Teremfocista mindenfájás

Nem hiszem, hogy jobb ez má' lesz,

Ízületek folyton fájnak.

Gyógymód lehetne sok pálesz,

Ám az nem tesz jót a májnak.

Nem pálesz kell, hanem sörök,

Kis mértékben gyógyszer-kegyszer!

És a térdfájás sem örök,

Hisz meghalunk úgyis egyszer!

Everyone’s death is not my fault,

Mennyei test újjá terem!

Nem fáj porc és nincsen májfolt,

S focira is van tán terem…

(fel, támadás a széleken!)

„Frady Endre, férj, kétlányos apuka, örömfocista, dinamikus statikus, hidász-gigász, lelkészmérnök, Mensa HungarIQa tag, önkéntes véradó, Jézus-, Biblia- és grillcsirke-rajongó -- egy cégérrel kevesebb, de van máááásik!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Mi van, humán úr, benézett a költő fradyendre blogspotjára és megtrollkodta a személyes profilját?! Maga szerint már nem is öröm a foci, ha másnap (na, jó, máshét!) mindenünk fáj?! A fájdalom az élet jele! Ha pedig meghalunk, vár ránk a mennyei liga! Hát nem tudja, hogy a kissé lapított Földgömb is a Teremtő belső csüddel megpörgetett futball labdája?! Na, elég az eretnek gyaurkodásból és irány a focipálya! Arccal a kapuk felé!” /Rüszt Ronáldó, futballfanatikus labdazsonglőr/

„A Szentírás szerint a Mennyben folyamatos énekszó hallatszik majd. Folyamatos énekszó a futballstadionokban szokott hallatszani, tehát a Mennyben valószínűleg folyamatos futballozás fog zajlani. Amíg mások játszanak, mi a lelátón éneklünk, aztán amíg mi játszunk, addig mások énekelnek a lelátón. Ilyen lesz az örök labdakörforgás! Mindezt megerősíti számunkra a Holt tengeri tekercsek lelőhelyétől alig tizenháromezer kilométerre talált, pár kételkedő szerint pillanatnyilag még apokrifnak tartott, eredeti argentin nyelvű Maradona evangéliuma is. Focizare necesse est! Ámen!” /Ferenc pápa/

„Minek kell foci ahhoz, hogy csússzon a pálesz, meg a sörök?! Sőt, ha megsérül az ember és kórházba kerül, akkor ott akár hetekig csak vizet ihat, mint egy szomjas sivatagi sakál! Pfuj! Mik vagyunk mi, vadállatok vagy kultúremberek?!” /Hektó Huba, a Feleseket Reggelire Önfeledten Csapató Csoport (FRÖCCS) ideológiai előkoccintója/

„Mit nem ért, szesztestvér úr?! A futballirodalom – főleg a labdarúgó költészet – feladata nem az alkohol szájbarágása, hanem azon szellemi hullámok keltése, melyekre felszörfözve a dekázgatni vágyó olvasó katartikus mélylélektani hullámvasútra kerülve végiggondolja az életét és megígéri, hogy ezentúl vagy jó lesz, vagy nem. Légy jó focista mindhalálig, vagy nem!” /Móriczzsigmondfreud Mezőnyfölényné Gólvonal Gizella, a Futball Ideológiai Költészeti Alapítvány (FIKA) antialkoholista részlegének egyetlen tagja/

„A sport akkortól sport, amikor átlépi a fájdalomküszöböt. Addig nem más, mint önbecsapó petyhüdtködés és álmozgásos zsírfelhalmozás. Aki sportol, az fáj. Aki nem fáj, az ne is egyék! Egy ék nem elég, mert könnyedén lefogja a két belső védő. A futball a sportok királya, az atlétika a sportok királynője és kettejük házasságából származik a sportok trónörökös hercege, a nekifutásból történő, labdára irányuló becsúszó szerelés. A páros lábbal a bokára irányuló pedig az azonnali piros lappal büntetendő zabigyerek!” /Izomláz Igor, labdarúgó erőnléti edző/

