Korrupció! Gáz gazdaság!
Most pediglen húz odvas ág:
Négyszáz forint egy euró!
Tényleg lesz még öt-hatszáz is?!
Osztogatás mind hiába?!
Szegény forint igen kába,
Most zajlik a pofonfázis…
Ám a helyén van a rezsim,
Vasmarokkal áll a vártán,
S szebb jövőre joggal vár tán…
Fő, hogy csökkenjen a rezsim!
Fejjük meg az EU-marhát!
Száj zár, oszt’ tejeljen money-t!
Minden csodás, amíg van itt
Olcsó benzin s csirkefarhát!
(csodavárótánc!)
„Bár az unió fizetőeszköze négyszázszorosa a miénknek, az unió területe csak negyvenöt és félszerese, vagyis relatíve nagyhatalom vagyunk! Ha az olimpiai aranyérmeket és az egy főre jutó Nobel-díjasokat nézzük, akkor a fasorban sincsenek! Nem is baj, hogy ilyen messze vannak tőlünk, mert még konfliktusba keverednének az oroszokkal, akik viszont már a spájzban vannak, és onnan lopkodják a megromlott csirkefarhát készleteinket!” /Rubelbarát Rozsomák, a Marxista Leninista Monetárminisztérium (MLM) közpénzügyi tótumfaktuma/
„Mindenki nyugodjon meg, minden rendben, csupán terheléses támadás érte a forintot! Valakik piaci alapon akartak vásárolni vele! Ez veszélyes!” /Cserekereskedelem Csomellák, a Feudalista Alaptermékeket Értékcsereberélő Központ (FAÉK) egyszerű embere/
„Ne kezdjetek újabb tarhát,
Minek nektek ingyen farhát?!”
/EU/
„Csodálatos ez az A B B A ölelkező rímszerkezet! Ezt a guglival rögvest lefordítjuk valami aktuális világnyelre és megzenésítjük! Már meg is van a 2022-es év szerelmes világslágere!” /ABBA együttes/
„A 400 az túl sok! Ha annyian lennénk, a gyáva perzsák meg se mernének támadni minket! Ha meg mégis, akkor nem győznénk elcipelni a bezsákolt tetemeiket a csatatérről! Ahogy a minket megéneklő költő mondaná:
Nehezek a perzsák,
400 kiló per zsák!
/Leónidász, a spártaiak hős vezére/
„Csodavárótánc?! Még mit nem! Az uniós fejősteh… ööö… pályázati közbeszerzésből frissen felújított vasúti csilivili csoda várónkban tilos a tánc, mert a járólap helyett okosba’ megvett olcsó anyaghibás falicsempe össze-vissza töredezne! Majd a megválasztott országgyűlési képviselő urunk táncol helyettünk is a véletlenül szintén épp most felújított kastélyában, ahol gyönyörűek a járólapok és fantasztikusan van összeillesztve a négyszáz szoros fúga! Mi, hogy az euró közben négyszázszoros?! Kit érdekel?! Különben se terjesszen itt rémhíreket, mert sínbe tetetem a lábát, amikor jön a pesti gyors!” /Dízel Dezső, a Kistelepülési Okosba’ Közbeszerző Intézet (KOKI) sallerügyi főelőadója/
„A pulzusát a világ ujjbegyére támasztó költő ismét rezonanciába került a történésekkel. Úgy érezte, hogy meg kell szólalnia, és bár nem kellett volna, ő mégis megtette. Ez különbözteti meg az öntörvényű géniuszt a normális átlagemberektől, akik önnön földhözragadtságuk foglyaiként nem próbálják magukat saját hajuknál fogva az égbe emelni és onnan mannaként permetezve hirdetni az igét és egyéb szófajokat, hanem mélyet sóhajtva elfogadják a gravitációt és birkaként robotolva tolják a forintot a 800-as álomhatár felé félúton. A költő ölelkező rímei a csuka fogta róka, azaz a munka frontján keményen harcoló kisember kitaposott cipője és eme cipőbe hányt csirkefarhátas répafőzelék kölcsönös egymásra utaltságának szimbólumai. Vegyék, vigyék, olvassák! Ezúttal nem négyet egy százasért, hanem egyet négyszázért!” /Zsindely Zsugorné Mélyalapi Majolika, a Megvető kiadó téglakötésű ponyvaverses köteteinek és költőinek gondozója/
„Mára már 400 euró a forint? Kit érdekel? Nem foglalkozom a hamis mammonnal! Mi, hogy pont fordítva van? Tnirof a órue 004 rám arám?! Jaj, de jó, tudok nyelveken szólni! Végre!” /Pünkösdi Pemete, karizmatikus keresztény/
„Sok országban tettek már olyat, pl. Romániában, hogy levágtak 3 nullát a pénzekről, és ami pl. addig 1000 (régi) lej volt, az 1 (új) lej lett. Lehet, hogy mi, magyarok is erre játszunk az euróval. Akkor vezetjük be, ha 1000 Ft-ot ér, hogy csak le kelljen vágni 3 nullát a végéről... Már 400-nál vagyunk, hajrá!” /M. András, a költő legállandóbb és leghelyiértékesebb kommentelője/
„Lenullázott lejt apálya
Ment dagálytól? Lejt a pálya?
Példánk lőn alvégi román,
S új forint nő régi román?”
/Nem András, a költő legideiglenesebb és leghelyiértéktelenebb kommetelője/
„Drága M. úr, maga ugye nem politikai kampánytanácsadó? Vagy csak keveri az osztogatást a fosztogatással? Az mindenesetre fontos, hogy dupla nullát ne kelljen levágni sehol, mert egyrészt már így is kevés a köztéri illemhely, másrészt a jól hangzó 007-es ügynökből is csak egy sima hetes lesz, amiből tizenkettő egy tucat minden általános iskolában! Mit akar M. úr, üres mozikat és túlcsorduló budikat?!” /Sárdna M., M. András antitézise/
„Mi ez az elmevákuumot okozó szellemi búvárszivattyú?! Nem elég, hogy a forintbedőlés miatt le kell mondanom Nemzetközi Fejleordító Konferencián való részvételemet, ahol egyszerre négyszáz médiaceleb fejét ordíthattam volna le hajastól négyszáz decibellel, erre még ez az elmeroggyant egysejtű is idepetézik egy rímromhalmazt! Ne lássam a félmeztelen Putyin elvtársat rozmárháton lovagolva éhes csukcsföldi jegesmedvék elől menekülni, ha anyám emlékének tett ígéretem ellenére, most nem üvöltöm habzó szájjal káromkodva Frady Endrére, hogy ……… (PERCEKIG TARTÓ FÜLSÜKETÍTŐ FÜTTYSZÓ!!!)” /Puzsér Róbert, kritikus/
„A pénz a legértelmetlenebb dolog a világon. Én megfizethetetlen vagyok, ami nem én, az pedig teljesen értéktelen. Minden másra ott a Mastercard.” /Chuck Norris/
