A következő címkéjű bejegyzések mutatása: poézis. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: poézis. Összes bejegyzés megjelenítése

2013. október 1., kedd

Poézisom

Amikor én verset írok,
Pár hozzá nem értő sír ok
Nélkül, hiszen poézisom
Édes, mint a szalézi som.

Sok illatos szóvirágom
Egyenest az agyba rágom,
S hatásom így hosszantartó.
Olvasóm rí: Minő Art, ó!


„Art, ó?! Ártó!!! És nem csak az agynak, hanem a fogaknak is, ami nyilvánvaló, ahogy kétségbeesésemben harapdálom szegény dédapám békebeli mahagóni asztalának márványlapját! Tört fogaim között sziszegve kellett megtiltanom anyámnak, hogy Szalézba zarándokoljon édes somért, mert szerintem ott is ugyanolyan fanyar, mint nálunk a piacon!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ezt a borzalmat olvasva ugye mindenki belátja, hogy nem ok nélkül sírunk?!” /a pár hozzá nem értő/

„A verssorok kezdőbetűit megfelelő sorrendbe állítva ezt kapjuk: sose a nép. A költő ezzel azt akarta kifejezni, hogy sose a nép kegyeit kereste, azaz soha nem törekedett populizmusra, nem hajhászta az olcsó népszerűséget, nem áldozott feleslegesen a közérthetőség oltárán és emiatt nem érti, hogy miért jött el ennyi kaszával-kapával felszerelkezett ember az író-olvasó találkozójára, és miért dobálják mézédes szalézi sommal!” /Apné Seso, szalézi mulatt somkertész és amatőr kortárs költő/

„Reál Art, az igazi művészet! A költő bensőjében ott küzd egymással a reneszánsz ember és a polihisztor állat. Párokban csaponganak a rímek, és ritmusra csapódik arcul a poétika. A katarzis előtti pillanatban pedig bús düledékeiden Husztnak romvára csak a mamára gondolok s hol sírjaink domborulnak a haza fényre derül. Hű, gyerekek, mit kevertetek a teámba?!” /Vadkender Virgil, a Lila Foncsor Színdarabolóház művészeti vezetője/

„Te Frady bá', ilyen trágyát írni bébikönnyű, te meg már cikiuncsi vagy, úgyhogy kopjál le, vagy haljál ki, mert lenyomlak, mint Sztálin az oláhokat!” /Izom Igor, a szilajcsakrai Szent Koppány Általános Iskola 6.dzs. osztályos tanulója/

„Uram, pont négyszáz éve annak, hogy a Te erőddel megédesítettem a fanyar szalézi somot és később ezért a csodatételemért avattak szentté. De hogy Frady Endre honnan tud erről?! Csoda! Lehet, hogy hamarosan ő is szent lesz? Szent Frady Endre?!” /Szalézi Szent Ferenc, 1567-1622/

„Frady a szent?! Na, ha ebből bárki rockoperát rittyent, én szívesen megrendezem! Valamelyik kappanhangú X-faktorossal énekeltetem el a címszerepet. Akkora balhé lesz, de akkora...” /Alföldi Róbert, rendező/

„Megkóstoltam a szalézi somot, de a sok C-vitamin miatt olyan savanyú volt, hogy hirtelen felindulásból nyelven rúgtam magam. Tiszta nyál lett a nagylábujjam!” /Chuck Norris/

2012. május 25., péntek

Szép vers

Vadul zúdul ronda vers ár,
Allitera túrán ver sár,
Iszamós irályok irtó
Mások, mint egy fűzöld ír tó.

Ebből elég! Szép versekért
Esd a tömeg, így hát e kért
Katarzist a líra vízén
Evezve hozom el, bíz én!

Legszebb versek szerelmesek,
S szerelembe, midőn esek,
Hű poézis égbe emel,
S könnypatakban úszik szem el.

Igaz költő szépet ír ám!
Bús lelkeket én szép lírám
Reménytelenségből kiránt
Elefántcsonttoronyiránt.

2012. január 12., csütörtök

Hagyományos vers

Hagyományos verset írok.
Nem lesznek benne se zsírok,
Se négylevű lóheringek,
Ily témákban nem keringek.

Nincs most se bél, se vízipók,
Se zsizsikes balettcipók,
Csak líra és bús poézis,
S keserűn sír még a méz is.

Költeményem lélekemel,
Ide vágyódsz hozzá, nem el.
S miként vodkaillat Grisát,
Úgy jár majd a katarzis át.