A Költészet Napja

Költészet Napja van, költök

Főzelékről, melybe köll tök,

Úgyhogy költök drága tökre

Én, a verstan igás ökre.

Húzom én a rímes igát,

Csigázottan hörgök big Ááá!-t,

S verset izzadok én, nagy ló,

Mint gyöngyöt a fájó kagyló.

Hej, gyöngytyúkos tökfőzelék!

Ferde tálat felemel ék,

Így az abrosz nem lesz lébő…

Hé, olvasó, te meg mé’ bő-

-gsz?!

„Brühühü… mér’, mér’?! Brühühü… mer’ elolvastam, azér’!!! Brühühü… Idióta!!! Brühühü…” /az olvasó/

„Ööö… nem lehetne, hogy valaki másnak a születésnapja legyen a költészet napja?! Akkor nem én kapnék ilyen ünnepi antiverseket! Nagyon fáj! Levegőt! Mamaaaaaa!!!” /József Attila (1905-1937), néhai költőkolléga/

„Mamaaaaaa, oooh… I don't want to die! I sometimes wish I'd never been born at all! /Freddie Mercury (1946-1991), a bohém rapszodikus hangulatú dalnok a vers olvasása közepette/

„Az lett volna a költészet napjának a legnagyobb ajándék, ha legalább ma nem születik újabb rettenet. A terror állandó és nem pihen...” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Ha a terror pihen, akkor már nem terror. Ezért jelent felüdülést a terror error. Ugye mekkora megnyugvás a teljes sötétséghez képest a szabadság színű kék halál?! Na, mindenki pihenjen békében!” /BILL♥GATES, a Windows atyja/

„Á, a fenevad is megjelenik és beledumál! Remélem, mindenki tudja, hogy a sötétszívű BILL♥GATES névbetűinek ascii kódjait összeadva 66+73+76+76+3+71+65+84+69+83=666 jön ki!!! Hatszázhatvanhat!!! Addig meneküljön, ki merre lát, amíg le nem fagy!!!” /Számszaki Szilárd, szakképzett számmisztikus és reveláció díler/

„Jobb lett volna, ha Költő úr, a verstan igás hatökre Móricz Zsigmondtól ihletet merítve csak egy iciri piciri kis tökre talált volna rá, és akkor talán egy rövidebb művel megúszhattuk volna ezt a jeles napot.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Móricz Zsigmond körtér-e

S tököt cserél körtére?”

/Mozartgolyó Mihályné Napóleonkonyak Ninive, a semmiből idekerült betanítatlan kommentelőnő/

„Munkás ököl, vasököl, odasújt, ahova köll! Köszönjük, Endle!” /F. Pétel, a költő humán végzettségű mélnökkollégája/

„Lettenetesen illitál ez a humán latol! Dobjátok a padlóla! De jó elősen ám!” /Poncius Pilátus, jeluzsálemi helytaltó/

„Pelsze, hogy belágtál, miután belekelültél a klédóba... ja, nem, mál légebben!” /F. Pétel újla, melt aglesszív/

„Bántóan kevés szó esik rólam, pedig nélkülem a ferde asztalon óhatatlanul kifolyna a tányérból a híg étel. Ahogy az íróasztalfióknak írt kis versikémben szoktam volt magamban motyogni:

          Hogyha én a földre esek,

          Srégülnek a vízszintesek.

Ugye milyen gyönyörű? Nem ilyesfajta felemelőt kéne inkább megjelentetni a költészet napján!” /a felemelő faék/

„Jaj, jaj, már megint kiestem a pikszisből! Vagy, ha abból nem is, a versből mindenképpen! Lehet, hogy jobban is jártam?” /-gsz/

„Úgy legyen ötösöm a lottón, ahogy biztos voltam benne, hogy ez a túlmozgásos mételyfejű irodalmi kórokozó öntevékenyen meggyalázza a költészet napját! József Attila születésnapján Frady Endrét olvasni olyan, mintha valaki egy bórkóstoláson csúcsminőségű Cabernet Sauvignon megízlelése helyett inkább kiinná a piszoárt! Ha egy jó ízlésű királyfi véletlenül elolvasná ezt a borzalmat, addig csókolgatná az útjába kerülő varangyos békákat, míg valamelyik akkora debella királylánnyá válna, akivel úgy tudná ütlegelni Frady Endrét, hogy az sűrű sötét erdővé nem változna!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha Frady Endre közelében hirtelen levegőt vennék, akkor a külső vákuum okozta belső túlnyomástól felrobbanna, ám akkor a cafatai összefradyendréznék a Naprendszer bolygóit és holdjait, úgyhogy inkább csak eltöröm a gerincét a vizeletemmel.” /Chuck Norris/

Vezeklősdi

Szőrcsuhában vagyok,
Van rajtam egy öv is,
S zokogásra nagy ok:
Belül csupa tövis.

