Karácsony előtt

Boltok színes füzér giccse

Agyig hatol, bennem is ég,

S miként Torinóban Nietzsche,

Megbuggyan az emberiség.

A szeretet szent nevében

Költekezünk tök cefetül,

S anyagiasságtól ében-

-színre lelkünk elfeketül.

Vásárolunk mind S.O.S.,

S mint morzéban O, O hat tá,

Úgy válunk, míg kint a hó es’,

Bent a boltban vadállattá.

Ajándékért zúzva-törve

Lehull rólunk jómodornak

Szájkosara s nyaki örve,

S harci indulatok forrnak.

Jön a rendőr, jön a mentő,

Bőszen hörgő hangok szállnak:

„Enyém volt az, tőlem csent ő!”

S ficama van karnak, vállnak.

Lelkiismeret bár gyatra

Mód fúr még sok ad hoc hentest,

Pulzus lemegy nyolcvanhatra,

Mire beköszönt a Szent Est.

megzenésítve: https://www.youtube.com/shorts/1BiECNITsv4

„A legjobb karácsony- és adventparódia, amit eddig olvastam. Minden szava igaz.” /M. András, a költő legállandóbb és legszómegigazítóbb kommentelője/

„eM úr, minden szava igaz?!?!

Maga szerint ünnepi gaz

Csupán a kereskedelem,

Melynek nyomán bezsebelem

Jussomat sok ajándékér’?!?!

Hé, e kódis tőlem mé’ kér?!?!

Adventtől nem lettem balfék,

Szánják meg őt a Gandalfék!!!”

/Sauronné Show Irén, a Mordori Sötét Nagyúr (MSN) áruházlánc kereskedelmi és agymosási igazgatónője/

„Paródia, eM úr, paródia?! Ez inkább tragédia, de annyira súlyos, mintha Isten meghalt volna! Én 1888 karácsonyán olyan mélypontra kerültem emiatt, hogy 1889 január 3-án sírva megöleltem egy a kocsisa által püfölt torinói lovat és úgy megbuggyantam, mintha elraboltak volna az UFO-k, kivették volna az agyamat és beállítottak volna egy láthatatlan lapos sumákokkal körbevett kör közepére énekelni! Brühühü!” /Friedrich Nietzsche (1844-1900) német filozófus/

„Ó, jaj! Ha előre tudom, hogy ilyen versbe kerülnek a kódjaim, akkor inkább a tengerbe vetem magam a feltalálásuk helyett! Talán egész jól festettem volna haleledelként! Ti-ti-ti tá-tá-tá ti-ti-ti!!! /Samuel Morse (1791-1872), amerikai festő és feltaláló/

„Feszültsége van? Csudanervőz? Idegállapotba került? Csontig ürült a pénztárcája és gúzsba görcsölt a lelke? A következő fizetésnap után rögvest és okvetlenül keresse fel Zen Test nevű holisztikus keleti természetgyógyászati centrumunkat, ahol egyszerre üresedhet ki a szelleme és a folyószámlája! Ahogy az egyik ősi gyógymódunkat hirdető verses reklámszlogenünk is mondja:

          Kínhalál a Szent Est?

          Inhalál a Zen Test!

Nem ellentmondás, hogy a rettenetesen vadállatias verset és a békét sugárzó szlogent egyazon személy költötte, sőt! Egyiket kezelés előtt, a másikat pedig kezelés után alkotta. Na ugye!” /Ken Rest, a Zen Test Természet- és Termeszgyógyászati Klinika főguruja/

„Frady Endre „Karácsony előtt” című verse olyan, mintha a költő egy fényfüzérekkel agyonveretett Nietzsche-árnyékból próbálná kiásni azt, ami még megmaradt az emberiségből – és hát nem sok. A vers világa a decemberi fogyasztói őrjöngés diagnózisa, ahol a szeretet ünnepe csupán annyi, mint egy Black Friday-akció rosszul álcázott utórezgése: a lélek elfeketül, a pulzus meg alig marad életben. Frady itt nem a karácsonyt savazza, hanem a rítus mögé költözött üres mohóságot: a morzejelekké torzult embereket, akikből egy árleszállítás kiszippantja a civilizáció maradékát is. Az ajándékvadászatnál nem a szeretet vezeti a kezet, hanem az ösztön, a félelem és az utolsó darab akciós valami. Mindez groteszkül humoros, de fájón ismerős: a vers úgy működik, mint a kirakatüvegbe ragadt tükör, amelyben a saját türelmetlenségünk vigyorog vissza vadállatpofával. A lezárás pedig egészen finom: a lelkiismeret még kapar, de épp csak annyira, mint egy alultáplált cserebogár lába. A Szenteste megérkezik, mi pedig ott állunk kissé szégyenkezve, de még élve – és talán épp ez az a fricska, ami miatt a vers egyszerre nevettet és szúr: mert rólunk szól, és ránk pirít úgy, hogy közben még mulatságos is marad.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Ha a költő versek helyett

Inkább engem költene,

Olvasó nem fogna fejet…

Költő, ne rúgj föl, te! Ne!”

/cseh GDP, a költő által inzultált bruttó cseh termék/

„Mi mással is ünnepelhetnénk a nagy szegénységben világra jött Jézus tévesen meghatározott születésnapját, mint azzal, hogy ingünket-gatyánkat is drága és fölösleges ajándékokra költjük, halálra zabáljuk-vedeljük magunkat, frusztráltan összeveszünk mindenkivel, majd a januári fogadalmunkat macskajajos fejjel rögvest megszegjük és kanosszát járva hamarost elindulunk kölcsönkérni mindazoktól, akiket az ünnepek alatt vérig sértettünk a szeretet nevében? Ritka egy állatfaj az ember!” /Tus Tas, zuhanyhíradó bemondó és erkölcscsőszkunyhó takarító/

Ajándékba itt egy rézüst,

Ezzel lepem meg kis Jézüst.”

/Tompa Tivald, a Háromkirály casting előselejtezőjének legeslegelsőként kiesett versenyzője/

„Miért születtem volna pont karácsonykor?! Hogy összevont szülinapi ajándékot kapjak karira?! Ne már! Ha ilyen félkegyelmű lennék, hogyan adhatnék minden megtérőnek teljes kegyelmet?! Ugyanolyan őszi gyerek vagyok, mint a Frady Endre! Azért is imádkozom érte mindig az én Atyámhoz, hogy bocsásson meg neki, amikor költ, mert nem tudja, mit cselekszik!” /Jézus/