„A focisták panaszkodnak, hogy fáj mindenük? Mit szóljon akkor a labda, akit 90 percig rugdosnak?” /M. András, a költő legállandóbb és leglelkesebb olvasója/

„Nem elég, M. úr, hogy 90 percig rugdosnak, de a sok faláb miatt meccs végére tele vagyok szálkával is! Bezzeg a magasabb osztályú televíziós meccseken tucatnyi labda van a pálya körül, így amikor az egyik kiröppen, akkor a legközelebbivel folytatják, miáltal egy-egy labda számára csak néhány percig tart a megpróbáltatás.” /egy alsóbb osztályban használt labda/

„A nyomorúságos siralomvölgyi lét lelki fájdalmait enyhítő labdarúgás okozta testi fájdalmak szakrális síkra emelése és a mennyei magasság perspektívájából ábrázolt földi pokol megpróbáltatásai az ég és föld, a teológia és a geológia antagonisztikus ellentétének heurisztikus paradigmái. A már eleve lesen született vers VAR általi érvénytelenítése a magasztos szellemi heroizmusnak a jövőképtelen való világ általi alantas deheroizálási kísérlete. Szerencsére a feltámadással a középpontban a széleken támadhatnak az ex-centerek!” /Lelkisík Letenyéné Taktikaifault Titanilla, a Magyar Tanárok Köre (MTK) női futballistája/

„Nem fájik már régi mája

Annak, kit vár Égi pálya!”

/Lélekemelő Leontin, a Poézissel Emberiséget Melengető Papi Ősközösség (PEMPŐ) középcsatára és kétsorosokat készítő kisprófétája/

„Ó, hogy a ló rúgja Frady Endrét szemtengelyen, hogy megtudja, mi az igazi fájdalom! Frady Endrének nem tud annyira fájni a teremfoci, mint amennyire a világirodalomnak tud fájni Frady Endre! Még szerencse, hogy a túlvilág két jól elkülönülő részből áll, így van remény, hogy anyámmal nem ugyanott töltjük az örökkévalóságot, ahol ez az égetnivaló futóbolond! Mindenesetre nem irigylem a bográcsfűtőjét, mert ez a szégyentelen csődtömegszerencsétlenség szerintem még szétfőve is szavalni fog és pokollá teszi a poklot!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A gyengéknek tényleg tud fájni a foci. A múltkor egy a Földet néhányszor megkerülő kapáslövésem után ötszörös hangsebességgel a bal fülcimpámnak ütköző labda felrobbant és körülöttem mindenki apró cafatokra tépve hagyta el a stadion légterét.” /Chuck Norris/

Haglund exostosis

A költő bal sarka (Dr. Röntgen felvétele)

Haglund exostosis van a
bal sarkamon s ennek mana-
-pság én ritkán örvendezek,
ám bízom, hogy ügyes kezek
(miknek végén orvos vagyon)
meggyógyítanak, de nagyon!

Csontkinövés achillesi
tapadásnál csak azt lesi,
őáltala keltett dudor
sarokkínzatási tudor
módján lábam hogyan rágja,
mint eretneket a máglya!

Ha nem gyógyul, nem lesz foci,
hanem hízás, növő poci,
vérzsírbő lesz erem mesze,
s agyon rúg a sztrókom: Nesze!,
ám él még egy remény, mi a
lökéshullám terápia!


„Tisztelt költő úr! Nagyon örülünk, hogy végre a sarkokra leselkedő veszélyekkel is foglalkozik valaki, bár meg kell jegyeznünk, hogy kissé dilettáns a megfogalmazása, mert nem bal és jobb sarok van, hanem északi és déli! Köszönjük, hogy elmondhattuk!” /Heló Hólé, pingvinfóka/

„Hányszor mondjam, hogy nem terápia kell, hanem egy véső, amivel úgy lemetélem azt a csontkinövést, hogy ezentúl hordhatja a gyerekei kinőtt cipőit is!” /Dr. Bárdos Béla, ortopéd sebész/

