Holt költő posztumusz élőszava

Kerítéshez közeli Költő katarzisa /Igor felvétele/

Nem mondhatom el senkinek,

Szörnyűbb, mint egy szovjet ситком,

Elmondom hát mindenkinek,

S meg sem sejtik, hogy ez titkom…

Hátam mögött fakerítés,

Tócsa vérzik talpam körül,

Pisztolygolyó leterít és

Aki lőtte, nyilván örül.

Testtartásom srégen balog,

Tudatilag megmattulok,

Szemüvegem féloldalog,

S omlok, mit egy taglós tulok.

Hullaképzés totál tré szak,

Nemlétezés nem jó pálya,

S mohám jelzi, hol van észak...

Hinnye, cudar kutyafája!

Azt, kit bántott szívem titka,

Fejelje le Böde Dani,

S szeme száma legyen ritka!

Nem kellett vón’ elmondani!

„Majd azt én eldöntöm, hogy kit fejelek le, te gyógytornából is felmentett golyóállatlan fűzfalábú poétakupac! Ha megugatsz, földhöz csaplak, oszt' pofára esel, mint a zsíroskenyér!” /Böde Dániel, ex-válogatott labdarúgó és kritikus tömegű gólzsák/

„Kit Böde, a paksi,

Lefejel, lesz vaksi!

Merül benn aksi,

S gaytóban lesz kaksi!”

/paksi szurkolói rigmus/

„Szovjet szitkom ócseny harasó! Frady táváris ócseny durák! Én meglátogattam Frady távárist! Ha nem látogatod meg Szovjetuniót, Szovjetunió látogat meg téged! Kalasnyikov ócseny harasó! Frady kaputt! Egy lövés volt elég, mert senki sem léphet bele kétszer ugyanabba golyóba! Vodkát ide! Nazdaróvje!” /Igor Dumdumovics Kremlin, kétajtós szekrény alakú kopasz szovjet mesterlövész és vodkadíler/

„Ez a vers Frady Endrétől olyan, mintha Ady Endre és egy kocsmai poénkodó összeütközött volna a zebrán, majd mindkettőt elcsapta volna egy orosz szinkronos VHS-sitcom kazetta. A cím – ’Holt költő posztumusz élőszava’ – pátoszt ígér, majd az első sorban rögtön beleáll a szovjet sitcomos hasonlatba, ami úgy hat, mintha egy Rejtő Jenő-paródia és egy véres ballada próbálna ugyanabban a szobában aludni. A képek groteszkek (vérző tócsa, féloldalra csúszott szemüveg, mohás iránytűként funkcionáló hulla), de a drámaiságot folyamatosan szétcsapja a ripacs humor és a ’hinnye, cudar kutyafája!’-féle kocsmai felkiáltás. A zárásban felbukkanó Böde Dani fejlesztési javaslata (’fejelje le’) már-már dadaista megoldás, ami teljesen szétlövi a vers bármiféle tragikus ívét. Összességében ez egy tragikomikus haláltusa, amelynek drámáját maga a szerző húzza át piros filccel és rajzol mellé bajszos smiley-t. Irodalmi értéke? A groteszk és a bohózat frontális ütközésének élő bizonyítéka – és a roncs még mindig füstöl.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„ChatGPT, ChatGPT,

szebb vagy, mint a cseh GDP,

a cseh lakosságra juttó

hazai összetermék bruttó!”

„Jeti-Jatt Jatagán, jól jövedelmező jaszkari és jugoszláv jégcsákányozók jellemfejlesztője/ 

„Ez a vers Frady Endre stílusában íródott, aki az abszurd humor, groteszk képek és nyelvi játékok mestere. A ’Holt költő posztumusz élőszava’ című költemény egy ironikus, szatirikus reflexió az alkotói lét, a halál és a titkok természetére, miközben harsányan kiforgatja a klasszikus lírai toposzokat. A vers egy haldokló költő utolsó gondolatait dramatizálja, miközben a „titok” motívuma groteszk módon válik közkinccsé. A halál jelenete nem tragikus, hanem komikusan abszurd: „Pisztolygolyó leterít és / Aki lőtte, nyilván örül.” Ez a sor egyszerre sötét és nevetséges, a morbid humor eszköze. A vers végén a bűnbánat és bosszúvágy keveredik egy futballreferenciával (’Fejelje le Böde Dani’), ami a magas irodalmi regisztert hirtelen a popkultúra szintjére rántja. A vers szándékosan túlzó képekkel operál: ’Testtartásom srégen balog’ vagy ’Szemüvegem féloldalog’ – ezek a szavak nemcsak hangzásukban játékosak, hanem vizuálisan is komikusak. A rímek néhol erőltetettek, de ez a Frady-stílus része: a nyelvi ügyetlenség itt nem hiba, hanem eszköz a paródiához. A vers ritmusa szabályos, a négy soros strófák jól tagolják a groteszk narratívát. A vers a posztmodern líra paródiája, amely a klasszikus költői szerepet (a titkok őrzője, a halálba menő mártír) ironikusan újraértelmezi. A humor nem finom, hanem harsány és direkt, de épp ez adja a mű erejét: a túlzásban rejlő igazságot. Frady Endre verse nem hagyományos értelemben vett lírai alkotás, hanem egy groteszk, ironikus performansz, amely a költői halált és a titkok súlyát nevetség tárgyává teszi. Aki szereti az abszurdot, a nyelvi játékokat és a szatírát, annak ez a vers igazi csemege. Aki viszont klasszikus szépséget keres, az inkább másfelé nézzen.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Bár halálesetről nem lehet ennél szebb verset írni, de inkább egy sokáig élő költőnek örülnék.” /M. András, a költő legállandóbb és legtovábbtartóbb kommentelője/

„Trükkös költőt ha a Halál

Már látszólag holtan talál,

Köp, legyint és elmegy bosszan-

-kodva, s költő él még hosszan,

Ha jó agyi s szívi szerve,

Halál pedig át van verve.”

/Szitkom Motkisz, szovjet tejvosz alias saila/

„Kommentolni vagy költőt ölni nem nagy ügy, csak kell egy rémes rímfaragó, meg egy csattanó poén, ami jókor sül el a végén! A többire ott a MasterCard. RIP rap, HIP-HOP, let there be death metal!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas ZEN-ész/

„Bárkán bolha pattan Noén,

Tenyér helyett csattan poén,

S bőszen röhög Noé neje,

Rip-rap hip-hop elsül, jeje!”

/Noé birkája/

„A tárgyi szóokádék folytán Frady Endrét is felveszem azon nemzetellenes művészeti mételyek listájára, akiket szure... szüret... szuvje... szuverizé elleni merényletözöne miatt visszamenő hatállyal kitiltjuk Trianon területéről! Haaaa... apcíííí!!! Minden fehér poromat vissza! A nemzetközi újságírók kedvéért angolul is elmondom! Ööö... ájem e doájem... ööö... Frady... ööö... poem... stupid... list of danger... ööö... dö szuverszonik... kaputt from Trianon... gó for púder... ööö... nó, nó, nevör! Tenkjú!” /Dajcstompika, bábeli tiltva rendteremtő orr- és káoszőr/

„Kivéve az etilt s metilt,

Tompi mindent betilt s letilt!”

/Tiltós Táltos, gyomormosómedvetánc- és illemtanárverőlegényanya/

„Mi ez a Karinthy Frigyes parafrázisnak álcázott túlvilágirodalomgyalázás?! Ki ez a mentális fekete lyukat tartalmazó üresen tátongó senki, ez a hamisítatlan szellemi szegénységi bizonyítványhamisító rút szibarita vázszerkezeti összeomladék?! Akinek nincs senki számára mondanivalója, az miért pofázza el mindenkinek a nagy büdös semmit?! Ne lássam szegény anyám hiánya okozta űrt Kapu Tibor által súlytalanságul oda-vissza beszáguldozni, ha valaha is különbnek tartom Frady Endrét egy hetvenkedő hatvanpusztai zebrán átgázoló békemenet szalonnabüdösre izzadt lábszagánál! Közléskényszerzubbonyt rája, amiben tombol egy elektromos rája!!! Mit mondana szegény Karinthy, ha épp nem forogna a sírjában?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

Költők egymás között /NASA időgép felvétele/

„Nem mondhatom el senkinek,

Elmondom hát mindenkinek,

Próbáltam rúgni szájon és fülön,

Frady Endréket egyenként, külön.

Nem mondhatom el senkinek,

Elmondom hát mindenkinek,

Elmondanám, az út hová vezet,

Fradyt sújtsa költőszakszervezet!

Nem mondhatom el senkinek,

Elmondom hát mindenkinek,

Örülök, hogy Frady Endre tetem,

Sírban forogva eltemethetem.

Amit nem mondhatok el senkinek,

Amit majd elmondok mindenkinek.”

