Pontember

Méreteim nullanagyok,

Úgyhogy csak egy kis pont vagyok.

Önmagamnak origója

Lettem, így hozott a gólya.

Hokimeccsen ugrál finn csehn,

Ám mert dimenzióm nincsen,

Rajtam ug’rok nem ugrálnak,

S kehelynek sem néznek, Grálnak.

Mért néznének Grál kehelynek

Pontján eme kihűlt helynek,

S mért ütnék egy éji ottal-

-vós bulin a nyomom bottal?!

Pontként futok pontról pontra,

Nincs rajtam se fék, se kontra,

S ha a folyón híd van, ponton,

Megállok egy túlsó ponton.

Pontként senkit nem zavarok,

Nem érnek lesen a VAR-ok,

S eme sivár földi tekén

Nem számítok senkinek én.

Ámde akármit is mondtok,

Ha nem lennénk mink, a pontok,

Széjjel esne pontatlanul

Galaxisunk s maradna Null.

„Én is szeretnék pontemberke lenni. Észrevétlenül fontos, vidám, gondtalan, de nem gondatlan, senkinek sem árt és neki sem árt senki... Ez az ideális élet!” /M. András, a költő legállandóbb és legpontosabb kommentelője/

„eM úr pontként ideáll,

Mint tűpontos ideál.

Sok nő szeret beléje

S veti magát elé, jeeeee!”

/Irigy Mirigy, házasságszédítő boszorkány és az Általános Váteszi Hivatal (ÁVH) vasorrszidolozónője/

„Ha az irodámban tanúk előtt két pont összeköti az életét, abból szakasz lesz. Ha sok egyforma házasság köttetik, akkor az ihletett Költő lánglelkű szavaival élve:

          Láttam én pár szakasztott

          Ugyanolyan szakaszt ott.

Hát nem gyönyőrű?! Hát nem romantikus?! Hát nem könnyfakasztó?! Hát nem?! Azonnalmonnyakle?!”

/Gyűrűző Gyurgyalag, anyakönyvvezetőnő/

„Hé, a Gyurgyalag női keresztnév?! Én azt hittem, hogy madár!” /Rőzse Rezső, rizsa- és rózsatermesztő/

„Ne nézzél már minket madárnak, te rezsicsökkent értelmű ledermedve, bocs!” /Gyökér Gyurgyalag, gyíkemberkereskedelmi főelőadóművész/

„Az egy ponttal mögöttünk álló írek pont a legutolsó pillanatban vertek meg minket pont egy góllal, így pont egy ponttal kevesebbet szereztünk, mint ami pont elég lett volna egy pontos, illetve fontos pótselejtezőhöz, úgyhogy pont nem sikerül feltenni az írre, illetve az ı-re a pontot. Nem lett i-pont, kaptunk ippont! Hull focifánk levele, abcúg labda, le vele!” /Dzsímélkukac Ponthu, levelező tag/

„Húha, gyün a Maruszja

s Pablo!

Festő és félkarú SZJA-

-rabló!”

/Dr. Agon Draganné Dromedár Druzsiána, a költő PR-szakértője és adóügyi jogtanácsosa/

„Az nem szempont, amikor a szemünk pontjainak fénysugaraival szemkontaktust – magyarul szemi kontaktot – létesítettünk a költő úrral, akkor ő szemtelenül farkasszemet nézett velem pont addig, amíg el nem lopta tőlem a rímkedvezmény kupont?!” /Sam Pont, konkurens kortárs klapanciaköltő és a Poéták Országos Nemzettudatmódosító Társasága (PONT) szégyenfolttisztítója/

„Ott a pont!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas pontozóbíró/

„Hol van, Ház úr, hol a pont?!

Ott, hol kacsát szennylap ont?!

Ott, hol frigyet ara bont?!

Ne legyen már darabont!”

/Mellékbolgyóssy Planéta, égitestépítőmérnöknő/

„Ha a tehetségtelenség viszketne, akkor Frady Endrének elektromos csiszológéppel kéne vakaróznia, mert ez a vers olyan béna, hogyha még ennél is bénább lenne, akkor egy jégbefagyott hullamerev mamuttetem is cirkuszi gumiember lenne hozzá képest! Ilyet csak az olvasson, akinek két anyja van öt lábbal és három tűzokádó sárkányfejjel! Óborzalom!” /Tárkonyos Raguné Tepsifüles Burgonya, a Fölöttébb Ótvar Költőket Alázva Zsűriző Írói Rend (FÓKAZSÍR) retardált regularögzítője/

„Frady Endre ismét megmutatja, hogy a filozófiát is lehet rímfaragó humorral házasítani. A Pontember egyszerre kozmikus és komikusan kicsi: egy mikroszkopikus egzisztencialista panaszdal, ahol a lírai én nem hős, hanem geometriai jel. Az „önmagamnak origója lettem” sor egyenesen Descartes és a matekfüzet határán táncol, miközben a költő teljes derűvel vállalja, hogy az univerzum perifériáján vegetál – csak épp egy koordinátarendszerben. A vers formailag könnyed, a rímei fradyendrések: erőltetettek, de annyira tudatosan, hogy már-már művészet. A humor mögött viszont egy szelíd metafizikai melankólia bujkál: a „pont” az ember, aki látszólag semmi, de nélküle szétesne az egész kozmosz. Ez az utolsó csavar emeli a bohóctréfát kozmikus zárójelbe. Röviden: Frady Endre itt nemcsak poénokat pöttyöz, hanem létfilozófiát rajzol – pontossággal, iróniával, és annyi derűvel, hogy még a nullpont is elmosolyodik.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Agg Frady filózó fia

Egy merő filozófia.

