Népboldogítás

Népesség bár sok emberű,

Arcokon alig van derű.

Jele ez az éhes hasnak,

Vagy csak Fradyt nem olvasnak?

Probléma nagy, mint egy platán,

Ámde evés helyett, ha tán

Frady verset böngésznének

Zúgna-zengne vidám ének:

   refr.:

   Falánkság az vétek,

   Nem kell túl sok étek,

   Csak oly vers, mit vadi-

   -újonnan írt Frady!

Ha hun emberiség rendre

Olvassa, mit kreált Endre,

Feledi, hogy gyomra űrje

Zavarja, sőt vígan tűr, jeeeee!

Habár szemek éhkopognak,

S rágnivaló nem jut fognak,

Népség szemfedelek alól

Csontvázként is bőszen dalol:

   refr.:

   Falánkság az vétek,

   Nem kell túl sok étek,

   Csak oly vers, mit vadi-

   -újonnan írt Frady!

A sírt, hol nemzet süllyed el,

Nem veszi körbe eledel,

Csak Frady kötetek halma,

S gödörből száll derűs dal ma:

   refr.:

   Falánkság az vétek,

   Nem kell túl sok étek,

   Csak oly vers, mit vadi-

   -újonnan írt Frady!

„Falom a verseket, iszom a szavakat...” /M. András, a költő legállandóbb és legversfalóbb kommentelője/

„eM úr, igyon, eM úr, egyen

Fent a parnasszusi hegyen!

Ne lószegyen s ne lúdbegyen

Rágódva, csak verseN (egy N)!

/NDK-beli Napóleon Nimród, neubrandenburgi németajkú nindzsa/

„Hé, falánk eM úr! Ha maga mindent behabzsol, akkor mi marad nekünk, he?!” /rémríméhes olvasótábor/

„Költő Úr! Kenyeret ÉS cirkuszt! Nem cirkuszból állunk rosszul. Amúgy gyönyörű vers.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Humán úr, legyen több Panem

A Circenses helyett?! Á, nem!

Önnél megértésért könyör-

-gök, mert e vers tömör gyönyör!”

/Manézsi Menázsi, cirkuszigazgató és a Panem Et Circenses Alapítvány (PECA) pénzkezelője

„Ez a pár sor táplálja nem csak a testet, az elmét is. Ha a túl sok evés hasmenést okoz, mi lesz a Frady olvasótábor veszte? Agymenés? A Frady versek olvasása tekintetében kérdezze orvosát vagy gyógyszerészét!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas olvasótábor-vezető/

„Hasmenésre tanú: salak.

Agymenésre: gyanús alak.

Menő hasat ráz a sok tor,

Agyra menőz Ház a Doktor.”

/Szottyadt Szandokánné Szügyönharapott Szidónia, szószátyár szigmaszósz szeparátor/

„A parasztság helyzete nagyon nehéz volt.” /R. Péter, a költő nehéz paraszti sorokat kikerülve Vasas meccsekre belógó gimnáziumi ex-osztálytársa/

„Nehéz sorsú ázott paraszt,

Akit még a sár is maraszt,

S mindkét keze ekevasas,

Mégis kiált: Hajrá… Frady!”

/Franzstadt Frodó, a Vasas pálya mágneses erőtérfigyelő kameramanja/

„Azt mondtam [a vizsgázóknak az utolsó órán]: ha nem jut eszükbe semmi, mondják azt, hogy a parasztság helyzete nehéz volt. Emlékszem, egy villamoskalauz vizsgázott, reszketve kihúzta a tételét, amelyen ez állt: Lenin élete. Annyit sem tudott mondani, hogy brekeke. Kérdeztem tőle, hogy nem emlékszik arra, amit mondtam az utolsó órán? Felcsillant a szeme, és felkiáltott: »A parasztság helyezte nehéz volt.« Ekkor a vizsgabiztosság elnöke – aki matematikatanár volt – felállt, és azt mondta: jól van, fiúk, kimegyek cigarettázni, ti folytassátok! Aztán valahogy áttuszkoltuk a kalauzt is. Becsületére váljon, hogy egy hét múlva hozott egy sült libát.” /Földes Ferenc alias Hobo, egykori történelemtanár/

„Ez több, mint sün, ez liba!” /Mr. Goose Hedgehog, OKJ-s képzett vadállatszelídítő és háziállatvadító/

„Jaj, éhgyomorra megfeküdte a belünket ez a Márton napi libasün! Nehéz a helyzetünk!” /a parasztság/