„Lökéshullám terápiára van szüksége? Utazzon el velünk egy óceániai tektonikai repedéshez és helyezze a sarkát két lemez közé! Már egy lökéstől darabokra hull ám a csontkinövése!” /Dzsavel Travel hirdetés/

„A fájó sarok messianisztikus vonatkozásainak és a mindennél fontosabb futball témájának egybeesése folytán elmondható, hogy a költő hagymázas rémálmában egy mindenkit megváltó Lionel Messiásként fáj önmagának. És nekünk is.” /Dr. Kényszerképzet Kenéz, parapszichopatológus/

„Kinek achillese tarka,
Annak gyakran fáj a sarka.”
/Rímrendező Rezső, versgyári futószalag töltő betanított munkás/

„Nem minden marha sarka kajla,
csak a tarka sarkú marha sarka kajla”
/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Egyszer nekem is fájt egyszerre nyolcvan sarkam, de aztán rájöttem, hogy az azé a negyven rablóé, akik a jelmezbáli Ali Baba szerkóm miatt megtámadtak és a homlokomban megütötték a bokájukat. Én csak együtt éreztem velük” /Chuck Norris/

„Súlyos képzavar, költő úr! Nekem nem lángfogaim vannak, hanem lángnyelveim, így az eretnekeket nem rágni, hanem nyaldosni szoktam! Remélem, a közeljövőben magát is lesz alkalmam megkóstolni!” /egy magát megnevezni nem kívánó máglya/

„Na, ha én ezt tudom, hogy a rólam elnevezett szindrómáról egyszer egy ilyen idülten hevenyészett verskinövés fog születni, akkor inkább fel sem fedezem! Ez rettenetes!” / Patrick Haglund (1870-1937), svéd ortopéd sebész/

„Mi ez az akut agyvíz szennyező rímförtelem?! Az oroszországi hadjáratból lefagyott végtagokkal hazakúszó és nyers lóhúst zabáló napóleoni hadroncsok szenvedése semmiség ahhoz a kínhoz képest, amit egy magamfajta védtelen kritikus él át, amikor a képernyőjén megjelenik egy Frady Endre feliratú megnevezhetetlenség! Ó, anyám, miért nem szültél egy eggyel korábbi évszázadba, amelyet még nem fertőzött meg ez a mindenféle kimondhatatlan betegséget magán viselő és megverselő klinikai ló?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Tisztelt lakosság! Őrizzék meg a nyugalmunkat! Az irodalmi katasztrófahelyzetre való tekintettel kérjük önöket, hogy maradjanak otthon! Ha azt tapasztalják, hogy a csapból is Frady Endre folyik, akkor sürgősen zárják el!” /Havária Hugó, az Országos Katasztrófaköltőket Államilag Deheroizáló Életvédelmi Központ (OKÁDÉK) szóvivője/

„Frady Endre a világirodalom rólam elnevezett sarka. Mit mondjak, nem vagyok rá büszke!” /Achilles, görög mitológiai hős/

Porcműtéti bájdal

Nincsen még egy hete sem,
Buszom vitt, a hetesem,
S vakmerőn, mint tini kán,
Termettem a klinikán.

Tompa zúgás, alt attak
Zümmögött, míg altattak.
Sebész aztán érdemben
Matatott a térdemben.

Visszatolás, kórterem,
Hol, ha baj van, sor terem,
Ám ne hulljon könnyed, én
Felébredtem könnyedén!

Mentem s érvén előtért
Örömöm már velőt ért!
Vittek léptek, minik át,
S elhagytam a klinikát!

Megrohant egy lepetés:
Porcom volt bár repedt és
Döfték, még sincs fájdalom!
Ettől víg e bájdalom.

