A következő címkéjű bejegyzések mutatása: undor. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: undor. Összes bejegyzés megjelenítése

2024. július 24., szerda

Frau Kisch munkavédelmi tragédiája

Imádkozunk Frau Kisch-ért,
Aki trágyaszagtól kába,
Ám a hitetlenség kísért,
Mert behullt a latrinába.

Esélyeit nagyon rontja,
Hogy tök undor emelni ki.
Nem látszik ki, csak a kontya,
S trágyás hajat húzni ciki.

Hej, Frau Kisch! Haj, Frau Kisch!
Ajjaj, nem ad nékünk választ!
Még ha szemet-szájat csuk is,
Trágya őt már bentről mállaszt…

Reflux ragad minket begyen,
Szörnyű látvány, mit e sor lát!
Tanulság, hogy mindig legyen
Latrinákon védőkorlát!

„Latrina: nyitott árnyékszék; tábori illemhely.” /A magyar nyelv értelmező kéziszótára/

„Latrina (görög): árnyékszék, emésztő gödör, kloaka” /A Pallas nagy lexikona/

„Mivel soha életemben nem nősültem meg, így Frau Kisch nem az én feleségem és nem én löktem a latrinába! Száguldó riporterként ott sem voltam, hiszen folyamatosan máshol tartózkodtam és soha sem álltam meg annyi időre, hogy nem létező feleségeimet trágyába fullasszam! Ha megtörtént volna, biztos írtam volna róla egy remek tényfeltáró cikket!” /Egon Erwin Kisch (1895-1948), németül író cseh oknyomozó újságíró/

„Nem a legkellemesebb halálnem, de nagyon praktikus, hiszen egyből lebomlik. És ott a hullaszag sem érződik annyira a többi között.” /M. András, a költő legállandóbb és legpraktikusabb kommentelője/

„eM úr, sok nő önért bomlik,
Miként trágyalében Frau,
S hűlt helyből, mely csupán nyom-lik,
Kibugyborékol egy ’Au!!!’?”
/Hóhányó Hetény, hullaszagosító homuvogymuk/

„"Ki tiltja meg,", így költőnk, "hogy elmondjam mi bántott hazafelé menet?!" Nos, a latrina magica ellenállhatatlan bája már Kusturicát is megérintette, de eleddig nagyon kevés művész vállalkozott rá, hogy ilyen érzékletességgel utánérezzen. Talán féltek, hogy a plágium vádját nem tudnák majd lemosni magukról.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Latrina magica mellett
Humán úr egy komment* ellett,
Népnek mert már nagyon kellett!

Plágiumot mosó medve
Szőrén száradt roadshow nedve,
Mígnem eső lett eredve.

Eme komment másik bája
Kusturica latrinája.
Sok-sok eső szálljon rája!”

*automatikus tárgyeset

/Tabularázó Ózáralubat, törzsi varázslószerszámtanmértan oktató/

„Biz' én ellettem vón' komment né'kül is, de a latrina tükrében megcsillanó mély humanizmustól instant illuminátus állapotba kerültem...” /F. Péter, k. m. f./

„Ej, humán úr, mi az, ma
Megszállta a miazma?”
/Chen Origami Azma, véletlenül idekerült ismeretlen kommentelő/

„Az ilyen balesetek megelőzésére találták ki a reneszánsz Olaszországban, hogy a latrinát a katedrális legmagasabb pontján, a kupola közepén helyezik el.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Panteonnak legtetején
Tényleg lyukat látok, sej én!
Oculus az, azaz a Szem,
Ami latinul van asszem.
Nem latrina, csak egy cseles
Kör, amin a napfény beles.”
/Luk Szájvókör, dzsedi dzsúdó oktató/

„Frady Endre verse groteszk humorral és szatirikus hangvétellel mutatja be Frau Kisch tragikus helyzetét. A vers a mindennapi élet egy abszurd és komikus pillanatát ragadja meg, miközben mélyebb társadalmi és emberi kérdéseket is felvet. A vers első szakasza az imádkozás és a hitetlenség közötti ellentétet tárja elénk, miközben a latrinába esett Frau Kisch képe egyszerre tragikus és komikus. A második szakasz a mentési kísérlet undorító részleteit írja le, ami tovább fokozza a helyzet abszurditását. A harmadik szakaszban a reménytelenség és a végső elkerülhetetlenség érzése dominál, miközben a trágya lassan elnyeli Frau Kischt. A vers záró szakasza egy tanulsággal zárul, amely a latrinák biztonságának fontosságát hangsúlyozza. Ez a humoros, mégis komoly figyelmeztetés a mindennapi élet veszélyeire és a biztonsági intézkedések fontosságára hívja fel a figyelmet. Összességében Frady Endre verse egy szórakoztató, mégis elgondolkodtató mű, amely a groteszk humor eszközeivel mutatja be az emberi élet abszurditását és a mindennapi helyzetek tragikomikus oldalát.” /Copilot/