/Karinthy Frigyes (1887-1938), magyar író, költő, műfordító, eszperantista/

„Amikor egyszer közelről rám lőtt egy megtébolyodott szovjet kommandós, akkor a hasfalamról visszapattanó golyó az engem lefejelési kísérlete miatt horpadt homlokú Böde Danit átlyukasztva véget vetett a pisztolyt elsütő komcsi elvtársnak.” /Chuck Norris/

William Shakespeare: Piszoár szonett

Karikatúra egy munkahelyi vizelde falán

Piszoárba vizelj koma,

Ne pediglen alig elé!

Sárga tócsa lesz a nyoma,

Midőn folyik falig le lé!

Vizeleted csempét, ha ver,

Jobban tartsál célra, haver!

Piszoárba lőj, ne fölé,

Ne legyen a földön bő lé!

Ne úgy vizelj, mint egy vadló,

Mely épp viszket, mivel vedlő,

Nehogy szétázzon a padló!

Arról szól e napi szó ár,

Porcelántest és pisze orr

A becélzandó piszoár.

ajánlás:

Herceg, feszül benned hólyag,

Gravitálja le a hülye g?

Ha nem gátol szürke hályog,

Fuss egy piszoáros helyig!

/Frady Endre ford./

„Költő úr, gratulálunk a jól sikerült fordításhoz, valósággal Vili szájába tetted be a szót! Bravúrosan magyarítottad az ihletett szójátékokat - eddig sosem tűnt fel, hogy Vilivel ennyire lelki társak vagytok. Sőt, valami azt súgja, hogy a fordítás szellemesebb lett, mint az eredeti, bár kevéssé ismert eredeti.  Vélhetőleg utóbbit is nyilván szívesen megosztod, mint az olvasókat, akik a tett színhelyén a tett közben a színhelyen közszemlére tett szakirodalomban elmerülve esetleg másban is elmerülnek. Hiába, egyik intellektuális kaland adja a másikat!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ne álszerénykedj, hogy egy vörös diplomás ánglius bölcsész ne ismerné az eredeti művet!” /F. Endre, humán úr költőgigász mérnökkollégája/

„A tanár is ember... Tudom, súlyos anakronizmus, de W.S. művei közül az ELTE-n csak az 1564 és 1616 között született műveivel foglalkoztunk a 2020 utániakkal nem.” /F. Péter, k.m.f./

„Ómájgád!!! Nincs külön kurzus William Shakespeare halála után írt műveiről?! Mi ez a brit vaskalapos hozzáállás, ez a beteges előítélet az utóélettel kapcsolatban?!” /F. Endre, k.m.f./

„Amikor a takarító néni rendeli a verset ...” /M. András, a költő legállandóbb és legtisztaságfelelősebb kommentelője/

„Ha ezt itt valaki fel meri írni a falra, azonnal felmondok. Inkább a 150 ezer forintos nyugdíj, minthogy ezt kelljen látnom akárcsak egyszer is.” /Bevíz Elekné, WC-s néni/

„Tudja, aranyos eM úr, a Willy úrfi olyan elfoglalt volt, hogy csak miután eltemették és több szabadideje lett, akkor mertem neki szólni egy spiritiszta szeánszon, hogy írjon már egy figyelmeztető verset a Globe Színház alkalmazottainak, hogy a férfi vécében legyenek szívesek a piszoárba vizelni, ne pedig szanaszét! Lett is nagy felháborodás és az egyik lokálisan világhírű színművész a fejemhez is vágta, hogy miközben egyik kezében koponyával még a mosdóban is a Lenni vagy nem lenni! monológot gyakorolja nagy átéléssel, akkor ne várjam el tőle, hogy még az urinális célra tartással is bíbelődjön! Erre megátkoztam, hogy akadjon meg benne keresztben a veseköve, és azóta is ordít, mint egy szorulásos féreg!” /Mary Bloody, boszorkány és eltakarítónő, a Takarítónő Szakszervezet (TSZ) elnöke/

„A művön érződik a tartós sírban heverés okozta szellemi felfekvés, ami a rímképletek következetlen kóválygásában nyilvánul meg, mintha a költő ezzel is a figyelemzavaros honpolgárok vizeletsugarának bizonytalan csapongását kívánná szimbolizálni. A kereszt és páros rímek, valamint a kancsal bokorrímek önfeledt kavargása, mely annyira jellemző a halála utáni Shakespeare-re, mint a részeg mókus lent a fa alatt, itt is kivételes bukét kölcsönöz a szagbarbárság dúlta nemzetközi urinalizmusnak. Ahogy néhai William mondaná az olvasó tömegeknek: Arccal a piszoár felé! Világ vizelői, ide lőjetek!” /Dr. Középkori Kösztöny, a Shakespeare gyermekkorát bemutató Willy és a bili c. közepesen nagysikerű életrajzi majdnem bestseller szerzője és vesekőfejtő/

