EB láz

Mindjárt jön a foci EB,
Fogadóirodák várnak:
Add a zsebnek, mi a zsebé,
S áldozzál a Tippmix Gyárnak!

Első ellenfél az osztrák,
Azt hiszik, hogy rajtunk lóg orr,
De jön Böde Dani, oszt’ rák
Módján hátrál meg a sógor!

Na, ki lesz a következő?
Izlandról pár bálnás viking,
S Gera láttán bőgnek: „Ez ő,
Minket leröhögő Víg King!”

CR7 most nem veszi át
Labdáját, hol Guzmics terem,
S nyeli el Portugáliát
Magyaroknak ásott verem!

Ezután, ha végre Dzsudzsák
Is kap egy kis dopping-szurit,
S jobban hajt, mint ahogy tud, zsák-
-számra a hálókba gurít.

Három újabb nyerés után
Előttünk áll nagy finálé!
Európa bámul bután,
Hun-szittyaföld mégsem málé!

EB döntő: magyar-germán!
Bosszút állunk, Puskás, Czibor!
Rút balsors minket nem ver mán,
S folyhat végre győzelmi bor!

„Jaj, költő úr, könnyeket csalt a szemembe, mert az én szegény Fifikémet is az ebláz vitte a sírba! Hiába oltattam be Mészáros doktor úrral, egyik nap még mindent televizelt, másnap meg már az ő tetemét vizelte le a házmester macskája, az a dög Kulimász!” /özv. Huttingerné, nyugdíjas műlovarnő/

„What a stupid poem! We eat Hungarians for breakfast!” /CR7, a Real Madrid portugál futballdroidja/

„Megakadunk mi a torkodon, te zseléfejű hisztigép! Ha sokat rinyálsz, földhöz váglak, oszt’ pofára esel, mint a zsíros kenyér!” /Böde Dániel, a Ferencváros válogatott centere/

„Költő gyermekem, ne kergess hiú ábrándokat! A te honfitársaid, a kedves magyar nyájam akkor nyer majd Európa bajnokságot, amikor majd a farkas a báránnyal lakik, a párduc a gödölyével hever, a borjú, az oroszlán és a hízott marha együtt lesznek, és egy kisfiú terelgeti őket. A tehén a medvével legel, fiaik együtt heverésznek, az oroszlán pedig szalmát eszik, mint a marha. A kisded a viperalyuknál játszadozik, és az alig elválasztott gyermek a mérgeskígyó fajzata felé nyújtja kezét. Higgy Ézsaiás prófétának és inkább az olaszokra fogadj! Én is azt teszem. Forza Vaticano!” /Ferenc pápa/

„Ezen a futball dzsemborin mi is kint leszünk, és ha azt látjuk, hogy valaki rossz szándékkal és felfújt labdával közelít a kapunk felé, azt terrorista gyanús elemnek nyilvánítjuk és ott helyben megsemmisítjük! Lehet, hogy a közvetlen környezetében más is elpusztul, de ilyen áldozatokat készek vagyunk meghozni! Életüket és vérüket!” /Csávás Kálmán vezérőrmester, a Gól Elhárítási Központ Kerozinos Osztályának (GEKKÓ) megelőző csapásmérési igazgatója/

„Mit foglalkozunk ilyen elfajzott kozmopolita labdakergetéssel?! Európával nem játszani kell, hanem lerohanni! Szárazföldi csapataink nyereg alatt puhított lóhátról visszafelé nyilazva elfoglalják, földig rombolják és import sóval bevetik Brüsszelt, leigázzák Eurázsiát, majd kikiáltjuk a Nagymagyar Hunszittyiát! Az eurót megszüntetjük és bevezetjük az eurázsiót! Mi leszünk a mesterek és mi fogjuk a világot tanítani! Móresre! Tyia, tyia, Hunszittiya! Hunszittyia a hinszittyiaiaké! Hé, még egy pohárral ebből a méregerősből!” /Őstűz Ödön, tömbházmester és a Vereckei Vitézek Clubjának (WC) fősámánja/

„Hazaffy szíveket megdobogtató vers! A nemzetóriás költőgéniusz nem facázza a lacát, nem falazza a köntört, hanem pejsliből megmondja a frankót egyenest bele a pacekba, hogy nyerünk, hogy mi vagyunk a legjobbak, hogy éoéoééééé!!! Az általános iskolák kötelező labdarúgóórái ezentúl induljanak ennek a versnek a nemzet nagy tárogatóművésze, Betyár Benő által megzenésített verziójával! Dalra magyar! Arccal a labda felé! Éljen a zenés nemzettestedzés!” /Hazaffy Hunor, a Kulturálatlanságtól Undorodó Kurucok Alapítványának (KUKA) művészeti szegmensvezetője/

