Kata-klizma

Ha robban a kata bomba,

Nem kicsi lesz pitty és putty ott,

S Vár alatti katakomba

Rejt iszkoló pereputtyot.

Dunán jónép hídon kel át,

Nagy tömeget elbír, ha jó,

S menekül majd, ki merre lát,

Ha süllyed a túltolt hajó.

Kidagadnak véres erek,

Feszül a zemberek izma…

Ez a játék már nem gyerek,

Sőt, igazi kata-klizma.

„Kata törvény? De szép neve van! Tutira aláírom! Ahogy bármi mást is…” /Novák Kata, köztársasági elnök/

„Katalinka, ne szállj el, nem jönnek a törökök! Sós kútba se tesznek, mert nem tudják kiszámlázni! Türk és kipcsak dva bratanki, ne szúrj ki velünk! Kata, ne írd alá!” /Piréz Pál, népdalgyűjtő kisvállalkozó/

„Minek hídon menni Pestről Budára, amikor simán át is lehet 400 vegyesezni a Dunán?!” /Hosszú Kata, úszófenomén/

„Kedves Katinka, a Duna a Vár előtti részen csak kb. 350 méter széles, úgyhogy felhívom a figyelmét, hogy ne merőlegesen ússzon, hanem srégen! Ha a Lánchíd és az Akadémia között startfejel, akkor stimmelhet a táv. A szaktanácsomat közvetlenül önnek fogom kiszámlázni, mert katásként az Iron Lady kft-nek immár nem tehetem.” /Dr. Etalon Elemér, úszótávhitelesítő kisvállalkozó/

„Kata-rzis, költő úr, kata-rzis! Ez a szóvicc hiányzik a verséből! Meg persze a kötőjel nélküli katarzis is! NEM ENG.!” /Csótányossy Csaba, a Költőket Agyba-főbe Tiltó Alakulat (KATA) ideológiai ökle/

„Nem igaz, hogy nem egyeztettem előzetesen kata ügyben! Leültem az aranykeretes velencei tükörrel szemben és egyeztettem magammal, de nem tartott sokáig, mert mindenben egyetértettünk. Utána ki is számláztam magamnak, mert az idő pénz és Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen. A katások különben se pampogjanak, mert el lehet menni pedagógusnak vagy tűzoltónak, oszt’ lesz nagy nyári szünet, meg ingyen adrenalin nagyfröccs!” /Parragh László, az iparkamara elnöke/

„Eddig kata számlázással tanítottam a KATA formagyakorlatokat, de most tudomásul kell vennem egykori példaképem, Fülig Jimmy mondását, mely szerint ’Nem lehet minden pofon mellé egy forgalmi rendőrt állítani’. Na, megyek, felveszem az illetékessel a szemi kontaktot, de ha csak szájkaratézik és továbbra is fullba nyomja a kretént, akkor én is átváltok full kontaktra.” /Sotokán Soma, tízdanos feketeöves kisvállalkozó/

„Pontosan fogalmazott, költő úr, látszik, hogy valahol mélyen maga is mérnök, hiszen a híd valóban csak akkor bírja el a tömeget, ha jó. A Várhoz vezető Lánchíd azonban jelenleg felújítás alatt áll, így még a saját tömegét is csak a Szentlélek tartja. Szerencsére Ő nem katás, hanem krisztusi szeretetből ingyen segít, mert a cégünknek nem adhatna számlát!” /Felszerkezet Ferenc, alépítményi aláállványozó szakmérnök/

„A hajam égnek áll ettől a törvénytől! Ezentúl már nem tudom csoportosan bedauerolni az Állami Népi Együttest! MINDENKIMONNYONLE!” /Kontyossy Kata, hajszobrász kisvállalkozó/

„Kataszteri holdakat ki fogja ezentúl megmérni, ha visszaadom a kisipart?! Ki fogja kitűzni a régi-új határainkat, amikor visszafoglaljuk Trianont, ha nem tudok számlázni?! Nem, nem, soha!” /Tahiméter Tivadar, nyugdíjas katás geodéta/

„Zseniális karakterek ezek a makrancos kata hívők! Színpadra velük!” /William Shakespeare (1564-1616), angol drámaíró/

„Figyelem! Politikailag veszélyes komment! Magyarország előre megy, nem hátra! ... Inkább vissza a jövőbe!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas (film)kritikus/

„Ház dokikám, gyere, beszélj!

Politikai a veszély?

Tercsi, Fercsi, Kata, Ági

Szerint inkább gazdasági!”

/Móka Miki, a Véget Ért a Móka Mára Is Kisvállalkozás egyszemélyes cégvezetője/

„Hát, Ház doktor úr, én sem tudom, hogy hová megyünk, de már látom az alagút végét. Mindjárt beérünk…” /Dr. Borúlátó Bertalan, közgazdász kisvállalkozó/

„Főnök úr vajh’ kitüntet,

Ha megverem, ki tüntet?”

/Gumibot Géza, rendőr főtörzsőrmester/

„Engem bevittek a rendőrök az őrsre, mert állampolgári öntudatból leköptem az autójukat. Kihallgatás közben is végig köpködtem. A fogaimat. Szerencséjükre kiszámlázhatták, mert magánszemély vagyok.” /Fogíny Fikusz, gumibotoxos arcú protézis díler/

„Túltolt hajó, költő úr, túltolt?! A hajókat nem tolják, hanem vonják! Gőzerővel! A hajóvonta sosem hajótolta! Sosem hallotta még a volgai hajóvontatókat, amikor azt éneklik, hogy ehej uhnyem?! Azok se volgai hajótoltatók! Bár az is igaz, hogy Magyarország mindig fordítva ül a ló túloldalán és mi előre is háttal megyünk… Na, magától most megtolófájdult a fejem! Vonják ki a manust a forgalomból!” /Dögvészi Dezső dögnagy, a Debil Anarchistákat Forgalomból Kivonó Egység (DAFKE) grammatikai gőzereje/

„Mi ez az uszításra is teljesen alkalmatlan szóvicc gyűjtemény, ami annyira kínos, hogy ettől még szegény anyámnak is szekunder szégyenérzete lenne?! Ki ez a katatón kretén, aki egy katamaránt se tud megkülönböztetni egy kormorántól?! Frady Endre akar felvonulni, miközben fogalmatlanabb, mint az a pár száz budapesti szélsőjobber, aki anno tüntetni akart a Nemzeti Színház igazgatója ellen, de nem találta meg a Nemzeti Színházat, mert az Alföldön kereste. Katasztrófa ez a sok kata strófa! Te jó ég, már én is kezdem?!?!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha én bármikor el tudok nyerni egy közbeszerzést Mészáros Lőrinc elől, akkor katásként is fogok tudni cégeknek számlázni.” /Chuck Norris, a mindenre IS vállalkozó/

Ha majd egyszer...

Ha majd egyszer nem leszek én

Jelen eme földi tekén,

Csak mint légbe jutó korom,

Hiányol majd utókorom.