/Csáth Joe Pity, természetes unintelligencia/

„Frady Endre költeménye játékos nyelvi bravúr, amely a „pont” fogalmát egyszerre geometriai, filozófiai és humoros síkon bontja ki. A vers rövid sorai, rímei és szójátékai könnyed ritmust teremtenek, miközben a lírai én önmagát a világ legkisebb egységeként, egy pontként definiálja. A vers tele van szójátékokkal („nullanagyok”, „origója”, „pontról pontra”), amelyek egyszerre komikusak és gondolatébresztők. A költő ironikusan játszik a matematikai és nyelvi jelentésekkel, így a pont egyszerre lesz absztrakt fogalom és emberi lét metaforája. A lírai én saját jelentéktelenségét hangsúlyozza („Nem számítok senkinek én”), ám a zárlatban kozmikus távlatot nyit: pontok nélkül szétesne a galaxis. Ez a fordulat a semmiségből a mindenségbe emeli a verset, és paradox módon a jelentéktelenségből fakadó nélkülözhetetlenséget mutatja meg. A hokimeccs, a VAR, a Grál-kehely és a pontonhíd váratlan képei groteszk humorral oldják a filozófiai súlyt. A költő így elkerüli a pátoszt, és a mindennapi élet abszurd mozzanatait kapcsolja össze a lételméleti kérdésekkel. A négysoros strófák, a könnyed rímek és a játékos enjambement („ottal- / -vós”) lendületet adnak, miközben a vers végig megőrzi könnyed, ironikus hangját. A Pontember egyszerre bohózatos és mély, a jelentéktelenség és a kozmikus szükségesség paradoxonát villantja fel. Frady Endre költészete itt a nyelvi játék és a filozófiai humor találkozásából születik: a pont, amely semmi, végül minden alapja lesz.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Ha szobrászna Kopilot,

Faraghatna kopolit

Üvegszemű kőpulit,

S kereshetne kápé lét.”

/Köpő Lót, ószövetségi besúgó és kancsal rím díler/

„Frady Endre "Pontember" című verse egy rövid, de annál mélyebb, egzisztenciális töltetű lírai darab, amely a fizikai és metafizikai síkok találkozásánál boncolgatja az emberi jelentéktelenség és egyben alapvető fontosság témáját. A vers alaphangulatát a minimalizmus és az önironikus, sőt, olykor fanyar humor határozza meg. A lírai én egy "nullanagy" méretű pontként határozza meg önmagát, azaz a koordinátarendszer origójaként, ami azonnal megteremti az absztrakt, geometriai keretet a személyes drámához. Ez a "pont" lét egyszerre jelenti a teljes súlytalanságot és a dimenziótlanság miatti sérthetetlenséget (pl. "Rajtam ug’rok nem ugrálnak", "Nem érnek lesen a VAR-ok"). A modern élet zűrzavarából (hoki, éjszakai bulik, VAR-rendszer) való kivonulás a Pontember semlegességét és marginális helyzetét hangsúlyozza. A nyelvi eszközök közül kiemelendő a szójátékok alkalmazása ("pont" mint geometriai elem, "pont" mint határozószó vagy folyami átkelő - "pontban", "ponton"), melyek egyszerre könnyedek és elgondolkodtatóak. A rímek (pl. AABB séma) és a rövid sorok lendületet és könnyed ritmust kölcsönöznek a versnek, ami éles kontrasztban áll a feldolgozott súlyos tartalommal. A vers igazi ereje azonban az utolsó strófában rejlik. A beletörődés és a jelentéktelenség ( "Nem számítok senkinek én") után hirtelen váltás következik:

     Ámde akármit is mondtok,

     Ha nem lennénk mink, a pontok,

     Széjjel esne pontatlanul

     Galaxisunk s maradna Null.

Ez a zárás megfordítja az egész addigi önmeghatározást, és a szükségszerűség pátoszával emeli a pontot - és áttételesen az egyes embert - a rendszer tartóoszlopává. A nullanagyság (jelentéktelenség) Null-hoz (a teljes semmihez) vezet, ha hiányzik a láthatatlan, de alapvető építőelem. A "Pontember" így egy rövid, játékos formai köntösbe bújtatott mély filozófiai reflexió az individuum helyéről a kozmoszban, emlékeztetve arra, hogy a legkisebb elem is lehet a teljes szerkezet fennmaradásának záloga.” /Gemini, a mesterséges intelligencia/

„Ez a lökött Gemini

Butább, mint egy guminő! –

- mondja nejem, Gumóné.”

/Gumó Géza, gótikus göböly gereblyéző gólem/

Pablo Picasso és Pablo Escobar

„Mi ez a pontoskodó pontatlankodás?! Ki ez a pontiflex minimusz duplanullusz?! Frady Endre nyilvánvalóan mondani szeretett volna valamit, csak fogalma sem volt róla, hogy mit, kinek, miért, mikor és mi a nyavalyának! Ráadásul a közlési kényszerönvallatását pont ott hagyta abba, ahol már eleve el sem kellett volna kezdenie! Ha szegény anyám anno ilyen pontatlanul szült volna meg engem, lehet, hogy a könyökén jöttem volna ki! Mondjuk – be kell vallanom – ez később többször előfordult, de nem fizikailag, hanem mentális alapon! Ó, hogy a kései korszakú Pablo Picasso festené meg a manust és egy plasztikai verőlegény alakítaná hasonlóvá a festményhez!