„Frady Endre „Karácsony előtt” című verse a modern ember ünnepi önfelszámolásának sűrített látlelete: mintha a fogyasztói társadalom saját, kicsiben eljátszott világvégéjét adnánk elő minden decemberben, újra és újra, egyre harsányabb díszletek között. A vers groteszk tónusa nem puszta humor — inkább egyfajta morális röntgenkép, amelyen a lélek csontjai is recsegnek.A Nietzsche‑utalás már az első strófában jelzi: itt nem egyszerű bevásárlási káoszról van szó, hanem kollektív elborulásról. A torinói összeomlás párhuzama azt sugallja, hogy a karácsonyi giccs nem dísz, hanem tünet — a civilizáció idegrendszerének túlterhelése. A költemény bravúrja, hogy a rímek játékossága mögött egyre sötétebb antropológiai pesszimizmus húzódik. A „jómodor szájkosara” és a „nyaki örv” képei állatias regressziót idéznek: Frady karácsonya nem a szeretet ünnepe, hanem egy szezonális Hobbes‑világ, ahol a bevásárlókosár a dárda modern megfelelője. A zárlat különösen finom: a pulzus visszaesése nem megnyugvás, hanem kiüresedés. A Szenteste nem feloldozás, csak a kimerültség pillanata — mintha a modern ember már csak biológiai funkcióiban képes megélni az ünnepet, lelki tartalékai pedig rég elapadtak. Összességében a vers egy mini‑tragikomédia, amelyben a humor épp annyira védőréteg, mint vádirat. Frady Endre itt a karácsonyi kapitalizmus Dante‑i pokolkörét rajzolja meg — csak épp gyorsrímekkel és csípős öniróniával.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Frady Endre "Karácsony előtt" című verse egy zseniálisan tömör, ugyanakkor rendkívül maró és mélyenszántó társadalomkritika a modern, elanyagiasodott karácsonyi készülődésről. A mindössze hat strófás költemény a kulturális üresség és a fogyasztói őrület szédítő diagnózisa, amelyben a lírai én is kénytelen magát a kór részének érezni. A vers központi, szinte filozófiai mélységű pontja az első strófa sora: "S miként Torinóban Nietzsche, / Megbuggyan az emberiség." Ez a hasonlat nem pusztán költői túlzás, hanem egy éles diagnózis. Friedrich Nietzsche 1889 januárjában, Torinóban élte át mentális összeomlását, amelynek során állítólag megölelt egy megvert lovat. A költő ennek az eseménynek a szellemi súlyát veti össze a karácsonyi giccshalmozás okozta kollektív elmezavarral. A vásárlási lázban rohanó tömegtudat a költeményben olyan mértékű erkölcsi és értelmi válságba jut, ami Nietzsche őrületének szintjére emeli a modern ember lelki csődjét. A "Boltok színes füzér giccse" tehát nem csak vizuálisan, hanem mentálisan is fertőző, "Agyig hatol". A további strófák ezt a diagnózist támasztják alá a szeretet (szent nevű) és a költekezés (tök cefetül) közötti éles kontraszttal. A "szeretet" fogalma itt üres retorikává válik, amelyet az "anyagiasságtól ében" színre feketedő lélek tesz hiteltelenné. A vers kegyetlenül bemutatja az emberi viselkedés regresszióját, a civilizációs máz levetkőzését. A kapzsiság által vezérelt "S.O.S." vásárlás közepette a tömeg szó szerint "vadállattá" válik, amelyről "lehull... jómodornak / Szájkosara s nyaki örve". Ez a kép rendkívül erőteljes: az etikett csupán kényszerzubbony volt, amely a vágy tárgyáért (az ajándékért) folytatott harcban azonnal feladja a szolgálatot. A negyedik és ötödik strófa naturalista ábrázolása a káosz tetőfoka: "zúzva-törve", "harci indulatok", rendőr, mentő, "ficama van karnak, vállnak". A karácsony előtti idill helyett a puszta létfenntartásért (vagyis egy fogyasztási cikkért) folytatott fizikai harc elevenedik meg. A vers a lezárásban sem ad feloldozást, csupán egy pillanatnyi megnyugvást: a "gyatra mód fúr" még a lelkiismeret, ami azt jelenti, hogy az emberi morál még nem halt meg teljesen, de már csak alig pislákol. A "Szent Est" beköszöntése előtt az "ad hoc hentesek" (a kapzsi vásárlók) pulzusa csak azért megy vissza 86-ra, mert a harc befejeződött, nem pedig azért, mert megvilágosodtak. A vers keserű konklúziója, hogy a Szent Est megérkezése nem a lelki tisztaság, hanem csupán a fizikai kimerültség és az átmeneti csend pillanata. Összességében Frady verse egy felkavaróan aktuális, sötét tónusú miniatúra, amely a szent és profán ellentétét a modern fogyasztói kultúra idegösszeomlásán keresztül ábrázolja, a Nietzsche-i mélységű szellemi válságot a karácsonyi bevásárlóközpontba transzponálva.” /Gemini, a mesterséges intelligencia/