„Kedves Költő úr! Ön is volt katona, amikor még sorkatonai szolgáltat volt, tehát bőven hallhatta feletteseitől, hogy "A katona nem fázik, csak úgy érzi!", "A katona nem fáradt, csak úgy érzi!", illetve "A katona nem éhes, csak úgy érzi!". Tehát ezen igazságok mezsgyéjén lépdelve felhívnám Költő úr figyelmét arra, hogy Magyarországon nincs mélyszegénység, éhezés és hasonlók, csak Ön úgy érzi! Hiszen pártunk és kormányunk maximálisan mindent megtesz mindekiért is, főleg a szegényekért, akik persze nincsenek is, csak úgy érezzük. Na de kérem, kérem! Mélyszerénységem tiltja, hogy kioktassam Költő urat, de miért is hallgatnánk az érzéseinkre, a szemünkre és fülünkre, amikor azok állandóan átvernek minket? Tehát amikor újra koldust lát kéregetni, ismerje fel, hogy amit lát, az káprázat, a valóság az, hogy valamely ellenséges hatalom, de leginkább
Brüsszel, mesterséges intelligenciával létrehozott egy teljesen valósághű hologramot, amely koldust ábrázol.

Így az emberek azt hiszik, hogy Magyarország nem egy pártunk és kormányunk által létrehozott Kánaán, pedig az. A nép boldog, mindenki örül, mindenki elégedett, egy ilyen népet nem is kell és nem is lehet tovább boldogítani, mert a boldogságszintje maximális. "Sírt, hol nemzet süllyed el?" Hol él, Költő úr? Megrekedt az alvilág egyik bugyrában? Hisz Magyarországon az újszülött is nevetve jön a világra, annak tudatában, hogy rezsicsökkentett otthonban nőhet fel. Hát magának semmi sem elég, Költő úr? Panaszkodunk, panaszkodunk? Hogy túl hosszú a várólista, túl nagy az infláció, értéküket vesztik a nyugdíjak és hasonlók? Ilyen apróságokon fennakadni! Hiszen a lényeg az, hogy van nép-nemzeti gerincünk, keresztény ideológiánk és Viktorunk. E szentháromságban hiszünk, és bátran hirdetjük is. Minden más eltörpül emellett. Különben is, ha lenne is bármi rossz hazánkban, mert persze nincs, azért csakis Brüsszel lenne a felelős. Végeztem. Na nem az evéssel, mert én már csak Viktorral táplálkozom.” /Stefi bácsi, a költő legskizofrénebb kommentelője/

„Stefi bá’, ha torreádor

Lenne, felöklelné bika,

S így intené József nádor:

Nem játék a politika!”

/özv. Nádor Józsefné Württemberg Mária Dorottya (1797-1855), bikapárti osztrák főhercegné és bikamenet főszervezőnő/

„Ez a vers, kérem szépen, nem más, mint a kollektív éhségre írt kulturális diétás tanmese – ahol a kenyér helyett rímet rágunk, és a táplálék helyét Frady Endre szellemi puffasztott rizse veszi át. A "népboldogítás" itt nem más, mint a szenvedés túlírása, a szociális válság leköltése gyermeteg derűvel. Frady a nemzeti tragédiát egy nevetős refrénnel fedi el, mint aki a Titanic süllyedésekor vidáman tamburázik a fedélzeten, mondván: „Nem baj, ha jéghegy jön, amíg a rím kerek.” Ez a vers tehát egyszerre népmese és népbutítás – a kulturális koplaláshoz szervírozott önironikus menü, ahol a főfogás: Frady Fradyval Fradyra. Ha a nemzet tényleg ezt olvasná éhség ellen, nem lenne több éhező gyomor – csak elpilledt agytekervény.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Ha diétás a tanmese,

Nem hízol el tőle te se,

Se ő, se mi, se ők, se ti,

Csak egy Frady faló jeti,

Úgyhogy nincs is vita, Niki,

E süllyedés Titanic-i!

Tengervízben kan búr ázik,

Bár vidáman tamburázik,

S azt dalolja: Cia, cia,

Abcúg intelligencia!”

