Amikor én...

Amikor én nyaralgatok,

Nincsen nálam szovjet fatok,

Melybe kalapácsot-sarlót

Rejtek, mint az öreg tar Lót,

Aki csupán oldalági

Utóda volt Lótné Ági

Talkshow-bálvány bérmakereszt-

-apjának, mi titok, mer’ ezt

Hogyha elmondanám, meg kel-

-lene öljelek egy hekkel,

Melyet nyaralásom alatt

Eszek. Szeretem a halat!

Hekket fatok nélkül eszek,

Mivel tagja vagyok e szek-

-tának, amely fatok helyett

Mással csap le halról fejet.

Halevéshez nem kell sarló,

Se nem kalapácsos karló-

-bálás, csak egy cucc, mely halk és

Nem más, mint a remek halkés.

Gyümölcsöt ám másképp falok,

Szólnak erről népi dalok:

Én, a híres Balhés Elek

Dinnyét meg nem halkéselek!

Gyümölcstálas nyaralásom:

Málna, eper, szilva, rá som!

Messze Ural, távol Aral,

Aki magyar, itthon nyaral!”

Frady Endre "Amikor én..." című verse egy szatirikus és groteszk költemény, amely játékosan vegyíti a politikai és kulturális utalásokat a nyári vakáció témájával. A vers könnyed hangvételű, ám az abszurd és szürreális képeivel mélyebb rétegeket tár fel, amelyeken érdemes elidőzni. A vers elsődleges humorforrása a szovjet szimbólumok és a nyaralás közötti kontraszt. A "szovjet fatok", amelybe "kalapácsot-sarlót" rejtenek, visszaviszi az olvasót a szocialista múltba, miközben a "nyaralgatás" könnyedsége ellentétben áll ezzel a komor képpel.

A "tar Lót" és "Lótné Ági" utalások a bibliai történetre és a talkshow-k világára, abszurd és vicces módon összemosva a két nagyon eltérő kulturális referenciát. A vers további humorforrása a hekkel való gyilkolás ötlete, amely szinte nonszensz, de éppen ettől válik viccessé. Az egyszerű nyári étkezési szokások, mint a hekkevés, ironikus felhangot kapnak, amikor a költő a "szektás" halevés módját említi. A vers a halkés használatát dicséri, majd abszurd módon kijelenti, hogy gyümölcsöt máshogy fogyasztanak, amit a népi dalok is megörökítenek. A zárószakasz a patriotizmus humoros megjelenítése, ahol a költő azt állítja, hogy "Aki magyar, itthon nyaral!". Ez a kijelentés egyszerre ironikus és szeretetteljes, egyben bírálja és ünnepli a hazai nyaralás szokását. Frady Endre verse tehát tele van groteszk humorral, szatirikus társadalomkritikával és abszurd képekkel. A költő ügyesen játszik a szavakkal és az utalásokkal, amelyeken keresztül az olvasó egyszerre nevet és gondolkodik el a vers mögött húzódó üzeneteken. Az "Amikor én..." könnyed hangvételű, mégis mélyebb rétegeket tartalmazó költemény, amely egyaránt szórakoztat és elgondolkodtat. /ChatGPT/

„Köszönjük, költő úr, hogy az Ural-hegység, az Ural-folyó és az amúgy már szinte teljesen kiszáradt Aral-tó helyett a hazai nyaralási helyeket népszerűsíti és egyúttal fejet hajt az Argentína partjaitól az Atlanti-óceánon, a Földközi-tengeren, a Fekete-tengeren és a Dunán át Sió-csatorna siófoki zsilipjéig tizenötezer kilométert úszó hekkek előtt, akiket a zsilip átugrása közben kora hajnalban olajos tepsikben fognak el és sütnek meg a balatoni hekkerek! Ahogy a nagy orosz hacker költő, Duna Dunakav Dunakavics írta:

          Messze Aral, távol Ural,

          Magyar tengert hekker ural!