„A gyakorlás és a szorgalom, kitartás kifizetődik idővel - szól a mondás. Mondanám, hogy nem baj, lesz ez még jobb is, de NEM lett!!!” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Ha valamiben Endrebá(j) kiemelkedik a kortárs nemzetközi közkórházköltészetből  (és hát ki, ha ő nem), akkor az a szikeéles tényfeltárással kombinált távgyógyító képessége. Csak olvasom, és már nekem sem fáj a térdem! Ki tiltja meg, hogy elmondja, mi nem bántotta már hazafelé menet?!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Nem is közkórházban műtődtem – bár támogatott az OEP - és nem is szikével! A többi kőbe véshető arany bevonattal!” /Frady Endre, porcműtött költőgigász/

„Endrebá(j) nyilván nem elégedhet meg a közkórházzal, ezért is emelkedik ki belőle. S nyilván a közkórházköltészet alliteratikus arzenáljáról sem szívesen mondana le. Na de rendben, ha nem tetszik e szike, és holmi technológiai karótazebhezkötés végett fittyet hányunk drámaiságra, meg közérthetőségre, ízlés szerint helyettesíthetjük endoszkóppal.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Nem igazság, hogy F. Péter ennyit beszél, nekem meg még az anyám sem érti a szavamat, mert nem mondhatom ki őket! Ezt a mostanit is csak gondolni tudom!” /néma gyerek/

„Mi van, Ödönke, mit akarsz már megint?! Egy szavadat sem értem!” /a néma gyerek anyja/

„Ha tudtam volna, hogy ez a fájdalommentes beavatkozás ilyen beláthatatlan irodalmi következményekkel jár, sebvarráskor az alkalmazott drága orvosi cérnát olcsó rozsdás szögesdróttal helyettesítettem volna. Én kérek elnézést! Annak viszont örülök, hogy a műtét után tíz napig minden este hasba kell szúrnia magát egy véralvadásgátló injekcióval!” /Dr. Porc Elán, térdsebész/

„A formalista funkcionalizmus ilyetén burjánzása által Frady Endre jelenléte életadó indaként fonja körbe és tartja lélegeztető gépen az alélt irodalom petyhüdt antitestét. Miközben a kortárs költészet alibiző vak lóként legelész az eldologiasodás aszfalttengerében, Frady Endre valódi téttel bíró műtét elé veti magát és fityiszt mutat a lábszagú patópálkodás avítt démonainak! Abcúg Ugarvér! Hajrá Frady!” /Lukszkájvókör Lajosné Körmönfont Kariatida, a Hunniában Alantasan Jegecesedő Ómagyar Álságnak Gyürkőző Újság (HAJÓÁGYÚ) lőmestere/

„Mi ez a retardált kínklapancia?! Mi?! Bájdal?! Báááj?! Jáááj!!! Fáááj!!! Ez már a vég! Ne, anyám, ne hívd a házmestert, hogy kirángassa a fejemet a gázsütőből! Hagyj megmártírhalni! Az, hogy a mindenki másnak elviselhetetlen kínokat okozó Frady Endre nem érez semmi fájdalmat, azt bizonyítja, hogy a mindössze három szennyvízmolekulából álló agyában nem fér el egyetlen idegvégződés sem! STOP FRADY! Végítéletet akarok!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én még altatásban is meg tudnám operálni magamat és egyetlen testrészem sem merne fájni.” /Chuck Norris/

Térdfájásom

Focistaként nem nagy érdem,
Semmitől dagadt be térdem.
Tegnap, míg az idő szaladt,
Térdcipó nőtt kalács alatt.

Lehetetlen letérdelnem,
Guggolás is szinte el nem
Múló fájdalommal hasít…
Hózik, de nem kötök ma sít.

Mi kell ide, sebész, masszőr,
Éjfélkor borotvált has szőr,
Pókháló és egyéb vaják,
After paleolit kaják?!

Jól jönne egy Doktor Tudor,
Ki megmondja, mi e dudor!
Térdet legyőzi a kor s a
Végpusztulás lesz a sorsa?

Persze, elpusztul majd velem,
Lebomlik és lesz sok elem…
Ám míg nem nő rajtam platán,
Focizhatok valaha tán?

