Házamat, jó jó-haveri
Körben ülni kandallónál,
Mely az antik fapadlón áll.
Szürke eső, hű de randa,
Szutymákos lesz a veranda,
De a szoba bezzeg elég,
Kandallóba, ha fúj be lég.
Haverköröm s padlóm is ég,
Ám tetőn át néz be kis ég,
Cserepekből már a zöm lik,
S szürke eső miránk ömlik.
Oltja bár a padlótüzet,
Ázik minden könyv és füzet,
S massza maga alá temet.
Hogy végzek így egyetemet?!
Vizsgákon majd kirugdalnak,
S nem leszek jó, csupán halnak
Házamban, mely nyirkos nyál lak.
Szürke eső, de utállak!
„Hé, költő úr, hogy jutott eszébe, hogy fapadlóra tetessen kandallót?! Hát leég a háza! Ki volt az az agyatlan fakezű barom, aki ezt magának így megépítette?! Mi, hogy én?! Hogy már nem is emlékszem? Ööö… izé… háát… végül is elég szép nagy tüzet lehet csinálni így is, nem?” /Barbár Bölénc, OKJ-s átképzésű kandallóépítő közmunkás/
„Engemet nem zavar a szürke eső, mer én minden időjárásba szokok gólt, gólokat rúgni. Meg fejelni is szokok! A mester szerint mosmá hamarost meghívnak majd a válogatottba is. Az ember végül is szeretni szokja, ha címeres mezbe is rugdoshassa a gólokat!” /Böde Dániel, a Ferencváros gólvágó centere/
„És milyen hal lesz, költő elvtárs, kis hal, vagy nagy hal? Mert a kis halat megeszi ám a nagy hal! Nem válaszol? Mi van, tán nagyot hall?! Hehehehe!” /Sas József, kabarészerző/
„Holl éll maga, kölltő úr?! Egy egyetemi diplomához nem könyv kel és füzet, hanem megfellellő kapcsollatok és egy másnak már nem kelő szakdollgozat! Tanullni, tanullni, tanullni csak a lleninista posztkomcsik szoktak! Pagi… palli… paglli… pllagizállni tudni kel!” /egy a neve elhalgatását kérő álampolgár és nagyhall/
„Mire az állampolgári bejelentés értékű riasztásra a feltételezett tűzeset helyszínére értünk, a jelentős csapadék hatására a tűz már kioltásra került. Egyéb teendőnk nem lévén a riasztást a fölösleges kategóriába soroltuk és a jelenlévőket a mobillétra kivehető fokaival nyolc napon belül gyógyuló tűzrendészeti megrovásban részesítettük.” /Láng Lajos, tűzoltóparancsnok helyettes/
„Ez meg már megint micsoda, ez a retardált bakbákom és degenerált ákomfitty?! Történelmünk legsötétebb vészidőszakaiban ilyen szellemi patkánymérgekkel rettegtették halálra a sötétben bujkáló ellenforradalmárokat! Ha Kölcsey ma élne, akkor úgy írná meg a Himnuszt, hogy bújt az üldözött s felé Frady Endre vers nyúlt barlangjába! Ha elég kegyetlenek lennénk, akkor a határainkon nem pengés drótkerítést állítanánk fel, hanem a fákra arab nyelvű Frady Endre verseket tűznénk ki és a szerencsétlen migránsok Észak-Koreáig menekülnének! Anyám már le is fordította az első versszakot,
المطر الرمادي إذا كان يدق
بيتي، جيد، جيد الأصدقاء
الجلوس الجولة الموقد،
وهو أرضية خشبية أثرية.
de megtiltottam neki, hogy folytassa! Úgy látszik, annyi Frady klapanciától eltiltottam már, hogy a szabadidejében megtanult arabusul.” /Puzsér Róbert, kritikus/
„Egyszer egy szürke esős napon tornagyakorlatokkal ezeregyszáz fokra felmelegítettem az izmaimat és rögvest elpárolgott az eső. Azóta texasi sivatag fölött mindig kék az ég.” /Chuck Norris/
