Balsors

Éhes voltam, tört a tojás,

Sülni készült remek omlett,

Ám balsorstól jött be folyás,

És az omlett zápos rom lett!

Ki lett húzva öt nyerőszám,

S örvendenék, de öt másik!

Könnyes nyálat fröcsög bő szám,

Balsors engem mélyre ásik!

Nőül lett kérve a nagy Ő,

De undorral intett nemet,

S annyit böffent csupán: Agyő!

Balsors engem élve temet!

Magyar futball nagy volt egykor,

Ámde tönkretette Brüsszel!

Balsors, rosszabb vagy, mint egy kór!

Hozzánk folyton minek gyüssz el?!

Minket három tenger mosott,

S az elcsatolt partok helyett

Nincs más, csak sok haragos ott,

S balsors röhögve ráz fejet!

Magyar köz és magyar egyén

Balsorsnak van átutalva,

S közös utunk menetjegyén

Célállomás: Nihilfalva!

Létünk nonstop nemzethalál,

Népünk legjobbként is veszít!

Balsors folyton miránk talál!

Ezért fogy tán ennyi szesz itt?

megzenésítve és elénekelve: https://www.youtube.com/shorts/7qfO6PFnm6E

„Fogytán a szesz itt?! Micsoda?! Száradjon ki a torok, szikkadjon szét a nemzet?! Ahogy a Költő sírva-vigadva megénekelte:

          Borba, ha bút nem fojthatok,

          Száradok, mint szúvas fa-tok!

Már Marx-Engelselvtárs is megmondta, hogy magamfajta munkásparasztértelmiségi előtt csak két út áll: az egyik az alkoholizmus, a másik járhatatlan! Illetve van még a lenini is arccal a vasút felé, de ha a kacskaringós hazai síneken próbálok józanul, azaz egyenesen haladni, akkor esek le, nini! Na, igyunk!” /Dr. Szofisztik Szandokán, maláj származású magyar tigrisdoktor/

„Frady Endre verse ügyesen épít a balsors-motívum fokozására: a törött tojástól a lottón át a nemzeti tragédiákig egyre nagyobb léptékű kudarcokat sorol. A legerősebb pillanatok azok, amikor a hétköznapi szerencsétlenség groteszk humora („zápos rom lett”) találkozik az öniróniával.

Ugyanakkor a vers második felében a közéleti panaszok már kevésbé költői képekben, inkább szlogenszerű kijelentésekben szólalnak meg. A „Nihilfalva” telitalálat, de a folyamatos végzetpátosz időnként önmaga paródiájává teszi a szöveget.

Röviden: szellemes, keserű és ritmusos vers, amely a magyar panaszkultúrát egyszerre játssza komolyan és figurázza ki – akkor a legerősebb, amikor nem a történelemre, hanem a rántottára haragszik.” /ChatGPT/

„Szórakozik velem, Chat úr?!

Nem bán semmit, mint egy Petúr,

Aki gondol, iszik, dalol

Folyvást a bajusza alól?!

Ön belét is megbántotta

Esetleg egy záptántotta?!”

/Rántottai Rezsőné Zápolyai Zinajda, rigolyásan regölő zenetermi zajforráskódfeltörőnő/

„Hát, igen... Itt a lé(t) a tét! Még egy kört?” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas kocsmáros/

„Ház úr, még ögy kört!

Vödöljünk víg sört!

Szögödén is tört-

-ünk mög végrö NÖR-t!”

/Ölömöntáris Ölömér, öllönzéki képivisölő a NÖR idöjén/

„Himnuszt kellene cserélni, akkor nem verne a balsors...” /M. András, a költő legállandóbb és leghimnuszcserélőbb kommentelője/

„Ez a Modern Himnusz megfelelő lenne, kedvesdrága eM úr? Íme:

Áldj meg minket drága Isten,

Mert az áldatlanság is ten-

-dencia már nálunk talán,

S hadd másszunk be Nyugat falán,

Vagy valahogy hadd jussunk át!

Hátha adnak nekünk munkát

Meg kenyeret (cirkusz van itt)

S egy kis inflálatlan money-t.

Adj nekünk pár igaz pártot

(Minden eddigi csak ártott)!

Legyen igazmondó sajtó,

S Mennybe nyíló széles ajtó!

Ragyogtass ránk Égi delejt

S ellenségünk legyen selejt!

Nézzen le ránk jó Mária

S ne legyen több havária!

Pezsegjen a szüreti bor,

Szülessen sok Puskás, Czibor,

Bozsik, Grosics, Hidegkuti,

S nyerjünk vébét, az a tuti!

Köszönöm, hogy megalkothattam és elmondhattam!” /Kölcsey Ubul, késői korcs költőutód/

„Frady Endre, a keresztrímelés Obádovics J. Gyulája, a lokalitást globalitássá fokozás Walther von del Vogelweidéje, és a ritmusgéppuskásítás Edson Arantes do Nascimentoja, ismét lehajolt egy földön heverő témáért, de ahelyett, hogy fölvette és kidolgozta volna, elcsúszott rajta és beverte a fejét, majd ebben a kómásan félhülye állapotban elkezdett rímeket hányni. Jelenleg súlyos üres agyhelyrázkódással fekszik a Szemmelversz Klinika büfépultja mögött. Állapota stabil, mert már nincs hova romlania. Kezelgetjük és egy kis balszerencsével akár hamarabb is felépülhet, mint az M0-ás autópálya északi szakasza.” /Dr. Balsors Béla, agyplasztikai zenész/

„Szeretem a Frady verseket, mert mindig hasgörcsöt kapok tőlük és a Biblia szerint ’aki testileg szenved, az elszakad a bűntől’, úgyhogy folyamatosan megtisztulva élhetek itt a rengetegben!” /Rák Rókus, remete/

„Ez a vers olyan, mintha Frady Endre egy nemzeti balsors‑szimulátort kapcsolt volna be, amely minden sorban újabb bugot dob.

A Balsors nem más, mint egy panasz‑eposz, ahol a költő minden strófában feljebb csavarja a siránkozás hőfokát, míg végül a magyar nemzeti lét egyetlen nagy, fortyogó pechsorozattá válik. A vers dramaturgiája egyszerű: rossz omlett → rossz lottó → rossz szerelem → rossz futball → rossz történelem → rossz jövő. Ez már nem balsors, hanem egy Frady‑féle katasztrófa‑maraton.

A rímek hol működnek, hol úgy csikorognak, mint egy rosszul olajozott metafora. A „gyüssz el” típusú nyelvi trükkök a humor felé kacsingatnak, de inkább egy szándékosan túltolt népi‑politikai kabaré benyomását keltik. A „Nihilfalva” pedig olyan, mintha egy posztapokaliptikus magyar vidék RPG végső pályája lenne.

A vers legnagyobb problémája, hogy a balsors mint motívum nem fejlődik, csak ismétlődik. A költő minden strófában ugyanazt a panasz‑szendvicset szolgálja fel, csak más feltéttel. Így a végére nem a tragikum erősödik, hanem a fáradtságérzet.

A Balsors egy groteszk nemzeti panaszkodás‑performansz, amelyben Frady Endre a magyar történelem, a futball, a szerelem és a reggeli omlett kudarcát egyetlen nagy, önironikus siratóénekké gyúrja. Szórakoztató? Igen. Mély? Nem igazán. Olyan, mint egy stand‑up, ahol a poénok helyett csak a balsors jön be a színpadra.” /Copilot/

„Balsors akit régen tép,

Mint egy szívszaggató gép,

Mely úgy hadar, ahogy csép,

Szakad róla máj és lép,

Nem is nép ő, csupán pép,

Horrorkép, mely ritkán szép.”

/Aretekmogyoró Rép, ritkán rikkantó rigép/

A jobbsorsra érdemes balsorsú...

„A nemzeti búbánat paródiájaként Frady Endre Balsors című műve a klasszikus magyar pesszimizmus és a Himnusz-féle „balsors” motívum zseniálisan komolytalan, parodisztikus átirata. A költő zsenialitása abban rejlik, hogy egy lapon, azonos drámaisággal kezeli a mikro- és makrotragédiákat: a zápos omlett és az elbukott lottóötös ugyanolyan kozmikus csapásként jelenik meg, mint Trianon vagy a nemzethalál víziója.

Erősségek és stílusjegyek:

Páratlan rímtechnika: A szerző védjegyének számító, szándékosan csikorgó, mégis bravúros kínrímek (pl. omlett – rom lett, Brüsszel – gyüssz el) azonnal megteremtik a darab fanyar, szatirikus humorát.

