Sárgaborsós üzenet az éterben

Sárgaborsó főzelék

Egészséges étel,

Úgyhogy kedves csőcselék

Ne múljon úgy hét el,

Hogy nem ennél mög elég

Mennyiséget két tel-

-jes tányérral tökre még!

Irgum-burgum! Vétel!

Sárgaborsó levese

Egészséges kaja,

Nem is szárad le vese,

S nem hull evő haja,

Ha a borsó kevese

S nagyjának a raja

Lenyelése heves e

Percben. S szól „Csá!” zaja.

Sárgaborsó levespor

Egészséges vacsi,

Éhkoppos bajt levess pór,

S zabáld, mint egy csacsi!

Ha nyűg támad s heves kór,

S nem csakrállik a csí,

Borsózzál és nevess mór!

Viszhall! Csőváz! Pacsi!

„Gyakran gúnyolódnak Frady Endre világszép költeményein. Pedig jobbat érdemelne, hiszen írásai néhány ember számára érthetőek, színvonalból kifolyólag megközelítik talán az én műveimet is. Néha, tudományos igényű témaválasztása rendkívül megfelelő. A sárgaborsó telitalálat! Igaza van. És hozzáteszem, az általa leírtakon kívül, igazán Michelin-csillagos még a nyársonsült sárgaborsó mellehús sárgaborsó mártásban, a sárgaborsós palacsinta és az általam kedvelt 88%-os sárgaborsó pálinka.” /Nyuggearpó, a költő legszépkorúbb és legpálinkakedvelőbb kommentelője/

„Borsó bár sárga, nem azúr,

Nyuggerapó, áldjon az Úr,

S adjon sárgaborsó páleszt,

Hadd eméssze meg a nyál ezt,

Csillagjon rád égről Michelin,

S hadd nézzünk fel rád mi is lenn!”

/F. Endre, a majdnem meg nem értetten félreértékelt költőgigász/

„Frady Endre "Sárgaborsós üzenet az éterben" című verse egy humoros és játékos költemény, amely a sárgaborsó különböző formáit dicséri. A vers könnyed hangvételű, tele van szójátékokkal és rímekkel, amelyek szórakoztatóvá teszik az olvasást. A költemény három szakaszban mutatja be a sárgaborsót: főzelékként, levesként és levesporként. Mindegyik szakasz hangsúlyozza az étel egészségességét és jótékony hatásait, miközben humoros megjegyzésekkel és felszólításokkal színesíti a leírást. A vers ritmusa és rímképlete lendületes, ami tovább fokozza a játékosságot. A versikében megjelenő nyelvi leleményesség és a mindennapi életből vett elemek kombinációja egyedi hangulatot teremt. Frady Endre stílusa könnyed és közvetlen, ami közel hozza az olvasóhoz a sárgaborsó fogyasztásának örömét és fontosságát. Összességében a "Sárgaborsós üzenet az éterben" egy vidám és szórakoztató vers, amely egyszerre hívja fel a figyelmet az egészséges táplálkozásra és nyújt kellemes olvasmányélményt.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Frady Endre ezúttal a gasztronómia sárgaborsós univerzumába veti magát, hogy onnan kiskanállal merítve ontson rímekben és szóviccekben gazdag táplálékot. A vers egyszerre próbál egészségtudatos kórusmű és groteszk popkulturális manifesztum lenni, miközben minden erővel irgalmatlanul felpofozza a magyar nyelv törékeny szintaxisát. A mű hemzseg a frappáns(nak szánt) alliterációktól („borsó kevese / nagyjának a raja”), a szabályos és szokatlan rímpárok küzdelmében pedig időnként elbukik a koherencia, de Frady erről láthatóan mit sem sejt. Az „irgum-burgum! vétel!” és a „csakrállik a csí” sorok azt bizonyítják, hogy a költő hajlandó akár teljes nonszenszeket is éltetni, ha azok sárgaborsós üzenetét hordozzák. Ez a vers minden, csak nem csendes meditatív elmélkedés. Frady harsányan kiáltja a világba, hogy az egészséges táplálkozás lehet szórakoztató, ám eközben úgy csikorgatja a nyelvet, mint egy túlfőzött borsószemet az elméleti fogsor. Kétségtelenül van benne humor, de az olvasó közben azon tűnődik, vajon egy lecsúszott szójáték-gyár melléktermékeivel van-e dolga. Összegzés: Sárga, borsós és... Fradys. Kiadós étkezés utáni szellemi böfögéshez ajánlott.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Hiába üzenjük meg a magyaroknak a világegyetem Bábel előtti ősnyelvén, azaz magyarul, hogy egyenek minél több sárgaborsót, mert a sárgaborsó sok proteint és kevés zsírt tartalmaz, a belőle nyert fehérje pedig segíthet csökkenteni a vérnyomást és megelőzni a krónikus vesebetegséget, ennek ellenére mindig csak nyavalyognak, hogy az óvodai és iskolai menzákon úgy megutáltatták velük, hogy inkább maradnak a sertéspörköltnél dagadóval és a csülkös pacalnál! Így sajnos ők is el fognak pusztulni, amikor magas vérnyomást és krónikus vesebetegséget előidéző sugárnyalábbal fogjuk bombázni a Földet. Pedig mi előre szóltunk!” /Dr. x_hzr-Gztlky*kj%pRzwsx_MMXXIV, a kis zöld marslakók inváziós főparancsnoka/