Föld szint alatt lakok,
Odúm sötét verem,
Ablakaim vakok,
S tenmagamat verem.

Önostorom lecsap,
Kiserken a vérem,
Hátam, mint a ketchup,
Ütöm, ahol érem.

Telnek nyarak, telek,
Sorscsapásom kimért,
Emígy vezekelek
Kútmély verseimért.

„Jajjj mi meg elolvassuk. Örök optimista hozzáállással, hogy jó lesz. (á dehogy)... Tolódjunk!!! A humor felé, azok királyak, ott lesz meg a nobel díj.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Vezekeljen csak, költő úr, vezekeljen! Mert megérdemli!” /Ló Reál, kettős ügynök Avon tanácsadónő/

„Elég melgibzonos lett a térdigönvérbegázolás, de maga a vezeklés hiánypótlóan katartikus. A sajtónyilvános alkotói önostorozás csecsen tudósok szerint enyhíti a megfáradt olvasók idegrendszeri tüneteit.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Jaj, ne vezekeljen költőfenomén úr, mert magának minden sora, mint májusi eső, aranyat ér! Naphosszat olvassuk, olvastatjuk, feladjuk, kikérdezzük és mindez balzsamként hat a lelkünkre! Maga a mi lelki táplálékunk, ha már valódira nem telik!” /özv. Éhkopp Koppányné Negyedelt Nutella, a Magyar Tanárok Köre (MTK) elnökségi tagja/

„Jaj, mamikám, ne sztárolja ezt a már a XX. században is korszerűtlen klapancia gyárost! A mai generáció úgy lép át fölötte, mint Chuck Norris a járdán gőzölgő kutyagumin!” /Ápdét Ányos, a Fiatal Tanerők Clubja (FTC) tájékoztatási menedzsere/

„Én nem átlépek a kutyagumin, hanem előbb visszarúgom a kutyába, majd a gazdájával felnyalatom a járdát. Amióta ennek híre ment, azóta patyolat tiszták a texasi utcák.” /Chuck Norris/

„A stílus a szokásos megszokhatatlan borzadály, a tartalom, ha igaz, akkor reménykeltő! Anyám a vers olvastán fellelkesedett és már a nyugdíjasklubban szervezi a kommandót, melynek tagjai boldogan beszállnának Frady Endre ütlegelésébe…
…teljes erejéből,
ki kerettel, ki falapáttal, bottal,
a rózsa, amely a kórházak
udvarán terem,
igen, a rózsa tövisével,
kinek karja van, a két kezével,
kinek karja nincs, a protkójával
püfölje, püfölje, püfölje ezt a marhát!
Utólag is elnézést kérek Juhász Ferenctől az önfeledt parafrázisért! Hej, verik a Fradyt!”
/Puzsér Róbert, kritikus/

„Elnézve az őszinte kárörömödet, elnézem! Csak építsed, építsed, építsed a hazát!” /Juhász Ferenc, néhai költő/

„Költő úr, felhívjuk a figyelmét, hogy a magáncélú vezeklés adóköteles, így az adóbevallás 109/b mellékletében feltüntetendő. Ennek elmulasztása vezeklési adócsalásnak minősül és büntetőadó kirovásával szankcionálódik, valamint csökkentett adótartamú közhasznú vezeklés kiszabását vonja maga után.” /Dr. Nyúzó Nyihámor, a Só- és Adó Hivatal (SAH) sanyargatási osztályvezetője/

Vízesés

Vízesésben sok az esés,
No meg a névadó víz is,
S látványzata olyan mesés,
Múl' tőle a lelki krízis.

Ám mi van, ha én is esek,
S versemből a betűk velem,
Bőgő ő-k és síró s-ek,
S x-ek, p-k meg néhány l, m?

Palacsinta leszek, tetem,
Mint kin átgördült egy henger
S hullámsíri költészetem
Felbugyogó  betűtenger...