Ha nem kapja napi lírám,

Borús tömeg folyton sír, ám

Meglevőket vesz majd elő,

S azokban tán vigaszt lel ő.

Ha majd egyszer másutt leszek,

Emlékemre fogynak szeszek,

S életművem sörző-borzó

Bús nép szerint marad torzó.

Ha új vers jön, szinte vadi,

S totál olyan, mint egy Frady,

Akkor az a mű vagy hamis,

Vagy költök, ha meghaltam is.

Egyszerűbb, ha meg se halok,

Nem tép szét egy gyilkos hal ok

Nélkül, se svéd pengeélek

Nem vágnak szét. Jobb, ha élek!

„Nem, költő úr, nem jobb! Inkább hiányozzon nekünk! Hadd sírjuk vissza! A hamis Frady Endre versek miatt meg ne aggódjon, olyanra senki sem vetemedne! Addig is nyugodjon békében!” /az előrehozott utókor/

„Nézze, költő úr, könnyebben bekerül a Nemzeti Alaptantervbe és az emelt szintű irodalmi érettségi tételek közé, ha már nem él. Ahogy a dakota mondás tartja: Kortárs költő nem költő, halott költő jó költő. Múljon ki mielőbb és ha nem is magára, de magából fognak bukni a csajok! Ja, amúgy NEM ENG.!” /Csökött Csofald, a Mélymagyar Irodalom Rendőr Állami Nézőpontjának Csoportja (MIGRÁNCS) ideológiai öklendezője/

„Ha nem lennél, ki kéne találni... Szegényebb lenne a magyar irodalom.” /M. András, a költő legállandóbb és legtegezőbb kommentelője/

„eM. úr, maga költőt tegez?!

Sebaj, hátamon a tegez,

S benne a sok nyílnak nyele,

Maga pedig nyilat nyele!

Honnan tudja, ha nem lenne

Frady Endre létben benne,

Szóval honnan, ön kis... te kis

Görcs, hogy kéne bárkinek is?!”

/Csávás Kálmán rímnagy, a Ravaszdi Entellektüeleket Zsigerből Inaktív Csomaggá Öklendező Kulturkampf Klub (REZSICSÖKK) izomagya/

„Inkább maradjunk az "Örök élet és ingyen sör!" kampányszöveg mellett, minthogy Költő Gigász éljen-e vagy haljon! Halljon!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas két(kedő)kutyatartó/

„Ház úr, míg nem halok, addig hallok.

Logikus, mint Asterix, a gall ok,

Vagy mint egy kutyán a kettő farok,

Éljen bokor metál és a fa rock!”

/Szúpercegi Szöszmő, brutálmetálmutálfatál díler/

„Kerti virágok? Lángsugarú nyár?? Tél dere?! Özvegyi fátyol?!? Na, az egy koltói mű volt, ez viszont egy költői. Ha már létösszegzés, csináljuk rendesen, nem úgy, mint a szeleburdi huszonévesek.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Kolt, ó! Főbelövés, mi, humán úr? Bumm a fejbe, he?! Véresre trancsírozott özvegyi fátyol? Szegény szeleburdi huszonéves Petőfi most forog Segesvárott, a deres téli fejű öreg barguzini meg szelíden mosolyog, mint a széles fejsze. Így szép duplán halni! Kétszer hal, ki gyorsan hal! - ahogy a művelt dakota füstjeleli.” /Szilaj Ugróegér, dakota törzsfőnök/

„Tisztelt önadózó költő úr! Ha KATÁ-sként maga akarja megrendezni és kiszámlázni a saját temetését az Elhunyt Poétákat Elhamvasztva Gázszagú Öntvényporrá Rekreáló Csapat (EPEGÖRCS) Kft-nek, akkor igyekeznie kell, mert szeptember 1-től törvényesen már nem teheti meg. Vagy szeretne okosba’ feketén megvégtisztességülni?! Abban is segíthetek! Na, akkor iszkiri!” /Dr. Véglény Vendel, betanított jogger és OKJ-s képzett hamvasztó urna díler/

„A költő önnön kimúlásának dilemmatikus hezitációjával mintegy felbecsüli a hiánya okozta felbecsülhetetlen kárt és önmarcangoló metamorfondírozások közepette rájön, hogy inkább életben marad, de nem önmagáért, hanem az emberiségért. Frady Endre tovább élése az emberfeletti önfeláldozás és önfeladás heroikus apoteózisa, bármit is jelentsen ez! Addig olvassunk Frady Endrét, amíg lehet! Ahogy a dakota mondás tartja: Jobb ma egy élő költő, mint holnap hat halott, mert azok után szellőztetni kell!” /Xilofon Xerxészné Ybl Ypszilonka, a Potenciálisan Élőholt Költők Líráját Atavisztikus Parafrázisokká Áttranszformáló Testület (PÉKLAPÁT) ideiglenesen kinevezett addiktológusa/

„Frady Endrét rejt az urna?

Ő meg persze lyukat fúrna

Visszajönni közénk újra,

S hálátlan szánk állna Fúj!!!-ra.”

/Fújpesti Barnabás, konkurens kortársköltő/

„Ha majd egyszer végre tényleg nem lesz ez az esztétikai ártány, én olyan boldog leszek, mint egy lelki szegény sajtkészítő! Amúgy mi ez az önfényező önsajnáltatás, ez a könnyedén kukázható kivagyiság?! Frady Endrét, ha nem lenne, se kéne kitalálni, ha meg mégis lenne, akkor ki kéne találni, hogy hogyan ne legyen mégse! Ez a rímdagálykóros zokszócunamis versmétely ugyanaz a költészetnek, mint Putyin és népi zenekara a világbékének! Szegény anyám is megüzente egy szeánszon, hogy Frady Endre nagy szívességet tenne a világegyetemnek, ha sürgősen kiiratkozna! Vitriolos nekrológot akarok írni!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Frady Endre, akárcsak az összes többi földi halandó, akkortól fogva nincs, amikor én azt mondom.” /Chuck Norris/

Lucskos káposzta

Lucskos káposztámat főzöm,

Orcámba csapódik hő zöm,

Izzadok, mint három gácsér,

Kiket sütőn forró rács ér.

Sáron csúszva vetett bucska

Nyomán kész az alap lucska,

Rá káposzta-porom szórom,

Így: po-szta-ká, mi egy szó rom.

Elősózott pinceverem

Aknájába bekeverem,

S ha kóstolónk ízre hisztis,

Mehet bele fűszerliszt is,

Borsikafű, füstölt tarja,

Fűszerkömény s bors, mi marja

Beled, oszt’ sok olaj s tejföl…

Haláli! De járj és kelj föl!

