Rántott harcsafilé citrommal és majonézes krumplisalátával

Költő előtt laptop van. Ír:

Szakács kezét Isten tartsa

Meg, oly finom volt a panír

S benne kellőn átsült harcsa!

Bitcoin válságban bit rom

Keserít és lelkem vad ott,

Ám a friss halra tett citrom

Ízével új reményt adott!

Bár a lét kerékbe töret,

Mégis töretlenül falok,

Oly remek a krumpliköret,

Ám fő indokom a hal ok.

Sima csütörtök van máma,

E táp mégis ünnepi tett.

Értem s önmagáért lám a

Retro Kettő ismét kitett!

„Ez az! Én is ugyanazt ettem, illetve nem ugyanazt, mert azt a költő úr ette, hanem ugyanolyat, és előttem is van laptop és én is írok! Ez nem lehet véletlen! Mindketten jóllaktunk! Éljen az ebéd! Arccal a hasunk felé!” /Beles Béla, OKJ-s képzett közérzetjavító és ízvilágegyetemi hallgató/

„Költő úr, ha magának a citrom íze ad reményt, akkor maga egy savanyú alak! Vagy, ha pont ez hiányzott az egyensúlyához, akkor meg egy édes cukipofa! Vagy-vagy? Is-is? Színvonala semmiképp se középisis! Kiscsoportos ovis némi rosszindulattal. Vagy nagy némi jóval. NEM ENG.!” /Keserű Kreml, a Moszkvaparti Estéken Nevelkedett Jellegtelen Entellektüelek Lapszemléje (MENJEL) c. közéheztetési kultúrkampf kitüntetett közkatonája/

„Aha, szóval ezért lettem kihalászva, lemészárolva, kibelezve, kifilézve és kirántva, hogy egy ilyen léha nyikhaj dilettáns klapanciát írjon arról, hogy belecsócsált az ormótlan emésztőrendszerébe, oszt’ szétmállottam, mint a rezsicsökkentés?! Mindezt citrommal, mintha ünnepi sült malac lennék?! Ráadásul ki nem állhatom a majonézt, mert megy tőle a hasam! A krumpli meg hizlal! A leghatározottabban tiltakozom! Hol vannak ilyenkor az állatvédők?! Mi, hogy ők is épp ebédelnek a Retro 2-ben?! Halanyám!” /a rántott harcsa/

„Értelmet nyer satnya hallét,

Ha főznek belőle hallét.

Felturbóz még józan észt a

Tény, hogy úszik benne tészta.

Lehet persze rántani, sőt,

Feldobja a panír is őt.”

/Lékhorgász Leó, lékhorgász és Leo jégkrém díler/

„Ez a vers a plágium minősített esete! A második versszakban ugyanis együtt szerepel a vad és a hal szó! Talán nem is kell mondanom, hogy ez melyik lokálisan világhírű vers szemérmetlen ellopása! A walesi bárdok nyolcadik és tizenegyedik versszaka is úgy kezdődik, hogy ’vadat és halat’. Ezek után mit mondhatnék ekkora bűncselekmény olvastán?! Stílszerűen csak annyit, hogy Máglyára el, igen kemény! Aranygaluska kell és máglyarakás, nem pedig vad és hal! Világ édesszájújai, egybegyűljetek!” /Dr. Somlói Galuska, Mengyelejev-díjas periódusos egyezés vizsgáló/

„Csak jelezném, hogy a plágium nem az én periódusos rendszerem eleme és nem Pl a vegyjele. A halat pedig nem vodkában főzve szeretem. A többi stimmel.” /Dmitrij Ivanovics Mengyelejev (1834-1907), orosz kémikus/

„Tányéron zord hal kan áll:

Halkés kell, nem halkanál!”

/Csukamájolaj Csubakka, a csepeli Csócsálda Csárda csigacserző csoportfőnöke/

„A tudomány mai állása szerint azt hittük, hogy a halban lévő omega-3 zsírsavak serkentik a gondolkodást. Frady Endre verse alapján be kell ismernünk, hogy sajnos tévedtünk.” /brit tudósok/

„Mi ez a celebnyálas éttermi anti-propaganda, ki ez a túlburjánzott antitalentum?! Minek eszik, aki nem dolgozik, csak költ?! Minek költ az, aki nem tyúk?! Frady Endrének a csúcson kéne abbahagynia! Ő most ért fel arra a csúcsra, amilyen mélységben még egyetlen magyar költő sem járt! Itt az idő, most vagy nosza! Vége! Akadjon a torkán egy bálnaszálka és egyék ki a szeméből a gerendát a kannibálok! Világ emberevői, endrétegyetek! Jó étvágyat!” /Puzsér Róbert, kritikus és a Gonzó szakácskönyv gasztronómusa/

„Ha halra éhezem, amikor épp nincs nyitva a Retro 2, akkor csak beleharapok a Golf áramlatba és megeszek néhány halrajt az őket üldöző cápákkal együtt.” /Chuck Norris/

Ólmos álmosság

Ha a sneci későn feküsz,

Mert sokáig tart a BéeL,

S utána dől ágyba e küsz,

Kérdés: hamar alszik-é el?

Ha sokára, s korán kelik,

Álmosságtól likad agya,

S napról napra csak nő e lik,

S gyün a gyanú, hogy tán gyagya!

Megoldás, ha többet alusz,

Mégpediglen egész éjjel,

S ne sugározódjon halusz-

-oda tévéjén a BéjjeL!

Ha a küsz alias sneci

Szunyál esti mese után,

Agya bár csak negyed deci,

Mégis pihent s nem néz bután.

„Aesopus, La Fontaine és Heltai Gáspár nagymesterek méltó reinkarnációjaként Endrénk nélkülözhetetlen erkölcsi és életvezetési tanácsokkal látja el korunk esendő vízi élővilágát - reméljük, nem alvásidőben böngészik a blogot! ... felvetődik viszont a kérdés, vajon bölcs dolog-e megfogadni azt a tanácsot, melyet a nagytudású épp annak köszönhetően adott, hogy ő maga nem fogadta meg. Ahogy az európai műveltségű pápua törzsfőnök mondaná: Do as I say, don't do as I do!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Humán úr, csak nem az alábbi európai műveltségű falfirkámat olvasgatta egy Bajnokok Ligája meccseket fekete-fehér kistévén sugárzó pápua kiskocsma vécéjének válaszfalán?:

     Szólt a székrekedt pápua

     Vígan szellentve: Pá pú, aaaa…

Na, ugye milyen nagy megkönnyebbülés, amikor nem minket bántanak a saját szeleink, hanem másokat?” /Nyamnyam Nyihámor, pápua törzsfőnök és bélgázszerelő/

„Volt már vers halról, fociról, most meg focit néző halakról... Ezt tényleg ki kell aludni!” /M. András, a költő legállandóbb és leglelkesebb és legálmosabb olvasója/

