Hej, Danuta...

Hej, Danuta, Danuta,
Evezést jól tanútta,
Pireg-pörög karizma,
Tyű, micsoda karizma!

Hasmars támadt, jaj, rája,
Ám így is üt hajrája,
S aranyos ő, mer’ heti
Másodikját nyerheti!

Négyesbe’ ja harmadik
Gyühet! Ez a karma, dik!
Ereje egy Kamazon
Túltesz: csodás amazon!

(tánc!)

„Hát, igyekszik az ember lánya! A Kamazokat amúgy még hasmars után sem olyan nehéz lehajrázni, mert már a táv elején elsüllyednek.” /Kozák Danuta, sokszoros olimpiai bajnok kajakos/

„Karma?! Milyen karma?! Ne rontsa itt a hitelemet, költő úr! Én minden versenyzőnek rendben tartom a körmeit, mert ha karommá nőnének, akkor evezés közben simán beleakadhatnának egy könnyűbúvárba, vagy egy máig harcoló német tengeralattjáróba!” /Csipesz Tamara, a kajak-kenu válogatott manikűröse/

„Ez a karma nem az a karma, dik mán! Csumidázlak gádzsi, de ne lássam anyámat hadront ütköztetni, ha ez a karma tágabb értelemben nem cselekedetet, tettet, vagy művet jelent!” /Dr. Kolompár Einstein, az Országos Kisebbségi Értelmiségiek (OKÉ) civil szervezet elnöke és nemzetközi atomenergetikai aura-csí kutató/

„Beszósz hurka kőttő, beszósz?! Nemá, hogy egy kiscsirke lenyomjon, mer kettéharapom, ha nagyon cserfel! Ütlek borúsz!” /Kamaz Kenéz, teherautósofőr és megyei erőemelő bajnok/

„Pár nappal a kőkemény hasmenés után fél távnál ilyet robbantani?! Jól van Danuta, ez férfimunka volt!” /ifj. Knézy Jenő, sportriporter/

„Amikor egyszer ment a hasam én is vele mentem egészen a tengerpartig. Akkor keletkezett a halálzóna a Mexikói-öbölben.” /Chuck Norris/

„Mink itten az új stadionba nagyon keményen edzünk! A mester a másfél hetes nyári alapozáson nagyon meghajtott minket, oszt’ mán olyan nagy lett a combizmom, mint annak a Kozári Dakotának, vagy hogyishívjáknak a bicepsze!” /Retek Rezső, NB I.-es futballista/

„Mi ez az elmetrancsírozó álnépies műcsasztuska?! Mi ez a lábgombásan hónaljszagú deheroikus gyógycsujogatás?! Ez a savószínű rettenet méltán kerülhetne bele Frady Endre: Olimpiai Bajnokaink Irodalmi Sárba Tiprása c. antológiájába, amit a Magyar Könyvégetési Héten saját kezűleg raknék a máglyára! Anyám szerint én nem lévén cukrász, nem érthetek a máglyarakáshoz, de nem zavarja a megsebzett lelkű állati üvöltésem, mert szerencsére megint elfelejtett benzint tölteni a kétütemű motoros NDK hallókészülékébe!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Se a verset nem értem, se azt, hogy miért kell zárójelben dőlt betűkkel táncolni a végén?! NEM ENG.!” /Wasserkopf Winnetou, NDK indián származású főcenzor-helyettes/

„A honleányi heroikus küzdelem letaglózó hatására egyik ámulatból a másikba zuhanó költő zúzott lelki sebeit bő nyállal nyalogató főnixként támad fel az önnön emberfeletti szellemi teljesítményének pokoltüzéből. A világirodalom gyomorforgató gyönyörűségének gejzír-szerű előtörése népi-kisebbségi-spirituális elemekkel vastagon megszórva petyhüdt líralávaként kenegeti az olvasó szépérzékét. Unikális sosemvolt és nemislesztán műremek!” /Seszűk Sebőné Art Aranka, a Bedarált Bőségszaru c. irodalmi réteglap művészeti vezetője/

Kozák-Szabó győzelme

Jól evezett Szabó s Kozák,
Formájukat szépen hozák,
S versenyüket immár nyerék,
Ez a két hölgy igen derék.

Bár amazonpár, a germán
Azt hitte, hogy minket ver mán,
Nyomozhattak csak, mint Derrick,
Aranyat a hun nők nyerik.

