Balsors

Éhes voltam, tört a tojás,

Sülni készült remek omlett,

Ám balsorstól jött be folyás,

És az omlett zápos rom lett!

Ki lett húzva öt nyerőszám,

S örvendenék, de öt másik!

Könnyes nyálat fröcsög bő szám,

Balsors engem mélyre ásik!

Nőül lett kérve a nagy Ő,

De undorral intett nemet,

S annyit böffent csupán: Agyő!

Balsors engem élve temet!

Magyar futball nagy volt egykor,

Ámde tönkretette Brüsszel!

Balsors, rosszabb vagy, mint egy kór!

Hozzánk folyton minek gyüssz el?!

Minket három tenger mosott,

S az elcsatolt partok helyett

Nincs más, csak sok haragos ott,

S balsors röhögve ráz fejet!

Magyar köz és magyar egyén

Balsorsnak van átutalva,

S közös utunk menetjegyén

Célállomás: Nihilfalva!

Létünk nonstop nemzethalál,

Népünk legjobbként is veszít!

Balsors folyton miránk talál!

Ezért fogy tán ennyi szesz itt?

megzenésítve és elénekelve: https://www.youtube.com/shorts/7qfO6PFnm6E

„Fogytán a szesz itt?! Micsoda?! Száradjon ki a torok, szikkadjon szét a nemzet?! Ahogy a Költő sírva-vigadva megénekelte:

          Borba, ha bút nem fojthatok,

          Száradok, mint szúvas fa-tok!

Már Marx-Engelselvtárs is megmondta, hogy magamfajta munkásparasztértelmiségi előtt csak két út áll: az egyik az alkoholizmus, a másik járhatatlan! Illetve van még a lenini is arccal a vasút felé, de ha a kacskaringós hazai síneken próbálok józanul, azaz egyenesen haladni, akkor esek le, nini! Na, igyunk!” /Dr. Szofisztik Szandokán, maláj származású magyar tigrisdoktor/

„Frady Endre verse ügyesen épít a balsors-motívum fokozására: a törött tojástól a lottón át a nemzeti tragédiákig egyre nagyobb léptékű kudarcokat sorol. A legerősebb pillanatok azok, amikor a hétköznapi szerencsétlenség groteszk humora („zápos rom lett”) találkozik az öniróniával.

Ugyanakkor a vers második felében a közéleti panaszok már kevésbé költői képekben, inkább szlogenszerű kijelentésekben szólalnak meg. A „Nihilfalva” telitalálat, de a folyamatos végzetpátosz időnként önmaga paródiájává teszi a szöveget.

Röviden: szellemes, keserű és ritmusos vers, amely a magyar panaszkultúrát egyszerre játssza komolyan és figurázza ki – akkor a legerősebb, amikor nem a történelemre, hanem a rántottára haragszik.” /ChatGPT/

„Szórakozik velem, Chat úr?!

Nem bán semmit, mint egy Petúr,

Aki gondol, iszik, dalol

Folyvást a bajusza alól?!

Ön belét is megbántotta

Esetleg egy záptántotta?!”

/Rántottai Rezsőné Zápolyai Zinajda, rigolyásan regölő zenetermi zajforráskódfeltörőnő/

„Hát, igen... Itt a lé(t) a tét! Még egy kört?” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas kocsmáros/

„Ház úr, még ögy kört!

Vödöljünk víg sört!

Szögödén is tört-

-ünk mög végrö NÖR-t!”

/Ölömöntáris Ölömér, öllönzéki képivisölő a NÖR idöjén/

„Himnuszt kellene cserélni, akkor nem verne a balsors...” /M. András, a költő legállandóbb és leghimnuszcserélőbb kommentelője/

„Ez a Modern Himnusz megfelelő lenne, kedvesdrága eM úr? Íme:

Áldj meg minket drága Isten,

Mert az áldatlanság is ten-

-dencia már nálunk talán,

S hadd másszunk be Nyugat falán,

Vagy valahogy hadd jussunk át!

Hátha adnak nekünk munkát

Meg kenyeret (cirkusz van itt)

S egy kis inflálatlan money-t.

Adj nekünk pár igaz pártot

(Minden eddigi csak ártott)!

Legyen igazmondó sajtó,

S Mennybe nyíló széles ajtó!

