Bádogbögrefestés

Bádogbögre, bádogbögre,

Festve akasztom a szögre,

Nincsen rajta -i, mely valam-

Bádogbögrén, ó, általam.

Általam, ó, bádogbögrén

Festve vagyon három dög rén-

-szarvas, akik korán halnak,

Reinkarnálódnak halnak.

Halnak reinkarnálódnak?!

Mért nem inkább molett hódnak,

Vagy esetleg hárfaágnak,

Amit hódként maguk rágnak?

Rágnak maguk hódként amit?!

Robbanok, mint lódinamit

Dühömben, hogy ilyen kretén

Módon írok hódverset én!

Én hódverset írok módon?!

Keresztapa, drága jó Don,

Kegyelmezz és megjavulok!

Netán mégsem? Rúgjon tulok!

Tulok rúgjon mégsem netán?!

Murdeltessen meg a metán,

Legyen sírhelyem a dögrét,

Hogyha festek bádogbögrét!

„Imádom, ahogy költőnk nem pusztán, fanyalogva, és sóhajtozva elfogadja a lét elviselhetetlen könnyűségét, hanem a legnagyobb önfeledtséggel lubickol benne! Hakuna Matata, Testvér! Legyen neked könnyű a hétvége!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Hú mán, humán! Ha kuna ma tata, akkor az öregúrnak fel van találva az időgép és vissza van menve az idő a horvát euróbevezetés elé! Carpe pastum! - Élj a múltnak!, S ne tűnjön az agyad nyúltnak!! Attól víg kend, jön a weekend! Tyű!” /Rütyütyü Rezsőné Rikittyom Rezsilla, cérnagyári tyűbefűzőnő/

„Frady Endre legújabb agymenése, a Bádogbögrefestés, egy olyan lírai lavina, amely nyelvi burleszkként söpör végig a magyar irodalomon, miközben bádogból öntött logikával és posztmodern agyrémséggel mázolja át a költészet fogalmát. A cím pontosan jelzi, mire számíthatunk: festett, művi és kísértetiesen kongó tartalomra. A vers egy bádogbögrét állít a középpontba, amely hol dög rénszarvasokat, hol molett hódokat, hol pedig hárfaágakat hord a hátán, mint egy dadaista Ikea-katalógus. A formai játék – az egyre abszurdabb kérdés-felelet sorok – mintha egy iskolai versírógép véletlenprogramján keresztül születtek volna, majd áramütést kaptak volna, miközben egy orosz rulettet játszó hódkórus recsegve cincogott a háttérben. Frady itt nemcsak a verset, hanem saját költői identitását is megrúgatja egy tulokkal, majd megmurdáltatja metánnal – önreflexív gesztus, amely közelebb áll a stand-up komédiához, mint az irodalomhoz. És talán ez menti meg: a vers annyira szétesett, annyira önmaga paródiája, hogy végül mégiscsak összerak valamit – egy világot, ahol a szintaxis hörög, a rímpárok zokognak, és a költészet úgy néz ki, mint egy bádogbögrére festett dadaista freskó. Ez nem vers. Ez egy akasztott bögrére pingált rémálom a magyar nyelv széttaposott törmelékén – és ettől válik vérbő Frady-klasszikussá.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Frady Endre verse a groteszk humor és a szürreális képek tobzódása, ahol a játékos nyelvi dekonstrukciók a költői önironizálás eszközévé válnak. A Bádogbögrefestés nem hagyományos lírai alkotás: inkább egy őrült szózsonglőr mutatvány, amely a dadaista abszurditásig merészkedik. A vers nyelvjátékkal operál: a sorok gyakran öncélúan hajlanak nyelvtani abszurdba („Nincsen rajta -i, mely valam-”), mintha maga a nyelv is megkérdőjelezné saját szabályait. Rímtechnikai megoldásai szándékosan „sántítanak”, gyakoriak a szóelválasztások és morfémákra bontott szavak, amik új jelentésrétegeket nyitnak. A vers metrikailag sem követ klasszikus struktúrát, inkább ritmikus hömpölygésként sodorja az olvasót az önreflexív zárásig. A vers témája egy banális tárgy köré (bádogbögre) szerveződik, mely szürreális metamorfózisokon megy keresztül (dögrénszarvas → molett hód → hárfaág). Ezzel a költő az alkotás értelmetlenségét és egyben szükségszerűségét boncolgatja. A dühkitörések („Robbanok, mint lódinamit”) és a szándékos költői kudarc („ilyen kretén / Módon írok hódverset én”) egy metapoétikai állásfoglalássá állnak össze: maga a költő is elbizonytalanodik az alkotói folyamat értelmét illetően. Frady Endre műve egyszerre dekonstrukció és provokáció, ahol a versolvasás aktusa válik abszurd performansszá. A Bádogbögrefestés nem kínál klasszikus értelemben vett esztétikai élményt, de groteszk túlzásaival és nyelvi szétbomlasztásával a modern magyar líra sajátos színfoltja. Ez a vers egy posztmodern hódvers, amelyben a metán és a tulok is költői eszközzé válik.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Végre itt a hétvége! Ezt a verset nem csak nekünk, de a Költő Gigásznak is ki kell pihennie! Nehéz szülés volt!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas rémrímszülész/