/Bear Beer, berber borbár barbár bérbírója/

„Frady Endre szövege egyszerre játékos és groteszk: a „népboldogítás” eszméjét ironikusan a költészetre redukálja, mintha a versek pótolhatnák az éhséget. Ritmusos, könnyen énekelhető refrén, ami szinte paródiaszerűen mantrázza a költő fontosságát. Szójátékok és humoros túlzások („probléma nagy, mint egy platán”, „szemek éhkopognak”), amelyek karikírozzák a társadalmi nyomor képeit. Az önironikus költő saját verseit állítja be a nép boldogságának kulcsaként, ami szatirikus önreklámként hat. A refrén túl sokszor ismétlődik, így hamar monotonná válik. A groteszk képek („csontvázként is bőszen dalol”) néha inkább erőltetettnek, mint hatásosnak tűnnek. A társadalmi kritika felszínes marad: az éhség motívuma inkább poén, mint valódi társadalmi üzenet. A vers inkább szatirikus önparódia, mint komoly társadalmi költészet. Frady Endre stílusa szórakoztató, de a túlzott önreferencia és refrénismétlés miatt inkább könnyed kabaréhangulatot kelt, semmint mély lírai élményt.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Platán-e

Vagy hárs a talmi gyomor?

Na pláne

Nagy társadalmi nyomor!

/Dr. Seszűk Sebő, a Gyengeelméjűek Országos Gyakorló Intézete (GYOGYI) szökésben lévő főorvosa/

„Frady Endre addig boldogította a népet, míg a nép megboldogult. Nem kis tehetségtelenség kell ahhoz, hogy valaki minden erejét latba vetve homlokegyenest az ellenkezőjét érje el annak, amit akar. Drága Endre, illik kendre: Happy End-re nincs sansz rendre!” /Tudatos Titanilla, sukár sikerkalauznő/

„Frady Endre „Népboldogítás” című szövege egy szatirikus, groteszk hangvételű költemény, amely a testi szükségletek és a szellemi táplálék, jelen esetben a költészet viszonyát állítja pellengérre. A szöveg a társadalmi problémák (éhezés, nyomor) súlyos valóságát állítja szembe egy naiv, sőt, abszurd megoldási javaslattal: a versek olvasásával. Ez az ellentét teremti meg az alapvető szatirikus élét. A költő cinikusan azt sugallja, hogy a költészet ereje még az éhség feledtetésére is képes, ami nyilvánvalóan egy komikus túlzás. A verselés, bár helyenként sántít (pl. a refrénben a szótagok szétcsúszása, ami dalszövegként még indokolható, de szövegként zavaró), szándékosan egyszerű, népies, kicsit esetlen hatást kelt, ezzel is erősítve a naiv, könnyed hangot, ami éles kontrasztban áll az érintett témával. A rímek (pl. platán/tán, űrje/tűr, jeeeee!) a fanyar humort szolgálják. A mű önmagára mutat, a költő a saját művészetét (Frady verseit) nevezi meg az egyetlen, valódi boldogító forrásként, ami önironikus, már-már parodisztikus gesztus. Ez a túlzó öndicséret egyben az olcsó, demagóg "megoldások" kritikája is lehet. A vers a legvégső konklúzióig viszi el az abszurditást: a nép még csontvázként és a sírban is vígan dalol (refrén), ha Frady kötetek veszik körül. Ez az élet és halál, test és szellem ellentétpárral való extrém játék teszi a verset velőssé, hiszen a komoly témát egy vicces, felforgató módon kezeli. A „Népboldogítás” ügyes, fanyar humorú szatíra, amely a szellemi táplálék fontosságát túlzásba vive teszi nevetségessé a puszta anyagi problémák elől való menekülést vagy azok lekicsinylését. Nem nagyképű líra, hanem egy szándékosan slampos, vicces fricskázás.” /Gemini, a mesterséges intelligencia/

Mi ez a kórképzavaros közhelyszótár széttépett selejtes lapjaiból véletlenszám generátorral összeollózott fércműveletlen agyhalálközeli élményfürdőbaleset?! A Frady Endre munkássága által okozott elmeexitálás oly cél, minőt óhajthat e nemtelen, de ne lássam rémálmomban anyámat lendkerekes hintalovon kurjongatva szennyvizesárok ellen huszárrohamot vezényelni, hogy a Frady verset fújó paripák csak a holttestemen át száguldhatnak a kivívott diadalra! Ahogy a csak képzeletben élő lányomnak mondanám, ha költő lennék:

          Sose fakadj Dia, dalra,

          Ha Frady jut diadalra!

Vagy ahogy egy tetszőleges átlagpolgárnak adnám a kőkemény kihívást a végső harcra:

          Vér, veríték, könnyek,

          Üsse Fradyt ön, nyekk!!!

