A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mutáns. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: mutáns. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. február 23., péntek

Tűzoltók védőszentje

Ha nagy tűz ég, jön a Tűzszent,
Gigantikus nagyot tüsszent,
S magasságos égnek hála,
Lángnyelvet olt taknya-nyála.

Szent Flórián bő orrlika
Fröcsög, mint egy böhöm bika,
S jobban bír hőt, mint egy teve;
Jó Tűzszentnek híg a leve.

Egészségedre! – szól zajos
Hangon tűzbrigadír Lajos.
Gözönöm! – hörg’ Szent Flórián,
S elszáll mutáns kanáriján.

„Lassan már 1720 éve üldögélek itt fenn a Mennyben egy kényelmes felhőn és láblógatva nézem az emberiséget, és sok mindent láttam már, de ekkora marhaságot még nem olvastam! Kikérném magamnak, ha még érdekelne, de már nem húzom föl magam az ilyesmin, mert ilyenkor felhangosítom az angyali orgonaszót, ami egyrészt lenyugtat, másrészt elnyomja még az odalentről folyton bömbölő lakodalmas rockot is. Ja, és a rezonanciájával még az orromat is tisztíccsa!” /Szent Flórián (~240-304), keresztény mártír és a tűzoltók védőszentje/

„Mutáns kanári, költő úr, mutáns kanári?! Hányszorosára kellett mutálódnia, hogy elbírjon egy tűzszentet, aki a tarkójára tüsszentett?! Még jó, hogy egy szárazföldi lény tulajdona, nem egy halé, mert akkor kétéltűnek kellene lennie és a víz alatt megénekelnie a maga dalait! Ahogy a költő mondja:
          Nem szól halkan ária,
          Ha bőg hal kanárija!
Nem árulom el a költő nevét, mert betegesen szerény vagyok és mivel mindig betegeskedem, így mindig szerény is maradok. Ez ugyanúgy gyógyíthatatlan, mint a maga tehetségtelensége! NEM ENG.!” /Idült Szerénke, az Orvosilag Krónikus Krónikás Akut Renyhesége (OKKER) című halbiológiai és költészeti csapnivalóság kákacsomósítója és OKJ-s képzett főcenzorhelyettese/

„Ez olyan szép, hogy a fal agya a másikat!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Kiloccsan a fal agya,
Átlőtte egy fül ágyú,
S teve megy, hogy felegye?
Humán úr, ön fél, ugyi?”
/Faligyalu felügyelő és Fahídnégy főhadnagy közös klapanciája//

„eF úr, ne legyen már gyagya,
Hisz a falnak nincs is agya,
Max. füle, mint ver a ragya!
Halálhörgőm csupa nagy AAAAA…”
/néhai Bokorrím Bözdöld, lírai lumpenproletár és betűtésztaszűrőtisztító/

„Ez a legjobb tüzes víz reklám a szentek ajánlásával.” /M. András, a költő legállandóbb és legmegszentségesítőbb kommentelője/

„eM úr, viccöl?! Mink, a szentek,
Kik a szesztől félrementek,
S közben gyötört a székrekk, lám,
Örüljünk, hogy van ily reklám?!”
/Szent István, a saját szent jobbját karddal ittasan hadonászva levágó felnégyelőművész/

„A vers egy humoros, abszurd, parodisztikus alkotás, amely a tűzoltók védőszentjének, Szent Flóriánnak a legendás tüsszentését mutatja be. A vers szerkezete három soros, rímes, hatos ütemű strófákból áll, amelyek a tűzoltás groteszk módját, a szent orrának és nyálának tulajdonságait, és a tűzoltók és a szent közötti párbeszédet idézik. A versben a költő a tűzoltás témáját használja fel, hogy kifigurázza a szentek tiszteletét, a tűzoltók hivatását, és a magyar nyelvet. A versben a költő játékosan használja a szavakat, a rímeket, és a nyelvi különbségeket, például a Tűzszent, a fröcsög, a gözönöm, és a kanári szavakat. A versben a költő olyan képeket használ, amelyek ellentétben állnak a szentek és a tűzoltók komolyságával, például a taknya-nyála, a böhöm bika, és a mutáns kanári. A vers végén a költő egy meglepő fordulattal zárja a gondolatmenetét, amely arra utal, hogy a szent elrepül a helyszínről egy mutáns kanáriján, ami egy sci-fi elemet visz be a versbe. A vers célja, hogy kritikusan és humorosan szemléltesse a tűzoltás és a szentek tiszteletének ellentmondásait, és megnevettesse az olvasót.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

Seöres Nándor: Hangyaló

Flórika, Flórika lángol,
Sörben a hangyalók főnek,
Nótavadak lalaláznak,
Zsűrivadak belenőnek.

Flórika, Flórika látszik,
Szénbe borul ki a placcra,
Hangyaagyat üt a ló-bot,
Flóri hajaz gagyi zaccra.

Flórika, Flórika épp itt
Jelzi, hogy tűzi a kára,
Szénfejű hangyalovásznak
Ostora űzi a fára.

Flórika, Flórika káros,
Füstös a káreseménye,
Hangyalovak hada kérdi,
Lángol-e Káva és Bénye?”

„Kikérjük magunknak Seöres Nándor rágalmazó vaklármáját! Se Káva, se Bénye nem lángol! Ami ég, az a kék, illetve ami kék, az az ég! Bár most épp nem kék, de erről nem mi tehetünk, hanem az idegenszívű időjárásjelentés hamisítók és a tényhajlító füstködösítők! Ami messziről lángot sugalló füstnek látszik, az csupán a gyomorbeteg hangyaló csordák miazmás böffenete! Flórika, Flórika, te meg már megint berúgtál, oszt’ ég benned a pokol ahelyett, hogy tennéd, amiért imádkozunk hozzád?! A zemberek veretnek, idióta eretnek!” /Kávai Kupacné Bényei Butélia, nyugdíjas lokálpatriogatónő/

„Mi ez az aberrált lázálom, ez a pszeudo-szakrális blaszfémia?! Ki ez a tűzvészmadárként keringve a fejünkre rottyantó pépirodalmi gyöknulla?! Frady Endrének kétségtelenül van egy rímszótár a fejében, csak az a baj, hogy a véletlenszerűen kihulló rímpárok elé képtelen úgy szavakat illeszteni, hogy a szöveg valami halványan felsejlő értelemfoszlány révén nyomokban verset tartalmazó bármivé álljon össze! Ne lássam a szegény anyám nevét viselő tűzoltórajt szkafanderben első helyet szerezni a Szent Flórián Nemzetközi Lánglovagló Biennálén, ha egy gyújtó hatású indulattal fűtött kritikával alá nem pörkölök ennek a mentális savokádó irodalmi álprófétának! Nem várok a kilövési parancsra! TŰZ!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amikor valaki aláírta egy a pokolban olthatatlan tűzzel égő bűnös kegyelmi kérvényét, csak én tudtam eloltani az olthatatlan tüzet a vizeletemmel.” /Chuck Norris/

2022. november 8., kedd

Génmutáció

Bölcsen szól e bio-ének,
Bőszen mutálódnak gének,
S arról is dalolgat hej, szám,
Miért hét a sárkány fejszám!

Kotta-puskáimba lesek,
S máris zengem: DNS-ek,
RNS-ek, peptid láncok,
Tyű, pörögnek s van jó tánc ok:

Gén bármiből bármit kreál,
Barcából is lehet Reál,
S nem olyan, mint félszeg E.T.,
Hatalom megrészegíti!

Azt nyilatkoztatja így ki:
Sárkányfej ne legyen egyke,
Abba nem fér be sok agyka,
Úgy kő' néki hét fő, úgy kő'!

Élővilág setét egén,
Kontroll nélkül tombol e gén,
S mindünk fölött így lesz úrrá...
Áve diktátorunk, hurrá!

ui.:
Amit nem tudok, de sejtek,
Agyamból szöknek ki sejtek...

