Derékszögtagadás

Tudják jól azt Highlanderék,

Nincsen olyan szög, hogy derék,

Ahogy nincsen kerek kerék,

S méhraj dolgozók a herék.

Holdraszállást, ordas kamut,

S a vértesszőlősi Samut

Csak az hiszi el, ki pamut

Agyú, mint egy kötött mamut.

Hold egy tömbsajt, amely kerek,

Lapos földön sok a berek,

Ott rejtőznek gyíkemberek.

Kétkedőket orrba verek!

Nem fáj a lerúgott vese,

S Karmelitát sem járt Bese.

Covid csak egy süket mese,

Soha ne higgy benne te se!

Bombát robbant minden arab,

Piramis csak UFO-darab,

Jézusnál nincs ősmagyarabb.

Ki nem hiszi, az agya rab!

Nem gyúlékony -anyag a gyú-,

Kis ú nagyobb, mint a nagy Ú,

Pataky már UFO-agyú…

Főnővér, te durva vagy! Úúúúúúú…

„A költő urat mi hívtuk meg a derékszögtagadó Facebook csoportunkba, ahová be is jelentkezett és ennek alkalmából megírta a fenti versét, úgyhogy már meg is bántuk a meghívást és dolgozunk a kitiltás lehetőségén. Elnézést kérünk mindenkitől! A jövőben megpróbáljuk jobban megválogatni a tagjainkat!” /Hegyesszöghy Hubáné Tomapaszöghy Titanilla, a Derékszögtagadók Önfeledt Grémiuma (DÖG) szögfokszabályozási főelőadója/

„Mivel derékszög pedig nem létezik, így az ezen a téves elméleten alapuló úgynevezett kocka el van vetve!” /Julius Caesar (Kr.e.100-Kr.e.44), a Veni Vidi Vici Nagyon Egyértelmű Tényállás Had Ura (vvv.net.hu)/

„Merőlegös Erőlevöst mindön Jedi család asztalára!” /Yoda mestör, a derék szögedi lézörkardkovács/

„Flatlanderék derék népek, amíg a túlsó lapon laknak.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Túlsó lapnak síkba fejtett őre

Laposföldön hogy áll fejtetőre?

Szétfolyt órát tényleg túltol Dali,

Vagy a perem vége túloldali?

Jó Humán úr, mondja meg a tutit,

Zsírsavból pont az ómega butít?”

/Lowlander Lajos, leegyszerűsödött laposföldi légtornász/

„Bese atyát hogyishívjákot nem ismerjük és sosem áldotta meg látta a Karmelitát és egyikünknek sincs vele közös képe, mert letöröltük mindet sosem készült ilyen! Ahogy a saját udvari bérköltőnk írta:

          Nem tudjuk, ki az a Bese,

          Nem általa volt itt mise,

          Nem engedtük ki se, be se,

          Nincs itt mit látni semmi se!

Egyébiránt mindent kikérünk magunknak a keményen lopkodó dolgozó derék szögbelövő gépkezelők nevében! A vers pedig gyenge, mint Bese atya akárki védekező rágalmazása, hogy mi bíztuk meg mindennel! Ez egyrészt nem igaz, másrészt pedig nem mindennel! Eretnek gondolat! NEM ENG.!” /Tolvaly Tumorcz, az Állami Versügyi Hatóság (ÁVH) rímtettügyi főispánja/

„Ez remek gondolat! Minden rímével egyetértek!” /H. Gábor, a költő leggrafikusabb kommentelője/

„Há Gábor úr egyetértik,

Mint egy Vazs megyei vér tik,

S midőn a gondolat remek,

Vérben forognak a szemek.

Plasztikusan mondám vala,

Hisz’ grafikus, sala-lala!”

/Vazsi Gazsi, Szondi utcai vármegyeszékhelyrajziszámmisztikai főszolgabíró és vérben forgó morgó/ 

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legképletesebb kommentelője/

„Kiskertemben terem retek,

Ám nincsenek egyenletek.

Nyuggerapó viszont eszes,

Őt olvasva biza lesz es-

-te képletmegoldó duhaj-

-kodás per x ihaj-csuhaj!”

