Elűz bánatot és borút.
Kocsmában zenélget benn Joe,
Kezében peng öreg ukulele.
Piac jó bort durván áraz,
Tök drága a vörös száraz,
S kinek orra ettől veres,
Dúsgazdag, mert sok pénzt adócsalik.
Tehetősnek való hóbort
Gyűjteni pincében óbort,
S kit még ATM is letilt,
Vedeljen csak pancsolt malátasört!
„Kedve volna mézet enni télen. - a’la Romhányi József: Medve-tanköltemény” /B. Ádám, a költő világegyetemet végzett és Szamárfület olvasott mérnökkollégája/
„Bendzsó keres metilt… - mint valami tojsztoris apróhirdetés! Tolsztoji Tojsztori! Höhöhö!” /F. Endre, költőgigász és a fent említett mérnökkolléga mérnökkollégája/
„Tolsztoj itt toj sztorit, ha már
Ezt körmölte le e csacsifüles?!
Kiakadok attól rendre,
Miket irkál ez az elmeroggyant!
Minden kotyvaléka nyers, én
Zokogok az összes irományán!
Tudják rólam fiúk s lányok,
Nála IS jobb rímet öklendezek!”
/Romhányi József, a sírjában forgó néhai koszorús költőgigász/
„Szamár Endre versén hányok… Hehehe, jól megmondta neki a rímhányó kódoló, hogy nem hódoló! Kár, hogy ez a zagyva zigóta annyira elitta a rusnya zöld-fehér agyát, hogy már fel sem fogja, ha körberöhögik!” /Újpesti Barnabás, kortárs klapanciakészítő és lilaködgépszerelő/
„Azannya, alliterálva agyzsibbasztó amerikai alkoholtúra?! Agyatlanka, asszem akkor alkoholizált Amerikában, amikor az az alvásképtelen Auróra atavisztikusan arcoskodva akciózott anno! Aufwiedersehen!” /Antilkoholista Antalné Antagonisztikus Antigoné, anarchista alkoholista/
„Oregon s nem Arizona?!
Pedig az oly ari zóna!”
/Arizonai Aranka, zónapörkölt díler/
„Akit nálunk Aligán
Győzne le a maligán,
Hazatoljuk taligán!”
/Balatonaligai Borút Brossura/
„Nézze, költő úr, mi régóta megfigyeljük magát, így pontosan tudjuk, hogy a nyaralása alatt Zalaszentgróton átautókázva látta meg a „zalai borút” plakátot, amiből automatikusan kitalált egy versszakot, amit egyrészt kevésnek érzett, másrészt a Joe miatt magyartalannak, így kiizzadt magából egy három versszakos kozmopolita rettenetet. Azt még elnéznénk, hogy terápiás célzattal elmebeteg szövegeket irkál, de amiatt, hogy ezt közzé is teszi, sajnos meg kell, hogy öljük! Na, itt ez a másfél hektoliternyi tablettás hungarikum, hörpintse fel, MOST!” /Csávás Kálmán csődnagy, a Pegasus Illegális Kémszoftvert Kezelő Állami Szakszerv (PIKK ÁSZ) kármentési főelőadója/
„A költő ebben a művében is megmutatja, hogy bármihez nyúl, az valamivé változik, hiszen ő a bármiből is képes akármit csinálni. Hogy pontosan miből csinált mit, hogy mi az a megnevezhetetlen kis és nagy dolog, az teljes mértékben az olvasó fantáziájára van bízva. Akinek pedig szűk a képzelőereje és nem ér el még Amerikáig sem, az tágítsa a tudatát egy-két liter Homoki Hánytatóssal!” /Rizling Rezsőné Koedukált Kadarka, a Denaturáltszeszes Irodalmat Nyakaló Nyanyák Egyesülete (DINNYE) duplán látója/
„Mi ez a holt költőket saját sírjukban forgató szellemi macskajaj?! Ki ez a túlfűtött szeszkazánkovács?! Ha nem ismerném Frady Endre munkásságnak nevezett nonstop irodalmi ámokfutását, azt mondanám, hogy ez már a mélypont, de tartok tőle, hogy az még sokkal, de sokkal lejjebb van! Ebből a reménytelen helyzetből csupán két kiút lehetséges: vagy őt viszi el a mentő máj-, vagy minket agyzsugorral! Világ szesztestvérei, itassátok!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/
„Kár, hogy a csak nálunk található Texasi Torokdorongoló Tehéntőgy Turmix kimaradt a versből, pedig abból egy csepp elég ahhoz, hogy egy erdő teljes vérmókus és grizzly medve állománya vízilabdázni akarjon a krokodilok ellen. Magam sem iszom meg belőle napi két-három hektoliternél többet.” /Chuck Norris/