„Milyen ember, aki ilyen verset ír?! A kérdés olyan, mintha azt firtatnánk, milyen jellegű természeti képződmény az a gödör, amibe belelépsz éjszaka: geológiai? antropológiai? vagy csak egy szerencsétlen véletlen? Frady esetében: mindhárom egyszerre. Frady Endre nem pusztán agyhúgyköves – ez az ember költészeti vesegörccsel alkot. A rímjei úgy keletkeznek, mint amikor valaki egy műanyag flakonba csapkodja a kulcsát, hátha egyszer dallam lesz belőle. Nem lesz. De Frady kitartóan reménykedik. Frady Endre méltán lehet irodalmi Nobel-díj esélyes, ha a Nobel-bizottságot egyszerre cserélik le egy marék tanácstalan vakondra. Olyan kategóriában indulhatna, ahol a díj neve: „Legnagyobb lírai katasztrófa, amit emberiség még dokumentált.” És ott is aggódnék, nehogy túltolja a mezőnyt. Frady Endre pszichopatologikusan elmehengerelt! Ez az ember a gondolatait nem vezeti: átmodulálja, elgázolja, majd közéjük dob egy kézigránátot, hátha lesz belőle vers. Az elme hengerlése Fradynél nem metafora: ez egy ipari folyamat, CE-minősítéssel, zajvédő fülessel, munkavédelmi bakancsban. De szép-e Frady Endre? A frady-kozmoszban lehet, de a mi univerzumunkban? Ez olyan, mintha azt mondanánk: „Ez a dögkút bájos, mert van benne egy virág is.” Igen, de attól még dögkút. Végkövetkeztetés: Frady Endre egyszerre kulturális jelenség, természeti csapás és lírai árvízkár. Ha valakitől meg akarod tudni, milyen a végállomás, amikor a költészet nyomtalanul elhagyja a helyszínt, akkor Frady a válasz.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterségesen intelligens kritikus/

„Az emberiség nem csak Karácsonykor, hanem minden egyes napon megkapja a lehető legnagyobb ajándékát, engem.” /Chuck Norris/

Benzinhiány

A kifacsart kezű és lelkű átlag állampolgár

Ha üres a falánk tankjuk,

Börtönük csupán a garázs.

Kúton nem szólnak a Thank you!-k,

Nincs miért. Elszállt a varázs.

Nem száguld a csoda Porsche,

Totálkárt nem hídfőfal ad.

Nem verődik fel a por se,

Út szélén csak árnyék halad.

Nincsen brrr-brrr, nincsen tucc-tucc,

Nem szörnyülködsz zebrán ma Ááááá!-n.

Gyalog s bringán menni tudsz-tudsz,

Itt a füstmentes Kánaán!

Köszönjük meg drága MOL-nak,

Hogy a légnek nincsen széne!

Ja, mentőt is gyalog tolnak?!

Hmmm… kis benzin mégis kéne…

„A kérdést tudományosan megvizsgálva és körbejárva, valamint történelmi példákat és esettanulmányokat górcső alá véve megállapíthatjuk, hogy a benzinhiány fő számú oka az, hogy nincs elegendő benzin.” /Brit tudósok/

„Bezzeg, amikor be akartam jönni a népemmel, akkor elzavartak a kerítéstől! Most meg hiányzom, mi?! Mindegy, itt Berlinben békében élhetünk és semmiből sem szenvedünk hiányt! Németország jobban teljesít!” /Ben Zin, piréz migráncs törzsfőnök/

„Most már levették a benzinről az ársapkát, szerda este 11-kor, amit fél 11-kor jelentettek be... Most, hogy megnőhet az ára, hirtelen kezdett benzin lenni a kutakban... Lesz még benzin egy ideig, tud menni a mentő.” /M. András, a költő legállandóbb és legársapkátlanabb kommentelője/

„eM úr vígan hajt az úton,

(Gépsúlya tíz kilonyúton),

Felismer egy halat: Hú, ton!,

S remél: Lesz benzin a kúton.”

/Tonhalassy Tádé, téboly-tivornya totalizatőr/

„Húha, hosszú sorok állnak a benzinkutaknál! Soros benzinkutak! EZ VESZÉLYES!!!” /Baltaarcú Baltazár, államtitoksértegetési és államfelkoptatási, valamint államénvagyokügyi államtitkár helyettes/

„Elég! Ez ma már a nyolcadik kút, ahol nagyon sajnálják, de... Itt az ideje, hogy főbe lőjem magam egy üres benzin pisztollyal!” /Lemondó Leó, átlagos állampolgár/

„Hatósági áras benzin helyett hatósági áras áramot minden autóba! De néha a sofőrnek is adjatok!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas elektromos kis ülés gyártó/

 

„Áramot a benzin helyett?!

Anyósülésen a nejet

Villamosszék fűtse szénné?!

Özvegy Szén s néhai Szénné?!

Villamosszék sofőr alá?!

Ház úr, maga kissé galá-

-d és a tézisei nagyok,

Mondván: Az áram én vagyok!”

