Karácsony előtt

Boltok színes füzér giccse

Agyig hatol, bennem is ég,

S miként Torinóban Nietzsche,

Megbuggyan az emberiség.

A szeretet szent nevében

Költekezünk tök cefetül,

S anyagiasságtól ében-

-színre lelkünk elfeketül.

Vásárolunk mind S.O.S.,

S mint morzéban O, O hat tá,

Úgy válunk, míg kint a hó es’,

Bent a boltban vadállattá.

Ajándékért zúzva-törve

Lehull rólunk jómodornak

Szájkosara s nyaki örve,

S harci indulatok forrnak.

Jön a rendőr, jön a mentő,

Bőszen hörgő hangok szállnak:

„Enyém volt az, tőlem csent ő!”

S ficama van karnak, vállnak.

Lelkiismeret bár gyatra

Mód fúr még sok ad hoc hentest,

Pulzus lemegy nyolcvanhatra,

Mire beköszönt a Szent Est.

megzenésítve: https://www.youtube.com/shorts/1BiECNITsv4

„A legjobb karácsony- és adventparódia, amit eddig olvastam. Minden szava igaz.” /M. András, a költő legállandóbb és legszómegigazítóbb kommentelője/

„eM úr, minden szava igaz?!?!

Maga szerint ünnepi gaz

Csupán a kereskedelem,

Melynek nyomán bezsebelem

Jussomat sok ajándékér’?!?!

Hé, e kódis tőlem mé’ kér?!?!

Adventtől nem lettem balfék,

Szánják meg őt a Gandalfék!!!”

/Sauronné Show Irén, a Mordori Sötét Nagyúr (MSN) áruházlánc kereskedelmi és agymosási igazgatónője/

„Paródia, eM úr, paródia?! Ez inkább tragédia, de annyira súlyos, mintha Isten meghalt volna! Én 1888 karácsonyán olyan mélypontra kerültem emiatt, hogy 1889 január 3-án sírva megöleltem egy a kocsisa által püfölt torinói lovat és úgy megbuggyantam, mintha elraboltak volna az UFO-k, kivették volna az agyamat és beállítottak volna egy láthatatlan lapos sumákokkal körbevett kör közepére énekelni! Brühühü!” /Friedrich Nietzsche (1844-1900) német filozófus/

„Ó, jaj! Ha előre tudom, hogy ilyen versbe kerülnek a kódjaim, akkor inkább a tengerbe vetem magam a feltalálásuk helyett! Talán egész jól festettem volna haleledelként! Ti-ti-ti tá-tá-tá ti-ti-ti!!! /Samuel Morse (1791-1872), amerikai festő és feltaláló/

„Feszültsége van? Csudanervőz? Idegállapotba került? Csontig ürült a pénztárcája és gúzsba görcsölt a lelke? A következő fizetésnap után rögvest és okvetlenül keresse fel Zen Test nevű holisztikus keleti természetgyógyászati centrumunkat, ahol egyszerre üresedhet ki a szelleme és a folyószámlája! Ahogy az egyik ősi gyógymódunkat hirdető verses reklámszlogenünk is mondja:

          Kínhalál a Szent Est?

          Inhalál a Zen Test!

Nem ellentmondás, hogy a rettenetesen vadállatias verset és a békét sugárzó szlogent egyazon személy költötte, sőt! Egyiket kezelés előtt, a másikat pedig kezelés után alkotta. Na ugye!” /Ken Rest, a Zen Test Természet- és Termeszgyógyászati Klinika főguruja/

„Frady Endre „Karácsony előtt” című verse olyan, mintha a költő egy fényfüzérekkel agyonveretett Nietzsche-árnyékból próbálná kiásni azt, ami még megmaradt az emberiségből – és hát nem sok. A vers világa a decemberi fogyasztói őrjöngés diagnózisa, ahol a szeretet ünnepe csupán annyi, mint egy Black Friday-akció rosszul álcázott utórezgése: a lélek elfeketül, a pulzus meg alig marad életben. Frady itt nem a karácsonyt savazza, hanem a rítus mögé költözött üres mohóságot: a morzejelekké torzult embereket, akikből egy árleszállítás kiszippantja a civilizáció maradékát is. Az ajándékvadászatnál nem a szeretet vezeti a kezet, hanem az ösztön, a félelem és az utolsó darab akciós valami. Mindez groteszkül humoros, de fájón ismerős: a vers úgy működik, mint a kirakatüvegbe ragadt tükör, amelyben a saját türelmetlenségünk vigyorog vissza vadállatpofával. A lezárás pedig egészen finom: a lelkiismeret még kapar, de épp csak annyira, mint egy alultáplált cserebogár lába. A Szenteste megérkezik, mi pedig ott állunk kissé szégyenkezve, de még élve – és talán épp ez az a fricska, ami miatt a vers egyszerre nevettet és szúr: mert rólunk szól, és ránk pirít úgy, hogy közben még mulatságos is marad.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Ha a költő versek helyett

Inkább engem költene,

Olvasó nem fogna fejet…

Költő, ne rúgj föl, te! Ne!”

/cseh GDP, a költő által inzultált bruttó cseh termék/

„Mi mással is ünnepelhetnénk a nagy szegénységben világra jött Jézus tévesen meghatározott születésnapját, mint azzal, hogy ingünket-gatyánkat is drága és fölösleges ajándékokra költjük, halálra zabáljuk-vedeljük magunkat, frusztráltan összeveszünk mindenkivel, majd a januári fogadalmunkat macskajajos fejjel rögvest megszegjük és kanosszát járva hamarost elindulunk kölcsönkérni mindazoktól, akiket az ünnepek alatt vérig sértettünk a szeretet nevében? Ritka egy állatfaj az ember!” /Tus Tas, zuhanyhíradó bemondó és erkölcscsőszkunyhó takarító/

Ajándékba itt egy rézüst,

Ezzel lepem meg kis Jézüst.”