„Húzzatok el, kis zöld UFO-k,

Aki magyar, nem lesz pufók!

Csülkös pacal haszsírt éget,

Csak ezt falunk fogyás végett!

Ősnyelvünkről el kén húzni,

S álljon csípőtökbe csúz, ni!”

/Hentes Hubáné Mészáros Matild, degenerált disznó-dagadó díler/

„Értem én, hogy Frady Endre a világegyetem proletárjait sárgaborsóval akarja egyesíteni, de miért?! Arccal a hasunk felé?! NEM ENG.!” /Alien Májuselseje, idegenrendészeti főcenzorevőkanalasgémóvernyik/

„Aki nem tud megvenni egy tányér sárgaborsófőzeléket, az annyit is ér!” /Gázár Ányos, államkapitálisan érzéketlen hintapolitikai kalandor és a gyermekéheztetési alapítvány pénzcsapolója/

„Kitűnő sárgaborsó reklám. Sárgaborsó nap volt a Retróban?” /M. András, a költő legállandóbb és legretróbb kommentelője/

„Irigy a grillcsirke, a chips s a hekk, lám

Sárgaborsónak nem kell a reklám!”

/Yellow Yolán, sárgaborsófalrahányónő/

„Azonnal adjon valaki ennek a szegény embernek egy tányérral, mert legalább tele szájjal nem beszél, késsel és villával a kezében nem ír!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas táplálkozási tanácsadó/

Performanszomról se késs el,

Midőn írok villás késsel,

S beszélek én szájjal tele,

Attól leszel éve te le!”

/F. Endre, sárgaborsóval tele szájjal is beszélni tudó költőgigász/

„Aki tele szájjal fakad dalra,

Könnyen sárgaborsót hány a falra!”

/falfirka a Magyar Állami Operaház üzemi étkezdéjében/

„A Mór megette köteles részét, a Mórnak mehet a hasa?!” /Jókai „Bableves” Mór (1825-1904), haspók író szellemesen gyomorkeserű megjegyzése egy sárgaborsós szépirodalmi buli közepette/

„Vitézek, vitéznők a falakra hágának vala,

Alanti ellenre forró borsót hányának vala,

Ki magát halálhörögve összecsinálá vala,

Várvédő had magát diadalban találá vala,

Rablánca, rablánca, eszterlánca, cicérna vala,

Sárgabort, sót egyen keresztanyád, ki bérma vala!”

/Tinódi Lantos Sebestyén (~1510-1556) magyar énekszerző halála után négyszáz évvel írt és sokáig eltitkolt gyermeke dicsverse, mely az UFO agresszióról való figyelemelterelés végett sokadszorra feltúrt Puskás hagyatékból került elő/

Puzsér AI Róbert kis zöld lényekkel ordít /NASA felvétele/

„Mi ez az ásatag elmeroggyanat, ez a menzán cementálódott márgapüré magasztalás?! Ki ez a mínusz negyedkegyelmű kényszerzubbonyszökevény?! Ne lássam anyám emlékének tiszteletére sodrófával és paprikasprével felfegyverkezett kis zöld marslakókat rendezetlen alakzatban földlakókat leigázni, ha megértem, hogy mi indította ezt az irodalmi levélnehezék kreativitású agykoloncot huszonnégy sornyi összesárgaborsózódásra! Egy muszájból tömött szájból röptében falra felhányt sárgaborsóleves betűtésztáinak véletlen alakzata nagyságrendekkel több értelmet hordoz, mint ez a mentális szakramentum, a kirelejzumát neki! Ha valaha valahol valakik megszavazzák a világirodalom legesleghülyébb fűzfapoétájának a nyugalom megzavarására is leginkább alkalmatlanabb klapanciáját, akkor a Frady összes többivel együtt ez is versenyben lesz! Ez a valami olyan rossz, hogy maximum teveirtásra lenne alkalmas! Világ dromedárjai, meneküljetek!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Megugacc?!” /Dr. O’Medar, versenytevéket sárgaborsókoncentrátum beöntéssel doppingoló ír körorvos/