„Te jó ég, amíg ennek a telenyálazott itatóvályúba fulladt elmebeteg szirtihörcsög szellemi szintje alatt teljesítő versnek a hatására kimentem hányni, az őrizetlenül hagyott anyám is elolvasta, és most kéthavi nyugdíját fel akarja tenni a mieink végső győzelmére! A Tippmix állítólag 250-szeres szorzóval fizet! Frady Endre bárgyú tehetségtelensége immár nem csak az agyra, de a pénztárcára is veszélyes! Felebarátaim, óvakodjatok a költőtől!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Gyerekkoromban egyszer beálltam focizni. Sajnos műszálas zokni és tornagatya volt rajtam, így akkor töltést rúgtam a labdába, hogy az felszikrázva és hangrobbanva szakította át a hálót és tűnt el a szemünk elől. Így találtam föl a gömbvillámot.” /Chuck Norris/

Medvetestű Márton megmentése

Duna partfalán van mérce,
Amellett horgászik Marci.
Medvetestű, szinte Böde,
S árnyékába bújhat Buda.

Dög nagy halat kézzel cibál,
Ezt festeni kéne Czóbel,
Tán a kódos srác, a Vinci,
Vagy Alfons Mucha, a vén cseh.

Ám festő nincs, csupán árvíz,
Marcin megremeg az orrváz,
S már-már megfojtja a Duna,
Ám arra jár Böde Dani.

Zöld-fehérben jön a fiú!
Markában remeg a folyó
Nyaka s szája hörgi: „Kinyír…”
S arcra hull, mint zsíros kenyér.

Ámul medvetestű Márton,
És még örülni se mer tán,
Mikor Böde jár már messze,
Duna meg egy véres massza…

„Veszélyességi pótlékot és véres megtorlást követelek, vagy különben megkerülöm ezt az országot! Inkább vájok magamnak egy új elkerülő medret, mint hogy még egyszer torkon ragadjon ez a veszett zöld-fehér medve!” /Duna, megtépázott folyó/

„Ennyi vért a Ryan közlegény megmentésekor láttam utoljára. Úgy látszik, ezeknél a megmentős műveknél nagyobb a fröcsögés, mint egy kegyelem kettessel záróvizsgázott betanuló nővér első napján a Karolina úti Vérellátó Központban. Like!” /Drakula Dezső, a Vampire State Building főportása/

„Muszáj voltam megzabolázni azt a suttyó Dunát, mert láttam, hogy az a nyavalyás folyó majdnem megfojtja a Marci barátomat, akivel szekrénytársak voltunk az oviban. Hasonlítottunk egymásra, csak neki a szügyön szigonyozott bálna volt a jele, nekem meg a pofára ejtett zsíros kenyér. Höhö!” /Böde Dániel, ferencvárosi válogatott labdarúgó/

„Megtisztelő a felkérés, de az utóbbi hetvenhat évben, amióta halott vagyok, nem festek valami jól.” /Alfons Mucha, néhai cseh festő/

„Dani barátom igazi vérmedveként tépte szét és fojtogatta a folyót! Mindent tökéletesen csinált, mert tévedni emberi dolog, de ő nem ember, hanem egy igazi állat! Böde Dani a legnagyobb király!” /Marhanagy Márton, medvetestű bálnavadász/

„Hé, ha a Böde Dani a legnagyobb Király, akkor én meg a legkisebb böde vagyok?! Hmm… lehet benne valami, mert erősen lötyög rajtam a mackóalsó…” /Király Gábor, válogatott kapus/

Rólam miért nem ír senki verset?! Talán nincs rám rím?!” /Kleinheisler László, válogatott futballista/

„Súlyos tárgyi tévedést követett el, költő úr! A képen látszik, hogy a délutáni nap nyugatról, azaz Buda felől süt a címszereplő hátára, így Buda semmiképp sem bújhat az ő árnyékába. Innentől kezdve az amúgy mérnöki szempontból érdekesen induló rímes szakcikk hiteltelenné és értékelhetetlenné válik.” /Dr. Lamináris Lemming, az Akadémia vízgazdálkodási szakreferense/

„Álljunk meg egy pillanatra… vegyünk egy nagy levegőt… számoljunk el lassan százig… majd mondjuk szépen és tagoltan, hogy… ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!! ELÉÉÉÉÉÉÉÉÉÉG!!! Mi ez a fortissimoban öklendező rút szibarita váz?! Kinek a torkán akarja letuszkolni a költő ezt a fejétől büdösödő Böde-sodót?! Anyám szerint vehetnék neki Karácsonyra pár Czóbel képet, de nincs az a pénz, nekem legalább is nincs. Elköltöttem a Windows legújabb méregdrága, de fradyállónak hirdetett tűzfalára. Úgy tűnik, hiába… ÁÁÁÁÁÁÁ!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha nekem bajom van egy folyóval, nem kezdem el fojtogatni, hanem egyszerűen eltorlaszolom egy heggyel.” /Chuck Norris/