/Tompa Tivald, a Háromkirály casting előselejtezőjének legeslegelsőként kiesett versenyzője/

„Miért születtem volna pont karácsonykor?! Hogy összevont szülinapi ajándékot kapjak karira?! Ne már! Ha ilyen félkegyelmű lennék, hogyan adhatnék minden megtérőnek teljes kegyelmet?! Ugyanolyan őszi gyerek vagyok, mint a Frady Endre! Azért is imádkozom érte mindig az én Atyámhoz, hogy bocsásson meg neki, amikor költ, mert nem tudja, mit cselekszik!” /Jézus/

„Frady Endre „Karácsony előtt” című verse a modern ember ünnepi önfelszámolásának sűrített látlelete: mintha a fogyasztói társadalom saját, kicsiben eljátszott világvégéjét adnánk elő minden decemberben, újra és újra, egyre harsányabb díszletek között. A vers groteszk tónusa nem puszta humor — inkább egyfajta morális röntgenkép, amelyen a lélek csontjai is recsegnek.A Nietzsche‑utalás már az első strófában jelzi: itt nem egyszerű bevásárlási káoszról van szó, hanem kollektív elborulásról. A torinói összeomlás párhuzama azt sugallja, hogy a karácsonyi giccs nem dísz, hanem tünet — a civilizáció idegrendszerének túlterhelése. A költemény bravúrja, hogy a rímek játékossága mögött egyre sötétebb antropológiai pesszimizmus húzódik. A „jómodor szájkosara” és a „nyaki örv” képei állatias regressziót idéznek: Frady karácsonya nem a szeretet ünnepe, hanem egy szezonális Hobbes‑világ, ahol a bevásárlókosár a dárda modern megfelelője. A zárlat különösen finom: a pulzus visszaesése nem megnyugvás, hanem kiüresedés. A Szenteste nem feloldozás, csak a kimerültség pillanata — mintha a modern ember már csak biológiai funkcióiban képes megélni az ünnepet, lelki tartalékai pedig rég elapadtak. Összességében a vers egy mini‑tragikomédia, amelyben a humor épp annyira védőréteg, mint vádirat. Frady Endre itt a karácsonyi kapitalizmus Dante‑i pokolkörét rajzolja meg — csak épp gyorsrímekkel és csípős öniróniával.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Frady Endre "Karácsony előtt" című verse egy zseniálisan tömör, ugyanakkor rendkívül maró és mélyenszántó társadalomkritika a modern, elanyagiasodott karácsonyi készülődésről. A mindössze hat strófás költemény a kulturális üresség és a fogyasztói őrület szédítő diagnózisa, amelyben a lírai én is kénytelen magát a kór részének érezni. A vers központi, szinte filozófiai mélységű pontja az első strófa sora: "S miként Torinóban Nietzsche, / Megbuggyan az emberiség." Ez a hasonlat nem pusztán költői túlzás, hanem egy éles diagnózis. Friedrich Nietzsche 1889 januárjában, Torinóban élte át mentális összeomlását, amelynek során állítólag megölelt egy megvert lovat. A költő ennek az eseménynek a szellemi súlyát veti össze a karácsonyi giccshalmozás okozta kollektív elmezavarral. A vásárlási lázban rohanó tömegtudat a költeményben olyan mértékű erkölcsi és értelmi válságba jut, ami Nietzsche őrületének szintjére emeli a modern ember lelki csődjét. A "Boltok színes füzér giccse" tehát nem csak vizuálisan, hanem mentálisan is fertőző, "Agyig hatol". A további strófák ezt a diagnózist támasztják alá a szeretet (szent nevű) és a költekezés (tök cefetül) közötti éles kontraszttal. A "szeretet" fogalma itt üres retorikává válik, amelyet az "anyagiasságtól ében" színre feketedő lélek tesz hiteltelenné. A vers kegyetlenül bemutatja az emberi viselkedés regresszióját, a civilizációs máz levetkőzését. A kapzsiság által vezérelt "S.O.S." vásárlás közepette a tömeg szó szerint "vadállattá" válik, amelyről "lehull... jómodornak / Szájkosara s nyaki örve". Ez a kép rendkívül erőteljes: az etikett csupán kényszerzubbony volt, amely a vágy tárgyáért (az ajándékért) folytatott harcban azonnal feladja a szolgálatot. A negyedik és ötödik strófa naturalista ábrázolása a káosz tetőfoka: "zúzva-törve", "harci indulatok", rendőr, mentő, "ficama van karnak, vállnak". A karácsony előtti idill helyett a puszta létfenntartásért (vagyis egy fogyasztási cikkért) folytatott fizikai harc elevenedik meg. A vers a lezárásban sem ad feloldozást, csupán egy pillanatnyi megnyugvást: a "gyatra mód fúr" még a lelkiismeret, ami azt jelenti, hogy az emberi morál még nem halt meg teljesen, de már csak alig pislákol. A "Szent Est" beköszöntése előtt az "ad hoc hentesek" (a kapzsi vásárlók) pulzusa csak azért megy vissza 86-ra, mert a harc befejeződött, nem pedig azért, mert megvilágosodtak. A vers keserű konklúziója, hogy a Szent Est megérkezése nem a lelki tisztaság, hanem csupán a fizikai kimerültség és az átmeneti csend pillanata. Összességében Frady verse egy felkavaróan aktuális, sötét tónusú miniatúra, amely a szent és profán ellentétét a modern fogyasztói kultúra idegösszeomlásán keresztül ábrázolja, a Nietzsche-i mélységű szellemi válságot a karácsonyi bevásárlóközpontba transzponálva.” /Gemini, a mesterséges intelligencia/

