 |
| Karikatúra egy munkahelyi vizelde falán |
Ne pediglen alig elé!
Sárga tócsa lesz a nyoma,
Midőn folyik falig le lé!
Vizeleted csempét, ha ver,
Jobban tartsál célra, haver!
Piszoárba lőj, ne fölé,
Ne legyen a földön bő lé!
Ne úgy vizelj, mint egy vadló,
Mely épp viszket, mivel vedlő,
Nehogy szétázzon a padló!
Arról szól e napi szó ár,
Porcelántest és pisze orr
A becélzandó piszoár.
ajánlás:
Herceg, feszül benned hólyag,
Gravitálja le a hülye g?
Ha nem gátol szürke hályog,
Fuss egy piszoáros helyig!
/Frady Endre ford./
„Költő úr, gratulálunk a jól sikerült fordításhoz, valósággal Vili szájába tetted be a szót! Bravúrosan magyarítottad az ihletett szójátékokat - eddig sosem tűnt fel, hogy Vilivel ennyire lelki társak vagytok. Sőt, valami azt súgja, hogy a fordítás szellemesebb lett, mint az eredeti, bár kevéssé ismert eredeti. Vélhetőleg utóbbit is nyilván szívesen megosztod, mint az olvasókat, akik a tett színhelyén a tett közben a színhelyen közszemlére tett szakirodalomban elmerülve esetleg másban is elmerülnek. Hiába, egyik intellektuális kaland adja a másikat!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/
„Ne álszerénykedj, hogy egy vörös diplomás ánglius bölcsész ne ismerné az eredeti művet!” /F. Endre, humán úr költőgigász mérnökkollégája/
„A tanár is ember... Tudom, súlyos anakronizmus, de W.S. művei közül az ELTE-n csak az 1564 és 1616 között született műveivel foglalkoztunk a 2020 utániakkal nem.” /F. Péter, k.m.f./
„Ómájgád!!! Nincs külön kurzus William Shakespeare halála után írt műveiről?! Mi ez a brit vaskalapos hozzáállás, ez a beteges előítélet az utóélettel kapcsolatban?!” /F. Endre, k.m.f./
„Amikor a takarító néni rendeli a verset ...” /M. András, a költő legállandóbb és legtisztaságfelelősebb kommentelője/
„Ha ezt itt valaki fel meri írni a falra, azonnal felmondok. Inkább a 150 ezer forintos nyugdíj, minthogy ezt kelljen látnom akárcsak egyszer is.” /Bevíz Elekné, WC-s néni/
„Tudja, aranyos eM úr, a Willy úrfi olyan elfoglalt volt, hogy csak miután eltemették és több szabadideje lett, akkor mertem neki szólni egy spiritiszta szeánszon, hogy írjon már egy figyelmeztető verset a Globe Színház alkalmazottainak, hogy a férfi vécében legyenek szívesek a piszoárba vizelni, ne pedig szanaszét! Lett is nagy felháborodás és az egyik lokálisan világhírű színművész a fejemhez is vágta, hogy miközben egyik kezében koponyával még a mosdóban is a Lenni vagy nem lenni! monológot gyakorolja nagy átéléssel, akkor ne várjam el tőle, hogy még az urinális célra tartással is bíbelődjön! Erre megátkoztam, hogy akadjon meg benne keresztben a veseköve, és azóta is ordít, mint egy szorulásos féreg!” /Mary Bloody, boszorkány és eltakarítónő, a Takarítónő Szakszervezet (TSZ) elnöke/
„A művön érződik a tartós sírban heverés okozta szellemi felfekvés, ami a rímképletek következetlen kóválygásában nyilvánul meg, mintha a költő ezzel is a figyelemzavaros honpolgárok vizeletsugarának bizonytalan csapongását kívánná szimbolizálni. A kereszt és páros rímek, valamint a kancsal bokorrímek önfeledt kavargása, mely annyira jellemző a halála utáni Shakespeare-re, mint a részeg mókus lent a fa alatt, itt is kivételes bukét kölcsönöz a szagbarbárság dúlta nemzetközi urinalizmusnak. Ahogy néhai William mondaná az olvasó tömegeknek: Arccal a piszoár felé! Világ vizelői, ide lőjetek!” /Dr. Középkori Kösztöny, a Shakespeare gyermekkorát bemutató Willy és a bili c. közepesen nagysikerű életrajzi majdnem bestseller szerzője és vesekőfejtő/
„Költő úr kivételesen a köz javát szolgálja, mint mindig, ezúttal több módon is. A költemény pusztán irodalmi értéke jogán is élvezhető, de valódi nagyságát az önzetlen és szájbarágósan alapos népnevelési célzat révén éri el. Mindezek mellett a szellemi táplálék reggeli kávé utáni közvetlen fogyasztása az Olvasónak a műben említetteknél is nagyobb tettek véghezviteléhez ad ihletet.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/
„Úgy érti, B. úr, hogy nagydolgok vannak születőben? Ráadásul szájbarágósan? Csak nem kávézással készül megdönteni az ülve nyomás három púpozott és másfél csapott bilis világrekordját?” /Koffein Kenéz, a Kis- És Nagydolgok Születésének Aládolgozó Gárda (KÉNSZAG) sereghajtótisztje/
„Sellő-holló szava harsan,
Végítélet közelg gyorsan,
Fogyik a víz, a rét szárad,
A lábam fáj, egyre fárad.