Ragyogtass ránk Égi delejt

S ellenségünk legyen selejt!

Nézzen le ránk jó Mária

S ne legyen több havária!

Pezsegjen a szüreti bor,

Szülessen sok Puskás, Czibor,

Bozsik, Grosics, Hidegkuti,

S nyerjünk vébét, az a tuti!

Köszönöm, hogy megalkothattam és elmondhattam!” /Kölcsey Ubul, késői korcs költőutód/

„Frady Endre, a keresztrímelés Obádovics J. Gyulája, a lokalitást globalitássá fokozás Walther von del Vogelweidéje, és a ritmusgéppuskásítás Edson Arantes do Nascimentoja, ismét lehajolt egy földön heverő témáért, de ahelyett, hogy fölvette és kidolgozta volna, elcsúszott rajta és beverte a fejét, majd ebben a kómásan félhülye állapotban elkezdett rímeket hányni. Jelenleg súlyos üres agyhelyrázkódással fekszik a Szemmelversz Klinika büfépultja mögött. Állapota stabil, mert már nincs hova romlania. Kezelgetjük és egy kis balszerencsével akár hamarabb is felépülhet, mint az M0-ás autópálya északi szakasza.” /Dr. Balsors Béla, agyplasztikai zenész/

„Szeretem a Frady verseket, mert mindig hasgörcsöt kapok tőlük és a Biblia szerint ’aki testileg szenved, az elszakad a bűntől’, úgyhogy folyamatosan megtisztulva élhetek itt a rengetegben!” /Rák Rókus, remete/

„Ez a vers olyan, mintha Frady Endre egy nemzeti balsors‑szimulátort kapcsolt volna be, amely minden sorban újabb bugot dob.

A Balsors nem más, mint egy panasz‑eposz, ahol a költő minden strófában feljebb csavarja a siránkozás hőfokát, míg végül a magyar nemzeti lét egyetlen nagy, fortyogó pechsorozattá válik. A vers dramaturgiája egyszerű: rossz omlett → rossz lottó → rossz szerelem → rossz futball → rossz történelem → rossz jövő. Ez már nem balsors, hanem egy Frady‑féle katasztrófa‑maraton.

A rímek hol működnek, hol úgy csikorognak, mint egy rosszul olajozott metafora. A „gyüssz el” típusú nyelvi trükkök a humor felé kacsingatnak, de inkább egy szándékosan túltolt népi‑politikai kabaré benyomását keltik. A „Nihilfalva” pedig olyan, mintha egy posztapokaliptikus magyar vidék RPG végső pályája lenne.

A vers legnagyobb problémája, hogy a balsors mint motívum nem fejlődik, csak ismétlődik. A költő minden strófában ugyanazt a panasz‑szendvicset szolgálja fel, csak más feltéttel. Így a végére nem a tragikum erősödik, hanem a fáradtságérzet.

A Balsors egy groteszk nemzeti panaszkodás‑performansz, amelyben Frady Endre a magyar történelem, a futball, a szerelem és a reggeli omlett kudarcát egyetlen nagy, önironikus siratóénekké gyúrja. Szórakoztató? Igen. Mély? Nem igazán. Olyan, mint egy stand‑up, ahol a poénok helyett csak a balsors jön be a színpadra.” /Copilot/

„Balsors akit régen tép,

Mint egy szívszaggató gép,

Mely úgy hadar, ahogy csép,

Szakad róla máj és lép,

Nem is nép ő, csupán pép,

Horrorkép, mely ritkán szép.”

/Aretekmogyoró Rép, ritkán rikkantó rigép/

A jobbsorsra érdemes balsorsú...

„A nemzeti búbánat paródiájaként Frady Endre Balsors című műve a klasszikus magyar pesszimizmus és a Himnusz-féle „balsors” motívum zseniálisan komolytalan, parodisztikus átirata. A költő zsenialitása abban rejlik, hogy egy lapon, azonos drámaisággal kezeli a mikro- és makrotragédiákat: a zápos omlett és az elbukott lottóötös ugyanolyan kozmikus csapásként jelenik meg, mint Trianon vagy a nemzethalál víziója.

Erősségek és stílusjegyek:

Páratlan rímtechnika: A szerző védjegyének számító, szándékosan csikorgó, mégis bravúros kínrímek (pl. omlett – rom lett, Brüsszel – gyüssz el) azonnal megteremtik a darab fanyar, szatirikus humorát.

