Tárkány (vagy tán Párkány?)
Felől tüzet okád
Karcsú mese sárkány,
S látom, füstöl tokád.
Olvadozik zsírunk,
Hasi redőnk elég,
S fogyunk bár, de sírunk
Cingár hangon: „Elég!”
Karcsú így e mese,
Vékony, mint egy kis ér,
S nincsen értelme se,
Úgyhogy véget is ér.
„Mese, mi zsírt éget?!”-
- Pufók tömeg örül.
„Ne érjen még véget!”-
- Zúgnak körös-körül.
Jó, akkor még nem ér,
S írom tovább dalom.
„De mér’? Jaj-jaj! De mér’?!”-
- Bőg az irodalom…
