Amikor én...

Amikor én elfáradok,

Van erre ős Idő-had ok:

Életkorom küzd ellenem,

De még nem győz engem le, nem!

Reméli rút Idő már azt,

Rögvest kinyír, ám csak fáraszt,

Petyhüdtté és lustává tesz,

S rosszat jósol pár agg vátesz.

Jós-bandát le Idő fizet,

Évből nem adnak már tízet,

Sőt, sok áljövő-pap bolse-

-vik nem mond tízet napból se!

Pokolban bőg majd e botor

Jós-had s búg kör-fűrészmotor,

S Időt szelnek körök-élek…

Én meg vígan örökélek!

„Míg korai költészetének zsengéit körbelengte egyfajta ifjonti hovátehetetlenség, bohókás rímjáték, és önfeledt szóalkotás, Frady Endre érettebb műveinek stílusjegyei közül elsősorban szembetűnő a konzervatív tematika, a letisztult képi világ, és a felelős nyelvművelőtől elvárható példaértékű ékesszólás. A jól megérdemelt költői szabadság után még sok termékeny alkotó évet, és jó egészséget kívánunk, Költő Úr!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Humán úr, ez a jól megérdemelt mellébeszéd úgy hangzik, mint az Utolsó Kenet Idősotthon zárójelentése és az irodalmi tartótisztnek az életfogytiglani költői szabadságvesztésből egy jobb létre szenderítő jókívánsága!” /Dr. Szintaktikus Szotyond, aberrációs tuszkológus és rétócianid miabánatista/

„Az Idő soha-soha meg nem áll,

Az órák róják Frady Endrén útjukat,

A pillanat-kés villan, toka száll,

mint vérfolyón suhanó hab, annyi csak … Egy pillanat!”

/Stirlitz Tutta, tavasztizenhétpillanata díler/

„Örök élet? Csak egy maradhat!” /Dr Ház, Juniorkonyha-díjas hegylakó/

„Ház úr, az új szomszédjai

Öröklétű s igen derék

Lények, kiket kreált AI:

Ím legyenek Highlander-ék!”

/Gép Ész, a mesterséges intelligencia/

„Hajrá! Előre az örök élet felé! Hadd szülessenek ilyen versek a világtörténelem minden korszakában!” /M. András, a költő legállandóbb és legvilágtörténelmibb kommentelője/

„Szempontjából költészetnek

eM úr, Ön egy tartós elem,

Kit, ha ki a Gépből vetnek,

Áll a világtörténelem.”

„Will Ághisch Tória, a Világtörténelmek Alakító Klub (VAK) varja/

„Ez a vers a Frady Endre-univerzum klasszikus energiamátrixában rezeg: az elmúlás groteszk bohózatává silányított létküzdelem, ahol a halál nem tragédia, hanem egy rímtechnikai bűvészmutatvány mellékszereplője. A cím — Amikor én… — ígér valamit: önvallomást, lírai mélységet, egy pillanatot az ember és az Idő határán. Ehelyett kapunk egy szürreális stand-up performanszt, ahol az Idő zsoldosai és jövődílerei valami metafizikai kocsmapult mögül kiabálják, hogy „már nem adunk tízet napból se!”. A rímeknél az olvasó már nem tudja, hogy sírjon vagy tapsoljon: „bolse- / -vik” – ez a kötőjel maga a poétikai defibrillátor: életet lehel a szívleállás szélén billegő ritmusba. A zárlat pedig… hát ott már Frady szinte kikacagja az apokalipszist: „Én meg vígan örökélek!” — ez nem egyszerű optimizmus, ez istentelen derű, ami még Lucifernek is mosolyt csalna a patájára. Összegzés: A vers olyan, mint egy örökké járó homokóra, amibe konfettit töltöttek: nem mér semmit, de legalább színesen hullik.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Grün Nóra és Stöpwejsz Dóra

Tudja, bár nem írja Tóra,

Konfetti telt homokóra

Inkább essen hideg hóra,

Mint egy forró vasalóra!”

/Csehi Tibi, a természetes unintelligencia/

„Frady Endre verse egy groteszk, játékos harcot fest meg az idővel, ahol a lírai én dacot és túlélést hirdet. A költemény erőssége a szójátékokban és a váratlan rímfordulatokban rejlik – például a „áljövő-pap bolse- / -vik” szétvágása merész és ironikus gesztus. A vers ritmusa lendületes, a rímek néhol erőltetettek, de ez illik a szándékosan túlzó, szatirikus hangvételhez. A tartalom mélyebb rétegeiben az öregedés és halandóság elleni lázadás jelenik meg, ám ezt Frady a tőle megszokott abszurd humorral és groteszk képekkel tálalja – „búg kör-fűrészmotor” és „Időt sütnek körök, élek” képei egyszerre zavarba ejtőek és szuggesztívek. Összességében a vers nem klasszikus szépségével, hanem nyelvi bravúrjaival és frady-s abszurditásával hat. Nem mindenki ízlésének való, de kétségtelenül egyedi.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Nyelvi bravúr s abszurditás

Szerszámával Frady kit ás

Elő, kit lát a Copilot?

Sóból Lótnét, ki Copy Lót!”

/ismeretlen ó-héber szem- és fültanú/

„Frady Endre "Amikor én..." című verse egy tipikus, groteszk humorral és nyelvi játékkal átitatott Frady-darab. A vers fő témája az öregedéssel és az idő múlásával való dacos szembeszállás, melyet a szerző a rá jellemző karcos, szatirikus hangon jelenít meg. Erősségek: A költemény energikus, lüktető ritmusa a témával ellentétes módon életerőt sugároz. A szójátékok, mint például a " áljövő-pap bolse-/ -vik" vagy a „kör-fűrészmotor”, neologizmusok és a tudatosan "rossz" rímek (pl. "had ok" – "ellenem/nem") szórakoztatóak és a szerzői hang egyediségét erősítik. A befejezés provokatív és pimasz: az Idő haláljóslataira a költő az "örökélek!" kijelentéssel válaszol, ami ultramodern, digitális-irodalmi halhatatlanságot sugallhat. Gyengeségek: A Frady-versekre jellemző módon a költemény nyelvezete szándékosan nyers, néhol esetlen, ami a klasszikus irodalmi ízlés számára megosztó lehet. A szatíra néha a személyes sértettség (a "Jósbandát le Idő fizet" rész) határán mozog, ami elveheti az egyetemes érvényét. Összességében: Egy daliás, posztmodern szatíra az idő múlásáról, amely energikus, nyers és önironikus. Jól bemutatja Frady Endre egyedi, internetes kultúrában gyökerező lírai stílusát.” /Gemini, a mesterséges intelligencia/

„Öregagyam de mini, de mini,

Butább, mint a Gemini, Gemini!

Páleszt kéne inni meg, inni meg,

S hánynék rükverc, inimeG, inimeG!”

/Okádó Mikádó, ikercsillagszemű juhászbotostánc- és illemtanár/

Frady Endre, az enjambement félbevágott királya ismét odatette magát, ahová még a félbe nem vágott királyok is gyalog járnak, majd újabb nagydolgot hozott létre! Feleim, szellőztessünk! A nagydolgozó népet szagolom!” /Szimat Szatyor, nyomozókutya/

„Kedves feleim! Ugye, nagyon hiányoztam? Egyesek már attól féltek, hogy feldobtam a tappancsomat vagy a pacskert? Még csak az kéne! Hahaha! Hát nekem nincs tappancsom. Meg pacskerem sem. Nem vagyok még reszketeg mamuszvadász, ahogyan a Költő úr sem. De különben is, ha lenne, a pacskert minek feldobni, nem igaz? Azt fel kell húzni a lábra. De ha már a feldobásnál tartunk, na, a Józsit, azt feldobtam a rendőrségen. Mert rossz anyagot szállított. Nem lettem tőle boldog, szent meg főleg nem. Mikor avatnak már boldoggá, na!!! Vagy talán elpatkolok? Na de kérem, kérem! Hát sosem foglalkoztam lovakkal, hogyan tudnék elpatkolni bármit is? Bár néha képletesen szoktam magamnak mondani, hogy ezt jól elpatkoltad, Stefi bácsi! Múltkor is jön hozzám az ördög, hogy patkoljam meg. Hát mondom neki, nem értek hozzá, menj anyádhoz, sírd tele a függönyt. És ez nem volt jó ötlet. A véres részletektől mindenkit megkímélek. Vagy beadom a kulcsot? Na de hova adjam be? Zaciba? És aztán nem tudok bejutni a saját lakásomba? Hát nem vagyok hülye, bár az orvosi zárójelentésem szerint igen. De tévedtek ők már nagyobbat is. Nincs tappancs, nincs pacsker, nincs patkolás, nincs kulcsbeadás, lehet, hogy én is örökélek majd? Az király lenne. Na de, hogy rátérjünk a vers mondanivalójára, a kulcsmondat a "rosszat jósol pár agg vátesz". Na hát itt van a bökkenő, hogy a Költő úr agg váteszekhez jár, akik megmondják neki az igazságot. Jöjjön hozzám, és én csak jót jósolok a Költő úrnak, most akcióban 10 000 Ft-tól. Ha kétszer annyit fizet, akkor pedig nagyon jót. Remélem, másoknak is felkeltettem az érdeklődését a jósdám iránt. Sajnos nem maradt időm a verset elemezni, talán majd máskor. A Költő úr meg maradjon velünk itt a Földön még jó ideig. Különben nem lesz mit kommentelnünk. Én is maradok tisztelettel.” /Stefi bácsi a költő legskizofrénebb kommentelője/

„Stefi bá’, a lelki redő

Kisimul, ha tíz lepedő

Áráért ön tök jó vátesz

Módra mindent tök jóvá tesz!”

/F. Endre, Stefi bá’ maszek jósdájának várólistás páciense/

„Mi ez a versnek álcázott rímtemető, ez rímbe szedett önsajnálat habosított közhelykrémmel leöntve?! Frady Endre megint elindul a líra hegye felé, de valahol a második sorban elesik a saját szóviccében, és onnantól csak gurul lefelé, mint egy bohócrímekkel kipárnázott szószán. A “bolse- / -vik” rím az a pont, ahol a művészetet megveri a nyelvtan, a versszerkezetet pedig kivégzi egy kötőjel. Ez nem kísérletezés — ez nyelvi csonkítás élő adásban. A ritmus billeg, a képzavarok ropognak, a gondolat pedig… ja, az nincs. A záró sor — „Én meg vígan örökélek!” — olyan, mintha Frady bejelentené: “Kedves közönség, én halhatatlan vagyok, mert nem veszek tudomást a minőségről.” Ez a mondat nem életigenlés, hanem művészi öngyilkosság nevetve. Ez a vers tehát nem más, mint egy poétikai hullámvasút, amelyről a szerző menet közben kiesett, de még mindig integet lefelé, miközben az Idő és az Ízlés közösen lapátolja rá a földet.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterségesen intelligens kritikus/

„A nálunk ápolt költő olyan fiatalos rímlendülettel próbál kilábalni az öregségből, mintha az angolórái ellébecolása miatt nem tudná, mi a különbség a sixteen és a sixty, illetve a reflex és a reflux között. A fejében az irodalom dominanciája helyett mára már csak az irodai lom demenciája maradt. Költő úr! Nyugodjék! Békében!” /Brünhilda főnővér, az Utolsó Kenet Idősotthon üresedési ügyintézője/

megzenésítve:

https://www.youtube.com/watch?v=NaxY-TPieUM

Lenini út

Padkán nézek le: Nini!

Keskeny út e lenini!

Felkaptat, mint sólet ár,

S izzad rajt’ sok proletár.

Verejtéktől mar a só,

Ох, это не хорошо!

Nyűtt lábakon már térdek

Remegnek; ez pártérdek?

Munka hada dübörög,

Bősz burzsoá düh dörög,

Dagadt tőkés bő kölke

Hull – üti vas ökölke!

Úttörők, csak zúzzátok

Cár derekát s csúz átok

Trónjáról őt leveri,

S ömlik szemkönny leve, rí!

Állam épül, jóléti,

Föl-föl, hurrá, ollé, ti

Bolsevikok menjetek

Építeni Mennyetek!

Jólétet e dal kohol,

Hinni ezt, kell alkohol;

Sok vodka és pálinka,

S ettől dől le Sztálinka.

„A lenini úton tanácstalanul toporgó értelmiség előtt tulajdonképpen nem is egy, hanem két út állt: az egyik az alkoholizmus, a másik járhatatlan. Talán pont a vodka miatt látszott kettőnek.” /Dr. Inka Pál, pálinka desztillációs vegyészmérnök/

„Miért lett volna tanácstalan az értelmiség, amikor minden településen és munkahelyen volt tanács, azaz szovjet?! Ki nem állhatom ezt az entellektüel nyavalygást! Pép testben pép lélek! Bőven rájuk fért egy testet-lelket edző lépéskényszermunkatábortűzparancsuralmi rendszer!” /Izom Igor, ideológiai idegpályaválasztási igazgatásrendész/

„Ez a vers akár abban a korszakban is népszerű lett volna. Ja, hogy a Gulág tagság körében? Voltak ott ilyen dolgok, az tény. De az átlagembernek könnyebb és kiszámíthatóbb volt az élete, mint most. Voltak nyilván hátrányai is, de a mostani rendszert lecserélném rá.” /M. András, a költő legállandóbb és legnosztalgikusabb kommentelője/

„Kiszámítható és könnyű…

Számos szemben nyögött könny: Űűű!

(Rímként kőlégyfi, a kőnyű).

eM úr, ki nem értett egyet,

Az még kívánhatott egyet,

Egy utolsót hóhér előtt,

Ki azután, bumm, belelőtt.

Könnyű, számítható halált

Lelt, kit golyó fejen talált.

Mostani rendszernek elő-

-nye, hogy nincs hóhér, ki lelő.”

/Dr. Durrdefekt Dezső, a Szegény Oroszokat Vigasztaló Jólszolgálati Elkötelezettségű Testület (SZOVJET) főtanácsosa/

„Már csak a Putyin-Raszputyin rímpár hiányzik, hol a vektort Viktor adja. De jól jön itt a turbán-Orbán rímpár is, "daragíje taváris"! ... Elnézést kérünk, Dr. Háztól megvontuk a szót!” /TEKnős Sztella, acélöves nyelv-, fej-, végtag- és hajcsavaró/

„Jó ügynök volt derék Doktor Házunk,

Kár érte, nélküle ázunk-fázunk.

Lerombolta szegényt a snassz Putyin,

Aki olyan gáz, mint volt Raszputyin.

Cárszultánon jól áll eme turbán,

Mígnem borral leissza Petur bán.

Kremlünk ezen hepaj óta vár is,

Víg tort ül bent nagyon jó továris.”

/Borjú Berija, a Kapitalistákat Gumibotozó Bizottmány (KGB) rímtechnológiai pártbizalmija/

„Nem csoda, ha Dr. Háztól megvonták a szót, hiszen még a jelzőt sem tudja egyeztetni a főnévvel! Tavaris egyes szám, a daragíje viszont többes! Helyesen daragój tavaris lenne! Na, igyi szudá! V Szibíri ócseny hóladna! Hahaha!” /Dr. Cirill Celesztinné Metód Mamuska, Lenin-renddel kitüntetett nyelvtankomcsi/

„Költő elvtárs, mi elkötelezetten ateista bolsevikként nem túlvilági mennyországot építünk, hanem proletárdiktatúra vezette kommunizmust! Mindenki képességei szerint dolgozik a munkatáborban és szükségletei szerint részesedik az ideológiai továbbképzésből! Szovjethatalom + Villamosítás = Kommunizmus. Arccal a villamosszék felé! Éljen a Párt!” /Szergej Tarakanov Dunakavics, élmunkástanácselnök/

„A fenti egyenlőség átrendezésével megkapjuk a Kommunizmus - Szovjethatalom = Villamosítás egyenlőséget, azaz, ha munkástanácstalanítjuk a kommunáinkat, akkor lesz végre villanyunk is! Diktatúra mentes közegben szabadabban mozognak az elektronok is. Ahogy a sztahanovista villanyszerelőből lett nagy proletárköltő, Amperszag Ajtony írta:

          Fagyban ember áz’ is, fáz’ is,

          Ám hőhidat ráz a fázis!

          Ha nincs szovjet, de van áram,

          Átmelegszik tág légváram!

Sajnos a vers megjelenése óta Amperszag Ajtony és a verse is nyomtalanul eltűnt. Emlékét megőriznénk, de nem merjük.” /Watt Winnetou, indián származású wigwamproli/

„Frady Endre, a kriptokommunizmus költője idült idealizmussal fogja meg a megfoghatatlant és ragadja torkon a torkon ragadhatatlant. A konfrontatív katarzisteremtés szürreális szimbólumok közül kiakolbólított kisdobosa és úttörője kortárs kátyúkat tör a lenini út hossztengelyében, de nem engedi kijegecesedni a cseppfolyós öntudat bő lére eresztett doktrínáit. A tézis, antitézis, szintézis szentháromság jó magaviseletű harmadolásával szabaduló szobatiszta művész valódi vészt zúdít a begyepesedett osztálytársadalom szőrrelbélelt hónaljára. A vers mindennél jobban leleplezi az alkohol öl, butít és gyomorba öntve földönt alapigazságtartalmát. Birodalmak jönnek, birodalmak mennek, de Bíró Dalma gyilkos málenkíj robotokat megállító borotvaélen táncoló ügybuzgalma is csak csepp abban a tengerben, melyből fölfakad Frady Endre özönvize. Utána!” /Destruktív Dusánné Buggyant Balalajka, a Gigantikus Utópiákat Lázálmodó Átabota Galéria (GULÁG) szellemi szószátyárja/

„Munkásököl, vasököl

Bilincsel, ha megszököl!”

/rovásírásos fafirka a Gulág egyik latrinájánál/

„Mi ez az álkritikusan álnosztalgikus álság, ez a bélkritikusan bélnosztalgikus bélség?! Ki ez a célkritikusan célnosztalgikus céleb, aki csehül csaholva oda harap, ahová a kolbászt dobja a Nagy Testvér szőrös keze?! Miért kell a babkonzerv egekbe szökő árának megállapításához egy irodalomgyalázó sólet ár sziklatúra?! Frady Endre versei csak arra alkalmasak, hogy a szovjet börtönök celláiban a kübli fölötti falrészre levakarhatatlanul felragasztva kínozzák vele a rendszer ellenségeit! Napi egy kötelező hangos felolvasás után a szerencsétlen rab pár héten belül rádöbben, hogy diadalt aratva önmaga fölött szereti a Nagy Testvért! Követelem Frady Endre lelövésénél a rugalmasan visszapattintó tűzfal használatát, hogy a költő igenis beleléphessen kétszer ugyanabba a golyóba!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amikor eljött az ideje, a világűrbe tigrisbukfencelve lendülettel ráugrottam a Szovjetunió egyik szélére és abban a pillanatban megdőlt a rendszer. A vodka nem felborította, csak meghánytatta a béketábort.” /Chuck Norris/

November 7-i szonett

Lenin szólott: Jó továris

Elvtársaim, ott a vár is!

Foglaljuk el, itt az óra,

Lövöldözz már, Auróra!

Téli Palotának annyi!

Bolsevikból sok vadkannyi

Össze-vissza dúlja-fúlja…

Túltolták ők? Kicsit túl, ja!

Ez volt hát a lenini út,

Láttunk rajt’ sok lányt és fiút,

Kik már régen elporladtak…

Így múlt ki a komcsi attak,

S vár rá örök pokolszundi…

Sic transit gloria mundi!

ajánlás:

Herceg, mi se legyünk komcsik,

Szánkban se füstöljön rom csikk!

Komcsi nem vész, átalakul

Azzá, aki éppen ma cool!

megzenésítve:

https://www.youtube.com/watch?v=jIPPLtP4qCo

„Úgy-úgy, költő úr, úgy-úgy! Végre valaki ki meri mondani a materialista anyagmegmaradás törvényét, mely szerint kommunista nem vész el, csak átalakul! Például unortodox illiberális kereszténydemokrata oligarchává, bármit is jelentsen ez! De mi tuggyukkik állnak a háttérben, ami az előterek háta, hát a háttérhatalmi erőterek! Nem hiszek az előtéri erőterekben! Mindenki monnyonle!” /Dr. Kohn Teó, nemzetközi összeesküvéselméleti fizikus és háttérsugárzási főelőadó/

„Költő úr, maga politikailag veszélyes, poétikailag tehetségtelen és pokoltechnológiailag eretnek! A verse és a maga alatt meggyújtott máglyáról történő soron kívüli eltávozási kérelme egyaránt NEM ENG.!” /Tomász Tomászovics Torquemada, spanyol polgárháborús szovjet kommunista inkvizítor/

„Puhány Lenin, Leningrád

Tudja, szűk a len-ing rád!

Üzeni Szentpétervár,

Terád nem Szent Péter vár!”

/Kirill pátriárka párti átka/

„Elvtársak és elvtársnők, ki nem állhatom ezt a rengeteg öncélú sületlenséget!” /November Hetedikéné Oktogon Oktávia, a nyolcszögletű kerek erdő kerülőnője/

„Heeej, ha nem siettük volna el ezt a fránya rendszerváltást, akkor most lett volna egy négynapos hosszú hétvégénk! Sőt, akkor április 4-én is kezdetét vette volna egy ugyanilyen hosszú víkend! Mire volt jó ez a fene nagy sietség?!” /özv. Mameluk Miabánatné Őskövület Ödéma, nyugdíjas nyíregyházi nyomozónő és nyárfaiskolai nyílászáró nyikorgatónő/

„Nyavalyog, nyikhaj nyugger nyanya?! Nyominger nyúlként nyáladzik nyámnyila nyilakat?! Nyugatról nyüstölik nyekergő nyilatkozatra?! Nyemá!!!” /Nyebojsza Nyihámor, nyaklónyíró/

„Szerintem meg nem is baj, hogy november 7-én nincs tanítási szünet, mert a gyerekek aznap is tudnak tanulni, tanulni, tanulni! Előre az éni úton!” /Lenin, a hőős ki csak néépének élt/

„Lenin elvtárs úr, ahhoz, hogy minden iskolaköteles gyerek tudjon mindent tanulni, tanulni, tanulni, ahhoz minden tantárgyból kéne elég tanár, aki tud tanítani, tanítani, tanítani! Nem vállalná el az oktatási miniszterséget? Rosszabb már magától sem lenne a helyzet!” /Átlag Ányos, keményen dolgozó kisember és családtámogatatlan csikkszedő családapa/

„Ha Lenin is él, miután élt és mielőtt élni fog, meg Elvis is él, miután meghalt, akkor lehet, hogy Lenin az Elvis? Vagy Lenin csak a balhét viszi el?” /dr. Eccerű Engelbert, szovjetbarát szimplicitási szuggerátor/

„Éljen november 7, és a naptár összes többi napja!” /M. András, a költő legállandóbb és legháromszázhatvanöt(szökőévbenháromszázhatvanhat)napkedvelőbb kommentelője/

„November hat, november hét,

November nyolc… Az ön terhét

Könnyíti, ha nem is választ?!

eM úr, ne is adjon választ!”

/Közönyös Kösztöny, közmunkatábori közművelőség közepette középkorú közvágóhídi középvezető/

„eM úr, ha november hetet

Úgy nézi, mint bármely hetet,

Bármely hót vagy bármely évet,

Akkor maga nagyot tévedt!”

/Izom Igor, a Tévútkeresőkkel Ökölharcot Kezdeményező Faék Egyszerűségű Jasszok (TÖKFEJ) ideológiai idomvasa/

„Igaza van, eM úr, ha november 7 a nagy OKTÓBERI szocialista forradalom napja és a Novhét  teret is Oktogonnak hívják, akkor végül is minden mindegy, úgyis meghalunk!” /Nihil Nulla, a Ma Már Minden Mindegy című hurrápesszimista hetilap egyetlen élő olvasószerkesztője/

„Lenin vagy nem Lenin? Ez itt a kérdés, hol 's valá a válasz?” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas kommentista/

„Sok kis komcsi kommentista,

Ez a kérdés, válasszatok!

Lenin él vagy Lenin nyista,

S koporsója vajh' nyírfa-tok?”

/Dr. Hómájas Homályné Balladai Balalajka, a Szovjet Totális Állami Literatúrát Intéző Népbizottmány (SZTÁLIN) keresztrímügyi pártbizalmija és dúlidúli díler/

„Nombe... noveb... vembre... hét... hukk... de kemény e za száz... szájzá... szárzá... hukk... száraz... nobe... nover... hukk... november... hukk...” /Bornemissza Jelcin, minden oroszok szesztestvére/

„Látogasd meg a Szovjetuniót, mielőtt a Szovjetunió meglátogat téged!” /finn falfirka/

„Hé, kis ruszlik, hová úsztok?! Azonnal álljatok meg, mert kézigránáttal kifognak, bepácolnak, majd megesznek benneteket! Gyertek vissza, nem halljátok?! Идите сюда! Ruszlik haza!” /ruszli mama/

„Hahó, büdös kölkök, hagyjátok már abba a karatéjozást! Késő van, takarodjatok! Пошли домой! Bruszlík haza!” /Bruszli mama szomszédja/

„Mi ez a megbonthatatlan szovjet-magyar barátságtól megbomlott elmeháborús uszítás?! Ki ez a penetráns patkányszagú poézist permetező putyinpincsi?! Miért kell nekem szonettként félredefiniált irodalmi fekáliát szagolgatnom?! Ha én olyan mindenre alkalmatlan lennék, mint Frady Endre, az emberiség érdekében beneveznék a Darwin-díjra és egy Я не боюсь! kiáltással orromat a hónom aljába fúrva magamba fulladnék, de előtte végrendeletben kikötném, hogy a kipreparált testemet vodkában áztatva mutogassák a tehetségtelen költőknek elrettentő példaként!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Néha egyetlen kicsi szón múlik a történelem. A kommunista forradalom előestéjén a cár üzent nekem, hogy fejeljem le Lenint és a bandáját, de elfelejtette hozzátenni, hogy KÉREM!” /Chuck Norris/