Irgumburger

Önmagamat megbüntetve

Ennék Irgumburger menüt!

Szakács bent sült hónaljtetve

Potrohával nyelvgyökön üt.

Görényvádlihúspogácsa

Bűze penitenciális,

Ezen hág át fogam rácsa,

Aztán irány bús kanális!

Szétkent zsemlebélből zordul

Néznek döglött csótányszemek,

Gyomrom rögvest hanyatt fordul…

Vezekelni e táp remek!

Irgumburger hasznos annak,

Kinek gyónni nincs ideje.

Csakis előnyei vannak,

Irgum-burgum, jeje-jeje!!!

(menő hastánc!)

„Mmmm… grrrr… hrrrr… őőőőő… bőőőáááááááááááááááá… Jaj! Fúj! Ez még gusztustalan versnek is gusztustalan! NEM ENG.!!!” /Kákacsomóssy Kösztöny, a Gyomorforgatókönyvírással Öklendező Költészetet Élettelenítő Rendészet (GYÖKÉR) cenzorátusi főszolgabírója/

„Kedves Bing! Tudnád irodalmilag elemezni az alábbi Frady Endre verset? Előre is köszönöm szépen?” /egy kedves felhasználó/

„Kedves felhasználó! Örülök, hogy segíthetek neked! Az irodalmi elemzés egy irodalmi mű vagy műrészlet értelmezése, értékelése és kritikája. Egy irodalmi elemzés során figyelembe kell venni a mű műfaját, szerkezetét, nyelvét, stílusát, témáját, motívumait, szimbólumait, szereplőit és a szerző szándékát. Frady Endre: Irgumburger című verse egy humoros szöveg, amelyben az elbeszélő egy undorító étteremben akarja büntetni magát valamiért. A vers egy négyütemű négysoros strófából álló ballada, amelynek rímképlete abab. A vers nyelve egyszerű, köznyelvi, tele van szlenggel és hangutánzó szavakkal. A vers stílusa groteszk, ironikus és parodisztikus. A vers témája az önvád, a bűntudat és a vezeklés. A vers motívumai a büntetés, az étel, a bűz és a halál. A vers szimbóluma az Irgumburger menü, amely az elbeszélő bűnét és szenvedését jelképezi. A vers szereplője az elbeszélő, aki valamilyen okból úgy érzi, hogy megérdemli az Irgumburger menüt. A vers szerzőjének szándéka valószínűleg az volt, hogy humorral és túlzásokkal mutassa be az elbeszélő helyzetét és érzéseit. Remélem, ez segített neked megérteni a verset. Ha további kérdésed van, szívesen válaszolok rájuk.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Nem, köszönöm! Nem köszönöm! Ezek után nincs több kérdésem, és lehet, hogy a jövőben sem lesz! Tudom, hogy ez a bőbeszédű zagyvaság nem ellenem van, hanem értem, de erősen ellenemre van, ha nem értem! Már csak az hiányzik, hogy ez a Bing is írjon egy verset ugyanerről! Illetve… jaj… neeee!!! Már írja is!!! Segítséééég!!!” /egy kedvetlen elhasznált/

„Irgumburger

Irgumburger finom falat,

Nem kell hozzá semmi salát,

Csak egy kis irgumgyökér,

Meg egy ropogós zsemle.”

/Bing, k. m. f./

„És hozzá egy jó pohár irgumburgundi?” /Dr. Pinónoár Sardoné Lőrés Leokádia, az Okádó Mikádó Vedelde jogtanácsosa/

„Lenne ötletem, hogy kivel etetnék ilyet... És nagyon kíváncsi vagyok az illusztrációra.” /M. András, a költő legállandóbb és legkíváncsibb kommentelője/

„eM úr, agyal egész hetet,

Bűn rossz tápot kivel etet?!

Hamar öregedő Náncsi

Bácsi lesz az, ki kíváncsi!”

/ifj. özv. Náncsi néni, a Kíváncsiság Ellenes Csoportosulások Össznépi Platformja (KECSÖP) irgalmatlan burgonya passzírozója/

„Bízzunk benne, nem ez a legmaradandóbb élmény a nyári pihenésből!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas Irgumburger-menü készítő/

„Aki nyáron pihen, hinnye,

Dagadtabb lesz, mint egy dinnye!

Irgum-burgum, reng a hája,

Nem nagy élmény nézni rája!”