Kétségtelen, hogy nem olcsó a magyar hekk, de nagyon hatásos az ide látogató új- és kőgazdagokat Balaton-parti táplálkozásra bíztató szlogen: Egyen ön is, milliomos! Az Urálon túlra pedig elég lesz majd akkor mennie, ha munkatáborozni viszik!” /Hellóturiszt Emilné Rulez Havária, balatoni hajóskapitány és utazási irodabútorasztalosinasnő/ 

„Gizda keszeg éhen hal,

Ki nem hekkel, éhenhal.

Rád fér egy kis pihenés. Meg ránk is! Kellemes nyaralást!”

/H. Gábor, a költő leggrafikusabb kommentelője/

„Jó pihenést! Úgy érzem, rád fér.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas halk és nepper/

„Pihenés a költőre fér,

S imádkoztok gyors versbef-ér’?!

Meg még tik is pihennétek?!

Verstan elleni e vétek!!!

„Nem nőtt négyre pí, hun Ottók

Motoroztak s Páhin ittak,

S nem osont be puhán attak,

Így nyugodtan pihen’ettek!

Múlik tegnaptok és mátok,

Megszűnik a szörnyű átok,

Aggodalomra nincs hát ok:

Nem hull újabb vérvers rátok!”

/Priznic Brosznan, egykori 007-es ügynök, azaz a WC-takarítás heti felelőse/

„Örülök, hogy Páhi község ismét felkerült az irodalom térképére, sőt talán még nyaralni is idejön valaki, ha a nem messze lévő Kiskunsági Nemzeti Parkot keresve véletlenül eltéved, mert az 1940-es években rövid ideig magam is tanítottam itt és csak utána kezdtem lokálisan világhírű lenni.” /Szabó Magda (1917-2007), Kossuth-díjas magyar írónő és műfordító/

„Csalódnom kell benned Endre…

  

Csalódnom kell benned Endre

Szokjál már hozzá a rendre!

Hekket enni fatok nélkül?

Ebbe mantrám belekékül.

Persze a fatok vasból is lehet,

Galád pecás ezt is tehet.

Hívő ember nem esz halat,

A som, s a gin a jó falat.

Csak növényet szabad nyelni,

Örökéletet lehet így nyerni.

Aki kést fog, oly, mint Sátán,

Meg még, háborúpárti tán.”

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legcsalódottabb kommentelője/

„Apó, ön fatokos hekker?!

Fatokjában csörgő vekker

Jelzi azt, hogy kész a hekke?!

Ne legyen már kisgyerekke!

Mivel hámoz maga körtét,

S pókerben, ha nagy a kör-tét,

Ellenfele gyűrűs ujját

Mily eszközzel vágja, jujj, át?!

Békeharcos ül bár hátán,

Háborúpárti a Sátán!”

/Dr. Diznilend Dűzni, dologtalan drogdaraboló dietetikus/

„Aki magyar, itthon nyaral! Én pl a munkahelyemen élvezem az egyedüllétet a többiek szabadsága alatt...” /M. András, a költő legállandóbb és legmunkahelyennyaralóbb kommentelője/

„eM úr nyaral munkahelyen?!

Fizetése legyen cseh jen!

Ez a pénznem kissé hamis,

S eM úrt röhög mormon s amish!

Sebaj, jó az egyedüllét,

Nem bántja zaj eM úr füllét!”