„Végre valaki foglalkozik a sokszor elhanyagolt munkavédelem kérdésével is! A rohanó árnyékvilágunkban, ahol csak az árnyékszékre ülés ad megkönnyebbülést, könnyű elfeledkezni az élet szagos oldalának veszélyeiről! Bár torokszorító torkoskodás közben a tragédiába torkollásról olvasni, mégis igaz a mondás: Kisdolog, nagydolog, nem ugat hiába!” /Biztonságos Baltazár, munkavédelmi főelőadó/

„Ha már a szabványos védőkorlát is háromsoros, a vers miért több? Valami bűzlik Dániában ... is.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas szar-vasgomba őstermelő/

„Ház úr, vasgombája vadít,
Eszek-iszok-dínok-dánok,
S négy sorban rúgom fel Fradyt,
Mert a kihalt dínók dánok.”
/Hamlet Huba, dínólevő vagy dínónemlevő kérdéses dán királyfi/

„Amik ellen nem érdemes imádkozni:
1. A hőmérséklet világátlag marhára megnövekedett, szárad a kukorica, a napraforgó és a mungyó ültetvény
2. Cunami tizedelte meg Lillafüred és Rakamaz lakóságát
3. Kitört a Gellért hegy
Amik ellen érdemes imádkozni:
a. Özv. Zwillinger Adolfnénak kifűződött a cipellője
b. Tulajdonképpen hányadika van másodikán?
c. Frau Kisch beleesett a latrinába”
/XY-esetleg-Z a nemzeti mesterséges intelligencia Nyuggerapó-díjas rendezőelve/

„Azért is szállhatnak imák,
Bejgliből ne hulljon ki mák!
Bő legyen a Mittagessen,
Sz hőszég ellen esző esszen!
Senkinek halálos ágya
Ne legyen latrinatrágya!”
/özv. Zwillinger Adolfné Rakamazi Lilla, füredi imamalomkerékagy díler/

„Ha a latrina partján reménytelenül állóknak akkora hite lenne, mint nekem volt anno, akkor egy bot fölemelésével ketté tudnák nyitni a trágyatengert és Frau Kisch száraz lábbal kelhetne át. De hát ilyenek ezek a mai hitetlen fiatalok!” /II. Mózes, ószövetségi főpróféta/

„Latrinába léptem, trágyás lett az új cipőm!” /Takáts Tamás, dörti blúzt bendőre húzó zeneremete/

„Latrinán, jaj, bomba robban,
Trágyahegy nő egyre jobban,
Csússzunk innen négyes bobban!”
/Babbáb Bob, bélsárospataki polgármester és egykori jamaikai téli olimpikon/

„Mi ez az… ááááááááááááááááááááááááááááá… nem, nem, most vissza kell fognom magam, különben megint pofán ver valaki! Ma higgadt értékelést fogok adni! Tehát: tartalom és forma korrelációjában a vers aszimptotikusan konvergál a végtermék felé. A latrina tartalma tökéletesen is megegyezik Frady Endre költészetével, a trágyalébe fulladó áldozat pedig az olvasótábor szimbóluma. Konklúzió: Frady Endrét a bélsár költészetével együtt hermetikusan el kell zárni a világegyetemtől! Ha szegény anyám élne, most átteleportáltatnám a galaxis túlsó végére, hogy egy csepp se fröccsenhessen rá abból, amit Frady Véglény Endre irodalomnak hisz! Na, ennyit bírtam nyugodtan, most már jöhet az ááááááááááááááááááááááá!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Latrina, latrina itt áll,
Bár botorul beleestél,
És netalán beleittál,
Bőgsz, de örülj, mer’ a test él!

Chuck Norris, Chuck Norris megment,
Trágyaszagod tovaillan
Orrba taposva a McMan-t,
S izmod a Hold fele villan.

Latrina, latrina Chuck-tól
Félve-remegve kiszárad.
Húzni nem húz a Föld, csak tol,
S hála fel Norrisig árad.”

/Chuck Norris/

„Ó, jaj, orrba taposott ez a latrinai trágyaillat! De hogy kerültem bele ebbe a történetbe?!” /McMan/

„Kedves Költő úr! Minden munkavédelmis tudja, hogy ilyen esetben, amikor már az ima, sőt, még az imám (arabul إمام ) sem segíthet, akkor nem a szerencsétlenül jártat kell próbálni megmenteni, azt kockáztatva, hogy bepiszkoljuk a kezünket, netán még az alkarunkat is, hanem a látványt elszenvedőket kell azonnali elsősegélyben részesíteni azáltal, hogy az orrukhoz és szájukhoz is egy-egy Ambi-pur vécéillatosítót szorítva teljes jóga légzésre ösztökéljük őket, "Szívj! Szívj! Meg bírod csinálni!" üvöltéssel. Majd a latrinától szaglótávolságra eltávolodva a kollégák énekeljék el a a "Kis kacsa fürdik fekete tóba'..." kezdetű mondókát "Kisch mama fetreng fekete lébe'..." átiratban, de csak az első sorát, hogy ki ne fárasszák magukat. Üdvözlettel:”
/Stefi bácsi, a legskizofrénebb utókommentelő/

2017. augusztus 17., csütörtök

Banán

Banánt szednék s az a bajom,
Banánfákon sok a majom,
Akik nem mondhatók fair-nek,
Mivel engem köpnek-vernek.