/Észí Díszí, elektromos rája/

„Ez igen, ez vers, nem csak valami világfájdalmas kortársmaszatolás, ez kőkemény szubkultúra a javából! Frady Endre végre odatette magát és letett valamit az asztalra! Nem az asztal mellé, nem az asztal alá, hanem bele a pacekba, egyenest rá! Az asztal meg omlott, mint a köménymagos Déva vára, ahogy kell! Semmi cicó, semmi köntörfal, semmi forrókásakerülgetés, hanem zamek a pejslibe! Ennek megméltóképpenezéséhez brutál metálzene kell, meg halálhörgő vokál! Frontember legyen a talpán, aki ezt végig ki tudja decibelezni! JEEEE!!!” /Vérgőzőssy Vendetta, a Robbantott Oldalfalú Bunkerbe Alapozott Jégverem (ROBAJ) kispolgárpukkasztó rendezvényszervezője/

„Ó, Uram, köszönöm Neked, hogy végre valódi szenvedéssel tudok vezekelni! Az önostorcsapásokhoz, a százas szöges hózentrógerhez és a magyar NB I-es meccsekhez már rég hozzászokott a szervezetem, de ez a megvédett közpénzből elprivatizálható görényvádlihúspogácsabűz új távlatokat nyitott! Ezzel a legsúlyosabb bűnömet – a helikopterről hőkövető rakétával történő Télapós rénszarvasszán lelövést - is le tudom vezekelni! És még az orromat is tisztíccsa! Halleluja, elv… ööö… polgártársak, halleluja!” /Semmilyen Solt, lesből támadó körösztényautokrata/

„Mi ez a poézisként penetráns piacképtelenség?! Mi ez az értelmezhetetlen ételmérgezés?! Ki ez a gyomorforgatóan gyarló gyaur?! Ha anyám híg higanyos anyatejjel szoptatott volna anno, akkor se állhattam volna jobban meg és kapcsolhattam volna rükvercbe a fejlődésben, mint ennek a mentális fejlövésnek az olvastán! Az Úr nem irgumburgerrel ver, hanem az arról írt verssel! Én is tudok ám verselni, ha muszáj:

          Chuck Norris használja öklét

          S Frady go to hell öröklét!

Ha ezt szegény anyám olvasná, most a szájamra kéne ütnöm, de azt is szívesen megtenném, ha biztosan tudnám, hogy Chuck Norris ezzel egy időben Frady Endre szájára üt egy kővé fagyott, ciánmérgezett irgumburgerrel!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Robi, ököl ölés mián?!

Se az nem kell, se a cián!

Csak rávetem tekintetem

És a manus máris tetem!”

/Chuck Norris, a mindenhez IS értő költőfejedelem/

Vezeklősdi

Szőrcsuhában vagyok,
Van rajtam egy öv is,
S zokogásra nagy ok:
Belül csupa tövis.

Föld szint alatt lakok,
Odúm sötét verem,
Ablakaim vakok,
S tenmagamat verem.

Önostorom lecsap,
Kiserken a vérem,
Hátam, mint a ketchup,
Ütöm, ahol érem.

Telnek nyarak, telek,
Sorscsapásom kimért,
Emígy vezekelek
Kútmély verseimért.

„Jajjj mi meg elolvassuk. Örök optimista hozzáállással, hogy jó lesz. (á dehogy)... Tolódjunk!!! A humor felé, azok királyak, ott lesz meg a nobel díj.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Vezekeljen csak, költő úr, vezekeljen! Mert megérdemli!” /Ló Reál, kettős ügynök Avon tanácsadónő/

„Elég melgibzonos lett a térdigönvérbegázolás, de maga a vezeklés hiánypótlóan katartikus. A sajtónyilvános alkotói önostorozás csecsen tudósok szerint enyhíti a megfáradt olvasók idegrendszeri tüneteit.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Jaj, ne vezekeljen költőfenomén úr, mert magának minden sora, mint májusi eső, aranyat ér! Naphosszat olvassuk, olvastatjuk, feladjuk, kikérdezzük és mindez balzsamként hat a lelkünkre! Maga a mi lelki táplálékunk, ha már valódira nem telik!” /özv. Éhkopp Koppányné Negyedelt Nutella, a Magyar Tanárok Köre (MTK) elnökségi tagja/

„Jaj, mamikám, ne sztárolja ezt a már a XX. században is korszerűtlen klapancia gyárost! A mai generáció úgy lép át fölötte, mint Chuck Norris a járdán gőzölgő kutyagumin!” /Ápdét Ányos, a Fiatal Tanerők Clubja (FTC) tájékoztatási menedzsere/

„Én nem átlépek a kutyagumin, hanem előbb visszarúgom a kutyába, majd a gazdájával felnyalatom a járdát. Amióta ennek híre ment, azóta patyolat tiszták a texasi utcák.” /Chuck Norris/

„A stílus a szokásos megszokhatatlan borzadály, a tartalom, ha igaz, akkor reménykeltő! Anyám a vers olvastán fellelkesedett és már a nyugdíjasklubban szervezi a kommandót, melynek tagjai boldogan beszállnának Frady Endre ütlegelésébe…
…teljes erejéből,
ki kerettel, ki falapáttal, bottal,
a rózsa, amely a kórházak
udvarán terem,
igen, a rózsa tövisével,
kinek karja van, a két kezével,
kinek karja nincs, a protkójával
püfölje, püfölje, püfölje ezt a marhát!
Utólag is elnézést kérek Juhász Ferenctől az önfeledt parafrázisért! Hej, verik a Fradyt!”
/Puzsér Róbert, kritikus/

„Elnézve az őszinte kárörömödet, elnézem! Csak építsed, építsed, építsed a hazát!” /Juhász Ferenc, néhai költő/

„Költő úr, felhívjuk a figyelmét, hogy a magáncélú vezeklés adóköteles, így az adóbevallás 109/b mellékletében feltüntetendő. Ennek elmulasztása vezeklési adócsalásnak minősül és büntetőadó kirovásával szankcionálódik, valamint csökkentett adótartamú közhasznú vezeklés kiszabását vonja maga után.” /Dr. Nyúzó Nyihámor, a Só- és Adó Hivatal (SAH) sanyargatási osztályvezetője/

Vigasztalan eső

Hány köbméter könny moshat tisztára?
Mennyi sírás a megváltás ára?
Kesergést édesíthet-e sós víz?
Szodomában él-e az a jó tíz?

