Egyszer volt...

Egyszer volt, de elmúlt mára
Ükapámnak bombagyára.
Fellobbant bent gyufa feje,
S másnap délig hűlt a helye.

Akkor volt, már nagyon régen,
Fekete füst szállt az égen
S ükömből pár üszkös szelet,
Várva légtisztító szelet.

Ekkor volt és igaz is tán,
Ükömnél lelt bakancslistán
Szerepelt e nagy bumm terve.
Ükanyám jól le lett verve.

Nemrég volt és fájó is volt,
Megcsapott száz nem is kis volt
S főtt bennem sok agyi zsír át…
Így írtam e tébolylírát.

„Minden, amit sosem szerettél volna megtudni Frady Endre képzelt ükapjának felrobbant bombagyáráról, de nem mertél szólni. Ezt józanul sem megírni, sem elolvasni nem lehet! NEM ENG.!” /Dögényi Deziré, a Szösszeneteket Elbíráló Szervezet (SZESZ) főcenzora/

„Ezt a valamit a megbomlott agyú költő egy „Egyszer volt…” című verspályázatra követte el! Szellemi terrorveszély miatt követeljük az összes magyar nyelvű verspályázat visszamenőleges hatályú azonnali betiltását és Frady Endre világhálóra való kijárási tilalmának bevezetését!” /Hirtelenharagú Hőbörd, a Bizonyítottan Elmebeteg Poétákkal Önvédelemből Cudarkodó Civilek (BEPÖCC) szócsöve/

„Súlyos időzavar van a versében, költő úr! Míg az ön vélt vagy valós ükapja feltehetőleg a XIX. században rontotta a levegőt, addig a ’bakancslista’ szószörny csak ebben az évezredben mételyeződött bele a magyar nyelvbe, tehát az ön durrogtatós ükének nem lehetett bakancslistája! Anakronizmus! Quod erat demonstrandum! Vae victis!” /Entellektüel Elténé Bölcsész Bigyonka, a Bölcsek A Nyelvért Alapítvány (BANYA) holtnyelvi szakértőnője/

„Füstbe ment terv, avagy ember tervez, de van, aki végez is magával. A halálos utókór örökösének megrendítő erejű megemlékezése a Darwin-díjra jelölt Nagy Elődről - Oxymoronok egymás között önkritikusan. Nehéz pillanatok ezek.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Na, humán úr, csak azért nem perelem be személyiségi jogaim megsértéséért, mert az igazság malmai lassan őrölnek, az ökleim viszont gyorsan pépesítenek! Gyorsan kössön életbiztosítást, mert hamarosan érkezem!” /Dr. Nagy Előd, szupernehézsúlyú kick-box professzor/

„Nem akartam én rosszat. Igaz, jót sem. Csak kíváncsi voltam, hogy nem tűzveszélyes-e a bombagyáram. Aztán kiderült, hogy de. Szép szórásos temetésem volt.” /néhai Frady Ferdinánd, a költő képzelt lüke üke/

„Nem volt rossz ember az uram. Igaz, jó sem. Leginkább egyszerűnek nevezném. Kicsit hirtelen és nagy zajjal hagyott itt minket, de lehet, hogy ha tovább él, még több kárt okoz. Béke kormaira!” /néhai özv. Frady Ferdinándné Emtéká Etelka, a Monarchiabeli Tanítónők Köre (MTK) oszlopos tagja/

„A költő nemes egyszerűséggel bonyolítja le a köztudatba robbanás másoknak oly nehéz feladatát. A köszörűéles elmével összecsiszolt páros rímek pajkos detonációja viharos erővel söpör el mindent abból a megkövesedett épületromból, amit mi eddig költészetnek hittünk. A gyújtó hatású poéta úgy vált paradigmát, mint hasmenéses súlyemelő alsógatyát. Ne szégyelljük elérzékenyülve kimondani, hogy Frady Endre ugyanaz a világirodalomnak, mint trágya a kizsigerelt termőföldnek, mint végbélkúp a lázasan hányó kisbabának vagy mint papírzacskó a turbulenciába került repülőgép utasainak – megmentő! Senkik, kövezzetek meg, de kimondom: próféta tette be közénk a lábát! Jaj! Fáj! Au!” /Jártányi Erőné Gyurgyalag Gyogyilla, a Rusztikus Irodalmat Görgető Literátorok Iróniája (RIGLI) c. versportál szakértője/

„Nesze! Nesze! Kő még?! Még, még, még, ennyi nem elég!” /a senkik/

„A magát költőnek képzelő páciensünk az elektrosokkos kezelést követően véletlenül bekódorgott a főnővér irodájába és pár percre magára maradt a szövegszerkesztővel. Klinikánk a költészetet saját halottjának tekinti.” /Dr. Tumor Tomor, a Ragyavert Edömér Tudományos Elme Klinika (RETEK) igazgató főorvosa/