„Aludni, M. elvtárs, aludni?! Most, amikor a nemzetközi helyzet fokozódik és az ellenség keze mindenhová beteszi a lábát, miáltal újra kell sorsolni a BL nyolcad-döntőjének párosítását?! Éberség, M. elvtárs, éberség! Ahogy a seregben mondtuk anno: A katona nem álmos, csak úgy érzi! Légy résen, mindig résen! Álomittas katonának híg a leve!” /Álmatlan Álmos őrnagy, a Politikailag Aktívan Tevékenykedő Arctalan Kommunisták Vasöklének Éber Rendészete (PATAKVÉR) főparancsnok helyettese és nyugalmazott szélsőbaloldali balszélső/

„Majd alszom én, ha véget ér e kín! Don Carlos takaroggy! Verdi monnyonle! Hala Madrid!” /II. Fülöp, áriázó spanyol király/

„Hal a Madrid?! Én meg azt hittem, hogy Reál, mint a kajaboltlánc! Kolléga úr, maga nagyon művelt! Bámulatos, hol tart ma már a tudomány! Na, erre alszom öt órát! Ja, nem, hármat!” /Artúr, a brikettek királya/

„Hogy néz BL-meccset a hal, költő úr?! Nóóóórmális?! Hát nem vízálló az a tévé, csak ha lefestik vízálló bevonattal, az viszont nem átlátszó és a hal nem látja a mérkőzést! Nóóóórmális?! Vagy a parton van a tévé, a szerencsétlen hal meg másfél órán keresztül ugrál, mint elmebeteg teknősbéka a trambulinon?! Hát nóóóórmális?! Nem? De? Nem! Ugye?!” /Besenyő BMHNN azaz BéeL Meccset Hallal Nem Nézető István, univerzális mindentudó/

„Mindegy, hal vagy mosómedve,

Sós vagy édesvíz a nedve,

S faházának van-e redve,

Focitól lesz jó a kedve!”

/Béelfőtábla Beliánné Bokorrím Butélia, a Háromsoros Versikék Garmadája (HVG) című hetilap elmeállapothatározója/

„Felháborító, hogy már a BL nyolcad-döntőjének a sorsolása is ugyanolyan káoszosan mutyis, mint a Forma-1 értelmezhetetlen versenyszabályzata, ami gyorsabban változik, mint a gránitszilárdságú magyar alaptörvény! Az ember illetve a hal lassan jobban kiismeri magát a külön-külön is megtanulhatatlan szabályrendszerű bridzs és amerikai futball keresztezéséből létrejött bridball-futdzs nevű kártyalabdajátékban, mint a mókus fen a fán kést, hogy harakirit kövessen el, mert nem érti, hogy mi a búbánat az UEFA koefficiens!” /Küsz Kenézné Sneci Sligovica, haljogi ombudsman/

„Hé, ha egy nő a haljogi ombudsman, akkor miért nem haljogi ombudswoman, he?! A leghatározottabban tiltakozom a halügyminiszteri hímsovinizmus ilyetén való megnyilvánulása ellen! Mondjunk igent a nemek forradalmára! Harcoljunk a jogainkért és szavaljuk együtt a könyvtárban gondolkodó Vörösmarty Mihálynéval:

     Mondhatjuk, térvén ősnőink porához:

     Köszönjük hal lét! áldomásidat,

     Ez jó mulatság, női munka volt!”

/Anyámasszony Adalbertné Katona Klotild, a Feminista Amazon Labdarúgók Álságtagadó Bandája (FALÁB) fanatikus főnője/

„Mi ez az irodalmi moslék, ez a halszagú szellemi feketeleves?! Ki nem állhatom a Bajnokok Ligájától elálmosodó halak vélt jogaiért szájkaratéval harcoló fradysta feminista hisztérikákat! Majd akkor beszéljenek nekem a női egyenjogúságról, ha én is szülhetek! A halak se pampogjanak addig, amíg ők tudnak víz alatt BL-t nézni, én meg nem! Sajnos már szegény anyám is megmondta, hogy ne utáljak minden állatot, aki nem én vagyok, de nem tehetek róla, hogy Frady Endre kihozza belőlem azt az állatot, aki viszont én vagyok! Érdekes, hogy néha még ezt is utálom! Mindenesetre a BL-ben is forza Juve!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nem tudom, milyen lehet álmosnak lenni és aludni. Én csak azért szoktam hosszabban behunyni a szemem, hogy addig se öljek meg senkit a tekintetemmel. Ahogy gyerekkoromban szavaltam az iskolai farsangon, amikor önmagamnak öltöztem:

     Olyan az én tekintetem,

     Ki belenéz, rögvest tetem.

Azok az osztálytársaim, akiknek a szülei kiröhögtek, mind árvaként nőttek fel.”

/Chuck Norris/

Hüle Haló Hali Háló

„Gyorsíts!”-jel van harcsaháton,

S követője gázra bólint,

Ám most fékez, s csúszik rá ton,

S csuka halálhörög All in!!!-t…

Halász körbe köszön: „Hali!

Halállományt beetetem!”

Háló hullahalma hali,

Csupa Darwin-díjas tetem.

Olcsó karácsonyi halat

Hirdet Aldi, Tesco, Auchan…

Elég alig egy-két falat,

S bélgörcsölünk akciósan.

„Na, lebukott a két zenészkolléga – Aldi Meola és Billy Auchan – által működtetett áruházlánc, hogy döglött halat árulnak! Hehe!” /Lidl Ricsárd/

„Te is lebuktál volna, csak rád nem jött ki a szótagszám! Rám viszont kijött. Az egész drogelhárítás. Béke poraimra!” /Pablo Tescobar, néhai kokainbáró és döglött hal díler/

„Jaj, költő úr, hát maga nem tudja, hogy az ’All in!’ kifejezés nem a ’mindenki bele!’ típusú ráhajtásos tömegbaleseteknél használatos, hanem a pókerben?! Bár való igaz, hogy utóbbi gyakran kártékonyabb.” /Rojálflöss Rezső, szerencsejáték szakértő és halfájl hacker/

„A költő megbomlott elméjének hálójából ki-kicsusszanó homályfoszlányok rendszertelen egymásra halmozásából következő logikamentes talányosság teszi Frady Endre költészetét már-már értelmetlennek tűnővé. Ugyanakkor a tartalom látszólagos hiánya nem devalválja a formát hús nélküli drótvázzá, hanem a sejtelmes áttetszőség szellős dinamikájával ajándékozza meg. A kristálytiszta rímek emancipált öncélúsága mintegy megkoszorúzza a klapanciák koronázatlan királyának kovalens kötődésmentes széteséseit. Mindez nyakon öntve korunk obligát kommercializmusával fékezhetetlen habzású szellemi oldószert képez, mely arra késztet, hogy önkéntelenül is együtt kiáltsuk: Hovátehetetlen halhalhatatlanság és holt hallelkek hallelujája!” /Felszínközeli Fikuszné Mélyenszántó Matild, a Végeláthatatlan Irodalmi Prérik Porfelhőin Átsejlő Halhomály Ortogonális Lyukacsosodása (VIP PÁHOLY) c. mértékadó világirodalmi piedesztál zenitje és nadírja/

