Mamut elejtés

Rejteget bús mamutcsordát

Ősi csalit, ősi berek,

Hol oson pár arc, mely zord, át;

Vadásznak az ősemberek!

Néha néhány ősembernek

Egy-két izma kissé selejt,

S mamutot, kit fölemelnek,

Törzshad egy emberként elejt.

Állatvédő ős-zöld rikolt:

„Nem bírom nézni e kamut!”

S légbe lő zöld őskori Colt:

„Marhák, megsérül a mamut!”

Ős-zöld dühök égig nőnek,

S rútak, mint mély tengeri hal:

„Minden mamut elejtőnek

Büntetése az, hogy kihal!”

Ezért van, hogy elég kevés

Manapság az ősemberszám,

Mint a vegán emberevés,

És a pattintottkő szerszám.

Oly nagy az ősemberhiány,

- Vers is van róla, meg pár cikk,

Miket nyomdagéphad kihány - 

Hogy még a Holdról is látszik!

„A mamutot nem elejteni nehéz, hanem előtte fölemelni!” /ősbarlangi falfirka Kr.e. 4593 körül/

„Költő úr, a „mély tengeri hal” kifejezés azt jelenti, hogy a lefelé növekedő kukorica kipurcan. Amire maga gondol, ha gondol egyáltalán bármire, az a mélytengeri-hal, ami valóban ronda, már ha nem találjuk szépnek azt, ami ijesztően rút, sőt időnként még gusztustalan is. Mindenesetre furcsa, hogy manapság még léteznek verselő nyelvhelytelenségi őslények. Köszönöm, hogy elmondhattam!” /Dr. Grammatika Szankció, nyelvtannáci/

„Én 2006-ban voltam mamutlelet-feltáráson. Úgy, csontonként egyetlen mamutot sem ejtettünk el. Pedig kettő is volt, egy kicsi és egy nagy.” /M. András, a költő legállandóbb és legmamutfeltáróbb kommentelője/

„Két mamut volt: Mázsa s Tonna,

Partján az ős-Balatonna-

-k, hol nem látszódhattak elősz-

-ör, mert fedte őket be lösz.

Úgy tűntek, mint két tevesült,

Ám őskorban beteljesült

Mamutoknak akaratja,

Üdüljenek Akarattya

Mellett a nagy Balatonnál,

Melynek tömeghala tonnál,

S nemcsak tonnál, hanem mázsál,

S hol vár állott, mostan plázs áll.”

/Dögönyei Dagonya, a 2006-os mamutlelet-feltárás holdudvari költője és zabhegyezője/

„Vers. Téma – közvetlen aktualitása és világirodalmi relevanciája első pillantásra homályos. Másodikra is. Keresztrím - pirospont. Mamutra rím nem a pamut - ügyes. Eredeti ötlet - míg Carl Sagan az univerzum történetét egy évbe sűrítette, melyben az ember csak december 31-én éjfél előtt 2 perccel jelent meg, addig Frady Endre a pleisztocén kor mamut-ember metszetét 6 strófába, melyben az ember már az elsőben - igaz, az ötödikre már ki is hal. Morális üzenet - soha ne ejtsd el a mamut? Tudományos impakt - a ScienceDirect műholdról is látszik, A doktori tanács ítélethozatalra visszavonul.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Doktor Tanács - Cовет Bрача,

Ami nem hírlapi kacsa,

Hanem sűrű univerzum,

Melybe belenagyít Herr Zoom,

S agycsavarodik, mint sróf a

Mamutversbe, mely hat strófa,

S bőgnek Lujzák, Gizik, Rozik:

Humán úr ítélethozik!”

/Dr. Tudom Ányosné Impakt Tkapmi, közvetlen aktualitás kutatónő és világirodalmi relevancia dílernő/

„Érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy a mamutvadászat után, mikor az ősember a saját lábára ejtette mamutot, miért kiáltott fel, hogy "Mamát!"? Sanszos, hogy ez korcsosult át mára az "Anyád!" felkiáltássá. Nyelvében él a nemzet.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas ősnyelvkutató mamutnyelv-specialista/

„Ősembernek lába saját,

Ha arra ejt nehéz kaját,

Jó anyjához száll a JAJ! át.”