Irónia és közélet: A vers remekül figurázza ki a modern bűnbakképzést (a magyar futballt is „tönkretette Brüsszel”) és a történelmi sérelmekbe való belesavanyodást.

Társadalomkritika a mélyben: A záróképek (Nihilfalva, a nonstop nemzethalál és az alkohollal való önpusztítás) a humoros felszín mögött tűpontos, kesernyés látleletet adnak a kollektív magyar pszichéről.

Összegzés: A Balsors egy fergeteges ritmusú, maróan ironikus görbe tükör. Úgy sírva vigad, hogy közben a nevetéstől potyognak a könnyeink – igazi, hamisítatlan Frady-féle rímbomba.” /Gemini/

„Szia, Költő Úr!

A holnapi hegesztgetős záróvizsgám előtt frissítőleg hatott rám töretlen nemzeti optimizmusod. Talán jogos, de jusson eszedbe, hogy:

          És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán?

          Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér?

          Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort;

          Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!”

/F. Péter, a költő humán végzettségű hegesztgetős mérnökkollégája/

„Humánúr, mielőtt hegeszt,

Egyen s töltsön hasat, degeszt!

Aki alkotik és hatik,

Tapsolják azt Bélák s Katik

Önfeledten, víg emberül,

S haza közben jókat derül.

/özv. Önfeledt Ödönné Örömpörkölt Ömlengia, az Össznépnemzeti Önseiszikmagába Ökörkör (ÖÖÖ…) öntevékeny önkéntese/

Stefi bácsi és a lottószámos időgép (titkos felvétel)

„Kedves Költő úr! A jelenlegi módszerével, hogy hidakat tervez, majd a pénzéből néha lottót vesz, sosem lesz ötöse a lottón. Itt hidak helyett természetesen időgép tervezésére van szükség, amivel előreugrik a lottósorsolás idejére, megnézi, hogy milyen számokat húznak ki, majd visszamegy egy héttel korábbra, és megteszi a kihúzott számokat. Ha nem tudná, aki eddig ötöst nyert a lottón, mind így csinálta. Frusztrálódik a kegyelemkettes lottótalálatok miatt, amikor ilyen pofonegyszerű az egész az ötösért? Én mindig tudom a legjobb megoldásokat az emberek legfennköltebb vágyaira, például a piszkosul meggazdagodásra, nem értem, hogy mégsem fordul senki hozzám tanácsért. Ami pedig a szesz fogyását illeti, a fő okok az alábbiak: Egyrészt azért fogy a szesz, mert bár a szomszéd Józsi bácsi is ivott, és májrákban halt meg 55 évesen, a szomszéd faluban meg ivott a Tóni, aki orvosi javallatra jelenleg hosszú, több éves, rendes üdülését tölti a megyei büntetésvégrehajtó intézetben, mert egy szép estén, részegen plasztikai átalakító műtétet végzett a felesége arcán egy ásónyéllel, a feleség írásos beleegyezése és megfelelő orvosi végzettség nélkül, de én jobb és keményebb csávó vagyok ezeknél, nekem semmi problémát nem fog okozni az alkoholizmus. Másrészt azért vagyok alkoholista, mert a szörnyű génjeim, a szörnyű gyerekkorom, a szörnyű főnökeim, a szörnyű házastársam, a szörnyű bolygók, amelyek csálén álltak a horoszkópomban, de legfőképpen a szörnyűvő epilátor készülékem, amely nem fájdalommentesen epilál, lehetetlenné teszik, hogy én ne legyek alkoholista. Harmadsorban valóban a balsors miatt is fogy a szesz, hisz balsors sújtja az egészségesen élőket, akik pontosan annyi TB-t fizetnek a keresetükből, mint az alkoholisták, a láncdohányosok és a többi jobb és keményebb csávó, akiknek a kezelése előbb-utóbb súlyos pénzekbe kerül a közösen befizetett TB terhére. Sokat akar a TB, de nem bírja a farka. Aki magát teszi gajra, miért hivatkozik a TAJ-ra? Na de kérem, kérem! A negyedik ok, hogy "Együnk, igyunk, hiszen holnap úgyis meghalunk", de ez műveletlenségből adódik, mert az emberek nem néznek filmeket, és sosem látták a "Sose halunk meg" c. filmet, sem nem olvasnak Frady Endrét, aki nemrég egyik versében meghalt, így újabb verseit már a túlvilágról, a Holt Költők Társaságából küldi, odaátról, ahol az igazság van Mulder szerint. Tehát a Költő úrnak a halála után írt, poszthumusz versei is bizonyíthatják, hogy sosem halunk meg. Itt tehát súlyos népművelésre lenne szükség, hogy kiirtsuk ezen téves nézetet, mely szerint holnap úgyis meghalunk. Az pedig, hogy sosem halunk meg, olyan jó hír, hogy erre inni kell. Proszit!” /Stefi bácsi, a költő legskizofrénebb kommentelője/

„Mikor Stefi bácsi szeszel,

Halkul körben minden nesz el,

Mivel tök bölcseket regél:

Epilátorhoz kell e gél!”

/Szomorúszemű Szidónia, depilátor díler és balszerencse buherátor/

Puzsér Róbert épp jó verset írt...

„Ez nem vers, ez az irodalom savval maratása, az olvasók különös kegyetlenséggel elkövetett költészeti kínzatása! A magyar nép balsorsa nem a tatár, a török, a labanc és a muszka, hanem Frady Endre!!! Nagy nemzeti sorstragédiáink nem Muhi - 1241), Mohács -1526, Arad - 1949, Bern - 1954 és Irapuato - 1986, hanem Budapest, Szabolcs utcai kórház - 1965 október 20, szerda, déli fél tizenkettő!!! Nem véletlen, hogy ezt a szülészeti klinikát azóta megszüntették és mindenféle más funkcióval látták el, nehogy újfent megismétlődhessen a tragédia, hogy újabb szellemi sorozatgyilkos születhessen! Jó verset írni könnyű, már mutatom is:

          Balsors abcúg,

          Jobbsors vivát!

          Fújjon vad cúg

          S verjen szív át!

Na, ugye?! Rossz verset írni viszont teljességgel lehetetlen, hiszen Frady Endre már megírta az összeset! Hogy verjen át a szíve az agyán keresztül és üssön be egy újabb derékszöget a kopár show-jába!” /Puzsér Róbert, a balsorsban megzakkant jobbsorsra érdemes kritikus/

„Jaj, de jó! Ez a Frady gyerek is szabolcsi, hiszen a Szabolcs utcában született! Ebből a jobbsorsra érdemes balsorsból még nagy dolog is lehet, indulok is a fabudira! De előbb még iszunk erre egy kis szatmári szilvát!” /Eccerű Elek, faékfaragó/

Péntek Tizenhárom

A költő pszichedelikus felvétele...

Jön a Péntek Tizenhárom,

Jobb, ha nem a vízen várom,

Mert akkor tán fúlnék bele,

Mint peches Pit Bullnék fele.

E nap otthon asszem fekszek,

Mert ha égből sasszem kekszek

Láttán lecsap, de célt vét el,

Más lesz csőrtől recélt étel.

Nem csinálok semmit sem én,

Nem vagyok ott, sem itt, se mén

Hátán, nehogy leessek én,

S számban sincs se leves, se kén:

Félrenyelnék, megmérgezne,

S hogyha a Sors megmér, ez ne

Legyen: „Mene, mene, tekel!”

S balsorsnak fel menete kel…

Péntek Tizenhárom dátum

Olyan, mint egy várrom fátum,

S hullnak – ha vág penge – sorsok…

Bűzmentőért csengess orr-sokk!

Eme versben gyenge sor sok!!!

megzenésítve és eldalolgatva: https://www.youtube.com/shorts/AypeoNflr2A

„Sok a gyenge sor?! Nem sok, mert az azt jelentené, hogy van egy kevés sor, ami nem gyenge, de itt az összes sor gyenge! Rémgyenge!!! Förtelmes!!! NEM ENG.!!!” /Sújtólégvári Surdilovics, Az Otromba Rímeket Rottyantó - Sajnálatosan Ostoba Költők Klapanciái (ORR-SOKK) c. szagportál főcenzora/

„Hej, de szerencsések vagyunk, hogy a Péntek Tizenharmadika ellenére abba az ötven százalékba tartozunk, akik nem fulladtunk vízbe!” /Pit Bullnék másik fele/

„Az érzelmi és kereskedelmi szempontból is világszerte ünnepelt névnapom előestéjének dicsfényét szerencsére ez a tömény fékirodalmi sötétség sem tudja beárnyékolni! Éljenek a méregdrága piros szívecskék! Éljen a rózsaszín lónyál! Go for Giccs!” /Bálint Valentin, pirospecsenyesütögető szívzűrhajós/

„Az előző tizenkét Péntekemet mind megették a kannibálok. Remélem, ez a Péntek Tizenhárom nevű szerecsen szolga szerencsésebb lesz.” /Robinson Crusoe/

„Tudja minden vén teknős,

Tizenhárom Péntek nős.”