„Milyen ember, aki ilyen verset ír?! A kérdés olyan, mintha azt firtatnánk, milyen jellegű természeti képződmény az a gödör, amibe belelépsz éjszaka: geológiai? antropológiai? vagy csak egy szerencsétlen véletlen? Frady esetében: mindhárom egyszerre. Frady Endre nem pusztán agyhúgyköves – ez az ember költészeti vesegörccsel alkot. A rímjei úgy keletkeznek, mint amikor valaki egy műanyag flakonba csapkodja a kulcsát, hátha egyszer dallam lesz belőle. Nem lesz. De Frady kitartóan reménykedik. Frady Endre méltán lehet irodalmi Nobel-díj esélyes, ha a Nobel-bizottságot egyszerre cserélik le egy marék tanácstalan vakondra. Olyan kategóriában indulhatna, ahol a díj neve: „Legnagyobb lírai katasztrófa, amit emberiség még dokumentált.” És ott is aggódnék, nehogy túltolja a mezőnyt. Frady Endre pszichopatologikusan elmehengerelt! Ez az ember a gondolatait nem vezeti: átmodulálja, elgázolja, majd közéjük dob egy kézigránátot, hátha lesz belőle vers. Az elme hengerlése Fradynél nem metafora: ez egy ipari folyamat, CE-minősítéssel, zajvédő fülessel, munkavédelmi bakancsban. De szép-e Frady Endre? A frady-kozmoszban lehet, de a mi univerzumunkban? Ez olyan, mintha azt mondanánk: „Ez a dögkút bájos, mert van benne egy virág is.” Igen, de attól még dögkút. Végkövetkeztetés: Frady Endre egyszerre kulturális jelenség, természeti csapás és lírai árvízkár. Ha valakitől meg akarod tudni, milyen a végállomás, amikor a költészet nyomtalanul elhagyja a helyszínt, akkor Frady a válasz.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterségesen intelligens kritikus/

„Az emberiség nem csak Karácsonykor, hanem minden egyes napon megkapja a lehető legnagyobb ajándékát, engem.” /Chuck Norris/

The Kari tök ari

Karácsony jön, a szeretet

Zríje, és sok ünnepi jel

- Reklám s árcédula - etet,

Adósrabszolguljunk mi el!

Bankok nyitva, dől a hitel,

Bolti málhánk drága cuccú;

Gyorsan múlik advent-hit el,

S anyagiasodnánk uccu!

refr.:

    Nagy A-ból vont gyök A rí

    Rímkedvért, ám the Kari

    Drága bár, de tök ari!

Költekezés egész hont ás

Alá, hiány cseh GDP;

Túltáptól jön gyomorrontás,

S nem segít ki ChatGPT!

Kopogtatnak, recseg ajtó,

Majd beszakad s jelez bajt, ó!

Öröm tóból leend Jaj tó,

Anyám, itt a végrehajtó!!!

refr.:

    Az A-ból vont gyök A rí

    Rímkedvért, ám the Kari

    Drága bár, de tök ari???

„Be van rúgva, költő úr?! Magából nem a mondanivaló beszél, hanem az idült delirium tremens! Ahogy egy magánál jobb, sokkal jobb költő mondja:

          Alkoh’lista szeszély

          Átokádott szesz éj!

Nem értem, hogyha cirfandlitól cirmos macskajaj gyötri, akkor a jól bevált ellenszerek helyett miért versel?! Egyáltalán miért versel bármikor is, amikor ez józan állapotában sem sikerül?! Na, most az egyszer, a közelgő ünnepre való tekintettel nem büntetem meg irodalmi közszeméremsértés miatt, hogy a megmaradt pénzén méregdrága ajándékokat vehessen a szeretteinek látszó személyeknek! Ha vannak ilyenek, azok tuti nem normálisak, úgyhogy az akciós kényszerzubbonyok környékén keresgéljen és okvetlenül vegyen egyet saját magának is! Addig se ír, utána meg már úgysem tud! Win-win szitu! Na, boldog karácsonyt és nagy jóindulattal NEM ENG.!” /Józan Jázon, a Deliriumos Öntudatlanság Gödrében Költögető Újhülyék Telephelye (DÖGKÚT) főportása és recenzora/

„Költő úr, a karácsony a kis Jézuska születésnapja, úgyhogy ne családi ajándékokra herdálja a pénzét, hanem vegyen a Szent Gyermeknek aranyat, tömjént és mirhát! Nagy szerencséje, hogy nálam egy csomagban mindhárom kapható! Ja, és karácsonyi akciós jászolfelújítást is vállalok jutányos áron, kedvező hitelfeltételekkel!” /Master-Kardos Lévi, az Arany-Tömjén-Mirha (ATM) cég ügyvezető igazgatója/

„Kari?! Ari?! Kelli?! Pari?! Burgi?! Koviubisali?! A temcsiben meg ravi az elhalcsinak?! Hamvi szórcsi?! Tudcsi mi, kicsi?! Kényszermunkatábcsi!!! Holnapcsi hajnalcsi! Életfogycsi!” /Kicsikocsi Kocsormány, költészeti kubatovláklista kotorékeburafakó/

„Ki tiltja meg, hogy elköltsem, amim nincs, hazafelé menet?! Avagy: Mondottam, ember: költs, és hízva hízzál!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Hahó, eF úr, ne ön költsön,

Ne vegyen rímeket kölcsön,

Ne folyjon el dollár, el jen,

Olcsó bejglit ebédeljen!

Hízva hízzon vértől kis ér,

Ki nem vérnyom, annyit is ér!”