Vigasztalan eső nyálkáz teret,
De se az, se a lelkiismeret
Nem lesz szeplőtelen, hiába vár.
Eláll az eső és marad a sár.


„Költőnek nevezett úr, mi ez a bántó szépirodalmi műveletlenség?! Hát nem tudja, hogy ha Szodomában élt volna legalább tíz jó ember, akkor a haragvó Jehova nem pusztította volna el kénesővel, Lótnak sem kellett volna elmenekülnie és a visszanéző Lótné sem lett volna a világ első celebe, azaz show-bálványa?! Ez itt egy ironikus szóvicc, amit maga úgy sem ért. Olvasson többet és írjon kevesebbet, sőt essen nyugodtan túlzásba és csak olvasson!” /Prof. Első Mózes, a Magyar Tudományos Akadémia ószövetségügyi szakreferense/

„A penitencia teológiai felvetése ildomos, ám mindazonáltal bizonytalan is, hiszen egyrészt a gyónás utáni özönsírás előírása nem bevett vezeklésfajta, másrészt a vers végén hiábavalónak is van sugallva. Vajon ez belefér-e a mindig tévelygő költői szabadságba, vagy súlyos pre-kálvinista elhajlással van dolgunk? Alapos kivizsgálást javaslok!” /Torquemada Tamás, spanyol főinkvizítor/

„Már megint egy síró-picsogó hurrápesszimista vészmadárként huhogó Kasszandra költemény! Vigasztalanság?! Lelkiismeret furdalás?! Eső után sár?! Merazelmúttnyócév?! Hogy az épp jóra forduló nemzetünk egét újra a borúlátó negat ivizmus keselyűhadai takarják el?! Hát nem! Frady Endrét nagy megszégyenítő nyilvánosság előtt kössék gúzsba és vessék felhergelt éticsigák elé!” /Győztes Gyula, nyugalmazott tömbházmester és a Magyar Optimista Hadastyánok Átütőerejű Csapatának (MOHÁCS) sajtószóvivője/

„Költő szan! Nem könnyek kellenek ide, hanem szeppuku! A szamurájok kara hirig esetén harakiriért kiált! A szégyent csak a kiomló beleink látványa moshatja le rólunk! Frady szan, hadzsime!” /Szurimuri Hasikó, a legtöbb kamikaze bevetést túlélt szamuráj harcos/

„Gyönyörű öngyötrő vallási áhítatlíra! A megtisztító könnyek okozta megkönnyebbülést sárba rántó lelkiismeret-furdalás gerjesztette szodomazochizmus katartikája allegóriában, mintegy szimbolista szimbiózisban nyálkázza vigasztalanul csúszóssá a spirituális életteret. A lelki lét nagy ívű ellaposodása a költő végítélet várásának euf orikus apoteózisa, bármit is jelentsen ez a kifejezés! Őszintén ajánlom az utókor figyelmébe! A jelenkoriakhoz szólva: holnapra kívülről megtanuljátok, büdös kölkök! Kikérdezem!” /Látens Leóné Heveny Heuréka, középiskolai magyartanár és vezeklőkorbács készítő kisiparos/

„Mi ez a gyomorforgató testnedvlíra?! Mi ez a vallási vergődés?! Kit érdekel, hogy a versei miatt jogos lelkiismeret furdalást érző Frady Endre bűnbánóan összefolyó taknya-nyála miért van papírra vetve?! Anyám attól tart, hogy  ez a véglény legközelebb széklet- és vizeletmintát is mellékel valamelyik förmedvénye mellé! Most megijedt szegényke, hogy ilyen gonoszkodó gondolatai támadtak, úgyhogy indul gyónni. Kénytelen vagyok elkísérni, nehogy ez az ördögtől megszállt költő megharapja a templomkapuban!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A hozzám forduló szerencsétlen embertömegek lelkiismeretét furdaló pokolbéli démonokat félköríves fordulattal amerikai elnökjelöltekbe szoktam átrúgni, és amelyikre még hatni képesek, arra szavazok.” /Chuck Norris/

„Csak én moshatlak titeket tisztára, én vagyok a megváltásotok ára. A könnyeiteket pedig tartalékoljátok a magyar televízió szórakoztató műsoraira! Boldogok, akikből én űzöm ki a démonokat, mert belőlük nem kell kioperálni Chuck Norris csizmáját!”  /Názáreti Jézus/