A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tébolylíra. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: tébolylíra. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. augusztus 11., péntek

Költögető szonett

Olvasóim hada láttán
(Jönnek nézni, épp mit költök),
Azt mondhatom nékik: Hát, tán
Verset, hogyha meg nem öltök!

No meg persze pénzt is költök
Piacon: köll zabtejföl, tök,
Kis sztrapacska s jó nagy sztrapacs
Winnetou-nak, aki apacs.

Másik vendég hottentotta,
Harmadik kis hiú sziú,
Nekik készül bő rántotta

(Beleiket éh bántotta
Így nyögött a fiú: Íííí! Úúúú!)
S gyártunk tápvivő szánt, ott a-

-zajánlás:
Herceg, ha nem verset költesz,
Rabolj embert, ehhez kell túsz!
Zárjál be egy gazdag hülyét,
S váltságdíj jön jogdíj helyett!

„Énanyám, ki vagy a mennyekben, imádkozzál érettem! Mi ez a mentális casus belli?! Ilyen szellemi pusztulatok olvastán horgad föl az emberben az önbíráskodási vágy, amiért az előre megfontolt költészetgyalázásért nem jár visszamenőleges hatályú azonnali halálbüntetés! Justizmordot akarok! Vért, verítéket és könnyeket! Frady Endréét! Hadd legyek végre az utókora! MOST!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Kedves Puzsér úr, Frady Endre páciensem a beszámíthatatlan elmeállapota folytán nem büntethető. Sajnos bebizonyosodott, hogy a heti egyszeri gyógyszerbeállítás már nem vezet eredményre, a beteg állapota tovább súlyosbodott. Úgy tűnik, bentlakásos kényszergyógykezelésnek kell alávetnünk. Gumiszoba, kényszerzubbony, hidegzuhany és nyugiszuri… Amíg nincs teljesen leszedálva, addig költ, mint a sztahanovista tyúkok. A helyzet reménytelen, de nem súlyos. Drasztikus eredmények várhatóak. Az előjelek alapján kétséges ugyan, hogy milyen előjelűek, de drasztikusak. Ha túléli a kezelést, akkor nem hal bele.” /Dr. Ákóisz Igor, a Szemmelversz Klinika elme- és kórtan szakos főorvosa/

„Ó, jaj, nem végeztünk vele időben és megint költött egy verset! Elnézést kérünk az egész emberiségtől!” /az olvasótábor/

„Bocsássatok meg neki, mert nem tudja, mit cselekszik! Fontoljátok meg, hogy az indiánok is tisztelték az elmebetegeket! Legyetek ti is jó keresztény indiánok!” /Alsó G. atya, olvasótábori lelkész/

„Ez a sápadt arcú költögető úgy váltogatja a rímképletet, mint köpönyegforgató nagy fehér főnökök a rézbőrűekre is rákényszerített ideológiájukat! Őt magát kínzócölöpre vetem, a skalpját pedig a prérifarkasok elé! Nagy Manitou engem úgy segéljen! Uff!” /Vén Ottó, Winnetou-ra apacsosított nevű magyar származású rézbőrű törzsfőnök/

„A képes melléklet tetszik, meg ez a versíró-képesség is. Amúgy látom, ejtőernyős indián is lesz az asztalnál. (Aaaaaaaaa-PACS!)” /M. András, a költő legállandóbb és legejtőernyősindiánlezuhantatóbb kommentelője/

„Asztalra hull fapacsirta,
Jelenetét apacs írta.
eM úr ez a kreált apacs,
Kinek gépmotorja leállt… Aaaaaaa… pacccs!!!”
/Mogorva Mosómedve, a Fa törzs rímcsináló varázslója/

„Biztos, hogy váltságdíj? Inkább hagyjuk el a t-t, mert amíg kicsi a t-t, a kedvem sötét!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas BSTH valóság-válságdíjbehajtó/

„Ház úr, ne legyen oly álság,
Hogy azt mondjuk, itt a válság!
Élre állunk, legelőre,
Úgy hajtunk dús legelőre!
Honunk, melyre száll a karma,
Lesz a világ vezérbarma!”
/Vitéz Szittyássy Szotyola, a Legelöl Ügető Kipcsak Egylet (LÜKE) ősmagyarságteljesítményfokozója/