„... zsákba macskát sose rejtek,
némi IQ-t így veszejtek.”
/D. György, a költő társtervező céges mérnökkollégája/

„Vízszintesként sose lejtek.
Kik így tesznek, mind selejtek.”
/a horizont/

„Uiiii, ez fáj! Hogyne szöknénk ki egy ilyen hanyatló agyból?! Még a végén ránk zsugorodik, mint a nejlonfólia a mirelit csirkére, oszt' olyanok leszünk, mint a fába szorult féregnyúlványok! Úgyhogy inkább tömegestől menekülünk, mint a csóró nyugatiak a tejjel-mézzel folyó Magyarországra!” /a költő agysejtjei/

„Áve diktátor, mi?! Célozgat, költő úr, utalgat?! Miért nem a számlámra utalgat sokszor sokat?! Netán sokat sejtet?! Kiüssem az agyából az összes sejtet?! Mind a hetet, ahány fejű a sárkánya?! Na, irány az aknamunkatábor! Maga lesz a latrina magica, oszt' lapátolhatja ki a génmanipulált ganyét a pöcegödörből a trágyatalicskára!” /Csávás Kálmán főcsőnagy, az Alanyi Gyökérköltő Renegátokat Ütlegelő Hadosztály (AGYRÜH) teljhatalmú csatornapatkányirtó hintalovas ellentengernagyonnagya/

„Ha túléljük ezt a zavaros korszakot,
Amikor már tisztán látjuk a holnapot,
Akkor mivé mutálódik majd az ember,
Amit mai ésszel elgondolni sem mer?
Lesznek-e még versek? Mi lesz majd a téma?
Remélem, hogy nem lesz majd mindenki néma.
Mi lesz a lakhelyünk? Város, falu, puszta?
Lesz-e majd sok helyen Frady Endre utca?”
/M. András, a költő legállandóbb és legfradyendreutcáravágyóbb kommentelője/

„Egészen vagy félig készen,
Minden kulturáltabb részen
Frady Endre utca lészen.”
/Micimackó: Tao és Zen/

„Tolmácsot kérek!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas biobigyó/

„Tolmács kéne, Házi bigyó,
Kettős nyelvű kvázi kígyó,
Kinek neve Schilling Pista,
S fél maszekként bilingvista,
He?!”
/Stephen von Schilling, génmanipulált kígyó imitátor és színes szélesvásznú szinkrontolmács/

„Na, itt álljunk meg egy szóra! E vérlázító vers hatására ez a bizonyos egy szó, amit szólok a génmutáló hangon ugató, beültetett cápafogsorú rottweileremnek: ÖL!!!” /Póráz Piréz, kutyakiképző és katarzistalan költőket kinyuvasztó kisiparos/

„E vers elolvasásáig a Mi leszel, ha nagy leszel? kérdésre azt feleltem volna, hogy génmutáns, de most már elment tőle a kedvem.” /négyszemű és négykarú lila lény/

„Mi ez a huszonkét soron keresztül csócsált mindenbüdösítő semmi?! Ki ez a genetikai kísérleti labor hulladékraktárából kiamortizált rímfröcskölő sejtselejt kupac?! Ne lássam anyám szellemét kitárt szárnyakkal lebegni a Juve-Fradi Európa Liga döntő felett a Puskás Arénában, ha nem követelem, hogy Frady Endre fülébe forró ólmot öntsenek, míg a fafeje hamupéppé nem lazul és nem érzi magát annyira gazul, hogy ki lehessen ültetni szobanövénynek a János Kórház vigyorgójában a szennyvízkifolyó alá bő lére eresztve! Ólmozott füllel remélhetőleg nem hallja meg mejd az utolsó harsonaszót és eszébe se jut feltámadni! Legalább a túlvilágon nyugtunk lesz tőle! Ámen!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nana, Robikám, nana! Ha én megfújom a harsonámat, azt még az is meghallja, akinek Tesco gazdaságos benzines kétütemű Ottó motoros kínai hallókészüléke van, amiből használtan vett reklámáron négyet egy százasért a bolhapiacon egy menekülés közben akciózó itt a piros hol a piros játékostól! A mi mennyei fúvószenekarunk elől nincs menekvés! A mi produkciónk hangjára az is feltámad, aki nemcsak hogy pur és homu, te már régen nem is vogymuk!” /Arkangyal Atanáz, Decibel-díjas első harsonás/

„Minek ide harsona, arki?! Ha én kifújom az orromat, ahhoz képest az a harsonakórus olyan, mintha egy asztmásra génmanipulált haldokló molylepke sóhajtana egy hermetikusan elzárt búvárharangban.” /Chuck Norris/

2015. szeptember 9., szerda

Mutáns zebra

Hosszant csíkos gyilkos zebra
Fáról ugrik kóbor ebra.
Szétharapja s fel is falja,
Ám a reflux miatt feljő.

