Zeneszerző

„Dallamvilág, bennem éledj!
Határidőm holnap fél egy!
Mi lenne jó? Fá-fá? Dó-ré?
Lemezgyárban új a góré,
S fogalmam sincs, ő mit szeret:
Örül ennek, vagy tán eret
Vágat magán magánkívül?
Benne vaj-, vagy kénkőszív ül?
Mindegy! Fejem tovább töröm…
Megvan! Tömtö-röttöm-töröm!
Ez az! Kész a melódia!”
(mobilcsörgés) „Helló Dia!
Épp egy slágergyanúst írok,
Ütős, mint az északír rock,
S dallamos is, kicsit talján…
Nem! Nem lesz a Top Száz alján!!
Mene tekel?! Zeném könnyű?!
Magázódjunk inkább!! Ön nyű!!!”
(…)
Dühöng s ablakán, mi kitárt,
Kihajít egy szétvert gitárt.
Pályájának így mond sziát,
S Grammy-díját más veszi át.

Elit megalagzi

Asztalokon új Herendi,
Ital és a táp is trendi:
Rákkoktél és aszalt homár,
S nem szól senki: Ejnye, no már!

Sikítanak éhes arák:
Megmozdult egy garnélarák!
Tálat, tányért tör az olló,
S csillog, mint egy sztaniol ló!

Jaj, nem rák ez, terminátor,
S romokban a selyemsátor!
Egypár burzsujt tálra ráken
S dalol forradalmi rock’n’

’rollt ő!

Népi

Hogyha bajszos lennék s népi,
Akinek a nyitva hagyott
Szájából a pipát tépi
Ki a szél, hát… köpnék nagyot!

Lájk

Hogy lehetsz te ily tré alak?!
Fészbúkon bár lájkoltalak
Téged többször is, te beste,
Mégse csetelsz velem este!

Sosem szkájpoltam még szebb szájt,
Mint a tied, és a vebszájt
Tenélküled olyan sivár!
Mindig tudd, hogy onlájn ki vár!

Bennem folyton remény éled,
Loginolok s várom méled…
Messzidzstelen vár a szerver,
S Eget vádlom… Veled mer’ ver!

Vörös gömb

Űrhajónknak hűvösében
Vörös gömb keresi honát,
S a Végtelen lesi ében
Szemével az ablakon át.

Irigyen néz be a Semmi,
Ámuldozó szája tátott.
Jó, hogy ő van kint és nem mi,
Megfagyna sok jó barát ott!

Tubusból fal most a csapat,
Óborgömb száll súlytalanul
S zamatával jól elkapat…
Gagarin őrs inni tanul!

Nyári hógolyózás

Júliusi Balcsi parton
Hógolyózni támadt kedvem,
S reklámáron ötven karton
Műhavat én meg is vettem.

Ilyenkor én, mint az állat
Önmagamból kivetkezem,
Nem húzok fel sapkát, sálat,
S meg nem áll a fagyott kezem.

Műhóember, műhógolyó,
Elkészült így secperc alatt,
Ho-ho-hóhányódni oly jó,
S hódobálni embert s halat!

Hamar jött a parti rendész,
S engem onnan elmenni kért.
Azóta is esz a penész:
Vége! Sok műhó semmiért!

Ózi csoda

Bádogember nagyon beteg,
Madárijesztő meg retteg,
S látván, rozsdáll bádog nózi,
Bőgi: Csoda kéne, ózi!

Ózon pajzsa s sárga kabát,
Hasa nagy, bár nem vár babát,
Vershelyszínre így közeleg,
S várja őt egy népes deleg-

-áció: az élén Orosz-
-lánnal és egy kövér orosz
Tolmáccsal (csak a rím miatt,
S akinek jár a nyelvi jatt).

Mi a szitu? - Óz ezt kérdi,
Mire hörgi Bádog térdi
Magasságból: Létem oda!
Ám Óz meggyógyítja. Csoda?

Húsvéti invitáció

Kinek lelkén nincs nagy plomba,
Karácsony és Húsvét körül
Be-bekukkant egy templomba,
Kicsit nyugszik, oszt’ tán örül.

Megint Húsvét, újabb esély!
Egyházikónk meginvitál,
S szólhatsz: „Szepy, gyere mesélj!
Hogy lesz lelki létem vitál?”

A jó választ megtudhatod,
Ha akarod teljes* szívvel
(*Mely hat és nem három hatod)
S lelkületed égig ível.

Én leszek a prédikátor,
S ami fontos, elmesélem.
Ne hezitálj, legyél bátor,
S ne fordulj vissza a félem-

-eletnél!


2011 április 24. (vasárnap) de. 10:00
Bp., XI. ker., Vásárhelyi Pál u. 4-6. IV. emelet (lift van!)
www.krisztusegyhaza.hu

Ascot alatt

Mélyteremben Wakond Wendel
Épp giliszta steak-et rendel,
Melyhez csigavér shake járna,
Ha nem omlana a tárna.

Wendel pincért kérdi: „Why are
Not you working as a vájár?
Átjutna konyhába shake-ér’!”
Pincér beszól: „Maga még kér?!”

Ütik egymást, járat omol…
Furább ez, mint a Komszomol!
Fejük fölött döbög lóver-
-seny és élén Dose-ék Over-

-kéje salad.

Szél szárnyán

Tavasszal a gólya
(S benne origója)
Szél szárnyán száll, repül
Hozzánk népünnepül.

Nincsen rajta hőszig-
-etelés, mert őszig
Higany szála jelzi,
Van dögivel celzi-

-usz itt, (no meg béka!)
És többnyire kék a
Zég a felhők felett…
Sversemnekvé gelett!