Drága fiam, Mahatma, ma?
- Üresen állni nem fog tál,
A darabszám ma hat, mama!
- Ó, hogy omolna rád e fal!
Jön a molett Beregh Andi,
Ki egymaga húszat befal!
Fogjunk hát még, gyere Gandhi!
Gyűlt is szöcske s romlott madár,
S tele is lett Andi bele,
Majd okádott s dőlt a vad ár…
S lépett szegény Gandhi bele:
- Mit művelsz, te dagi delnő?!
Rám ez rosszul ma hat má’, né’!
Feléd bennem undor felnő,
Sose leszel Mahatmáné!
„Költő úr szokás szerint összehord/at tücsköt/bogarat-bogarat/madarat a szerencsétlen fő-/mellékszereplőkkel. (ezt a kommentet a helyi prépost/PERJEL támogatta)” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/
„Az esperes a tengelyében álló perjel miatt egy, de nem oszthatatlan, hiszen nem kétséges, hogy kétes.” /Koperda Kösztöny, matematika-teológia szakon végzett pályaelhagyó megélhetési szöcskevadász és romlott madárkonzerv díler/
„Ki emlegeti a titokban tartott nevemet?! Beperelem!” /Dr. S., peres ügyvéd/
„A sokk elmúlt, a rend helyreállt. Költő tombol, olvasótábor pihen.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/
„A sokk elmúlt végre? Hú, mán
Aszittem, hogy sose múlik,
S szitává lőtt renden, Humán
Úr, lesz egyre több brand-new lik!”
/Olvasótábor Ottokár, a Poézis Egyetemes Rendjén Jaszkarizó Elit Lovagrend (PERJEL) betanított fegyverhordozója/
„A mi nevünk csak egy szócska,
S az is olyan bájos: szöcske!
Kár, hogy Andi minket evett
S utána madárvért ivott!
Akkor robbant be a buli,
Mikor kifordult a bele,
S nem is volt már többé gond a
Nászra, mert kirúgta Gandhi.”
/szavahihetően szavaló szemtanú szöcske/
„Heeej… az okádós Beregh Andi! Szép volt s tán igaz se volt… Mindenesetre nem lévén híve az erőszaknak, nem fogok éjfélkor hófehér lepelben lánccsörgéssel kísértve szívbajt hozni az amúgy is gyengeelméjűséggel megvert költőre, de a követőimet természetesen nem tilthatom el ugyanettől... Ám senki se feledje egy pillanatra sem, hogy a szemet szemért és fogat fogért elv oda vezet, hogy az egész világ megvakul és csak pépeset ehet!” /néhai Mahatma Gandhi/
„Kikérem magamnak, nem is voltam molett, csak egy kicsit konvex, ami nem is volt baj, mert jól illettem volna a felettébb konkáv Mahatmához! Hát tehetek én róla, hogy az a dögkútból begyűjtött saskeselyű kicsit felkavaró élményt jelentett?! A szakács volt a hibás! Ha kicsit jobban átsüti és erősebben megfűszerezi, akkor Mahatma Gandhinéként térhettem volna örök nyugovóra!” /néhai özv. Röcsmék Rezsőné Beregh Andrea/
„Ó, jaj… hát ilyen kevésen múlt, hogy megússzam?! Mit vétettem, ó, én szerencsétlen?! Abcúg Gandhi!” /néhai Röcsmék Rezső, angolvécé ügynök/
„Bazsaróóóózsáááás idesanyááááám, ki gondolta vóóó’naaa, hogy háááát ennyiiii néééévrokonóóóóm van kinn a viláááááágbaaaa’?!” /Néhai Nándor, népdalénekes/
„Bár a történeti hűség hitelessége megkérdőjelezhető, a költő tehetségtelenségének evidenciája megkérdőjelezhetetlen. A köztiszteletben álló történelmi személyiségeket rendszeresen sárba tipró és agyagba döngölő Frady Endre ezúttal úgy elvetette a sulykot, mint borostás torokgyík az életlen hentesbárddal végrehajtandó borotválkozás ötletét! The Frady into korpaközé for eatingdisznók!” /Röf-röf Rezsőné Deadline Dögella, a Torokgyík Ellenes Hentesbárdról Éneklő Nótafák (TEHÉN) szellemi szingularitása/
„Amikor gyerekkoromban anyám a szokásos napi hisztérikus dühkitöréseimet tompítandó mesélt nekem Mahatma Gandhi csodával határos szelídségéről, nem gondoltam volna, hogy felnőttként egy napon jobban fogok undorodni egy Gandhi nevét a szájára vevő irománytól, mint egy használt vécépapír raktár puszta kézzel történő kitakarításától! Hát mi ez a fékevesztett szellemi kolerajárvány, ki ez a mindennemű jó ízlésnek ellenálló irodalmi ragálytömb?! Bárcsak valaki Gandhi fogta szöcskévé varázsolná Frady Endrét, hogy elszavalhassam kedvenc kancsalrímes versemet, melyet a deep weben találtam:
Most legyen e szöcske vége,
Nyelje be a szecskavágó!
Ne feledjék, ami ma nem öl meg, holnap talán majd mégis! Frady Endre vérét fröcsögő nyugodalmas szép estét kívánok mindannyiunknak!” /Puzsér Róbert, kritikus/
„Gandhi barátom erőszakmentesen győzte le az összes ellenfelét. Arról sosem szerzett tudomást, hogy én titokban harcképtelenné tettem az összest a szám leheletével.” /Chuck Norris/