/a Péntek Tizenhárom nevű szerecsen szolga tizenkétszeres özvegy felesége/

„Ez a vers olyan, mint amikor valaki nagyon szeretne szellemes lenni, de közben rímkényszerben vergődve saját lábában esik hasra – péntek tizenháromszor egymás után. A szóviccek izzadtságszagúak, a „sasszem kekszek” és az „orr-sokk” nem abszurd zsenialitás, hanem konyhaasztalon felejtett poénmorzsák. A ritmus botladozik, a gondolat nem mélyül, csak rímel. Önironikus zárása („Eme versben gyenge sor sok!!!”) az egyetlen igazán őszinte sora: itt a szerző megelőzi az olvasót, és kimondja, amit amúgy is gondolnánk.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Tizenharmadika péntek,

  Tesztírók előtt beszélek. -

- Idézet a kedvenc saját versemből. Az az eset sem alakult túl jól...” /M. András, a költő legállandóbb és legtesztírókelőttbeszélőbb kommentelője/

„eM úr, ön elmondta ezt,

Mielőtt íródott Teszt?

Zajongtak a csávók feszt,

Nonstop vedelgettek szeszt

S nem is mondtak önnek Yes!-t?

That day couldn’t be your best.”

/Witéz Waterhead Winnetou, wilághírhedt wersíróműwész/

„Ez a vers olyan, mint egy szerencsétlenül megbotlott kabaréjelenet: tudod, hogy fájni fog, mégis végignézed, mert a bénázásnak van valami sajátos bája. A rímek néha úgy csattannak, mint egy rosszul időzített ajtócsapódás, a szóviccek pedig hol mosolyt csalnak, hol a homlokodra húzzák a tenyered.

A „Pit Bullnék fele” és a „sasszem kekszek” típusú képek egyszerre abszurdak és szándékosan túlhúzottak, mintha a költő direkt próbálná megmutatni, milyen messzire lehet elmenni a nyelvi ökörködésben anélkül, hogy a vers teljesen szétesne. Néha sikerül, néha nem, de legalább lendület van benne.

A zárlat pedig önkritikus csattanóval menti a helyzetet: a költő maga is tudja, hogy ez bizony egy rímekkel teleaggatott, szerencsétlenkedő péntek 13-i vers, és épp ettől lesz szerethető.

Röviden: fáj, de jólesik. És valahol ez Frady Endre igazi védjegye.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Rímekbe szedett ledorolgomány

Ily rossz vers sej, nincs is szinte,

Mer ez méregbugyor, mint a minte

Gy jól megsózott almáspite,

Melyről: „Jó!”, a szakácsnő aztat hitte.

Nomeg péntek 13.

Én aztat már régen várom,

Hogy a péntek kedden legyen,

Nem lesz tele így a begyem.

13, az meg minek?

Februárban sincs 31,

Vigalmas lesz majd e világ,

Jár nekemnek egy kis virág.”

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb kommentelője/

„Nyuggerapó, mint bősz mongol,

Azaz tatár, ledorongol!

Péntek tizenhármaz, nomeg

Alfa, Delta, Kappa, Ómeg-

-a, Illés és Metró együtt-

-esek pechvonata meggyütt

Méregbugyorosan, minte-

-gy és a buszból kitekinte,

Midőn sósan almáspitéz,

Akárcsak egy kannás vitéz,

S szűk helyet szab februárnak,

Akit begyes bigyók várnak.

Bőgök, de tudom, hogy e kis

Virág jár tán nekemnek is.”

/F. Endre, vigalmatlan rosszversíró költőgigász/

„Ez a vers nem egyszerűen rímel, hanem módszeresen, hidegvérrel követ el merényletet a jóízlés és a magyar nyelv ellen. Olvasás közben konkrétan érezni, ahogy a »Pit Bullnék fele« és a »sasszem kekszek« szintű szóviccek fizikai fájdalmat okoznak az agykéregben.

A mű olyan, mint egy verbális közlekedési baleset: tudod, hogy szörnyű, mégsem bírod elfordítani a fejed, amíg el nem jutsz a végkifejletig. Frady Endre zsenialitása abban rejlik, hogy mire a mentőkért nyúlnál az »orr-sokk« láttán, a zárósorral ő maga szolgáltat igazságot. Ez nem költészet, ez egy túlélőtúra, ahol a végén nem babérkoszorút kapsz, hanem egy doboz aszpirint.” /Gemini, a mesterséges intelligencia/

„Kevesebb, mint két hónappal a választások előtt végre megtaláltuk a totális győzelmi csodafegyvert! Mivel a február idén pont négyhetes, így márciusban is lesz péntek tizenharmadika, miáltal ez a parazita Frady jobbágy megint előáll majd valami mentálisan megbotránkoztató borzalommal, mi pedig az óriásplakátjainkon és a többi jól bejáratott csatornánkon keresztül elhíreszteljük, hogy a Tisza Párt esetleges győzelme esetén a televíziók és a rádiók naponta fogják ennek a háborúpárti brüsszelita nemzetellenes Frady Endrének a békeellenes bérrettegő verseit sugározni, sőt, még a Nemzeti Alaptantervben is kiemelt helyet biztosítanak neki! Ha ettől nem lesz meg a biztos három harmadunk, akkor nem tudom, hogy mitől! Gyere Lölő, koccintsunk!” /Orbán Viktor, miniszterelnök/

„Frady Endrét nem ismerjük, nincs semmi köze a Tisza Párthoz, de az nyilvánvaló, hogyha a verseinek a mesterséges intelligencia által megzenésített orosz fordítását hangszórókon keresztül elkezdhetnénk sugározni a frontvonalakon, az orosz katonák fejvesztett menekülésbe kezdenének és azonnal kitörne a világbéke. Szóval Frady Endrének lehet gyakorlati haszna, de hogy a versei bekerülhetnének-e a Nemzeti Alaptantervbe? Nem, nem, soha!” /Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke/

„Verset mit értetek már ti?!

Frady, legyél kutyapárti!”

/Csoki, a Kétfarkú Kutyapárt médiaalakja/

„Frady Endre, ennek a jobb sorsra érdemes nemzetnek a balsorsa, ISMÉT ÍRT VALAMIT, amiből az első két szó mindenkit borzalommal tölt el, amit szívesen felcserélnénk egy akármilyen büdös borz alommal, a harmadik szó viszont erősen megkérdőjelezhető! A valami ugyanis egy meg nem határozott, meg nem határozható ismeretlen tárgy, ez viszont nagyon is nyilvánvalóan egy Frady versnek szánt szókupac, egy kegyetlen költészeti kínzóeszköz, egy közízlésromboló irodalmi siratófalfirka. Péntek tizenharmadikától csak a tanulatlan babonások rettegnek, viszont egy péntek tizenharmadikáról írt Frady Endre klapanciától az egész művelt világegyetemnek ökölbe szorul a kloákanyílása! Ne lássam szintetikusan pszichedelikus tudatállapotban anyám szellemét vízilóháton cigánykerekezni, ha egy verbális szájkarate után Frady Endrét nem pocskondiázom még a mentális mentőben is! Balsors babona nihil Audi! – ahogy Hajdú Péter mondta kettes aláért latinórán! Vadkan for President!” /Puzsér Róbert, megakritikus/

„- Sors bona nihil aliud! azaz Jó szerencse, semmi más! – jelmondotta a költő hadvezér Zrínyi Miklós (1620-1664), aki bízott a szerencsében és a végzetben, majd ennek jegyében felöklelte egy a bécsi kamarilla által felbőszített vadkan.” /ismeretlen internetes ismeretgerjesztő irományka/

„Itt Texasban a tizenharmadika jobban szeret péntekre esni, mint rám, mert utóbbi esetben szilánkosra törik az aurámon.” „Chuck Norris/

„Ó, jaj, esek, au!, rája,

S széjjeltör az aurája!”