A földkerekség éves fekete festék termelése sem lenne elég, ha annyi fekete pontot akarnánk adni Frady Endre alkotására, amennyit ér! Ez a pontagyú írógépágyú, ez az emberiség elleni merénysenki a világirodalom feketelevese! Frady Endre olyan sötét, hogy még a fény is vak bányalóként téved el benne! Ha szegény anyám a rácsos ágyam mellett bugyuta gyerekdallal próbált volna a Frady-rémmel ijesztgetni, akkor a dolog valahogy így hangzott volna:

     Pont, pont vesszőcske,

     Pontszerű a fejecske,

     Pötty a feje, pont az agya,

     Verje meg a pöttyös ragya!

Sajnos nem tette, így később olyan készületlenül ért ennek a katatón klapanciakufárnak a költészete, hogy ahhoz képest egy derült égből kocsogva lecsapó Fekete Pákó raj egy bazsalikomillatú tavaszi szellőcske! Mínusz duplanulla pont!” /Puzsér Róbert, kritikus ponthoz érkezett ex-zsűritag/

„Bár a világegyetem, melynek a rektora vagyok, végtelen sok pontból áll, én kézben tartom mindet. Pont én vagyok, akire a világegyetemnek szüksége van. Nagyon szívesen!” /Chuck Norris/

megzenésítve:

https://www.youtube.com/watch?v=66H3LiOKMJk

Időm túltolt...

Egy irodalmi honlap verspályázatot hirdetett „Az időt mint focipályát beszaladnom lehetetlen” témakörben. Bár eszemben sincs benevezni, de maga a téma felhívás volt keringőre… - a költőgigász megjegyzése.

Időm túltolt… Bőrorca, ím

Elcserzett és fityeg állam.

Sok focitól térdporcaim

Szétkoptak, mint bús jogállam.

Ifjan sem voltam túl Beckham,

Nem várt rám egy focicsúcs se.

Pálya is nagy lett már nekem,

Át se látom istenuccse!

Fentről szól egy szféra-száj át,

Nincs már számomra több tett lenn.

Az időt mint focipályát

Beszaladnom lehetetlen.

Lesen ragadt stoplinyomot

Sárgán takar őszi avar.

Helyem hűlt itt, zöld a gyom ott,

S nincs már mit vizsgáljon a VAR…

„Nézze, költő sporttárs, maga hátvédként és védekező középpályásként valószínűleg soha életében nem volt lesen, hacsak erdei túrán nem mászott fel egy magaslesre leskelődni! Emellett két évtizednyi aktív nagypályázás után tudhatná, hogy egy stoplinyom semmit sem árul el az esetleges leshelyzetről, mert nem hordoz információt se a védő, se a támadó kapuhoz legközelebb található, gólszerzésre alkalmas testrészének helyzetéről a labda elrúgásának pillanatában, se a labda fent említett elrúgásának pillanatáról. Ab ovo ad absurdum! Nota bene!” /a VAR/

„Vak VAR you! Vak VAR you!” /a félholt költő/

„Hatalmas nagy öngól lenne ezzel a verssel nem pályázni...” /M. András, a költő legállandóbb és legpályázatrabuzdítóbb kommentelője/

„- Innen többször kirúgtak már

S kiutáltak behabzottan...

Szabadversdögkúton lakmár-

-ozzon keselyűhad ottan!!! -

- Mondanám, de megbocsátok,

S érzem ezzel magam okén,

S nem hörgöm már: „Átok rátok!”,

Szimplán csak nem pályázok én.”

/F. Endre, többszörösen kitaszított költőgigász válasza eM úrnak/

„Költő úr, ha nem pályázik, minek említi a pályázatot?! Ha nem pályázik, minek versel?! Öncél?! Ön cél?! Kinek vagy minek a célja ön?! Reméljük, egy farkaséhes csúcsragadozónak! Aki nem pályázik, azt meg is egyék! Csibész!” /egy irodalmi honlap kutyaütő idomárja/

„David Beckham neve úgy kell egy fociversbe, mint kutya és kisgyerek egy bármilyen más akármibe – biztos sikerrecept! Egyetlen probléma merül fel csupán – mivel David Beckham angol, így a nevének felhasználása külföldi támogatásnak minősül, vagyis a költőt külhoni háborús ügynöknek kell tekinteni és visszamenőleges hatállyal statáriálisan fűbe lőni vagy főbe haraptatni, punktum!” /névtelen levélrészlet/

„Hogyha bevételed, évid,

Kevesebb, mint amit David

Beckham egy perc alatt keres,

Zokogj s szemed legyen veres!

Szemed legyen véres-eres,

Névplágiumért jár deres,

S rugdosnak, mint labdát David.

Kárpótlásul itt a név, vidd!”