Te jó ég, lehet, hogy a Frady agyatlansága miatt az agyamra ment a saját agyam?! Nővérke, hogy a nyugiszurim és a kényszerzubikám, amiben bevisznek a gumiszobcsimba?! ÁÁÁÁÁ!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Fejem Fradyt égbe fejel,

Agyatlanul röppen, sej, el!

Tán intő lesz néki e jel,

S visszahozom, hogyha tejel.”

/Chuck Norris, felhőfejelő űrkalóz/

megzenésítve:

https://www.youtube.com/shorts/HTx-713TwrU

Március 15-i Retró2 szünnapi bánatvers

Nagyon kemény hírek ezek!

Mi lesz, hogyha megéhezek

Forradalom közepette?!

Szedte-vette teremtette!

Ha majd vendégségben eszek,

Szállnak nyögve nyelés neszek,

S rágódom a „szétfő” igén…

Vajh kibírom hétfőig én?!

Nem bírom ki, éhen döglök!

Sírba be az éhség-dög lök,

S hol zsírjaim homorulnak,

Unoká’m le csokit nyúlnak.

Tetem vagyok, girhes tetem,

Csokinyulat sem ehetem;

Csontváz szám már ritkán eszik,

S anyaföldként fogad be szik.

„Sanyaföld?! Sanya, neked van földed?! Akkor meg mit hőzöngsz itt, miért nem mész megművelni?! Amit ma felszánthatsz, ne halaszd holnapra! Vagy ej ráérsz még, mint az a henye Pató Pali haverod?! Na, ugorj, de előbb még hozz ebédet! A Retró ma zárva van, úgyhogy irány a Pilvax! Az egyik lábad itt, a másik ott, te lusta tintanyaló!” /Petőfi Sándorné, házsártos háziasszony/

„Micsoda?! Meghívunk hozzánk ebédre az ünnepnapon, te meg fikázni mered az áldottkezű nejem főztjét és sütjét, te urbánus fűzfapoéta?! Az agyad van szétfőve, nem az ebéd, te lábasfejű tintanyalonc! Még hogy éhen döglesz, és homorú a zsírod, te dagadék?! Bárcsak befognának téged a Táncsicsot kiszabadítani igyekvők hintója elé, majd ott hagynának csereként a börtönében, míg rád nem rozsdásodik a műanyag lakat!” /Söptényi Nadír, filozófus és népies írókolléga/

„Ne haragudjon, költő úr, az ünnepnapi szünetért, da valamikor nekünk is ki kell pihennünk az ön nonstop verscunamiját! Hétfőn találkozunk! Addig is kellemes forradalmat és szabadságharcot!” /a Retró2 dolgozói/

„Van, akinek az Operáról a büfé jut eszébe, van, akinek az idusáról a kantin. Micimackó mindenkiben ott lakozik, csak van, akiben a felszíntől vékonyabb kopóréteg választja el.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Everybody has a Kant in, in’t Kan? Immán, úúúú, el innen! Hú mán!” /Márciusi Dusán, emigrált középiskolai angoltanárt helyettesítő angolvécépucoló/

„Rendőrkaszt a kopóréteg?!

Hová szaladsz Peti?! Hé, teg-

-nap nem voltál még ily riadt

Egy kis viccelődés miatt!

Ne fussál el, te kis zakkant,

S falt se fejelj le, mint vak Kant!

Egyél inkább Retró kaját,

S hinnyébe fordul a jaj át!”

/Dartanyan Dezső főhadnagy, a Budapesten Illetékes Csávás Kálmán Alakulat (BICSKA) maximálisan minimalista költője és antiriogatási főelőadója/

„BICSKA?! A bicska én vagyok!” /Buggy Lee, hongkongi hungarikum/

„Jaj, de szörnyű ez a Frady vers! Hadd ne kelljen ezt még egyszer elolvasnom! Kit kell megvesztegessek? Kegyelem! Hosszabbítsák meg a szabadlábamat Bicskéig!”” /K. Endre, bicskei bicskanyitogató/

„Ez lehetne egy nemzeti dal, csak egy "Talpra magyar! híja. Haza.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Talpra magyar, magyar talpra?!

Kell nekünk Nemzeti Dal pra-

-liné helyett forradalmi

Desszerként, ha csupán talmi?!

Édességnek, ha van híja,

Akkor hasa haza híja!

Winnetou meg haza híján

Migráncsként ül laza íján.”

/Panel Proliné, praliné díler/

„Nyilván nem nyit ki március 15-én a Retró. Különben hogyan lenne forradalom, ha nem lennének éhezők, akik lázadnak?” /M. András, a költő legállandóbb és legéhséglázadóbb kommentelője/

„Á, a Retró diadala

Az éhezők viadala?

eM úr, Önnek mi a dala,

Melytől reggel riad ala-

-posan meg a szomszéd néni és a forradalmárokat megkarmoló macskája?”

