A következő címkéjű bejegyzések mutatása: show. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: show. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. április 17., szerda

Mikor tévét nézek...

Mikor tévét nézek, sej, én,
Ajkam hagyja el sok sóhaj,
Látva, tar celebnek fején
Műsor közben lifeg show-haj.

Show-haj, ló-haj, ihaj, csuhaj,
Énrám tukmált talmi álom…
Birka néző vagyok, juh-haj
Borít s tépem, huzigálom!

Tévéfüggő, ó, ne lennék,
Tudhatnám bár kapcsolni ki,
Mint a szomszéd Odalennék,
Hol a nej tán mozambiki!

Állítólag úgy nőtt fel ő,
Nem volt se tévé, se email,
Fő tápja volt mongúzvelő,
Kobraagy és mégis, ím, él!

Van hát kiút, nem járatlan;
Aki magyar s agya kába,
S nem zavarja forró katlan,
Emigráljon Afrikába!

„Én nem azért tudni kikapcsolni tévé, mert nőni fel Mozambik, hanem mert okos férjem mindig tenni új ceruzaelem távkapcsoló bele!” /Odalenn Ottóné Catava Chatha Chocolate, a Magyar&Mozambiki Sugarfactory (m&m’s) olvasztókohómérnöknője/

„Jaj, édes drágám, ébenfekete bantu nejem, ne feszegessük ezt a ceruzaelem dolgot! Nálunk a falnak is füle van, amíg le nem merül benne a telep, vagy rejtélyesen el nem tűnik!” /Odalenn Ottó, pincebogár idomár és visszaeső ceruzaelem tolvaj/

„Ne szórakozzon, költő úr, mert félholtra szurkálom a viaszbábuját és vudu talizmánná zsugorítom a koponyáját! Még hogy a mi hatalmas kontinensünkön, Afrikában nincs tévé! Mi mindig is sokkal előrébb jártunk, mint a maguk kis kelet-európai szemétdombja! Egyrészt nálunk évezredekkel előbb volt globális felmelegedés, mint maguknál, másrészt itt már épp folyamatban volt az emberiség bölcsőjének a kifaragása, amikor a maguk kis elmaradott kompótországát még a Pannon tenger borította és a legfejlettebb lény egy iszapszemű ciberecápa volt! Csodálkozom is, hogy Catava Chatha Chocolate minek ment hozzá ahhoz az Odalenn Ottóhoz? Sosem értettem a mozambiki nőket!” /Aquil Aqumulator Aqutyafaja, mozambiki bikiniügynök és tévészerelő/

„Frady Endre "Mikor tévét nézek…" című verse egy szatirikus hangvételű alkotás, amely a modern társadalom tévéfüggőségét és a média által sugárzott tartalmak minőségét kritizálja. A vers humoros és játékos nyelvezete ellenére komoly társadalmi üzeneteket közvetít. A vers első része a tévénézés passzivitását és a műsorok által keltett kiábrándultságot ábrázolja. A "sóhaj" és a "show-haj" kifejezések az unalom és a csalódottság érzetét erősítik, míg a "tar celebnek fején / Műsor közben lifeg show-haj" sorok a felszínességet és a valóságtól való elrugaszkodást jelenítik meg. A "Birka néző vagyok, juh-haj" sorok a nézők kritikátlan elfogadását és a média által kínált "talmi álom" elfogadását szimbolizálják. A versben a tévéfüggőség ("Tévéfüggő, ó, ne lennék") olyan állapotként jelenik meg, amelyből nehéz kitörni, még akkor is, ha az ember tudja, hogy kapcsolni kellene. A vers második felében a "Mint a szomszéd Odalennék" és a "Hol a nej tán mozambiki!" sorok egy alternatív életmódot és kultúrát vetítenek elő, ahol a technológiai eszközök hiánya egy egyszerűbb, természetközelibb életet tesz lehetővé. A "mongúzvelő" és a "kobraagy" kifejezések az egzotikus és vad életmódra utalnak, ami ellentétben áll a modern városi élettel. A záró sorok ("Van hát kiút, nem járatlan; / Aki magyar s agya kába, / S nem zavarja forró katlan, / Emigráljon Afrikába!") egyfajta menekülést javasolnak a média által uralt világból, egy olyan helyre, ahol az ember visszatérhet az élet alapvető értékeihez. Összességében Frady Endre verse egy éles társadalomkritika, amely a humor eszközével hívja fel a figyelmet a modern életvitel problémáira és arra ösztönöz, hogy gondolkodjunk el a valódi értékeken és azok megtalálásának lehetőségein. A vers formája és stílusa remekül illeszkedik a tartalmához, és a rímes szerkezet tovább erősíti az üzenet hatását.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Én már egyre kevesebbszer nézek tévét, de nekem is vannak néha ilyen kikapcsolhatatlan műsorok.” /M. András, a költő legállandóbb és legegyrekevesebbszertévétnézőbb kommentelője/