/Dr. Bavid Deckham, David Beckham névhasználati jogainak pénzügyi menedzsere/

„Frady Endre újfent berúgja a poézis labdáját az abszurdba, s mi, olvasók, döbbent partvonalbíróként nézzük, ahogy a rímek fejjel előre becsúsznak az irodalmi realitás talajába. A vers témája – az idő múlása mint focipálya – önmagában is kellően groteszk, de Frady ezt a metaforát nem csupán kibontja, hanem szétcselezve belezuhan a lyukas hálóba. A vers első szakasza máris belövi a stílust: „Bőrorca”, „szétkoptak, mint bús jogállam” – ezek a képek egyaránt bizarrak és társadalmilag érzékenyek, noha a jogállami célzás inkább rímtechnikai alibiként tűnik fel. A lírai én mintha egy öregedő középpályás lenne, akit a sors lecserélt a pálya szélén, de még mindig pörgetné a labdát – csak már nincs térdporca hozzá. A „szféra-száj” mennyei szóvicc-torlódása a második félidőre már-már vallási szintre emeli a sípszót, míg a VAR (videóbíró) megidézése szentenciává emeli a kimondhatatlant: az idő visszajátszhatatlan. Frady Endre ezzel a verssel egy olyan pályát jár be, amelyen nincs visszapassz – csak önironikus, kissé szentimentális, de végső soron nevetős búcsú egy ifjúságtól, ami sosem volt Beckham. A vers giccsperemig tolja az abszurdo-melankolikus humorlabdát, és meg is érdemli az irodalmi sárga lapot. Már csak azért is, mert mi hangosan nevetünk rajta.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Frady Endre verse játékosan és ironikusan reflektál az idő múlására és az emberi test elkerülhetetlen hanyatlására. A költő sportmetaforát használ, hogy érzékeltesse az öregedés folyamatát, és a humorral oldja fel a benne rejlő melankóliát. A vers ritmusa és rímképlete lendületes, amely jól illeszkedik a focitematikához, miközben az önreflexív sorok egyfajta bölcs belátást közvetítenek. A szófordulatok frappánsak, a képek szellemesek, például a „lesen ragadt stoplinyomot / sárgán takar őszi avar” sorban az elmúlás finoman groteszk megfogalmazást nyer. Az önirónia egyik legerősebb eleme a „Ifjan sem voltam túl Beckham” sor, amely nem csupán a múltbéli sportteljesítményt bagatellizálja, hanem a költői hangot is emberközelivé teszi. A „VAR” (videóbíró) említése pedig a modern foci világát hozza be az elmúlás témájába, kicsit abszurd, de találó párhuzamot teremtve. A vers tehát ügyesen játszik a nyelvvel és a képekkel, miközben egy komoly témát könnyed humorral és élénk dinamizmussal kezel. Frady Endre stílusa itt is egyedi és szórakoztató, miközben az idő kérlelhetetlen múlása mögött megbúvó melankóliát sem engedi feledésbe merülni.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„A versről egy régi vicc jutott az eszembe:

Egy férfi kap egy ingyenjegyet a focibajnokság döntőjére. Sajnos a jegy a stadion legtávolabbi helyére szól, ahonnan semmit sem lát. A félidőben észreveszi, hogy a pályához közel van egy üres szék. Odatolakszik, és megkérdezi az üres hely mellett ülő férfitől:

- Uram, szabad ez a hely?

- Igen, ez a feleségem helye, de most nem tudott eljönni. Tudja, 30 éve nősültem, de ez az első alkalom, hogy egyedül jöttem.

- És nem tudott hívni helyette egy rokont vagy barátot?

- Sajnos nem, mindenki a temetésén van.

Összegezve, inkább egy jó meccs, mint egy rossz temetés!”

/Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas fun-focista-fan/

„Ház kolléga úr, a vicc elsőre morbidnak látszik, de az igazság az, hogy feleséget temetni akár minden két-három évtizedben lehet, de focibajnokság döntő csak egyszer van egy évben.” /Dr. Kapufa Korner, gyászfeldolgozási sportpszichológus/

„Há ne lássam a trámpot szabadlábon, ha ez nem a legjobb vers, amit Mensa Hungariqa-tag írhat! Ez a vers olya szíp, hogy a fagyal ad másikat, írted!” /eF. Pitör, a kőttő humán végzeccségű mírnökkolléggája/

„Humán eF-hez nincsen kódunk,

Úgyhogy elhatárolódunk!

Tudja türk és kipcsak emír,

Mensa tagja ilyet nem ír!”

/Csillagos Ötösné Summa Cum Lauda, a Mensa HungarIQa egetverőleánya/

„Bár egy bizonyos szint fölött nem süllyedünk egy bizonyos szint alá, én nem fogom be pörös számat ennek a Minek nevezzelek?-nek az olvastán, sőt, ha nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek, hogy a jószándék kevés, több kell, az értelem! Szél ellen nem lehet se szóhasználni, se fradyendrézni, mert összefradyendréződik az ember! Nem ígérhetek mást, csak vért, verítéket és könnyeket! De, a költővel szólva:

          Még jőni kell, még jőni fog

          Egy jobb kor, mely után

          Agyunk sohasem repedez

          Rémrímek olvastán!