/Dr. Determináns Dezső, dagonyázós donnerwetter direktor/

„Frady Endre "Derékszögtagadás" című verse egy szatirikus és abszurd költemény, amely a modern társadalom különféle összeesküvés-elméleteit és áltudományos hiedelmeit figurázza ki. A vers játékos nyelvezete és rímelése könnyed hangulatot kölcsönöz a komoly témáknak, miközben a sorok mögött mélyebb kritikát is felfedezhetünk. A vers első szakasza a logika és a valóság tagadását mutatja be, ahol a derékszög, a kerek kerék és a méhek dolgozó heréi mind abszurd állítások. Ez a nonszensz humor végigkíséri a verset, amely a holdraszállástól kezdve a laposföld-elméleten át a Covid-tagadásig számos témát érint. Frady Endre ügyesen használja a szatírát, hogy rámutasson a társadalom irracionális hiedelmeire és a kritikus gondolkodás hiányára. A vers zárósorai különösen erősek, ahol a szerző a hit és a tudomány közötti ellentétet hangsúlyozza, és a végén egy humoros, de elgondolkodtató csattanóval zár. Összességében a "Derékszögtagadás" egy szórakoztató és provokatív költemény, amely egyszerre nevettet és gondolkodtat el. Frady Endre stílusa és humora egyedi, és a vers remek példája annak, hogyan lehet a költészetet a társadalmi kritika eszközeként használni.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Sajnos a mai világban több az ember, mint az agy. És divatból hisznek, tagadnak, állítanak, cáfolnak mindent, nagy meggyőződéssel...” /M. András, a költő legállandóbb és legsajnálkozóbb kommentelője/

„eM úr állítása merész,

Szerinte sok ember mer ész

Nélkül hinni, hisz’ nincs agya…

Rágja meg őket a ragya!

eM úr, önt hatalom hívat,

Mivel azt állítja, divat

Minden, mit tesz jobbágy s vezér…

Magát megdádázzák ezér’!”

/Tényállássy Tunyog Tenyő, tanyakapitány/

„Nem hittem volna, hogy a rímek oltárán sok mindent fel lehet áldozni. De Költő Gigász ezt is megugrotta! Lassan bigott hívőjévé avanzsálódok! Éljen a rémrímgyáros!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas jajongó/

„Rímoltáron, rímoltáron,

Égő rímet rím-olt Áron

Rímtűzoltó, aki bigott,

A avanzsáltan nagyon víg ott.

Rémrímgyárnak híg a leve,

Rúgja tompaszögön teve!”