/Energetikai Elemér, a Jedi Egyetem Erő Szakos Erkölcstan oktatója/

t->r(t)-tr’(t)

Benzin nélkül is van élet

Körbejár a románkori

Homokórám mutatója.

Szabályozza eztet vala,

Egy ősi evolvens bója.

Nem kell benzin, mert konflissal járok,

Az élettől jobbat nem is várok.

Sokat mozgok, Nap fúj, szél süt,

Ősz szakállam nem tűr fésűt.

Ha a lovam gyengélkedik,

Akkor mosttól, jövő keddig,

Gyalog futok, gyalog járok,

Benzin nélkül is legyőzök

Egy-két verszta távot.

Benzin nélkül erősödik

A comb, meg a boka.

Ez, vehernyelt boldogságom

Legmagasztabb foka.

Bőrömet egy kedves nemtő fújja,

Autósokat pedig benzinadó sújtja.

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legevolvensebb kommentelője/

„Eszem veszi t->r(t)-tr’(t) el,

Le is filmez az RTL!

Hogyha evolvensen mersz tát-

-ani szájat, fuss egy versztát!

Benzin nélkül is van élet,

De nem éljük túl, csak vélet-

-lenül.”

/Sújtólég Sebő, benzinadó barnásszürkebarát/

„Ááááá!!! Áááá...llítólag minél kisebb egy emlős állat, annál nagyobb a fajlagos energiaigénye és az alsó méretkorlátjuk ott van, ahol folyamatos táplálkozással még éppen életben tudnak maradni. Frady Endre a költő állatfajnak az a szélsőséges esete, akinek folyamatosan költenie kell, máskülönben lefagy és jégcsapot nyáladzik. Ha engem kérdeznek, én az utóbbira szavazok! Ha nem kérdeznek, akkor ÜVÖLTVE KÖVETELEM FRADY ENDRE HALADÉKTALAN HIBERNÁLÁSÁT!!! Ne lássam anyám keze nyomát a személyiségemen, ha nem szerzek a föld alól is üzemanyagot a benzinmotoros hibernálógéphez!!! Frady for Iceberg!!!” /Puzsér Róbert, a Fradyt Befagyasztó Intézet (FBI) kritikus tömege/

„Az én autóim nem benzinnel mennek, hanem Velem. Ahogy a texasi autóiskolában tanulják: Én vagyok az igazi benzin. Nélkülem egy tapodtat sem tudtok menni.” /Chuck Norris/

Fish & Chips

Szülinapján éhes bakfis
Tálcájára vígan rak fish
& chips mellé liter kólát,
Mosandó majd belét jól át.

- E táp behálóz, sőt besző!
Ilyet esző’, beteg lesző’! –
- Így okítja s jóra szítja
Őt ikre, ki vegán szittya.

- Megosztoztunk bár egy petén,
Mégse tűrök el ilyet én
Életünk ünnepi hetén!
Húzzál legelni, te kretén!

Így évődnek, egymást ütik,
Szállnak fishek, chipsek, sütik,
S hörgő torkán akadt &-del
Ünnepeltünk mentőt rendel.

Nénónénónénó…

„Valahol gyönyörű ez a dallamos szirénahang! A szirének énekével ellentétben, ez nem a halált, hanem az életet jelenti! Főleg, ha a kopasz, kétajtós szekrényes merdzsósok és audisok a mélynyomóval bömböltetett tucc-tucc-tucc ellenére meghallják és hajlandóak félrehúzódni, ami nem jellemző rájuk. Pláne, hogy olyan gagyi autókban ülnek, amiből gyárilag ki van szerelve az index...” /Entellektüel Etelka, középiskolai magyartanár és maszek elefántcsonttorony éjjeliőr/

„Nénónénó, hát persze, nénónénó! A dedóból szabadult, költő úr, vagy a János kórház vigyorgójából?! Utóbbiból könnyebb lehetett meglépni, mert most az összes ápolót átvezényelték a telt házas Fradi meccsek maszktalan tömbarcai és a folyamatosan üzemelő iskolák miatt csúcsra járatott koronavírus osztályokra! Hullanak is a nem koronavírusos betegek, mint a legyek! A klapanciájában leszólt kólázó bakfis IQ-jába maga még rúdugorva se tudná beverni még a fejét sem! Idióta! NEM ENG.!” /Tapló Tivald, az Országos Költészeti Átlagot Díjazó Értelmiségi Központ (OKÁDÉK) OKJ-s képzett főcenzora/