„Jaj, költő úr, most megríkatott,  mert elképzeltem, amint a szomorkásan szétkenődött teteme összezsírozza a vízesés alatti folyószakaszon lévő orvhorgászstégem cölöplábát, míg én az ön gusztustalan bűzétől indíttatva végig okádom a partszakaszt!” /Peca Pál, községi polgármester és orvhorgász/

„Költő úr, gratulálok az újdonsült Darwin-díjához!  Nem jutott eszébe, hogy a vízesés fölött fürdeni tilos és életveszélyes?! Arra sem gondolt, hogy az óvatlan zuhanása közben ráeshet egy gyanútlan heringre és akár meg is ijesztheti?! Ki fogja kifizetni a szerencsétlennek a haltrauma terapeuta méregdrága vizitdíját?!” /Dr. Grünwald Géza, az Intenzív Zöldek az Életért (IZÉ) civil szervezet hiperaktivistája és haltrauma terapeuta/

„Na, pont az ilyen agyatlan költőtetemek elkerülése végett kell mobilgáttal megvédeni a kerületi polgármesterségem alatt illegálisan beépített árteret az árvíztől! Minden úton elvezetjük a Római partról a vizet máshová!” /Tarlós István, főpolgármester/

„Bocsi srácok! Egyrészt magamra vállalok minden felelősséget, másrészt a természetemből fakadóan nem tehettem mást. Őszintén sajnálom!” /a gravitáció/

„A brüsszeli csipke cizelláltságú olvasó fénytörő könnyein átszűrt mélylíra oly csillogóan tükrözi a vízesésben materializálódó tragikus szabadesés önfeledtségét, mint a mókus fenn a fán, azaz a múlt ifjúság tündér taván bugyborékoló boldogságtól ordítani tudás antitézisének szuverenitását mintegy. A hullaáztató betűhullás hullulutrullulu dallama beleég oda is, ahol a lelkek eldologiasodott teflonnal vannak bevonva és rögvest lereped a szívek köré vont közönypáncél is. Mindazonáltal éljen a gyászünnep!” /Szigony Szomorné Juhéj Jajlilla, középiskolai magyartanár és betanított hullamosó/

„Depressziót gerjesztünk, költő polgártárs, depressziót?! Pont most, amikor szorgos népünk épp győzni készül és a keményen dolgozó kisemberek szavazatain keresztül azt üzeni Brüsszelnek, hogy  Hunnia jobban ködösít?! Éppen a Zolimpia doppingmentes sikersorozata előtt gerjesztene nemzettudathasadást?! Na, jöjjön csak ide egy akkora munkaalapú társadalmi pofonért, hogy az újra kívánatos berlini fal adja a másikat!” /Csávás Kálmán, a Magyar Állami Közjót Okozó Nyilatkozat (MÁKONY) első önkéntes aláírója és az Állami Verselhárító Hivatal (ÁVH) koki- és sallerosztója/

„Semmi ok az aggodalomra, mindössze annyi történt, hogy a vécéajtónk belső felén lévő naptár júliusi képén egy vízesés szerepel. Még pár nap és átlapozzuk.” /Frady Endre, költőgigász/

„Mi ez a kertvégi fabudin előkínlódott galandférges székletlíra?!  Ha a gimnáziumban ilyen verset írtam volna, a magyartanárnőm állszakállt ragasztva kiállt volna a körútra koldulni, nehogy bárki rájöjjön, hogy köze van a munkásságomhoz! Anyám szerint a Lenin körúton sosem koldult senki, de ő még a boldogult átkosban szocializálódott. Akkoriban még egy tisztességes hullámsírhoz is pártállami tűrés, vagy támogatás kellett. Pont, mint ma. Kár, hogy Frady Endrét ma se tiltja senki!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Téved Puzsér úr! Mi rendszeresen blokkoljuk a gumipoéta kommentjeit. Minket nem érdekel a szólásszabadság. Mert mi megtehetjük!” /www.origo.hu/

„A rólam szóló címe miatt a verset  saját költségemre lefordíttattam svédre és naponta próbálom átadni a királynak, hogy küldje tovább az akadémiájának, hátha összejön érte az irodalmi Nobel-díj, amiből talán nekem is csurran-cseppen valami. Sajnos sosem találom otthon!” /Viggo Vattenfall, svéd postás és amatőr vízesésfotós/