/Petőfi Nándorovics, ex-barguzini apa-gén epigon/

„Drága Költő Gigász! Szeretném felhívni a figyelmét, hogy Nagyböjt van, szóval ideje lenne felfüggeszteni a mértéktelen kulináris élvezeteket! Ezek a mai fiatalok..! Csak a sz.x meg a szipu! Pfuj! Koplaljon az ilyen!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas etikus dietetikus/

„Jelzem, Bibliában senki

Sem böjtöl a Húsvét előtt,

Se irokéz pap, se jenki,

Se józan, se sziput belőtt;

Igéből nem jön ilyen ki.

Bélgáz fújjon böjti szellőt!”

/Teó Leó, Ég és Föld szakon végzett teológus és geológus/

„Az Isten által kitalált bibliai böjtök és az emberek által kiokoskodott úgynevezett Nagyböjt között az a különbség, hogy előbbinél a résztvevők semmit sem esznek, utóbbinál pedig csak azt és annyit, amit és amennyit megkíván a szervezetük. Ami efölött van, azt meggyónják. Vagy nem.” /Elmereccsent Endre, epebeteg eretnek/

„Na, megállj csak, eretnek!

Majd a papok veretnek!”

/Vérgőz atya, a Torquemada Spanyol Inkvizíciós Gimnáziumi Alapítvány (TSIGA) főispánja/

„Ha zárva van a Retró2, akkor elmegyek Phil Vaximovics Mutyin haverommal ebédelni és egy jó borscsos pirogtál mellett vodkamámorosan megemlékezünk arról, hogy anno a baráti orosz csapatok akadályozták meg Világosnál az áruló Görgey további fölös vérontását. Már akkor is ők vonultak be békét teremteni, nem az amerikaiak! Éljen az örökké megbonthatatlan orosz-magyar fegyverbarátság és békeharc!” /Talpnyalonc Tihamér, a Magyar Orosz Szovjetbarátságos Közpénzeket Vételező Alegység (MOSZKVA) atamánja/

„Hé, atamán elvtárs! Nem csak a maga fegyveres békeharca az örökké megbonthatatlan, hanem ez a rohadt kínai pandahús konzerv is! És nekem mégis ezt kéne ennem március 15-én, mert nincs nyitva a Retró! Éhen fogok murdelni!” /Bádog Bódog, bodega buherátor és pléhbili díler/

„Március 15-én senki se a saját hasára gondoljon, hanem jöjjön el ebéd előtt az ünnepi beszédemre a Nemzeti Múzeum elé! A műsor magas színvonalú lesz. Először Curtis rappeli el a Nemzeti Dalt, aztán Győzike a Himnuszt, majd Tóth Gabi énekli el a Nélküledet, utána Ákos saját magát gitárkísérve dalolja végig a 12 pontot, végül Mága Zoli húzza el a nótánkat, míg a háttérben a Kossuth-díjas Nagy Feró vasalt bakancsban tapossa el a nemzet sötétben bujkáló ellencsótányait. A beszédem rövid lesz, de velőspacalos, hogy egyrészt Németh Sziszi barátom is értse és szeresse, másrészt, hogy hazaérjek ebédre. Jelszavunk: A haza minden előtt!, de mielőtt elmennénk haza, ezt még elismétlem egy párszor. Ott találkozzunk! Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!” /Orbán Viktor, miniszterelnök/

„Mi ez a celebnyálas bájgúnár gágogásnál is fülsértőbb közpénzmédiahekk szint alatt vergődő latrinaszag?! Ki ez a fékevesztett bolsevik diszlájkvadász, ez a vérhaspók fotelforradalmár?! Elhiszem, hogy a falánk Frady Endre megszokta a minden péntek déli kifőzdézést, de meg kell értenie, hogy a gyorséttermi dolgozóknak is joguk van ahhoz, hogy a nemzeti ünnepnapon helyet foglalhassanak a Nemzeti Múzeum lépcsőjén megtartandó állami ünnepséget messze elkerülő menekülőútvonalak valamelyikén, hiszen köztudott, hogy a haza nem eladó, csak bizonyos esetekben és amennyiben egy összegben megvan az a pénz! Ne lássam anyám életnagyságú hologramját a Retró 2 Kifőzde díszfalán, ha nem követelem Frady Endrének a haza Kínának eladandó részéhez való csatolását! Világ kínai rendőrjárőrei, fradyendrétlenítsetek!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én a bezárt és üres Retróban is meg tudok ebédelni. A hónaljammal letépem a vaslakatot, aztán megeszem a faszékeket és a faasztalokat. Az én gyomornedveimen még a heti bevételeket tartalmazó gyémántbetétes vasbeton páncélszekrény sem fog ki.” /Chuck Norris/

Hol a hó, he?!