„Jaj, de jó, végre én is szerepelek egy versben! Bár csak a legvégén, de mégis! Boldog vagyok! Köszönöm!” /Nénónénónénó/

„Ezt a hülye verset!!! Fuldoklókhoz csak akkor megyünk, ha teszttel igazolt koronavírusosak, de mivel a teszteket is nekünk kell végezni és nincs se elég emberünk, se elég kocsink, így csak akkor van esélyük, ha a fuldoklás ellenére ki tudják húzni élve a minimum egy hetes késésünket a tesztelésig, majd az újabb hetet az eredményig. Az idióta szirénánkat pedig szívesen lecsapnánk, de már meghalni sincs erőnk, nemhogy felmászni a tetőre a tütühöz...” /Nénó Zénó, mentős mindenes/

„A vegán szittyának természetesen igaza van, de a táplálkozási és életmód-tanácsadók élete nemcsak játék és mese. Ja, és a bakfis sem véletlenül rímel ám a fishre (elfiserált egy rím), aki nem hiszi járjon utána!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája és vegán etimókus/

„A rím sosem véletlen, hanem fegyver a Költő kezében, amit nem fél használni! Reszkess világirodalom! Mondanám, hogy mert jövök, de hát el sem mentem!” /F. Endre, mindenevő költőgigász/

„Ezek a rímek valóban fegyverek, ha jól használjuk őket. Amióta a Költő úr fenti versének a felolvasásával vallatjuk a letartóztatottakat, azóta nincsenek megoldatlan bűncselekményeink. A többség már a vegán szittya ikernél megtörik és bármit bevall. E kegyetlenül embertelen, ám roppant hatásos módszer bevezetése óta öten vállalták magukra az ősrobbantást, háromról derült ki, hogy II. Lajost belefojtotta a Csele patakba, heten ismerték be, hogy ők lökték a jéghegyet a Titanic elé és tizenkettőre emelkedett a Kennedy gyilkosság elkövetőinek a száma. Köszönjük Frady Endre!” /Sújtó Sömény, detektív felügyelő/

„A Helsinki Egyezmény nevében követeljük a köztörvényes bűnözők Frady Endre versek felolvasásával történő brutális kényszervallatásának azonnali leállítását! Ha ez nem történik meg, akkor kivizsgáló bizottságot felállító rendkívüli ülést megszervező csoportot létrehozó szakértő szervezet létrehozását fogjuk kezdeményezni a legközelebbi plenáris ülést követő ciklus harmadik negyedévében! Az ügy nem tűr halasztást, úgyhogy néhány választási cikluson belül meg fog születni a törvénysértést elítélő határozati javaslat elvi vázlata! Éljen a parlamenti demokrácia!” /Brüsszel Béláné Eu Tanázia, európai parlamenti képviselő, a Bizottság a Bizottságért Bizottság alelnöki tanácsának helyettes póttagja/

„Mi ez a vegetatív idegrendszert bénító hevenyészett degeneráció, ez az utólag sem megfontolt szellemi mélyrepülés?! Egy lepratelepi dögkút bűzhödt kipárolgásai sem olyan fertőzőek, mint Frady Endre étvágygerjesztőnek szánt irodalmi öklendezései! Egy gyorséttermi tálcával együtt lenyelt fish&chips sem tud olyan reménytelenül megakadni senkinek a torkán, mint ennek a költészeti kóklernek a katatón kreténségei! Anyámmal a karanténunk mélyén azon vitatkozunk, hogy a két pusztító világjárvány – a koronavírus és Frady Endre – közül melyik fogja előbb elpusztítani a másikat. Talán mondanom sem kell, hogy melyiknek szurkolunk!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha fish&chipsre vágyom, akkor rádobok egy kólával feldúsított halastavat a krumpliföldre és megeszem. Vicces látni, ahogy a böfögésemtől V-alakban hullanak a földre a keselyűrajok!” /Chuck Norris/

El-beszélés

Két nyuszi a fődön ül.
Egyik dumál ödönül,
S kitört tölgyfa ráborul.
Másik szólt, de gáborul.