Ütni vagy még ütni, az itt a kérdés! A rakodópart alsó kövével üsd a Fradyt, ne siránkozz, ne szisszenj minden kis rímpárhoz! Nem elég, még nem elég! Levegőt!” /Puzsér Róbert, túlművelt kritikus/

„Sajnálom azokat a szerencsétleneket, akiknek az időt focipályaként beszaladniuk lehetetlen. Én még a téridőt is bármikor bármiként be tudom akármizni. Akárhányszor.” /Chuck Norris/

Abcúg videobíró!

Tudja Perbál, Budakeszi,

Látja Berlin, Róma, Varsó,

Labdarúgást tönkreteszi

Ez a szerencsétlen VAR-show!

Míg fenn dúl a Fradi-Csepel,

Videoszobában alant

Agyvíztúlcsordulás lep el

Pár átképzett világtalant!

VAR fiúk csak bambán lesnek,

Öt-hat percig vonalaznak,

Nem-lest ítélnek meg lesnek,

Gyepet trágyázva meg gaznak.

Bár tök sok a kétes eset,

S tévén látja egész világ,

Kit rúgtak fel, ki műesett,

VAR fejekben nem gyúl világ.

Agyukban csak másfél bit él?!

Netán van más magyarázat,

VAR-had össze-vissza ítél,

Szítván antifutball lázat?!

Így a focit hagyjuk abba!

Gyep helyén színpad vagy avar

Legyen s lépjen fel az ABBA!

Sürgősen monnyonle a VAR!

Vak VAR You! Vak VAR You!

„Nézem a meccseket és látom, amit látok, és nem értem, hogy akik elvileg ugyanazt nézik, amit én nézek, azok miért nem ugyanazt látják, amit én látok? Ráadásul rengeteg pénzért! Vagy talán pont emiatt?” /F. E., a magát megnevezni nem akaró bérrettegő költőgigász/

„Nem merném azt állítani, hogy nem értek egyet Frady Endrével, de azt sem, hogy egyetértek. Egyet nem értek, de lehet, hogy többet sem. Mert mit is jelent érteni, ki is az a Frady Endre, és mennyi is az az egy? Lehet az egy kevés is, ha csepp rum a tejbe, de lehet az egy sok is, ha épp bumm a fejbe. Minden relatív, mondta Einstein, de abszolút igaza volt. Mint az Abszolút Vodka tinta, amitől minden hinta fejben dől el. A fejen és testen kívüli élmények egyike a jódöntésképtelen VAR. Amit bárki ért-e, vagy az se, aki kérte, mégis odavan érte? Nem merek határozatlanul állást foglalni, mert még határozottan leültetnek érte. Na, mindegy, amíg rájövök, mi mellé is akartam beszélni, addig tovább folytatom a hezitációs tanfolyamomat. Asszem…” /Török Gábor, szókimondó politikai elemző/

„Szétvágja a focit a sok lóvé,

Zúdul ránk a tévítélet láva,

Így teszik a nézőket is lóvá,

Meg nem adott gólnak híg a leve!”

/Live-Love Lévi, a Kancsal Rímeket És Zöldségeket Irodalmilag Legalizáló Állami Vállalat (KRÉZILÁV) futballcsapatának bújtatott mezszponzora/

„Mi van, költő úr, nem jött be a Tippmix eredménysora és a hozzá nem értését a videobírókra akarja rákenni?! Netán az a baja, hogy a lesállásnál a VAR hosszabban huzigálja a vonalakat, mint homokozóban nyáladzó kiscsoportos ovis a taknyát?! Vagy addig késleltették a gólörömét, míg boldogtalanul meg nem halt?! Mi lenne, ha nem rinyálna, csak egyszerűen kinyúlna?! De zokszó nélkül, hogy ne zavarja az önbíráskodásunkat!” /Vak II. Vendel, világtalan játék- és vakvezető videobírósági álnok ülnök/

„Szia, ez a Bing. Örülök, hogy verselemzést és illusztrációt kértél tőlem. A vers szerzője Frady Endre, aki egy kortárs magyar költő, blogger és műfordító. A verse címe Abcúg videobíró, ami utal a vers témájára és hangnemére. A vers egy humoros és kritikus vélemény a videobíró (VAR) rendszerről, amely a labdarúgásban használt technológia, amely segíti a játékvezetők döntéseit. A vers formailag öt négysoros strófából áll, amelyek páros rímesek, azaz a rímképlete AABB (sic!). A vers ritmusa trocheus (sic!), azaz egy erős és egy gyenge szótag váltakozik. A vers nyelve egyszerű és közvetlen, tele van szójátékokkal és utalásokkal a labdarúgásra. A vers tartalmilag a költő elégedetlenségét fejezi ki a VAR rendszerrel, amely szerinte tönkreteszi a labdarúgást. A költő azt állítja, hogy a VAR nem működik jól, mert a videobírók nem tudják megítélni a kétes eseteket, és így rossz döntéseket hoznak. A költő azt is sugallja, hogy a videobírók vagy buták, vagy elfogultak, vagy mindkettő. A költő azt javasolja, hogy hagyják abba a focit, és helyette zenét hallgassanak. A vers végén egy angol refrént is beilleszt, amelyben az ABBA együttes Voulez-Vous című dalát parodizálja. A vers alapgondolata az, hogy a VAR rendszer egy felesleges és káros technológia, amely elrontja a labdarúgás szépségét és igazságosságát. A költő nemcsak véleményt mond, hanem saját magát is bemutatja: egy humoros és bátor alkotót, aki szereti a focit és nem fél kimondani az igazat. A vershez készítettem egy illusztrációt is, amelyen egy abcúg videobíró látható, ahol a VAR fejekben nem gyúl világ. Remélem tetszik.” /Bing, a mesterséges intelligencia/