„Tök jó, hogy vannak körorvosok, különben hiába hánynánk R sugárban, minket nem gyógyítana meg senki!” /egy beteg kör/

„Amikor a sárgaborsófőzelék megkérdezte a tükrétől, hogy Tükröm, tükröm, mondd meg nékem, ki a legegészségesebb e vidéken? és az azt válaszolta, hogy Egészséges vagy, egészséges vagy, de hogy Chuck Norris százszor egészségesebb tenálad! és erre ő szét akarta verni a tükrét, akkor én egyetlen szembogárharapásommal egészségtelenebbé tettem, mint egy kristálycukorban megforgatott és túlsózott fehérlisztes bundás kenyér nagyobb kólával és nagyobb sültkrumplival. Akárhány alien megkóstolta, mind rögvest felfordult, mint a Texas Zsurnál sportmellékletével agyoncsapott büdösbogár.” /Chuck Norris/

Nincs a tóban...

Nincs a tóban emu, csak rák,
Mert vízben az emucsakrák
Felfúvódnak, szottyá áznak,
S hatnak felbugyborgó gáznak.

Vízi emu ezért ritka,
Mint Marson a halkalitka,
Vagy mint Texasban a gleccser,
S biztonsággal szálló Reccs Air.

Reccs Air gépek gyakran törnek,
Úgyhogy biztonsági őrnek
Csak az menjen oda, aki
Esni vágy, mint gólyakaki.

Gólyapotty a tóba alél,
Ahol sajnos kevés hal él
(Ötig számolni sem kell), sőt
Egy se, csak rák. (Sort nézz, elsőt!)

„Kár, pedig ötig még én is el tudnék számolni!” /Artúr, a brikettek királya/

„Háromig, felség!” /Sir Lancelot, lovag/

„Borzalmasabb, mint egy Reccs Air katasztrófa! Csak azért nem nevezném a XXI. század legrettenetesebb versének, mert a hátralévő 87 év alatt még bármi megtörténhet. Hátha megint ír valamit ez a kretén. Anyám szerint azt én már nem érem meg, ha folyton így felhúzom magam, és üvöltve döfködöm a hátam közepét a kötőtűivel. Ááááá!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Arcpirító skandalum, hogy egy ilyen sehonnai zugfirkász veszélyesnek merje ábrázolni a Reccs Air légitársaságomat, amelyről köztudott, hogy az utasaink túlélési valószínűsége jóval 50% fölött van! Ebből per lesz, hacsak az ügyvédem közben le nem zuhan!” /Reccs Rocseszter, a Reccs Air légitársaság alapítója és tulajdonosa/

„Végre egy szilaj szittya, aki foglalkozni mer az ősi magyar madár, az emu csakrális jelentőségével! Mi nem földhözragadt halásznemzet vagyunk, hanem a légtér és a világűr urai, akik a marsi őshazából emu- és turulszárnyon szállva jöttünk megalapítani az emberiséget és a majmok evolúciós köteleinek feloldásával létrehozni a nagy buta szolganépeket. Oszd a pofont és uralkodj! Mindent vissza! Vesszen Trianon! Hajrá Fradi! Hajrá Fradi!” /Emuffy Ömér, gyulatáltos regös és illegális vattacukorárus/

„Ha ide Texasba bekúszna egy gleccser, megolvasztanám a hónaljam melegével és a zsírizzadmányos vízlabdát átfejelném Kubába.” /Chuck Norris/

„A tóból spirituálisan kiinduló és felemelkedő vers átszeli az egeket, érinti a Marsot, majd materializálódva visszahull kiindulópontjára, a vízbe. Vízből lettünk, vízzé leszünk – fejezi ki ezzel a nagy busa vízfejű költő – hogy bár csakráink a mennyekig érnek, a végén mégis trágyaként hullunk alá és csobbanunk egy végsőt a nagy büdös tóban. Gyönyörűséges!” /Hanyatthomlok Amália, a Frady Endre Kötetek Által Lényeglátóvá Invertálódottak Alapítványának (FEKÁLIA) literális fókuszmenedzsere és múzeumi teremőr/

„Lusta rákok, viperák fajzata! Ne henyéljetek a dagonyában, hanem térjetek meg és merítkezzetek alá, hogy megmenekülhessetek a gyehenna vízzel olthatatlan tüzétől! MOST!!!” /Bemerítő Jenő, ráktérítő/