Tegnapelőtt még a has ment,
Ki e bajból szén és vas ment,
S most nem has megy, csak a hajó,
S minden jó, a vége, ha jó!


„Tegnapelőtt még a hasam ment, ma már szerencsére csak a hajónk!” /Kozák Danuta, olimpiai bajnok kajakos/

„Jaj, költő úr, nem tudja, hogy hasmenés esetén elég a széntabletta?! A vashiány egy másik betegség! Heveny hasmenés esetén eszébe ne jusson rozsdás szögeket nyalogatni!” /Dr. Bélgörcs Béla, olimpiai csapatorvos/

„Nagyon boldog vagyok, hogy az egész mezőnyből én értem be leghamarabb a célba, mert a győztes hajóban én ültem elöl! Így amiatt sem kellett aggódnom, hogyha Danutára megint rájön a mehetnék, akkor az arcomba kapom a fröccsöt!” /Szabó Gabriella, olimpiai bajnok kajakos/

Éljen a Has Párt zenés felvonulása, a Nagy Has Menés! Torokszorító látvány, ahogy végighömpölygünk az Andrássy úton!” /Kloáka Kenéz, a Has Párt programszervezője/

„Nagy verseny volt! Épp előzni akartunk, amikor hirtelen véget ért a pálya. Nem is értjük, miért nem 501 méteres a táv. Sebaj, az ezüst is szépen csillog, ha épp süt a Nap!” /a germán amazonok/

„Nagy megtiszteltetés, hogy én adhattam át az érmeket a versenyzőknek! A szervezők minden éremfajtából csak egyet-egyet adtak, mert tudták, hogy Ctrl+C Ctrl+V-vel simán tudok mindegyikből egy-egy hitelesnek tűnő másolatot is készíteni. Csak bele ne harapjanak!” /Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke/

„Szórakozunk a volt köztársasági elnök úrral, költőcske?! Megvitassuk a kérdést?! Ütköztessük a véleményünket?! Formáljam a magáét ezzel a szolgálati gumibottal! Vagy magyarázzak inkább kardlappal?! Na, tűnés vissza a közmunkapad mellé!” /Csávás Kálmán munkásőrnagy, a Fűzfapoétákat Irodalomból Kiközmunkásító Alapítvány (FIKA) ideológiai főtisztje/

„Az első pár tucat olvasásra még archaikusnak és kaotikusnak tűnő szóösszlet hirtelen kitisztul és összeáll, mint szakértő kéz alatt az Ikeában vett Kürmjönn márkanevű polcos szekrénycsalád két héttel a szerelés megkezdése után. Az aranyértől az aranyéremig vezető szagos diadalút megverselése a világirodalmat egy újabb krízislírával ajándékozta meg és tette többé. A Frady Endre rajongók táborát eksztatikus sikolyokba hajszoló mű ismét kipótolja önmaga hiányát!” /Dr. Leend Lajosné Vala Viola, az ELTE Kőkorszaki Olimpiai Költészettan Székének (KOKSZ) docense/

„A vers tárgyi tévedést tartalmaz! Ha én nyomozok az arany után, akkor meg is szerzem. A két német hölgy viszont sikertelenül nyomozott, tehát a hozzám hasonlításuk sántít, mint a hazug ember! Igaz Harry? Költő úr, figyelmeztetem, hogy bármit mond, az felhasználható ön ellen!” /Derrick felügyelő/

„A poklot valahogy úgy képzelem, hogy miközben az elkárhozott lelkek égnek a gyehenna tüzében, a központi máglya fölötti bográcsban Frady Endre olvassa fel a verseit és ez mindenkinek közvetlenül az agyába van belehangosítva. Ettől a mostani művétől talán a főördög is halálsikolyokat hallatva könyörögné át magát egy kevésbé kegyetlen büntetés végrehajtási intézménybe! Anyám szerint mindezek fényében lehet, hogy ideje lenne elkezdenem hittanra járni és elkísérgetnem őt a vasárnapi misére. Hátha megúszom, hogy az öröklétet Frady Endrével kelljen eltöltenem! /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer a tengertől föl akartam kajakozni a Mississippin, de nem volt se csónakom, se evezőm. Fogtam két aligátort, az egyikre ráültem, a másikkal eveztem. Mire másnap végigértem, nagyon elfáradtak.” /Chuck Norris/