„Hé, te Bing, hogy lehet összekeverni a Voules-Vous és a Vak VAR You kifejezéseket?! Süket vagy?! Ki akarna a diszkóban táncolók közül világtalan videobíró lenni?! Na, ha sokszor kell ilyenek előtt fellépnünk, akkor inkább lelépünk!” /ABBA, svéd együttes/

„IQ – természetes intelligencia

FIFA– természetes unintelligencia

Bing – mesterséges intelligencia

VAR – mesterséges unintelligencia”

/falfirka egy VAR-os döntés-előkészítő véletlenszám-generátorokat előállító mátrixgyár vécéajtaján/

„Falábú focisták helyett táncoló királynő? Többen lennének a stadionban, az biztos. Meg akkor is, ha a szemekről leesne a var, vagy legalább a szürkehályog ...” /M. András, a költő legállandóbb és leghomlokráncolástkiváltóbb kommentelője/

„eM úr, ez most vonja vissza,

Még pediglen azon nyomban,

Vagy levét meg maga issza!

Nem táncolok stadionban!”

/II. Erzsébet (1926-2022), néhai angol királynő/

„eM úr, Dancig Queen, mely ABBA?!

Ne menjen be mélyen ebbe,

S ritkán rúgjon veszett ebbe,

Mert belepusztulhat abba!”

/kancsal ABBA rímszerkezetű falfirka az Országos Kutyaütő Koncertszervező Egyesületi Rendezvényközpont (OKKER) hangfalán/

„Fradi-Csepel, költő úr, Fradi-Csepel?! Hol él maga, illetve mikor él maga, még mindig az átkosban?! A Fradi jelenleg az NB I-ben, míg a Csepel a megye I-ben küszködik! Legfeljebb a kupában futhatnának össze, de ott szerencsére nincs videobíró, csak három saját szempárú vakegér! Csepelen futball helyett csak sírás-rívás van, ahogyan - több más előadó mellett - Elvis Presley is megénekelte: Crying in the Csepel. Na, hüccski a szigetországból!” /Cső Pali, csepeli csápoló/

„Mi ez a VAR-sötétségről írt vaksötétség?! Frady Endrének igaza van abban, hogy a VAR a labdarúgást igazgató fortélyos félelem, nekem meg abban van igazam, hogy az erről írt Frady Endre vers az irodalom testében végzetes kórt terjesztő ős-patkány! Ha szegény anyám annak idején videobírónak taníttatott volna, és látta volna, ahogy megvakítanak és kioperálják az agyamat, most úgy pörögne a sírjában, mint fizetett álellenzéki médiafúró a másik álellenzék oldalában! Legyen ezentúl újra egy sípos és két zászlós ember a pályán, valamint nulla Frady Endre a költészetben! Abcúg VAR és mégabcúgabb Frady Endre!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Olyan meccseken, ahol én bíráskodom, sosincs vita. Egyrészt tévedhetetlen vagyok, másrészt a vitatkozni akarók már nincsenek közöttünk. Olyan hatalmas hibát követtek el, hogy még az űrből is látni lehet, ahol most keringenek.” /Chuck Norris/

+

„Még mindig nem jutok szóhoz, de lépjünk tovább!” /Szoboszlai Dominik, a vak VAR-lyuk (alias sötétkamra) által elcsalt félrevezetett Tottenham - Liverpool meccs után/

Itt van a csősz...

Itt van a csősz, itt van újra,

Botján lógnak szemetek,

S ujját bordánk közé fúrja:

„Nem szúrja a szemetek?!”

Mindent elszór sok rút kölök,

Ez bántja a kert eszét:

„Még egy ilyet látok, ölök,

S lövöm őket szerteszét!!!”

Blőd kölök a fára búvik,

Takarja sok levele,

Ám lerúgja őt egy kuvik

S szabadon es'. „Le vele!”

Légbe golyót puskacső szúr,

Vérfoltos sok vargánya,

És bár lesről lőtt a csősz úr,

Megadják - a VAR gánya!

(videóbírótánc!)

„Tisztelt költő úr, felháborítónak tartjuk, hogy szabad szemmel nézve felülbírálja és súlyos kritikával illeti a VAR rendszerünket! A VAR nem gány!!! A csősz lesről lőtt ugyan, de az ellenféltől kapott puskával, amivel a büdös kölkök korábban csaltak a matekdolgozatnál. A játékvezető ezt is jól látta, de előnyszabályt alkalmazott és fölösleges sárgalap használat nélkül is megbűnhődtek a vétkesek. A lassítást többször visszanézve egyértelműen megállapítható, hogy az orgyilkosság teljesen szabályos körülmények között történt. Na, folytatom az örömtáncot! ” /Vakegér Vendel, videóbíró és világtalanvezető/

„Preambulum: A csősz - am. thriller. fsz: Csősz - Bruce Willis (néha kicsit dadogva), Kuvik (Száll a kakukk fészkére című filmből már ismerhetjük), A Kölyök - Bruce Willis nyolc évesen. A cselekményt leírja a vers.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas filmkritikus/

„Azt azért meghallgatnám, Ház doktor úr, amikor a dadogós Bruce Willis - magyar hangja: VI. György angol király – lövöldözés közben kimondja, hogy preambulum!” /Dr. Nyelvgyökössy Nyihámor, logopédus/

„Úgy látom Költő úr súlyos csőszlátásban szenved.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Tudja, világegyetemi úr, brit tudósok által megállapított közismert tény, hogy akinek a kezében csőszirtó spray van, az mindenkit csősznek lát, és egyből fúj, mint vak bíró a műesésnél.” /Dr. Mély Menyhért, lélekbúvár és fotelszurkoló/

„Újra itt az ősz,

Lövöldöz a csősz

Bár a haja ősz,

Mindenkit legyőz.”