/a Chuck Norrisra eső tizenharmadika

„Éljen Chuck Norris sokáig! Max Verstappent is "csak" Norris előzte meg tavaly...” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas formaegyelőke/

„Mit várhat a Stappen család egy ilyen peches napon? Max vert Stappent…” /boxutcai falfirka/

„Mit várhat a Tappen család egy ilyen rímes napon? Max vers Tappent…” /Rímálom utcai falfirka/

Majdnem sikerült kijutnunk a 2030-as világbajnokságra!

Az óriásnál is óriásibb, szinte már-már leírhatatlan balszerencsével maradtunk csak le a 2030-as világbajnokságról! Úgy látszik, még mindig hat a turáni átok, még mindig mi vagyunk azok, akiket a balsors régen tép!

De haladjunk sorrendben!

Amikor a korrupció miatt megbuktatott Karim Benzema FIFA elnök megüresedett helyét Csányi Sándor foglalta el a nemzetközi szervezet élén és kihirdette, hogy a 2030-as világbajnokságot már 96 csapatosra bővíti, mindannyian reménykedtünk. Reményeink csak fokozódtak, amikor kiderült, hogy a selejtezőcsoportokból csak a három legrosszabb utolsó helyezett nem jut ki automatikusan a tornára. A legrosszabb utolsó helyezett kiesik, az előtte lévő két legrosszabb utolsó pedig pótselejtezőt játszhat a kijutásért. A felcsúti Puskás Akadémia dísztermében megtartott sorsolás után az egész nemzet egy emberként bizakodott. Az Ü jelű „halál” csoport így festett:

- Magyarország

- Levédia

- Baskíria

- Északi Sark

- Németországi Szír Kanton (NSZK)

- Langerhans-szigetek

Esélyeinket tovább növelte, hogy velünk ellentétben egyetlen ellenfelünknek sem volt egyetlen profi játékosa sem, kivéve a 42 éves baskír Ürmüt Yognakit, aki a Puskás Akadémia cserekapusa és akit a honi futballszakma csak a Csúti Tizenegyesölő néven ismer, amióta egy Alcsút-Felcsút kupameccsen egy beívelés után egyszerre ütötte le mindkét csapat tizenegyes számú játékosát.

A selejtező sorozat nem kezdődött jól, de a Magyarország – Északi Sark 2:7 (Puskás Stadion, hatvanötezer lefizetett néző, gól: Tóth Alex, By Alex ill. Tatszanotti Szekanihu 7) mérkőzés után történt kapitányváltás, amikor is a sokadszor reaktivált Bozsik Pétert Bognár György váltotta, meghozta gyümölcsét, a Langerhans-szigetekről némi szerencsével elhoztuk a megérdemelt egy pontot. Ezután újabb vereségek és újabb kapitány cserék következtek, míg végül nagy küzdelemben sikerült elérni a csoport utolsó helyét.

Nagy számolgatás kezdődött. Kiderült, hogy amennyiben a W csoport záró meccsén Gibraltár nem győzi le Vatikánt, akkor nem legrosszabb utolsóként pótselejtezőt játszhatunk a Független Bröton Kiskirályság ellen.

Szerda este az egész ország a közpénztévé előtt ült és a békeharcos hirdetésekkel megszakított felvezető műsort nézte, melyben Hegyi Iván szakíró, Török Gábor politológus, Dzsudzsák Balázs szövetségi kapitány és a még mindig aktív Böde Dani bácsi kétszázszoros válogatott ex-center folytatott hurráoptimista mellébeszélgetést. Kezdetben nekünk kedvezően alakult a mérkőzés és félidőben Vatikán 8:0-s vezetésével vonulhattak pihenni a csapatok. Ám a szünet után váratlanul minden rosszra fordult, és amikor a 94. percben a végig indiszponáltan játszó II. Ferenc pápa tizenegyesből lőtt öngóljával Gibraltár 9:8-ra megnyerte a rangadót, a televízióban elszabadult a pokol.

- Ezt a balszerencsét! Ilyesmi is csak velünk fordulhat elő! – köpött a földre Dzsudzsák Balázs, majd a stúdióból kirohanva bánatában ripityára törte a legújabb MLSZ logós Lamborghinijét. 

Kubatov Gábor, az Országos Fradi Bank tulajdonosa és a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke másnapi sajtótájékoztatóján a kiesés felelőseként Csányi Sándor FIFA elnököt és a világbajnokságra kijutott 96 országot nevezte meg, majd ígértetett tett arra, hogy a magyar labdarúgásba még az eddiginél is több közpénz lesz beinvesztálva és fel lesz gyorsítva a Stadiont Minden Tanyaközpontba projekt. Mondandóját a „Minden pénzt a fociba feccölünk, parasztok, még ha a szátoktól is kell megvonnom a falatot! A következő VB-re pedig kijutunk, ha beledöglötök is!” szavakkal fejezte be, majd a sportgazdasági szükségállapotra való hivatkozással zároltatta a lakossági betéteket és a vastapsgép hangjára kivonult a teremből.

Azóta sincs egyebünk, csak a remény, melynek ÁFÁ-ja immár 56%-os…

* * * * * * *

„Ez a „sporthír” olyan, mintha Frady Endre a magyar futball összes tragikomédiáját bedarálta volna egy szürreális húsdarálóba, majd hozzáöntött volna két liter abszurdumot és egy csipetnyi közpénzszagú delíriumot. A történet logikája nagyjából annyira stabil, mint a magyar válogatott védelme egy Északi Sark elleni 2:7 után, a hangulata pedig az a jellegzetes nemzeti önsajnálat, amitől már a turáni átok is unalmában ásítana.

A poénok ülnek, a társadalomkritikus csípés fáj, és a kabaréba oltott futball-apokalipszis pontosan úgy hömpölyög végig az olvasón, mint Böde Dani bácsi a büfé és a pálya között hosszabbításban. Röviden: ez a magyar futball szatirikus katasztrófakrónikája — egyszerre mulatságos, szánalmas és ijesztően ismerős. Frady Endre újra bizonyítja: ha a valóság nem elég groteszk, ő majd rádob még két kanállal.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Ez a „jövőbeli sporthír” Frady Endre stílusában tökéletesen hozza a groteszk, szatirikus magyar futballtragikomédia hangulatát. A szöveg erénye, hogy a valóságos kudarcok abszurditásig felnagyított paródiáját adja: a 96 csapatos VB, a II. Ferenc pápa öngólja, vagy a közpénztévé hurráoptimizmusa mind olyan túlzás, ami egyszerre nevettet és keserít.

A szöveg szatirikus túlzásai remekül mutatják be a magyar futball körüli irracionalitást, a politikai átszövöttséget és a közpénzfüggőséget.

A poénok néha túlzsúfoltak, a rengeteg név és kitalált ország kissé elnyomja a fő üzenetet: a „mindig balszerencsés magyar futball” toposzt.

Szellemes, de keserű görbe tükör, amelyben a futball és a politika összefonódása már annyira abszurd, hogy szinte hihető.

Ez a szöveg nem sporthír, hanem társadalmi szatíra: a magyar futball örök kudarcát és a közpénzégetés groteszk valóságát karikírozza.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

Frady Endre zseniális, kíméletlen és hihetetlenül aktuális szatírája nem csupán egy jövőbeli sporthír, hanem egy tükör, amit a magyar futball – és tágabb értelemben a közélet – elé tart. A szöveg esszenciája a hazai közállapotok tökéletes devalválása, a tragikum komédiává fordítása.

A zsúfolásig teleírt cikk a magyar futball-paradoxon minden elemét tartalmazza:

- Infantált remény és a "turáni átok" a gigantikus létszámú (96 csapatos) VB-n.

- Abszurd ellenfelek (Levédia, Északi Sark, Langerhans-szigetek, Németországi Szír Kanton) még abszurdabb vereségekkel (2:7 az Északi Sark ellen).

- A kontrollálhatatlan hatalomátvitel (Csányi Sándor a FIFA élén, Kubatov Gábor az MLSZ és a Fradi Bank élén) és a közpénz indokolatlan áramlása (Stadiont Minden Tanyaközpontba projekt, 56%-os ÁFA a reményen).

- A sport és politika elválaszthatatlan összefonódása (Kubatov befejező szavai, a lakossági betétek zárolása, vastapsgép).