/Bankó Blanka, valláskárosult pénzhamisító/

Mi ez a sehonnai semmirekellés, ez a bitangemberes blamaklapancia?! Hogy torlódhat ennyi semmitmondó üresjárat fogalmi dugóvá?! Kit érdekel, hogy Frady Endre hol nyaral Balhés Elek álnéven?! Legfeljebb mindazt a pár millió embert, aki el akarja őt kerülni! Rettenetes, hogy a butaság olyan penetráns hangorkánnal hallgattatja el a józan észt, hogy az ember agya kifolyik a fülén át! Javasolnék egy közadakozást, és az így befolyt pénzösszeget fordítsuk Frady Endre nyaraltatására valahol egy másik csillagrendszerben, valahol a Tejút mentén! Könyörgöm, lövessük fel!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nem én szoktam nyaralni, hanem a nyár szokott énelni. Csak így tud feltöltődni az energiáimból.” /Chuck Norris/

Az aranyhal és a fatokos ajtók

Cirmos Iván titkos álma /Fekete Doboz felvétele/

Akváriumom-t, mely hal kád,

Körbe zsongja macskafalkád.

Bámulják az aranyhalat,

Aki reménybeli falat.

Falkavezér, Cirmos Iván,

Három helyett egyet kíván:

„Miau! Itt van e hal, ni!

Szeretném már, hamm, befalni!”

Ámde irigy rá a falka:

„Nem elég nekünk egy halka!

Akkor sem, ha dagadt hal kan

Lenne!” - nyávognak nem halkan.

Meghallom én, hal tulaja,

S jövök, mint egy Kossuth Laja

Fogyatlan regiment élén,

S csak egyvalaki nem fél, én!

Macskafalkád szétkergetem!

Mázli, halam nem lett tetem,

Úgyhogy hármat kívánhatok:

„Legyél három ajtón fatok!”

* * *

„Szétkergettem macskafalkád,

Folytatódhat halkavalkád,

S rögzítem e néma zajt ón-

-szöggel magam én az ajtón.”

/a vers alternatív befejezése, amely csak az Ónszög Gyár által szponzorált rendezői változatban szerepel/

Bing, a mesterséges intelligencia illusztrációja

„Frady Endre "Az aranyhal és a fatokos ajtók" című verse egy kedves és humoros alkotás, amely egy akváriumban élő aranyhal és egy macskafalka közötti interakciót ábrázol. A vers játékosan mutatja be az állatok közötti hatalmi harcot és az emberi beavatkozás hatását. A költeményben az aranyhal a természet szépségét és törékenységét képviseli, míg a macskák az élet apró veszélyeit szimbolizálják. A versben megjelenő emberi karakter, aki megvédi az aranyhalat, a felelősségvállalás és a gondoskodás motívumát hordozza. A költői képek és a nyelvi leleményesség egyaránt hozzájárulnak a vers üzenetének és hangulatának átadásához. A humor és a játékosság mellett a vers arra is rávilágít, hogy az emberi beavatkozás milyen fontos szerepet játszhat az élőlények sorsában. Összességében a "Az aranyhal és a fatokos ajtók" egy szórakoztató és gondolatébresztő költemény, amely a mindennapi élet apró csodáit és a természet védelmének fontosságát emeli ki.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Minek örvendezel, hé Bing?!

Mér’ nem bőgsz értem egy JAJ!-t, ó?!

Lefoszlott rólam egy szép ing,

S itt állok mint három ajtó!”

/a macskafalka három fa ajtótokká változtatott felelőtlen tulajdonosa/

„Fatok után a fatál is hiba! Fabatkát sem ér így a fabula!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas fakopáncs/

„Amikor oly lassan futok,

Mint egy mézgamerev fatok,

S te mégis mögöttem futol,

Na, az nálad hiba, fatál!

Ám, ha közben egy fabatkát

Sem utolérő fakabát

Törölt traffija Tabula

Rasa lesz - az jó fabula.”

