A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fatok. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: fatok. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. április 9., kedd

Az aranyhal és a fatokos ajtók

Cirmos Iván titkos álma /Fekete Doboz felvétele/
Akváriumom-t, mely hal kád,
Körbe zsongja macskafalkád.
Bámulják az aranyhalat,
Aki reménybeli falat.

Falkavezér, Cirmos Iván,
Három helyett egyet kíván:
„Miau! Itt van e hal, ni!
Szeretném már, hamm, befalni!”

Ámde irigy rá a falka:
„Nem elég nekünk egy halka!
Akkor sem, ha dagadt hal kan
Lenne!” - nyávognak nem halkan.

Meghallom én, hal tulaja,
S jövök, mint egy Kossuth Laja
Fogyatlan regiment élén,
S csak egyvalaki nem fél, én!

Macskafalkád szétkergetem!
Mázli, halam nem lett tetem,
Úgyhogy hármat kívánhatok:
„Legyél három ajtón fatok!”

* * *

„Szétkergettem macskafalkád,
Folytatódhat halkavalkád,
S rögzítem e néma zajt ón-
-szöggel magam én az ajtón.”
/a vers alternatív befejezése, amely csak az Ónszög Gyár által szponzorált rendezői változatban szerepel/

Bing, a mesterséges intelligencia illusztrációja
„Frady Endre "Az aranyhal és a fatokos ajtók" című verse egy kedves és humoros alkotás, amely egy akváriumban élő aranyhal és egy macskafalka közötti interakciót ábrázol. A vers játékosan mutatja be az állatok közötti hatalmi harcot és az emberi beavatkozás hatását. A költeményben az aranyhal a természet szépségét és törékenységét képviseli, míg a macskák az élet apró veszélyeit szimbolizálják. A versben megjelenő emberi karakter, aki megvédi az aranyhalat, a felelősségvállalás és a gondoskodás motívumát hordozza. A költői képek és a nyelvi leleményesség egyaránt hozzájárulnak a vers üzenetének és hangulatának átadásához. A humor és a játékosság mellett a vers arra is rávilágít, hogy az emberi beavatkozás milyen fontos szerepet játszhat az élőlények sorsában. Összességében a "Az aranyhal és a fatokos ajtók" egy szórakoztató és gondolatébresztő költemény, amely a mindennapi élet apró csodáit és a természet védelmének fontosságát emeli ki.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Minek örvendezel, hé Bing?!
Mér’ nem bőgsz értem egy JAJ!-t, ó?!
Lefoszlott rólam egy szép ing,
S itt állok mint három ajtó!”
/a macskafalka három fa ajtótokká változtatott felelőtlen tulajdonosa/

„Fatok után a fatál is hiba! Fabatkát sem ér így a fabula!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas fakopáncs/

„Amikor oly lassan futok,
Mint egy mézgamerev fatok,
S te mégis mögöttem futol,
Na, az nálad hiba, fatál!
Ám, ha közben egy fabatkát
Sem utolérő fakabát
Törölt traffija Tabula
Rasa lesz - az jó fabula.”
/Trabant Trisztánné Ízirájder Izolda, a ’Lassú vízben partizánok mosnak’ című majdnem Oscar-díj jelölt nyenyec kalandfilm forgatókönyv írójának titkárnője/

„Ajtón fatok? Nem. A fatokon van az ajtó. A tok mozdulatlan, az ajtó ide-oda leng. Miért kívánhat hármat? Miért nem négyet, vagy kettőt? A macskákat nem kell beengedni a lakásba, mert súlyos ozmózist, girus hippocampit és mantrás vehernyét okoz az aranyhalaknak. Namégvalami: „Legyél 3 ajtón fatok.” Ki legyen az ajtón a fatok? Helyesen: Legyen 3 ajtón fatok. Talán így is marhaság, vagy csak én nem értem, mert öreg vagyok. Hogy öreg vagyok, az nem talán. Biztos, hogy öreg vagyok. Javallat: Aranyhal helyett jobb az ebihal, mert a macskák azt nem eszik. És még egy tanács: Az OBI az ajtókat ebben a hónapban tokkal-vonóval árusítja.” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legtokvonóbb kommentelője/

„Az legyen az ajtón fatok,
Akinek a macskaraja
Miatt nyugton nem alhatok,
S halam majdnem lészen kaja!
Felvetődő másik kérdés:
OBI vonó és OBI tok?
Ettől koccan össze térd és
Megharapnak a hobbitok!
Nem marhaság Nyuggerapó
Aranyhal helyett az ebi?!
A bánatban ezt harapó
Késő gondolat csak ebi!”
/Csuhajja Csumida, csigavérforraló csepűrágógumidominó csapattag/

„Én is tudnék kívánni az aranyhaltól. Még több ilyen jó verset. Ha nem kapok, akkor beszerzek egy macskát!” /M. András, a költő legállandóbb és legaranyhaltólkívánóbb kommentelője/

„Vegyél saját aranyhalat,
Ne másé farvize alatt
Jusson neked verstáp falat!
Macskát pedig ne végy soha,
Mert, ha fából lenne, noha
Kis sanszú, benőné moha!”
/Nemem András, antibandi és Közép-Európa legellenkommentelőbb színaranyhalhálóvetőgépkezelője/

