2023. február 1., szerda

Piros bogyós bokor

Piros bogyós bokor van a
Zablak alatt s rigó dana
Veri csöndet szana s szét is,
Nem éppen egy békefétis.

Piros bogyós bokor alá
Rigó pottya be-be talá’,
Tőszomszédos karó varja
Kár-károgva kapja, marja.

Piros bogyós bokor, hinnye,
Bogyót terem, nincs rajt’ dinnye,
S dinnyebelű Béla se nem.
Köszönöm ezt, jóistenem!

Piros bogyós bokron bogyó,
Tele van, mint Pesti Gyogyó.
Bokrot nézek, folyik nyálam…
Ingyen gyógykezel az Állam.

(vitustánc!)

„Heeej, ettől a piros bogyótól nekem is mindig táncolhatnékom van, ha mellé még a rigó is kakofóniát fütyöl!” /Szent Vitus, mártír és táncos védőszent/

„A költő a munkahelyi erkélyen kitekintve meglátott egy piros bogyós bokrot és rögvest gondolatai támadtak. A gondolati támadást az emberiség elleni támadás követte, azaz a költő ezt mind megverselte. A tudomány jelenlegi állása szerint a vers által vitustáncba hajszolt emberiség nyolc napon innen vagy túl gyógyul. Vagy, a károgó vészmadarak szerint: Soha már!” /a narrátor/

„Le lehet rólam szállni! Nem vagyok karó, a költő se varjú! Nem kár! Mindenesetre felírok neki napi háromszor egy piros bogyót, talán megnyugszik tőle.” /Dr. Dinnyebelű Béla, a Pesti Gyogyó főorvosa/

„Szerintem le kellene szokni a piros bogyóról! ... is.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas gyógybo-gyószerész/

„Ez a Ház doktor úr merő
Irigységhalmazat, mer’ ő
Érzi, másban milyen Erő-
-s ez a bogyó s nem ő nyerő!
Frady Endre a nagy Der Ő!”
/Darth Vader nagyúr, sötét erő szakos világegyetemi professzor/

„Ha a népet komplett idiótának néznénk, akkor azt hihetnénk, hogy ez egy népdal. Ám mivel a nép csak részben komplett idióta, így remélhetőleg kiveti magából a költőt, mint irritált vastagbél a rigóval együtt véletlenül lenyelt piros bogyós bokrot, vagy mint hazug embert az elföldelt sánta kutya sírja. Na, itt van a kutya elásva! Frady Endrét egyelőre nem vetheti ki a föld, mert még (!!!) nincs elföldelve. Ha viszont még (!!!) nincs bedöngölve a földbe, akkor földönkívüli. Ebben az esetben már de facto és de jure is közveszélyes az emberiségre, miáltal büntetlenül ki lehet lőni a világűrből és/vagy a világűrbe is. Hajrá!” /Vérgőz Vazul, OKJ-s képzett néprajzkutató és megélhetési bérgyilkos/

„Vazul úr, csak részben igaz, hogy én komplett idióta vagyok! Kövessen meg, vagy az vesse magára az első vesekövet, aki még sosem lőtte szét a munkahelyi porcelán piszoárt nagynyomású vesekővel! A körömben maga most nem énszerű!” /a nép/

„Költő páciens úr, nincs ingyen ebéd! Gyógykezelje magát ingyen a Kalkuttai Teréz Anya! Hol él maga, jogállamban?! Majd ha folyamatosan fizeti a TB járulékot és rendszeresen ad vért, akkor majd gyógykezelem! Majdnem ingyen. Ja, hogy folyamatosan fizeti a TB járulékot és rendszeresen ad vért? Akkor teljesen ingyen. Csak a vécépapírt, a kötszert, a gyógyszert, az ágyat, az ágyneműt, a pizsamát, a kaját, a nővért és az orvost hozza magával! A többit már rég elintéztem! Az Állam én vagyok!” /az Állam/

„Valami nagyon mérgező bogyó teremhetett azon a bokron. A csipkebogyó és a galagonya nem hoz ki ilyen verset senkiből...” /M. András, a költő legállandóbb és legbogyószakértőbb kommentelője/

„Bokor szára kérges,
Bogyó rajta mérges,
Agyam ettől férges.
Tudja jól ezt eM úr,
E témába ő már
Bezúgott, mint Ámor.”
/Teknő Tokmány, bokor- és kancsalrím díler/

„Idióta, én nem bezúgok, hanem bezúgatok! Másokat a nyilaimmal! Nem témába, hanem szerelembe! Mit tanultál te mitológia órán?! Átaludni?! Kretén Teknő!” /Ámor/

„Már Charles Darwin megírta, hogy a rigó nem egy fékezhetetlen madár, amelynek dana szana, s szét veri a csöndet, sőt bájoló lágy trillája termékenyen hat a környező élővilágra. Ezt a nézetet vallotta Csokonai Vitéz Mihály, Esze Tamás és én is.” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legeszetamásrajongóbb kommentelője/

„Akkor vagy a rigó volt mutáns, vagy az én fülem volt bot... Még hogy Isten nem ver botfüllel?!” /F. Endre, abszolút nagyothalláskárosult költőgigász/

„Helyes a válaszod, a te füled volt a bot. Még pontosabban: a te füled bot. Nem volt, nem akkor éppen, hanem mindig.  Mutáns rigó pedig nincs, mondta Linné és igaza van. Viszont, egyes népnemzeti emberek, vallási extázisban, vagy más pszichés zavarban, midőn látva látják a kis rigót kedvesen mosolyogva kapirgálni, azt hiszik, hogy a rettenetes zaj a madárkától származik. Pedig nem. A rigó közelében egy ütve fúró, egy légkalapács vagy egy betondaráló dolgozik. Az ember tévedhet.” /Nyuggerapó, k.m.f./

„Tévedni emberi dolog, de elő ne forduljon még egyszer! Puff!!! Na, most már úgy cseng a füled, hogy egy rigófüttyöt se tudsz megkülönböztetni egy gégerákos varjú halálhörgésétől! Na, még egyszer! Puff!!!” /Anton Szemjonovics Makarenko (1888-1939), a róla elnevezett pofon feltalálója/

„Miért, ó anyám, könyörgöm, miért?! Az ispánt, a vármegyét és a fejlett nyugati civilizáció elől a sötét középkorba menekülést is hamarabb meg tudom magyarázni, mint azt, hogy mit gondolt a költő! Persze gondolatnak nevezni ezt a taknya-nyála egybefolyó szellemi vitustáncot pont annyira reális, mint amennyire Magyarország előre megy, nem hátra! A történelem folyamán sok mindenki sok mindent elkövetett már sok mindennek a nevében, de amit a nyáladzva pirosat bogyózó Frady Endre követ el a költészet nevében az olyan, mintha Jézus inkvizíciós máglyára küldené az apostolait, mert az utolsó vacsorán nem volt kellően kovásztalan a testét jelképező kenyér és nem volt eléggé pincehideg a vérét szimbolizáló vörösbor! Frady Endre egy sorozatlövő Elefánt harckocsi osztag az irodalom porcelán manufaktúrájának bemutatótermében!” /Puzsér Róbert, kritikus és kulturális tigristank/

„Aki énvelem van, olyan, mint a víz mellé ültetett piros bogyós bokor, amely szüntelenül termi a gyümölcsét. Aki pediglen ellenem van, az már nincs is.” /Chuck Norris/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése