S úgy tűnik, hogy rossz a kedve:
- Ma vért iszok s embert ölök,
Mint egy szovjet jegesmedve!
Na, jó, nem ölök, csak ütök,
S rúgok, s közben morgok zordon,
S bambán néz sok fafejű tök,
Mint csehszlovák rendőrkordon!
Suli ótvar, ósdi, ódon,
S agyamnak az összes tan árt,
S keletnémetjuhász módon
Megharapok minden tanárt!
Nem kegyelmezhetek máma,
Senki fiát meg nem szánok,
Példaképként hatnak rám a
Bősz jugoszláv partizánok!
E vad monológja után
Vígan nyeli el a kapu,
S rám-terhelten nézek bután
Én, a lelki kuka apu…
„A jelzők alapján azt hihetnénk, hogy a mű a költő korai korszakából való, ám ez valójában nem ifjúkori nosztalgia, hanem időskori demencia. A virtuóz szellemi reflex mára már inkább csak reflux, mely felböfögi mindazon országok nevét, melyek a költő fiatalkori odalátogatásai után hamarosan megszűntek létezni. A művész valódi bűbáj gyermekeinek egy fiktív rosszalkodó kölök általi megszemélyesítése antagonisztikus ellentétben áll a költő nebulókori stréber önmagával, miáltal mára már bűntudatot érez egykori iskolaszeretete mián. A már-már Frady Endre védjegyének tekinthető kristálytiszta keresztrímek valami avítt bájjal teszik mattá a bensőben tomboló rombolni vágyás fékevesztett patináját. Letehetetlen léleklíra!” /Entellektüel Exegézisné Hovatovább Hermeneutika, az Anyám De Jól Nézki Eme Kultikus Irodalom! (ADJNEKI!) c. mértékadó szellemi szublimációs szakportál szuverén személyiségjegykezelője/
„Hé, apu, ez nem így volt! Én sosem beszélek se versben, se dőlt betűvel! A suli amúgy tényleg tök tré!” /a költő fikcióként materializálódott kölke/
„Szeretjük az iskolakezdést, mert a menzák állapota miatt rengeteg diák jár be hozzánk a teljes zsebpénzét kajára költeni és a kártyaleolvasók csipogása könnyűzene a füleinknek!” /Lidl Ricsárd és Aldi Meola, zenés áruházlánci üzletemberek/
„Ajjaj!!! A vers címének köze van a vers tartalmához?! A versnek van tartalma??! A vers betűi szavakká, a szavak mondatokká, a mondatok szöveggé állnak össze???! A versszakok felépítése központi koncepcióról árulkodik????! A verset nem az öncélú szójátékok és a muszájrímek tartják össze?????! ...Barátaim, olvasótársak, legyetek bátrak, költőnket erős megrázkódtatás érte!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/
„Hogy volt?! Hogy volt?! Vissza! Vissza! Feleim, hullámozzunk!!! Hosszú hallgatás és halogatás után végre egy szókimondó szellemi szemkilövetés, amivel nem kiszúrják a szemünket, hanem felnyitják, és nem betömik a szánkat, hanem megtöltik, mégpedig nyomokban tartalmat tartalmazó témavázlatfüzetlapok garmadájával! Éljen és virágozzon a hogyishívják! Köszönjük, humán polgártárs!” /Átlag Ányos, az Óriási Tömegigény Van Azonnali Rendre (ÓTVAR) c. közrendészeti raklap propagandistája/
„Teljesen egyetértek a verssel, én is rühellem az iskolakezdést! Ha anyám nem rugdosna ki az ágyból és nem fuvarozna el a bejáratig az öreg Suzuki Swiftjével, én se mennék be az évnyitóra! Utálom azokat a dögunalmas beszédeket! Főleg a sajátomat!” /Dr. Dagonya Dezső, iskolaigazgató/
„Milyen agresszívvá teszi a sok videojáték a mai fiatalokat! 100 éve ilyen biztos nem fordult elő…” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/
„Ádám pocok, ha mi 100 éve, 1921 szeptemberében nem lettünk volna még a mai fiataloknál is sokkal agresszívabbak, akkor ma Sopron Ausztriához tartozna! Mi az ágfalvi csatában nem videó, hanem vaduló játékokkal kergettük vissza az osztrák csendőrséget a trianoni határon túlra!” /Durics Hilmi Huszein, budai főmufti és a Rongyos Gárda muszlim alegységének katonai vezetője/
„Hát, lehet, hogy jobb lett volna mégis videojátékoznotok…” /Sopron/
„Mi ez a vérlázító semmirekellés, ki ez a senkinek is kevés sehonnai nullabugris?! Igaz, hogy én is világéletemben utáltam az iskolát, ám az iskolautálásról szóló dilettáns Frady Endre verseket még jobban utálom! Egy elszabadult betonszivattyúval mesterségesen lélegeztetett több hónapos vadvízi hulla szürkészöld pikkelysömöre egy felüdítő esztétikai élményzuhatag ehhez a kivagyi fanyalgáshoz képest! Ne lássam anyám emlékét iskolai nyitóünnepségen elszavalni, ha még egyszer azt üzenem bárkinek is, hogy ne üsse Frady Endrét ott, ahol éri munkásököllel, vasököllel! Földet rá, földet rá!” /Puzsér Róbert, kritikus/
„Én szerettem volna iskolába járni, de nem fért be a vállam a vasbeton keretű acélkapun. Amikor ennek ellenére mégis bementem, akkor a gyászszertartás után megkértek, hogy az újjáépítés után inkább maradjak otthon, és majd postán kiküldik a színjeles bizonyítványt.” /Chuck Norris/