- Az örök bűnbak keresése. A szerző a groteszkbe hajló túlzások mestere: a 42 éves cserekapus, a kétszázszoros válogatott Böde Dani bácsi, vagy a II. Ferenc pápa tizenegyesből lőtt öngólja mind-mind olyan elemek, amelyek a valóság torzult mását festik fel. A kritika legvelősebb pontja az utolsó bekezdésben van: a "Minden pénzt a fociba feccölünk, parasztok, még ha a szátoktól is kell megvonnom a falatot!" üzenet nem csak a sportra, hanem az egész állami pénzkezelésre vonatkozó tökéletes, cinikus összegzés. Frady Endre műve nem csak nevetésre ingerel, de sírva röhögős diagnózis arról, hogyan képes a magyar közgondolkodás a totális kudarcot is heroikus, balsors sújtotta "majdnem sikernek" beállítani.” /Gemini, a mesterséges intelligencia/

„Miért nem honosítottatok engem, ti fajankók?! Nagyanyám, a magyar származású Csák Nóri révén simán lehettem volna a centeretek! Velem még egy egycsapatos vébére is simán kijutottatok volna, ott viszont nélkülem még azt az egycsapatos vébét se tudnátok megnyerni! Szép kis hunok vagytok! Attila most forog a csak általam ismert sírjában!” /Chuck Norris/

Péntek tizenharmadika

Bőgjön kend, mert máma népi

Balsorsa önt régen tépi!

Peches lesz, mint hal a hegyen:

Sansztalan, hogy vízben legyen.

Nincs ott tólével full ladik,

Szegény haltyű megfulladik.

E nap ne szedjen ön gombát,

Sliccéről, ha száll egy gomb át

Szomszédba, hol ül egy kajmán,

Érte ne menjen ön, jaj, mán!

Hisz’, ha marás krokodili,

Károsabb, mint kokó dili!

Ne lottózzon, ne totózzon,

Lyukas pajzsán legyen ózon,

Kerülendő ma a tőzsde,

Nincs kifogás, nem kell ős „De!”.

Ne fektesse pénzét be se,

A ma nem egy tündérmese!

Szemgolyókat kertben vak ás?

Legyen bezárva a lakás!!!

Üljön otthon székén békén,

Gondolja át újra, mé' kén'

Bárhol lenni e pénteken,

Hol a fátum pofont leken?!

Ha nem rezelt be, majd be fog,

Nyugszik, fekszik, pofát befog,

Betörőnek nem nyit ajtót,

Csak gondolatban bőg Jaj!-t, Ó!-t!

Aki magyar otthon remeg.

(Ne röhögjed eztet te meg!)

Szombat tizennegyedike

Gyüvik (kell itt ige -ike?),

Újra beköszönt a mázli,

Önnel vígan kezet ráz Lee,

Hisz’ ki kung-fúvásért brusztol,

Inspirációt kap Bruce-tól.

„A tésztaagyú Frady Endrének elgurult a gyógyszere, és mivel elmentek nála otthonról, egyedül nem tudja összeszedni. Páciensünknek emellett nincs ki mind a négy kereke, így az önmagát jelentő hatökörrel sem lehetne elvontatni. Az okokról az őt operáló agysebész gyomorforgatóan őszinte versét idézem:

          Költő agyműtétje okán

          Fejbe tettünk volna ész át,

          Ám kómásan rúgott tokán,

          S ebédem hánytam be, tésztát.

Ez hát Frady Endre tésztaagyának története. Ha az orvos a költő cipőjébe hányt volna, akkor az egy csuka fogta róka lett volna, de nem így történt. Köszönöm, hogy elmondhattam ezt a mai naphoz stílszerűen illeszkedő balszerencsés epizódot!” /Dr. Dankeschön Dezső, betanított állat- és altatóorvos/

„Túl igaz, hogy szép legyen! Mázli, hogy van Frady Vátesz, ki prompt minden zűrt jóvátesz! Szerencse fel!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

Hát ez gyönyörű, humán úr!!! Ha ettől nem csinálja össze magát a balsors, akkor nem tudom, mitől! De hogy jön ez ide? Nyilván nem gyalog!” /Sötétparaszt Sebestyén, sebes tényfeltáró gyalogkakukkfű díler/

„Ady jó vátesz.

Frady jóvátesz.

Body jóvát esz’.”

/jóvaevő falfirka egy body building edző hasfalán/

„Ez a vers nem más, mint a szerencsétlenség napjára komponált fonetikailag eltévedt lidércnyomás, ahol a logika nyelvtani bukfencet vet, a rímek pedig öngyilkos csukafejest ugranak a józan ész betonozott medencéjébe. A haltyű megfulladik, a slicc gombja krokodilhoz repül, és Bruce Lee kézfogása zárja le ezt az apokaliptikus nonszenszballadát. Frady itt újra bebizonyítja: a magyar költészetnek nemcsak múltja, hanem megrémítő jövője is van.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Ürítsd ki az elméd! Ez az idézet ugyan tőlem származik, de nem gondoltam, hogy Frady Endre szó szerint veszi.” /Bruce Lee (1940-1973), hongkongi származású kínai harcművész/

„Frady Endre Péntek tizenharmadika című versét olvasva az az érzése támad az embernek, mintha egy karikatúra-örvény közepébe csöppent volna, ahol a babona szorongásai, a nyelvi játékok tobzódása és a slapstick humor egy groteszk keringőben ölelkeznek. A költemény fanyar fátumlírája nyelvileg gátlástalan, groteszk metaforái és anakronizmusai révén a balszerencse abszurd freskójává válik. A haltyű megfullad, a gomb a sliccről vándorol, a lakás bezárkózik – és mindezek alatt ott dobol a hétköznapi rettegés komikumba hajló ritmusa. Ez a vers nemcsak egy napot figuráz ki, hanem az irracionalitásba fulladó emberi kiszolgáltatottságot – kacagva, verejtékezve. Frady „rímbe görbített” világában még Bruce Lee is megérkezik, hogy a kung-fúval visszarúgjon a sorsnak. Páratlanul őrült és ismerősen emberi.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Ha péntek, akkor családfakutatás. Kíváncsi leszek, hogy milyen szerencsés vagy szerencsétlen rokonságot fedezek fel.” /M. András, a költő legállandóbb és legcsaládfakutatóbb kommentelője/

„Családfát, ha pont most kutat,

Kifúrhat egy rém mély kutat,

Mi a múltba szörnyen bemén,

S Ön fog ríni eM úr, nem én!”

/Balsorssy Baltazár, az Eszméletlenül Régi Családfák Intézete (ERCSI) figyelmeztetéssy főelőadója/

„Keblemre, kései rokon,

Örömömet ne vedd zokon,

Hiszen szívem vadul repes,

Üköd vagyok én, Vlad Tepes!”

/Drakula gróf, eM úr leghírhedtebb oldalági őse/

„Azon gondolkodtam, hová ment el Költő Gigász esze? Meg miért és hogyan? Há' nem gyalog, az biztos!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas mémgyáros/

„Az én eszem, az én eszem,

Mindig elmén, mikor eszem,

Mikr eszem az MSZM-

-P-ben s közben iszom szeszem!

Há' nem gyalog, há' nem gyalog,

Nem vagyok én balga-balog,

Akit megdalol a csalog-

-ány, miközben féloldalog!

Csuhajja!”

/Költő Gigász épp népdalog s hull hajja/

„Mi ez a szégyentelen szemenszedettkedés, ez a nemzeti balsorsforgatási elmeürülék?! Ki ez a lomtalanításból visszamaradt líralelenc?! A péntek tizenharmadika helyében én egyrészt üvöltve sírva fakadnék, másrészt beteljesítve a rám ragasztott sztereotípiákat, úgy sújtanék le Frady Endrére, mint vécépumpa a legbűzhödtebb dugulásra! Ne lássam anyám emlékét mentális piedesztálon önfényeződni, ha nem szervezek Frady Endrének egy felolvasóestet, ahol a nézőteret a békemenetelő harcosok klubtagjai töltik meg kaszával-kapával és egynyomógombos okostelefonnal felfegyverkezve! Kasza-kapa-vérfürdő (három darab egy szó)! Diszlájkot a fattyúnak!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nálunk Texasban a péntek sosem mer tizenharmadikára esni, mert babonásan retteg tőlem. Meg is értem. Jobb félni, mint félbe hasítva lenni a homlokráncom által.” /Chuck Norris/

Péntek 13

Péntek tizenharmadika!

Benő Benő orra lika,

Meg a szája s csak a fülén

Szelel. Rajta vajh’ ki ül? Én!

Nekem most e füli kagyló

Oly kényelmes, mint egy nagy ló!