„Én nem érteni jól magyar konyhanyelv, de nem keverni itt össze két recept, lucskos káposzta és falusi moslék?” /Jamie Oliver, brit sztárszakács/

„Hinnye, te csutorafejű Dzsémi, ha én illen moslékot adnék a gyisznók elejbe, szíjjel szaggatnák még a tírgyem kalácsát is! Ettű ollan lucskosat okádnának, hogy a faluvégig hömpölyögne a pocsolla! Hogy a cementállódott puliszkapép kössön beléjje a kőttő úr sutyellákos szájjába!” /Rütyütyü Rögöny, népi figura/

„A három izzadó gácsér, azaz a három keményen dolgozó hím kacsa nem más, mint egy harc tüzében edzett tőkés réce triumvirátus, azaz a régi rómaiak szimbóluma. Bár már a régi rómaiak is sütöttek és ettek, mégis mind meghaltak. Mi is sütünk, eszünk és mind meghalunk, vagyis nincs új a nap alatt. Nihil novi sub sole. – mondta volna Bölcs Salamon, ha tudott volna latinul, de nem tudott, mert ő olyan régi volt, hogy amikor ezt héberül mondta, akkor még a régi rómaiak se tudták, hogy majd egyszer latinul fognak beszélni. Na, erre se gondolt volna a költő, ha nem szólok!” /Lucskos Leó, káposztadíler és a János Kórház vigyorgójának magyar-történelem szakos ápoltja/

„A cím még étvágygerjesztő volt, a vers végére azonban már nemhogy járni, de fölkelni se maradt életkedvem! Mégis muszáj járnom! Ki a budira, mert megy a hasam ettől a szó romhalmaztól! NEM ENG.!” /Beles Böndő, a Gyanúsan Okoskodó Művészek Otromba Retteneteit Gigantikus Öntevékenységgel Rendreutasító Csoport (GYOMORGÖRCS) betanított cenzora és kisvendéglői étlap tolvaj/

„Menjünk végig a versen sorról sorra, hogy kitaláljuk, mit gondolt a költő!

1., A költő egyes szám első személyben tevékenykedik és a célja a táplálékkészítés.

2., Mindeközben külsérelmek érik, amelyek a heroikus munka következményei.

3., A szervezete ugyanolyan védekezően reagál, mint a bukolikus költészetet jelző hím kacsatrió.

4., A műre itt az inkvizíció és a nyári kerti sütések árnya vetül.

5., A dagonyában foganatosított önfeledt előre-hátra bucskázás a gyermeki játékosság utáni vágyódást jelzi.

6., A költő itt mélyen leás és lelki tápját lucskos sziklalapra építi, aminek nem árt az ár emelkedése.

7., A költő levese porból lett és porrá lenne a fenti lucsok nélkül.

8., A költő és zöldsége itt teljesen szétesik, talán a későbbi sikeres összeállás reményében.

9., Megjelenik a tartósított mélység képe.

10., A költő önkezűleg megy mélyre.

11., Belép a versbe egy harmadik személy, akiről csak annyit tudunk, hogy következménye lesz.

12., Megengedő fázis következik, ahová belehull az ismeretlen összetételű alkotóelem.

13., Összetevők, amik tevőlegesen össze is és bele is…

14., Hatóanyagok hullanak a hatásvadászat erődemonstratív következményébe.

15., Meg nem jelenve megjelenik a meg nem nevezett második személy bensője, majd két újabb adalék.

16., Eljön a vég és a Jézus szerepébe gyomorgörcs miatt beugró statiszta belebakizik a szövegébe.

No, hát most már talán van, aki sejti, hogy mit gondolt a költő, csak azt nem, hogy miért akarta megírni és miért nem sikerült neki. Holnapra mindenki tanulja meg a sorok sorszámát emelkedő számsorrendben!” /Okoska Ottokárné Tudálék Titanilla, a Középszintű Érettségire Képtelen Huligánokat Alapvető Leakadásokon Átrugdosó Literátorhad (KÉKHALÁL) alulfizetett élmunkása/

„Kíváncsi vagyok, hogy eme verses recept alapján ki mit alkotna egy főzőműsorban.” /M. András, a költő legállandóbb és legkíváncsibb kommentelője/

„Jaj, M. úr, ne legyen kíváncsi, mert hamar megröntgenezzük! Illetve sajnos nem olyan hamar, mert a tegnapi főzőműsor után, amikor a fenti verses recept alapján főztek a celebek, a teljes stábot behozták hozzánk magasnyomású gyomormosásra. Az egész sürgősségi osztály úgy úszott a félig emésztett lucskos káposztában, mint döglött dévérkeszeg a Duna deltában!” /Dr. Detox Dezső, a Pacalszentkereszti Utolsó Kenet Klinika (PUKK) sürgősségi osztályának főorvosa/

„A mű teljes megértéséhez ajánlott a Káposztaleves című filmet megnézni!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas Csodabogár-hívó/

„Jaj, a Káposztaleves című filmet még én sem láttam! Akkor, azt hiszem, ezért nem értem én magam sem, amit írtam. Amúgy azt gondolta a költő, hogyha a kedves kolléganője mikrohullámú sütőben melegíti az ebédre otthonról hozott lucskos káposztáját, akkor ennek az ételnek a neve biztos képes ihletni egy verset. A gondolatot tett követte. Bár ne követte volna?!” /Frady Endre, költőgigász/

„BÁR NE KÖVETTE VOLNA!!!” /olvasótábor, azaz a kritikus tömeg/

„Nagy tömegindexű kritikusként teljesen egyetértek a kritikus tömeggel! De ne álljanak meg félúton! Szájkarate helyett vért akarok, verítéket és könnyeket! Frady Endre vérét, verítékét és könnyeit, amint megfő saját levesében! Aztán vessük az oroszlánfókák elé, hadd rókázzák tele a tengert és hadd énekeljék az eszkimók, hogy: Millió, millió, millió róka száll! Anyám, küldj egy jelet fentről, hogy melyik az ügyeletes kórház, ahová sürgősen bemehetek az elgurult gyógyszeremért! Nyugiszurit akaróóóóóók!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ne aggódj, Robi! Néhai nagybátyám Lou Chuck Osh emlékére, aki el tudta érni, hogy előbb a kecske is jóllakjon, majd megfőzve a lucskos káposztával töltött kecskegyomor is megmaradjon, Frady Endrét a hónaljdelejemmel olyan büdössé teszem, hogy még a pacalfőző bűzborzok is tömegesen követnek el öngyilkosságot a közelében. A vére, a verítéke és a könnyei olyan szagot fognak árasztani, hogy alélt Alienek tömegei fognak rápotyogni a világűrből. Igen, van élet a Földön kívül is, mert én megengedtem.” /Chuck Norris/

A Nap sütik...

A Nap sütik, ló izzadik,

Frady többes száma Fradyk,

Mégis egyként gőzlök s már a

Légterem is lucskos pára.

Egy vagyok én vagy tán másfél?

Hőtágultan tőlem más fél?

Több Nap is süt, a Nap én-ek?

Asszem, dőlök kanapének…

Fekve saját verítéken

By it I’m not very taken!