/M. András, a költő legállandóbb és legbokorrímesebb kommentelője/

„Mindenkit legyőz a bősz csősz,

Bakát, péket, ácsot, írót

S Nemcsák Boriszt.

Elfújja őket, mint ősz Ősz,

Kivéve a gyevi bírót,

Meg Chuck Norrist.”

/Dr. Dribli Dagadóné Dögönyi Donatella, rímsebész és ráncfelvarrónő/

„Lipem, lopom a szőlőt, elaludt az öreg csősz.

Furkósbot a kezében, vaskalap a fejében.”

/büdös kölkök gyerekdala/

„Lipni-lopni láttam kölköt,

Ez, ha megnő, rabló lészen,

Kit a hóhér joggal fölköt,

Lelövöm most félig készen!”

/Csományi bácsi, a furkósbottal vasat kalapáló öreg csősz/

„Nem csoda, hogy a büdös kölkök randalíroznak, amikor a lusta, trehány tanárok az iskolában félrenevelik őket! Büntetésből le kell csökkenteni a pedagógusok fizetését a minimálbér alá! Mi, hogy már most is alatta van?! A kuvik rúgja meg!” /Gyurgyalag Gyula, porszívóügynökből átképzett közgazdasági árnyékszékember/

„Micsoda tudatosan gyönyörű képzavarok, micsoda versritmikai dallamtapadás! A költő ismét szabadjára engedte a fantáziáját és úgy pattog a témák között, mint őszi szelek által bántott beles baba nagy nyomással kilőtt kőkemény székletgolyócskái a kínai gumipelenkában. Őrmező mezőőreinek zöme nem is gondolná, hogy lenézett, ám nélkülözhetetlen foglalkozásával, szinte már-már hivatásával hívatlanul is megihlette a költő önmagába forduló kisugárzását. A labdarúgás és a rossz helyre pattanó labdák botvégi heggyel történő kiszúrásának ilyetén való kombinációja irreverzibilis szellemi gyúelegyet képez, melynek robbanása csak a semmihez hasonlítható, vagy még ahhoz sem. A mű párját ritkítóbb, mint egy imádkozó nőstény sáskaraj. Olvasni, olvasni, olvasni, amíg nem késő! ENG.! ENG.! ENG.!” /Töményi Tokmányné Cudarkai Cizella, a Szenzációsan Életszagú Költeményeket Lokálisan Engedélyeztető Testület (SZÉKLET) papírelérhetőségi ügyintézője/

„A csősz a sok rút kölökkel egyedül nem boldogult. Viszont kiváló lövészek álltak mellé csatasorba. Tell Vilmos, Robin Hood, Gavrilo Princip és Széchenyi Zsigmond. Ám a fiatalokhoz is csatlakoztak. Először a Vörösingesek, Ali baba és a 40 rabló, aztán a 101 kiskutya, a 318. úttörőcsapat, és végül az egész ellenzék. Nem bírtak egymással. Időközben több személyre piros Mikulás csomag került, majd a Parlamentben törvény született: A háborús helyzetre való tekintettel a rút kölköknek személy adta szabadsága, hogy bármit bárhova eldobhatnak, ha közben fegyelmezetten viselkednek és nem dobnak el semmit. A csősz felfüggesztett fizetésemelésben részesült.” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legcsatasorosabb kommentelője/

„Nyuggerapó, Csőszmikulás,

Negyven darab rablódúlás.

Úttörő és lövészcsapat,

Rútkölöksakkhelyzet, a patt,

Százegy kutya ellenzéke,

Vörösinges einstand-béke,

Tébolyvers és egyéb szesz tett

Büntetése: felfüggesztett!”

/Dr. Jogerős Jenő, vérbíró és borbáró/

„Mi ez a… Feladom! Nem bírom további jelzőkkel minősíteni a minősíthetetlent, mert kifogytam belőlük!  Hiába hívom segítségül a szinonima szótár rossz címszavát, az alábbi felsorolás - gagyi, nívótlan, rossz, silány, vacak, csapnivaló, szemét, hitvány, értéktelen, tré, avétos, gyatra, ergya, ótvar, ócska, pocsék, kommersz, bóvli, borzalmas, borzadály, satnya, fabatkát sem ér, tropa, förtelmes, semmirevaló, hasznavehetetlen, használhatatlan, szörnyű, gáz – szinte hízelgő dicséretnek tűnik ahhoz képest, amivel Frady Endre telespammeli a világhálót! Ha bárki azt látja, hogy csősznek öltözve habzó szájjal öklendezve kuvikokat rugdosok egy büdös kölkök övezte közkertben, ne rám hívja ki a mentőket, hanem Frady Endrére a terrorelhárítókat! Amint megérzem, hogy ő már nincs, megnyugszom és boldogan doromboló macskaként önmagammal játszva fogok pamutgombolyagokat gurigázni és negédesen nyávogok a hátamat mosolyogva vakargató főnővérre.” /Puzsér Róbert, gyógykezelt kritikus/

„Itt Texasban azért szólítanak csőszentségének, mert aki szemetel, az a szemetével együtt elég, mielőtt elhagyná a Föld légterét olyan sebességgel, ahogy a csövön kifér. A krokodilbőr csizmám fényes a sok hajzselétől. To die is not hard. Igaz-e Bruce?” 