Irónia és közélet: A vers remekül figurázza ki a modern bűnbakképzést (a magyar futballt is „tönkretette Brüsszel”) és a történelmi sérelmekbe való belesavanyodást.

Társadalomkritika a mélyben: A záróképek (Nihilfalva, a nonstop nemzethalál és az alkohollal való önpusztítás) a humoros felszín mögött tűpontos, kesernyés látleletet adnak a kollektív magyar pszichéről.

Összegzés: A Balsors egy fergeteges ritmusú, maróan ironikus görbe tükör. Úgy sírva vigad, hogy közben a nevetéstől potyognak a könnyeink – igazi, hamisítatlan Frady-féle rímbomba.” /Gemini/

„Szia, Költő Úr!

A holnapi hegesztgetős záróvizsgám előtt frissítőleg hatott rám töretlen nemzeti optimizmusod. Talán jogos, de jusson eszedbe, hogy:

          És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán?

          Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér?

          Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort;

          Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!”

/F. Péter, a költő humán végzettségű hegesztgetős mérnökkollégája/

„Humánúr, mielőtt hegeszt,

Egyen s töltsön hasat, degeszt!

Aki alkotik és hatik,

Tapsolják azt Bélák s Katik

Önfeledten, víg emberül,

S haza közben jókat derül.

/özv. Önfeledt Ödönné Örömpörkölt Ömlengia, az Össznépnemzeti Önseiszikmagába Ökörkör (ÖÖÖ…) öntevékeny önkéntese/

Stefi bácsi és a lottószámos időgép (titkos felvétel)

„Kedves Költő úr! A jelenlegi módszerével, hogy hidakat tervez, majd a pénzéből néha lottót vesz, sosem lesz ötöse a lottón. Itt hidak helyett természetesen időgép tervezésére van szükség, amivel előreugrik a lottósorsolás idejére, megnézi, hogy milyen számokat húznak ki, majd visszamegy egy héttel korábbra, és megteszi a kihúzott számokat. Ha nem tudná, aki eddig ötöst nyert a lottón, mind így csinálta. Frusztrálódik a kegyelemkettes lottótalálatok miatt, amikor ilyen pofonegyszerű az egész az ötösért? Én mindig tudom a legjobb megoldásokat az emberek legfennköltebb vágyaira, például a piszkosul meggazdagodásra, nem értem, hogy mégsem fordul senki hozzám tanácsért. Ami pedig a szesz fogyását illeti, a fő okok az alábbiak: Egyrészt azért fogy a szesz, mert bár a szomszéd Józsi bácsi is ivott, és májrákban halt meg 55 évesen, a szomszéd faluban meg ivott a Tóni, aki orvosi javallatra jelenleg hosszú, több éves, rendes üdülését tölti a megyei büntetésvégrehajtó intézetben, mert egy szép estén, részegen plasztikai átalakító műtétet végzett a felesége arcán egy ásónyéllel, a feleség írásos beleegyezése és megfelelő orvosi végzettség nélkül, de én jobb és keményebb csávó vagyok ezeknél, nekem semmi problémát nem fog okozni az alkoholizmus. Másrészt azért vagyok alkoholista, mert a szörnyű génjeim, a szörnyű gyerekkorom, a szörnyű főnökeim, a szörnyű házastársam, a szörnyű bolygók, amelyek csálén álltak a horoszkópomban, de legfőképpen a szörnyűvő epilátor készülékem, amely nem fájdalommentesen epilál, lehetetlenné teszik, hogy én ne legyek alkoholista. Harmadsorban valóban a balsors miatt is fogy a szesz, hisz balsors sújtja az egészségesen élőket, akik pontosan annyi TB-t fizetnek a keresetükből, mint az alkoholisták, a láncdohányosok és a többi jobb és keményebb csávó, akiknek a kezelése előbb-utóbb súlyos pénzekbe kerül a közösen befizetett TB terhére. Sokat akar a TB, de nem bírja a farka. Aki magát teszi gajra, miért hivatkozik a TAJ-ra? Na de kérem, kérem! A negyedik ok, hogy "Együnk, igyunk, hiszen holnap úgyis meghalunk", de ez műveletlenségből adódik, mert az emberek nem néznek filmeket, és sosem látták a "Sose halunk meg" c. filmet, sem nem olvasnak Frady Endrét, aki nemrég egyik versében meghalt, így újabb verseit már a túlvilágról, a Holt Költők Társaságából küldi, odaátról, ahol az igazság van Mulder szerint. Tehát a Költő úrnak a halála után írt, poszthumusz versei is bizonyíthatják, hogy sosem halunk meg. Itt tehát súlyos népművelésre lenne szükség, hogy kiirtsuk ezen téves nézetet, mely szerint holnap úgyis meghalunk. Az pedig, hogy sosem halunk meg, olyan jó hír, hogy erre inni kell. Proszit!” /Stefi bácsi, a költő legskizofrénebb kommentelője/