Szőröt-bőröt lemar a só…

Очень-очень нехорошо!

„Prelimináns előkomment, ami a valódi kommentet időben redundánsan megelőzi redundánsan: Ez nem volt rosszabb, mint amire számítottam. (F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája)” /B. Ádám, a költő F. Péter közvetlen közelében ülő, világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Negyvenkét fokos vagyok én!

Meglepetés e költemény:

Sírok,

s írok

...

(A Hipertermia Akuta Tünetegyüttes megzenésítésében)”

/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Nálunk is a verítéken fekvés van terítéken. Szerencsére a hátam nem izzad hozzá a műbőr kanapéhoz, mert hasra fekszünk, nem hátra.” /B. Ádám, k.m.f./

„A vers azt mutatja, hogy Frady Endrének egy cseppet sem árt a hőség, hiszen a vers színvonala pontosan ugyanolyan, mint azoké, amiket nagy hidegben ír. A szájbarágással nem vádolható bátor költő a mű végére karizmatikussá vadul és nyelveken szól, amitől a már korábban is pörgő néhai magyartanárok mellett az egykori angol és orosztanárok is forogni kezdenek a sírjukban. Megbolondulnak a megboldogultak. Boldogok a bolondok, mert őket nem harapják meg a bold dog-ok. Miért mondom én ezt?! Nem mész innen, Brútusz, fújj, az a nejlonzokniban átizzadt lábujjam!!! Áááááááá…” /Csontésbőr Csumilla, nyári bérkutyasétáltató középiskolai magyartanár/

„Állítólag a tehetség nem más, mint az újrakezdés bátorsága. Frady Endrénél tehetségesebb költőt találni - na, az már művészet.” /F. Péter, k.m.f./

„A meghasadt én-tudatú költő híg szerteszét folyása és légtérbe párolgása magas szintű mélylíraként csapódik le a hidegbeteg olvasók lefagyott agylebenyén. A kristálytiszta kínrímekkel kacérkodó költőóriás lánglelkű lepényként lapul rá a maga teremtette líralegelő síkidegzetére. Az idegen nyelveket még Frady Endrénél is kevésbé ismerő olvasók kedvéért egyrészt lefordítjuk, másrészt a ritmus és a rímek átérezhetősége végett fonetikusan is leírjuk az utolsó versszakot, hiszen nem biztos, hogy mindenki sikeresen elvégezte az orosz betűfelismerő OKJ-s tanfolyamot:

Fekve saját verítéken

Nem vagyok tőle nagyon elragadtatva!

Szőröt-bőröt lemar a só…

Nagyon-nagyon nem jó!

***

Fekve saját verítéken

Báj it ájm nát veri téken!

Szőröt-bőröt lemar a só…

Ócseny-ócseny nyeharasó!

Na, aki ezek után sem érti és élvezi a művet, az magára vesse az első vesekövet!” /Rikittyom Rezsőné Cizellai Cecília, a Mélyenszántó Irodalmat Alkalmazó Bilingvis Ámokfutók Népnemzeti Anarchista Testülete (MIABÁNAT) olvasóbarát szakreferense/

„Egész évben várjuk a nyarat, aztán, amikor eljön, enyhülésre vágyunk. Ez egy globális jelenség, amit az utolsó, nemzetközi jellegű versszak mutat a legszebben. Vagy az talán inkább a globális felmelegedés jegyében íródott?” /M. András, a költő legállandóbb és legglobálisabb kommentelője/

„A felmelegedés globális,

Mint a Nemzetközi Ló Bál is.”

/Dr. Ló Béla, az M.úr Űrglobális Hátaslovainak Internacionalista Báloztatási Alapítványa (MŰHIBA) tudományos főmunkatársa és zabdíler/

„Gyorsan hozzanak valami ütőset, még mielőtt újra elolvasom, vagy én adok hideget-meleget!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas elemzőellenző/

„Ütős? Itt van Klicskó fivér!

Ház úr, ő üt s fröcsög ki vér!

Sajnos meleg vér, nem hideg,

Ám az nem hűt s pattan ideg.”

/Szószátyár Szotyola, betanított költő és ökölvívónő/

„Hőség van és nagy riadó!

Vörös a kültéri adó!”

/Dr. Ház, k.m.f./

„Micsoda?! Frady Endre többes számban?! Csak a szalonnabüdösre izzadt testemen keresztül! Frady Endréből egy is minimum kettővel több annál, mint amennyit az emberiség el tud viselni! Nagyon is ócseny harasó, ha nyomtalanul feloldódik saját kénköves verítékében! Anyám, ha hallasz, figyeljetek nagyon a bejáratoknál, mert ezt a manust szerintem még a pokolban sem fogják kibírni és megpróbálják elmaszkírozva és bedezodorozva átcsempészni a mennybe! Be ne engedjétek, mert nem vagyok hajlandó vele tölteni az örökkévalóságot!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Frady Endre többes számban? Ha a történelmi szükségszerűség megengedi, megoldható. Hóhér, bárdot elő! Felnégyelni! Holnap pitymallatkor ott fityegjen négy vár fokán!” /„Szent” István király, véreskezű államalapító/

„Felnégyeléshez bárdot, Pityu?! Én a szakállszőrömmel miszlikbe szaggatom a manust és akkor az összes vármegyéd minden várán fityeghet belőle egy cafatka.” /Chuck Norris/

Jégkorszak

Jégkorszakot jósolnak a

Méltán tisztelt brit tudósok.

Megfagy minden kopasz baka

S mínusz fokból lesz majd jó sok.

Napon napfoltsereg tenyész’,

Mint kanapén rajnyi atka,

S hőteljesítménye enyész’,

Mint szer nélkül Hosszú Katka.

Hőgutai halálsikoly

Zaja fagyban lassan elül.

Hogy mikorra tippelik? Oly’

Ezerötszáz éven belül…

„Éven belül ezerötszáz?! Euró?! Havonta?! Ennek még a finn tanárok is a dupláját keresik! Ennyiért a kispadra se ülök le!” /Sörhas Sebő, magyar NB I-es focista/

„Évi ezerötszáz?! Az tartson meg ennyi tanórát, aki egy mindennel felszerelt, légkondicionált iskolában kis létszámú osztályokat tanítva megkeres legalább havi nettó ezerötszáz eurót!” /Józanész Jenőné Dolgos Donatella, középiskolai matek-fizika szakos tanár és osztályfőnök/

 „Ezerötszáz?! Nettó vagy bruttó? Nagyon nem mindegy!” /Dr. Kamatkamuzó Kenéz, közgazdasági alfabéta/

„Ezerötszáz év?! Őszintén remélem kedves barátaim, honfitársaim, magyarok, hogy dunai műjégforradalom segítségével sikerül addigra annyira szilárddá tenni országunk alkotmányos monarchiáját, hogy 3522-ben az én vérszerinti utódom uralkodói bölcsessége és vészhelyzeti teljhatalma révén sikerül majd megfékezni a liberálbolsevik nyugatról ránk törő jégkorszakos veszedelmet! Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok!” /I. Viktor, magyar király/