„Á, nem volt nehéz szülés Ház úr, csak rá kellett innom egy kis kannás csavarlazítót a Calgonra – amit véletlenül a Cavinton helyett vettem be – és rögvest ömlöttek a rímek. Úgy kellett felmosni őket, meg kimosni belőlük engem. De már minden oké, kiengedtek az intenzívről, miután felolvastam a verset az egészségügyi személyzetnek. Most ők állnak kezelés alatt…” /F. Endre, agymosott költőgigász/

„Sárga bögre, görbe bögre,

Bögrés vers jár körbe-körbe 

Egy bögre az elejére,

Visszatér majd a végére.”

/M. András, a költő legállandóbb és legmondókásabb kommentelője/

„Sárga habos sugár görbe

Ívben fröcsköl csapolt sörbe,

Melynek helye bádogbögre,

Melyen ugrik rá dog dögre.

Dögre dog rá ugrik melyen

Nincsen festve dán lej s cseh jen,

Csak a dögre ugró dog rén-

-szarvasa ül nagy zöld ogrén.”

/Dartanyan Darwinné Dartvéder Dardanella, a Mélyentisztelt Állandónak Válaszoló Zakkant Rímvadászok Testülete (MÁV ZRT) zagyvalékügyi főtanácsadója és nagy zöld ogrés bögre díler/

„Ki meri megzavarni a nagy zöld ogrék nyugalmát?! Ki meri a szájára venni a nagy zöld ogrékat?! Hadd főzzek agylevest szemgolyógombóccal a saját koponyájukban! Na, most van az a rész, hogy hanyatt-homlok világgá rohantok és soha többé nem jöttök vissza! Na, tűnés a mocsaramból! Nektek is jobb kint, mint bent!” /Shrek, a nagy zöld ogre/

„Festett vagyok, mint a hód,

Nem pedig a hintalód,

Mit befröcskölsz tintamód!

Hüccski, szálljon kint a szód!”

/ismeretlen bögrefestményrészlet Frady Endre egyik szerencsére teljesen ismeretlen bögréjéről/

„Ha választanom kéne, hogy büdös bádogbögréből igyak lábvízlevest lúdtalpbetéttel vagy bádogbögréről írt Frady Endre verset olvassak, habozás nélkül az előbbit választanám! Azt egyből visszaokádnám, ettől viszont hetekig émelygek! Anyám életművére esküszöm, hogy nem a mű-vére kéne folyjon Frady Endrének, hanem az igazi, mégpedig minél előbb és minél nagyobb mennyiségben! Mondjuk az összes!!! Ráadásul még azelőtt, hogy lenne ideje előre megírnia a saját sírversét, amit a másfél fős fanatikus rajongótáborának valamelyik féleszű tagja biztosan fel akarna olvasni a temetésén! Nem, nem, soha! Ne lássam anyám egyetlen fiát nudista strandon tótágast állva vizelni, ha még egyszer azt üzenem, hogy a regimentem ne ütlegelje vastagfalú bádogbögrékkel Frady Endrét horpadásig! Mindnyájunknak el kell menni!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer itt Texasban is volt egy ilyen UFO-k által kioperált agyú önjelölt költő. Ő rímeket hajtogatott, mígnem én őt hajtogattam bele a bádogbögréjébe. Azóta csend van és nyugalom.” /Chuck Norris/