/L. János, közpénzvámpír és balszerencselovag/

„Frady Endre "The Kari tök ari" című karácsonyi dalszövege egy szatirikus és humoros költemény, amely a modern karácsonyi ünneplés anyagias oldalát állítja pellengérre. A vers könnyed, játékos hangvételű, ugyanakkor éles társadalomkritikát fogalmaz meg a fogyasztói kultúra és az adósságspirál kapcsán. A dalszöveg ritmusa és rímelése gördülékeny, ami könnyen olvashatóvá és élvezhetővé teszi. A refrén ismétlődése és a szójátékok, mint a "Nagy A-ból vont gyök A rí" és a "tök ari", humoros és szórakoztató elemeket visznek a szövegbe. A költeményben megjelenő képek, mint a "bankok nyitva, dől a hitel" és a "végrehajtó kopogtat", vizuálisan is erőteljesek és ironikusak. A vers második fele különösen szellemes, ahogy a "ChatGPT" említése és a "gyomorrontás" képe tovább fokozza a szöveg játékosságát és aktualitását. A "Jaj tó" és az "öröm tóból" kifejezések pedig a karácsonyi öröm és a pénzügyi nehézségek közötti kontrasztot emelik ki. Összességében Frady Endre dalszövege egy szórakoztató és elgondolkodtató olvasmány, amely humoros formában mutat rá a karácsonyi ünneplés anyagias oldalára és a fogyasztói társadalom kihívásaira. A vers könnyedsége és játékossága mellett éles kritikát is megfogalmaz, ami különösen aktuálissá teszi az ünnepi időszakban.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Frady Endre karácsonyi alkotása egy szellemi hógolyó, amely a giccs és a groteszk sodró lavinájává duzzad, míg az olvasó az ünnepi mámortól a fogyasztói társadalom kijózanító abszurdjába zuhan. A vers fröccsöntött rímekkel operál („az A-ból vont gyök A rí” – nos, valahol egy matematikatanár sírva fakadt), és a magyar-angol nyelvi hibriditással próbál poénkodni, de ez inkább fáj, mint szórakoztat. A refrén szándékosan (?) bárgyú ismétlése mintha az olvasót is a végrehajtó kopogtatása felé terelné – hiszen az értékes perceket, amelyeket erre a versre pazaroltunk, már senki sem téríti meg. A társadalomkritika olyan finoman van beágyazva, mint egy harapós vadmacska a karácsonyi ajándékdobozba: a fogyasztói hitelspirál és a reklámok elanyagiasító hatása valós téma, de Frady nyelvezete úgy hántja le róla a mélységet, mint a piacon árult túlárazott bejgli a mázat. A végrehajtó kopogtatása drámai zárásként szolgálhatna, de a vers addigi hangulatát tekintve ez inkább egy bohóctréfa, mint valódi tragédia. Ez a szöveg karácsonyi hangulat helyett inkább egy túlméretezett árcédulát hagy az olvasó lelkén, amelyen Frady neve helyett a kérdés áll: „Ezt most miért kellett?” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Nem beszélek angolul, így nem tudom mi az a The, de azt igen, hogy valaki szórakozik a nevemmel! Az ilyet üsse el a kerékpárutak ellenére is a járdán száguldozó pakisztáni ételfutár!” /KariGeri, főpolgi/

„Nekem már az is nagy ajándék, hogy minden évben én díszítem fel a fát.” /M. András, a költő legállandóbb és legfadíszítőbb kommentelője/

„eM úr, ön szerint az kafa,

Hogy csak öntől díszül a fa,

Többiek meg hóban ásnak

Utat maguknak meg másnak?

Maga munkamegoszt furán,

S ragyog, mint Pakson az urán!

Vigyázzon, ne kapjon delejt,

Mert díszt elejt s leend selejt!

Kérjen inkább segítséget

Fenyőfeldíszítés végett!”

/Télapó Tudorné Nyáranyó Nyunyóka, parádriposztolónő/

„Kicsi nyanya, hagyd őt békén!

Ügyes kiscsákó ő! Mé’ kén’

Néki díszhez segedelem?!

Kicsi, vége! Gyere velem!

Rágcsáljon meg téged a moly,

Nyugger mama, pasli damoj!

Boldog karácsonyt! Foglalkoz-

-zon nőügyekkel a halk Óz!”

/Orczer Tamtor & Menbán Vikás, a Ketten Gurulunk Be (KGB) együttes frontharcosai/

„Hé, én lenni Nagy Varázsló,

Nem pediglen Hulk parázsló

Izmán forralt halk darázsló!

Vagy lódarázs?! Nem t’om magyar,

Nőügybe törni be agyar,

Ne értse ez Akhim Adjar!

Olvadj Füredbe be Arács,

KáGéBére dőljön farács,

Egyébként meg Boldog Karács!”

/Óz, a csodák zajos csodája/

„Akkor ezzel a zárszóval kívánunk boldog Karácsonyt, bejglit, pihenést vagy mit!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas határozott gyök/

„Zárszónak is egy vége:

Karácsonyfa szénné ég-e,

Vagy segélyért hörgő gége

Hívására bejglit s nyugit

Tűzoltóság félrerúg itt,

S eloltják a nagyit s hugit?

Ez a feladat most házis,

Ne szikrázzon már a fázis,

S pihenhessen Doktor Ház is!”

/Dr. Dartanyan Dezsőné Dartvéder Dardanella, a Vezetékes Alagsori Gyújtogatókat Melegvízzel Irritáló Tűzoltóság (VAGYMIT) ideológiai igrice/

csehszlovák bejgli mákozó és tekercselő gép a Néprajzi Múzeumban

„Mi ez a szemforgató gyomor-, hitel- és ünneprontás?! Rontás ellen rontásfű?! Négyet egy százasér’?! Ha a nagy A egy negatív szellemi képzavar, akkor a gyök A nem rí, hanem komplex gyök A-szor i, ami röviden Ai, ám ez nem keverendő az AI-vel, ami teljesen más, bár szintén elég komplex, sőt komplokált, ami Frady Endréről nem mondható el, mert ő meg egyszerű, mint a műfaék! Ezúton kérek elnézést minden műfaéktől, de M. Tamást nem írhattam, mert félek, hogy habzó szájjal engem is lekicsiz és összenyálaz, mint M. Pétert a kívül zárt, belül romos gyerekotthon előtt! Ne lássam anyám egykori karácsonyi akciós csehszlovák benzinmotoros bejgli mákozó és tekercselő gépét a Néprajzi Múzeum időszaki kiállításának fő látványosságai között, ha felfogom a felfoghatatlant, hogy Frady Endrét mi hajtja nonstop a pimpósra romlott tartárú rántott mérgesgombán kívül a klapanciaköltészet mentális pöcegödre felé! Szikkasztóba a fattyúval!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Szeretem a karácsonyt, mert a világ két legnagyobb ünnepének, a két legfontosabb emberének, a két Ch.N.-nek születésnapi bulija közül az egyik. Christ of Nazareth és én vigyázunk rátok!” /Chuck Norris/