„Költő úr kivételesen a köz javát szolgálja, mint mindig, ezúttal több módon is. A költemény pusztán irodalmi értéke jogán is élvezhető, de valódi nagyságát az önzetlen és szájbarágósan alapos népnevelési célzat révén éri el. Mindezek mellett a szellemi táplálék reggeli kávé utáni közvetlen fogyasztása az Olvasónak a műben említetteknél is nagyobb tettek véghezviteléhez ad ihletet.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Úgy érti, B. úr, hogy nagydolgok vannak születőben? Ráadásul szájbarágósan? Csak nem kávézással készül megdönteni az ülve nyomás három púpozott és másfél csapott bilis világrekordját?” /Koffein Kenéz, a Kis- És Nagydolgok Születésének Aládolgozó Gárda (KÉNSZAG) sereghajtótisztje/

„Sellő-holló szava harsan,

Végítélet közelg gyorsan,

Fogyik a víz, a rét szárad,

A lábam fáj, egyre fárad.

Nincsen csoki, nincsen kávé,

Ha ez így lesz szinte kábé,

Éhen halik mind, ki birtli,

Bár nem tudom, a birtli mi?

Sok macska a ködös éjben,

Rosszkedvűen fekszik ébren.

Ennyi gond közt e sok szó árt.

Inkább hagyjuk a piszoárt!”

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legbirtlibb kommentelője/

„Mondja, Nyuggerapó úr, ó,

Fránya birtli mi a túró?!

Nagy titkába bele avat,

Honnan szedte ezt a szavat?!”

/Iltrib Imre, az Idegen Szavakat Osztályozó Minisztérium (ISZOM) sors- és szófordítója/

„A „birtli” mélyszegénységben, koszban, piszokban, barlanglakásban, panelben, vagy a faluszéli árokparton éli szomorú életét. A közös WC sem működik, főleg azért, mert nincs. Az Alfa Romeo kocsijával, nem tud beállni, mert többnyire elfoglalja egy bivalycsorda. Én tudomám, hogy az interneten utána néztél a „birtli”-nek, de hiába. Azért, mert a „birtli” nincs, nem létezik. Én találtam ki. Verset nehezen írok, de nemlétező dolgot korlátlanul ki tudok találni. Persze kérdés, hogy jó-e, amit kitaláltam? Naná! Mint a Kolozsmonostori laposköszörűvel készült halinaderelye-szósz. Másnéven birtlifelfújt.” /Nyuggerapó, k.m.f./

„Lőttünk, láttunk, visszamennénk!” /Jacques-Foches, a’la Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas szenior vizelde tulajdonos/

„Zsákfosch úr, maga képes volt ide-oda időutazni egyetlen félresikerült mellévizelés végett?! Amikor titokban feltaláltuk az időgépet, ennél azért magasztosabb célokról álmodtunk! Egyáltalán ki engedte meg, hogy beleüljön?! Neveket akarunk!” /Dr. Prof. Debil-Habil Timothy Timetraveller, a NASA eltitkolt csodabogara/

„Köszönjük, költő polgártárs, hogy korszakalkotóan életszagú művével állandó műsorszámot adott a rendőrnapon előadandó Önök Nem Kérték, De Mi Teljesítjük című műsorunkba! A kisdolgozó népet szagolom!” /Szimat Szilárd szakrendőr, az Országos Vizeldefelügyeleti Intézet (OVI) népművelődési főkapitánya/

„Mi ez a nemt’om mi ez?! Pont piszoárba vizelés közben jelent meg ez a förmedvény az e-könyv olvasómon, mire ordítva hanyatt estem és most csupa tócsa a plafon! Ha szegény anyám még élne, menten maga alá alélna! Értem én, hogy Frady Endre vesekő és prosztata gondok miatt össze-vissza vizel, hiszen miért pont a piszoárt találná el, ha a jó ízlést sem sikerül eltalálnia, de miért kell ezt bárgyú kínrímekben az orrunk alá dörgölnie?! Ne lássam főpolgármesterségem idején anyámat angyalkórustagként fölfestve a vármegyeháza mennyezetére, ha nem száműzetem Frady Endrét Budapesttől legalább 21 000 km-re! Mivel a Föld kerülete 40 075 km, így mindenképpen el kell hagynia a bolygót! Jaj a földönkívülieknek!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amikor én bő sugárban vizelek, teljesen mindegy, eltalálom-e a piszoárt vagy sem, mindenképp átszakad mögötte a vasbeton fal.” /Chuck Norris/