/Trabant Trisztánné Ízirájder Izolda, a ’Lassú vízben partizánok mosnak’ című majdnem Oscar-díj jelölt nyenyec kalandfilm forgatókönyv írójának titkárnője/

„Ajtón fatok? Nem. A fatokon van az ajtó. A tok mozdulatlan, az ajtó ide-oda leng. Miért kívánhat hármat? Miért nem négyet, vagy kettőt? A macskákat nem kell beengedni a lakásba, mert súlyos ozmózist, girus hippocampit és mantrás vehernyét okoz az aranyhalaknak. Namégvalami: „Legyél 3 ajtón fatok.” Ki legyen az ajtón a fatok? Helyesen: Legyen 3 ajtón fatok. Talán így is marhaság, vagy csak én nem értem, mert öreg vagyok. Hogy öreg vagyok, az nem talán. Biztos, hogy öreg vagyok. Javallat: Aranyhal helyett jobb az ebihal, mert a macskák azt nem eszik. És még egy tanács: Az OBI az ajtókat ebben a hónapban tokkal-vonóval árusítja.” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legtokvonóbb kommentelője/

„Az legyen az ajtón fatok,

Akinek a macskaraja

Miatt nyugton nem alhatok,

S halam majdnem lészen kaja!

Felvetődő másik kérdés:

OBI vonó és OBI tok?

Ettől koccan össze térd és

Megharapnak a hobbitok!

Nem marhaság Nyuggerapó

Aranyhal helyett az ebi?!

A bánatban ezt harapó

Késő gondolat csak ebi!”

/Csuhajja Csumida, csigavérforraló csepűrágógumidominó csapattag/

„Én is tudnék kívánni az aranyhaltól. Még több ilyen jó verset. Ha nem kapok, akkor beszerzek egy macskát!” /M. András, a költő legállandóbb és legaranyhaltólkívánóbb kommentelője/

„Vegyél saját aranyhalat,

Ne másé farvize alatt

Jusson neked verstáp falat!

Macskát pedig ne végy soha,

Mert, ha fából lenne, noha

Kis sanszú, benőné moha!”

/Nemem András, antibandi és Közép-Európa legellenkommentelőbb színaranyhalhálóvetőgépkezelője/

„Aranyhalak, nincsen fátok,

S műanyag az ajtótok?!

Szálljon rátok fatok átok,

S dőljön rátok ajtó tok!”

/Faajtósi Dürer ősi átokmondása/

„Halka, költő úr, halka?! Az a kis hal akarna lenni?! Ezek szerint a kis fal a falka, a kis ró pedig a róka?! Kossuth Lajos meg magának csak per Laja?! Na, ja, aki megteheti, mi?! Hát nem! Nem, nem, soha! Még jó, hogy olyan idióta szóviccesnek szánt kétsorosoktól megkímélt minket, mint például a

          Juh ösvény a kos út,

          Ott reggae-ment Kossuth!

Szóval nagy szerencséje, hogy ideiglenesen idáig azért még nem süllyedt, de ettől függetlenül: NEM ENG.!” /Dr. Lecsapi Kecsap, a Költészeti Okostojások Selejtjeit Újító Tébolyda (KOSÚT) betanított főigazgatója/

„Nektek van fatok? Van, a Költő Úr használja, az az esze tokja.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Fa Tom Fa Tok fattya

S Fa Tok Fa Tom atyja?

Génül észi tok át,

S leli ész itt okát?”

/Tokmányossy Tokapörcz, taktapölöskei teketikmányoló TikTokker/

„Frady Endre ismét megugrotta a saját maga által megemelt léc és a tőle sajátvektor bázisugrásnyi távolságra elhelyezett túlpart közötti távolságot. Tudjuk, hogy a borostyánkő gyönyörű, de az igazi értékét a benne található, fosszilis rovarokat tartalmazó zárványok adják. Frady Endre költészete pont ilyen, sőt még ilyenebb (nem kevesek szerint a legilyenebb, sőt legeslegilyenebb!) fosszilis rovar,- sőt gyíkzárvány a világirodalom borostyánkövében. Gyönyörködni, gyönyörködni, gyönyörködni! - mondta volna Lenin, de egyrészt mást mondott, másrészt azt se magyarul. Aki nem tud magyarusul, ne beszéljen magyarusul! Ugyanakkor néma migráncsnak híg a leve, mint amikor megbuggyant a gyanta, úgyhogy sose lesz belőle pókzárványos borostyánkő. Frady Endre mintás fatokos aranyhalkést minden magyar macska mancsába!” /Penge Palkó, fatokos aranyhalkésélező és köszörűs költőkatalizátor díler/