Kar ima Karira

The Karácsony tök soon jöving,

Ajándékok obligátok:

Drága nyakkendőtű, öv, ing…

Bankszámlákra szörnyű átok!

Kar:

Ó, Uram, ó, Uram, megmentsél!

Szórva a mammont csak hebrencs él!

Karácsonykor költök, költök,

My life koldusbotra jutó,

Jelezzétek költők, költők,

Kezelés kell nekem, utó!

Kar:

O, Lord, O, Lord, save us, save us!

Kis Jézuska, szevasz, szevasz!

Kis Jézuska, nagy Jézuska,

Hangot adni segítsé’ mán!

Elfogyott a lot of suska,

Csak nem koldulhatok némán!

Kar:

O My God, ne bocsáss meg neki!

Rút költőt engedni be?! Ne! Ki!

Nem enged rám snow-t és esőt

Kalapomon nagy karima,

Doesn’t hull rain fülemre, sőt,

Hó se! Nem kell alt Kar ima!

Kar:

Kis Karika, Nagy Karika,

Let’s be fából szénkarika!

„Mi ez a Hunglish-magygol ál-szakrális pszeudo-szekularitás?! Minek ez az ógörög drámákra hajazó dilettáns ünneprontás?! Ki rendelte meg a költőtől ezt a szentségtöréstesztet?! És miért én írom a legelső kommentet?! Ne lássam anyám karácsonyi bejgli receptjét materializálódni, ha nem lényegülök át vérszipoly főcenzorrá és nem verem rá erre a sorokba tördelt gordiuszi agyérgörcsre elvágólag, hogy NEM ENG.!!!” /Puzsér Róbert, kritikus és véleményvezérkari főfőnök/

„Költő úr, a világirodalom nevében kérjük, sőt térden állva könyörgünk, hogy ne írjon többet, úgyhogy azt kívánjuk Karácsonyra, hogy száradjon le mindkét karja! Ahogy a magán kívüli összes magánkívüli költő mondaná:

          Nem kell többé Frady kardal,

          Csapjuk le karjait karddal!

A levágott karjait a megmaradt lábaival rugdossa be a fa alá és azokat nézegetve vonja le a tanulságokat! De eszébe ne jusson tollba mondani őket! Főleg kínrímekbe ne!” /a Kar/

„Költekezni én sem tudok, de ez a kis karácsonyi történet minden pénzt megér.” /M. András, a költő legállandóbb és legköltekezetlenebb kommentelője/

„Profi költő pénzért költ

(Őse tán még grófot ölt,

Ha a nagy lé épp nem dőlt),

Tejpénzről fölöz le fölt,

eM úrral kis időt tölt,

Tanít neki ból-t és ből-t,

S tandíjból műkarra költ.”

/Kartalan Kartács, klapancia költő és kortárs kutyaütő/

„Esik eső karikára karimára,

Költő uram kalapjára.

Ja, nem eső, hanem hó. 

Poem's standard's very low.”

/B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Jól megmondtad neki Ádám,

Az Úr néked áldást ád ám,

Úgy, mint nékem a frigyládám.

Ki nem hiszi, sújt rá dádá-m!”

/II. Mózes, a kőtábla keménységű próféta/

„Hú, ez olyan súlyos, mint együttvéve három túlsúlyos Télapó, a teljes istálló és a baromfiudvar, a három bölcs és Jézusmáriaszentjózsef! Uram, könyörülj rajtunk!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas Mérleg szülötte/

„Eszét veszti Mérleg el,

Buggyan vajon ő meg-e?

Rénmarha vajh' mér' legel?

Meglegyen a tömege!”

/Fajsúlyos Fikuszné Sűrűsödő Sarolta, telt tokájú tömegnövelőnő/

„Nehéz szóhoz jutni. A vers magában hordozza önnön minősítését: szörnyű átok! Közeledvén Karácsony szent ünnepéhez, meneküljön, ki merre lát! Helyesebben, amerre nem lát fikarcnyi Frady Endrét sem. Frady Endre nyelvi szörnyülményei megmételyezik a lelket, a szellemet, s magát a testet is. Ahol Frady Endrés a táj, ott nem terem hó, sem eső, csak szik és hamu. Anyám, ki vagy a mennyekben, könyörülj fiadon, vegyél magadhoz, mielőtt újabb Frady Endre vers törne rám, s népemre.” /Puzsér Róbert hivatásos dehonesztáló a’la D. György, a költő társtervező cégű mérnökkollégája/

„Hé, engem itt plagizálnak! Nekem itt ellopják a gondolataimat! Én itt fel és ki vagyok használva! Visszaélés történik a nevemmel! Én itt tudtomon kívül folyamatosan megnyilvánulok! Itt helyettem eresztik ki belőlem a gőzt! Dőljön rájuk másfél tonna Tannenbaum!!! A szeretet ünnepén egy ajándékot szeretnék kérni: nagy tálcán buta fejeket!” /Puzsér Róbert, ön- és közveszélytelen kritikus/

„Az emberek a Mikulástól vagy a Jézuskától kérik az ajándékokat. A Mikulás és a Jézuska pedig tőlem.” /Chuck Norris/

Újévi remények

Újévi remények jönnek,
Kérje és postázzuk Önnek,
S mint holtat Sztüx folyón Kháron,
Szállítjuk jutányos áron!