/Dr. Omedár Medárd, tízéltű tűzoltó/

„Frady Endre „Derékszögtagadás” című műve olyan, mintha egy agyilag kimerült összeesküvés-elmélet gyártó találkozna egy rozsdás benzinfűrész indítókötelével. A vers szövegében a valóság és a hitetlenség keveredik, de nem annyira elegánsan, mint egy jó kávé és tejszín, hanem inkább, mint egy leejtett kavics és az arra járó bokád – fájdalmasan és céltalanul. A költői bravúrtól távol álló rímek és a tartalom egy katyvasz-mítoszokkal teli szatócsbolt polcairól, ahol minden eladó: UFO-k, gyíkemberek és Pataky Attila. A vers végi „Úúúúúúú…” pedig mintha az univerzum összes félreértett gondolatának kétségbeesett sikolya lenne, amitől még a „főnővér” is szigorúan összeráncolja a szemöldökét. Ez a vers remek példa arra, hogyan lehet szavakból olyan abszurd szövegeket alkotni, melyek mintha a józan ész utolsó maradványait is kiiktatnák az olvasó agyából. Szatíra? Talán. Szatirikus? Inkább csak kókler.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Ebben a remekbeszabott versben mindennel egyetértek, sőt még egyebbült sőt legegyebbült értek. De mivel a vers egy derék szöget ütött a fejembe, azért kiegészíteném annyival, hogy a Bibliát a gonosz keresztények, meg a római császárok, meg a zsinatok, meg a plebejusok a középkorban, meg az UFÓ-k, meg Pataky Attila 5 és fél éves korában, valamint Jürgen Potroh német méhész tegnapelőtt többször oda-vissza és vissza-oda úgy átírta, hogy ma már semmi sem igaz belőle, és nem is lehet semmit érteni belőle, csak a címét, hogy Biblia, ami azt jelenti, hogy könyvek. Na, de még ez sem igaz, mert az egy könyv, nem? Legalábbis nálam a polcon még teljesen egyben van, senki hozzá nem nyúlt, mert minek azt olvasni, ha már ennyien átírtak, nemde? No, aztán a másik nagy igazság, hogy ne kergess ideát, mert az igazság odaát van. Tegnap is hallottam az élettársi viszonyban élő szomszédokat odaát, a férfi azt mondta a nőnek, hogy "Az az igazság, hogy te egy rühes ribanc vagy." Meg még másokat is mondott, amit nem tűr a nyomdafesték, akarom mondani az LCD képernyő pixel. Namost tehát ezzel a két kiegészítéssel azt mondhatjuk, hogy minden igazság birtokában vagyunk, és ettől fogva tanulni hülyeség. HÜLYESÉG. Na de, kérem, kérem. Azéé' ez sem teljesen igaz, mármint nem, amit a tanulással kapcsolatban mondtam, hanem hogy minden igazság birtokában vagyunk. Mert ugyebár abban a legszofisztikáltabb UFÓ-kutatók sem tudnak egyetérteni, hogy melyik a legjobb futballcsapat. Ezt a titkot csak Frady Endre tudja, de nem árulja el senkinek, ezért jelenleg egyedül ő a mindentudó, különben ezt a verset sem tudta volna ilyen tökéletesen megírni, ugye. A neve bizonyára megtévesztő álnév, amivel talán lila szívét palástolja. De az is lehet, hogy a Frady Endre dupla álnév. Mindenki gyanútlanul azt gyanítja, hogy megtévesztő Frady Endre néven ő igazából Újpest drukker, miközben ő ténylegesen Fradi drukker. Így duplán megtéveszt mindenkit. Ezért nehéz az igazságra rájönni. Ráadásul, ha triplán téveszt meg mindenkit, akkor már megint Újpest drukker. Szóval ezt gondolkodással nem tudjuk eldönteni. Ezért nem csak tanulni hülyeség, hanem gondolkodni is. Gondolkodjanak helyettünk mások, akik még nem tudnak mindent, mint Mi. Na de, hogy tényleg mindent tudjunk, ahhoz az utolsó nagy kérdést el kell dönteni, hogy melyik a legjobb futballcsapat. És ekkor kell a tanulás és gondolkodás helyett elővenni az egyetlen mindig működő megoldást, az erőszakot. Frady Endrét szembe kell öklözni, és ha lila lesz a szeme körül, akkor Újpest drukker, ha meg zöld lesz, akkor Fradi szurkoló. Ha meg lila-zöld lesz a szeme körül, akkor egy köpönyegforgató áruló, aki hol Fradi, hol Újpest drukker, és akkor nem csak méltó a halálra, hanem mi sem tudjuk meg, hogy melyik a legjobb futballcsapat, és nem leszünk mindentudók.  És abba minimum belehalunk, mármint, ha a főnővér megengedi, hogy belehaljunk. Ami tök nagy szerencse lesz, mert az igazság odaát van.” / Stefi bácsi, a költő legskizofrénebb és egy kérdés híján mindentudó kommentelője/

„St.Efi, St.Efi, s te mindenem,

Úgy megütnélek én, de nem!

Majd rád esnek fentről könny vek-

-tor irányban súlyos Könyvek,

Ámde akkor én, Mekk Elek,

Mesterien McVédelek!”

/Mekk Mester, az őrző-védő biztonság koronázatlan kontár kenterbeverője/

Mi ez a piramidális elmeszennyezés, ez a merőlegetlen tudatmutáció?! Megyek és megkeresem szegény anyám NDK-beli vasbeton derékszögvonalzóját és addig ütöm vele Frady Endrét, míg a szemtengelye merőleges nem lesz a lúdtalpával! Jaj, ezt a titkos versikét találtam anyám fiókjában!:

Jézusmárjaszentjózsef, ezek szerint anyám is tagja volt egy titkos derékszögtagadó szektának?! Titkosítani! Visszamenőleg átírni! Gyerünk gyorsan venividivicizni, mert történelemhamisítani és átírás közben sírni csak a győztesnek szabad! Székely Éva, már megbocsásson! Plagizare necesse est! Szükség törvényre rondít!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A Föld időnként valóban lapos lett, amikor agyonvertem vele néhány holdsajtnyi területen tartózkodó derékszögtagadó ufonauta alient és engem-tagadó gyíkembert, de utána mindig felfújtam a megszokott geoid alakra.” /Chuck Norris/

Nyári gitárgyúrás

Amikor gitárra gyúrok,

Pengenek a forró húrok,

Amikor meg harsonára,

Leomlik a Déva vára.