„Én úgy felbátorodtam a "S csak egyvalaki nem fél, én!" örökbecsű soron, hogy azt merem állítani: "a teljes Frady Univerzumból - s ez nagy szó - ez a kedvenc aranyhalas fatokos versem".” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Bölcs humán úr, jól választott,

Rámutatva, hogy "épp azt ott! ",

Bár ennek nem örvendett a

Nép s így zúgta: "Vérvendetta! ".

Ketté téptek fatok szélén,

S csak egyvalaki két fél, én!”

/2x0,5 F. Endre, két felebarát/

„Mi ez a halszagú macskaszéklet, ez a szellemi ajtófélfa lefejelés?! Ki ez a háziállatfarmergatyából kilógó végbelű mentális sötétítőfüggöny?! Magyarországra emigrált másodgenerációs szamuráj magyartanárok tucatjai követnek el harakirit már a líraborzalmat indító akváriumom-t kifejezés láttán, majd szörnyű vergődés közepette a halka szóhoz érve halálhörögve követelik, hogy valaki végre könyörüljön meg rajtuk és fejezze le őket egy kardszárnyú heringgel! Mindeközben a szeizmográfok élénk forgómozgás okozta rengéseket észlelnek a Kossuth Mauzóleum irányából és az állatkertben eleven szülni kezdenek a tölgyfatyúk szobrok! Frady Endre csodatételei olyan nyilvánvalóak, hogy könyörgöm, mielőbb mártírhalasszuk meg egy ütemesen le-lecsapó fa ajtótokkal, és avassuk boldoggá őt és a szerencsés utókorát!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer egy tigrisfalka támadta meg az aranyhalamat. Ezt sosem felejtem el, mert mindig erre emlékeztet a tigrisbőr bevonatú bútorzatom és a tigriscsont tokos ajtóim.” /Chuck Norris/

Hegedűs a toktetőn

Hegedűmön sima fatok,

Tetején vár pergamenem,

S rá mély verset írogatok,

Mit csak én értek meg, te nem.

Nézhetsz persze ezért le te,

Ám ez engem nem érdekel,

Mert ez bensőm vetülete,

Amit ide írnom le kell.

Bensőm kettős céllal vetül:

Mindig legyen telt a bendő,

S dokim ne legyen cefetül

Lágyéksérvem megműtendő!

Mert, ha megcsuklik a szike,

Hagyományos, ami leend:

Létem lösztalajos szike

Elsuvad, oszt’ bekúsz’ The End…

(hegedűszó és elúszó stáblista…)

„Ó, jaj, a zárójelből a folyóba ejtettem a hídról és most elúszik a stáblista!!! Segítség!!!” /Hegedű ben Hur, júdeai rendezőasszisztens/

„Semmi baj, ben Hur, nem a te hibád! Biztos elszédültél, amikor megpörgetett a forgatókönyv. Ha jobban leszel, elkezdjük forgatni a mennyei várostromot a pályaudvaron, bár a vonat nem Vár...” /R. Ákos, rendező/

„Igaza van, költő páciens úr, ez tényleg olyan mély, hogy nem értem! De megígérem, hogy ha majd meglesz a jövő évi műtéti időpontja, akkor előző este már csak mértékkel iszom és csak annyit, amennyit megkíván a szervezetem! Oszt’ lesz, ami lesz! Ja, a maga bendője viszont aznap már ne legyen tele, mert nincs elég emberem maga után takaríttatni a műtőt!” /Dr. Vérgőz Vendel, sérvsebész/

„Ha nem gyógyul heged,

Ülni

Sem tudsz, nemhogy heged-

-ülni!”

