A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kanári. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kanári. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. február 23., péntek

Tűzoltók védőszentje

Ha nagy tűz ég, jön a Tűzszent,
Gigantikus nagyot tüsszent,
S magasságos égnek hála,
Lángnyelvet olt taknya-nyála.

Szent Flórián bő orrlika
Fröcsög, mint egy böhöm bika,
S jobban bír hőt, mint egy teve;
Jó Tűzszentnek híg a leve.

Egészségedre! – szól zajos
Hangon tűzbrigadír Lajos.
Gözönöm! – hörg’ Szent Flórián,
S elszáll mutáns kanáriján.

„Lassan már 1720 éve üldögélek itt fenn a Mennyben egy kényelmes felhőn és láblógatva nézem az emberiséget, és sok mindent láttam már, de ekkora marhaságot még nem olvastam! Kikérném magamnak, ha még érdekelne, de már nem húzom föl magam az ilyesmin, mert ilyenkor felhangosítom az angyali orgonaszót, ami egyrészt lenyugtat, másrészt elnyomja még az odalentről folyton bömbölő lakodalmas rockot is. Ja, és a rezonanciájával még az orromat is tisztíccsa!” /Szent Flórián (~240-304), keresztény mártír és a tűzoltók védőszentje/

„Mutáns kanári, költő úr, mutáns kanári?! Hányszorosára kellett mutálódnia, hogy elbírjon egy tűzszentet, aki a tarkójára tüsszentett?! Még jó, hogy egy szárazföldi lény tulajdona, nem egy halé, mert akkor kétéltűnek kellene lennie és a víz alatt megénekelnie a maga dalait! Ahogy a költő mondja:
          Nem szól halkan ária,
          Ha bőg hal kanárija!
Nem árulom el a költő nevét, mert betegesen szerény vagyok és mivel mindig betegeskedem, így mindig szerény is maradok. Ez ugyanúgy gyógyíthatatlan, mint a maga tehetségtelensége! NEM ENG.!” /Idült Szerénke, az Orvosilag Krónikus Krónikás Akut Renyhesége (OKKER) című halbiológiai és költészeti csapnivalóság kákacsomósítója és OKJ-s képzett főcenzorhelyettese/

„Ez olyan szép, hogy a fal agya a másikat!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Kiloccsan a fal agya,
Átlőtte egy fül ágyú,
S teve megy, hogy felegye?
Humán úr, ön fél, ugyi?”
/Faligyalu felügyelő és Fahídnégy főhadnagy közös klapanciája//

„eF úr, ne legyen már gyagya,
Hisz a falnak nincs is agya,
Max. füle, mint ver a ragya!
Halálhörgőm csupa nagy AAAAA…”
/néhai Bokorrím Bözdöld, lírai lumpenproletár és betűtésztaszűrőtisztító/

„Ez a legjobb tüzes víz reklám a szentek ajánlásával.” /M. András, a költő legállandóbb és legmegszentségesítőbb kommentelője/

„eM úr, viccöl?! Mink, a szentek,
Kik a szesztől félrementek,
S közben gyötört a székrekk, lám,
Örüljünk, hogy van ily reklám?!”
/Szent István, a saját szent jobbját karddal ittasan hadonászva levágó felnégyelőművész/

„A vers egy humoros, abszurd, parodisztikus alkotás, amely a tűzoltók védőszentjének, Szent Flóriánnak a legendás tüsszentését mutatja be. A vers szerkezete három soros, rímes, hatos ütemű strófákból áll, amelyek a tűzoltás groteszk módját, a szent orrának és nyálának tulajdonságait, és a tűzoltók és a szent közötti párbeszédet idézik. A versben a költő a tűzoltás témáját használja fel, hogy kifigurázza a szentek tiszteletét, a tűzoltók hivatását, és a magyar nyelvet. A versben a költő játékosan használja a szavakat, a rímeket, és a nyelvi különbségeket, például a Tűzszent, a fröcsög, a gözönöm, és a kanári szavakat. A versben a költő olyan képeket használ, amelyek ellentétben állnak a szentek és a tűzoltók komolyságával, például a taknya-nyála, a böhöm bika, és a mutáns kanári. A vers végén a költő egy meglepő fordulattal zárja a gondolatmenetét, amely arra utal, hogy a szent elrepül a helyszínről egy mutáns kanáriján, ami egy sci-fi elemet visz be a versbe. A vers célja, hogy kritikusan és humorosan szemléltesse a tűzoltás és a szentek tiszteletének ellentmondásait, és megnevettesse az olvasót.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

Seöres Nándor: Hangyaló

Flórika, Flórika lángol,
Sörben a hangyalók főnek,
Nótavadak lalaláznak,
Zsűrivadak belenőnek.

Flórika, Flórika látszik,
Szénbe borul ki a placcra,
Hangyaagyat üt a ló-bot,
Flóri hajaz gagyi zaccra.

Flórika, Flórika épp itt
Jelzi, hogy tűzi a kára,
Szénfejű hangyalovásznak
Ostora űzi a fára.