„Látod, Endre, tudsz te verset írni, ha akarsz! Kár, hogy most nem akartál és nyögés lett a vége!” /Dr. Frady Fikuszné Eftécé Etelka, a költő szókimondó sógornője/

„Bár a magam kezdetleges és bárdolatlan eszközeivel én is próbálkoztam, nem is keveset, és szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy értem el sikereket, sőt néhányan ünnepeltek is, de örülök, hogy születésem után bő fél illetve halálom után bő négy évszázaddal végre megtudhattam, milyen is egy igazi szonett! Köszönöm, hogy elmondhattam! Béke poraimra!” /William Shakespeare Endre Jenő (1965-1616), avoni bárd/

„Hé, itt valaki szórakozik és visszaél a nevemmel! Nehogy már a számba adják, hogy Frady Endre valaki, miközben egy senkinél is senkibb senkiházi! A legeslegsenkiházibb! Nálunk a Globe Színházban ilyen felháborítóan harmatgyenge rímeket még a tajtrészeg díszletmunkások sem írnak a vécéajtókra se! Ha Frady Endre költő, akkor én felhúzható műanyagkenguru vagyok! Négyszázhét éve porladva is jobb szonettet írok, mint ez az irodalmi dögevő hun hiéna!” /William Shakespeare (1564-1616), az igazi avoni bárd/

„Ide figyuzz Vili Sörpír,
Hogyha dühtől borít bőrpír,
Van itt olcsó kencefice,
Ingyom bingyom recefice!”
/Butykos Butélia, avoni tanácsadónő és betanított rímbárdoló/

„Nem elég, hogy a megállíthatatlan globális fölmelegedéstől kipusztul a Föld, hogy egy évszázad elteltével se csatolják vissza Trianont, hogy a Fradi kiesett a Bajnokok Ligája selejtezőjéből és még Tóth Gabi is válik, hanem még Frady Endre is láncreakcióban versel!!! Közel a vég! Kössön teljes körű élet-, vagyon- és versbiztosítást a Hentes & Mészáros Önbiztosító zárt osztályán! Megvédjük a pénzét! Mi az ön javait akarjuk!” /Csak Nóri, az Analfabéta Banki Cápák Újgazdag Garmadája (ABCÚG) ifjúsági tagozatának legnagyobb arca/

„A vers és a kommentek olvastán úgy tűnhet, mintha elszabadult volna a pokol, de ez lehetetlen, mert nem adtam rá engedélyt. Ha a beleegyezésem nélkül őrjöngenének, akkor cipóra verném a főördög fejét és Lucifer csak Buci Feri néven nyafogna a részletekben, ahol lakik.” /Chuck Norris/

2018. április 27., péntek

Egyszer volt...

Egyszer volt, de elmúlt mára
Ükapámnak bombagyára.
Fellobbant bent gyufa feje,
S másnap délig hűlt a helye.

Akkor volt, már nagyon régen,
Fekete füst szállt az égen
S ükömből pár üszkös szelet,
Várva légtisztító szelet.

Ekkor volt és igaz is tán,
Ükömnél lelt bakancslistán
Szerepelt e nagy bumm terve.
Ükanyám jól le lett verve.

Nemrég volt és fájó is volt,
Megcsapott száz nem is kis volt
S főtt bennem sok agyi zsír át…
Így írtam e tébolylírát.

„Minden, amit sosem szerettél volna megtudni Frady Endre képzelt ükapjának felrobbant bombagyáráról, de nem mertél szólni. Ezt józanul sem megírni, sem elolvasni nem lehet! NEM ENG.!” /Dögényi Deziré, a Szösszeneteket Elbíráló Szervezet (SZESZ) főcenzora/

„Ezt a valamit a megbomlott agyú költő egy „Egyszer volt…” című verspályázatra követte el! Szellemi terrorveszély miatt követeljük az összes magyar nyelvű verspályázat visszamenőleges hatályú azonnali betiltását és Frady Endre világhálóra való kijárási tilalmának bevezetését!” /Hirtelenharagú Hőbörd, a Bizonyítottan Elmebeteg Poétákkal Önvédelemből Cudarkodó Civilek (BEPÖCC) szócsöve/