„Mi ez a gyomorforgató ízléstelenség?! Mi ez az alpári idiotizmus?! Frady Endre a lüke ükével egyetemben kihúzta nálam a gyufát! Szét is robbant tőle az agyam! Szegény anyám most az én ideggyógyszereimre kénytelen költeni az Erzsébet utalványait és a rezsicsökkentésből félretett vagyonkáját! Állítsuk meg Frady Endrét!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer az én gyomromban is felrobbant egy bomba. Utána kormosat böfögtem.” /Chuck Norris/

A kis gyufaárus lány

(Happy End-es rövidített változat Fanni lányomnak a vers- és prózamondó versenyre)

Karácsony este egy didergő kislány rótta mezítláb a havas utcákat. Gyufát árult, de a közönyös emberek rá se hederítettek a portékájára. Napok óta nem evett és úgy érezte, hogy menten elájul. Már hazamenni sem volt ereje, mert a kis jégcsapos kunyhójuk, amelyben mostohaanyjával és annak tizenhárom lányával lakott, a város szélén volt, innen messze, nagyon-nagyon messze…
Egyre erősebben havazott és az önsajnálata nőttön-nőtt. Könnyei az arcára fagytak, és amikor egy testes ember őt észre sem véve egy hókupacba taszította, majdnem megadta magát a sorsnak.
Ám ekkor felülkerekedett benne a dac és gondolkodni kezdett. Hirtelen rájött, hogy az emberek az elektromosság korában már nem rohangálnak Karácsony este gyufa után, viszont azt is látta, amint rénszarvas lapockát és medvefelsálat rágcsálva sétálgatnak és szuttyogva próbálják kiszívogatni a foguk közé ragadt húsdarabokat. A kis gyufaárus lány ekkor végső erejét megfeszítve letörögette a foszforfejeket a gyufái végéről és kiabálni kezdett:
- Fogpiszkálót vegyenek! Reklámáron a fogpiszkáló! Karácsonyi készlettisztítás! Fogpiszkálót vegyenek!
Hát láss csodát! Az emberek hosszú tömött sorokban rohamozták meg a kis fogpiszkálóárus lány portékáját. Egy növényvédő- és mosószereket, valamint műtrágyát gyártó burzsoá pedig az összegyűjtött foszforfejeket vásárolta meg.
Az ámult kislány röpke fertályóra alatt kerek egymillió eurót keresett. Örömében táncra perdült volna, de elgémberedett lábai kicsúsztak alóla. Segítséget akart kérni, de a tér közben kiürült. Nem akarta elhinni, hogy egymillió euróval a zsebében fog megfagyni és éhen halni egy ekkora város kellős közepén. Sírva fakadt…
Sírt, sírdogált, ám egyszer csak észrevette, hogy a tér sarkán valaki ott felejtett egy Chuck Norris mintás Boeing 747-es utasszállító gépet.
- Egy valódi Jumbo Jet! – kiáltotta, mert még a becenevét is jól ismerte. A géphez kúszott és beszállt. Bár sanyarú sorsa miatt az iskolában csak bukdácsolt, ám két tantárgyból, ének-zenéből és utasszállító repülőgép vezetésből mindig jelest kapott.
A gép hűtőszekrényében talált kaviáros lazacos szendvicset jóízűen elfogyasztotta, majd jóllakottan beült a pilótafülkébe. A térről kivezető Hans Christian Andersen sugárutat kifutópályának használva felszállt a hószállingózásos légtérbe és boldogan dalolni kezdett. Csengő hangja betöltötte az étert:

Erre vágytam már oly régen,
Gépen szállok fenn az égen.
Galambraj szállt körülöttem,
De már nem, mert elütöttem!

Sálálá-lálá…

A város fölött kiszórta a gépből az egymillió eurót, ami ezer darab ezereurós csomagban pottyant a hóban fagyoskodva üldögélő ezer darab kis gyufaárus lány ölébe. Az ámulattól tátott szájukba pedig a repülő hajtóműve által megsütött galambok hullottak bele.
Az égen eközben a Chuck Norris mintás Boeing 747-es utasszállító gép pajkos UFO-kkal kergetőzött önfeledten. A szeretet ünnepén a földlakó együtt játszott a földönkívüliekkel. Ez volt a második legszebb Karácsony a Földön!
Aki nem hiszi, járjon utángyártott Zaporozseccel!

A kis gyufaárus lány

(Happy End-es verzió. I can't believe it's not Hans Christian Andersen!)