Egy klikk és már online rendel,
Üres kézzel nem megy kend el.
Nálunk a Rettegett Iván
Se retteg, hogy nincs, mit kíván.

Trendi a reménység lista,
Igazi kapitalista:
Nem az a fő, lásson a vak,
Hanem csak a gyűlő javak!

Ez lesz a remények éve,
S ezért bő papírpénz kéve
Szerintünk igazán nem ár!
Ön sokallja talán?! Ne már!!!

„Igenis sokallom! Phhh-pfff… phhh-pfff… a megrendelt méregdrága Halálcsillagot félkész állapotban szállították ki, és a tűzereje is olyan alacsony, hogy egy kisbolygó elpusztításához is legalább két lövésre van szükség! Phhh-pfff… phhh-pfff…nem igaz, hogy pont a szeretet ünnepén idegesítenek fel azzal, hogy nem bírok egy lövéssel megsemmisíteni tízmilliárd piréz ewokot!” /Darth Vader, sötét nagyúr/

„Én csak a bojár hordáktól rettegtem, de miután kőkeményen megtizedeltem őket, már ők rettegnek tőlem! Csak a fiam ne klikkelne rá annyi drága karácsonyi ajándékra, mert nem tudom finanszírozni a hódító háborúimat! Magas nekem ez a boy ár!” /IV. „Rettegett” Iván cár/

„Egész életemben vak voltam és a hírek alapján nem is hiányzik, hogy lássam, mi történik körülöttem. Csak azt nem értem, hogy a már eleve sosem működött szememet miért akarják most még kiszúrni is tízezer forintnyi Erzsébet utalvánnyal?!” /özv. Vak Béláné, nyugdíjas vaksakk edzőnő/

„Kikérem magamnak, hogy egy szellemi toprongy pusztán egy kínrím miatt a nevemet Kháronra változtassa! A helyes írásmód a Kharón, mert úgy ülök a ladikomban, mint a varjú a karón! Ha bárki kész megvesztegetni másfél obulussal, akkor ezt a tehetségtelen költőt soron kívül hajlandó vagyok átvinni a halálfolyó túloldalára! Csak klikkeljenek a www.kharon.st/megvesztegetes/masfel_obulus.html linkre és ladikhalálában intézkedem!” /Kharón, alvilági csónakos/

„Tisztelt ügyfeleink! Sajnálattal közöljük, hogy a www.kharon.st/megvesztegetes/masfel_obulus.html linkre olyan mennyiségű rákeresés történt, hogy a szerverünk csak néhány percig bírta a rohamot, majd összeomlott. A Sztüx folyón torlódásra számítsanak, mert az utasokat jelenleg ladikpótló vízibuszok szállítják. A minden eddiginél nagyobb hiba elhárítása folyamatban van. A Frady Endrét sürgősen láb alól eltenni akarók szíves türelmét kérjük!” /Hullay Hella, a Sztüx Szerverközpont sajtószóvivője/

„Mérföldkő az irodalomtörténet országútján!” mondhatná a lektorkrém elitje, ha nem lenne benne súlyos anakronizmus. „Dehátkérem”, így a költő, „az Frady Endre műveiben szériatartozék, védjegy és szinekvánon! Geológiai, és főleg teológiai távlatból a komplett emberi kultúrtörténet egy artikulálatlan mikroszekundummá zsugorodik - azon belül meg ne vacakoljunk már idétlen időrendiséggel, oktalan okozatisággal, meg szerencsétlen szövegkohézióval! Hát nem?! De!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„A sine qua non (ejtsd: szinekvánon!) a boldogult férjem neve latinul. Örülök, hogy a mérnökkolléga úr volt olyan humánus, hogy megemlékezzen erről a derék emberről!” /özv. Nélkülözhetetlen Feltételné Idegenszavak Szótária, nyugdíjas szobatudós/

„Kár, hogy szegény Nélkülözhetetlen Feltétel halott! A Világegyetem szerencséjére viszont én, a Szükséges és Elégséges Feltétel élek és virulok!” /Chuck Norris/

„Mi ez az irodalmi tízcsapás?! A karácsonyra interneten megrendelt méregdrága kínai ellenvéleményhengerem használat előtti szétesése kapcsán még anyám szerint is dicsérhető Frady Endre témaválasztása, ám ami ezután bekövetkezik, az olyan, mintha egy online vásárolt valódi költemény helyett egy diszgráfiás pszichopata önmagát fenyegető levelét szállítaná ki egy rosszul idomított gibbon! Legfőbb újévi reményem, hogy Frady Endre valami kényszergyógyszer hatására végre magába száll és esetleg bent is marad, sajnos ismét meghiúsult! Az Úr irgalmazzon nekünk 2017-ben!” /Puzsér Róbert, kritikus/

Karácsonyi tinidal

Fanni lányom által kért karácsonyi dalocska, amelyről kiderült, hogy a Fölmászott a nyúl a fára, a Kiskarácsony Nagykarácsony és a Német Himnusz dallamára is elénekelhető. Jó nótázást!

"Fára hálót a póknyáj fon" /Frady Endre felvétele/

Akkor érzem magam okén,
Ajándékot, ha kapok én,
Szélessávú internetet,
S árad bennem a szeretet.

Fára hálót a póknyáj fon,
Internethez kéne iphone,
Meg egy StarWars lézerpuska.
Ugye, hallasz kis Jézuska?