Nem érkezik meg mentő
(Nem játszik hős Batmant ő),
Diszpécser mer’ kiborul.
Nem ért ő, csak tiborul.


„Milyen igaz, hogy elbeszélünk egymás mellett! Két magyar az három párt. A népies nem érti meg az urbánust, az urbánus a virágárust, a virágárus a dakotát, a dakota az apacsot, az apacs a mormont, a mormon a reformátust, a református meg a cölibátust. És engem se ért meg senki, hiába hajtogatom itt üvöltve a magamét és verem a gyerekek fejébe gumibottal ezt a nyavalyás hit- és erkölcstant! Korcs kölkök!” /Töhényi Valdemár, iskolarendőr főhadnagy és betanított hit- és erkölcstan tanár/

„Diszpécsereinknek Magyarországon elsősorban magyarul kell tudniuk. Fődiszpécsereink természetesen megértik a Help! Help!, a Hilfe! Hilfe! és a Помощь! Помощь! kifejezéseket is, de ezen esetekben legfeljebb együtt érezni tudnak, a pontos cím ismerete híján mentőt küldeni azonban sajnos már nem. Ahogy a kis mondóka is szól: Aki nem tud magyarul, ellátjuk, de hanyagul.” /Dr. Nénónénó Renáta, a Nemzeti Mentőszolgálat szóvivője/

„A konkurens állami mentőszolgálat szóvivőjének állítását - annak tartalmát feltéve, de meg nem engedve - sem megerősíteni, sem megcáfolni nem kívánom. Mi mindenkit ellátunk, mi mindig ellátunk. Világosban jóval messzebb, sötétben is valameddig, bár járműparkunk már elavult és a fizetésünk is kevés. De tesszük a dolgunk, ameddig tehetjük. Az állapotunk kritikus, de stabil.” Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője/

„A költő szutykos életére esküszöm, hogy rögvest fölköpök és aláállok! Hát ráharapok a köldökömre, ha még egy ilyen ordenáré baromságot el kell olvasnom! Elbeszélő nyulak és csak magyarul tudó hisztis mentődiszpécserek?! Mi jön legközelebb?! Szteppelő óriáskígyók?! Fogmosó gerlék?!  Anyám most tangóhangon búgja, hogy ’Mindig van rossz és rosszabb’, de óva intem: Igazad van, de sohase mondd! Vége! Nincs tovább! Heeelp!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Frady Endre itt olyan el-beszélő költeményt alkotott, amilyet mások álmukban sem mernének. A két nyúl a félrekommunikáló kisemberek proto- és archetípusa, míg a soha meg nem jelenő mentő a nép nyelvét megérteni képtelen távoli hatalom kvintesszenciája és csimborasszója is egyben. A költő önmagával szót nem értve elérhetetlen magasságba emelkedik önmaga fölé, majd egy hirtelen mozdulattal sikoltozva visszahullik önmagára. Így ő mint mű illetve a mű mint ő a mondanivalójához képest oly tömör, mint egy kellően konszolidálódott háttöltés. Elalélok… Hilfe! Hilfe!” /Zetor Zétényné szül. Hilda von Landwirtschaftsausstellung, a tarajosi Goethe Intézet műfordítója/

„Ödön, Gábor, Batman, Tibor! Felháborító hímsovinizmus! Mi elnyomott, gyerekszülő automatákká és háztartási robotokká degradált nők a leghatározottabban tiltakozunk és követeljük a minket megillető szerepet a kortárs költészetben is! Miért csak kelekótya férfiak írhatnak verseket?! Frady Endréné, vagy Salát Aranka miért nem?! Mert nekünk csak a főzés jut, meg a mosás?! Világ feministái egyesüljetek! Csak a ráncainkat veszíthetjük! Ez az arc lesz a végső!” /Salát Aranka, a Nemzeti Nőegylet kozmetikusa és tigrisidomár/

„Jaj kislányom ne hőzöngj már! Mindketten boldogabbak lennénk, ha lenyugodnál és megállapodnál végre! A héten is mit csináltál megint?! Hányszor mondjam, hogy az udvarló arra való, hogy férjhez menj hozzá, nem pedig arra, hogy megverd és megetesd a tigriseiddel! Hej, szegény anyád, ha még élne, mérgében biztosan fejbe rúgna és gyomorszájon térdelne, ahogy anno velem is csinálta!” /özv. Salát Aladár, nyugdíjas gombaszakértő/

Tekercs

Vigyázat! Gyenge gyomrúak és idegzetűek csak bekötött szemmel, a versnek háttal állva olvassák, de inkább úgy se!