„Jaj, már megint jön  a fradysta postás! El kell rejtőznöm! Elment már?” /XVI. Károly Gusztáv, svéd király/

„Szeretem a vízeséseket. Felfrissítő felúszni rajtuk. A Niagara a kedvencem.” /Chuck Norris/

Frady Endre a KiMitTube?-on

Kedves Irodalombarátok és Irodalombarátnők!
Az alábbi produkciómmal

http://kimittube.hu/produkcio/frady-endre-starwar-versek

azaz 2 db StarWar versem elszavalásával beneveztem a KiMitTube? vetélkedőre.
Ha hétfő éjfélig elegendő szavazatot kapok, akkor bekerülhetek a legjobb 99-be és folytathatom a versenyt.
Ha van kedvetek, szavazzatok rám!
Ha nincs, akkor meg gyakoroljátok a keresztényi önmegtagadás erényét! ;-)
Előre is köszi!
Szuper lesz!
:)

ui.: Időközben kiderült, hogy nem jutottam tovább, de azért elkészült a potenciális középdöntős produkcióm. Íme:
https://www.youtube.com/watch?v=ri26qp3mb74
:)

Poézisom

Amikor én verset írok,
Pár hozzá nem értő sír ok
Nélkül, hiszen poézisom
Édes, mint a szalézi som.

Sok illatos szóvirágom
Egyenest az agyba rágom,
S hatásom így hosszantartó.
Olvasóm rí: Minő Art, ó!


„Art, ó?! Ártó!!! És nem csak az agynak, hanem a fogaknak is, ami nyilvánvaló, ahogy kétségbeesésemben harapdálom szegény dédapám békebeli mahagóni asztalának márványlapját! Tört fogaim között sziszegve kellett megtiltanom anyámnak, hogy Szalézba zarándokoljon édes somért, mert szerintem ott is ugyanolyan fanyar, mint nálunk a piacon!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ezt a borzalmat olvasva ugye mindenki belátja, hogy nem ok nélkül sírunk?!” /a pár hozzá nem értő/

„A verssorok kezdőbetűit megfelelő sorrendbe állítva ezt kapjuk: sose a nép. A költő ezzel azt akarta kifejezni, hogy sose a nép kegyeit kereste, azaz soha nem törekedett populizmusra, nem hajhászta az olcsó népszerűséget, nem áldozott feleslegesen a közérthetőség oltárán és emiatt nem érti, hogy miért jött el ennyi kaszával-kapával felszerelkezett ember az író-olvasó találkozójára, és miért dobálják mézédes szalézi sommal!” /Apné Seso, szalézi mulatt somkertész és amatőr kortárs költő/

„Reál Art, az igazi művészet! A költő bensőjében ott küzd egymással a reneszánsz ember és a polihisztor állat. Párokban csaponganak a rímek, és ritmusra csapódik arcul a poétika. A katarzis előtti pillanatban pedig bús düledékeiden Husztnak romvára csak a mamára gondolok s hol sírjaink domborulnak a haza fényre derül. Hű, gyerekek, mit kevertetek a teámba?!” /Vadkender Virgil, a Lila Foncsor Színdarabolóház művészeti vezetője/

„Te Frady bá', ilyen trágyát írni bébikönnyű, te meg már cikiuncsi vagy, úgyhogy kopjál le, vagy haljál ki, mert lenyomlak, mint Sztálin az oláhokat!” /Izom Igor, a szilajcsakrai Szent Koppány Általános Iskola 6.dzs. osztályos tanulója/

„Uram, pont négyszáz éve annak, hogy a Te erőddel megédesítettem a fanyar szalézi somot és később ezért a csodatételemért avattak szentté. De hogy Frady Endre honnan tud erről?! Csoda! Lehet, hogy hamarosan ő is szent lesz? Szent Frady Endre?!” /Szalézi Szent Ferenc, 1567-1622/

„Frady a szent?! Na, ha ebből bárki rockoperát rittyent, én szívesen megrendezem! Valamelyik kappanhangú X-faktorossal énekeltetem el a címszerepet. Akkora balhé lesz, de akkora...” /Alföldi Róbert, rendező/

„Megkóstoltam a szalézi somot, de a sok C-vitamin miatt olyan savanyú volt, hogy hirtelen felindulásból nyelven rúgtam magam. Tiszta nyál lett a nagylábujjam!” /Chuck Norris/