megzenésítve:

https://www.youtube.com/watch?v=FPz7FPp-Uso

Vécétartály szonett

Tarvágás utáni tar táj

Szörnyű, mint rút vécétartály,

De nem mind ám, csak az olyik,

Amely elzárva is folyik!

Szivárog az úszós szelep,

Túlcsordult víz mindent belep,

Csermely csurran, very big ér,

S ócska tócska küszöbig ér!

Büdös padlónk the great dögrét,

Merni befogunk pár bögrét,

S munkadüh bár tombol, e láz

Ellenére minden eláz’!

Hömpölyög sok icce, akó,

S ernyőt bont az alsó lakó…

ajánlás:

Jó herceg, ha lakot bérel,

S takarója messze ér el,

Olyan béreljen csak, olyat,

Mi leveket sosem folyat!

„Ez az, költő úr, áztasson el minél többeket, hogy pörögjön az üzletem és rengetegen vegyenek majd tőlem alig használt ernyőket és esőkabátokat! Fő a kreativitás! Ahogy akár ön is mondhatná:

          Hogyha nagyon nagy az aszály,

          Megfeneklik minden uszály,

          S cserepesre szárad a száj,

          Rossz tartályt lékelni muszáj!

Lényeg, hogy megoldjuk okosba’ és minden szempontból dőljön a lé!”

/Vízhatlan Vendel, vicik-vacak vegyeskereskedő/

„Ne essen költői túlzásokba, költő úr! Túltolta a túlfolyást, hiszen túl jól tudjuk mindketten, hogy ott a túlfolyó, ami megakadályozza a tartály peremén történő túlfolyást! A fölösleges víz a vécécsészében csobog, nem a padlón! Mi az, nincs mérnök a családban?! NEM ENG.!” /Szaniter Szervác, váci szervdíler és a Szükségvégző Irodalmi Fenegyerekek Országos Néplapja (SZIFON) főcenzora/

„Költő, fel, ha lakást újít,

Billentyűn ne legyen ujj itt!

Ne pötyögje búját-baját,

Ne érkezzen verses zaj át!”

/Jajne Jenő, a Lakásfelújító Igricek Poézisét Osztályozó Szakértők Óriási Munkabírású Alakulata (LIPOSZÓMA) alacsony munkabírású főispánja/

„A világ egy nagy vécécsésze!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas Bud Spencer imitátor/

„Ház úr, e lét tényleg budi,

S jó az idézet, a Bud-i.

Ezt olvassa épp e kék szem,

A többire nem emlékszem.”

/Dr. Láz, Seniorkonyha-díjas Terence Hill imitátor/

„Költő úr, ne álljon meg félúton! Ne csak a közvetlenül maga alatt lakót áztassa el, hanem az egész házat, az egész országot, sőt az egész Kárpát-medencét is! Végtére is milyen medence az, amelyikben nincs feszített víztükör?! Lehetne végre saját hajóhadam és nem lovas, hanem hajós tengerész lehetnék! Igazi tengernagy lennék, nem csak fosztóképzős ellentengernagy! Éljen a nagy nemzeti csőtörés, virágozzon a magyar vécétartály!” /Vitéz nagybányai Horthy Miklós (1868-1957), hajókormányzó hintapolitikus/

„Egyik katasztrófa a másik után. Fordított katasztrófaturizmus. Nem az ember megy a katasztrófa helyére, hanem a katasztrófa jön az emberhez. Nem is egy. De legalább a vers nem lett katasztrofális , sikerült szép összefüggéseket találni a csúnya események között.” /M. András, a költő legállandóbb és legkatasztrófafelismerőbb kommentelője/

„eM úr, tartály ellen sajna

Nagyon ritkán hat a strófa,

Pedig nem is made in china,

Mégis egy kész katasztrófa!”