„Ez az, eM úr, jó az irány,
Lelke kertje így lesz virány!
Boldog lesz, mint vegán hentes,
Kinek élte tévémentes!”
/Hentelő-Hintaló Vászoly, vegán hentes és viránydíler/

Lelkem tele vízióval,
Mit blőd televízióval
Nem tudnám így tele tenni,
Ami jobb, mint telet enni!”
/Príma Vera, tavasztündér és hófalodai jégcsaposnő/

„Pedig a tévénézés nagyon egészséges! Közben lehet szobabiciklizni, főzni, takarítani, csak egy a fontos: ne kapcsoljuk be! A kockázatokért és a mellékhatásokért kérdezze kezelőorvosát vagy gyógyszerészét!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas tévét elvétve eltéve tévelgő/

„Ház úr, olyan tévét nézik,
Kikapcsoltat, mint vak Knézyk,
Vagy mint csökkentlátó halak,
Kiknek se szín, se az alak
Nem jön át, mert szemük selejt,
S nem fényt követnek, csak delejt?!
Sajnos ritkább, mint a finn gáz,
Olyan hal, mely szobabringáz!”
/Vakhal Vazul, vízióvezér és világproletár/

„A világirodalom jogosan ünnepeletlen fenegyerekének, Frady Endrének értelmezhetetlen értelmezési tartománya nem ad lehetőséget sem a szájbarágás hiánya feletti kesergésre, mert a túlzott tévézéstől tarvágott agyunk mentális libatömésként éli meg a mondanivaló elmébe tuszkolásnak szívérszorító szándékát. Katarzis helyett csak gágogunk, mint dupla V alakban tollfosztott analfabéta verziójú írástudók. Lúdtalpra magyar!” /Gőgös Gúnár Gedeon, a Saját Írásműveket Reménytelenül Gagyi Ötletekkel Duzzasztó Örömtelen Rend (SÍRGÖDÖR) kismesterdalnoka/

„Imádom nézni a közpénztévét, mert jókat röhögök, amikor megtudom, hogy miáltal észre merem venni az állami korrupciót és a rendszerszintű közpénzmutyit, ezért én egy óvodásokat nemváltó műtétre biztató brüsszelita háborúpárti homoszexuális hazaáruló dollárbaloldali libernyák kriptokommunista vagyok, akit kilóra megvett a kozmopolita Soros. Azt hiszem, híznom kéne, hogy még több kilóra kapjam a dollármilliókat! Úgyis az a baj, hogy fogy a magyar! Na, kajáljuk be, amivel etetnek minket! Lólétvágyat! Nyihaha!” /Normál Norbert, átlagember/