„Súlyos időzavar van a versében, költő úr! Míg az ön vélt vagy valós ükapja feltehetőleg a XIX. században rontotta a levegőt, addig a ’bakancslista’ szószörny csak ebben az évezredben mételyeződött bele a magyar nyelvbe, tehát az ön durrogtatós ükének nem lehetett bakancslistája! Anakronizmus! Quod erat demonstrandum! Vae victis!” /Entellektüel Elténé Bölcsész Bigyonka, a Bölcsek A Nyelvért Alapítvány (BANYA) holtnyelvi szakértőnője/

„Füstbe ment terv, avagy ember tervez, de van, aki végez is magával. A halálos utókór örökösének megrendítő erejű megemlékezése a Darwin-díjra jelölt Nagy Elődről - Oxymoronok egymás között önkritikusan. Nehéz pillanatok ezek.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Na, humán úr, csak azért nem perelem be személyiségi jogaim megsértéséért, mert az igazság malmai lassan őrölnek, az ökleim viszont gyorsan pépesítenek! Gyorsan kössön életbiztosítást, mert hamarosan érkezem!” /Dr. Nagy Előd, szupernehézsúlyú kick-box professzor/

„Nem akartam én rosszat. Igaz, jót sem. Csak kíváncsi voltam, hogy nem tűzveszélyes-e a bombagyáram. Aztán kiderült, hogy de. Szép szórásos temetésem volt.” /néhai Frady Ferdinánd, a költő képzelt lüke üke/

„Nem volt rossz ember az uram. Igaz, jó sem. Leginkább egyszerűnek nevezném. Kicsit hirtelen és nagy zajjal hagyott itt minket, de lehet, hogy ha tovább él, még több kárt okoz. Béke kormaira!” /néhai özv. Frady Ferdinándné Emtéká Etelka, a Monarchiabeli Tanítónők Köre (MTK) oszlopos tagja/

„A költő nemes egyszerűséggel bonyolítja le a köztudatba robbanás másoknak oly nehéz feladatát. A köszörűéles elmével összecsiszolt páros rímek pajkos detonációja viharos erővel söpör el mindent abból a megkövesedett épületromból, amit mi eddig költészetnek hittünk. A gyújtó hatású poéta úgy vált paradigmát, mint hasmenéses súlyemelő alsógatyát. Ne szégyelljük elérzékenyülve kimondani, hogy Frady Endre ugyanaz a világirodalomnak, mint trágya a kizsigerelt termőföldnek, mint végbélkúp a lázasan hányó kisbabának vagy mint papírzacskó a turbulenciába került repülőgép utasainak – megmentő! Senkik, kövezzetek meg, de kimondom: próféta tette be közénk a lábát! Jaj! Fáj! Au!” /Jártányi Erőné Gyurgyalag Gyogyilla, a Rusztikus Irodalmat Görgető Literátorok Iróniája (RIGLI) c. versportál szakértője/

„Nesze! Nesze! Kő még?! Még, még, még, ennyi nem elég!” /a senkik/

„A magát költőnek képzelő páciensünk az elektrosokkos kezelést követően véletlenül bekódorgott a főnővér irodájába és pár percre magára maradt a szövegszerkesztővel. Klinikánk a költészetet saját halottjának tekinti.” /Dr. Tumor Tomor, a Ragyavert Edömér Tudományos Elme Klinika (RETEK) igazgató főorvosa/

„Mi ez a gyomorforgató ízléstelenség?! Mi ez az alpári idiotizmus?! Frady Endre a lüke ükével egyetemben kihúzta nálam a gyufát! Szét is robbant tőle az agyam! Szegény anyám most az én ideggyógyszereimre kénytelen költeni az Erzsébet utalványait és a rezsicsökkentésből félretett vagyonkáját! Állítsuk meg Frady Endrét!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer az én gyomromban is felrobbant egy bomba. Utána kormosat böfögtem.” /Chuck Norris/