„Rá se ismerek az ebre!”
- Hökken meg a mutáns zebre:
„Erről a masszáról lerí,
Szörnyű, mint a kortárs líra!”

Lírikus jő: „Mi az ábra,
Beszóltál, te suttyó zábra?!
Kitör belőlem a Rambo,
S bedarállak kancsal rímbe!”

Lírikus rálép egy göbre,
Ficamodik, s így a zöbre
Ráugrik s rágcsálja vadul,
S RH negatívat vedel.

Míg iszik, fut Zlatan Ibra
S kötényt kap tőle a zibra:
„Bebőrözött, jaj, ez szégyen!
Harapdáljam magam szügyön?!”

Olvasónak vödre-csöbre
Túltelik s a mutáns zöbre
Ukázt kap: „Edd! Költő kruton!”
S véget ér e vers, a kretén.

„Kőttő úr, minállunk a faluba is vótt egy illen mutáncos zabra izé, de osztán kiderűtt, hogy csak a pógármester pitbullja esett bele a ződfehér csíkos festékbe, amivel a pógármester át akarta festeni a kokasát ződ sasnak. Mer ő Fradi drukkoló, csak nem jár meccsre, mer szerinte mán vén a szakanderhő, vagy szkennerhő, vagy mihő. Aszonta a pógármester, ha valaki aszongya a pitbulljárul, hogy veszélyes, asztat szíjjeltípeti vele! No, ennek a fele se tréfa, mer az én balkaromat eccer mán leharapta ez az aranyos jószág! No, akkó további jó kőttést kívánok a kőttő úrnak!” /Rozsomák Rezső, nyugdíjas traktoros/

„Kapol Rezső, ha ugatol! A karodat nem a Raptor típte le, hanem a Barom Buci, amikó ulti közbe kiderűtt, hogy kít piros ász van nállad, te csalós gyurgyalag!” /Ártány Ányos, illegális harci kutya tenyésztő és Zlatanfalva polgármestere/

„Ne veszekedjetek, hitetlen gyaurok! A próféta szakálla tömje be a szátokat, hogy már kora reggel részegen gajdoltok!” /Ibra Ibrahim Ibrahimovics, Zlatanfalva főimámja/

„Figyuzz, Frady Endre! Ez úgy gáz, ahogy van! A fejemet verdestem a Kis Grófo zebrapatájába, míg olvasgattam ezt a primitív szöveget! Csak a fehér háttér tetszik, bár az a hátránya megvan, hogy látszanak rajta a fekete betűk. Sokat írsz, túl sokat! Ne tedd! A kevesebb néha több, úgyhogy többet ne írjál! Sálom dilomálom!” /Pixa, a Bulibáró szerzője/

„A mű a kergezebrakór által megtámadott költői agy fékevesztett válasza a zaklatott világegyetem hallgatói önkormányzata által elsinkófált értelem atavisztikus jajkiáltására. Igazi bélsárlíra, melynek undortalaján rózsa terem, melyen jót lakmároznak az Armageddon vijjogó tövismadarai. A lét terheitől gyötört kínrímek a szellemileg félholt költő krutonná válásának mementói. Önolvastató ősdöbbenet!” /Láng Lea, a Befásult Gyöngytyúktekintet c. kortárs irodalmi folyóirat főszerkesztője/

„Ó anyám, miért is nem hallgattam rád, amikor azt mondtad, hogy ne tanuljak tovább, hanem legyek jól menő kétkezi lángossütő, vagy hentes?! Akkor most egyszerűen és boldog tudatlanságban élhetnék egy Frady Endre költészetével párhuzamos univerzumban, ahol nincsenek rémlírák meg mutáns klapanciák, csak ínycsiklandó fokhagymaszag és egy kampón gondtalanul lengedező marhafelsál… Az ember életútjának felén, a kritikus korban jön rá, hogy kritikusnak lenni nehéz. Mi legyek, ha nagy leszek? Anyám szerint hóhér, mert az a halálbüntetés eltörlése óta a legnyugisabb állás és ott a leselejtezett villamosszéken rezsicsökkent árammal olcsón süthetek magamnak tükörtojást. Hej, de összefutotta a szájamban a nyál!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer nekem rontott egy mutáns zebra, de úgy rúgtam alá, hogy egybemosódtak a csíkjai és mint szürke szamár repült el az Androméda ködbe.” /Chuck Norris/