Nincsen csoki, nincsen kávé,
Ha ez így lesz szinte kábé,
Éhen halik mind, ki birtli,
Bár nem tudom, a birtli mi?
Sok macska a ködös éjben,
Rosszkedvűen fekszik ébren.
Ennyi gond közt e sok szó árt.
Inkább hagyjuk a piszoárt!”
/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legbirtlibb kommentelője/
„Mondja, Nyuggerapó úr, ó,
Fránya birtli mi a túró?!
Nagy titkába bele avat,
Honnan szedte ezt a szavat?!”
/Iltrib Imre, az Idegen Szavakat Osztályozó Minisztérium (ISZOM) sors- és szófordítója/
„A „birtli” mélyszegénységben, koszban, piszokban, barlanglakásban, panelben, vagy a faluszéli árokparton éli szomorú életét. A közös WC sem működik, főleg azért, mert nincs. Az Alfa Romeo kocsijával, nem tud beállni, mert többnyire elfoglalja egy bivalycsorda. Én tudomám, hogy az interneten utána néztél a „birtli”-nek, de hiába. Azért, mert a „birtli” nincs, nem létezik. Én találtam ki. Verset nehezen írok, de nemlétező dolgot korlátlanul ki tudok találni. Persze kérdés, hogy jó-e, amit kitaláltam? Naná! Mint a Kolozsmonostori laposköszörűvel készült halinaderelye-szósz. Másnéven birtlifelfújt.” /Nyuggerapó, k.m.f./
„Lőttünk, láttunk, visszamennénk!” /Jacques-Foches, a’la Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas szenior vizelde tulajdonos/
„Zsákfosch úr, maga képes volt ide-oda időutazni egyetlen félresikerült mellévizelés végett?! Amikor titokban feltaláltuk az időgépet, ennél azért magasztosabb célokról álmodtunk! Egyáltalán ki engedte meg, hogy beleüljön?! Neveket akarunk!” /Dr. Prof. Debil-Habil Timothy Timetraveller, a NASA eltitkolt csodabogara/
„Köszönjük, költő polgártárs, hogy korszakalkotóan életszagú művével állandó műsorszámot adott a rendőrnapon előadandó Önök Nem Kérték, De Mi Teljesítjük című műsorunkba! A kisdolgozó népet szagolom!” /Szimat Szilárd szakrendőr, az Országos Vizeldefelügyeleti Intézet (OVI) népművelődési főkapitánya/
„Mi ez a nemt’om mi ez?! Pont piszoárba vizelés közben jelent meg ez a förmedvény az e-könyv olvasómon, mire ordítva hanyatt estem és most csupa tócsa a plafon! Ha szegény anyám még élne, menten maga alá alélna! Értem én, hogy Frady Endre vesekő és prosztata gondok miatt össze-vissza vizel, hiszen miért pont a piszoárt találná el, ha a jó ízlést sem sikerül eltalálnia, de miért kell ezt bárgyú kínrímekben az orrunk alá dörgölnie?! Ne lássam főpolgármesterségem idején anyámat angyalkórustagként fölfestve a vármegyeháza mennyezetére, ha nem száműzetem Frady Endrét Budapesttől legalább 21 000 km-re! Mivel a Föld kerülete 40 075 km, így mindenképpen el kell hagynia a bolygót! Jaj a földönkívülieknek!” /Puzsér Róbert, kritikus/
„Amikor én bő sugárban vizelek, teljesen mindegy, eltalálom-e a piszoárt vagy sem, mindenképp átszakad mögötte a vasbeton fal.” /Chuck Norris/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése