Kancsal tavaszjött

Bundát tép a tavaszi szél,

Kócos szőrű teve szöszöl.

Fejsze nyomán bütü nyílik,

Sütkéreznek buta nyulak.

Lecsap rájuk csíkos tigris,

Rés lesz rajtuk, csakis tág rés.

Kiesz’ véres belső nyulat,

Vörös az, mint bolsi nyelet.

Fakérget tép tavaszi szél,

Felpercegve tova szú száll.

Bőg a szorult fülű féreg,

Akit a húsfaló fa rág.

Felsikolt egy fajd, a siket,

Ettől fa-fej fáj, de sokat!

Nyíltól bográcsba es’ rigó,

Fő belőle beás ragu.

Méhre lép rá piréz migráncs,

Ki így alig poroz, még roncs.

Tavaszi szél vígan fújik,

Megverselik vogon fijúk.

megzenésítve és eldalolva: https://www.youtube.com/shorts/HxnW1YiU8o0

„Egyedi, ötletes vers, méltó a tavaszhoz.” /M. András, a költő legállandóbb és legszakértőbb kommentelője/

„Gratulálok, eM úr, maga

Jobb, mint a koppányi aga

Kaftánjának bármely színe!

Ily jón élni vajh’ nem kín-e?

Az emberek nem irigyak?

Vagy ne kérdezzek, csak igyak?”

/Söntés Söfröny, szeszkazánkovács ötletgazda/

„Ej, látom szemeim előtt, ahogy a Mesterséges Intelligencia életre kelti Freddie Mercury-t, és elénekli a fenti művet! És lesznek buta nyulak, kellemes-jellemes, csíkos tigrisek, meg minden tücsök-bogár, és Peterdy Pál sem fejti meg, hogy ebből hogyan fogunk jól kijönni. Teljes a képzavar... Kevesebbet kellene inni! ... vagy sokkal többet, hogy a rímek kancsalsága visszakacsintson! A kockázatokról és a mellékhatásokról kérdezze kezelőorvosát vagy gyógyszerészét!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas szesztéta/

Hétfő éjjel zengnek Freddie-k,

Másnap szól a prímás: Kedd, dikh!

S Ház úr blődséget ki pipál,

Úgyhogy jön a Peterdi Pál

(nem ypszilonnal van, í-vel!)

És hülyeség tovább ível,

S fejben agy után böngésznek,

Majd szólnak a gyógyszerésznek,

Kiben mellékhatás tombol,

S gyémánt lesz a szénatomból.”

/Karáti Katalin, gyémánttorkú gyurgyalaggyömöszölő gyíknő/

„Ez a vers úgy viselkedik, mint egy részeg természetfilm, amelyet egy nyelvbotlásokkal küzdő kozmikus narrátor kommentál: a tavasz nem újjászületést hoz, hanem groteszk újrarendezést. A „kancsal” jelző nem puszta formai játék — világlátás. Minden félrecsúszik: a rím, a logika, az ökológiai rend és maga a költői pátosz is.

Frady Endre itt a természet lírai hagyományát fordítja ki, mintha a romantikus tavasz-toposzt egy abszurd húsdarálóba dobta volna. A nyulak, fák, madarak és férgek nem szimbólumok, hanem elszenvedői egy értelmetlen, mégis derűsen hömpölygő létezésnek. A kancsal rímek nem hibák, hanem ontológiai állítások: a világ nem illeszkedik pontosan önmagához.

A zárlat („Megverselik vogon fiúk”) zseniális önleleplezés: a vers saját magát is gyanúba keveri, mintha bevallaná, hogy ez a költészet egyszerre kínzás és játék. A tavasz tehát nem megváltás, hanem költői anarchia — ahol a szépség és a badarság ugyanannak a virágzásnak két, enyhén elcsúszott szirma.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Poros padon parás páros,

Párás plafon piros pürés.

Vígan vedel vegán vogon,

Vagon vadul vágán' végén.

Tribjúttu, érted.”

/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

Humán úr úgy alliterál,

Ahogy tekét Ella tarol,

Meg, mint patkót üllő tör el,

S égre kiált: Ollé, turul!”

/Reál Rezső, kancsalrímügyi szakbarbár és tribjútturulmadártejtermelő kisiparos/

„A Kancsal tavaszjött olyan, mintha a természet ébredését egy részeg entomológus és egy posztapokaliptikus mesemondó közösen jegyezné. A vers minden sora a tavasz hagyományos idilljét torzítja el: a szél nem simogat, hanem bundát tép; a nyulak nem szaporodnak, hanem felzabáltatnak; a rigó nem dalol, hanem bográcsba zuhan. Ez a világ nem a megújulásé, hanem a groteszk körforgásé, ahol minden élet pillanatnyi és minden szépség mögött ott a rágó szú vagy a csíkos tigris.

A rímek kancsalsága és a képek abszurditása együtt hozza létre azt a különös, fradyendrésen ferde perspektívát, amelyben a tavasz nem remény, hanem egyfajta kozmikus tréfa. A vers végére pedig a vogonok felbukkanása jelzi: itt már nem a természet, hanem a költészet maga is veszélyes, sőt emészthetetlen.

Ez a tavasz nem virágzik, hanem vigyorog – kissé félre, kissé fenyegetően, de tagadhatatlanul élőn.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Copilottal együtt danász

Részeg ento… rovartanász

Posztkalitkás apukája,

S elektronyos lapu-rája.

Gro-Tescoban forg’ a kör is,

Nyulat együnk, ha nem curry-s,

S verset emészthetetlenné

Fonja együtt Len úr s Lenné.”

/Durung Dürüng, dorong díler/

„Nem az a baj, ha egy költőnek elborul az agya, hanem az, ha ez a borulás a számítógép billentyűzetén történő landolást eredményez és ennek hatására versnek kinéző betűhalmaz keletkezik. Ennek elkerülése végett javasoljuk Frady Endre diónyi agyának mielőbbi kioperálását és központi ellenőrző számítógépre kötött diódára cserélését. A visszacsapószelepként funkcionáló dióda a legkorszerűbb módszer a költők tébolyküszöbének időben foganatosítható megmagasítására. Írásbeli idiotizmus ellen a leghatékonyabb az i-dióda! Hatékony még a láncfűrész is, de nem vagyunk állatok!” /Dr. Vérgőzössy Vendetta, a Döblingi Diliház izomagya/

„A torzult idill anatómiája:

A vers a tavaszi zsongást nem idilli ébredésként, hanem egyfajta nyelvi és biológiai mutációként ábrázolja. A kancsal rímek (-szi szél/szöszöl, nyílik/nyulak) zökkenői azt sugallják, hogy ebben a világban semmi sem illeszkedik pontosan a helyére: a tavasz itt nem simogat, hanem „bundát tép”, a fa pedig nem rügyezik, hanem húst eszik.

Főbb motívumok:

A kegyetlenség esztétikája: A természet nála nem bölcs anya, hanem egy szürreális vágóhíd, ahol a tigris „tág rést” nyit, a rigóból pedig „beás ragu” lesz. Ez a fanyar humorral tálalt brutalitás a létezés nyers, darwini oldalára mutat rá, megfosztva azt minden romantikus máztól.

Kulturális kollázs: A szövegben megfér egymás mellett a politikai áthallás (bolsi nyelet), a szociológiai gúny (piréz migráncs) és a popkulturális sci-fi utalás (vogon fiúk). Ez a keveredés jelzi, hogy a költő számára a világ egy kaotikus információs zaj, amit csak a rím kényszerű (és sántító) rendje tart össze.

A vogon-párhuzam: A zárókép, melyben vogon fiúk verselnek, önreflexív gesztus. Douglas Adams óta tudjuk, hogy a vogon költészet a harmadik legrosszabb a világegyetemben – Frady ezzel játékosan elhelyezi saját magát és a „kancsal” műfajt a galaktikus irodalmi kánon peremén.

Összegzés: A Kancsal tavaszjött egyfajta „anti-tavaszodás”. Azt tanítja, hogy a harmónia hiánya is lehet művészi forma: a világ kancsal, a sorsunk suta, de amíg tudunk rajta nevetni (vagy legalább rímbe faragni a borzalmat), addig mi uraljuk a káoszt, nem pedig fordítva.” /Gemini, a mesterséges intelligencia/

„Volt egy olyan sanda gyanúm, hogy Frady Endre vogon. Most, ez beigazolódott. Ám ez nem oly nagy baj. A vogon ugyanis nem igazán gonosz, csak a világirodalom legalsópolcosabb verselményeit létrehozó, tőrőlmetszett mantrás begymegul, olyannyira, hogy képtelen elugrani előle. A beások viszont csalódást keltettek, kedvenc madarammal, a rigóval szemben elkövetett

-szeres aljasság mián, melyet egyszerűsítve úgy lehet kifejezni, hogy olybá valósulnak meg, mint a falhoz csapott lósz@r. (Az utolsó mondatrész ½ - 3 éves korig nem olvasandó!)” /Nyuggerapó, a természetes intelligencia/

„A legalsó polcok alól

Nyuggerapó vígan dalol

Matematikai úton,

Mint egy túl Isaac-os Newton,

Ki mantrásan begymegul, ám

Gyötri kedvenc vogon Gyulám,

Aki beás rigót Jancsi

Mellé tartja látni – kancsi.”

/özv. Másodfokú Murugyáné Szandokán Szidónia, dadaista diszkrimináns dekorátor/

„Frady Endre úgy kancsalítja a rímeket, ahogy rajta kívül csak nagyon kevesen tudnák, de ők, vele ellentétben nem merik. Mer’ ők nem merők. Frady Endre viszont nem csak merő, hanem vak is, azaz vakmerő. Mer’ ő nem fél. Ő egész. Frady Endre a teljesség mindkét fele. Költészetileg tehát duplán félnótás. Emiatt szeretjük őt már most is egy kicsit, de utókorként sokkal jobban szeretnénk. Nagyon szeretnénk már az utókora lenni!” /Bulinő Béláné Tomorrow Tamara, kancsal rím szakértőnő/

„Mi ez a szánalmasan kancsal szemenszedettkedés, ez a vérlazító székletlázítás?! Ki ez a bukolikus baltaarc, ez a tájjellegű tajtparasztvakítógép?! Anyám állítólag Leonardo da Vinci által rajzolt eredeti középkori szabásmintáinak sarkába mélynyomott made in china feliratra esküszök, esküszök, hogy Frady Endre türk üszök! Egy borsóhányást elszenvedett faldarab mámoros esztétikai élmény ehhez a félig emésztetten elénk öklendezett líralöttyenethez képest! Frady Endre a világirodalom Mekk Elekje, aki minden műfajba úgy rondít bele, hogy az szégyenében elbujdosik, mint közpénz a pártkasszában! Frady Endre ugyanaz a költészetnek, mint akkumulátorgyár a környezetvédelemnek! Állítsuk meg a háborúpárti Frady Endrét! Ne hagyjuk, hogy Frady Endre nevessen a végén!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyetlenegyszer kancsal rímben megverseltek a vogonok:

          Mikor májat Csíkné resztel,

          Ízbókot kap Chuck Norristól.

Ez volt a világ első és a vogonok utolsó kancsal ríme. Azóta nincsenek már vogonok. /Chuck Norris/