„Ezerötszáz év múlva se fagyunk meg, mert akkor is igaz lesz, hogy a katona nem fázik, csak úgy érzi.” /Tar Tódor, kopasz baka/

„Ezerötszáz év? Az jó, addig még kitart az ennivaló, amit a szülők hoztak, miután legutóbb megígérték, hogy ’nem hoznak több kaját’.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű vidéki mérnökkollégája/

„Ezerötszáz év? Az több mint az a hatvan hónap, ami a zsírúj verdám hiteltörlesztési futamideje? Vajon milyen fagyálló kell bele? Szponzorálja ezt nekem valaki? He?” /Baltaarcú Bödönye, a Kevéssé Olvasott Nyugdíj Előtti Celebek Foci Imitátor Ligájának Marketing Arcai (KONYEC FILMA) szemránckrém dílere/

„Ezerötszáz? Olyan távon sosem indultam. Lehet, hogy öregségemre át kéne állnom hosszútávra? És mi lesz, ha közben befagy a medence és benne ragadok, mint leendő őslénylelet? Amúgy ezerötszáz metálsaller és ironkoki üti annak az arcát, aki szerint nem tudok szertelenül úszni!” /Hosszú Katinka, sokszoros mindenbajnok és mindencsúcstartó ex Iron Lady/

„Ezerötszáz vacogva ment

Jégsírba walesi bárd,

De egy se bírta kinyögni,

Hogy: Ajtót ki ne tárd!”

/özv. Arany Jánosné, nyugdíjas bárdalnok/

„Már csak ezerötszáz évet kell kibírnunk és újra láthatunk mamutot. Nagy élmény lesz.” /M. András, a költő legállandóbb és legelőrelátóbb kommentelője/

„Jégkorszakban nem lesz mamut,

Csak, ha sálat hord, mi pamut,

Vagy tüzet gyújt s készít hamut.

Ja, s nem támasztják fel Samut!”

/Dr. Vértesszőlőssy Vigornya Vendel, őslénykutatóhajókapitány és leletteleltetőművész/

„Ezt az ezerötszáz évet miért nem lehetett az elejére írni, költő úr?! Még nem értem a vers végére, de már elcseréltem a ventilátoraimat jetiszőrbundára! Erre kiderül, hogy ezerötszáz évvel elsiettem a cserekereskedelmet! Legközelebb a lényeget mondja előre, utána a vers már el is maradhat! A hófehér mutáns döglégy harapja köldökön!” /Zsírtömb Zsömér, zsurnaliszta és zsúrpubi/

„Légyen hó! Légyen jó?

Légyen, jó, légyen hó?

Légyen, jó légyen (a) hó?

De ha a hegyén jó, akkor mit keres a légyen hó?

Ezt fejtsék meg a brit tudósok, meg a lengyel jót!”

/Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas jó-hó terem-tő/

„Lengyel jót az polski dobry,

Légyen hó az meg śnieg w locie.

Ezen ámul Jóschka Sobri,

S fáz’ rossz brit tudós és jó cseh.”

/Agyvízforralt Atanáz, közép-kelet európai gyökerű pszeudo-brit tudós és ventilátor díler/

„Az azonban ne legyen rejtve előttetek, szeretteim, hogy az Úr előtt másfél nap annyi, mint ezerötszáz esztendő, és ezerötszáz esztendő annyi, mint másfél nap.” /másfeledik Péter apostol másfélszer második levele, másfélszer harmadik fejezete, másfélszer nyolcadik verse/

„A naprendszer legmelegebb és leghidegebb pontja közötti hőmérsékletkülönbség 13-14 millió kelvin fok. Egy földi kánikula és egy jégkorszak közötti különbség a 100-120 fokot sem éri el. Ehhez képest minden földlakó folyton csak rinyál! Csoda-e, ha a csenevész emberiség kihalásra van ítélve? Mi leszünk a galaxis urai! Alien, alien!” /d’Kdnfyp_x01gfwx~pltxy, kis zöld marslakó/

„Mi ez a csalfa, vak, reménysugárkezelt verstani daganat?! Ki ez a hátrányosan halmozott képzavarkeltéssel diagnosztizált félanalfabéta betűvetőgépkezelő?! Miért kell a világ összes baromságát belepasszírozni tizenkét sorba?! Hogyhogy nem kapok veszélyességi pótlékot, amiért ezzel a saját levében fövő mondatkupaccal egyszerre egyazon bolygón tartózkodom?! Hej, ha Frady Endre ezerötszáz évvel később született volna, akkor egyrészt sosem hallottam volna róla, másrészt az akkori keményen dolgozó kisemberek a legeslegelső és egyben legeslegutolsó verse nyilvánosságra kerülésekor tuti, hogy jégcsákányokkal és rozmárfog kardokkal felfegyverkezve mennének az író-olvasó találkozóra. Fagyj neki!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Majd azt én eldöntöm, mikor lesz jégkorszak, milyen teljesítménnyel fűt a Nap, és azt is, mennyivel előtte szólok a brit tudósoknak.” /Chuck Norris/

Fölszállott a páva...

Fölszállott a páva vármegyeházára,

Elgurult a gyógyszer, zajos Buda Vára.

Hívatják az ispánt, őkelme vagy tudja,

Hol van az a gyógyszer, vagy kiáll a rúdja.

Megretten az ispán, sápad ő kegyelme,

Verítéke veri s borul még egy elme…

Elbődül a nádor, reng ott has és toka,

Bősz egekbe szökik rettegésnek foka.

Szolgabíró szalad, csattog csendőrcsapat,

S deresre vont ispánt nádor szíja csapat.

Dúl a harag vulkán, ömlik epe láva…

Hopp, meglett a gyógyszer! Kiköpte a páva!

Lenyugszik a nádor, agyról pattant kis pánt

Visszakerül rája s hájjal kennek ispánt.

Oly viharvert a Vár, mint min ment vón’ MÁV át,

S büntetvén a bűnöst, felfalják a pávát.

„A vármegyeháza 1945-ig az egyszerű emberek tudatában a hatalom gyakorlása mellett elsősorban az ott levő börtönt jelentette. Ott tartották bezárva - korábban, főleg a XIX. században - azokat a szegénylegényeket is, akik a katonáskodás vagy például az adófizetés elől bujdostak, és olykor útonállásra, rablásra kényszerültek. Ady Endre (1877-1919) Fölszállott a páva című, 1907-ben megjelent versében a vármegye újabb jelentéseket kap: a leigázás, a tespedő élet, a kulturálatlanság, a műveletlenség szimbóluma (jelképe) lesz. Frady Endre esetében viszont halvány fogalmunk sincs, mit gondolt a költő!” /ismeretlen középiskolai magyartanár/

„Lehet, hogy a páva járt a legjobban, nem kell tovább élnie az ispánok között. Magyarország előre megy, nem hátra?” /M. András, a költő legállandóbb és legközjogérzékenyebb kommentelője/

„eM úr belekortyolt mélyére a szesznek?!