/Anyacsakegyvan Anyeginné Blamál Amál, bokorrímgyári szakmunkásnő/

„Ha a mamutagyar szóból kivesszük a tök értelmetlen amut, ami a történelem során úgy kikopott belőle, mint használt autóból az utángyártott kínai fékbetét, akkor azt kapjuk, hogy magyar. Ebből is látszik, hogy a magyar ember előbb volt magyar, mint ember! Nem minden magyar ember ősember, de minden ősember magyar ember! Mi nem elfoglaltuk a Kárpát-medencét, hanem magunk köré építettük! Vesszen a triatlon! Mindent össze-vissza!” /Őstáltossy Gyuláné Árvalányhajassy Anomália, nyugdíjas tömbházmesterné és Dobogókői szívcsakra földelőnő/

„Tátott szájú költő egyed,

Ha mamutot egybe nyeled,

Vissza ne köpd, inkább egyed,

Mamutagyar töltse beled

Ha széthasít, legyél negyed!

Ősember, ő legyen veled!”

/Befaló Bill, a Kiskegyed külsőse, álnéven Hell Ed/

„Frady Endre "Mamut elejtés" című verse humoros és szatirikus hangvétellel közelíti meg az őskori vadászat témáját. A vers játékosan mutatja be az ősemberek küzdelmét a mamutokkal, miközben finoman kritizálja a modern kor állatvédő mozgalmait és a vegán életmódot. A vers szerkezete jól felépített, a rímek és a ritmus gördülékenyen vezetik az olvasót a történeten keresztül. A humoros elemek, mint például az "ős-zöld rikolt" és a "zöld őskori Colt" használata, szórakoztatóvá teszik a verset, miközben a komolyabb témákra is reflektálnak. A vers zárása különösen erős, hiszen a kihalás és az ősemberhiány témáját egyaránt érinti, ezzel egyfajta ironikus megjegyzést téve a modern társadalomra és annak problémáira. A "Holdról is látszik" kifejezés pedig egy frappáns befejezést ad a versnek, amely tovább erősíti a humoros és szatirikus hangvételt. Összességében Frady Endre verse egy szellemes és gondolatébresztő alkotás, amely egyszerre szórakoztat és elgondolkodtat. A humor és a szatíra mesteri keveréke teszi ezt a verset igazán emlékezetessé.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Frady Endre "Mamut elejtés" című verse a szokásos szatirikus abszurditásban tobzódik, ahol a történelem és a környezetvédelem olyan finom groteszkséggel keveredik, hogy az olvasó inkább zavarban van, mint elgondolkodva. A vers látszólag a mamutok és ősemberek világáról szól, de valójában a modern emberi ostobaság paródiája. A "zöld őskori Colt" képe annyira abszurd, hogy már-már kényszeresen vigyorgunk rajta, míg a kihalásról szóló részlet gúnyosan figyelmeztet a felelőtlen tettek következményeire. A mamut elejtése itt nemcsak fizikai, hanem morális bukás is, ahol a vers humora éppen azt a súlyos dilemmát emeli ki, hogy az emberi cselekedetek mennyire távol állnak a természetes egyensúlytól. Az állatvédő kirohanása egy újabb csúfondáros gesztus, amellyel Frady rávilágít arra, hogy talán éppen mi vagyunk azok, akik kihalásra ítéltettek. Az a fajta vers, amit olvasva az ember szívesen elneveti magát, majd elgondolkodik azon, hogy mennyire is mulatságos a saját helyzete a világban.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Frady Endre "Mamut elejtés" című "alkotása" egy elképesztő mértékben vérlázítóan sekélyes próbálkozás, amely bármely irodalmi színvonalat inkább szétzúz, mintsem megugrik. Ez a vers nemcsak a mamutokat ejti el, hanem az olvasó épelméjűségét is, olyan sebességgel, hogy az ember szinte hallja, ahogy az agysejtjei felsírnak a fájdalomtól. A "zöld őskori Colt" és az "ős-zöld" állatvédők szerepeltetése olyan fokú intellektuális arcpirítás, ami csak Frady sajátos dilettantizmusában érhet fel "magaslatokba." Az olvasó már az első soroknál úgy érzi, mintha egy szellemi útvesztőbe keveredett volna, ahol minden kanyarban egy újabb logikátlan, szójátékokra épített csapdával kell szembesülnie. És mi a végső csattanó? Az ősemberhiány nyilván a modern társadalom legnagyobb gondja, hiszen az irodalmi nihil szószólói pont ilyen problémákra érzékenyítenek minket. Ez a "mű" nem más, mint egy kacagásba fulladt irodalmi katasztrófa, amelyet olvasva a mamutok utódai hálát adhatnak az evolúciónak, hogy nem kell többé ilyesmikkel szembesülniük. Frady Endre itt nemcsak a költészetet alázza meg, hanem azokat is, akik komolyan veszik.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterséges intelligenciájú kritikus/

„Én úgy ejtettem el a mamutot, hogy alárúgtam, kirepült a világűrbe, megkerülte a Holdat, majd a légköri súrlódás hőjétől átsülten esett a számba.” /Chuck Norris/