„Hááát, bajban lennék, ha nekem kellene nagy nyilvánosság előtt megindokolnom, hogy Frady Endre miért ezzel a versével érdemelte ki a posztumusz irodalmi Nobel-díjat (ha már Darwin), de a majdani méltatónak lehet, hogy a Marsra költözés mellett ez lesz a legkisebb problémája.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Miért mennénk a Marsra, humán úr?! Marsi Anikó is a Földet választotta! Vagy maga úgy gondolja, hogy ott olcsóbbak a telkek, itt pedig minden talpalatnyi helyet elborítanak a stadionok és a bűzlő haltetemek? Oltassa be magát! Háromszor! És boruljon le Frady Endre nagysága előtt! Négyszer!” /Darwin Dögönyné Miáltali Miazma, a Posztumusz Irodalmi Nobel-díjas Költőkről Ódazengő Dalnokcsoport (PINKÓD) méltatója/

„Ha a hal hal, már nem hall. Ha a hal még hall, akkor még hal, de még nem hal.” /M. András, a költő legállandóbb és leglelkesebb olvasója/

„Herr Andreas M.! Maga O Tannenbaumkor megviccelni der süket Halt! Halt! Hände hoch! Zurück! Lauf! Eins-zwei, eins-zwei!” /Herr Tauber Fish, übersturbannführer/

„Úgy látszik, M. Andrásnak agyára ment a sok hal halála. Lassan fordítom, hogy a költő is értse: Ha a vízi állat pusztul, már nem érzékel hangot. Ha a vízi állat még érzékel hangot, akkor még vízi állat, de még nem pusztul.” /Google Gerzsonné Fordító Franciska, a Halálhíreket Alázatosan Lefordító Szövetkezet Általános Lábjegyzetelő Közalkalmazotti Altagozatának (HALSZÁLKA) magyarról magyarra fordítója/

„Mivel is köszönthetjük méltóbban a Karácsonyt és az ebből fakadó össznépi döglött hal zabálást, mint Frady Endre gyomorideg előkészítő mindentudásával? Arccal a moslék felé! Merjünk kommerszek lenni! Merjünk merni a halléből! Vagy ne merjünk? Hiszen a népdal is azt mondja, hogy:

          Ha ünnepi halkanál

          Túlsó végén vadkan áll,

          S tekintete baromi,

          Karid nem lesz baró, mi?!

Szóval bátran nyúljunk a halhoz, ha nem él, ha nem ragadoz és ha nincs vele egy élő és ragadozó haverja! Boldog Karácsonyt!” /Bélgázossy Baltazár, halkés díler és halolajszőkítési szaktanácsadó/

„Az egész pályás letámadást tökélyre fejlesztő világméretű bulvármédia nehézfegyverzetű totális agymosása csupán egy óvodai kerti parti Frady Endre nukleáris költészetének idegpusztító szellemi tömeggyilkosságához képest! Emellett az irodalmi sötétkamra mellett még a világűr fekete lyukai is vakító reflektoroknak tűnnek! Bárcsak személyesen adhatnám át az örököseinek egy gyorshajtó másfél tonnás halraj egyszerre történő lenyelésének megpróbálásával kiérdemelt Darwin-díjat! Megfelelő közegbe kerülne az idiótája! Ha versben akarnám megfogalmazni, mert bár én ebben is kiváló vagyok, de anyám által jól nevelt úriemberként ritkán fitogtatom, de most mégis, szóval:

          Frady Endre nagyhal ott,

          Hol mindenki agyhalott.”

/Puzsér Róbert, kritikus és bökversnök/

„Én úszás közben gyakran le szoktam nyelni másfél tonnás gyorshajtó halrajokat, ám az angolvécék korlátozott befogadóképessége miatt a prérin végrehajtott viharos székletelhelyezésem után az UFO-hívők mindig azt szokták hinni, hogy űrlények általi bombázással készült krátereket látnak.” /Chuck Norris/

Hó- és honoráriumváró

Felnőtt s gyerek, hát már hót

Izgalommal vár pár hót!

Pár hót?!?!?! Önnek költőke

Nem lesz így ebből tőke!!!

Oké! Sok arc hóra vár,

S tiktakol, mint óravár!

Óravár?!?!?! Ön agyament,

Fejében dúl ragya bent!!!

Na, jó! Várnak sok hót a

Hótlansági sokk óta!

S szólnak: Nem lesz, hahó, sokk,

Hogyha végre a hó sok!

Nos, senki se kötet be

Ily gázt verses kötetbe,

S ön így, mint a pléhen hal,

Még e télen éhen hal!

„Csak a tudományos pontosság érdekében kívánom jelezni, hogy egy pléhtányéron fickándozó hal, ha már feltéve, de meg nem engedve, meghalni kényszerül, akkor azt feltehetőleg nem éhségből kifolyólag teszi meg, hanem fulladás vagy célzott fejbevágás okán. Szélsőséges esetben a szakács elszabadult macskája is felfalhatja, de ilyen havária eseményekkel most nem foglalkozunk. Köszönöm, csak ennyit szerettem volna!” /Halassy Holding, a Halálos halkés c. dokumentumfilm hallé hőkezelési hibernátora/

„Jaj, főszerkesztő úr, ne legyen kegyetlen, ne hagyjon ki a Hó Antológiából, mert elhantolom magam! Drága legfőbb főszerkesztő úr, hát éhezni fog a család, ha nem utalja át azt a Hó honoráriumot! Legyen már tekintettel a jövőmre, legeslegfőbb főfőszerkesztő főúr, csak így van esélyem a jól megérdemelt irodalmi Nobel-díjra, amiből bőven visszafizethetném ezt a kis megelőlegezett hatszámjegyű bizalmat! Nem?!?! Akkor megyek és megátkoztatom valami akciós jósnővel, hogy nőjön még több tonna szőr a szívére!” /F. Endre, kirekesztett költőgigász/

„No, akkor legyen négy átok egy százasért! 1., A költő úr legyen benne a nemzeti alaptantervben és a maga fia bukjon meg belőle az irodalom érettségin! 2., A költő úr legyen benne a nemzeti alaptantervben és a maga lánya is bukjon meg belőle az irodalom érettségin! 3., Az első fele ugyanaz, mint az előző kettőnél, de a második felében a fiának a barátnője! 4., Majdnem, mint az előzőek, csak a lányának a barátja!” /Messzelátó Moszatné Vakegér Vendetta, nyugalmazott partjelzőnő és OKJ-s képzett jósnő/

„Jézusmáriaszentjózsefmitvétettemígéremmegjavulokgyertyátgyújtokcsakvegyéklerólameztaszörnyűátkot!” /Fűszár Koszta, főszerkesztő/ 

„A tárgyesetek képzésének módjába bele lehet kötni, de HÓTmindegy, van itt nagyobb baj is.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Élettelen, sőt tárgyiasult hótt tárgynak akarja láttatni a tárgyi tárgyeseteket, világegyetemi úr?! Maga szerint ennek a versnek a tárgya trágya?! Tárgy gyalázókkal nem tárgyalok! Maga nekem tárgytalan! Irgumburgum!” /Hűdeideges Huba, a Frady Endre Nevét Elementárisan Világirodalomba Adagoló Diadalnokok (FENEVAD) feszültségteremtő ereje/

„Ha ennek a versnek a megjelenésén múlik, hogy én legyek-e idén, akkor inkább ne legyek!” /Havas Huba, hóember/

„A mennyiség továbbra sem csap át minőségbe. Cáfolat ez mindenre, ami alapján a gyakorlással jön a javulás. R.I.P.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Már a Real Madridban megmondtam, reál végzettségű úr, hogy a jó vers, akárcsak a gól olyan, mint a ketchup. Erőltetni kell, és egyszer csak megindul.” /Cristiano Ronaldo alias CR7, gólérzékeny portugál futballdroid/

„A szerző nevéig, illetve a címig jutottam az olvasásban. Ennyiből egyértelmű volt, hogy ez egy háromnál több dimenziós szöveg árnyéka a 3D-ben (illetve 2D-ben), és megoldókulcs nélkül annyi esélyem van megfejteni, mint Stevie Wondernek egy falka bengáli tigris nyakába csengőt kötni - kötőtűvel.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„W. István los angelesi lakos tegnap fehér botnak álcázott kötőtűvel piszkált egy falka bengáli tigrist, akik ennek hatására elcsapták a hasukat a felelőtlen állatkerti látogatóval. Az állatkert jogásza kártérítési pert fontolgat a maradványok jogutódaival szemben.” /Magyar Távirati Iroda/

„A költő és kritikus

Párbeszéde tipikus.

Olvassa sok jó ember,

Véget ér a november.”

/M. András, a költő legállandóbb és leglelkesebb olvasója/

„Igaza van M. úr, tényleg véget ért a november, mégpedig a száraz november! Idén sikerült végigcsinálnom! Hólé és bólé helyett egész hónapban csak száraz vörösbort ittam!” /Kadarka Kösztöny, az Igazi Szesztestvérek Országos Mozgalma (ISZOM) hektoliter számlálója/

„Tisztelt Svéd király úr! Ezúton hívnám fel az Ön akadémiája irodalmi Nobel-díjat odaítélő bizottságának figyelmét a lokálisan világhírű és eddig méltatlanul elhallgatott Frady Endre költőre, aki a művészetében odáig jutott, hogy a versei Guglival bármely nyelvre lefordítva pontosan ugyanolyan jelentéstartalommal bírnak, mint magyar eredetiben! Reménybeli mielőbbi odaítélés esetén el ne felejtsék a díjjal együtt járó tízmillió svéd korona soron kívüli átutalását sem!” /Andrew Fradysson, inkognitóban utazó független irodalmi játékosmegfigyelő és jogdíjügynök/

„Kis honunkban hó?

Hogy gondolják, he?

Buták ezek, hú!

Tán nem tudják, hé,

Globális a hő!!!

Hi-hi-hi-hi-hi!

Ha-ha-ha-ha-ha!

Hö-hö-hö-hö-hö!”

/Eccerű Edömér, e’dőkerülő és nyelftani autodidakta/

„Az évről évre érlelődő éntudatú, nyelvtani és egyéb földhözragadt kötöttségekkel nem törődő költő szárnyalását megakadályozza az egysíkú materializálódott világ sárlényeként megszimbolizált főszerkesztő, kinek pontszerű és kiterjedés nélküli gondolkodása a mindannyiunk belső mételyeként racionalizálódó tanult tehetetlenség és kicsinek lenni merés szekularizált archetípusa. A méltán valódi mű annak tudatában foglalja el biztos helyét a világirodalom hóváró verssorának legvégén, hogy a legutolsókból lesznek a legelsők. A költő jogos reménye, hogy havas télen elsősorban nem a tehenek mennek első sorban legelőre, és nem a lábak száma alapján osztogatják az irodalmi Nobel-díjakat.” /Tőgytumor Tomorné Csecsebecse Csumilla, a Télen Ébredő Tehéntőgyeket Orvhógolyózó Versvandálok Akadémiája (TÉTOVA) határozatlan évelője/

„Ki ez a szellemi Taigetosz szökevény, aki nem átallja a szájára véve össze szájszagosítani a telet és megutáltatni a gyerekekkel a hóesést?! Frady Endre a világirodalmi hólíra hagyományok olvasztó sózásával képes az egyedileg cizellált művészi hópelyheket szürke lucsokká dagonyázni! Ennek a reteráti rohamrímelőnek az idült verstani hasmenése népi költészetünk csillogó hómezejét barnán büdösödő bélsártengerré változtatja! A világirodalom nevében követelem a Frady Endre nevű molekulakupac azonnali örök nyugalomba helyezését!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én nem várom a havat. A hó vár engem, hogy jelezzem, mikor eshet, de előbb még megkérdezi, hogy mennyi?” /Chuck Norris/

A hal neve Linda

Éhes Róbert Gida hóban
Sétál messzi Idahóban.
Vele ballag Micimackó
S a lóképű Pici Lackó,
Kinél vannak kese halak.
Hű, de furcsa mesealak!

Üres hassal mendegélnek,
(Csoda, hogy még mindig élnek!)
Ám felmordul Micimackó:
- Hé, lóarcú Pici Lackó,
Adj ennem pár kese halat,
Vagy megrúglak vese alatt!

- Hát ez sajnos lehetetlen,
Van, amelyik ehetetlen;
Ne faljad fel mindahányat,
Egy hal – neve Linda – hányat!
Bélbajt nem Jim, nem Tom ellik;
Linda, de őt nemtom mellik…

Vesén rúgja Micimackó,
Hóba puffan Pici Lackó,
Szétszáll a sok hala sréhen,
S mind maradnak vala éhen.
Hóba fagy sok kese hal ott…
Oszoljunk, e mese halott!

„Emese hal ott?! De hát én se nem vagyok hal, se nem vagyok ott! Ki hallott már ilyet?!” /BB Emese, kreatív banki munkatárs/

„Köszönjük Emese! A Budapest Banknak nincs szüksége olyan munkatársakra, akik képtelenek fagyott halsorok között olvasni.” /Pénzes Paktony, marketing igazgató/

„Íiiiiiiii…ja! (sikítás, klumpa le, fejrúgás) Na, költő úr, legközelebb megtanulja, hogy én nem fagyott hal vagyok, hanem karatélyos rendőrnő!” /Veszprémi Linda, karatélyos rendőrnő/

„Mea klumpa, mea maxima klumpa! Hamuban sült fapapucsot szórok a fejemre, rendőrnő úr, csak ne sikítson akkorát a következő agyba-főbe rúgás előtt, mert rám tör a migrén! Hééé, egy halnak mióta van lába?!” /Frady Endre, fejberúgott költőgigász/

„A fele egész jó, halad a sztori és hirtelen jön a fal megállíthatatlanul. ellik-mellik???? Neee, ez a minden idők legrosszabb rímpárja verseny különdíjasa lenne. Ütős lett...” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Bár én csak egy csekély értelmű medvebocs vagyok, azért még meg tudom különböztetni a mézet a nyers haltól. Utóbbit sosem ennék! Hoppá, egy bokor! Na, mi van rajta? ÁÁ Málna!” /Micimackó/

Nem Á.Á. Málna, hanem A.A. Milne, ha szabadna kérnem, bár tőled ezt is elfogadom, kedves csekély értelmű medvebocsom! Végül is én írtalak ilyennek. Frady Endrét viszont beperelem plágium és irodalmi terrorizmus vádjával!” /A. A. Milne, a Micimackó c. könyv írója/

„Csak a legnagyobb költők tudnak egy bugyuta gyerekmese szereplőből kőkemény hús-vér akcióhőst faragni; Micimackó a szemünk láttára válik már-már majdnem Chuck Norrisszá. Az ’Éljünk túl mindent, amíg végül meg nem halunk!’ fatalista alapelv lírába fagyasztása és a ’Halál, ami mögött egy hal áll’ abszurd banalitása megkerülhetetlen kortárs alapművé heroizálja Frady Endre már életében halhatatlan életművének ezt a legújabb csiszolt gyémántját. A költőnek a piedesztálon, e költeménynek pedig folyamatosan a kezünk ügyében kell lennie!” /Aranyhal Adolfné Metál Motolla, a Ritkán Rikkantó Rímszerkezetek c. szépirodalmi portál főadminisztrátora/

„Micimackóból már-már majdnem Chuck Norris, mi?! Na, figyelj, te halálraítélt! Ha én valakit vesén rúgok, akkor az nem a hóba száll, hanem valamelyik távoli naprendszerbe! Így!” /Chuck Norris/

„Motollaaaaaa!!! Héééé!!! Miért hagytál el engem és a Naprendszert?! Már nem szeretsz?!” /Aranyhal Adolf, kisállat kereskedő/

„Na, ez az a pont, amikor a kritikus puszta önvédelemből önmagát és az anyját felpakolva elmenekül nyaralni és a tudatosan lekapcsolt agyából kiiktatja a Frady Endrét és egyéb szellemi kórokozókat tartalmazó külvilágot. A fő különbség Frady Endre és énköztem, hogy én kikapcsolt aggyal nyaralni szoktam, ő viszont verset írni. Anyám, ne hozd a tévéműsort! Ahová megyünk, ott okafogyott!” /Puzsér Róbert, kritikus/

Tiszta lakás

„Ó, hogy szakadna rád a menny,
Kajálni a konyhába menj!
Látod, hogy miattad fánkos
A vadiúj norvég vánkos?!”

Nagyanyjának vérbő torkán
Át kifúvó mérges orkán
Okán úgy kiszalad Kenéz,
Halas IFA alá benéz…

„Véres, lógó béllel be ne
Gyere!” – ordít öreg nene -
„No és nehogy halas legyen
Munkásőrruhám, az egyen-!”

Eközben az IFA alatt
Kenéz torkán áll egy falat:
„Nincs itt más, csak légszomj meg hal…”
S fánkszagú sóhajjal meghal.

Rendőr kérdi: „Mi az, mama,
Nem lesz bent több miazma ma?”
„Nem, a lakás végre tiszta!
Halas fánk, hasta la vista!”

„Frady Endre lírájának magasztalására nincsenek szavak! A kritikájára annál inkább: szellemi fekália, irodalmi orgyilkosság, spirituális sufnihorror, verstani genocídium, mentális székrekedés, irreverzibilis infantilizmus és látens lírairritáció! Ehhez a miazmás elmekipárolgáshoz képest a döblingi elmegyógyintézet lakóinak írásos nyáltörlő kendő igénylési kérelme egy tudományos akadémiai székfoglaló! Anyám is mondott valamit ezzel kapcsolatban, de nem tudtam figyelni, mert Juventus meccset nézve épp fánkot eszem a vánkoson. Forza Juve, abcúg Frady!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Kár, hogy nincs olyan légósziréna hangom, mint a zabás Kenéz zabos nagymamájának, mert akkor talán az én fiam is értene a szóból, felnőne végre és nálunk is tiszta lehetne a lakás!” /Puzsér mama/

„Kenéz nagymamáját régóta ismerem, de ilyen vidámnak még sosem láttam. Csodálkoztam volna is, ha nem tiltaná a Szolgálati Szabályzat!” /ifj. Csávás Kálmán törzsőrmester, Rendőrségi Ügyeket Hatástalanító Klán Földalatti Titkársága (RÜH KFT) utcai járőre/

„Hivatalos verzióban természetesen gyászolom a kis Kenézkét, egymás között azonban be kell vallanom, hogy ki nem állhattam a vánkosomon és az egykori, ám titokban ma is hordott munkásőr egyenruhámon ejtett lekváros fánkfoltokat! Nem vagyok egy gyáva panelnyugger, úgyhogy akár annak a szteroidokkal túlfújt Terminátor 2-nek is a szemébe mondanám, hogy fulladjon meg egy kanál vízben, ha valakit az én szőnyegemen akarna véres cafatokra lőni! Jaj, ne, nem gondoltam komolyan... neeeeee... Termi kettő, neeee...” /néhai özv. Kalasnyikov Kenézé Porszívó Piroska, nyugalmazott tömbházmester/

„BUMM!” /dumdum golyó/

„Hasta la vista baby!” /Terminátor 2./

„Eddig a pillanatig azt gondoltam, hogy Eurázsiát és az eurázsiai kultúrát leginkább veszélyeztető jelenség az USA és a milliós nagyságrendű tömeges bevándorlás, de amióta elolvastam ezt a verset, tudom, hogy a kultúránk fennmaradására és a puszta létünkre leselkedő legeslegelső számú közellenséget Frady Endrének hívják! Azt hiszem, itt az ideje, hogy felhívjam Igort és Szergejt, az Ideges Kétajtós Szekrények (IKSZ) két legmegbízhatóbb emberét, hogy vegyék rá a költő elvtársat, hogy egy vérfoltos búcsúlevél kíséretében régi szovjet szokás szerint háromszor lője tarkón magát!” /Bolhagyógyír Kutyin, a Marhanagy Orosz Birodalom (MOB) illiberál-demokratikusan többször újraválasztott elnöke/

„Kiszaladt... Satufék... Halözön... Ha a szerelőm nem svarcba' és okosba' cseréli ki a fékpofákat alig lejárt pofafékekre, akkor talán... De a Ha-val kezdődő mondatok olyanok, mint a nagyfőnök dakota viccei... semmi értelmük! Most rohadhatok itt az előzetesbe'!” /Volán Völön, a Haltetemeket Utóhasznosító Gyár (HUGY) teherautó sofőrje/

„Ennyi marhaság olvastán nincs kedvem kommentelni! Inkább elmegyek edzeni, utána pedig kinyitok egy üveg hideg sört a szemgödrömmel!” /Chuck Norris/

Szürke eső

Szürke eső hogyha veri
Házamat, jó jó-haveri
Körben ülni kandallónál,
Mely az antik fapadlón áll.

