2016. július 26., kedd

Vízesés

Vízesésben sok az esés,
No meg a névadó víz is,
S látványzata olyan mesés,
Múl' tőle a lelki krízis.

Ám mi van, ha én is esek,
S versemből a betűk velem,
Bőgő ő-k és síró s-ek,
S x-ek, p-k meg néhány l, m?

Palacsinta leszek, tetem,
Mint kin átgördült egy henger
S hullámsíri költészetem
Felbugyogó  betűtenger...

„Jaj, költő úr, most megríkatott,  mert elképzeltem, amint a szomorkásan szétkenődött teteme összezsírozza a vízesés alatti folyószakaszon lévő orvhorgászstégem cölöplábát, míg én az ön gusztustalan bűzétől indíttatva végig okádom a partszakaszt!” /Peca Pál, községi polgármester és orvhorgász/

„Költő úr, gratulálok az újdonsült Darwin-díjához!  Nem jutott eszébe, hogy a vízesés fölött fürdeni tilos és életveszélyes?! Arra sem gondolt, hogy az óvatlan zuhanása közben ráeshet egy gyanútlan heringre és akár meg is ijesztheti?! Ki fogja kifizetni a szerencsétlennek a haltrauma terapeuta méregdrága vizitdíját?!” /Dr. Grünwald Géza, az Intenzív Zöldek az Életért (IZÉ) civil szervezet hiperaktivistája és haltrauma terapeuta/

„Na, pont az ilyen agyatlan költőtetemek elkerülése végett kell mobilgáttal megvédeni a kerületi polgármesterségem alatt illegálisan beépített árteret az árvíztől! Minden úton elvezetjük a Római partról a vizet máshová!” /Tarlós István, főpolgármester/

„Bocsi srácok! Egyrészt magamra vállalok minden felelősséget, másrészt a természetemből fakadóan nem tehettem mást. Őszintén sajnálom!” /a gravitáció/

„A brüsszeli csipke cizelláltságú olvasó fénytörő könnyein átszűrt mélylíra oly csillogóan tükrözi a vízesésben materializálódó tragikus szabadesés önfeledtségét, mint a mókus fenn a fán, azaz a múlt ifjúság tündér taván bugyborékoló boldogságtól ordítani tudás antitézisének szuverenitását mintegy. A hullaáztató betűhullás hullulutrullulu dallama beleég oda is, ahol a lelkek eldologiasodott teflonnal vannak bevonva és rögvest lereped a szívek köré vont közönypáncél is. Mindazonáltal éljen a gyászünnep!” /Szigony Szomorné Juhéj Jajlilla, középiskolai magyartanár és betanított hullamosó/

„Depressziót gerjesztünk, költő polgártárs, depressziót?! Pont most, amikor szorgos népünk épp győzni készül és a keményen dolgozó kisemberek szavazatain keresztül azt üzeni Brüsszelnek, hogy  Hunnia jobban ködösít?! Éppen a Zolimpia doppingmentes sikersorozata előtt gerjesztene nemzettudathasadást?! Na, jöjjön csak ide egy akkora munkaalapú társadalmi pofonért, hogy az újra kívánatos berlini fal adja a másikat!” /Csávás Kálmán, a Magyar Állami Közjót Okozó Nyilatkozat (MÁKONY) első önkéntes aláírója és az Állami Verselhárító Hivatal (ÁVH) koki- és sallerosztója/

„Semmi ok az aggodalomra, mindössze annyi történt, hogy a vécéajtónk belső felén lévő naptár júliusi képén egy vízesés szerepel. Még pár nap és átlapozzuk.” /Frady Endre, költőgigász/

„Mi ez a kertvégi fabudin előkínlódott galandférges székletlíra?!  Ha a gimnáziumban ilyen verset írtam volna, a magyartanárnőm állszakállt ragasztva kiállt volna a körútra koldulni, nehogy bárki rájöjjön, hogy köze van a munkásságomhoz! Anyám szerint a Lenin körúton sosem koldult senki, de ő még a boldogult átkosban szocializálódott. Akkoriban még egy tisztességes hullámsírhoz is pártállami tűrés, vagy támogatás kellett. Pont, mint ma. Kár, hogy Frady Endrét ma se tiltja senki!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Téved Puzsér úr! Mi rendszeresen blokkoljuk a gumipoéta kommentjeit. Minket nem érdekel a szólásszabadság. Mert mi megtehetjük!” /www.origo.hu/

„A rólam szóló címe miatt a verset  saját költségemre lefordíttattam svédre és naponta próbálom átadni a királynak, hogy küldje tovább az akadémiájának, hátha összejön érte az irodalmi Nobel-díj, amiből talán nekem is csurran-cseppen valami. Sajnos sosem találom otthon!” /Viggo Vattenfall, svéd postás és amatőr vízesésfotós/

„Jaj, már megint jön  a fradysta postás! El kell rejtőznöm! Elment már?” /XVI. Károly Gusztáv, svéd király/

„Szeretem a vízeséseket. Felfrissítő felúszni rajtuk. A Niagara a kedvencem.” /Chuck Norris/

6 megjegyzés:

  1. Oda se neki! Maci pozíciót kell felvenned! :)

    https://www.youtube.com/watch?v=0NcJ_63z-mA

    VálaszTörlés
  2. Örülök, hogy elnyerte a tetszésedet. :)
    (Nekem a kísérőzene is élmény volt.)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nekem az volt élmény, hogy a horvátországi nyaralásomon nem volt netem, így másfél hétig nem kellett emaileznem, facebookoznom, és hírportálokat olvasnom! Rájöttem, hogy akár hónapokig is vígan ellennék a világháló nélkül. Végül is fiatal koromban évtizedekig is kibírtam... :)))

      Törlés
  3. Arthur Rimbaud elkezdett forogni a sírjában. Aztán felkelt, kinyújtózott, és ha már életbe került, úgy gondolta, miért is ne folytassa a versírást, ha már ennyire számon kéri rajta az utókor, hogy fiatalkorában így felhagyott a költészettel. Ám amint megpillantotta e költeményt, sírva menekült vissza a föld alá, tudván, hogy ő itt már labdába nem rúghat!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mi lelt, szegény Rimbaud?
      Elkapott a rímbú?
      :)

      Törlés