Flórika, Flórika káros,
Füstös a káreseménye,
Hangyalovak hada kérdi,
Lángol-e Káva és Bénye?”

„Kikérjük magunknak Seöres Nándor rágalmazó vaklármáját! Se Káva, se Bénye nem lángol! Ami ég, az a kék, illetve ami kék, az az ég! Bár most épp nem kék, de erről nem mi tehetünk, hanem az idegenszívű időjárásjelentés hamisítók és a tényhajlító füstködösítők! Ami messziről lángot sugalló füstnek látszik, az csupán a gyomorbeteg hangyaló csordák miazmás böffenete! Flórika, Flórika, te meg már megint berúgtál, oszt’ ég benned a pokol ahelyett, hogy tennéd, amiért imádkozunk hozzád?! A zemberek veretnek, idióta eretnek!” /Kávai Kupacné Bényei Butélia, nyugdíjas lokálpatriogatónő/

„Mi ez az aberrált lázálom, ez a pszeudo-szakrális blaszfémia?! Ki ez a tűzvészmadárként keringve a fejünkre rottyantó pépirodalmi gyöknulla?! Frady Endrének kétségtelenül van egy rímszótár a fejében, csak az a baj, hogy a véletlenszerűen kihulló rímpárok elé képtelen úgy szavakat illeszteni, hogy a szöveg valami halványan felsejlő értelemfoszlány révén nyomokban verset tartalmazó bármivé álljon össze! Ne lássam a szegény anyám nevét viselő tűzoltórajt szkafanderben első helyet szerezni a Szent Flórián Nemzetközi Lánglovagló Biennálén, ha egy gyújtó hatású indulattal fűtött kritikával alá nem pörkölök ennek a mentális savokádó irodalmi álprófétának! Nem várok a kilövési parancsra! TŰZ!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amikor valaki aláírta egy a pokolban olthatatlan tűzzel égő bűnös kegyelmi kérvényét, csak én tudtam eloltani az olthatatlan tüzet a vizeletemmel.” /Chuck Norris/

2022. augusztus 19., péntek

Tébolyult tatár trakta

Táp volt tucat pelikán,
Dzsingisz ettől teli kán.
Zsírtömbként nem attraktor,
S nem húzza el hat traktor

Se. Ledől, nyög kerevet,
Puhát vett, nem merevet.
Ettől persze háta fáj,
Nyomja puha fát a háj.

Rárottyant pár kanári,
Röppályájuk tanári:
Mind hasgömbre zu(h)an, ó!
Sír kán. Tiszta guanó!

„Én le vagyok ugyan írva, de el vagyok nyelve?! A tiszta rím kedvéért senkinek sem áll rám a nyelve?! Brü(h)ü(h)ü!” /az utolsó előtti sorbéli néma (h)/

„Én is sokat eszem, de én szorosra fűzöm a páncélomat és így nem látszik rajtam!” /Satu kán/

„Szóviccesen szórakozol a nevemmel, te alacsony eszmei, de magas tápértékű szottyos költőcske! Széttéplek és megeszlek!” /Sir Kán, a tigris/

„Javaslom az urat DzsingESZ kánra átnevezni.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„DzsingESZ’?! A Nagy fal?! A Nagy Faló?! Sejti, milyen szóvicceket szabadít a világegyetemre, világegyetemi úr?! Még egy ily vicc, Ádám, s az Úr kokit ád ám!” /Favicc Ferenc, fűzfapoéta/

„Ujjgyakorlat, régi tempó. Virtuóz rémlátomás. Kis színes a Kelet folyóirat első számából.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„UJJGYAKORLAT KLAVIATÚRÁN HUMÁN ÚRNAK:
Gyakorlato_tattam ujjam,
Beletört a Té s U kö_é!
Ví_be tegyem vagy tán fújjam?!
D_singis_be pedig még kő’ _é!”
/F. Endre, _é betű nélkül _okogó költőgigás_/

„A rám rottyantó kanárikat elfogattam, kivégeztettem, megsüttettem és mind megettem! Sok vodkával! Böff!” /Dzsingisz (1162-1227) minden mongolok nagykánja/

„Dsching, Dsching, Dschingis Khan
He Reiter - Ho Reiter - He Reiter - Immer weiter!
Dsching, Dsching, Dschingis Khan
Auf Brüder! - Sauft Brüder! - Rauft Brüder! - Immer wieder!
Lasst noch Wodka holen (Ho, Ho, Ho, Ho)
Denn wir sind Mongolen (Ha, Ha, Ha, Ha)
Und der Teufel kriegt uns früh genug!”
/A Dschingis Kahn együttes 1979-es Eurovíziós dalfesztiválon 4. helyezett világslágere részlete/

„Ho-ho-ho-ho?!?!? Hééé! Dzsingisz kán, lopod a szövegemet, he?! Ebből plágiumper lesz és dől a lé! De nem vodka ám, hanem víz! Rengeteg víz! Remélem lesz benne sok hal is! Ha-ha-ha-ha!!! Ho-ho-hó!!!” /a nagy ho-ho-horgász, magyar hangja: Balázs Péter/