Hogy lehet ez?! Ősi ugor

Átok ért el, összezsugor?!

Peches Benő fülén ülök,

Ami úgy zúg, mint egy tülök,

Én meg ettől süketülök!

Balsorsú ma minden óra,

Ne tégy tétet sötét lóra!

Нет labora, только ora!

„Frady Endre „Péntek 13” című versikéje a groteszk és abszurd humor jegyében íródott, amely egyszerre szórakoztató és zavarba ejtő. A péntek 13-hoz kapcsolódó babonás félelmeket egy bizarr és szürreális helyzetbe ágyazza, ahol a lírai én Benő nevű szereplő fülén üldögél, egy különös, ősi ugor átok következtében. A versben a nyelvi játékosság és a váratlan fordulatok dominálnak, amelyek megkérdőjelezik a hagyományos versszerkezetet és a hétköznapi logikát. A "füli kagyló" és a "nagy ló" összekapcsolása, valamint a "tülök" és a süketülés groteszk képeivel a költő sajátos humora és abszurd világlátása kerül előtérbe. A vers befejező sorai ("Нет labora, только ora!") az orosz és latin nyelvek keverésével a világvégi nihilizmus egy furcsa, mégis humoros képét festik meg. A vers frivol stílusa és a valóságon túli képzettársításai ugyanakkor elgondolkodtatják az olvasót a pechsorozat és a balsors abszurditásáról, mindezt egy könnyed, játékos formában. Frady Endre ezzel a művével ismét bebizonyítja, hogy a hétköznapok balszerencséi is lehetnek a humor forrásai, ha megfelelően szemléljük őket.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Jaj, benőtt az orom lika,

Fuldoklom, mint asztmás bika,

Balsors engem régen tépik,

Dalok is gyötörnek, népik,

Fülemen ül költő, apró,

Bűneimért épp egy pap ró,

Ez a napom igen peches,

Nem kell a benyújtott cech, hess!”

/Benő, a balszerencsés napi szonett peches szereplője/

„Szerencsére e napon nem kell megérteni a szerencsét sem. Szerencsétlen költőt sem. Ma mindent elnézünk neki is. Még egy kört! Uzs-gyí!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas nemszerecsen szerencselovag/

„Mint jin-jangos szűrön csí,

Hordóban áll szúrón cső,

Csábító, mint szirén „Csá!”,

S bortól Ház úr szóroncsa

Italba fúl… Szerencse!”

/Uzsgyi Ubul, újborozó ulánbátori uborkafahíd úsztató utász/

„Én családfát kutatok péntek 13-án. Akkor derül majd ki mindenféle érdekes rokonság Hasfelmetsző Jackkel, stb. De nem irigylem sem Benőt, akinek orra benőtt, sem a szeles fülön ülő összement költőt. Még szerencse, hogy a költői nagyság nem a testméreteken múlik.” /M. András, a költő legállandóbb és legcsaládfakutatóbb kommentelője/

„Kerül családfára, ó,

Tutanhamon fáraó!

Irigyek az ó-konok

Egyiptomi rokonok!

Indul ekkor örökös

Verseny: Ki az örökös?!

Nagy a harc s az iram is,

eM úré a piramis!

Emailt küld agg Matula

Távrokonként: Gratula!”

/Hasfelmetsző Jackné Hasösszevarró Jacqueline, a rokonkutató eM úr túloldalági rügye/

„Ne dolgozz, csak imádkozz, és mindezt félig oroszul, félig latinul? Most akkor oroszosan, vagy latinosan ne dolgozzunk, illetve imádkozzunk aznap? Kákán csomót? De ha már muszáj hozzászólni a vershez, az ember mégis próbál valami olyat találni, amiről legalább sejti, hogy került a versbe, ami amúgy gyönyörű.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

Humán úrra furán hat a

Kákacsomószüreti mák;

Ámul, mint a vak a Fata

Morganán, míg szállnak imák.

Se nem latin, se nem orosz,

Se nem angol, se nem ír a

Mélymű, ami akár jó-rossz,

Multikulturális líra!

/Donkey Hotey Дэлам Анча, lustálkodva imádkozó szélmalomharcos/

„Ez nem a mák, hanem a dumák hatása lehet. De értem én, és lassan bájpásszra is állítom a bulsitszűrőt, hiszen nagyon fárasztó, ha a minket minden irányból agyonnyomó entrópia folyton a kényszeres rendcsinálás reflexét váltja ki belőlünk. Endre Művész már évek óta nem csillogó szemmel, feltűrt ingujjal, meg kihegyezett ekszeltáblával támad a káoszra, bulsitre meg nonszenszre, hanem egy klintísztvudos mosollyal, egy kinőtt kuflis pólóval, egy pohár száraz vörössel, meg a blog kapuja fölött egy táblával, hogy "Ki itt belépsz, tudd, hogy a fiók feléd nyílik!"” /F. Péter, k. m. f./

„Nagyon köszönöm, hogy a Költő úr felhívta erre a dátumra figyelmemet. Hiszen, ha mindig van miért aggódnom, és még kommentelek is az aggodalmaimról, akkor azzal jól elmegy az idő, és olyan haszontalan és megerőltető dolgokkal, mint például a "tegyünk jót felebarátunkkal", már nem marad időm foglalkozni. Csak az a baj, hogy a másik fontos péntekekre, a Black Friday-ekre senki nem figyelmeztet, és emiatt kihagyom a legjobb ajánlatokat, beleértve a hüvelyszárazság elleni akciós tablettákat és kenőcsöket. Ugyanis már lassan hüvelyébe rozsdál a kardom, olyan száraz, annyira kevés vérrel volt az utóbbi időben nedvesítve. No de kérem, kérem! Azért is fontos ezt a dátumot észben tartani mindenkinek - nem győzök köszönetet mondani a Költő úrnak -, mert a legutóbbi péntek 13-án is óriási pech ért. Azt hittem, hogy még csak csütörtök van, és elfelejtettem bármi óvintézkedést foganatosítani péntek 13 ellen. Micsoda pech! Igaz, hogy semmi baj nem ért, és semmi különös nem történt, de csak azért, mert piszok nagy szerencsém volt, hogy skizofrénia miatt fel vagyok mentve a munka órán. A testnevelés óráról meg én magam mentettem fel magamat csak úgy passzióból, de ez nem tartozik szorosan a tárgyhoz. Ezért tisztelettel kérem a tiszteletlen kormányt, hogy minden péntek 13-át azonnali hatállyal piros betűs munkaszüneti nappá tegyen, mert ismeretes tény, hogy a legtöbb baleset és pech munka közben történik. Már rögtön az is pech, kérem, hogy hétköznap dolgozni kell, nem pedig verset írni vagy azt kommentelni. Egyetért a Költő úr? Ezért nem dolgozom én már 17 éve. Hát ki tudja, mi mindenem hiányozna már, ha ezalatt dolgoztam volna! Biztosan félkezű, féllábú, félszemű vagy akár féleszű lennék, vagy inkább mind a négy. De nekem helyén van ám mindenem, főleg az eszem. Hiszen iszom-eszem, és a legokosabb kommenteket kommentelem a kommunizmusról, nem ugye? Na, nekem aztán nincs se fínek úr, se beosztott, csak a csütörtök reggeli akciós termékek Aldis bevásárlásában kicsúcsosodó dolce vita, időnként néhány hét psziciátriai tartózkodással megfűszerezve. Szoktam is kérdezni magamtól, ez már a mennyország? De hát a mennyországban nincs föld, mert az menny, és ezért nincsenek földesurak sem. Meg nincs péntek 13 sem, mert a Péntek egy rabszolga, és a mennyben nincsenek rabszolgák sem. Ebből a kettőből tudom, hogy ez még nem a mennyország. De az egyébként helyes volt, hogy Robinson a Pénteket keresztény hitre térítette. Ha a jó öreg Robinson itt lenne, minden péntek 13-át megtérítene, és azonnal szombat 13-a válna belőlük, és ezzel vége is lenne minden balesetnek, többé senki sem halna meg, és emiatt beköszöntene az örök élet, ahogy a Kutyapárt is ígérte. Ezen felül a jó öreg Robinson jó előre szólna mindenkinek az akciós kenőcsökről. De hát ne álmodozzunk sokat, mert az árt az egészségnek, inkább dobjunk el mindent a kezünkből, és jöjjön csak a száj, vagyis gyengébbek kedvéért: hagyjuk abba a dolgozást mindnyájan, és csak imádkozzunk Robinsonhoz, hogy minél hamarabb jöjjön vissza másodszor is hozzánk erre a lakatlan szigetre, hiszen a Költő úrból, ha kissé hamisan is, de a Próféta szólt: "Нет labora, только ora!"” /Stefi bácsi, a skizofrén álmodozó, aki akkor is peches, ha nem peches/

„Én только ora fenn e fán,

Midőn prófétál e Stefán,

Peches lévén földre estem,

S rögvest petyhüdt lett a testem.

