Fejtett babfőzelék főtt tojással

Babot kínáltak, mely fejtett,

Rábólintásom volt fej tett.

Babban kettő tojás úszott,

Foglyul ejtve, mint víg túsz ott.

Hullámhab, mit tavon komp ás,

Főzeléklátvány oly pompás.

Bel tesz becset, míg kül a csínt,

Midőn két tojásszem kacsint.

Zamata zúz, mint a dízel,

Érződik, hogy főtt a víz el,

Nem híg a táp, hanem sűrű,

Tágul tőle gyomorgyűrű.

Ettől lesz a hasunk vastag,

Egy kockányi erős has tag,

Amely testre gyúrnak palik.

Aki magyar, ilyet falik!

„Nagyon örvendünk, kedves költő úr, hogy megelégedésére szolgált hétfői szerény ebédkínálatunk szolid gyöngyszeme! Reméljük, hogy a bősz szelek csak az utcán bántották, amíg jóllakottan visszafelé battyogott a munkahelyére, később már nem! Egészségére!” /Retró 2 Rezső, konyhafőnök/

„Fejtett bab?! Én már nem fejthetem meg evés közben?! Ki fejtette meg?! Neveket akarok! Lesz itt nemulass!” /Csávás Kálmán babnagy, az Agytornász Babfőzelékkel Szelesítő Urbánus Rendészeti Dandár (ABSZURD) bélgázszerelő hadtápfőnöke//

„Fünf koma acht, mondanám rossz némettschéggel, hogy hármas alá. Másfelől kiváló illusztráció a Wikipedia "az vagy, amit megeszel" szócikkéhez. Egészségedre, Költő Úr!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Lenni űberrossz némettschég! Donnerwetter Krucifix! Anschluss! Blitzkrieg! Vatermörder! Bőzendorfer! Ótannenbaum! Gelbekarte! Nein!!!” /Herr Bieder-Meier Kopfball, germán gördülőcsapágy gurtnizó gőzgépkezelő/

„5.8 ≈ 3/, humán úr, 5.8 ≈ 3/ ?!?!?! Magának nem a némettschége rossz, hanem a szeme se áll jól! Mondjuk két ilyen vizenyős gülügömb kinek állna jól? Maximum a Süsünek! Sok szódával és lepkezsírcsipával!” /Tompika Tádé, tokmányarcú tárgyilagotlan tutimondó/

„T. Költő úr! F. Péter védelmében és az Ön porig alázásának érdekében elmondom, hogy a tízes skálán adott fünf komma acht, azaz öt egész nyolc, az iskolai ötös skálán 5.8/10x5=2.9, azaz valóban hármas alá! Szóval zwei komma null, azaz üljön le, egyes! Der gekochte Bohneneintopf ist zehn Punkte null, also eine fünf!” /Dr. Prof. Debil-Habil Joseph Kiss/

„Kérdés: Mi lesz Süsüből, ha megfőzik? ... Zöldbábfőzelék! ... a főtt tojást meghagyjuk más kommentelőknek; hadd csámcsogjanak rajta! Egészségükre!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas főzelékfaló/

„Ó, ha doktor Ház úr lehetnék,

S rám törne a zöld báb ehetnék,

Rohammentő értem robogna-aaa,

S nyugiszurit kapnék karomba-aaa…”

/Süsü, a híres egyfejű sárkány/

„A recept is menne versben? Kíváncsi lennék, hogy milyen titkos összetevő ihletett meg ennyire...” /M. András, a költő legállandóbb és legreceptorosabb kommentelője/

„eM úr, ha szól a Konyhafőni,

Feltesszük a babot főni,

Félóra múlva lesz puha,

Míg átizzad rajtunk ruha.

Készül rántás, pirul hagyma,

Íncsiklandó eme zagy ma,

Főleg azzal, ami rávall:

Tejföllel és paprikával.

Só, bors cukor, némi ecet,

Petrezselyem (s nem úsz’ be cet

Jónást enni, ki ó-lelkész),

S forró víz fő lassan el. Kész!”

/Retró 2 Remulád, főszakács/

„A jó babfőzelék titka, hogy legyen rengeteg! Sok hagymával!” /Bud Spencer és Terence Hill/

„Mi ez a babszagú száj-karate, és a széllelbélelt ultragáz?! Ha egy étel alapú versskálán egy remekmű által okozott katarzis rántott bécsi szelet lenne vajas újkrumplival és uborkasalátával, akkor Frady Endre förmedvénye egy tanyasi disznó által emésztetlenül visszahányt dögkúti romlott moslék lenne hasmenéses médiacelebek által megtrágyázva! Szegény anyám anno ennél jóval kevésbé rettenetes versek olvastán kapott kétoldali sikítófrászt és szorult rá Dr. Traktor Teréz pszichémérnöknő személyiségújjáépítő szemesztereire és herdálta el a nyugdíját nyugiszurikra! Frady Endre rögvest hagyja abba s fulladjon bele sok forró babba! Jézusmárjaszentjózsef már én is rímelek! Ááááááááááá!!!” /Puszér Róbert, kritikus/

„Egy-másfél tonna fejtett babfőzelék jóízű bekanalazása után leülök az anyaföldre, majd nagy nyomással előállítom és feltöltöm Texas gáztárolóit.” /Chuck Norris/

Izomember

Hájam nincsen, izmom vastag,
Kocka rajtam minden has-tag,
Egyre bicebb mindkét cepszem,
Sz még szinc dopping bennem cepp szem!