„Mikor Stefi bácsi szeszel,

Halkul körben minden nesz el,

Mivel tök bölcseket regél:

Epilátorhoz kell e gél!”

/Szomorúszemű Szidónia, depilátor díler és balszerencse buherátor/

Puzsér Róbert épp jó verset írt...

„Ez nem vers, ez az irodalom savval maratása, az olvasók különös kegyetlenséggel elkövetett költészeti kínzatása! A magyar nép balsorsa nem a tatár, a török, a labanc és a muszka, hanem Frady Endre!!! Nagy nemzeti sorstragédiáink nem Muhi - 1241), Mohács -1526, Arad - 1949, Bern - 1954 és Irapuato - 1986, hanem Budapest, Szabolcs utcai kórház - 1965 október 20, szerda, déli fél tizenkettő!!! Nem véletlen, hogy ezt a szülészeti klinikát azóta megszüntették és mindenféle más funkcióval látták el, nehogy újfent megismétlődhessen a tragédia, hogy újabb szellemi sorozatgyilkos születhessen! Jó verset írni könnyű, már mutatom is:

          Balsors abcúg,

          Jobbsors vivát!

          Fújjon vad cúg

          S verjen szív át!

Na, ugye?! Rossz verset írni viszont teljességgel lehetetlen, hiszen Frady Endre már megírta az összeset! Hogy verjen át a szíve az agyán keresztül és üssön be egy újabb derékszöget a kopár show-jába!” /Puzsér Róbert, a balsorsban megzakkant jobbsorsra érdemes kritikus/

„Jaj, de jó! Ez a Frady gyerek is szabolcsi, hiszen a Szabolcs utcában született! Ebből a jobbsorsra érdemes balsorsból még nagy dolog is lehet, indulok is a fabudira! De előbb még iszunk erre egy kis szatmári szilvát!” /Eccerű Elek, faékfaragó/

Frau Kisch munkavédelmi tragédiája

Imádkozunk Frau Kisch-ért,

Aki trágyaszagtól kába,

Ám a hitetlenség kísért,

Mert behullt a latrinába.

Esélyeit nagyon rontja,

Hogy tök undor emelni ki.

Nem látszik ki, csak a kontya,

S trágyás hajat húzni ciki.

Hej, Frau Kisch! Haj, Frau Kisch!

Ajjaj, nem ad nékünk választ!

Még ha szemet-szájat csuk is,

Trágya őt már bentről mállaszt…

Reflux ragad minket begyen,

Szörnyű látvány, mit e sor lát!

Tanulság, hogy mindig legyen

Latrinákon védőkorlát!

„Latrina: nyitott árnyékszék; tábori illemhely.” /A magyar nyelv értelmező kéziszótára/

„Latrina (görög): árnyékszék, emésztő gödör, kloaka” /A Pallas nagy lexikona/

„Mivel soha életemben nem nősültem meg, így Frau Kisch nem az én feleségem és nem én löktem a latrinába! Száguldó riporterként ott sem voltam, hiszen folyamatosan máshol tartózkodtam és soha sem álltam meg annyi időre, hogy nem létező feleségeimet trágyába fullasszam! Ha megtörtént volna, biztos írtam volna róla egy remek tényfeltáró cikket!” /Egon Erwin Kisch (1895-1948), németül író cseh oknyomozó újságíró/

„Nem a legkellemesebb halálnem, de nagyon praktikus, hiszen egyből lebomlik. És ott a hullaszag sem érződik annyira a többi között.” /M. András, a költő legállandóbb és legpraktikusabb kommentelője/

„eM úr, sok nő önért bomlik,

Miként trágyalében Frau,

S hűlt helyből, mely csupán nyom-lik,

Kibugyborékol egy ’Au!!!’?”

