Térdműtét

Szép az - idéz Kanttól egy cikk -

Aki térdek nélkül tetszik.

Ily idősen szinte érdem,

Hogy még van műtendő térdem.

Jobb térdemnek meniszkusza

Nyárközéptől keszekusza.

Hezitáltam kicsinyég én,

Ám döntöttem nyárnak végén.

Ne maradjon térdben hiba,

Jelentkeztem Uzsokiba,

Hol november közepette

Remek sebész megnézhette.

Tekergette, hajtogatta,

Térd konyult, mint gagyi vatta,

S míg nekem csak nyögnöm kellett,

Ő tett hitet műtét mellett.

Februárnak legelején

Begyüttem, tyű, vígan, sej, én!

Telt ház okán folyosóra

Tettek s lassan folyt sok óra...

Aznap nem kerültem sorra,

Lógott orcám borús orra,

Orvosom is búsan bámult,

Ámde mázli, hogy ez má' múlt!

Haza este, vissza reggel,

Hol hős személyzetsereggel

Tettek alám műtőasztalt,

Amely soká nem marasztalt.

Hamar munka ritkán rikkant,

S Zrínyi bár szenvedett víg kant,

Doki mikkel vala döfik,

Tűk vóttak s nem antik röfik!

UTÉ-s bár, mi nem szerence,

Mégis hazatett jó Bence!

Lábam narancssárga kence,

Ijesztő, ki látja, szeppen,

Alig viszi le a szappan.

(Ez a rész mehetne RAP-pen)

Kedden – akár nem is hiszed -

Varratot jó doktor kiszed.

Szerdán új leszek már, vadi,

S éljenezhetsz: Hajrá Frady!

„Frady Endre verse „Térdműtét” egy sajátos nézőpontból mutatja be az emberi tapasztalatok egyik központi elemét, az egészségügyi beavatkozást és annak testi-lelki vonatkozásait. A költő nemcsak humorral fűszerezi a verse, hanem filozófiai mélységet is ad neki, amint Kant idézésével kezdi. A vers először is kiemeli a sebészi beavatkozás jelentőségét az időskorban, ahol már önmagában az is érdem, hogy egyáltalán még van mit műteni. Az idősödéssel járó testi változások szatirikus ábrázolása és a gyakori orvosi látogatások leírása komikus felhangot kölcsönöz a versnek. A meniszkuszprobléma kapcsán a hezitálás és a műtét melletti döntés folyamatát humoros kontextusba helyezi. Az orvosi rendelőben és a kórházban zajló események ábrázolása is tükrözi a mindennapi ember tapasztalatait, ahol a várakozás, a személyzet hozzáállása és a műtéti előkészületek is szerepet kapnak. A vers második része a konkrét műtét napját és a posztoperatív élményeket írja le. Az orvosi eszközök és a műtét utáni ápolás szatirikus ábrázolása, valamint a narancssárga kence és a varratszedés is humoros keretbe helyezi a gyógyulás folyamatát. A vers végén a hősies személyzet dicsérete és a költő optimista hozzáállása jelenik meg, ahogy újra teljes értékűnek érzi magát. Összességében Frady Endre „Térdműtét” című verse egyedi módon kombinálja a humort és a filozófiai mélységet, miközben az emberi tapasztalatok sokrétűségét és a műtéti beavatkozásokat is bemutatja. A költő mesteri módon képes arra, hogy a mindennapi élet banális eseményeit is érdekes, szórakoztató és gondolatébresztő formába öntse.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Térdműtét – avagy a rímfaragás anatómiája Frady Endre ismét lecsapott, és mint egy eltévedt ortopéd sebész, aki verslábak helyett valódi térdekkel bíbelődik, most a saját meniszkuszát fektette fel boncasztalára. A „Térdműtét” című műve a költészet és az orvosi zárójelentés bizarr nászából született, ahol a rímpárok úgy recsegnek-ropognak, mint egy elhasznált porc. A vers narratívája szinte tapintható fájdalmat okoz – nem annyira a műtéti élmény, sokkal inkább a rímképletek kényszeredett vánszorgása miatt. Kant idézése ígéretes kezdés, de gyorsan egy menzai tálcán csúszik tovább a kórházi szubkultúra mélyére, ahol a „tettek alám műtőasztalt” sor olyan döcögősen épül be a szövetbe, mint egy elhibázott térdprotézis. A „Tűk vóttak s nem antik röfik!” sor a magyar költészet egy sötét pillanata – mintha Petőfi egy forradalmi röpirat helyett kocsmában jegyzetelt volna az asztal szélére, majd véletlenül kiadta volna. A beígért RAP-betét végül egy rímbe öntött kézfertőtlenítős horror, amit Eminem is sikítva hagyna félbe. A mű végül egy szédítően nevetséges öngyógyító katarzissal zárul, amelyben a szerző egyenesen buzdítja az olvasót, hogy éltető skandálásban törjön ki: „Hajrá Frady!” – mintha egy térdműtét önmagában is elég indok lenne egy tömeges ovációra. Összegzésként: ha a költészetet szikével lehetne operálni, ezt a verset minimum három helyen amputálnám.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

