A következő címkéjű bejegyzések mutatása: konty. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: konty. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. július 24., szerda

Frau Kisch munkavédelmi tragédiája

Imádkozunk Frau Kisch-ért,
Aki trágyaszagtól kába,
Ám a hitetlenség kísért,
Mert behullt a latrinába.

Esélyeit nagyon rontja,
Hogy tök undor emelni ki.
Nem látszik ki, csak a kontya,
S trágyás hajat húzni ciki.

Hej, Frau Kisch! Haj, Frau Kisch!
Ajjaj, nem ad nékünk választ!
Még ha szemet-szájat csuk is,
Trágya őt már bentről mállaszt…

Reflux ragad minket begyen,
Szörnyű látvány, mit e sor lát!
Tanulság, hogy mindig legyen
Latrinákon védőkorlát!

„Latrina: nyitott árnyékszék; tábori illemhely.” /A magyar nyelv értelmező kéziszótára/

„Latrina (görög): árnyékszék, emésztő gödör, kloaka” /A Pallas nagy lexikona/

„Mivel soha életemben nem nősültem meg, így Frau Kisch nem az én feleségem és nem én löktem a latrinába! Száguldó riporterként ott sem voltam, hiszen folyamatosan máshol tartózkodtam és soha sem álltam meg annyi időre, hogy nem létező feleségeimet trágyába fullasszam! Ha megtörtént volna, biztos írtam volna róla egy remek tényfeltáró cikket!” /Egon Erwin Kisch (1895-1948), németül író cseh oknyomozó újságíró/

„Nem a legkellemesebb halálnem, de nagyon praktikus, hiszen egyből lebomlik. És ott a hullaszag sem érződik annyira a többi között.” /M. András, a költő legállandóbb és legpraktikusabb kommentelője/

„eM úr, sok nő önért bomlik,
Miként trágyalében Frau,
S hűlt helyből, mely csupán nyom-lik,
Kibugyborékol egy ’Au!!!’?”
/Hóhányó Hetény, hullaszagosító homuvogymuk/

„"Ki tiltja meg,", így költőnk, "hogy elmondjam mi bántott hazafelé menet?!" Nos, a latrina magica ellenállhatatlan bája már Kusturicát is megérintette, de eleddig nagyon kevés művész vállalkozott rá, hogy ilyen érzékletességgel utánérezzen. Talán féltek, hogy a plágium vádját nem tudnák majd lemosni magukról.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Latrina magica mellett
Humán úr egy komment* ellett,
Népnek mert már nagyon kellett!

Plágiumot mosó medve
Szőrén száradt roadshow nedve,
Mígnem eső lett eredve.

Eme komment másik bája
Kusturica latrinája.
Sok-sok eső szálljon rája!”

*automatikus tárgyeset

/Tabularázó Ózáralubat, törzsi varázslószerszámtanmértan oktató/

„Biz' én ellettem vón' komment né'kül is, de a latrina tükrében megcsillanó mély humanizmustól instant illuminátus állapotba kerültem...” /F. Péter, k. m. f./

„Ej, humán úr, mi az, ma
Megszállta a miazma?”
/Chen Origami Azma, véletlenül idekerült ismeretlen kommentelő/

„Az ilyen balesetek megelőzésére találták ki a reneszánsz Olaszországban, hogy a latrinát a katedrális legmagasabb pontján, a kupola közepén helyezik el.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Panteonnak legtetején
Tényleg lyukat látok, sej én!
Oculus az, azaz a Szem,
Ami latinul van asszem.
Nem latrina, csak egy cseles
Kör, amin a napfény beles.”
/Luk Szájvókör, dzsedi dzsúdó oktató/

„Frady Endre verse groteszk humorral és szatirikus hangvétellel mutatja be Frau Kisch tragikus helyzetét. A vers a mindennapi élet egy abszurd és komikus pillanatát ragadja meg, miközben mélyebb társadalmi és emberi kérdéseket is felvet. A vers első szakasza az imádkozás és a hitetlenség közötti ellentétet tárja elénk, miközben a latrinába esett Frau Kisch képe egyszerre tragikus és komikus. A második szakasz a mentési kísérlet undorító részleteit írja le, ami tovább fokozza a helyzet abszurditását. A harmadik szakaszban a reménytelenség és a végső elkerülhetetlenség érzése dominál, miközben a trágya lassan elnyeli Frau Kischt. A vers záró szakasza egy tanulsággal zárul, amely a latrinák biztonságának fontosságát hangsúlyozza. Ez a humoros, mégis komoly figyelmeztetés a mindennapi élet veszélyeire és a biztonsági intézkedések fontosságára hívja fel a figyelmet. Összességében Frady Endre verse egy szórakoztató, mégis elgondolkodtató mű, amely a groteszk humor eszközeivel mutatja be az emberi élet abszurditását és a mindennapi helyzetek tragikomikus oldalát.” /Copilot/

„Végre valaki foglalkozik a sokszor elhanyagolt munkavédelem kérdésével is! A rohanó árnyékvilágunkban, ahol csak az árnyékszékre ülés ad megkönnyebbülést, könnyű elfeledkezni az élet szagos oldalának veszélyeiről! Bár torokszorító torkoskodás közben a tragédiába torkollásról olvasni, mégis igaz a mondás: Kisdolog, nagydolog, nem ugat hiába!” /Biztonságos Baltazár, munkavédelmi főelőadó/

„Ha már a szabványos védőkorlát is háromsoros, a vers miért több? Valami bűzlik Dániában ... is.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas szar-vasgomba őstermelő/