Szürke eső, hű de randa,
Szutymákos lesz a veranda,
De a szoba bezzeg elég,
Kandallóba, ha fúj be lég.

Haverköröm s padlóm is ég,
Ám tetőn át néz be kis ég,
Cserepekből már a zöm lik,
S szürke eső miránk ömlik.

Oltja bár a padlótüzet,
Ázik minden könyv és füzet,
S massza maga alá temet.
Hogy végzek így egyetemet?!

Vizsgákon majd kirugdalnak,
S nem leszek jó, csupán halnak
Házamban, mely nyirkos nyál lak.
Szürke eső, de utállak!

„Hé, költő úr, hogy jutott eszébe, hogy fapadlóra tetessen kandallót?! Hát leég a háza! Ki volt az az agyatlan fakezű barom, aki ezt magának így megépítette?! Mi, hogy én?! Hogy már nem is emlékszem? Ööö… izé… háát… végül is elég szép nagy tüzet lehet csinálni így is, nem?” /Barbár Bölénc, OKJ-s átképzésű kandallóépítő közmunkás/

„Engemet nem zavar a szürke eső, mer én minden időjárásba szokok gólt, gólokat rúgni. Meg fejelni is szokok! A mester szerint mosmá hamarost meghívnak majd a válogatottba is. Az ember végül is szeretni szokja, ha címeres mezbe is rugdoshassa a gólokat!” /Böde Dániel, a Ferencváros gólvágó centere/

„És milyen hal lesz, költő elvtárs, kis hal, vagy nagy hal? Mert a kis halat megeszi ám a nagy hal! Nem válaszol? Mi van, tán nagyot hall?! Hehehehe!” /Sas József, kabarészerző/

„Holl éll maga, kölltő úr?! Egy egyetemi diplomához nem könyv kel és füzet, hanem megfellellő kapcsollatok és egy másnak már nem kelő szakdollgozat! Tanullni, tanullni, tanullni csak a lleninista posztkomcsik szoktak! Pagi… palli… paglli… pllagizállni tudni kel!” /egy a neve elhalgatását kérő álampolgár és nagyhall/

„Mire az állampolgári bejelentés értékű riasztásra a feltételezett tűzeset helyszínére értünk, a jelentős csapadék hatására a tűz már kioltásra került. Egyéb teendőnk nem lévén a riasztást a fölösleges kategóriába soroltuk és a jelenlévőket a mobillétra kivehető fokaival nyolc napon belül gyógyuló tűzrendészeti megrovásban részesítettük.” /Láng Lajos, tűzoltóparancsnok helyettes/

„Ez meg már megint micsoda, ez a retardált bakbákom és degenerált ákomfitty?! Történelmünk legsötétebb vészidőszakaiban ilyen szellemi patkánymérgekkel rettegtették halálra a sötétben bujkáló ellenforradalmárokat! Ha Kölcsey ma élne, akkor úgy írná meg a Himnuszt, hogy bújt az üldözött s felé Frady Endre vers nyúlt barlangjába! Ha elég kegyetlenek lennénk, akkor a határainkon nem pengés drótkerítést állítanánk fel, hanem a fákra arab nyelvű Frady Endre verseket tűznénk ki és a szerencsétlen migránsok Észak-Koreáig menekülnének! Anyám már le is fordította az első versszakot,
المطر الرمادي إذا كان يدق
بيتي، جيد، جيد الأصدقاء
الجلوس الجولة الموقد،
وهو أرضية خشبية أثرية.
de megtiltottam neki, hogy folytassa! Úgy látszik, annyi Frady klapanciától eltiltottam már, hogy a szabadidejében megtanult arabusul.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer egy szürke esős napon tornagyakorlatokkal ezeregyszáz fokra felmelegítettem az izmaimat és rögvest elpárolgott az eső. Azóta texasi sivatag fölött mindig kék az ég.” /Chuck Norris/

Ötezer ember megvendégelése

(Jézus szavai piros betűvel szedve)

Eléd régi sztorit tolok:
Krisztus után harmincba’ tán
Jézus és az apostolok
Ültek tópart domborzatán.

Tizenketten nézték, Ő meg
Épp oktatni kezdett volna,
Midőn tudásszomjas tömeg
Jött s Jézus szólt: „Jól van, jól, na!”

Hangerejét megemelte,
Üdv- és hittan volt a listán,
S hallva ámult vón’ az ELTE
Számos professzora is tán.

„Nem jutván az ebédjéhez,
Hisz’ e dombon nincsen resti,
E kritikus tömeg éhez,
És az idő kora esti!”

„Jézus, ezek éhen halnak,
S ezzel lesz a dalnak vége!”
„Hát e pár kenyérnek s halnak
Talán nincs jelentősége?”

Bő ötezret leültette
Kisebb csoportokban ott a
Fűben s jött a legfőbb tette,
Kevés kaját megáldotta.

„Enni nékik ti adjatok!”
(Szép hangja volt, nem ám rekedt)
Bicskákról lecsusszant a tok,
S nyiszálták a kenyereket.

Szendvicsként falták a halat,
S jóllakottak dőltek le a
Lenyugvó napkorong alatt,
S böfögött fél Galilea.