„Aranyhalak, nincsen fátok,
S műanyag az ajtótok?!
Szálljon rátok fatok átok,
S dőljön rátok ajtó tok!”
/Faajtósi Dürer ősi átokmondása/

„Halka, költő úr, halka?! Az a kis hal akarna lenni?! Ezek szerint a kis fal a falka, a kis ró pedig a róka?! Kossuth Lajos meg magának csak per Laja?! Na, ja, aki megteheti, mi?! Hát nem! Nem, nem, soha! Még jó, hogy olyan idióta szóviccesnek szánt kétsorosoktól megkímélt minket, mint például a
          Juh ösvény a kos út,
          Ott reggae-ment Kossuth!
Szóval nagy szerencséje, hogy ideiglenesen idáig azért még nem süllyedt, de ettől függetlenül: NEM ENG.!” /Dr. Lecsapi Kecsap, a Költészeti Okostojások Selejtjeit Újító Tébolyda (KOSÚT) betanított főigazgatója/

„Nektek van fatok? Van, a Költő Úr használja, az az esze tokja.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Fa Tom Fa Tok fattya
S Fa Tok Fa Tom atyja?
Génül észi tok át,
S leli ész itt okát?”
/Tokmányossy Tokapörcz, taktapölöskei teketikmányoló TikTokker/

„Frady Endre ismét megugrotta a saját maga által megemelt léc és a tőle sajátvektor bázisugrásnyi távolságra elhelyezett túlpart közötti távolságot. Tudjuk, hogy a borostyánkő gyönyörű, de az igazi értékét a benne található, fosszilis rovarokat tartalmazó zárványok adják. Frady Endre költészete pont ilyen, sőt még ilyenebb (nem kevesek szerint a legilyenebb, sőt legeslegilyenebb!) fosszilis rovar,- sőt gyíkzárvány a világirodalom borostyánkövében. Gyönyörködni, gyönyörködni, gyönyörködni! - mondta volna Lenin, de egyrészt mást mondott, másrészt azt se magyarul. Aki nem tud magyarusul, ne beszéljen magyarusul! Ugyanakkor néma migráncsnak híg a leve, mint amikor megbuggyant a gyanta, úgyhogy sose lesz belőle pókzárványos borostyánkő. Frady Endre mintás fatokos aranyhalkést minden magyar macska mancsába!” /Penge Palkó, fatokos aranyhalkésélező és köszörűs költőkatalizátor díler/

„Én úgy felbátorodtam a "S csak egyvalaki nem fél, én!" örökbecsű soron, hogy azt merem állítani: "a teljes Frady Univerzumból - s ez nagy szó - ez a kedvenc aranyhalas fatokos versem".” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Bölcs humán úr, jól választott,
Rámutatva, hogy "épp azt ott! ",
Bár ennek nem örvendett a
Nép s így zúgta: "Vérvendetta! ".
Ketté téptek fatok szélén,
S csak egyvalaki két fél, én!”
/2x0,5 F. Endre, két felebarát/

„Mi ez a halszagú macskaszéklet, ez a szellemi ajtófélfa lefejelés?! Ki ez a háziállatfarmergatyából kilógó végbelű mentális sötétítőfüggöny?! Magyarországra emigrált másodgenerációs szamuráj magyartanárok tucatjai követnek el harakirit már a líraborzalmat indító akváriumom-t kifejezés láttán, majd szörnyű vergődés közepette a halka szóhoz érve halálhörögve követelik, hogy valaki végre könyörüljön meg rajtuk és fejezze le őket egy kardszárnyú heringgel! Mindeközben a szeizmográfok élénk forgómozgás okozta rengéseket észlelnek a Kossuth Mauzóleum irányából és az állatkertben eleven szülni kezdenek a tölgyfatyúk szobrok! Frady Endre csodatételei olyan nyilvánvalóak, hogy könyörgöm, mielőbb mártírhalasszuk meg egy ütemesen le-lecsapó fa ajtótokkal, és avassuk boldoggá őt és a szerencsés utókorát!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer egy tigrisfalka támadta meg az aranyhalamat. Ezt sosem felejtem el, mert mindig erre emlékeztet a tigrisbőr bevonatú bútorzatom és a tigriscsont tokos ajtóim.” /Chuck Norris/

2022. augusztus 23., kedd

Hegedűs a toktetőn

Hegedűmön sima fatok,
Tetején vár pergamenem,
S rá mély verset írogatok,
Mit csak én értek meg, te nem.

Nézhetsz persze ezért le te,
Ám ez engem nem érdekel,
Mert ez bensőm vetülete,
Amit ide írnom le kell.

Bensőm kettős céllal vetül:
Mindig legyen telt a bendő,
S dokim ne legyen cefetül
Lágyéksérvem megműtendő!