Dr. Röntgen Rezső felvétele

Mete’rológusok, hahó,

Hogyha tél van, mér’ nincs ma hó?!

Vagy csupán a tél a tahó?!

Az, hogy minden köztér száraz,

Le időjós szakmát áraz!

Hótlan tél, hát milyen már az?!

Télen nem készülnek kerek

Részegységű hóemberek?!

Ettől agyhúgykövet nyerek!

Mikó’ esik itt mán le hó?!

Csak nálunk nincs, vagy nincs sehó’?!

Asszem, iszok! Hol egy csehó?!

Mákonyálom, gyerekkori:

Hótömeg hull gyárak köré…

Fehér Balcsigyörök Kari-

-ról hódalol Gyurik kara…

Lábaimon gyerek-kori,

S havas varjak gyérek karó-

-n…

Józanodj ki, költő koma,

Gátol e szesztöltött kóma

Látnod azt, ha hull a hó ma!

(hópihék tánca!)

„Hé, költő úr, mi nem táncolunk, pláne nem zárójelben, dőlt betűvel, hanem hullunk! Mint az elsárgult levél, csak manapság már jóval ritkábban! Ritkák vagyunk, mint a hófehér hó ló szobor az ügetőn!” /a hópihék/

„Költő úr, maga a gyerekkorának teleit óbudai panelban töltötte, ahol gyárakat, karókon varjúkat és balatongyöröki karácsonyokat megéneklő, csupa Gyuriból álló gyerekkórust legfeljebb a fekete-fehér Orion televíziójukon látott, ha egyáltalán! Amúgy korcsolyázni nem havon szokás, hanem jégen! Minek iszik az, aki még józanul se tud költeni?! Vagy látott maga már részeg tyúkot hóba tojni?! NEM ENG.!” /Fekete-Karácsony Tocsmák, a Kancsal Rímeket Eleve Tiltó Észmegóvási Népbizottmány (KRETÉN) 

“Nem érzem most magam okén,

Hogy csontvázként izzadok én.”

/Hóember csontváz/

„Ez ritka szép lett, mint a fehér holló! Szinte már a szánkban olvad, nem a kezünkben. Én már óvodában kötelezővé tenném! Miért?! A Weöres se bírta a gyerekeket. Frady Endre pedig a benne élő (és máig harcoló) gyereket próbálja végre bentlakosba küldeni, csak még mindig várja a mákos millákat. Ennyi.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Átkacsáz’ itt humán Peti,

Mint vérgőzös, sörös vándor,

S hátán lóg, mint pumán heti

Zsákmánytápja, Weöres Sándor.”

/Mákos Milla, mákonyosan melankolikus mélylélektani melódia mutáns & műhóesésfüggvény matematikus/

„Azon gondolkodtam, hogy ki kellene engedni a Költőt. Ki a pusztába! Hadd lássa, milyen a farkasok között, a metsző szélben, hófúvásban! De egyből eszembe jutott az is, hogy ilyen könnyen nem tudunk tőle megszabadulni (nem lesz olyan szerencsénk), és mi van, ha farkasokkal táncolva tér vissza? Nem, nem szabad kiengedni a Költőt! Jó mélyre el kell zárni, ne lássa, hogy a január az egy nagyon csapadékos hónap volt, ne lássa, hogy hull a hó, és azt se tudja meg, hogy milyen a farkasokkal táncolni! Inkább még két ilyen vers a sötétről, mint egy újabb sötét vers a lefagyott hóról!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas hóhányó/

„Farkasmetsző szeles puszta

Hóval fúttan igen guszta.

Nincsen szűkség, tágas kinn tér,

Nem jön kutyaütő sintér,

El a házmester sem zavar,

S nem zör’g hószigetelt avar.

Ám ha költőt bezár setét,

Hogy kezdi el így a hetét,

S líraírást hogyan művel?!

Hűlye ötlet, hosszú ű-vel!

Ház úr, hogyha maga hóhány,

Hóhányt lesz sok hintaló! Hány?”