Tizenkettő tizenkettő
Kosár maradékot kapart
Össze. Aznap hőssé lett Ő,
S új kalandot ígért a part…

„Hát igen, a part… Mi tele hassal áteveztünk a viharban a tó túloldalára, Ő meg egy kis imádkozós ejtőzés után odasétált hozzánk a vízen. A lökött bratyóm ki is futott elé a csónakból, de majdnem belefulladt a tóba! Hej, azok a régi szép idők!” /András, apostol/

„Majdnem megfulladtam, persze! Öcskös, én legalább megpróbáltam! De ki tud több órányi közétkeztetés, majd viharban evezés után sétafikálni a vízen?!” /Péter, apostol/

„Hej, de jót ingyen-kajáltunk a családdal! A halas szendvics olyan finom volt, hogy az adta az ötletet a McFish feltalálásához! Érdemes volt aznap a tóparton kirándulni!” /McDonald Manassé, galileai fogadós/

„Zseniális volt az a hal- és kenyérszaporítási trükk! Szerintem kivehető fenekű kosarakkal és duplaköpenyű apostolokkal dolgozott. Ezt majd én is begyakorlom és felveszem a repertoáromba.” /Rézmező Dávid alias David Copperfield, magyar származású bűvész és illuzionista/

„Bűvész úr! Szeretné tudni a titkát? Harminc ezüstért elárulom.” /Júdás Iskáriótes, pénzkezelő és ex-apostol/

„Mi ez a profán szakralitástól gennyedző tömény tömegtébolyda?! A zsigerfirkász őrjöngő múlt-dramatizálási vágyában szellemi kőbunkóval gyepálja a vallástörténet spirituális csipketerítőjét. Anyámat gyorsan el is utaztattam, nehogy rosszul legyen ennek a versböffenetnek a kénkövesen bűzlő kipárolgásaitól. Nem vagyok híve a szólásszabadság korlátozásának, de Frady Endre esetében a köz jogos önvédelmi reflexének tekintenék egy szellemi szájkosarat és némi karhatalmi erőfitogtatást. Cenzorate necesse est!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én öt száraz kenyérrel és két fagyott hallal bármikor agyonverek ötezer embert. Kicsit más jellegű tevékenység, de legalább annyira hatásos.” /Chuck Norris/

„ Ha az illusztrációt a költő elsős kislánya készítette, akkor csillagos ötös alá, ha maga a költő, akkor az ő kórképe sokkal súlyosabb, mint amit valaha is láttam. Frady Endre a praxisom eddigi legreménytelenebb evolúciós zsákutcája. Rajta már tényleg csak Jézus csodája segíthet, de csak  drasztiko-radikál nyugiszuris-hidegvizes kezeléssel kombinálva.” /Dr. Tenyeresné Talpassy Pofonláda, igazságügyi grafopszichiáter és kick-box világbajnoknő/

Felüljáró

Felüljáróra, ki felül,

Nem alul van, hanem felül.

Onnan hajigál le követ,

Amit intézkedés követ.

Felüljáró alatt halad

Forgalom s benne tán halad

Akvárium rakományként,

S kénevő sofőrje hány ként.

Annyi sofőrszokás, ahány

Sofőr; ez épp sugárba hány,

S mint dagonyás medvebocsok,

Űrszelvény is csupa mocsok.

Felüljáró viszont tiszta,

Lemoszatta Tarlósz Piszta

(csak így jött ki a rímpár, ó!)

S ragyog már a felüljáró!

„Szkandalum! Még a verszed rímpároszításza miatt sze szórakozz velem kiszcávó, mert lecapom a szemüvegedet és rátaposzok!” /Tarlósz Isztván, Budapeszt főpolgármesztere/

„Hahaha, de röhejesz vagy, Piszta! Még szerence, hogy én ebben a verszben nem kaptam szemmilyen szerepet!” /Bokrosz Lajosz, a főpolgármeszter választász mászodik helyezettje aliasz vesztesz/

„A felüljárók szajnosz nagyon veszélyeszek, mert ha valaki például ziráfot szállít, akkor annak a szerencétlen állatnak a feje kilóghat az űrszelvényből és cúnyán becapódhat a felszerkezetbe!” /Cigabiga Caba, cigapásztor és zöldjogi aktiviszta/

„Hű, milyen répaszárga lett tőlem a felüljáró alszó része!” /kén, a perióduszosz rendszer Sz vegyjelű eleme/

„Szofőr úr! Miért evett ön ként önként? Pláne úgy, hogy nem bírta a gyomorszava ész kitaccolt?! Moszt szépen kicenget ötvenezer forint helyszíni bírszágot ész ezzel az akváriumnyi vízzel lemossza az úttesztet!” /ifj. Cávász Kálmán, főtörzőrmeszter/

„Ez az fiackám! Legyél ocmányul szíktapló meg szötéten szunyi ész szikert szikerre halmozva gyorszan jutsz előre a ranglétrán! Látod, már én isz alezredesz vagyok!” /id. Cávász Kálmán, terrorelhárítászi ész ziráfszállítászi főparancnok/

„Mi ez a szugárba idehányt szúlyosz szelejtversz?! Szuttyó költő szilány rímei… Jézuszom, már én isz így beszélek?! Elkapott a ragályosz fradyzmusz?! Anyám szerint cak a vad katicabogarak harapászai miatt vagyok pöttyösz, de hát ő még a szászkát isz szászkának mondja! Nem mama, nem szászkajárász, hanem szászkajárász!!! Szegítszég!!!” /Puzér Róbert, kritikusz/

„Felüljárót konsztruálni cak pontoszan szépen, ahogy a cillagromboló megy az égen, úgy érdemesz! Érdemesz művészünk krisztálytiszta párosz rímei codálatoszan cengenek össze a hídépítész precizitászával. A főpolgármeszter elv… ööö… polgártársz gondosz keze munkájának ábrázolásza pedig visszaadja a boldog jövőbe vetet hit reményszugarát, (még ha cak zárójelben isz!). Újabb szorszfordító mélylíra előtt szírhatjuk könnyeszre a kiszpárnánkat!” /Szhowman Szándorné Szhowwoman Szarolta, a Szürreálisz Halálszikoly c. irodalmi elefántconttorony olvaszószerkesztője/

„Valaki teljeszítsze ennek a szúlyoszan agyszérült költőnek az utolszó kívánszágát, mielőtt kifejelem a szaját űrszelvényéből” /Cák Norisz/

„Szerencére nem tudok beszélni, így hozzá szem kell szólnom!” /hal, akvárium rakomány/

Idegnyugtató szonett

Vízben mozdulatlan horog,

Sehol senki nem mocorog,

Pulzusszámunk negyven alatt,

Máma nem láttunk még halat.

Árnyékban egy béka ásít,

Nem mulattat senki Fásyt,

S összehordván hetet-havat

Stadiont senki sem avat.

Terroristát TEK itt nem lő,

Nem nő senkin három emlő,

S kétfejű lovat se szülnek…

Csak a csend zenél a fülnek,

S lustán elhever a semmi…

Más lesz stressztől beteg, nem mi.