Karácsony este egy didergő kislány rótta mezítláb a havas utcákat. Gyufát árult, de a közönyös emberek rá se hederítettek a portékájára. Napok óta nem evett és úgy érezte, hogy menten elájul. Már hazamenni sem volt ereje, mert a kis jégcsapos kunyhójuk, amelyben apjával, mostohaanyjával és annak tizenhárom lányával lakott, a város szélén volt, innen messze, nagyon-nagyon messze…

A kis gyufaárus lány és az eladatlan gyufahalom
(Hans Christian Andersen felvétele)

Meg aztán kedve sem lett volna otthon lenni, mert apja ilyenkor megállás nélkül karácsonyi dalokat énekelt. Apjának sajnos olyan fals hangja volt, hogy a fiatalkori Ki Mit Tud?-os bemutatkozó nótája évtizedekig volt a „Borzalom közöttünk ólálkodik” című krimisorozat főcímzenéje. Mivel a mostohaanyja és tizenhárom lánya egy füldugó gyárban dolgoztak, számukra nem volt probléma az ilyenkori otthonmaradás, de a kis gyufaárus lánynak muszáj volt minél messzebb lennie.
Egyre erősebben havazott és az önsajnálata nőttön-nőtt. Könnyei az arcára fagytak és amikor egy testes ember őt észre sem véve egy hókupacba taszította, majdnem megadta magát a sorsnak.
Ám ekkor felülkerekedett benne néhai nagyanyjától, a világ első huszonhat danos női karate mesterétől örökölt dac, és a néhai nagyapjától, az eszkimóknak is jégkrémet eladni tudó Cupák bácsitól örökölt firnyák.
Rájött, hogy az emberek az elektromosság korában már nem rohangálnak Karácsony este gyufa után, viszont azt is látta, amint csirkecombot, sertésdagadót, rénszarvas lapockát és marhafelsálat rágcsálva sétálgatnak és szuttyogva próbálják kiszívogatni a foguk közé ragadt húsdarabokat. A kis gyufaárus lány ekkor végső erejét megfeszítve letörögette a foszforfejeket a gyufái végéről és kiabálni kezdett:
- Fogpiszkálót vegyenek! Reklámáron a fogpiszkáló! Karácsonyi készlettisztítás! Fogpiszkálót vegyenek!
Hát láss csodát! Az addig szuttyogó emberek hosszú tömött sorokban rohamozták meg a kis fogpiszkálóárus lány portékáját. Egy növényvédő- és mosószereket, valamint műtrágyát gyártó burzsoá pedig az összegyűjtött foszforfejeket vásárolta meg.
Az ámult kislány röpke fertályóra alatt kerek egymillió dollárt keresett. Örömében táncra perdült volna, de elgémberedett lábai kicsúsztak alóla. Segítséget akart kérni, de a tér közben kiürült. Nem akarta elhinni, hogy egymillió dollárral a zsebében fog megfagyni és éhen halni egy ekkora város kellős közepén. Sírva fakadt…
Sírt, sírt és egyre csak sírt, ám egyszer csak észrevette, hogy a tér sarkán valaki ott felejtett egy Chuck Norris mintás Boeing 747-es utasszállító gépet.
- Egy valódi Jumbo Jet! – kiáltotta, mert még a becenevét is jól ismerte. A géphez kúszott és beszállt. Bár sanyarú sorsa miatt az iskolában csak bukdácsolt, ám két tantárgyból, ének-zenéből és utasszállító repülőgép vezetésből mindig jelest kapott.
A gép hűtőszekrényéből kivett egy kaviáros lazacos szendvicset és egy abált pacaldarabbal megbolondítva jóízűen elfogyasztotta, majd jóllakottan beült a pilótafülkébe. A térről kivezető Frady Endre sugárutat kifutópályának használva felszállt a hószállingózásos légtérbe és boldogan dalolni kezdett. Csengő hangja – amit néhai koloratúrszoprán dédnagyanyjától örökölt, aki az Éj királynőjének áriája közben a világ összes operaházának a kristálycsillárját ripityomra törte – szóval ez a csengő hang betöltötte az étert:

Erre vágytam már oly régen,
Gépen szállok fenn az égen.
Galambraj szállt körülöttem,
De már nem, mert elütöttem!

Sálálá-lálá…

A város fölött kiszórta a gépből az egymillió dollárt, ami ezer darab ezerdolláros csomagban pottyant a hóban reménytelenül fagyoskodva üldögélő ezer darab kis gyufaárus lány ölébe. Az ámulattól tátott szájukba pedig a Boeing 747-es hajtóműve által megsütött galambok hullottak bele.
A hirtelen jött gazdagságból és a sült galamb pecsenyéből erőt merítve mind vidáman hazaszaladtak és a frissen vásárolt színes televíziójukon 3D-ben nézték a Híradó különkiadását, melyben egy Chuck Norris mintás Boeing 747-es utasszállító gép pajkos UFO-kkal kergetőzött önfeledten.
A szeretet ünnepén a földlakó együtt játszott a földönkívüliekkel. Ez volt a második legszebb Karácsony a Földön!
Aki nem hiszi, járjon utángyártott Zaporozseccel!