„Ne nyafogjon költő úr és ne sajnáltassa magát! Gondoljon csak bele, hogy a futball feltalálása előtt az emberek az egész életüket foci nélkül élték le! Maga is fél lábon kibírhatná azt a hátralévő 60-70 esztendejét! Ha meg amputálni kell a lábát, gondoljon a népi igazságra: Szép az, aki térdek nélkül tetszik!” /Lábatlan Lajos, diplomás akadálymentesítő/

„Öregszünk, költő úr, öregszünk? Vizesedik a térd, lazul a vádli, marjul a lapocka, meszesedik az agy és gyengülnek a rímek? Tárt karokkal várja az Agg Poéták Ótvaros Kórháza Alapítvány, az APÓKA! Ja, hogy a vers?! Az természetesen NEM ENG!” /Kákacsomóssy Kösztöny, megbízott főcenzor helyettes/

„Tisztelt Kopasztandó Páciens úr! A titkárnőmmel történő időpont egyeztetés után fáradjon be a magánklinikámra, ahol szerény javadalmazás ellenében megvizsgálom a térdét. A fenti, szóra sem érdemes összeg megduplázása esetén mindkettőt. Ne garasoskodjon, vacak százezrekről beszélünk!” /Dr. Tudor Tódor, a Tárt Tárca Térdklinika tulajdonos főorvosa/

„Fűzfapoéta úr, a maga petyhüdt testének majdani elrothadása következtében keletkező trágya és nyomelemek nemhogy egy erőtől duzzadó platánt, de még egy szottyadt napraforgót sem tudnának táplálni. Mondanám, hogy sportoljon, de ilyen térdekkel maximum origamizni tudna! A jövő érdekében hulljon a férgese!” /Dr. Platán Pálné Tölgy Titanilla, a Fás Aljnövényzetet Trágyával Erdősítő Rezervátum (FATER) igazgatónője/

„Fiacskám, a horoszkópod szerint nem meglepő a térdfájásod, mert a csíd aszcendens vonala most keresztezi a Szaturnusz koszinuszát és tangenciálisan tendál a Jupiter röppályájának elliptikus aszimptotája felé. Ma éjfélkor vizeld le a János hegyi kilátó keleti falát, majd a ’rumpidumpi rumpidumpi sicc-hess’ varázsigét háromszor elmormolva hemperedj meg a sárga havas csalánban! Ha nem segít, hívj fel, mert van még ötletem! Ne aggódj, csak a javadat akarom! A te javad az én javam is!” /Vaják Vilmosné Vátesz Vendetta, javasasszony és televíziós jósnő/

„Végre egy hamisítatlan Frady Endre-i világfájdalom líra! A magát a költészet szent oltára előtt hasogató kínjai miatt térdre vetni képtelen poéta visszafordíthatatlanul visszhangtalan életsikolya saját öncsendjének eleve elrendelt antitézise. A költő gondolataiban, melyet a térde személyesít meg, valahol elpattant egy húr és annak kizárólag poétikus differenciálegyenletekkel leírható rezgései papírra vetülve bele libabőrződnek az olvasó lelkének legbensőbb hártyáiba. Igazi rezonancia irály!” /Hanyatthomloki Heuréka, a Mélylila Medvetánc c. szépirodalmi folyóirat főszerkesztője/

„Mi ez az orvosi rendelőket összerondítani való tünetlíra?! Kit érdekelnek egy középkorú költőpótlék ízületi nyavalyái?! Még jó, hogy nem verseli meg a napindító székletét! Bár ez a mű körülbelül ugyanannyira gyomorforgató hatású! Anyám szerint az ő korában már jólesik egy kis reumalíra azt látandó, hogy másnak is fáj, szerintem viszont ne Frady Endrére szenvedjen, hanem üljön be a háziorvosi rendelőbe egy kis kölcsönös panaszkodásra! A költő úr pedig keresse fel Dr. Guillotin magánklinikáját!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Engem egyszer térden harapott egy krokodil. Besétáltam vele az állatkertbe és ott azóta is csak pempős kajával tudják etetni.” /Chuck Norris/

„Nem tud valaki egy valódi térdmágust, egy igazi térdészt?” /Frady Endre, fájós térdű költőgigász/

Popópúp

Dudor volt az alfelemen.
Dr. Vertse vágta-szúrta,
S úgy fájt, mint egy vasszelemen
Által széjjelütött jurta-

-lakó zúzott fületöve.
Szike szántott, hörgött gigám,
S nyöfögtem, míg enyh nem jöve.
Vagdalt végem nem volt víg ám!