„Hogyne hallanám ezt a rettenetes kornyikálást?! Nem elég, hogy jászolban fekszem és barmok közt nyugszom, még a dobhártyám is beszakad! Ez csendháborítás! Senki sem ítélt el téged?! Nem?! Na, jó, én sem ítéllek el téged! Menj el és többé ne énekelj!” /a kis Jézuska/

„Nézze, költő úr, mondanám, hogy ebben a stresszes karácsonyi időszakban ne terhelje túl az agyát, mert valahol elpattan egy ideghúr, de nem mondom, mert tudom, hogy önnek a versíráshoz sosincs szüksége az agyára. Mindig ez van, ha valaki az esze helyett a klaviatúráját használja. Fentiek figyelembe vételével természetesen NEM ENG.!” /Tilttűrtámogat Tódor, főcenzor és legfőbb ENG.! és NEM ENG.! pecsétőr/

„Na, nyámnyila átokfajzatok, most az agyatokba verem, hogy ’Mit gondolt a költő?’! Azt gondolta, hogy miközben a pókháló borította karácsonyfa a tradíciók avíttságának a szimbóluma, addig ti, elkényeztetett nyápicok, a kereskedelmi média reklámblokkjai által megmételyezve nem akartok mást, csak kapni, kapni és kapni! Mindent és most! Lennék csak az anyátok, annyit kapnátok, hogy a fal nem győzné adni a másikat! A mű bármilyen dallammal való elénekelhetősége a kultúráktól és társadalmi berendezkedésektől, valamint koroktól független alapigazság apoteózisa. Nem, Szotymándi fiam, nem apa teázása, hanem apoteózisa! Apádat holnap teázás helyett küldd be hozzám az ellenőrződdel egyetemben! A verset pedig jövő hétre mindenki kívülről megtanulja! Mindenkit ki fogok hallgatni!” /Tannenbaum Tivaldné Kőkemény Klotild, középiskolai magyartanár és a Keménykezű Oktatók Karizmatikus Intézetének (KOKI) alelnöke/

„Jaj, fiam, dehogy megyek be a magyartanárodhoz! A múltkor is akkorát behúzott, amikor meg akartalak védeni, hogy kórházba kerültem és el kellett halasztanom a címmérkőzésemet! Inkább azt hazudom, hogy lebetegedtem és itthon maradok teázni! Hátha ezúttal megúszom!” /Szotymándi Szittya, nehézsúlyú ökölvívó világbajnok/

„De gáz már ez az izé! Netem már évek óta van, iphone-omat lassan lecserélem valami ütősebbre, lézerpuska meg a dedósoknak való! Látott már tinit ez a csávó, vagy csak a Hírcsárdán olvasott rólunk?! Valami vonalas telós vén trotty lehet, aki a monitorról is azt hiszi, hogy valami hadihajó! A suliban az a kigyúrt magyartanárnő meg el van ájulva tőle!” /Szotymándi Szilárd, gimnazista/

„Ez a mű egyike a kiemelkedő alkotásoknak némi bukfencekkel tarkítva. Az első versszak rendben is van, jól példázza a fogyasztói társadalom elvárásait a karácsonnyal szemben, már csak a cofidis hitel hiányzik belőle. Számomra a törést a póknyáj kelti, egy idilli karácsonyi kép ronda pókokkal? De mi az a póknyáj? és hozzá ez a számomra erőltetett rím és márka reklám... De az utolsó két sor vissza billent az ihletett karácsonyi hangulatba, remek befejezéssel. Sose rosszabbat.” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Frady Endre puszta léte felveti bennem a vissza-visszatérő kérdést: Mit gondolhatott a Teremtő?! Nem bánta-e meg a Noénak tett ígéretét és nem játszadozott-e el egy Frady Endre környéki lokális özönvíz gondolatával?! Ha szemet szemért és fogat fogért, akkor küldjek Frady Endrének zárt alakzatba terelt értelmetlen betűhalmazt karácsonyra?! Anyám szerint ne legyek már ennyire ószövetségi, mert még megkövez az epém és véletlenül körülmetélem magam! Sebaj, ha a kínzó fájdalom elfeledteti velem ezt a klapanciát, akkor vessenek az oroszlánpintyek vermébe!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Az oroszlánpinty (fringilla leo) egy néhány évtizede váratlanul kihalt texasi állatfaj. A négy-öt tonnás csúcsragadozó madár főleg elefántokkal és vízilovakkal táplálkozott, de szívesen fogyasztott fenyőerdőt, száraz rekettyést és traktort is. Egy-másfél méter átmérőjű tojásokkal szaporodott. Természetes ellensége nem volt, ezért máig rejtély, hogy mi okozta a kihalását.” /Wikipédia Winnetou, apacs enciklopédista/

„Nem mi, hanem ki? Én. Rántottát akartam sütni három oroszlánpinty tojásból, erre rám támadt az egész csorda. Muszáj volt lerúgnom az összes fejüket.” /Chuck Norris/

Új postaládák

 Házban van új postaláda,
 Amit Karácsonyra ád a -
 -z Úr mélybarna ajándékul
S ránézve így szólok: „Jé, cool!”

Régi láda gáz volt s nyomott,
Hűlt helyén nőhetne gyom ott,
Ám új láda adja hírül,
Neve bosca poist írül.

Nem t'om, hogy van arabusul,
Ámde nem sok ara búsul
S nem is ágál a tény ellen,
Ha férje nem ír, csak jelen

Van.