„Ház úr, vasgombája vadít,
Eszek-iszok-dínok-dánok,
S négy sorban rúgom fel Fradyt,
Mert a kihalt dínók dánok.”
/Hamlet Huba, dínólevő vagy dínónemlevő kérdéses dán királyfi/

„Amik ellen nem érdemes imádkozni:
1. A hőmérséklet világátlag marhára megnövekedett, szárad a kukorica, a napraforgó és a mungyó ültetvény
2. Cunami tizedelte meg Lillafüred és Rakamaz lakóságát
3. Kitört a Gellért hegy
Amik ellen érdemes imádkozni:
a. Özv. Zwillinger Adolfnénak kifűződött a cipellője
b. Tulajdonképpen hányadika van másodikán?
c. Frau Kisch beleesett a latrinába”
/XY-esetleg-Z a nemzeti mesterséges intelligencia Nyuggerapó-díjas rendezőelve/

„Azért is szállhatnak imák,
Bejgliből ne hulljon ki mák!
Bő legyen a Mittagessen,
Sz hőszég ellen esző esszen!
Senkinek halálos ágya
Ne legyen latrinatrágya!”
/özv. Zwillinger Adolfné Rakamazi Lilla, füredi imamalomkerékagy díler/

„Ha a latrina partján reménytelenül állóknak akkora hite lenne, mint nekem volt anno, akkor egy bot fölemelésével ketté tudnák nyitni a trágyatengert és Frau Kisch száraz lábbal kelhetne át. De hát ilyenek ezek a mai hitetlen fiatalok!” /II. Mózes, ószövetségi főpróféta/

„Latrinába léptem, trágyás lett az új cipőm!” /Takáts Tamás, dörti blúzt bendőre húzó zeneremete/

„Latrinán, jaj, bomba robban,
Trágyahegy nő egyre jobban,
Csússzunk innen négyes bobban!”
/Babbáb Bob, bélsárospataki polgármester és egykori jamaikai téli olimpikon/

„Mi ez az… ááááááááááááááááááááááááááááá… nem, nem, most vissza kell fognom magam, különben megint pofán ver valaki! Ma higgadt értékelést fogok adni! Tehát: tartalom és forma korrelációjában a vers aszimptotikusan konvergál a végtermék felé. A latrina tartalma tökéletesen is megegyezik Frady Endre költészetével, a trágyalébe fulladó áldozat pedig az olvasótábor szimbóluma. Konklúzió: Frady Endrét a bélsár költészetével együtt hermetikusan el kell zárni a világegyetemtől! Ha szegény anyám élne, most átteleportáltatnám a galaxis túlsó végére, hogy egy csepp se fröccsenhessen rá abból, amit Frady Véglény Endre irodalomnak hisz! Na, ennyit bírtam nyugodtan, most már jöhet az ááááááááááááááááááááááá!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Latrina, latrina itt áll,
Bár botorul beleestél,
És netalán beleittál,
Bőgsz, de örülj, mer’ a test él!

Chuck Norris, Chuck Norris megment,
Trágyaszagod tovaillan
Orrba taposva a McMan-t,
S izmod a Hold fele villan.

Latrina, latrina Chuck-tól
Félve-remegve kiszárad.
Húzni nem húz a Föld, csak tol,
S hála fel Norrisig árad.”

/Chuck Norris/

„Ó, jaj, orrba taposott ez a latrinai trágyaillat! De hogy kerültem bele ebbe a történetbe?!” /McMan/

„Kedves Költő úr! Minden munkavédelmis tudja, hogy ilyen esetben, amikor már az ima, sőt, még az imám (arabul إمام ) sem segíthet, akkor nem a szerencsétlenül jártat kell próbálni megmenteni, azt kockáztatva, hogy bepiszkoljuk a kezünket, netán még az alkarunkat is, hanem a látványt elszenvedőket kell azonnali elsősegélyben részesíteni azáltal, hogy az orrukhoz és szájukhoz is egy-egy Ambi-pur vécéillatosítót szorítva teljes jóga légzésre ösztökéljük őket, "Szívj! Szívj! Meg bírod csinálni!" üvöltéssel. Majd a latrinától szaglótávolságra eltávolodva a kollégák énekeljék el a a "Kis kacsa fürdik fekete tóba'..." kezdetű mondókát "Kisch mama fetreng fekete lébe'..." átiratban, de csak az első sorát, hogy ki ne fárasszák magukat. Üdvözlettel:”
/Stefi bácsi, a legskizofrénebb utókommentelő/

2017. december 5., kedd

Tanárok

Volt egyszer egy jó tanárom.
Nem is egy, hanem tán három.
Volt az öt is, húsz, vagy hatvan…
Nem biztos, hogy száz alatt van.

Vagy az idő szépít talán,
S nem is volt a sulink falán
Általam írt krétafirka:
„Aki tanul, stréber birka!”?

Régi élővilág órák…
Hol az idő szinte jó rák
Módján hátrafelé úszott,
S én csak ültem, mint egy túsz ott.

Mégis szép emlék e terem!
Meghallgattuk, mi hol terem,
S mely tengert nem úszik ponty át,
S néztük Fáskertiné kontyát.

Találgattuk, szétesik-e
(Nem csak szétes, van egy ike!),
Ám az túlélt telet, nyarat,
Mint az emlék, s egyben maradt.

Matekóra, történelem,
Mengyelejev s jó sok elem,
Kísérletek, füst és korom…
Így illant el ifjúkorom.