, ha iszik, e máj,

Melyben gyűlik szeszes vegyszer,

Duzzad, mint a túltolt MI,

S maga skizó rént szül egyszer.

Szülőszobás konditerem,

Melyben gyűlnek izmos szerek,

S ahol fekvőtámasz terem,

Terhes pocakként lesz kerek.

Illa berek, nádak, erek,

Pocak kerek, benne gyerek,

Habzanak a belga serek,

Minden IQ-t lazán verek!”

/Dr. Antistefi bácsi, antianyagban gazdag skizofrénszarvasméz díler és Antigoné keménységű eszmerendszerváltókezelőorvos/

„Mi ez a mentális vajúdás utáni szellemi elvetélkedés?! Ki ez a méhlepényhal agyú szülőszobanövényevő hímbölény?! Selyem köldökzsinórt neki! Versszakonként szüljön óriássünt!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Annak, ki nemnőként szülne,

Bömbölöm ámbráscetül: NE!!!”

/Mobil Dick, a hordozható fehérbálna/

„A munkanélküli lógós férfiak ne henyéljenek, hanem tegyék hasznossá magukat és szüljenek, mert fogy a magyar és lötyög rajtunk a Kárpát-medence! Ahogy a nagy orosz Költő mondja:

          Szülni ma becsület dolga!

          Míg medrében zúg a Volga,

          Tas is szüljön, ne csak Olga!

Bajszos arccal a koedukált szülőszoba felé! Magyar ököl, magyar öl, hun hazafit szül, ha köll! Nertársaim, az a siker, hogyha minél több az iker! Előre!” /Kövér László, házelnök/

„Amikor az ÚR ’Legyen világosság!’ ötletére megszültem a fénykibocsátó égitesteket, többek között a Napot is, még mindenki szakmányban szülhetett, akár naponta többször is, csak a hetedik napon pihentek meg a méhek a tőgyfán, így aznap csak az előző napi tejjel és mézzel folyt Kánaán az Édentől keletre. Régi szép idők!” /Chuck Norris/

Kisfiúcska

Mikor kisfiúcska voltam,
Ritkán estem össze holtan,
Ha az apám dobta labdám
S így szólt: „Aztán el is kapd ám!”

El is kaptam tök ügyesen,
Mint a kisbaba a gyesen
Lévő édesanyja csecsét
(Cenzorkézben NEM ENG.! pecsét

Emelkedik s fog a szimat…)
Vezetgettem nagy lasztimat,
S neki is eredtem, uccu,
Majdnem úgy, mint Bozsik Cuccu!

Nem NB jött, csak a BLASZ I.
Ez is jó, mint főtt marhaszegy,
Ha ez, mi az emberé lett...
Kisfiúcska, szép az élet!

„Gyermekkorom címmel megjelent az egykori gulyáskommunista Frady Endre önéletrajzi ihletésű verseskötete, melyet a szerzőről készült korabeli fotók tesznek elviselhetetlenné.” /The New York Times/

„Cuccu?! Hej, az anyád mindenit, te gyógyigric, hát még a Bozsik Cucu becenevét se tudod rendesen leírni?! Fejbe szabadrúgjalak, te madár?! Te se a versírásból fogsz megélni, ugye? Ja kérem, kis pénz, kis költő, nagy pénz, nagy költő!” /Puskás Öcsi/

„Az élete dele után szundikáló költő a múlt ifjúság tündértaván remegő álomkép és a félresiklott élet rögvalósága közé pontonhídként beúszatott verslábakon történő átkeléssel igyekszik összekötni az igazat a valóval. Az embernek leosztott sorsot jelképező főtt marhaszegy piedesztálra emelése a léte iszapjában megelégedéssel dagonyázó poéta nosztalgikusan optimista önszintézise. Igazi NB I-es katarzislíra!” /Kovács Eksztatika, eksztázis kutató és a Radikális Rímlebeny c. irodalmi magazin főszerkesztője/

„A szimatom most sem csalt, ezúttal is a költőre oly jellemző semmi köré történő nagy fenék kerítés minősíthetetlennek minősített esetével állunk szemben, mely ráadásul szakirodalomként kizárólag a Magyar Helytelenírás Szabályaira támaszkodik, de arra is erősen bicegve. NEM ENG.!!!” /Totyak Tompánc, főcenzor és rágcsálóirtószer díler/

„Adjátok vissza a szegyeimet! Tűzzel-Wassal edzett szarvakkal öklelem a Groupama Gerzsonról elnevezett Albert Stadion vénaszkenneréig azt a gyászhuszárt, aki csak egy pillantással is potenciális estebédként mer rám tekinteni! Múúúúú!!!” /Riska, felbőszült marhanő/

„Hinnye a szakramentális kirelejzumát, hogy állítólag a BLASZ I-ben focizott ez az x-lábú szerencsétlenség és én nem tudok róla?! Nem emlékszem, hogy valaha is megvesztegetett volna, pedig a bundameccsek nyolcvan százalékán én fütyültem. Ó, hogy az a magasságos kaporszakállú … (füttyszó) …” /Blasz Fémia, BLASZ I-es játékvezetőnő és Anonim Ateista páholynagymester/