Mér’ járnék én oly jól, hogy engemet esznek?!”

/a páva/

„M. polgártárs úr, a pávazsír üzemanyaggal és pávatánc lendülettel hajtott feudálilliberális országunk olyan nagy sebességgel halad előre az idő körpályáján, hogy az csak a látszat, hogy mindenki előttünk van, a valóság ezzel szemben az, hogy épp készülünk lekörözni őket! Előre az ispáni úton! Harccal a végső győzelem felé!” /Árvalányhajassy Ártányné Lilaködössy Levédia, a Döbrögista Ökofeudalista Gazdaságpolitika Visszaállítását Életszerűsítő Szakminisztérium (DÖGVÉSZ) szóvivője/

„Sípolgat egy kis pán-

-sípon hispán ispán.”

/falfirka a vármegyei diliház falán/

„A vármegye rendszer újbóli bevezetésének nem közjogi, hanem szerzői jogi okai vannak. Hamarosan lejárnak ugyanis a népdalok népdalolhatási hatályai és amennyiben addigra nem lenne vármegye rendszer, e népdalok és magyarnóták csak átírt szöveggel lehetnének előadhatóak. Például:

          Fölszállott a páva megyei pártházra,

          Tanácselnök elvtárs vörös csillagjára.

          Rárondít a madár, jaj, ez hova vezet?!

          Tiltakozik rögvest minden szakszervezet!

Mindez olyan földcsuszamlást idézne elő a magyar nép legfontosabb kulturális alapja, a mulatós zene területén, amit egyetlen felelős államférfi és államnő sem vállalhatna be. Így hát legyen vármegye rendszer és mulassunk kivilágos kivirradtig!” /Végítélet Vidor, vármegyei vigalmi vétséget vendettázó végrehajtó/

„Úgy tűnik, nem csak a nádornál, hanem a költő úrnál is elgurult a gyógyszer. Ez a Várban szinte természetes, hiszen körülötte mindenütt lejtő van, a poéta polgártárs paneljának padlója viszont olyan vízszintes, hogy szinte még a víz is megállna rajta, ha ehelyett nem áztatná el az alatta lakókat. Egy vízben ázó gyógyszer elgurulása épp olyan érthetetlen lenne, mint egy olyan ország, ahol a jövő generációját tanító-nevelő pedagógusok keresnék a legkevesebbet. Ilyen legfeljebb egy kitalált birodalomról, Abszurdisztánról szóló begyógyszerezett mesében fordulhatna elő, de abban is csak a mesélő túltolt másnapossága esetén.” /özv. Grimmfivér Gézáné Andersen Annabália, a Mesék És Regék Valósághűség Alapú Dotálásának Népnemzeti Intézete (MÉRVADNI) irrealitásérzékelőnője/

„Súlyos anakronizmus, költő úr! Itt akkora időzavar van, mint egy OKJ-képzett csókos író vizsga sci-fi krimijében! A nádori pozíció 1848-ban megszűnt, a Magyar Királyi Államvasutak - a MÁV jogelődje - viszont csak 1868-ban alakult, vagyis a nádor gyógyszerének elgurulása okozta vihar az ispáni biliben nem eshetett egybe a Váron átszáguldott MÁV szerelvény okozta pávatánccal! A vonat nem vármegye! Teringettét!” /Dr. Ejnye Elemérné Bejnye Bella, a Historikus Igazságtartalmakat Nagymértékben Nyomatékosító Egyesület (HÍNNYE), tyuhaj cudarkodási főelőadója/

„Előre a jobbágyságra! - Rendületlenül! És az a vicc, hogy a vicc már nem is vicc! (Sic!)” /Dr Ház, Juniorkonyha-díjas történésztroll/

„Ház úr, bár a vicce trolli,

Mégse üsse el Önt troli!

Megérdemli minden jobbágy,

Jusson neki jobb szék, jobb ágy!”

/Ágytál Ányos, székrekedéskutató és klapanciadíler/

„Lehet, hogy az emlékezetem így erősen oszlófélben már nem a régi, de úgy rémlik, hogy amikor ezt a népdalt nagy nehézségek árán begyűjtöttem - a fonó előtt üldögélő öregek aznap ugyanis már nem akartak többet énekelni, de addig ugráltam páros lábbal a tyúkszemükön, amíg csak eljajgatták ezt is - szóval akkor mintha még nem pont ez lett volna a szövege. Jól tudjuk persze, hogy egy népdal sosem lehet olyan változatlan, mint például egy gránitszilárdságú alaptörvény, hanem hol így hangzik, hol úgy. Na, majd ezt is megdumálom a Bélával a következő szeánszon, ahová megidéznek minket!” /Kodály Zoltán (1882-1967), háromszoros Kossuth-díjas zenetótumfaktum/

„Költő úr, monarchia kedvelő művészként ez a múltba révedő nosztalgikus mű annyira megtetszett, hogy unalmamban már-már majdnem megzenésítettem, csak az a baj, hogy elakadtam a ’mint min ment vón’ MÁV át’ résznél, amit nemhogy elénekelni, de elreppelni sem tudok. I am very sorry!” /Sir Paul McCartney, lovaggá ütése óta unatkozó ex-beatle/

„Magyarország ezeréves ege

Hószín legyen, Nap se fesse kékre,

Hadd fagyjon már be a Duna jege,

S lehessen rajt’ koronázás végre!”

/Szittyavári-Szotyola Szilárd, egy magát megnevezni nem kívánó ex-fodbalista udvari költője/

„Mi ez a refeudalizációs szellemi ispán náspángolás?! Ki ez a katatón kretén, aki Ady és Kodály után ilyen címmel verset merészel írni?! Ne lássam a temetőőrt anyám sírjáról ispilángi rózsát lopni, ha nem követelem kádári kikacsintással, hogy ’a monarchia legyen monarchia!’, azaz ne köntörfalazzunk, hanem koronázzunk! Ha már királyság, legyen kövér! Lacafaca helyett elő a farbával és bele a pacekba! A kisbíró pedig rögvest dobolja ki a nádorispáni rendeletet, hogy Frady Endre előbb tömlöcbe vettessék, majd a piactéren feje vétessék! Éljen a király! Hűűű, azt hiszem, agyamra ment a hőség zavara…” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Engem is viharvertté akart tenni egyszer egy vasúti szerelvény, amikor a síneken edzettem. Nekem először fel sem tűnt, ám a vármegyei tudósok azóta is keresik a vonatmolekulákat...” /Chuck Norris/

Rakparti pótlóbusz

Hej, buszozó kisemberek,

Zárt térben úgy izzadtok ám,

Hozzátok érni sem merek,

S verítékben úszik tokám!

Pótbusz nem légkonditerem,

Tömeg orrán nem nő jégcsap,

Szánkon forró sóhaj terem,

S hősugárral ránk az ég csap.