„Majd, ha legyengítik szeszek,
Eltángálom Chuck Norriszot!”
Úgy döntöttem, ravasz leszek,
Tehát kivártam, míg iszott

S akkor szóltam „Vedelsz haver?!”-t,
Mikor pubban iszott bent ő,
Mire olyan laposra vert,
Tekercsben vitt el a mentő.

„Véres bejgli!” – szólt a doktor
S törölt rólam pofonnyi koszt -
„Jóval finomabb ez sok tor-
-mával, mint a kórházi koszt!”


„Igen, mi is tudunk Dr. Szipoly kétségtelenül szokatlan táplálkozási szokásairól, de mivel már évek óta csak az ügyeleti óraszáma emelkedik, a fizetése viszont nem, csak úgy tudjuk itthon tartani, ha megengedjük neki, hogy időnként megegyen egy-egy minden mindegy állapotú pácienst. Magunk közt szólva, a kórházi koszt valóban szörnyű, de a kertben legalább finom torma terem.” /Dr. Fokhagymássy Priznic, a karakóhöttyösi Szent Köpöly Közkórház igazgatóhelyettese/

„Engem nem üt ki az alkohol. Én ütöm ki az alkoholt.” /Chuck Norris/

„Nem értem! Ha már egyszer ki volt klopfolva, miért nem készítették el költőbécsinek rósejbnivel?! Folyton csak azok a flancos ételek!” /Wienerschnitzel Jenő, a cubákterenyei Böfögtető Étterem főszakácsa/

„Heeej, ha még egy kis maláji tigrisvérszörp is lenne a műtőben, ez szuperebb ebéd lenne, mint az abált pacal marinírozott jetidagadóval!” /Dr. Szipoly Szandokán/

„Végre egy kolléga, akihez képest még én is majdnem szimpatikus vagyok!” /Doktor House/

„Inkább választanék szét puszta kézzel véres bejglin marakodó farkaséhes krokodilokat, mint hogy megengedjem anyámnak, hogy akár csak egy könnycseppet is elmorzsoljon ennek a megérdemelt sorsánál jóval enyhébb büntetést kapó költőkontárnak a maradéka fölött. Egyúttal minden tiszteletet nélkülöző indulattal felszólítom Frady Endre emlékét és munkásságát, hogy azonnali hatállyal hagyja el a XXI. századomat!” /Puzsér Róbert, igen kritikus/

„A címet olvasva azt hittem, hogy ez egy ősi kopt tekercsekről szóló titkos irat, amely óborzalmasan szörnyű kalamajkákba kever majd. Mindenre felkészültnek éreztem magamat, de tévedtem. Ilyen szörnyűségre még én sem számítottam! Ha választhatok, jöjjenek inkább a patkányok!” /Indiana Jones/

„Egy laposra vert költő 1 centiméter átlagvastagsággal számolva mintegy 9 négyzetméter alapterületű lenne. Ekkora szabad hely egy mentőautó padlóján nem található, így teljesen logikus és szakszerű a mentősök részéről e palacsinta-szerű személy tekercsben történő szállítása.” /Dr. Racsni Rezső, fizikaprofesszor/

„Üzent az edzőnk, hogy ha ma nem jutunk tovább a Milan ellen, lefordíttatja katalánra ezt a verset és kívülről meg kell tanulnunk. Hát inkább meghalunk a pályán…” /Andres Iniesta, a Barcelona irányítója/

„Ne aggódj Andres! Katalóniában nem él oly bárd, aki ezt hajlandó lenne lefordítani. Inkább megyünk lángsírba mind az ötszázan! /Inkhabb Meghalez, katalán költő és műfordító/

„Nem értem. Ki az a Chuck Norris?” /Bud Spencer/