/Hóhányó Hetény, hullaszagosító homuvogymuk/

„"Ki tiltja meg,", így költőnk, "hogy elmondjam mi bántott hazafelé menet?!" Nos, a latrina magica ellenállhatatlan bája már Kusturicát is megérintette, de eleddig nagyon kevés művész vállalkozott rá, hogy ilyen érzékletességgel utánérezzen. Talán féltek, hogy a plágium vádját nem tudnák majd lemosni magukról.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Latrina magica mellett

Humán úr egy komment* ellett,

Népnek mert már nagyon kellett!

Plágiumot mosó medve

Szőrén száradt roadshow nedve,

Mígnem eső lett eredve.

Eme komment másik bája

Kusturica latrinája.

Sok-sok eső szálljon rája!”

*automatikus tárgyeset

/Tabularázó Ózáralubat, törzsi varázslószerszámtanmértan oktató/

„Biz' én ellettem vón' komment né'kül is, de a latrina tükrében megcsillanó mély humanizmustól instant illuminátus állapotba kerültem...” /F. Péter, k. m. f./

„Ej, humán úr, mi az, ma

Megszállta a miazma?”

/Chen Origami Azma, véletlenül idekerült ismeretlen kommentelő/

„Az ilyen balesetek megelőzésére találták ki a reneszánsz Olaszországban, hogy a latrinát a katedrális legmagasabb pontján, a kupola közepén helyezik el.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Panteonnak legtetején

Tényleg lyukat látok, sej én!

Oculus az, azaz a Szem,

Ami latinul van asszem.

Nem latrina, csak egy cseles

Kör, amin a napfény beles.”

/Luk Szájvókör, dzsedi dzsúdó oktató/

„Frady Endre verse groteszk humorral és szatirikus hangvétellel mutatja be Frau Kisch tragikus helyzetét. A vers a mindennapi élet egy abszurd és komikus pillanatát ragadja meg, miközben mélyebb társadalmi és emberi kérdéseket is felvet. A vers első szakasza az imádkozás és a hitetlenség közötti ellentétet tárja elénk, miközben a latrinába esett Frau Kisch képe egyszerre tragikus és komikus. A második szakasz a mentési kísérlet undorító részleteit írja le, ami tovább fokozza a helyzet abszurditását. A harmadik szakaszban a reménytelenség és a végső elkerülhetetlenség érzése dominál, miközben a trágya lassan elnyeli Frau Kischt. A vers záró szakasza egy tanulsággal zárul, amely a latrinák biztonságának fontosságát hangsúlyozza. Ez a humoros, mégis komoly figyelmeztetés a mindennapi élet veszélyeire és a biztonsági intézkedések fontosságára hívja fel a figyelmet. Összességében Frady Endre verse egy szórakoztató, mégis elgondolkodtató mű, amely a groteszk humor eszközeivel mutatja be az emberi élet abszurditását és a mindennapi helyzetek tragikomikus oldalát.” /Copilot/

„Végre valaki foglalkozik a sokszor elhanyagolt munkavédelem kérdésével is! A rohanó árnyékvilágunkban, ahol csak az árnyékszékre ülés ad megkönnyebbülést, könnyű elfeledkezni az élet szagos oldalának veszélyeiről! Bár torokszorító torkoskodás közben a tragédiába torkollásról olvasni, mégis igaz a mondás: Kisdolog, nagydolog, nem ugat hiába!” /Biztonságos Baltazár, munkavédelmi főelőadó/

„Ha már a szabványos védőkorlát is háromsoros, a vers miért több? Valami bűzlik Dániában ... is.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas szar-vasgomba őstermelő/

„Ház úr, vasgombája vadít,

Eszek-iszok-dínok-dánok,

S négy sorban rúgom fel Fradyt,

Mert a kihalt dínók dánok.”