„Jézus fiam átsétált a galileai tavon, Mózes kettéválasztotta a Vörös tengert, Józsué, Illés és Elizeus a Jordán folyót nyitotta szét, de ilyet, hogy valaki véresre ver és megfojt egy folyót, még én sem hallottam. Lehet, hogy ezt a Böde Danit bele kellene írnom a Biblia függelékébe?” /az Úr/

EB pótselejtező

Lehetünk már EB-n is kinn,
Elintézte nekünk Priskin!
Ám a legszebb volt, hogy Böde
Elgurult gyógyszerrel hő, de
Nagy ippont nyomott a bekken,
Aki szegény csak úgy nyekken-
-t, és ettől még ma is szédül,
S norvég helyett szamojédül
Motyogja, hogy „Ez a barom
Majdnem eltörte a karom!”
Pedig Danink csak a nyakát
Rántotta s ő szállt, mint vak át
Sunyin ásott kerti kúton
Pont egy g-vel a’la Newton.
Dani két véreres szemén
Látszik, ő doppingolt, nem én,
S amennyire habzik szája,
Annyi áldás szálljon rája!
  kórus:
Éljen a magyar részvétel, éljen a Dani!

(tánc!)

„Milyen doppingról ugatsz, te zsírhernyó?! Téged is úgy elhajítalak a nyakadnál fogva, hogy taknyod-nyálad egybefolyik, amikor pofára esel, mint a zsíros kenyér! Egy sárga lapot megér!” /Böde Dániel, válogatott labdarúgó/

„A ’Dette dyret nesten brakk armen min!’ szamojédül ’Tröhen ümcü csrige murduzom kröff!’, vagy valami hasonló. Nem vagyok biztos benne, mert már régóta nem otthon élek.” /Dr. Kücnyür Csrenyigli, szamojéd születésű nyugdíjas norvég sportorvos/

„Na, ne bohóckodjon itt Boborján úr! Most éppen norvég sportorvosnak tetteti magát?! Maga annyit tud szamojédül, mint én urduul! Na, vegye vissza szépen a kényszerzubbonyát és irány a kettes gumiszoba!” /Ursula Brünhilda, főnővér/

„Ezzel a Darth Bödével vele van az Erő és a tekintetéből látszik, hogy annak is a sötét oldala! Uralkodóm, ha őt magunk mellé állítjuk, akkor az egész Galaxist teleépíthetjük Halálcsillag Stadionokkal!” /Darth Vader, sötét nagyúr/

„Mit merészel komcsi költő elvtárs?! Dopping adagolással meri gyanúsítani az orvosi stábot csak azért, mert az orosz atléták által használt vitamin készítményeket adjuk a fiúknak?! Igaz ugyan, hogy meccs közben habzik a szájuk, vérben forog a szemük és a lefújás után lasszóval kell megfogni és az öltözőbe cibálni őket, de ez csak a túlzott hazaszeretetükből és lelkesedésükből fakad!” /Dr. Dieter Überdosis, a válogatott Bayer Gyógyszergyár által szponzorált sportorvosa/

„Nyuszi voltál Dani fiam, nyuszi! Akkor még büszke voltam rád, amikor szellemesen agyagba döngölted azt a baromarcú bálnavadászt, de akkor már szégyelltem magam, amikor azt a sárga lapot felmutató spanyol feketerigót nem hajítottad fel a lelátóra! Hát ezt tanultad tőlem, hogy hangember legyél?!” /Böde apuka/

„Felháborító, hogy miközben az én kisfiam lőtte a legfontosabb gólt, ez a nyavalyás irkafirka mégsem főle g róla, hanem arról baltaarcú zsírfókáról szól! Mindegy, az EB-n már úgysem játszik, mert addigra kihizza még az XXL-es mezét is!” /Priskin mama/

„Rasszista költő! Csak azért, mert az én fiamat  Tannhäusernek, illetve... ööö... Kleinheislernek hívják – elnézést, de néha én is belezavarodom az uram bonyolult nevébe! - már ki is kell hagyni egy ilyen diadalmas költeményből?! De hiszen Helsingőrben, illetve... ööö... Oslóban ő rúgta a győztes gólt! Ebből per lesz! Ajvé, nagy a córesz, gumisamesz!” /Tannhäuser Kleinheisler mama/