„Fémia gyermekem, ha a Fiam nem halt volna meg érted is, akkor most hajba kapnál egy mennydörgős villámcsapást! Ha megtérsz, akkor viszont megbocsájtom még azt a rengeteg téves tizenegyesedet is, amik nem az anyagi érdekeltségedből, hanem szimplán a tehetségtelenségedből adódtak! Alázatos lélekkel inkább bűnlajstromot vezess, ne meccset!” /az Úr/

„Ilyen verssel még a mirelit marhaszegyek szellemi paralimpiáján sem lehetne labdába rúgni. Anyám szerint a költő csúnya kisgyereknek még szép volt, de a lábaiban már akkor is benne volt az X-faktor. Mindig is sejtettem, hogy Frady Endre egyesíti magában a jajlila ködköltészet és a bulvárcelebritás összes hátrányát. Duplanulla pont!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Gyerekkoromban nekem is volt labdám, de egy mozdulattal ízekre rúgtam.” /Chuck Norris/

Bankrabló kisokos

Hordjon álarcot a fején!
Legyen kemény, mint egy pilon,
S ne harsogja dalba’: „Hej, én
Vagyok a nagy Iksz Ypszilon!”

Pénztáros, ha megkérdezné,
Mondjon be egy művi nevet!
Pölö Doktor Ezésezné,
S lője le, ha Önön nevet!

Ha egyszerre pisztolyt szegez,
És gyesesként bébit etet,
Akkor ne lepődjön meg, ez
Gyengíti az üzenetet!

Végül, pénzzel, hogyha szalad,
Ne tegyen tiszteletkört Ön!
Pofont rendőr és a fal ad
Együtt, aztán jön a börtön!

„Hej, költő úr, ha előbb olvashattam volna a művét, akkor a rengeteg ünneplő devizahiteles vastapsa ellenére sem kezdtem volna bele a harmadik tiszteletkörbe! A következményen annyit azért pontosítanék, hogy mind a rendőr, mind pedig a pofon többes számban értendő. Jóval többesebb számba!” /A nagy Iksz Ypszilon, diplomás ápoló és cipóra vert megélhetési bankrabló/

„Rendőrségi alkalmazottaink mind a letartóztatási, mind pedig a kihallgatási eljárás során a szolgálati szabályzatnak megfelelően jártak el. A gyanúsítottat pofozás által nem bántalmazták, csupán rendszeresen elkapták tenyérrel az arcánál fogva, amikor ő ismeretlen okból többször is visszapattant a falról.” /Dr. Saller  Botond őrnagy, rendőrségi szóvivő/

„Felháborító, hogy egykori alkalmazottamat, Iksz Ypszilon diplomás ápolót arra próbálják bujtogatni, hogy a nevemben bankot raboljon! Ez kicsinyes bosszú azért, mert elbocsájtottam, amikor megengedhetetlen hangnemben felelősségre vont amiatt, hogy ő csak minimálbért kap, miközben én húszmilliós prémiumot teszek zsebre! Ki mennyit kap, annyit is ér!” /Dr. Ezésez Hubáné Dr. Gőz Matild, a Nemzeti Közkórház és Köztemető Főigazgatója/

„Látszik, hogy egy tipikus férfi írta ezt a kisokosnak nevezett selejtet! Egy nő annyifelé figyel, amennyi felé kell. Én a szoptatás mellett egyszerre mosok, vasalok, főzök, takarítok, bevásárlok és, ha úgy hozza a szükség, akkor akár bankot is rabolok. Mi tagadás, a gyes mellett gyakran úgy hozza… Főleg, hogy a kétbalkezes férjem éppen sitten ül!” /Iksz Ypszilonné Sás Skolasztika, gyesen lévő földrajz-történelem szakos középiskolai tanár/

„Egy vers, ami számomra órákig letehetetlennek bizonyult. Igaz, hogy csak azért, mert olvastán az önvédelmi reflexként vészreakcióba menekülő testemmel-lelkemmel együtt az öklöm is görcsbe rándult, és csak a jó anyám többedik kétségbeesett hívására kiérkező rohammentők által beadott versenylónyi dózis kalcium-magnézium injekció hatására tudtam végre földre ejteni, megtaposni, felgyújtani, majd a szőnyegével kevert hamujára vizelve azt megelőzni, hogy anyám a tűzoltókat is kihívja.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amióta egykulcsos az adó és a családi adókedvezménybe az egészségbiztosítási és a nyugdíjjárulék is bele számítható, azóta megéri itthon maradni, mert így minden honi bankból rabolt jövedelmem túlnyomó része az én zsebemben marad. És még a rezsim is folyamatosan csökken! Magyarország, szeretlek!” /Finesz Jenő, ex-kokillaöntő és betanított bankrabló/

„Igazad van, Jenő! Én Angliában próbáltam bankot rabolni, de hiába mutattam be az érvényes munkavállalási engedélyemet, úgy agyba-főbe vertek, mint Szent Pál az oláhokat.” /Talentum Antal, antitalentum/