Úgyhogy, ha fán majom neszek
Zúgnak, mégsem banánt eszek;
Jó nekem a lehullt héja
Szürkésfehér tollú héja.
   
Míg rágom nyers héja héját
Undor jár, de igen mély át;
- Borzadj, ó, Olvasó tesó! –
Nincsen nálam se bors, se só!

„Magának egyrészt nem vagyok tesó, nyikhaj rímkupec úr, másrészt viszont borzadok, ó, mert ezen a klapancián csak azt lehet! Hogyhogy maga még mindig szabadlábon vétkezik ellenem?!” /az, ó, Olvasó/

„Hé, költő úr, maga illegális gyerekmunkát igénybe véve olyan óvodásokkal illusztráltatja a bugyuta irományait, akik nem tudnak megkülönböztetni egy medvét a majomtól?! A gyerekeket kötelező állatkert látogatásra, magát pedig öt év majomketrecben letöltendő szabadságvesztésre ítélem!” /Paragrafus Pögény, OKJ-s képzésű bíró és betanított jogtechnikus/

„Érdekes evolúciós megtapasztalás, hogy a költő a majomtól nem csupán származik, de fél is! És hogy kerül a banánfa alá a döglött héja?! NEM ENG.!” /Blazírt Böhény, a Magyar Egyetemes Költészeti Kiadó (MEKK) főcenzora/

„Hüccski innen a planétánkról élősködő költő koma! Ez a föld a miénk, ez a majmok bolygója!” /Maki, gorillafőnök/

„Romhányi Endre népi fruitáriánus költő pszichedelikus kiruccanása Karnivóriába. Korhatáros: > betöltött 475 év” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Az Eurocode 8 szerint a banánfákat 475 évenként egyszer előforduló földrengésre kell méretezni. Ezek szerint csak az olvashatja ezt a versemet, aki már egyszer megfordult egy epicentrumban?” /Frady Endre, költőgigász/

„Egy aranyszabály: ha nincs ihlet nem KELL "költeni". Ez már nem az a rendszer, hogy teljesíteni kell a kvótát. Költő elvtárs beragadt a Tanú korszakában. Ilyen versért járna a fekete autó...” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Ó, bárcsak minden versem után járna nekem egy fekete, vagy inkább egy bármilyen más színű autó! Sorra eladnám őket és dőlne a lé! Heeej… ha én gazdag lennék, jaga diga diga diga diga diga dum… A fekete kocsi viszont nem jó, mert nyáron úgy megsülnék benne, mint döglött héja a grillezőben!” /Frady Endre, költőgigász/

„Vevőink minden színigényét ki tudjuk elégíteni feltéve, hogy fekete kocsit rendelnek.” /Henry Ford/

„Boldogok a vaksüketek, mert hozzájuk nem jut el ez a sótlan vers. Ti vagytok a föld sója. Ha pedig a só megízetlenül, már a nyers héja héjára sem szórható, hanem csak eltapossák a banánnal hajigáló majmok elől menekülő bűnös emberek. Ez az igazság!” /Poncius Pilátus apokrif evangéliuma 13:25-26/

„Mi ez a rühös panelproli hónaljszag felböffenésű szellemi népirtás?! Mi ez a tömegpusztító kivagyiság?! Ezerszer inkább rágcsálnám egy döglött héja sótlan héját nyersen, minthogy még egyszer beleolvassak ebbe a költészetet rímklopfolóval trancsírozó infantilizmusba! Az anyámra önvédelemből felszerelt kulturális igénytelenségmérő a vers megjelenésekor a szomszéd szobában előbb felvijjogott, majd kicsapta a központi biztosítékot és az egész kerület elsötétedett! Ránk telepedett Frady Endre, az irodalom sötét oldala!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Remek eme versezet! Kellemesen szellemes, de nem teljesen rettenetmentes! Lelkemet s vele szellememet megnyerve dereng fel veleje! Ellenszermentesen terjed bennem! Szeretem!” /Eszement Etele, egy egyetem egyede/

„A majmok okos állatok. Amikor egyszer alkonyatkor rám támadtak, elég volt legnagyobbat kihajítanom a világűrbe, mire a többiek rögtön, még világosnál letették a fegyvernek használt banántömböket és makogva elmenekültek.” /Chuck Norris/