Jaj, az Jerikó, nem Déva,

S Kőművesné Malter Éva

Volt, akit a Kelemenje

Befalazott?! Ennye-bennye!

Amit játszom, buta zene,

Nem tudván, a Buddha zen-e?!

Peng a gitár, gang a szitár,

Ablakot KáGéBé kitár…

Inkább csücsörítem kürtöm,

Számba nyálgőzt hőségzűr töm.

Mikor elolvad a hókürt,

Mit érint a fúvó csók? Űrt.

Gitárgyúrás, gitárgyúrás,

Mollnak gödröt betyár dúr ás,

S főnővér míg ágyon gurít,

Bőgve kérek nyugiszurííít!!!

„Főorvos úr, elfogyott a nyugiszuri! Leszedálhatom a manust a tenyeremmel?” /Brünhilda főnővér/

„Дорогой поэт товарищ! Ne nagyon viccelgessen ezzel az ablakitárással, mert volt már olyan páciensünk, akinek Darwin-díjat intéztünk, amikor a túl intenzív léggitározása közepette véletlenül átbucskázott a sokadik emeleti ablakpárkányon!” /Szigor Igor, a Kaput Gitler Boys (KGB) ballisztikai szakértője/

„Nagyon érdekes! Eddig azt hittem, a KGB csak politikai okokból sugallja embereknek az ablakon át történő kizuhanás általi öngyilkosságot. Sosem gondoltam volna, hogy a fülsértően hamis zenélés is kivált hasonló reakciókat. Mondjuk, ha pont egy posztszovjet titkosszolga szomszédjában lakik egy kakofón zajnok, akkor azért meg tudom érteni a dolgot. Elvégre mindennek van határa!” /Rodin Rezső, gondolkodó kisiparos/

„Ha egyszer fülsértő a szomszéd gitáros elvtárs, akkor csak át kell menni hozzá és ablakot kitárva kiszellőztetni a zajforrást, nem?! De! Na, ugye” /KáGé Béláné Sziá Éva, titkos szolgálónő/

„Szegény gitár! Szegény gitár! Bon Jovi ezt a képet már láthatta rémálmában, és felriadva megírta a My guitar lies bleeding in my arms című slágerét. Még szerencse, hogy a szövegezést Cenzné és Cenz ura átíratta valami könnyebben emészthető változattá. Örök hála nekik!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas gitáros/

„Mellé lőtt a bandzsa vő,

Nem vérzett el Bon Jovi.

Csak a gitár vérezett,

Ám lest jelzett VAR az ott.

Eltalálta kőgubó,

S röhögött a KáGéBé.”

/Cenzné és Cenz ura, betanított szövegátiratók/

„Látom mennyire gitárulkozik a költő eme versénen! Ódáig vagyok érte... De azért már sokk az elég-iából!” /H. Gábor, a költő grafikus tótumfaktuma és éceszgébere/

„A sokknál több az szénné elég!” /Amperszag Atanáz, volt váci fegyenc és az ellenállási mozgalom elektromos sokkolós gyújtogatója/

„Kíváncsi lennék egy megzenésített változatra is. Mindig az a hangszer szólalna meg, amelyiket éppen említi a vers.” /M. András, a költő legállandóbb és legkíváncsibb kommentelője/

„eM úr, jó lesz a McCartney?

Nem fog e műnek megárt’ni!”