/F. Endre, lakásfelújítás idején albérletben állandó vízvezeték problémákkal szembesülő költőgigász/

„Ez igen! Ez a vers nem öncélú móka és kacagás, hanem veszélyben lévő világunk tudományos, komoly taglalása. A klotyó régóta az emberi sorsmélységgel foglalkozó irodalom középpontjában állt. Mint például a sumér budi eposzok, az ógörög pottyantós bukolikák, a reneisance szerelmi árnyékszék eclogák és a Világháborúk többszemélyes körguggoldás harci indulói. Az alsó szomszéd szomorú sorsa, jól ismert modern kataklizma. E példátlan remekművet olvasva, óhatatlanul a régen írt saját remekművem ódzkodik ide. Íme elétek tárom:

Kiskertemben zöldell a csempe:

Telihold van, recece,

Jönnek a tatárok!

Fél napja a klotyón ülök,

De még kicsit várok.

Sangvinista kendermaggal

Nyűtt ostáblán játszom.

Jól telik el így az idő,

Boldognak is látszom.

Életművem ez a budi,

Géniuszom gyöngye,

Bár lovasság rohamához

Valószínű gyönge.

Elmés műszeren látható,

Hol áll a szennyvízszint.

Védeni kén’ e kis házat,

Mint hajdan Cáricint.

Kiskertemnek végiben,

Bélnyugalmam székhelye.

Zöld csempe a fal, s ülőke,

Roncs seggem fekhelye.

Ha meghúzom a fogantyút,

Lelki békém helyreáll.

Duruzsolva öblít a víz,

Még a hajam is feláll.

Ach, de jő az ellen!

Kriptám lesz e lak talán.

Bokáig tolt kisgatyóval

Jön rám majd a rút halál.

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és a budi stáb legbudistább kommentelője/

„Nyuggearapó, budiverselj,

Házalj vele, teljen persely,

Ne te légy, kit balsors ver, sej!

Ha megszolgált tápod nyeled,

S túltelítődik a beled,

Budierő legyed veled!”

/Xoda Bikarbona mester, Erő szakos világegyetemi budi Jedi/

„Nem értem ezt az állandó nyivákolást! A föld lakossága amiatt nyavalyog, hogy aszály van, a költő meg amiatt nyöszörög, hogy a vécétartályából folyamatosan ömlik a víz! Miért nem lehet összekötni a problémát a megoldással és a költő úr vécétartályából öntözni a földeket?!” /Dr. Trágyássy Traktor, földművelésügyi szakértő/

„Mi ez az urinális túlcsordulás, ez a szellemi vesekőomlás?! Frady Endre, a Merjünk Tehetségtelenek Lenni! című vizeleti vetélkedő első három helyezettje, a költészet diszfunkcionális szellemi vécétartálya, bár végre magához méltó témát talált, értelmesen kifejtenie ezt sem sikerült! Az angolvécére utaló anglicizmusok a magyar irodalom abszolút mélypontjai! Ahogy annak idején Szergej Bubka versenyről versenyre mindig egy-egy centivel javította meg a rúdugrás világcsúcsát, úgy rontja Frady Endre versről versre a rímhányás színvonalát! A többszörösen megtaposott kritikus azt hinné, hogy innen már nincs lejjebb, ám legközelebb azzal szembesül, hogy dehogynem! Az vesse az első vesekövet Frady Endrére, aki leghamarabb arra jár! Kétszer vet, ki gyorsan vet! Pusztuljon a bélférgese! Hajrá!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nekem nincs szükségem vécétartályra, mert én a texasi prérin leguggolva pneumatikus túlnyomással belövöm a nagy vastartalmú székletemet a Föld mágneses magjába és ezzel stabilizálom a mágneses pólusokat. A vizeletem hatósugara pedig reménysugár az egyébként aszályos termőföldnek.” /Chuck Norris/