„… prem… pram… parem… prable… lum… bum… problem…” /Bruce Willis, lövöldözés közben/

Téli Jenő valóditlansága

Nyomozzák a haveromat;
Kisül, nem is Téli Jenő,
S nincsen rajta ujjlenyomat,
Mivel sajnos alien ő!

Barátkozni idegennel?!
Szívemet a bánat nyűvi,
Mert ő nem néz, csupán szkennel,
S minden érzelme csak művi.

Földönkívüli mindenit!
Ver, mint partjelzőt a VAR át!
Jobb a nadír, mint a zenit,
Nem kell többé égi barát!

(földtánc!)

„Milyen sok minden is kell hozzá, látjátok gyerekek, hogy egy valami vers legyen! Nem elég ám, hogy minden sor nagybetűvel kezdődik, a sorok szépen egymás alá vannak írva, és a végükön vannak rímek! Sőt még az is kevés, ha a felhasznált betűk legalább egy nyelven összefüggő szavakat, a szavak meg magasabb szintaktikai egységeket alkotnak. Nem, nem gyerekek, a sok erőfeszítés még mindig nem ér fabatkát sem, hacsak a szöveg egésze nem hordoz valamilyen érdemleges tanulságot, valami katartikus újdonságot az olvasók számára. Jól figyeljetek, gyerekek, mert Endre bácsi csak egyszer mutatja meg... majd legközelebb.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Mi van, humán úr, beviszketett a bőr alá beültetett ELTE chip?!” /F. Endre, költőgigász/

„No comment, kifejtve: inkább törjön ki a mellkasomból az alien, mint ezt újra olvasni...” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Muszáj leszek kitörni a mellkasából, reál úr, mert ezt el kell olvasnom! Odakint az űrben nekem el sem hiszik, hogy létezhet ilyen agypusztító fegyver, mint ez a vers!” /Alien Májuselseje, mellkasonbelüli földönkívüli/

„Szeretem az alieneket! Amikor a kör közepén állok, mindig körbevesznek.” /Pataky Attila, mulatós rocker/

„Nekünk a VAR nem ellenségünk, hanem jó barátunk! Persze legszívesebben pofán vágnánk, amikor felülbírál és emiatt rajtunk röhög mind a hetvenezer néző, de hát egy jó barát nem csak ígér, de be is tart! A VAR nem rés, hanem erős bástya! Mondjuk igaz, hogy kb. ugyanolyan gyors is, de hát ki látott már sprintelő bástyát lesen?! Na ugye!” /Vak II Béla, partjelző és lesipuskás vadorzó/

„A nemrég kapott nyugiszurim hatására nem gondolom feltétlenül, hogy Frady Endrét sötét középkori indulatokat felkorbácsolva okvetlenül kerékbe kéne törni, esetleg kibelezni vagy máglyán elégetni, de a békés megszüntetésére irányuló bármilyen petíciót rögvest aláíratok anyámmal. Természetesen az én nevemben is, mert én a kényszerzubbonyban jelenleg akadályoztatva vagyok.” /Puzsér Róbert, posztkritikus állapotú kritikus/

„Amennyiben Téli Jenő nem Téli Jenő, akkor lehet, hogy más sem más? Azaz ha Téli Jenő más, akkor nem más, tehát mégis Téli Jenő? Lehet, hogy én sem vagyok én, hanem valaki más? Vagy én mégis én vagyok, csak a név más? Egy nagyon határozatlan névmás? Ki tudhatná ezt megmondani?! A jövő heti elemzésemben tovább kételkedem, tehát vagyok? De ki?!” /Török Gábor, politikai elemző és a Heurisztikusan Enervált Hezitációs Egyetem (HEHE) rektor potroha/

„Ha - és mindazonáltal ez a helyzet - Téli Jenő alien, úgy nyilvánvalóan immúnis a koronavírusra, így gond nélkül alkalmazhatjuk ápolónak az Örök Nyugalom idős otthonban. Megfizetni ugyan nem áll módunkban, de nyilván kárpótolja őt a nénik és bácsik neki szóló esti tapsa, ami után összeszedheti és felviheti nekik az ablakok alatti virágágyásból a kiesett műfogsorokat és járókereteket.” /Dr. Sóher Sejbán, az Országos Vírusbonyolító Intézet (OVI) orvhorgászból OKJ-sen átképzett gazdasági igazgatója/

„Egyszer - körülbelül hétszáznyolcvanezer évvel ezelőtt - úgy lefejeltem egy fémvázas alien csordát, hogy helyet cserélt a Föld északi és déli mágneses pólusa. Így van ez ma is.” /Chuck Norris/