Gyógyulok s most puhán ülök,
Beforr, mi múltkor még vérzett,
S ha lentről pszeudo tű lök,
Nem valóság az, csak érzet.


„Áááááááúúúúúú!!!!!” /egy vasszelemen által széjjelütött, zúzott fültövű jurtalakó/

„Doktor úr! Nem lehetett volna ezt a műtétet a proszektúrán bevégezni?! Hátha nekem is leesett volna valami.” /Furnér Jenő, koporsókészítő kisiparos/

„Remek hír, hogy a költő nem tud megmaradni a fenekén, így legalább egy ültő helyében nem ír majd annyi marhaságot! Anyám szerint nagyon fájdalmas lehet egy fenékbe döfött injekciós tű, de szerintem sokkal fájdalmasabb az erről szóló, véres verejtékkel kiizzadt klapancia elolvasása. A témaválasztásnál nem igaz a mondás, hogy a költő maradjon a farpofánál! Nulla pont!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Avítt nyergű kerékpáron megterem a sipoly.” /falfirka/

„Oncotomiál a szike! Szép a munkám, elhiszik-e?” /Dr. Szurikáta Szemölcs, vak- és végbélsebész valamint kortárs költő/

„Frady Endre még a legnagyobb szenvedések közepette is ragaszkodik a formához, a nyolc szótagos keresztrímes szerkezethez. Ez csak a legeslegnagyobbak és a legeslegkisebbek sajátja, ami vagy azt jelenti, hogy nem tud mást, vagy azt, hogy annyira a sajátja, hogy még egy szibériai munkatábor fagyott latrinája fölé guggolva is ez dőlne belőle… ööö… mármint, hogy ezt rázná ki a kisujjából. Mi magyartanárok hálásak vagyunk Vertse doktor úrnak, hogy életben tartotta leendő emelt szintű érettségi tételünket.” /Rímrag Roland, magyartanár és szobapincér/

„Ilyen a magyar egészségügy? De milyen is? Haldoklik és mégis gyógyít? Utolsókat rúgja, de azokat halálpontosan? Ezer sebből vérzik, de többnyire be is kötözi? Kis pénzért nagyot focizik? Nem csak ápol, de el is takarít? Itt nem mű a valódi tét és mégis valódi a műtét? Egy majdnem biztos: gyógyít, ha beledöglik is, de a beteg végül vagy felépül, vagy feltámad. Ha újra születnék, biztosan egészségügyi dolgozó lennék! Vagy inkább gazdag?” /Török Gábor, politikai elemző/

„Egyszer segédkeztem egy műtétnél, amikor az orvosnak kicsorbult a szikéje, én meg kifentem a nyelvemmel.” /Chuck Norris/

„Igaz, hogy ma gyomorfúvóan finom Jókai bableves volt a menü a KisBigben, de attól még nem kéne élcelődni a vasszelemen!” /Bádogember/

Nyakvállnyilallás

"Jáj! Na!"

Jaj, de fáj a nyaki vállam!
Agg, akár ős üregi hal,
Vagy, mint ezeréves állam,
S lassan mind a kettő kihal.

Jaj, hogy kimúl minden! És én
Nyilallok majd tök egyedül,
Vagy nyakoperátor késén
Ex-fejemként tökegyed ül?

Masszőr kéne, akupunktor,
S jól harapó vámpír! „Jáj! Na!” –
- kiáltanám s folyna tunk-tor…
Csak a nyakvállam ne fájna!!!