„Kedves Böde Dani! Sorstársak vagyunk, hiszen mindketten október 24-én ünnepeljük a születésnapunkat és akaratunk ellenére mindketten szerepeltünk már ennek a minden erkölcsi alapot és költői tehetséget nélkülöző Frady Endrének valamely tébolyodott elmerettenetében. Egyrészt fogadd őszinte együttérzésemet, másrészt nem lehetne megoldani, hogy annak a szerencsétlen norvég bekknek a mintájára ezt a megátalkodott fűzfapoétát is nyakon ragadd és durr bele?! Anyámnak addig majd eltakarom a szemét. Éljen a Böde building!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egész ügyes gyerek ez a Body Dani! Ha nem lennék halhatatlan és szükségem lenne utódra, akkor belőle nevelném ki. Labdát szabályosan levenni ugyan továbbra sem tudna, de egy mozdulattal bárkit simán agyonverne!” /Chuck Norris/

Szürke eső

Szürke eső hogyha veri
Házamat, jó jó-haveri
Körben ülni kandallónál,
Mely az antik fapadlón áll.

Szürke eső, hű de randa,
Szutymákos lesz a veranda,
De a szoba bezzeg elég,
Kandallóba, ha fúj be lég.

Haverköröm s padlóm is ég,
Ám tetőn át néz be kis ég,
Cserepekből már a zöm lik,
S szürke eső miránk ömlik.

Oltja bár a padlótüzet,
Ázik minden könyv és füzet,
S massza maga alá temet.
Hogy végzek így egyetemet?!

Vizsgákon majd kirugdalnak,
S nem leszek jó, csupán halnak
Házamban, mely nyirkos nyál lak.
Szürke eső, de utállak!

„Hé, költő úr, hogy jutott eszébe, hogy fapadlóra tetessen kandallót?! Hát leég a háza! Ki volt az az agyatlan fakezű barom, aki ezt magának így megépítette?! Mi, hogy én?! Hogy már nem is emlékszem? Ööö… izé… háát… végül is elég szép nagy tüzet lehet csinálni így is, nem?” /Barbár Bölénc, OKJ-s átképzésű kandallóépítő közmunkás/

„Engemet nem zavar a szürke eső, mer én minden időjárásba szokok gólt, gólokat rúgni. Meg fejelni is szokok! A mester szerint mosmá hamarost meghívnak majd a válogatottba is. Az ember végül is szeretni szokja, ha címeres mezbe is rugdoshassa a gólokat!” /Böde Dániel, a Ferencváros gólvágó centere/

„És milyen hal lesz, költő elvtárs, kis hal, vagy nagy hal? Mert a kis halat megeszi ám a nagy hal! Nem válaszol? Mi van, tán nagyot hall?! Hehehehe!” /Sas József, kabarészerző/

„Holl éll maga, kölltő úr?! Egy egyetemi diplomához nem könyv kel és füzet, hanem megfellellő kapcsollatok és egy másnak már nem kelő szakdollgozat! Tanullni, tanullni, tanullni csak a lleninista posztkomcsik szoktak! Pagi… palli… paglli… pllagizállni tudni kel!” /egy a neve elhalgatását kérő álampolgár és nagyhall/

„Mire az állampolgári bejelentés értékű riasztásra a feltételezett tűzeset helyszínére értünk, a jelentős csapadék hatására a tűz már kioltásra került. Egyéb teendőnk nem lévén a riasztást a fölösleges kategóriába soroltuk és a jelenlévőket a mobillétra kivehető fokaival nyolc napon belül gyógyuló tűzrendészeti megrovásban részesítettük.” /Láng Lajos, tűzoltóparancsnok helyettes/

„Ez meg már megint micsoda, ez a retardált bakbákom és degenerált ákomfitty?! Történelmünk legsötétebb vészidőszakaiban ilyen szellemi patkánymérgekkel rettegtették halálra a sötétben bujkáló ellenforradalmárokat! Ha Kölcsey ma élne, akkor úgy írná meg a Himnuszt, hogy bújt az üldözött s felé Frady Endre vers nyúlt barlangjába! Ha elég kegyetlenek lennénk, akkor a határainkon nem pengés drótkerítést állítanánk fel, hanem a fákra arab nyelvű Frady Endre verseket tűznénk ki és a szerencsétlen migránsok Észak-Koreáig menekülnének! Anyám már le is fordította az első versszakot,
المطر الرمادي إذا كان يدق
بيتي، جيد، جيد الأصدقاء
الجلوس الجولة الموقد،
وهو أرضية خشبية أثرية.
de megtiltottam neki, hogy folytassa! Úgy látszik, annyi Frady klapanciától eltiltottam már, hogy a szabadidejében megtanult arabusul.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer egy szürke esős napon tornagyakorlatokkal ezeregyszáz fokra felmelegítettem az izmaimat és rögvest elpárolgott az eső. Azóta texasi sivatag fölött mindig kék az ég.” /Chuck Norris/