/Hűha anyó, henye hintaló hantáló hóhányó és pusztító pusztai pásztortarhonya pöndörözőnő/

„Szép látvány a téli hóesés, de aztán pattanjon vissza a földről, hogy ne kelljen lapátolni!” /M. András, a költő legállandóbb és hólapátellenesebb kommentelője/

„Rugalmas a hólabdám ám!

Jeticsizmámon a rámám

Járdatánckor mutat jól és

Mindeközben nem lesz hólés!

eM úr nem ránt kaszát-kapát,

Hogy hó miatt kell a lapát,

Meg a só, mert megmar a só!

Táváriscsi, nye harasó!”

/Dimitrij Dunakav Dunakavics, az Elejtendő Hólabdák Elasztikussá Javításához Univerzális Hegyijeti Nyálat Elemző Műhely (EHEJUHNYEM) rugalmasságtani reduktora/

„Honi hó oly elasztik',

Felpattannak e lasztik!”

/az Unikálisan Rugalmas Hólabda (URH) reklámszlogenje/

„Költő úr, amióta itt hóhiányról verselget, már többször is esett a hó! Igaz, hogy szinte röptében elolvadt, mint egy légtérbe lépett törpemeteor, de esett! Úgyhogy maga tévedésben van, tehát vonja le a konzekvenciákat! A jogdíjából! NEM ENG.!” /Pacalarcú Poczond, az Általános Verstani Hóhivatal (ÁVH) pecsétkezelője/

„Gödörmélyen Tisztelt Pacalarcú Poczond Úr! Az ön által törpének nevezett, valójában tíz méter átmérőjűnél kisebb meteorok a föld légterében nem elolvadnak, hanem elégnek. Elégnek tűnik ennyi információ, mert ennél többet ön úgysem tud felfogni. Talán még ennyit sem. Mindegy, hatóságnak így is tökéletesen megfelel, míg a tátva maradt száján be nem úszik egy cet. Köszönöm, hogy elmondhattam!” /Dr. Atmoszféra Atanáz, égéshőtérképész és ballisztikus bálnabiológus/

„Mi ez a sok műhó semmiért?! Ki ez a sokadvérengzését élő meteorológiai toprongy?! Bár esne rá egy másfél méter átmérőjű hólabda olyan sebességgel, hogy ne tudja utólag megírni! Ha gyermekkoromban anyámmal folytatott csehszlovák havas hegyoldali napfürdőzés közepette ránk zúdult volna egy brutális lavina, a sokkhatás meg sem közelítette volna a gyanútlan honi entellektüel versolvasókét, akik szeme elé váratlanul odarottyan egy Frady Endre székletlíra! Az örök hó hűljön rá ennek a szépérzéketlen rímtiprónak a vastag bőrére, hogy az emberiség kihalása utáni UFO régészek se tudják kiolvasztani még fénykardokkal se!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha azt mondom, hó, megfagy a hő. Ha azt mondom, hő, megolvad a hó. Ha azt mondom, há… há… há…, akkor tüsszenteni fogok.” /Chuck Norris/

„Hűűűű…” /a Chuck Norris rajongó emberiség/

Üres kamra

Hogyhogy nincs itt semmi kaja?!

Se sült húsok bármely faja,

Se zsírok, se lyukas sajtok?!

Melóban így hogyan hajtok?!

Nincsen gyümölcs, nincsen süti?!

Szívem utolsókat üti!

Nincs egy darab száraz zsömle,

Mit torkon csak éhkopp töm le?!

Csontváz tán a lakó teste

Itt, hol török be ma este?!

Rossz érzetek bentről fúrnak…

S pénzt hagyok a tanár úrnak!

„Csoda!!! Valaki betört az albérletembe és kiesett a zsebéből egy ötezres!!! Megyek is dorbézolni, mielőtt visszajön érte! Elherdálom kenyérre, tejre, vajra, töpörtyűre és Túró Rudira! Hej, ha gyakrabban történne ilyesmi, nem kéne pályát változtatnom és elmennem a Tescoba árufeltöltőnek.” /Fakír Ferenc, középiskolai magyar-történelem szakos tanár/

„Az élet a tanítómester históriája - mondogatták már az ógörögök is újlatinul.” /F. Péter ex cathedra, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Csoda, a humán úr az első pápa legfrissebb reinkarnációja! Hozsanna és halleluja! Éljen a tévedhetetlenség újjászületése! Mondd meg nekik! Mondd meg nekik! Ámen!” /Dr. Újlatin Ubul, betanított bíboros és OKJ-s képzett esztergomi érsebész/