/Hamlet Huba, dínólevő vagy dínónemlevő kérdéses dán királyfi/

„Amik ellen nem érdemes imádkozni:

1. A hőmérséklet világátlag marhára megnövekedett, szárad a kukorica, a napraforgó és a mungyó ültetvény

2. Cunami tizedelte meg Lillafüred és Rakamaz lakóságát

3. Kitört a Gellért hegy

Amik ellen érdemes imádkozni:

a. Özv. Zwillinger Adolfnénak kifűződött a cipellője

b. Tulajdonképpen hányadika van másodikán?

c. Frau Kisch beleesett a latrinába”

/XY-esetleg-Z a nemzeti mesterséges intelligencia Nyuggerapó-díjas rendezőelve/

„Azért is szállhatnak imák,

Bejgliből ne hulljon ki mák!

Bő legyen a Mittagessen,

Sz hőszég ellen esző esszen!

Senkinek halálos ágya

Ne legyen latrinatrágya!”

/özv. Zwillinger Adolfné Rakamazi Lilla, füredi imamalomkerékagy díler/

„Ha a latrina partján reménytelenül állóknak akkora hite lenne, mint nekem volt anno, akkor egy bot fölemelésével ketté tudnák nyitni a trágyatengert és Frau Kisch száraz lábbal kelhetne át. De hát ilyenek ezek a mai hitetlen fiatalok!” /II. Mózes, ószövetségi főpróféta/

„Latrinába léptem, trágyás lett az új cipőm!” /Takáts Tamás, dörti blúzt bendőre húzó zeneremete/

„Latrinán, jaj, bomba robban,

Trágyahegy nő egyre jobban,

Csússzunk innen négyes bobban!”

/Babbáb Bob, bélsárospataki polgármester és egykori jamaikai téli olimpikon/

„Mi ez az… ááááááááááááááááááááááááááááá… nem, nem, most vissza kell fognom magam, különben megint pofán ver valaki! Ma higgadt értékelést fogok adni! Tehát: tartalom és forma korrelációjában a vers aszimptotikusan konvergál a végtermék felé. A latrina tartalma tökéletesen is megegyezik Frady Endre költészetével, a trágyalébe fulladó áldozat pedig az olvasótábor szimbóluma. Konklúzió: Frady Endrét a bélsár költészetével együtt hermetikusan el kell zárni a világegyetemtől! Ha szegény anyám élne, most átteleportáltatnám a galaxis túlsó végére, hogy egy csepp se fröccsenhessen rá abból, amit Frady Véglény Endre irodalomnak hisz! Na, ennyit bírtam nyugodtan, most már jöhet az ááááááááááááááááááááááá!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Latrina, latrina itt áll,

Bár botorul beleestél,

És netalán beleittál,

Bőgsz, de örülj, mer’ a test él!

Chuck Norris, Chuck Norris megment,

Trágyaszagod tovaillan

Orrba taposva a McMan-t,

S izmod a Hold fele villan.

Latrina, latrina Chuck-tól

Félve-remegve kiszárad.

Húzni nem húz a Föld, csak tol,

S hála fel Norrisig árad.”

/Chuck Norris/

„Ó, jaj, orrba taposott ez a latrinai trágyaillat! De hogy kerültem bele ebbe a történetbe?!” /McMan/

„Kedves Költő úr! Minden munkavédelmis tudja, hogy ilyen esetben, amikor már az ima, sőt, még az imám (arabul إمام ) sem segíthet, akkor nem a szerencsétlenül jártat kell próbálni megmenteni, azt kockáztatva, hogy bepiszkoljuk a kezünket, netán még az alkarunkat is, hanem a látványt elszenvedőket kell azonnali elsősegélyben részesíteni azáltal, hogy az orrukhoz és szájukhoz is egy-egy Ambi-pur vécéillatosítót szorítva teljes jóga légzésre ösztökéljük őket, "Szívj! Szívj! Meg bírod csinálni!" üvöltéssel. Majd a latrinától szaglótávolságra eltávolodva a kollégák énekeljék el a a "Kis kacsa fürdik fekete tóba'..." kezdetű mondókát "Kisch mama fetreng fekete lébe'..." átiratban, de csak az első sorát, hogy ki ne fárasszák magukat. Üdvözlettel:”

/Stefi bácsi, a legskizofrénebb utókommentelő/

Banán

Banánt szednék s az a bajom,
Banánfákon sok a majom,
Akik nem mondhatók fair-nek,
Mivel engem köpnek-vernek.