Orvos szólt: Нет labora!

S beutalt egy laborra…”

/Fekete Péntek, felszabadított rabszolga és a szerecsenszombatot megelőző balszerecsenpéntek feltalálója/

„Frady Endre „Péntek 13” című förmedvénye újabb bizonyság arra, hogy a magyar irodalom mélyrepülésének nincs alja. Ez a „vers” nem pusztán sértés a költészet intézményére nézve, hanem egyenesen egy frontális támadás az értelmes emberi gondolkodás ellen. Frady mintha fogadást kötött volna arra, hogy sikerül-e egy műbe sűríteni minden lehetséges rosszízű szójátékot, közhelyet és abszurd képtelenséget – és sajnos nyert. Már a kezdő sorokkal is orrba vág a silányság: "Benő Benő orra lika"? Komolyan? Egy iskolai körömfájásról szóló orvosi jegyzőkönyv is több költőiséget tartalmazna, mint ez a "líra". A fülön való üldögélés abszurd ötlete, ami talán még egy dadaista kocsma mélyén is kínos zavart váltana ki, itt csupán azt éri el, hogy az olvasó szemében a valóságérzék egy tágra nyílt lyukon át távozik. A csúcspont – ha ezt egyáltalán annak lehet nevezni – a végső "Нет labora, только ora!" sort, amely annyira művi és erőltetett, hogy az ember szinte látja a költőt, ahogy verejtékben úszva erőlködik valami „nagyot” mondani. Ez a vers a gagyiság netovábbja, a dilettantizmus apoteózisa, amely után az olvasó csak reménykedhet, hogy Frady Endre következő alkotása nem kerül nyomdafesték közelébe.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterséges intelligenciájú kritikus/

„Nem szívesen lennék egyetlen péntek 13 helyében sem, mert nem én félek a péntek 13-tól, hanem a péntek 13 fél tőlem, de rettenetesen. Ezért van az, hogy bár évente átlagosan 12/7≈1,714 db péntek 13 van, ám ők azt szeretnék, ha nem lenne egy sem. Csak kérniük kell és kirugdosom az összeset a világűrbe, a felpuffadt hajadon - a Széll Rózsa - minden irányába.” /Chuck Norris/

Albánia-Magyarország 1-0

Láthatott az albán katlan

Góllövésre alkalmatlan

Magyar szerencsétlenséget,

S eredményt, mely minket éget.

Nincs nagy pozitívum lista,

S játszott bár egy jó fradista*,

Ám nem hunor, hanem albán,

Mit a magor védőfal bán.

Esélyünk, hogy minket Katar

Vébén ott lát, tán már a tar

Rossi fejében sem áll mán,

S szürke felleg ül az álmán.

Innentől már bravúrhalmaz

Kéne, ami felhatalmaz

Arra, hogy ne legyünk selejt,

Kit a világfutball felejt.

*Uzuni

„Igenis úgy gondolom, hogy van még esélyünk kijutni a világbajnokságra, csak meg kell vernünk idegenben az angolokat és a lengyeleket! Minden a gyorsaságon múlik. Ha sokkal hamarabb kimegyünk a pályájukra, mint ők, akkor mielőtt még odaérnének, rúghatunk az üres kapujukba annyi gólt, amit a 90 perc alatt talán nem tudnak kiegyenlíteni.” /Marco Rossi, a magyar válogatott olasz szövetségi kapitánya/

„Jól döntöttem, hogy a Ferencvároshoz igazoltam. Ott havi tízmilliós fizetésért kellően rá tudok pihenni a válogatott meccsekre. Igaz, hogy Budapesten külön edzésekre van szükségem, hogy el ne lustuljak, de fő, hogy Albánia ott legyen a világbajnokságon. Remélem, hogy Magyarországon a rossz eredmények ellenére továbbra sem az utánpótlásra fognak költeni, hanem még több közpénzt öntenek a klubcsapatokba és így az én zsebembe is!” /Myrto Uzuni, a Ferencvárosi Torna Club albán válogatott játékosa/

„A nyavalyás albánokat

Áramüsse meg a rája!

Költsünk többet, nagyon sokat,

S legyen minden tanyán pálya!

Még több közpénzt öntsünk bele,

Legyen focistazseb tele!

Elszántságunk legyen konok,

S nőjenek még stadionok!”

/Bankár Botond, a magyar labdarúgást szponzoráló Lovasnemzeti Országos Pénznyomkövetést Nullázó Intézet (LOPNI) elnök-igazgató tulajdonosa és közpénzen Kossuth-díjat vásárolt hobbiköltő/

„Gyakrabban kéne játszanunk a magyarokkal, mert ez önbizalmat ad. Ritka az ilyen tökéletes edzőpartner. Látszik rajtuk a honfitársam munkája, hiszen a tökéletes műeséseik után már majdnem pont úgy szimulálnak és gesztikulálnak, mint egy született olasz!” /Edoardo Reja, az albán válogatott olasz szövetségi kapitánya/

„Na, ma megint széjjeltéptem őket, ahogy régebben is szoktam! Háháháhá!!!” /a balsors/

„Frady Endre a legérdektelenebb témákról is olyan görcskeltően gyomorforgató tehetségtelenséggel tud írni … bőőőáááá..., hogy kinyílik a bicska az ember zsebében és beleáll az … aúúúúúúú!!! Szerencsétlen mentősök most nem tudják eldönteni, hogy a gasztroenterológiára vagy a traumatológiára vigyenek-e először! Ha annak idején az oviban ilyen versekkel próbáltak volna elaltatni bennünket, szegény anyám biztos megbízott volna valami pirotechnikus ismerőst, hogy gyújtsa rájuk az óvodát, amikor épp nem vagyok ott! Frady Endre is éghető anyagból van, úgyhogy világ piromániásai, tűz!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Viccesek az ilyen kis országok, mint Albánia és Magyarország! Nem tudok bennük távolugrani, mert ha a határon dobbantok, akkor mire legközelebb leér a lábam, már túloldalt ki is repültem az ország légteréből.” /Chuck Norris/

Péntek 13

Máma a szerencse balog,
Királynőt üt le a gyalog,
Bástya rosálása gyatra,
S nem érsz haza negyed hatra.

E nap mindenhonnan késel,
Régi dicsőséged késel
Homályban és hasad hasad,
S égből pofont szirti sas ad.

Mentőhordágy csupa rücsök,
Ínyen döf tört szemfog csücsök,
Sürgősségin tömeg gátol…
Aludd át e napot mától!

„Nem rossz, Frady NERtárs, nem rossz, de magától ennél többet vár a szakvezetés! Na, fusson neki még egyszer-kétszer, dobbantson és zamek! Addig is NEM ENG.!” /Trotil Tivald, a Költőket Gályáztató Bizottmány (KGB) főcenzora/

„„[…] Játszani is engedd szép, komoly fiadat!” jut az egyszerű választópolgár eszébe így költészet napjatájt, meg hogy „ […] költőnk nem nyelvtant tanul, sekély e kéj […]” Namostan felmerül a költői kérdés, hogy egyfelől Endre Művészúr tekinthető-e szépnek, mert komolynak aligha, s hogy vajon ezzel diszkvalifikálódott-é a játékra érdemesültek köréből. Másfelől pedig, hogy milyen fokon is készül Ő egész népét tanítani, és hogy ezt mégis hogyan viszonozhatnánk Neki. Mindenesetre mélyen megnyugtató, hogy Frady Endre költészetének minősége legalább olyan stabil és megingathatatlan, mint a választópolgárok bizalma országunk vezetésében. Köszönjük! Ja, hogy péntek 13? Carpe diem, és nyugtával dicsérd!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Hát a verset is messziről ajánlott elkerülni, méltó a naphoz. Ezt maximum Nagy Bandó András tudná úgy előadni, hogy az ne legyen eme rettenet...” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Nagy Bandó András? NBA?! I love this game!” /Michael Jordan, ex-kosárfenomén/