„Hááát... amióta az  arám hatdanos ébenfekete övvizsgát tett sodrófával történő önvédelmi és megelőző csapási full kontakt formagyakorlatokból, azóta inkább írok a mélybarna levélszekrénybe, minthogy jelen lennék. Szerintem hamarabb tanulok meg írül és arabusul, minthogy a helyszínen álljak ellen a nyomós érveinek!” /Dr. Papucs Pál, illegalitásból levelező férj és könyvtárigazgató/

„Gyere vissza Pali, nem verlek agyon! Sírnak utánad a gyerekek és én se érzem magam mindig jól a buta képed nélkül. Hiányzik a kicsit kancsal szemi kontaktod.” /Dr. Papucs Pálné Hatdanos Hadiána, a köztársasági elnöknő személyi testőrnője/

„Az új postaláda, mint minden egyéb  a világon, az én ajándékom, de azért ne feledkezzetek meg az eszközömül használt gondnok házaspárról és a ládákat kifizető lakóközösségről sem!” /az Úr/

„Hát én nem fizetek egy vasat sem! Mi az, hogy pont karácsonykor verik le a régi ládákat és krampácsolják fel az újakat?! Zaj, szemét, piszok, elveszett levelek, miegymás! Nem fizetek, ha addig élek is!” /özv. Bél Béláné Gőz Gizella, nyugdíjas elégedetlenkedő/

„ Könnyek között kell kisírnom magamból a közönylíra eme Pegazusának társadalomkritikailag ily koherens kagylókínjának gyöngyöt verejtékező pszeudo-valóságlírájának oda-vissza emésztő jegecesedésű introvertált rögvalóságbűzhödt szentimentalizmusát. Inkább egy jelen lévő férj, mint holnap egy túlzokniasodott lábszag ú levelezőpartner! Ahogy az ódakota közmondás tartja, ha a postaládán egy ír ül, többnyire az ara búsul.” /Szimpla Szilárdné Komplex Katatónia, középiskola magyartanár és maszek postaláda szerelő kisiparos/

„ Mi ez a trágyaszagú zsír taposta ír faposta?! Mi ez a mélybarna bélsárlíra?! Miért gondolja Frady Endre, hogy az általa felkavart versmoslékban más is meg kíván mártózni?! Anyám szerint, ha ő panelproli nyugger lenne, ő is örülne az új postaládának, de nem érti meg, hogy nem az örömmel van a baj, hanem a versírással. Na tessék, most megint kaptam tőle egy anyai pofont a költőhatlan búvárharangba terelésért!  Imádkozz Frady Endre, hogy az utolsó ítéletkor ne én legyek az egyetlen védőtanúd!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nekem nincs postaládám, mert én írás nélkül is megérzem a hozzám folyamodók őszinte kívánságait és a közvetlen főnökömmel, az Úrral való konzultáció után lerúgom azok fejét, akiket a kellően kritikus tömeg óhajt. A kis afrikai, ázsiai és európai államok polgárainak üzenem, hogy a kritikus tömeg mértéke egyelőre még amerikaira van kalibrálva. Egyelőre... Még...” /Chuck Norris/

Különös Ajándék

"bőgve rohant ki az osztályból" /egy aranyhal felvétele/

Különös Ajándék tanárnő sikítva vágta a földhöz a naplót.
- Ülj le, Birkássy, egyes! Egyes alá!!! NULLA, TE SZERENCSÉTLEN!!! Honnan vetted azt a baromságot, hogy Kossuth Lajost a Duna jegén választották meg MLSZ elnöknek?!
- Miért, talán a Tiszán?! – kérdezett vissza röhögve a trendi takonyzöld orr-piercinget viselő Birkássy Bendegúz, mire Különös Ajándék történelem-földrajz szakos tanárnő bőgve rohant ki az osztályból.
Szülei, Dr. Különös Béla és Dr. Különös Béláné Szimpla Matild mindig arra tanították, hogyha szorgalmasan tanul, akkor sokra viszi és boldog lesz. Ajándék szófogadó lányként megfogadta a tanácsot és nap mint nap leült tanulni, tanulni, tanulni. Ilyenkor mintha Lenin jól temperált viaszbábja is elégedetten mosolygott volna a Mauzóleum félhomályában. Az azóta már felnőtt tanárnő viszont zokogott:
- Tanultam, tanultam, tanultam és mégse vittem semmire, sőt még boldogtalan is vagyok!
A könnyeitől keletkezett bokáig érő tóból ekkor az ölébe ugrott egy aranyhal és felajánlotta, hogy teljesíti három kívánságát. Ahogy ígérte, úgy is lett:
Először a váratlanul örökös antarktiszi nagykövetségbe küldött Dr. Birkássy Bottyán magával vitte feleségét és egyszülött Bendegúz fiát.
Másodszor a fizetését triplájára emelték és így már majdnem annyit keresett, mint egy parlamenti takarítónő.
Harmadszor az iskolai menzán roston sült aranyhalat kanalazhatott rósejbnivel és zsenge parajjal.
- Na, most már tudom, mi a különbség a valódi életpálya és az életpályamodell között! – böffentett elégedetten, majd visszament az osztályába. Aznap minden felelőnek csak csillagos ötöst adott és az elégedett nebulók azzal a tudattal mehettek haza, hogy az Ob mégis egy kanadai tó, az Urálon túl már tényleg látszik Bécsnek büszke üzletsora és a Nagy Októberi Kapitalista Forradalmat valóban Mátyás király vörös ingesei verték le.
Mindenki boldog volt, csak egy mélyen csalódott aranyhal szelleme sóhajtotta bele hitetlenkedve és lélekfejcsóválva az éjféli csendbe:
- Halat kanállal?!

Gyermekvasutas Télapó vers

Télapó a gyermekvasúton /Fekete Doboz felvétele/

Hűvösvölgyben pöfékel a
Síneken a vasút,
Belsejében szállítja a
Télapót, nagy hasút.

Télapó a vonatozást
Nem is nagyon bánja,
Sínen jön most, nem tehet mást:
Eltörött a szánja.

„Kicsit talán sokat eszek,
Súlyom szánom-bánom.
Jövőre már karcsú leszek,
S elbír majd a szánom.”

Nemcsak hasa, puttonya is
Igen-igen kerek,
Ajándékkal van az dugig,
Örül a sok gyerek!

megzenésítve:

https://www.youtube.com/shorts/wf9PEK7HXn8