„Dzsingisz kánnak megtelt begye,
Országának lett új hegye.”
/M. András, a költő legállandóbb és legtisztánragrímlőbb kommentelője/

„Kánnal szórakozott, eM úr?!
Bosszút állok én, a Timur!”
/Timur Lenk (1336-1405), mongol-türkomán fejedelem/

„Mit gondolt a költő? Gondolt-e bármire a költő? Ne siessük el a választ, mint a költő a költést, mert oda jutunk, ahová ő, sehova! Sehova tanúi legyünk-e vagy szabadszombatisták?! Vajon mi lehetett a kérdés, amire ez a vers a válasz?! Na, menjünk tovább, nincs itt semmi látnivaló! Inkább együnk egy adag pácolt pelikánt kandírozott kanárival! A jegeskávét a kerevetre kérem! Ja, és mi az az attraktor, ami nem vagyok, he?! NEM ENG.!” /Zsírtömb Zsótér, az Étkezési Klapanciákkal Szórakozó Írók Javítóintézete (ÉKSZÍJ) kinevezett főispánja és betanított főcenzora/

„Köszönöm, költő úr! Ma reggel azzal a kínzó gondolattal keltem fel, hogy vajon mire dőlhetett le Dzsingisz kán, amikor teleette magát tucatnyi pelikánnal és vajon ledőlés utáni elégedett emésztése közepette megríkathatta-e bármi vagy bárki is? Úgy éreztem, hogy csak egyik súlyos hibát a másik még súlyosabb hibára halmozva tudom végezni a munkámat, ha nem kapok választ a kérdéseimre! Ám a negyedik páciens után elém került az ön verse és azóta majdnem mindenki élve került ki a kezeim közül! Hálás vagyok az ő nevükben is!” /Dr. Szike Szilárd, a Szemmelversz Klinika agysebész főorvosa/

„Számítsa ki egy vízszintesen 3 m/s sebességgel repülő kanári rottyantott székletének a röppályáját, ha a 10 gramm tömegű széklet a kanárihoz képest 0 m/s sebességgel függőlegesen pottyan ki a madárból, miközben a madár kloákanyílása 1,5 m magasan van a célpont fölött! A kanári súlyát 20 dekagrammra tételezze fel! A légellenállást hanyagolja el! Plusz két pontért írja le mongolul, hogy Nyavalyás dög!” /a Tatár Bifszteksütő Céliskola (TBC) matematikai felvételi feladata/

„A kán fia, Dzsingisz Béla,
Mint ahogy sír szele kél a
Pelikán bolt oszlopi közt,
A múltkor is ily madárt főzt.
 
Olyan jó volt, szakácsnőnek
Mind a tíz úját megnyalta.
Néha nem volt ott a spiné.
Hogy készítse, azt nem tudta.
 
Mivel egye a pelikánt?
Föld alá van talán rejtve?
Ez a kicsi tatár mért ás?
Amikor van tartármártás.”

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legrímhezkötöttebb kommentelője/

„Nyuggerapó! Dzsingisz fia
Béla? Batu? Mindegy: kán, kán!
Együtt nézik a maffia
Tánckarát, hol dúl a kánkán!”
/Spi Spáné Dollár Dezsilla, a kánkán is csomót kereső üzletasszony és fából vaskanárit szögelő szak-ácsnő/

„Ez van, amikor a téma az utcán hever.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas kakán is csomót kereső szennyvíz szippantó/

„Hever Ház úr, de nem utcán,
Mezőre tett kereveten,
S trutymó látszik káni cuccán,
Így látjuk ezt mind a heten.”
/Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm/

„Mi ez a hashájra gyúrt szellemi guanó?! A magyar irodalom utolérhetetlen abban, hogy rengetegen próbálják utolérni, de csak keveseknek sikerül! Frady Endre nem tartozik közéjük, pedig úgy igyekszik, mintha kergetné a tatár, csak épp az ellenkező irányba! Sír kán, édes jó anyám, sír kán!!! Meg mindenki más is, aki ezt a valamit elolvasta, meg a közeli rokonaik a gyógykezelési költségek miatt! A világ sokkal boldogabb hely lenne, ha a tatárjárás keresztezte volna Frady Endrét és a laptopját! Emberiség rí, mert a Frady ír!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Fradi nem ír. Fradi kupaellenfele ír. Shamrock Rovers, magyarul Lóhere Csavargók. Visszavágó jövő csütörtökön (aug.25-én) este kilenckor. Nagyon szívesen!” /Lefutott Leó, ligalegeltető literátor/

„Frady mától már nem ír, én viszont negyedrészben ír vagyok. Ír is. Mint a diagnosztika. De nem agnosztika. Mi ugyanis hiszünk egymásban Istennel.” /Chuck Norris, feketeöves főkán/