Hajam nincsen, headem az skin,
Irigyeim gyötri gaz kín.
Arcélem dísze az áll is,
Szép vagyok, sőt kolosszális.

Felfejelem s száll a Dízel,
Bikanyakam sosem híz’ el.
Íjként feszül konkáv tokám,
S követőim száma sok ám!

Erős vagyok, mint a barom,
Fatörzs méretű a karom,
S alig fér fel rám a Facebook…
Énrám nem a józan ész buk’!

(lájktánc!)

„No, akkor ezek szerint mégsem volt tajtrészeg a sínkrampácsoló Lajoska szaki, amikor levegőben ugráló Dízel mozdonyokat látott a külső tolatóvágányok fölött! Ha nyolc napon belül felépül abból, amit ezért a sztorijáért a brigádtól kapott, akkor vissza is veszem az állásába! Ha csak nyolc napon túl, akkor viszont minket elvisznek…” /Tárcsa Tibor, állomásfőnök/

Semmilyen izomember sem dekázhatna velem fejjel, mert egyrészt én vagyok az izomember, másrészt törném darabokba a nyakát, mint Fekete Pákó a magyar nyelvet!” /Vin Diesel, izomszínész/

„Kocsog!” /Fekete Pákó, afrikai zajceleb/

„Ez a mű olyan, mint egy jó edzés: az agyam, és minden tagom ugyanúgy zsibbad utána...” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„100% sztereotip szteroidtartalmú
Macsóhímzett macsóhimnusz
Multikulti újbeszél szószban
Páratlan párosrímeken tálalva”
/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Szabadverselünk, humán úr, szabadverselgetünk?! Lázongunk a kötöttségek ellen, miközben Putyin és Erdogan elvtársak épp ránk vetették vigyázó szemeiket?! Multikulti újbeszéllel és brüsszelita duplagondollal hergeljük a világ proletárjait?! Hol élünk, 1984-ben?! He?! Na, gyorsan feszítse fel a pofonládát, húzza ki a gyufát és kezdjen el kesztyűben dudálni! MOST!!!” /Csávás Kálmán ökölnagy, a Renegát Okostojásokat Sötét Sikátorokban Eltángáló Bizottmány (ROSSEB) tótumfaktuma/

„Köszi, pókhasú költőcske a rólam szóló verset! Ideje volt már, hogy bevonuljak az irodalomba is! A személyi edzőm ugyan valami Iróniát emleget, de bárhogy töröm a fejem, nem ismerek ilyen nevű nőt…” /Muszkli Mihály, izomember és gyúrópad díler/

„Misi, hát letagadsz?! Mindjárt akkorát kapsz a nagy arcodra, hogy a fal csak azért nem adja a másikat, mert veled együtt szakad át az út túloldalára, te tapló! Olyan apró darabokra téplek, hogy egyenest vihetnek is a szóróparcellába!” /Ironwoman Irónia, vagongyári rakodómunkásnő/

„Jól érzem, hogy amióta ez az iromány megjelent, a horpadtmellű átlagemberek sunyin összeröhögnek a hátam mögött?!” /Pumped Gabó, izomceleb/

„Á, nem, Gabó, egyáltalán nem! Nyugodj meg és fussál csak edzeni! Szia! Na, elment? Háháháháháháháháháhá!!!” /Középérték Kenéz, horpadtmellű átlagember/

„Fiatalabb koromban magam is izomember voltam, amikor négy púpozott és három csapott bilivel tartottam az ülve nyomás országos csúcsát, így szívesen elolvastam volna ezt a verset, ám a pánikszerű iratmegsemmisítés közben véletlenül ez is a terhelő dokumentumok közé került.” /Mélyzseb Menyő, újra nem választott kerületi polgármester és parkolási maffiózó/

„Ó, anyám, miért nem szültél olyan génekkel, hogy rólam szóljon ez a vers?! Akkor utánam rohannának a nők, nem pedig előlem! (…) Ja, már adásban vagyok?! Nos, akkor: Mi ez a renyhe rímokádék, mi ez az öntetszelgő szellemi ganajtúrás?! Már megint tömegpusztít a szokásos Frady recept: Végy egy senkit nem érdeklő témát, taposs rá, gyalázd meg tehetségtelenséggel, löttyints rá pár liternyi celebnyálat és már tálalható is a vállalhatatlan és fogyaszthatatlan semmi! Izomagyúak ököllel is üthetik a képernyőiken megjelenő lájk gombokat, ha már szétmorzsolódott a vasmarkukban az egér!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nekem hetekig satnyító tablettákon kéne élnem, hogy csak ennyire legyek kigyúrt, mint ezek a túlfújt izomfiúk. Egyszer a tekintetemmel kidöftem az egyiknek a bicepszét és úgy lőtt ki, mint a lufi. Csak a Hold állította meg.” /Chuck Norris/