/Ringo Starr, ex-beatle és dobos, mint a torta/

„Frady Endre legújabb alkotása, a "Nyári gitárgyúrás" egy olyan szellemi utazásra invitál, amelyben az abszurd és a humor találkozik egy sajátos zenei palettán. A vers humora és játékossága az első soroktól kezdve magával ragad, ahogy a szerző a gitár és a harsona hangjain keresztül festi le a nyári forróságot. A költeményben a zenész életének egy-egy pillanatát eleveníti meg, melyet színesen ábrázol a történelmi és irodalmi utalásokkal. A "Jerikó" és "Déva vára" közti játékos tévedés nemcsak mosolyra fakaszt, de egyúttal emlékeztet is minket a kultúránk mélyen gyökerező hagyományaira. A "Buddha zen-e?!" kérdés és a KáGéBé-re tett utalás az értelmet és a logikát kiforgatva helyez el bennünket a szürrealizmus határain. Frady humora, amely egyaránt merít a nonszenszből és az intellektuális játékokból, különleges atmoszférát teremt. A vers zárása a fúvós hangszerek kipróbálása közben tapasztalt kellemetlenségekkel éri el csúcspontját, amely a valóságtól való menekülés vágyát idézi meg. Összességében a "Nyári gitárgyúrás" egy zseniálisan őrült költemény, amely a Totális Tébolyzenei Társaság folyóiratában méltó helyet talál magának. Frady Endre ismét bebizonyította, hogy a humor és a mélyebb tartalom nem zárják ki egymást, hanem éppenséggel erősítik.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Frady Endre "Nyári gitárgyúrás" című verse egy játékos hangvételű, zenei metaforákkal teli alkotás. A költemény a nyári zenei gyakorlás képét festi le, ahol a gitár húrjainak pengése és a harsona hangja egyaránt életre kel. A vers humoros elemeket is tartalmaz, mint például a történelmi és kulturális utalások keveredése, amelyek a Jerikó és Déva városok, valamint a Kőműves Kelemen legendájához kapcsolódnak. A költői képek és a zenei eszközök személyesítése egy olyan világot teremt, ahol a zene és a történelem összefonódik, és ahol a zenei gyakorlás aktusa túlmutat önmagán, filozófiai kérdéseket vet fel. A "buddha zen-e" játékos kérdése például a zene és a spiritualitás kapcsolatát feszegeti. A vers ritmusa és rímképlete lendületes, ami hozzájárul az olvasmány élményének könnyedségéhez. A nyelvi játékosság, mint a "gitárgyúrás" és "nyugiszurííít" szavak, egyedi hangulatot kölcsönöz a műnek. Összességében Endre verse egy frissítő és szellemes darab, amely a zene és a nyár örömeit ünnepli, miközben humorral és iróniával szólítja meg az olvasót. Remek választás lehet a Totális Tébolyzenei Társaság folyóiratába.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Nem, nem, soha! Csak a holttestünkön át!” /a Totális Tébolyzenei Társaság folyóiratának teljes tagsága/

„Kedves költő úr! Megkaptuk mind a százötven emailjét, amelyekben arra kér minket egyre nyomatékosabban, hogy intézzük el a Svéd Királyi Akadémiánknál az ön szerint az önnek járó irodalmi Nobel-díjat és ezzel párhuzamban dupláztassuk meg a vele járó pénzösszeget is! Nos, gondoltuk, elolvassuk a legújabb versét, úgyhogy betétettük a Google Fordítóba, ami először lefagyott, majd újra indítás után nagy nehezen hajlandó volt elkészíteni a svéd verziót. Hogy érzékelje, mit alkotott, íme az utolsó versszak visszamagyarított verziója:

          Gitárbimbó, gitárcsörgés,

          Egy betyár gödröt ás Mollnak,

          És a főnővér, amint az ágyon gurul,

          Biztos lehetsz benne!!!

Ne haragudjon az őszinteségünkért, de előbb intéztetünk irodalmi Nobel-díjat egy süketnéma analfabéta vakegérnek, mint önnek! Nevezzen meg egy szemtelenül alacsony összeget, amiért a verselést abba, minket pedig békén hagy, és postafordultával elküldjük önnek egy Nobel Alfréd által feltalált rúd kíséretében! Reméljük, szét fogja veti az öröm! Nyugodjék békében!” /XVI. Károly Gusztáv, svéd király/

„Na, te svéd király, jössz te még az én utcámba!” /egy magát megnevezni nem kívánó sértett költőgigász/