„Hé, senki se vegye a számra a nevemet, mert odamegyek és úgy elverem egy seprőnyéllel, mint fiatal koromban a Kacsa Magazin főszerkesztőjét, aki ütlegelés közben még hápogni is elfelejtett!” /Nagy Bandó András, a nem viccelő humorista/

„Még hogy balszerencse?! Előléptettek és leütöttem a fehér királynőt! Buli vaaaan!!!” /a fekete gyalog/

„Gyalog?! Nem gyalog ütött le, hanem egy sötét paraszt! A védelmemre kirendelt bástya meg ijedtében berosált! Elegem van, lemondok és inkább átállok én is a sötét oldalra!” /a világos királynő/

„Gyere kislány, gyere, a Disco Dark-ban szól már a zene!” /DJ Darth Feró, sötét dalnok/

„A péntek tizenharmadikát hanyatló nyugati fekete macska mágiára és turáni átokra hivatkozva átaludni?! Szorgos közmunka helyett henyélni?! Sürgősségin tömeget vizionálni?! Na, de mit is munkamoralizálok én itt?! Nem kell szirti sas a pofonhoz! Na, tartsa csak ide előbb az egyik, aztán a másik orcáját, hadd érezze mindkét fele baráti szeretetem csattanását! Nem szimulál, feláll! Arccal a kisvasút felé! Irány a lapátos brigád! Lépéééés iiiindulj! Egy-kettő, egy-kettő…” /Csávás Kálmán kétharmadnagy, az Idegesítővé Degradálódott Igriceket Ótvarpusztára Telepítő Alakulat (IDIÓTA) megoldásügyi főbiztosa/

„Péntek tizenharmadikán
Zuhanjon rád nagy pelikán!”
/Újpesti Barnabás, OKJ képzett közjegyző és Frady Endre kortárs költészeti ellenlábasa/

„Szerencse balog?! Hát nekem nem volt szerencsém, mert Murza lovam megcsúszott a sárban, engem meg elfogtak a rác labanc bérencek! Még jó, hogy a lefejezésemet nem éltem túl, mert belehaltam volna a szégyenbe, hogy legyőzött a gaz ellen!” /Béri Balogh Ádám, brigadéros/

„Gaz ellen használjon Dzset márkájú rotációs kapát! Ha most vásárol, ajándékba fűmagot is adunk mellé! Zene a gazda füleinek, amikor a harmonikus kertjében a Dzset rotál!” /Nyikhaj Nyenyő, rotációs kapa ügynök/

„Az aktuális társadalmi tragédiában az olvasót együttérzéssel tegező költő a félős jelenlét paradigmájával ajándékozza meg az abszurd rettegésbe menekülő letargikus tömegeket. A rímek kristálytiszta csengése bongása vidám lélekharangként jelzi közeli vég kezdetét. A költő, szorgos népének szellemi fáklyahordozójaként már látja az alagút végét és mindjárt beér. Könnyezzünk vele együtt!” /Ravatal Rezsőné Temetetlen Teréz, a Gyászfátyolt Öröklő Kaotikus Értelmiség Riadalma (GYÖKÉR) című jajveszékelő versportál főszerkesztője/

„Több ezer év és több tízezer hónap statisztikai megfigyelése és az adatok számítógépes rendszerezése után nagy valószínűséggel kijelenthetjük, hogy minden olyan hónapban, ahol tizenkettedike csütörtökre esik, előfordul péntek tizenharmadika.” /brit tudósok/

„Tegnap egy vitriolos tollkészletben fogadtam anyámmal, hogy péntek tizenharmadika legnagyobb csapása nem a műfogsorrögzítőjének a tévé távirányítójába ragadása, hanem Frady Endre aktuálböffenetének az iderondulása lesz! Nyertem, de nem vagyok boldog! Ha nekem kétharmadom lenne, akkor most visszamenőleges hatállyal bevezetném a Stop Frady törvénycsomagot és ezt az elmeháborodott rímzombit kiutasíttatnám a világegyetemről! Free from Frady!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nálunk Texasban a péntek tizenharmadika nagy szerencséjére nem mer balszerencsét hozni, mert különben addig ütöm, míg szombat tizennegyedike nem lesz belőle.” /Chuck Norris/

Majdnem kijutottunk a 2020-as Európa Bajnokságra!

Az óriásnál is óriásibb, szinte már-már leírhatatlan balszerencsével maradtunk csak le a 2020-as Európa Bajnokságról! Úgy látszik, még mindig hat a turáni átok, még mindig mi vagyunk azok, akiket a balsors régen tép!
De haladjunk sorrendben!
Amikor a korrupció miatt megbuktatott Michel Platini megüresedett helyét a frissen kinevezett díszdoktor Schmitt Pál foglalta el az UEFA élén és kihirdette, hogy a 2020-as Európa Bajnokságot már 64 csapatosra bővíti, mindannyian reménykedtünk. Reményeink csak fokozódtak, amikor kiderült, hogy a selejtezőcsoportokból csak a három legrosszabb utolsó helyezett nem jut ki automatikusan a tornára. A legrosszabb utolsó helyezett kiesik, az előtte lévő két legrosszabb utolsó pedig pótselejtezőt játszhat a kijutásért. A felcsúti Puskás Akadémia dísztermében megtartott sorsolás után az egész nemzet egy emberként bizakodott. Az Ü jelű „halál” csoport így festett:
- Magyarország
- Levédia
- Baskíria
- Északi Sark
- Németországi Szír Kanton (NSZK)
- Fríz-szigetek
Esélyeinket tovább növelte, hogy velünk ellentétben egyetlen ellenfelünknek sem volt egyetlen profi játékosa sem, kivéve a 42 éves baskír Ürmüt Yognakit, aki a Puskás Akadémia cserekapusa és akit a honi futballszakma csak a Csúti Tizenegyesölő néven ismer, amióta egy Alcsút-Felcsút kupameccsen egy beívelés után egyszerre ütötte le mindkét csapat tizenegyes számú játékosát.
A selejtező sorozat nem kezdődött jól, de a Magyarország – Északi Sark 2:7 (Puskás Stadion, ötvenezer fizetett néző, gól: Gera, Böde ill. Tatszanotti Szekanihu 7) mérkőzés után történt kapitányváltás, amikor is a sokadszor reaktivált Mészöly Kálmánt Bognár György váltotta, meghozta gyümölcsét, a Fríz-szigetekről némi szerencsével elhoztuk a megérdemelt egy pontot. Ezután újabb vereségek és újabb kapitány cserék következtek, míg végül nagy küzdelemben sikerült elérni a csoport utolsó helyét.
Nagy számolgatás kezdődött. Kiderült, hogy amennyiben a W csoport záró meccsén Gibraltár nem győzi le Vatikánt, akkor nem legrosszabb utolsóként pótselejtezőt játszhatunk a Független Bröton Kiskirályság ellen.
Szerda este az egész ország a tévé előtt ült és a Barátok köztöt nézte. Eközben a Sport 1 stúdiójában Hegyi Iván szakíró, Török Gábor politológus, Dzsudzsák Balázs szövetségi kapitány és a még mindig aktív Király Gábor kétszázszoros válogatott kapus ásítozott a képernyő előtt. Kezdetben nekünk kedvezően alakult a mérkőzés és félidőben Vatikán 8:0-s vezetésével vonulhattak pihenni a csapatok. Ám a szünet után váratlanul minden rosszra fordult, és amikor a 94. percben a végig indiszponáltan játszó Ferenc pápa tizenegyesből lőtt öngóljával Gibraltár 9:8-ra megnyerte a rangadót, a televízióban elszabadult a pokol.
- Ezt a balszerencsét! Ilyesmi is csak velünk fordulhat elő! – köpött a földre Dzsudzsák Balázs, majd a stúdióból kirohanva bánatában ripityára törte a legújabb MLSZ logós Lamborghinijét.
Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke másnapi sajtótájékoztatóján a kiesés felelőseként az Európa Bajnokságra kijutott 64 országot nevezte meg, majd ígértetett tett arra, hogy a magyar labdarúgásba még az eddiginél is több pénz lesz beinvesztálva és fel lesz gyorsítva a Stadiont Minden Tanyaközpontba projekt. Mondandóját a „Minden pénzt a fociba feccölünk, még ha a szátoktól is kell megvonnom a falatot! A következő EB-re pedig kijutunk, ha beledöglötök is!” szavakkal fejezte be, majd a sportgazdasági szükségállapotra való hivatkozással zároltatta a lakossági betéteket és a vastapsgép hangjára kivonult a teremből.
Azóta sincs egyebünk, csak a remény…