Úgyhogy, ha fán majom neszek
Zúgnak, mégsem banánt eszek;
Jó nekem a lehullt héja
Szürkésfehér tollú héja.
   
Míg rágom nyers héja héját
Undor jár, de igen mély át;
- Borzadj, ó, Olvasó tesó! –
Nincsen nálam se bors, se só!

„Magának egyrészt nem vagyok tesó, nyikhaj rímkupec úr, másrészt viszont borzadok, ó, mert ezen a klapancián csak azt lehet! Hogyhogy maga még mindig szabadlábon vétkezik ellenem?!” /az, ó, Olvasó/

„Hé, költő úr, maga illegális gyerekmunkát igénybe véve olyan óvodásokkal illusztráltatja a bugyuta irományait, akik nem tudnak megkülönböztetni egy medvét a majomtól?! A gyerekeket kötelező állatkert látogatásra, magát pedig öt év majomketrecben letöltendő szabadságvesztésre ítélem!” /Paragrafus Pögény, OKJ-s képzésű bíró és betanított jogtechnikus/

„Érdekes evolúciós megtapasztalás, hogy a költő a majomtól nem csupán származik, de fél is! És hogy kerül a banánfa alá a döglött héja?! NEM ENG.!” /Blazírt Böhény, a Magyar Egyetemes Költészeti Kiadó (MEKK) főcenzora/

„Hüccski innen a planétánkról élősködő költő koma! Ez a föld a miénk, ez a majmok bolygója!” /Maki, gorillafőnök/

„Romhányi Endre népi fruitáriánus költő pszichedelikus kiruccanása Karnivóriába. Korhatáros: > betöltött 475 év” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Az Eurocode 8 szerint a banánfákat 475 évenként egyszer előforduló földrengésre kell méretezni. Ezek szerint csak az olvashatja ezt a versemet, aki már egyszer megfordult egy epicentrumban?” /Frady Endre, költőgigász/

„Egy aranyszabály: ha nincs ihlet nem KELL "költeni". Ez már nem az a rendszer, hogy teljesíteni kell a kvótát. Költő elvtárs beragadt a Tanú korszakában. Ilyen versért járna a fekete autó...” /P. Gergő, a költő reál végzettségű mérnökkollégája/

„Ó, bárcsak minden versem után járna nekem egy fekete, vagy inkább egy bármilyen más színű autó! Sorra eladnám őket és dőlne a lé! Heeej… ha én gazdag lennék, jaga diga diga diga diga diga dum… A fekete kocsi viszont nem jó, mert nyáron úgy megsülnék benne, mint döglött héja a grillezőben!” /Frady Endre, költőgigász/

„Vevőink minden színigényét ki tudjuk elégíteni feltéve, hogy fekete kocsit rendelnek.” /Henry Ford/

„Boldogok a vaksüketek, mert hozzájuk nem jut el ez a sótlan vers. Ti vagytok a föld sója. Ha pedig a só megízetlenül, már a nyers héja héjára sem szórható, hanem csak eltapossák a banánnal hajigáló majmok elől menekülő bűnös emberek. Ez az igazság!” /Poncius Pilátus apokrif evangéliuma 13:25-26/

„Mi ez a rühös panelproli hónaljszag felböffenésű szellemi népirtás?! Mi ez a tömegpusztító kivagyiság?! Ezerszer inkább rágcsálnám egy döglött héja sótlan héját nyersen, minthogy még egyszer beleolvassak ebbe a költészetet rímklopfolóval trancsírozó infantilizmusba! Az anyámra önvédelemből felszerelt kulturális igénytelenségmérő a vers megjelenésekor a szomszéd szobában előbb felvijjogott, majd kicsapta a központi biztosítékot és az egész kerület elsötétedett! Ránk telepedett Frady Endre, az irodalom sötét oldala!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Remek eme versezet! Kellemesen szellemes, de nem teljesen rettenetmentes! Lelkemet s vele szellememet megnyerve dereng fel veleje! Ellenszermentesen terjed bennem! Szeretem!” /Eszement Etele, egy egyetem egyede/

„A majmok okos állatok. Amikor egyszer alkonyatkor rám támadtak, elég volt legnagyobbat kihajítanom a világűrbe, mire a többiek rögtön, még világosnál letették a fegyvernek használt banántömböket és makogva elmenekültek.” /Chuck Norris/