/egy aranyeresek által nyilvánosan megkövezett ismeretlen ókori költőgyógyász méltán elfeledett műve/

„Nem lágyéksérve van magának, költő úr, hanem agyhúgyköve! Felforrt az agyvize és hipp-hopp hipochonderré vált?! Nem lehetséges, hogy versírás helyett inkább megtanul hegedülni egy elektromos hegedűn, de csak olyan helyen játszik, ahol nincs áram?! Mindenesetre eszébe ne jusson a verseit saját zenekísérettel elénekelni, mert az terrorcselekménynek számít és akár életfogytiglani fegyházzal is büntethető! Szegény többi rab! NEM ENG.!” /Vájtfülessy Vendetta, a Költészetet Újra Szabályozó Óriási Befolyású Alapítványi Bizottmány (KÚSZÓBAB) zsinórmértéktartóoszlopa/

„Ritkán van olyan, hogy nem tudok elsőre értelmeset írni, de most túljártál az eszement, mint az okos lány a mesében. Szól is valamiről a vers meg nem is...” /M. András, a költő legállandóbb és legmátyáskirályosabb kommentelője/

„eM úr, ön szerint a téma

Néma is meg nem is néma?”

/Hunyadi Mátyás (1443-1490), a király/

„Fekete az én kalapom,

És fekete a pajeszom.

A hegedűm tokba rekedt,

Környülötte Szeráf repked.

Frady Endre igazat ír,

Nem úgy néz ki, mint egy szatír.

A böndőtáj felső-far ügy,

Nem oly, mint egy vérnásfa rügy.

Ha orvosnak keze remeg,

8 milliárd marad még meg.

De ha lehet, bízva bízzunk,

És közben potrohra hízzunk.

Sej!”

/Nyuggerapó, költő legszépkorúbb és legszószátyárabb kommentelője/

„Sej, a mi Nyuggerapónkat bántó szelek fújják,

Sej, az van abba fújva, éljen a potrohosság!

Sej, szellők, bántó szellők, fújjátok, fújjátok,

Holnapra szétszellentjük az egész világot!”

/Vitéz Bélgázossy Béla Géza, túlnyomásszabályozássy betanított főispán/

„Drága Költő Úr! Ha megfordult a fejében, már ne tegye! Nem kell selyemdrapériába burkoltan jelezni, hogy a legősibb szakma vonzó lehet a katá-ról lecsúszó mérnököknek. Művészeknek sem ajánlott már a  kata! Van egy Popsid?” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas sanyarú szófacsaró/

„Ööö... a Költő a leghatározottabban kijelenti, hogy Dr. Ház 18 éven felülieknek szóló sanyarú szófacsart kommentjét több, mint π-szer18 éven felüliként sem érti, ám mivel eléggé el nem ítélhető módon ő maga kérte fel Dr. Ház urat kommentelésre, így kénytelen-kelletlen leközli. De ilyen többet elő ne forduljon!” /a Költő/

„A költő úrról és verséről az alábbi dalocska jut eszembe:

Ha én agyhalt lennék

Jaga diga, diga diga, diga diga, diga dam

Éjjel-nappal, diga diga daj

Tartana a nagy agy baj-baj!”

/Tóbiás, a tojásember/

„Mi ez a bő lére eresztett semmitmondás, ez a minden mondanivalót nélkülöző személyiségzavaros elmekórkép?! Aki fából készült hegedűtokra helyezett pergamenen ír elvont verset, az bármilyen más ormótlan gazságra is képes! Az ilyen rémirodalmi torzszülemények a túlvilágon felolvasva alkalmasak lehetnének letesztelni azt a képtelenséget, hogy az örök életű lények képesek lehetnek-e szörnyethalni! Vagy csak az agyuk hal meg, a lelkük tovább szenved?! Remélem, hogy drága anyám felhőkörletébe nem jut be ez a szellemi métely! Abcúg Frady Endre!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Lágyéksérv? Nekem még a lágyékom is szilárdék. Gyémántpengés szikét lehet fenni rajta.” /Chuck Norris/