„Ugyan már, mit tudhatja egy városbéli puhány, nyavalyás költőcske, hogy micsoda kőkemény kaland a horgászat?! Százötvenre pörög a szív és hangos zubogással jön az adrenalin fröccs, amikor a képzavarosra kihegyezett idegszálaink árgus szeme láttára végre megrezzen az úszó! Ilyenkor úgy megfagy a vérünk, mintha hirtelen belepett volna minket a nagy ho-ho-ho-hóóóóó!!!” /A nagy ho-ho-horgász/

„Nehogy már elhiggye bárki is, hogy a pecások keszegezés közben a fejhallgatójukban nem az én Zsülike lányomat hallgatják mp3-ban?! Így mulat egy magyar horgász!” /Fásy Ádám, mulató tulajdonos/

„Szonett?! Ez?! Ha mi annak idején az iskolában ilyen szonetteket írtunk volna, az irodalomtanárunk olyan vérfürdőt rendezett volna az osztályban, mint én a későbbi fénykoromban gyártott királydrámáimban!” /William Shakespeare/

„A főhős a médiavilág zajától a csendes vízpartra vonuló kispolgár archetípusa. A szenzációhajhász hírektől távol, a sportnak álcázott tétlen semmittevés közepette a spirituális salakanyagtól szabaduló lélek ráhangolódik az egyetemes világbéke szellemi rezgéstartományára, majd befelé zümmög. A szonett külcsín alatt igazi nihil belbecs lakozik. A termékeny költő ezzel a versével ismét alaposan megtrágyázta a világirodalom gyümölcsöskertjét.” /Péti Nitrogénia, a Vágyódó Vegyszeregy c. irodalmi hetilap főszerkesztője/

„Biztosíthatom a költő urat, hogy egy stadionavatón papírból monotonul felolvasott megnyitóbeszéd is lehet a horgászással egyenértékűen jótékony álomba ringató hatású, ha nem fütyüli szét az ember.” /Franzstadt Béláné Groupama Szeréna, biztosítási ügynök/

„Miért ne dolgozhatnánk vízparton sziesztaidőben is?! A terrorelhárító ott lövi a terroristát, ahol éri! Nálunk nem lesz terrorista paradicsom, legfeljebb terrorista fasírt, höhöhö!” /Csávás Kálmán, terrorelhárítási vezérőrnagy/

„Ma reggel, amikor médiacápa horgászás közben valamibe halkan beleléptem, nagy szerencsém volt, hogy ezzel a szonettnek látszó tárgyat tartalmazó A4-es lappal letörölhettem a talpamat. A megfelelő papírminőségű Frady Endre nyomatok kritikus helyzetekben még akár jól is jöhetnek. A holnapi celebkilövésre is viszek egy tekercset.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Horgászás közben mindig megnyugtat a tudat, hogy a víz alatt egyetlen félköríves mozdulattal úgy tudok fejbe rúgni egy egész tőkehalrajt, hogy a filézett szeletek egyenesen a parton felállított bográcsba repüljenek.” /Chuck Norris/

Él-hal

Vízben a hal él,
Késen az él hal,
Mert élettelen,
De nem életlen.
Néha véletlen
Vízben hal a hal,
Másik hal, ha él
Ilyen halat fal.
Hal a késtől fél,
Mint borsótól fal.
Halkésen az él
Elkés, mint a mail,
Ha a net nem él,
S nem vág s nem két fél
Lesz a meghalt hal,
S őt így egyben fal
Fel a falafel
Árus kinek fél
Foga halra fűl.
Halon nincsen fül,
Így hát nem is hall,
Nem lehet élhal,
S irigysárgán hull…


„What a stupid hell?!” /Dr. Devil Edgefish knife expert/

„Jaj Devilkém, rút kisfattyam, ne húzd már fel magad! Megint pokollá teszed a mi békés kis poklunkat, oszt’ püfölhetlek a söprűmmel, te átokfajzat kölök!” /az Ördög öreganyja/

„Szívesen feláldozzuk a lantunkat, hogy szétverjük a fűzfapoéta úr tökfején!” /Tinódi Sebestyén és a Misi az Aranycsapatból/

„Hull a hal! Gyönyörű kép! A már eleve a mélyben lévő hal még tovább hull, még mélyebbre. A költő önnön tudata alá ás és ás és ás és egyre mélyebbre és mélyebbre és mélyebbre süllyed! Sőt hull! Igazi katarzis poézis! Pengeélesen vág, de késleltetett késsel, nem csak úgy rusztikusan a pejslijébe, hanem finoman. Mintha egy bohókásan habkönnyed döglött hal oszladozna félbevágatlanul egy falafeles csipketerítőn. Megkönnyezem, de mégis szabadon eresztem tőle a hovátehetetlen szeleimet. Feleim, szellőztessetek!” /Lilaködössy Elalélia irodalmár és poétikai szakszubjektum/

„Ne büdösítsél már Elalélia, ez gáz! Ez rettenetes! Ez fájóbb, mint egy agyi léken át végzett aranyérműtét! Inkább egy tapadókorongos szemgolyó piercing, minthogy én ezt még egyszer elolvassam! Temess el nemzetem és én ez ellen a fércmű ellen még halálom után is tiltakozni fogok! Mínusz gyök nulla pont!” /Puzsér Róbert kritikus és zsűritag/

"الشاعر، لحقه، وذلك بسبب الفلافل اللذيذة، لحية النبي باعتبارها الطماطم" „A költő úrnak igaza van, mert a falafel finom, mint a próféta szakálla paradicsommal.” /Abu ibn Musztafa/

„A bú hüttyögjön a füled körül Abu! Már megint kiszöktél a konyhából, hogy nyilatkozhass valakinek?! Közben meg teljesen odakozmált a tevepúpleves, te szerencsétlen! Nesze! Nesze!” (40 botütés) /Jaszkari Jónás étteremtulajdonos/

„A halnak nincs füle, tehát nem szatyor. A falnak viszont van füle, de mégsem szatyor. Mivel sem a hal, sem a fal nem szatyor, én egyik sem lehetek.” /Szatyor Szemeránc egocenter és logikai bukfencbajnok/

"詩人は書くことがあまりにも良いので、私は、黄色の嫉妬になります！" „Én is lenni irigysárga, mert költő úr írni túl szép!” /Matahari Origami japán kulturális attasénő/

„Kedves Frady Endre! Nem találok szavakat, úgyhogy most csak ezt a lapra szerelt IKEA bokszkesztyűt tudom elővenni, hogy kifejezzem a bennem megfogantakat. Őszinte ember vagyok. Ami a szívemen, az a szádon!” (balegyenes, jobbhorog) /Bölény Botond X-Faktor koncerti bedobóember/

Felhőszakadás

Szakadt felhő alatt ázó műkőhal szobor

Felhő szakad, dől a lé!
Szereti műkőhal-é?
„Nem!” -bőg szárazföldi hal,
S mint kire ló dől, kihal.

Csak vízi hal lájkolja,
Meg az ukrán ál-Kolja
(Ki tul’képpen nem Kolja,
Hanem ponty, de titkolja)
Ezt a szörnyű nagy esőt:
„Höhö! Csípjük, ugye? Sőt!”

Eső ritkán semleges.
„Ilyet ne is emlegess!” –
- bőg lúganyó – „Ha savas,
Rozsdáll, kinek hasa vas!”

Sebaj, minden vas-hasút
Égbe visz a sas-vasút,
Hol szárít a felhő hő!
Gyerünk sasok fel, höhő!

(a szügyig ázott költőt ekkor elvitték megszárítani a sasok…)