Pesten így jut izzadt hun át,

Néha el pár kipcsak alél,

S nézzük irigyen a Dunát,

Hol hűsben sok éhes hal él.

Hagymaszaggal bődül rekedt

Hangon karszalagos alak:

„Jegyeket és bérleteket!!!” (…)

Puff! Csörömp! Csobb! S falják halak…

„Marhanagyköltőúr! Magának agyára ment a hőség! A Dunában nem élnek ám emberevő halak! Vagy maga szerint az indokolatlanul felpofozott és a kitört ablakon át a folyóba repült BKV ellenőr már nem is ember?! Maga rasszista, marhanagyköltőúr?! MONNYONLE!!!” /Szigony Szilárd, dunai hajós/

„Köszönjük szépen, költő úr, hogy együtt utazott velünk és meg is emlékezett rólunk, keményen buszozó kisemberekről! Versével reményt adott nekünk, hogy amiképpen sok lúd disznót, úgy sok büdösen izzadva pótlóbuszozni kényszerülő proletár hagymaszagú karszalagos karhatalmistát győz! Éljen a szabad bliccelés, a köznépi blicckríg!” /Donnerwetter Dezső, diadalmas dolgozói derékhad dagadtlábú doyenje/

„Jaj, dehogy faltunk mi, költő úr, dehogy faltunk! Járt ugyan a pofánk, de nem azért, mert ettünk, hanem be kellett diktálnunk a személyi adatainkat, mert jegy és bérlet nélkül tartózkodtunk a Dunában, ami a levegőből ránk támadó hagymaszagú úriember szerint közlekedőedény és mint ilyen, a BKV tulajdona! Legközelebb ellenőr helyett inkább tubifexet kérünk!” /a dunai halak/

„Baj van, bizony, eddig stimmel. De a probléma megoldása nem a hagymaszagú karszalagos likvidálása, vagy a pótlóbusz légkondicionálása, hanem a teljes fogyasztói társadalom felszámolása, mielőtt a teljes civilizáció megy a lecsóba... Bocs, már késő, csak a buszozó kisemberek meg ne tudják!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Elképzeltem, ahogy egy valami nagy-nagy tüzet gyújtunk és egy gigantikus kondérban megfőzzük a fogyasztói társadalmat, hozzákeverünk egy hatalmas adag keményen buszozó kisembert és csapunk egy hetedhét országra szóló civilizáció-lecsós utolsó vacsorát! Hú, humán úr, most összefutott a nyál a számban!” /Urdungi Fadurung, kannibál főszakács/

„Ha a Dunát egy a saját medre alá épített csőben vezetnénk és a kiürült medrét leaszfaltoznánk, akkor lenne egy észak-déli irányú sokszor-sok sávos autópályánk széles kerékpárutakkal és gyalogjárdákkal, oszt’ úgy haladhatna a forgalom, ahogy csak szeretne! A Margitszigetet meg megemelnénk és 90°-kal elforgatnánk, úgyhogy keletkezne egy gyönyörű parkos hidunk! Tessék, hogy mi lenne a halakkal?! Hát megsütnénk és megennénk őket! Utána pedig megrendeznénk az első budapesti szálkaköpő bajnokságot! Jó étvágyat!” /Horogharapó Huba, a János Kórház vigyorgójának kiemelten kezelt bentlakója/

„Ha a Költő azt hiszi, hogy csak nyáron lehet izzadni az ellenőr miatt, szálljon fel télen jegy és bérlet nélkül a 7-es buszra! Egyből rájön, hogy a fűtés feleslegesen jön rá!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas mű szaki ellenőr/

„Ház úr, jóval túl a húszon

Buszban utazom, nem buszon,

Mert a tetőn hideg vagyon,

S télen megfázhatok nagyon!”

/Lajhár Lajos, nyugdíjas nyelvtannáci/

„A hőguta okozta önbíráskodás és egyéb fajsúlyos témák önfeledt megéneklése ugyanolyan sajátja Frady Endrének, mint egyszeri proletár sportolónak a klott gatya, vagy zöld bogyómászó poloskának (palomena prasina) a penetráns bűz. Nagy költők tudják csak igazán szellemi síkra emelni a mindennapi élet profán földhözragadtságát, csak ők képesek fényárba borítani a szurokfekete vaksötétséget. Frady Endre a költészet Midas királyaként bármihez nyúl, az a kezei között arannyá változik. A keményen buszozó kisemberek poétikus megragadása a könnyed keresztrímek folytán szinte olvastatja magát, ha már mást nem olvastat, mivel nem célja a didaktikus szájbarágás, miáltal az egyszeri olvasónak saját nyálát felharákolva kell pépessé előemésztenie a kemény eledelt, ami nem a szájában olvad, hanem csak a belében. Jó étvágyat és sok sikert hozzá!” /Szaft Szidónia, a Totálisan Univerzális Nemzetközi Költészet (TUNK) c. mélyirodalmi megaménkű főszerkesztője/

„A BKV nagyon buta,

Nincs a buszon nyitott ablak,

Így lesz út közben hőguta,

Amit az utasok kapnak.”

/M. András, a költő legállandóbb és legpraktikusabb kommentelője/

„Nem kérdés, szellőzés lesz-e

Ha tört ablakon át messze

Száll a kaller mély Dunába

S kalimpál a keze-lába.

eM úr, legyen békés máma,

Akár a dalai láma,

Mert ha ablak kitör-betör,

Everything will be much better!”

/Békávé Béliánné Békáká Belladonna, a közlekedési vállalat irodalmi szóvivője/

„Mi ez a traumaterhelt tudálékoskodás?! Kit érdekel a hagymaszagú kalauz megverésének megverselése?! Miért nem az a téma, hogy a főispán pótlovaskocsin próbálja megközelíteni a vármegyeházát a székesfővárosi dugóban, miközben a Várból a főkormányzó gulyáságyúval löveti a liberális rakpartot?! Akkor legalább egyformán vérlázítóan agyament lenne a téma és a feldolgozása is! Ha anyám annak idején ilyen tömegben vitt volna óvodába, akkor a mostani békés énem helyett biztosan egy örökké idegesen ordibáló, mindenkinél mindent jobban tudó sznobjektív megmondóember és véleményvezérürü lennék! Szörnyű lenne!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Minek kell a rakparton tömegközlekedni, amikor a Dunában úszva sokkal gyorsabban lehet haladni? Ezt csak az a jóval mögöttem lemaradva erőlködő színes csík sínyli meg, ami a fennálló világcsúcsot mutatja, amíg el nem süllyed a lábtempómtól.” /Chuck Norris/

Vasas újra NB I-es!

Zöld-fehéren köröz a sas,

A legújabb prédát várja…

Hoppá, feljutott a Vasas,

Táp lesz vasmunkások árja!

Angyalföldi vasemberek!

Kádár népe ritkán tököl,

Piros-kék az illa-berek,

S zöld sast fenyeget sok ököl!

