(1.Mózes 19)
Szodomában ifjú és vén
Bűnözése sajna tuti,
E fertőből menekülvén
Indul a bősz lóti futi.
Kénesőt küld Urunk zordul,
Terjed a tűz, mint a járvány,
Szegény Lótné meg is fordul,
S lőn belőle road-show-bálvány!
Így lett a két Lót lány árva,
S özvegyember jó Lót apjuk.
Ők most hárman összezárva
Barlanglakók. Ekkor kapjuk
rajta Lótot, amint szeszel,
S elterül, mint bortelt Lót-tó.
(Hát… példakép nem így leszel,
Nem vagy nyerő ötöslottó!)
Éltük nem volt mindennapi,
Lótnak unokái lettek,
Apjuk ő volt, meg nagypapi…
Hagyjuk! Ezek nem szép tettek!
Két kisbaba versenyt bömböl,
Egy oááá, másik oááábbb,
Nagy nép leend mindkettükből,
Egyik Ammón, másik Moáb.
Mi jöhet még, ettől féltek?
(Mesélgetek itt hiába!?)
Meghaltak, miután éltek,
S kerültek a Bibliába.