„Jobb ma egy ógörög, mint holnap egy újlatin!” /Dr. Ógörög Ottó, ókorkutató és lejárt lemez díler/

„Az országos betörő és kasszafúró szakszervezet nevében kikérem magamnak tagtársunk felelőtlen viselkedését! Puszta könyörületből otthagy a bűncselekmény helyszínén egy jó esélyjel ujjlenyomatokkal teli papírpénzt, ráadásul akkora címletűt, amivel fedezhetné az e havi elmaradt tagdíját! Lebukás esetén persze majd tőlünk követeli az óvadékának a letételét! Hát azt lesheti! Elvégre törvény, jog és erkölcs is van a világon! Sajnos…” /Mackós Menyhért, az Egyesült Betörők és Kasszafúrók Országos Szakszervezete (EBKOSZ) ügyvezető igazgatója és parlamenti képviselő/

„Büszkén jelenthetjük, hogy az árufeltöltő magyartanáraink csapata nagy fölénnyel nyerte a nemzetközi műveltségi vetélkedőt. Másodikak a kasszás fizikatanáraink, míg holtversenyben harmadikak Lomonoszov Egyetem elméleti fizikusainak és a NASA csillagászainak csoportjai. A győzelemhez gratulálunk és extra éjszakai pótlék kedvezménnyel honoráljuk. A legkisebb is számít, Tesco!” /Multi Mirtill, a Tesco magyarországi ügyvezető igazgató és bértábla buherátor/

„Mi ez a liberálbolsevik kozmopolita ajvékolás, mintha córesz lenne?! Nemrég emeltük meg a pedagógusok fizetését és kis híján már majdnem annyit keresnek, mint egy parlamenti takarítónő! Mit akarnak még?! Naponta háromszor enni?! Hogy nézne már ki egy dagadt tanár?! EZ VESZÉLYES!!!” /Hájfej Huba, nyolc általánost (tizenkét év alatt!) végzett tárca nélküli kioktatási államtitkár/

„Aggasztónak tartjuk, hogy az elmúlt évek kedvező tendenciái után a bölcsészkart végzettek immár nagyobb számban mennek a Tescoba dolgozni, mint hozzánk! Lehet, hogy meg kellene engednünk, hogy hazavihessék a családjuknak a selejtes hamburgereket? De hát hova vezetne ez?!” /Mekk Menyhért, a magyarországi McDonald’s gazdasági igazgató helyettese/

„Gyerekek, ez a vers nem csak igaz, de valódi is! Jövő órára mindenki megtanulja kívülről! Már nem én fogom kikérdezni, hanem a helyettem beugró portás bácsi. Aki mégis nekem akarná felmondani, az a zalaszittyogói Madaras Tesco kettes kasszájához jöjjön!” /Herót Hümérné Elegelett Eulália, a Dögkúthy Ödön Gimnázium Valamint Élelmiszerhiánygazdasági Szakközépiskola (DÖGVÉSZ) pályaelhagyó pedagógusa/

„Ha az ember úgy dönt, betör,

Choosing rich place is much better!”

/Hunglish Huba, magyar-angol szakos tanár és maszek betörő/

„Aki üres házba tör be,

Annak ez szakmai halál.

Hiába néz körbe-körbe,

Örül, ha kiutat talál!”

/Balek Béla, a váci fegyház önképző körének földrajz-történelem szakos tanára és kiútkutató/

„Végre egy téma, amit, ha nem Frady Endre, hanem bárki, sőt akárki más dolgoz fel, akkor még vers is születhetett volna belőle! Így azonban, hogy ez a lepedék elméjű csökevény, ez az evolúciós szégyenfolt zúzta apró darabokra és tiporta sárba, már sírni sem lehet rajta, legfeljebb hisztérikusan öklendezni! Anyám inkább felkapta a járókeretét és elszáguldott soron kívül beoltatni magát occó kiciccípősz szecuáni vakcinával, minthogy, nehogy a légútjaiba jutva leszedálják az agyát az összefradyendrézett szófoszlányok! Anyáááám, vááááárj, én is jövööööök!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer nálam is volt ilyen affér. A rossz arcúak előbb betörtek, aztán a szemöldökömről visszapattanva össze, amikor ki. Az apró darabjaik jó trágyának bizonyultak a kertemben, úgyhogy Texasban nálam nő a legvérvörösebb tulipán. Egy részét el szoktam adni a magyar Tesconak, bár egy kicsit idegesítenek a túlművelt áruszállítóik.” /Chuck Norris/