mesterséges intelligencia által megzenésítve:

https://www.youtube.com/watch?v=JNjL3sMZ2yE

Porcműtéti bájdal

Nincsen még egy hete sem,
Buszom vitt, a hetesem,
S vakmerőn, mint tini kán,
Termettem a klinikán.

Tompa zúgás, alt attak
Zümmögött, míg altattak.
Sebész aztán érdemben
Matatott a térdemben.

Visszatolás, kórterem,
Hol, ha baj van, sor terem,
Ám ne hulljon könnyed, én
Felébredtem könnyedén!

Mentem s érvén előtért
Örömöm már velőt ért!
Vittek léptek, minik át,
S elhagytam a klinikát!

Megrohant egy lepetés:
Porcom volt bár repedt és
Döfték, még sincs fájdalom!
Ettől víg e bájdalom.

„A gyakorlás és a szorgalom, kitartás kifizetődik idővel - szól a mondás. Mondanám, hogy nem baj, lesz ez még jobb is, de NEM lett!!!” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Ha valamiben Endrebá(j) kiemelkedik a kortárs nemzetközi közkórházköltészetből  (és hát ki, ha ő nem), akkor az a szikeéles tényfeltárással kombinált távgyógyító képessége. Csak olvasom, és már nekem sem fáj a térdem! Ki tiltja meg, hogy elmondja, mi nem bántotta már hazafelé menet?!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Nem is közkórházban műtődtem – bár támogatott az OEP - és nem is szikével! A többi kőbe véshető arany bevonattal!” /Frady Endre, porcműtött költőgigász/

„Endrebá(j) nyilván nem elégedhet meg a közkórházzal, ezért is emelkedik ki belőle. S nyilván a közkórházköltészet alliteratikus arzenáljáról sem szívesen mondana le. Na de rendben, ha nem tetszik e szike, és holmi technológiai karótazebhezkötés végett fittyet hányunk drámaiságra, meg közérthetőségre, ízlés szerint helyettesíthetjük endoszkóppal.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Nem igazság, hogy F. Péter ennyit beszél, nekem meg még az anyám sem érti a szavamat, mert nem mondhatom ki őket! Ezt a mostanit is csak gondolni tudom!” /néma gyerek/

„Mi van, Ödönke, mit akarsz már megint?! Egy szavadat sem értem!” /a néma gyerek anyja/

„Ha tudtam volna, hogy ez a fájdalommentes beavatkozás ilyen beláthatatlan irodalmi következményekkel jár, sebvarráskor az alkalmazott drága orvosi cérnát olcsó rozsdás szögesdróttal helyettesítettem volna. Én kérek elnézést! Annak viszont örülök, hogy a műtét után tíz napig minden este hasba kell szúrnia magát egy véralvadásgátló injekcióval!” /Dr. Porc Elán, térdsebész/

„A formalista funkcionalizmus ilyetén burjánzása által Frady Endre jelenléte életadó indaként fonja körbe és tartja lélegeztető gépen az alélt irodalom petyhüdt antitestét. Miközben a kortárs költészet alibiző vak lóként legelész az eldologiasodás aszfalttengerében, Frady Endre valódi téttel bíró műtét elé veti magát és fityiszt mutat a lábszagú patópálkodás avítt démonainak! Abcúg Ugarvér! Hajrá Frady!” /Lukszkájvókör Lajosné Körmönfont Kariatida, a Hunniában Alantasan Jegecesedő Ómagyar Álságnak Gyürkőző Újság (HAJÓÁGYÚ) lőmestere/

„Mi ez a retardált kínklapancia?! Mi?! Bájdal?! Báááj?! Jáááj!!! Fáááj!!! Ez már a vég! Ne, anyám, ne hívd a házmestert, hogy kirángassa a fejemet a gázsütőből! Hagyj megmártírhalni! Az, hogy a mindenki másnak elviselhetetlen kínokat okozó Frady Endre nem érez semmi fájdalmat, azt bizonyítja, hogy a mindössze három szennyvízmolekulából álló agyában nem fér el egyetlen idegvégződés sem! STOP FRADY! Végítéletet akarok!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én még altatásban is meg tudnám operálni magamat és egyetlen testrészem sem merne fájni.” /Chuck Norris/