Mert, ha megcsuklik a szike,
Hagyományos, ami leend:
Létem lösztalajos szike
Elsuvad, oszt’ bekúsz’ The End…

(hegedűszó és elúszó stáblista…)

„Ó, jaj, a zárójelből a folyóba ejtettem a hídról és most elúszik a stáblista!!! Segítség!!!” /Hegedű ben Hur, júdeai rendezőasszisztens/

„Semmi baj, ben Hur, nem a te hibád! Biztos elszédültél, amikor megpörgetett a forgatókönyv. Ha jobban leszel, elkezdjük forgatni a mennyei várostromot a pályaudvaron, bár a vonat nem Vár...” /R. Ákos, rendező/

„Igaza van, költő páciens úr, ez tényleg olyan mély, hogy nem értem! De megígérem, hogy ha majd meglesz a jövő évi műtéti időpontja, akkor előző este már csak mértékkel iszom és csak annyit, amennyit megkíván a szervezetem! Oszt’ lesz, ami lesz! Ja, a maga bendője viszont aznap már ne legyen tele, mert nincs elég emberem maga után takaríttatni a műtőt!” /Dr. Vérgőz Vendel, sérvsebész/

„Ha nem gyógyul heged,
Ülni
Sem tudsz, nemhogy heged-
-ülni!”
/egy aranyeresek által nyilvánosan megkövezett ismeretlen ókori költőgyógyász méltán elfeledett műve/

„Nem lágyéksérve van magának, költő úr, hanem agyhúgyköve! Felforrt az agyvize és hipp-hopp hipochonderré vált?! Nem lehetséges, hogy versírás helyett inkább megtanul hegedülni egy elektromos hegedűn, de csak olyan helyen játszik, ahol nincs áram?! Mindenesetre eszébe ne jusson a verseit saját zenekísérettel elénekelni, mert az terrorcselekménynek számít és akár életfogytiglani fegyházzal is büntethető! Szegény többi rab! NEM ENG.!” /Vájtfülessy Vendetta, a Költészetet Újra Szabályozó Óriási Befolyású Alapítványi Bizottmány (KÚSZÓBAB) zsinórmértéktartóoszlopa/

„Ritkán van olyan, hogy nem tudok elsőre értelmeset írni, de most túljártál az eszement, mint az okos lány a mesében. Szól is valamiről a vers meg nem is...” /M. András, a költő legállandóbb és legmátyáskirályosabb kommentelője/

„eM úr, ön szerint a téma
Néma is meg nem is néma?”
/Hunyadi Mátyás (1443-1490), a király/

„Fekete az én kalapom,
És fekete a pajeszom.
A hegedűm tokba rekedt,
Környülötte Szeráf repked.

Frady Endre igazat ír,
Nem úgy néz ki, mint egy szatír.
A böndőtáj felső-far ügy,
Nem oly, mint egy vérnásfa rügy.

Ha orvosnak keze remeg,
8 milliárd marad még meg.
De ha lehet, bízva bízzunk,
És közben potrohra hízzunk.

Sej!”

/Nyuggerapó, költő legszépkorúbb és legszószátyárabb kommentelője/

„Sej, a mi Nyuggerapónkat bántó szelek fújják,
Sej, az van abba fújva, éljen a potrohosság!
Sej, szellők, bántó szellők, fújjátok, fújjátok,
Holnapra szétszellentjük az egész világot!”
/Vitéz Bélgázossy Béla Géza, túlnyomásszabályozássy betanított főispán/

„Drága Költő Úr! Ha megfordult a fejében, már ne tegye! Nem kell selyemdrapériába burkoltan jelezni, hogy a legősibb szakma vonzó lehet a katá-ról lecsúszó mérnököknek. Művészeknek sem ajánlott már a  kata! Van egy Popsid?” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas sanyarú szófacsaró/

„Ööö... a Költő a leghatározottabban kijelenti, hogy Dr. Ház 18 éven felülieknek szóló sanyarú szófacsart kommentjét több, mint π-szer18 éven felüliként sem érti, ám mivel eléggé el nem ítélhető módon ő maga kérte fel Dr. Ház urat kommentelésre, így kénytelen-kelletlen leközli. De ilyen többet elő ne forduljon!” /a Költő/

„A költő úrról és verséről az alábbi dalocska jut eszembe:
Ha én agyhalt lennék
Jaga diga, diga diga, diga diga, diga dam
Éjjel-nappal, diga diga daj
Tartana a nagy agy baj-baj!”
/Tóbiás, a tojásember/

„Mi ez a bő lére eresztett semmitmondás, ez a minden mondanivalót nélkülöző személyiségzavaros elmekórkép?! Aki fából készült hegedűtokra helyezett pergamenen ír elvont verset, az bármilyen más ormótlan gazságra is képes! Az ilyen rémirodalmi torzszülemények a túlvilágon felolvasva alkalmasak lehetnének letesztelni azt a képtelenséget, hogy az örök életű lények képesek lehetnek-e szörnyethalni! Vagy csak az agyuk hal meg, a lelkük tovább szenved?! Remélem, hogy drága anyám felhőkörletébe nem jut be ez a szellemi métely! Abcúg Frady Endre!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Lágyéksérv? Nekem még a lágyékom is szilárdék. Gyémántpengés szikét lehet fenni rajta.” /Chuck Norris/