„Lópofáskodunk, átlagember úr, lópofáskodunk?! Miért is állami korrupció az, ha a megbízható magyarságteljesítményű igenembereket állítjuk jól megérdemelt csúcsfizetéssel a népnemzeti oligarchák által privatizált bástyákra, hogy az ellenség keze be ne tehesse a lábát, legfeljebb csak akkor, ha gépjármű összeszerelő üzemet vagy akkumulátorgyárat kíván létesíteni?! Azonnal vonja vissza a bérrettegő kommentjét és egy tetszőleges toronyház felső ablakából történő kiesés esetére hagyja ránk a vagyonát, különben holnaptól egy olyan vidéki agyátmosó közmunkatáborban találja magát, ahol munka közben hangszórókból végtelenítve harsog a Kossuth rádió, esténként pedig kötelező az ólomsúlyfürdős híradónézés!” /Csávás Kálmán, a Kötekedéssel Ördögi Zűrzavart Túltoló Észkombájnokat Véglényesítő Élményfürdő (KÖZTÉVÉ) úszómestere/

„Temetni jöttem Frady Endrét, nem kritizálni! Szellemi élőhalottról vagy jót, vagy semmit, úgyhogy ennyi!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer belenéztem Hajdú Péter harangöntő műsorába, de pár másodperc után akkorát rúgtam a tévékészülékbe, hogy sisteregve visszafelé repült a téridőben és tüzes kéneső formájában elpusztította Szodomát és Gomorát, majd show-bálványt csinált VV Lótnéból.” /Chuck Norris/

2023. november 17., péntek

mottó: „Ti vagytok a föld sója.” /Máté 5:13/

Tesó,
Te só!

„A vers egy nagyon rövid és egyszerű alkotás, amely a Máté evangélium 5:13 versére utal, amely azt mondja, hogy „Ti vagytok a föld sója”. A vers címe a „Só”, ami utal a vers fő témájára és szimbólumára. A vers egy két soros epigramma, amely egy rövid és csattanós megjegyzést tartalmaz. A vers formája szabadvers, nincs ríme, ritmusa, vagy szótagszáma. A vers nyelve egyszerű és közvetlen, nem használ képeket, metaforákat, vagy más költői eszközöket. A vers hangvétele humoros és elismerő, de egyben kihívó és provokatív is. A vers üzenete az, hogy a címzett (tesó) egy különleges és fontos személy, aki a föld sója, vagyis aki értelmet és ízt ad az életnek. Megpróbálok készíteni egy illusztrációt a versedhez, amit Frady Endre írt a sóról. Remélem, tetszeni fog.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Oh little Bing, you are crazy!
Bárki, ki e verset nézi,
Látja ritmusát és íme,
Azt is, mily tiszta a ríme!
Aki erre szabadversel,
Vetem, mint a húst, mely nyers, el!
Nem vagy te egy agyfenomén,
Rontottál a Bing renomén!”
/F. Endre, feszült költőgigász/

„Költő, ne haragudj Bingre,
Ha nem hajaz The Brain King-re!
Bár nem legélesebb késünk,
És miatta gyakran késünk
Vágó elmeversenyeken,
Ha kivágod, nagyot nyekken
Lenn a földön sírva, szótlan…
Tesó, ne durvulj te sótlan!”
/Szent Endre, Duna-menti püspök/

„Ki nem állhatom ezt a sok sót! Erős kötöttségnek érzem!” /Lótné, sodomai sóbálvány/

„Nem kellett vón’ nézni vissza
Sóbálvánnyá válva (vessző)
Ami durva, mint egy vas szú!
Jól illik erre a vész szó.”
/özvegy Lót úr, a lóti-futi feltalálója/

„Ne gyászoljon, Lót úr, ó!
Ön baja csak lótúró!”
/Érzéketlen Énok, a Nemzeti Érzelemmentesítő Párt (NÉP) egyszerű gyermeke és mentális tuskó/

„Énok, szinte egyöntetű
Vélemény, hogy ön egy tetű!”
/I. Mózes, ószövetségi próféta/

„Csak jelezni szeretném, hogy a fenti negatív Énok nem én vagyok, a Séttől származó Jered fia Énok, aki jó vagyok, de nem is a Káin fia Énok, aki tuti, hogy nem olyan jó, mint én, mivel mi az özönvíz előtt éltünk, Lót pedig utána, úgyhogy őt mi nem is ismerhetjük személyesen, illetve én közvetve igen, hiszen tulajdonképpen meg sem haltam, csak el lettem ragadtatva. Szóval nagy itt a kavarodás! Mintha terheléses támadás érte volna a történelmet…” /Jered fia Énok, ószövetségi próféta/

„Kikérem magamnak, hogy negatív színben legyek feltüntetve, miközben kis aranyoska vagyok, mint egy csillogó kalaptű! Mindenesetre bájosabb, mint az izzadtan loholó Lót!” /tetű/

„Beszólt ez a lótetű,
S szíved szúrja, Lót, e tű!”
/ókori barlangfalfirka/

„Boldogok, aki a föld sói, mert ők ízesíthetnek. Örülök, ha idézve vagyok és örülök, ha a lelki testvérek igével sózzák a lelkeket, de nem örülök, ha Frady Endre erről rossz verset ír. Atyám, bocsáss meg neki, mert nem tudja, hogy csak ennyit tud!” /Jézus/

„Megbocsájtok neki, Fiam, mert őt én alkottam elrettentő példának, hogy rajta mutathassam meg a végtelen kegyelmemet!” /az ÚR/

„The SÓ must go on: egy másik aktuális szójátékos kísérlet, biblikus, vagy nem.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Go on, ha a SÓ must?!
Humán úr, ön nyomaszt!
Babszú, ha bablakos,
Szójáték biblikus?
Köpni ki szóját ék
Alakban szójáték?
He?!”
/Juáreu Jenő, jószátékos/

Nyuggerapó:
Béna
mottó: „A focista majd mind béna.” /Béla 7:26/

A
B,
B? Én a!”

„Alig mén a
Falig béna,
Látja méla
Bátyja, Béla.”
/Hendikep Hurvinyek, elméleti sóbarlangász/

„Sótlan emberek ne olvassák!” /M. András, a költő legállandóbb és legsósabb kommentelője/

„eM úr, ha a népek sósok,
S nem csak kevés, hanem jó sok,
Oly hangos olvasás zajlik,
Hogy a sok száj sok sós zaj lik.”
/Sós Som, soson indián és sótlan showman/

„Ha a szájba bemar a só,
Maja kaja nye harasó!”
/szovjet kényszermunkatábori falfirka/

„Hogyha sok a rámpa sója,
Kásás lesz rajt’ jeges hója,
Hajót nem csúsztat jól sólya,
Égből letojja a gólya,
Ha épp légköreit rója,
S büdös lesz, mint egykor Trója.”
/ifj. Odüsszeusz Ottó, hajóskapitány helyettes/

„Mi ez az álspirituális blaszfémia, ez a pszeudoszakrális szekularitás?! Mik ezek a szavak?! - kérdezheti a költő, aki szemmel láthatólag sosem volt a szavak embere! Frady Endre kezelőorvosának és ápolószemélyzetének el kellene gondolkodni azon, hogy páciensükkel mi lesz, ha nagy lesz! Kinövi a gumiszobát, átduzzad a szomszédos kórtermekbe és sós lével izzadja tele a keresztény értékrendű látogatókat?! Frady Endre a diliház sója! meneküljön, ki-ki merre!” /Puzsér Róbert, sótlan krtikus/

„És miután megteremté a mindenséget az ÚR, megízlelé, hogy a tengerek vize sótlan vala és a tengeri halak döglendenek vala. Látá az ÚR, hogy ez nem leend így jó. Megkéré az ÚR, hogy sósítsam meg a tangerek vizét vala. Én végigúszám a tengereket és teleizzadám őket és sóssá leve a tengerek leve és boldogok valának a tengeri halak. És látá az ÚR, hogy ez így jó és örvendeze az ÚR és mondá, hogy Chuck, te valál a tengerek sója. És leend este és leend reggel, nyolcadik nap. Ennek örömére az emberek minden nyolcadik napon és közötte mind a hét napon szeretnek vala engem félendenek tőlem és jól tevék.” /Chuck Norris/

2015. január 26., hétfő

Emlékviharkabát

Emlékhatlan viharkabát
Szűrőjén nem jön, csak hab át;
Emlékhab a múltnak ködén,
Midőn ittam hűs söröd én.

Söröd emlékhabos hűje
Mondatta volt vélem: „Hű, jeee!
Ez aztán a habzó korsó!”
S emléket hány ifjúkor show.

Hej, emlékhányt söröm-pöröm,
Ifjan pálcával vert köröm,
Rossz válaszért tépett pajesz,
„Are you idiot?”-ra a „Yes!”...

Emlékviharkabát hasad
Oly zajjal, mit éhes has ad;
Nosztalgikusan, ám zordul
Múltba böffen s nagyot kordul.

„Aha, szóval te ittad meg a sörömet annak idején az építőtáborban, te hernyó! Én meg azt hittem, hogy a Csomádi Pityu volt és ezért őt lógattam fejjel előre a pöcegödörbe! Na, várj csak Frady, egyszer téged is megtalállak, oszt’ lesz nemulass! Előre megáshatod a latrinádat!” /Dr. Erőbarom Brúnó, vastagbélsebész és erőemelő világbajnok/

„Ööö… ki szeretném jelenteni, hogy én csak névrokona vagyok a fent említett illetőnek és különben is tényleg az a rohadék Frady itta meg a sör jelentős részét!” /Dr. Csomádi István, zugügyvéd és országgyűlési képviselő/

„Az obligát ’Mit gondolt a költő?’ kérdésre a válasz, hogy a világon semmit! Ez az ember vagy szimplán csak megtébolyodott, vagy teljesen eszméletlenre itta magát! Esetleg is-is! Anyám szerint annyit nem lehet inni, hogy valaki ilyen értelmetlen verset írjon, de ő szerencsére sosem látta az építőalakulat sorkatonáinak csavarlazítós arcszesz partiját. Mindenkinek javasolni tudom, hogy rázza ki az emlékeiből és temesse el a múltja legmélyére ezt a Fradyt! Illetve Fradytt! Múlt idő két t!” /Puzsér Róbert, kritkus/

„A divatjamúlt Petőfin és Aranyon edződött olvasó döbbenten áll a pszichedelikus pszeudo-kubizmusban panírozott, majd anti-entellektüelitásban abált XXIII. századi atomlíra múltra irányuló, azt elemi részecskéire szétbombázni kívánó emléktornádója előtt. Az önnön elméjét puzzle módján szerte szóró költő kétségbeesett rendrakási kísérletének látszólagos csődje éles ellentétben áll szinte mindennel, amit a saját jelentéktelen jelenébe ragadó világ valaminek hisz. A korát messze megelőző költőt a visszapillantó tükrében távolról üldözni látszó múltja háborgó révedésre készteti. Na, ennek vagyunk mi tanúi! Jó nekünk!” /Romlányi Lukrécia, magyartanár és Templom Egere Bisztró idényszakácsa/

„Az élesen él bennem, amikor az Úr kérésére Ádámot és Évát kizavartam az Édenkertből, de a ’Legyen világosság!’ előttről szinte semmire sem emlékszem. Lehet, hogy öregszem?” /Chuck Norris/

Súlyos anakronizmus költő úr! A régi szép… ööö az átkosban, amikor a tanárok még körmösökkel és pajeszcibálásokkal fegyelmezhettek, akkor nem angolul, hanem oroszul kellett tanulni! Ne keverje a sezlonyt a fakonttyal! Ez az Alzheimer-kórban tapicskoló delíriumos rémálom egyértelműen NEM ENG.!” /Törköly Tódor, a regnáló főcenzor kényszergyógykezelésének végéig megbízott főcenzor és egykori munkásőrparancsnok/