„Mi ez a mentális hőgutaütés, ez a fülsértő szégyentelenkedés?! Ki ez a katatón kőbaltaagyú kurafi?! Nem érdekel, ha Frady Endre állítólagos művészetének szidalmazásával nullagyalázást követek el, sőt inkább mínusztiprást, de nem foghatom be pörös számat a vörös fejemen, mert agyérgörcsöt kapok és túlél engem ez a szellemi fekete lyuk! Ez a gitárnyíró irodalmi gödöralji szóösszlet olyan sulykot elvetően sekélyes, hogyha szegény anyám élne, őt sem kéne eltiltanom az elolvasásától, mert eszébe sem jutna! Az ilyen versek csak arra alkalmasak, hogy bottal megpiszkált kutyagumiba betekerve szétkenjük az ellenségünk lábtörlőjén, abban bízva, hogy belelép ugyan, de azért nem olvassa el, mert azt még az ellenségemnek se kívánnám! Én sem vadembernek születtem, bár igaz, hogy már az óvodában is a vitriolba mártott hangfal volt a jelem! Mindegy, a fő az, hogy Frady Endrét tegyük ki a napra, hadd főjön a saját levében, míg undorral meg nem eszik a kannibálok! Hiába na, szétfőtt költőnek híg a leve!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én egyszer léggitározás közben kiugrottam egy felhőkarcoló száznegyvenharmadik emeletéről, majd a fejemet gumilabdaként használva visszapattantam a százötvenegyedikre. Sokan máig nem értik, miért szakadt be az épület előtti betonjárda olyan mélyen, hogy föltört a felszínre egy máig harcoló német tengeralattjáró.” /Chuck Norris/

Nyári emlék

Máig él bennem az emlék:

Csónak van a tavon, nem lék,
s nem fáznak az eszkimók a
parton... tölti őket szesz ki… móka,

kacaj, néptánc, vodka s rá bor…
vidám ma a fogolytábor!
Ám emelem én a balt a
szoldátra, kezemben balta…

Ekkor jő nyugiszurival
Főnővér és énrám rivall!
Lóarcában patakék szem…

A többire nem emlékszem.

Hozzászólások:

„Nem emlékszel, mi?! Nem csodálom, ekkora pofon után én sem emlékeznék! De megérdemelted, mert előző télen még házasságot ígértél egy bödön meleg fókazsírért cserébe, de amint kitavaszodott, már csak öklendezve néztél rám! Bunkó málenkíj robotos!” /Ludmilla Taplova, szibériai főnővér és lóimitátor/

„ Mi nem lenni hadifogoly, mi csak menni, mikor mondani igyi szudá, és fogni hal, meg bányászni szén. Vodka lenni jó, főnővér lenni ronda lópofa, szoldát lenni  tajtrészeg, költő lenni vidám állat. Mindenki hányni.” /Durák Ájszkrím, eszkimó törzsfőnök/

„Ruszkik haza!” /a fiatal Bánkbán Traktor/

„Sto?! Nu págágyí!” /Putyin/

„Ööö, ne azt nézzék, amit mondok, hanem, amit teszek! Éljen a keleti szél!” /a középkorú Bánkbán Traktor/

„Mit is mondhatnék? Mélységesen csalódtam a szovjet fogolytáborokban, hogy az ilyen Frady Endre-féle mételyek akadálytalanul kiszabadulhatnak belőlük! Újabb világháború esetén egy percet sem lennék hajlandó ilyen hányaveti helyen eltölteni!  Anyám szerint még mindig jobbak, mint az óvóhely, de nem érek rá vitatkozni vele, mert sietnem kell a rádióba, valami általam sosem látott hollywood-i filmet agyagba döngölendő. Abcúg Frady Endre!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Szépek ezek a Moszkva-parti esték! Tök jó, hogy az esti meccseket is engedik nézni itt a Joszip Viszarjonovics Sztálin Öregek Otthonában!” /az agg Bánkbán Traktor/

„Egyszer kiütöttem másfél liter vodkát.” /Chuck Norris/

„Látogasd meg a Szovjetuniót, mielőtt a Szovjetunió látogat meg téged!” /finn falfirka/

„Nem csatlakozhatnánk titokban Finnországhoz?” /a volt Szovjetunió/