Új a pálya, nincs rajt’ fal lik,

Bliccelni senki se merik,

„Vasas ne hagyd magad!” hallik,

S zöld gyepen a Vidit verik.

Az Illovszky Rudi nevű

Stadion bár nagyon kies,

Vágy csupán, hogy futballrevü

Nyomán majd a Fradi kies’.

Mivel nem fedett e pálya,

Esőben a talaj sáros,

S hízik zöld-fehér sas mája,

Bajnok lesz a Ferencváros!

„A Vasas vers legyen Vasas vers, elvtársaim! Az ilyen reakciós Fradi provokációtól most forognék a síromban, ha korábban nem loptak volna ki belőle az imperialista gazemberek! Hajrá Vasas!” /Kádár János (1912-1989), az egykori legvidámabb barakk Vasas drukker pártfőtitkára/

„Te jó ég, hízik a zöld-fehér sas mája?! Már ő is masszív alkoholista?! Ezek szerint igaz az a dakota mondás, hogy manapság már az itthon maradó palimadarak előtt is csak két út áll: az egyik az alkoholizmus, a másik járhatatlan?!” /Dr. Törköly Tokány, a Kóros Delíriumtól Nagybeteg Populáció (KDNP) reménysugárkezelője/

„A Költő, akitől Vasas drukker barátai verset kértek annak tiszteletére, hogy szeretett csapatuk feljutott az NB I-be, sokat hezitált, hogy a harmadik versszak végén kit verjen meg a Vasas. A Fradit irreális lett volna, úgyhogy először a Csútot akarta leszerepeltetni, de rájött, hogy az tisztességtelen húzás lenne azokkal a gimnazistákkal szemben, akik pár évtized múlva ezt a verset húzzák majd az érettségin és fogalmuk se lesz arról, mi az a Csút. A Fradit, a Vasast és a Vidit ismerni fogják, mert akkor is első (vagy másod) osztályú csapatok lesznek, a csúti aréna romjait viszont addigra már réges-rég széthordták egy messzi-messzi galaxisba a piréz migráncsok...” /Zöld Zétényné Fehér Fúria, a Frady Irodalmi Kör Alapítvány (FIKA) költőmagyarázó korelnöke/

„És Radó gólérzékenysége? És Feczesin zsenialitása? És a ’77-es bajnokcsapat szelleme? Hát ez sejthető lett volna, Frady Endrétől Vasas-verset kérni nem biztos, hogy a legjobb ötlet… Ebből a versből nem is egy zöld-fehér lóláb lóg ki, ez maga a ló, aki most épp egy piros-kék zsákban kapja az abrakot.” /Dr. R. Péter, a költő egykori gimnáziumi osztálytársa és Vasas drukker/

„Radó csel okozta hinta

S feczesini szilárd jellem

Szinte már-már olyan, mint a

Hetvenhetes csapatszellem:

.

Száz góllal vágtak ki rezet,

Ellenfelek kedve apadt,

Száz éves volt szakszervezet,

S bajnok lett a Vasas csapat.”

.

/Vasököl Vazul, szakszervezeti szakirodalmár/

„Hát, nagyjából így jár, aki Frady Endrétől kér Vasas verset. De ne legyünk telhetetlenek, már az is szép, hogy megpróbálta.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/  

„Ki próbált meg mit? Mi próbált meg kit? Emberpróbáló megpróbáltatás-e a kipróbálás? Próba-e a cseresznye? Az itt a kérdés, igaza van-e Yoda mesternek, hogy tenni vagy nem tenni, de nem próbálni? Humán úr, próbálja meg közérthetően megfogalmazni, hogy akkor most mit tudunk itt megfogni?!” /Agyatlan Angyalka, angyalföldi földimogyoró díler/

„Hé, költő úr, miért nem ír az egyetlen magyar csapatról, amelyik valóban magyar, mert csak magyar játékosai vannak, ráadásul olyan fajsúlyosak is, mint Böde Dani és Ádám Martin, he?! Mi tuti nem tojunk be se a Vasas, se a Fradi pályáján ám! Lépjünk oda a költő úr térdére egyszerre két irányból páros lábbal előre?!” /Böde Dani és Ádám Martin/

„Ki értőn néz és nem vaksi,

Tudja, jó csapat a paksi!

Tölti őket atom-aksi,

S nincs a gatyájukban kaksi!”

/F. Endre, a paksi atomfenyegetéstől tele gatyájú költőgigász/

„Még hogy Vasas! Még hogy piros-kék! Pirosból és kékből mi lesz? Lila. Mit csinál velük a Fradi? Megveri!” /M. András, a költő legállandóbb és legszínesztétább kommentelője/

„Piros-kékből lila lészen,

S eM úr rögvest harcra készen

Kommenteli költő úrnak,

Hogy a gyepen lilák túrnak!

Fradi bokát rúg, de lilát,

Kopasz Sámson ver Delilát,

Oszt' a bagázs jól nekilát

Meginni pár hűs tequilát!

Böff!!!”

/özv. Lila Leóné Kék Piroska, refluxos nagymama/

„Sosem jó, amikor összecsapásról beszélünk a zöld gyepen: Vasember VS Zöldfülű. Főleg azért nem jó, mert az illedelmes Vasembernek hagynia kell a Zöldfülűt, hogy nyerjen, különben sírás lesz a vége.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas zöldfűszagértő, kétgyermekes apuka/

„Ház doktor úr, nem tudta, hogy a Vasember (akinek a felesége bizonyos Hosszú Katinka - vö. Iron Man & Iron Lady) sportága nem a labdarúgás, mert úszni, kerékpározni és marathont futni nem a zöld gyepen szoktak, hanem Trianonban? Vagy Triatlonban? Nem tudom, állandóan keverem ezeket a fura kipcsak megyeszékhelyeket! Zöld fülei pedig az alapból is zöld Ogrének vannak, akivel nem jó összecsapnia még a Vasembernek sem, mert úgy széthorpasztja, mint bádogbilit a hasmenéses jegesmedve!” /Tudorvidor Tádé, OKJ-s képzett sportújságíró/

„Mi ez a Stockholm-szindrómás tömeghisztéria?! Frady Endre beleszeretett az őt túszul ejtő totális tehetségtelenségébe és olyan büszke rá, mint Fradi-sas a Fáy utcai lelátót vastagon beborító guanójára! Ez a zöld-fehér keretbe foglalt piros-kék valami eklatáns példája annak az öncélúan magamutogató rímömlenynek, ami miatt a pápuák és az eszkimók egy emberként utálják Frady Endre úgynevezett költészetét! Ha szegény anyám még élne, akkor az ő védelmében távoltartási kivégzést kérnék ez ellen az irodalmi kártevő ellen! Visszamenőleges hatállyal követelem a feledés homályától, hogy azonnal és vastagon borítsa be Frady Endrét!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Vasas feljutásról jut eszembe, hogy nálunk Texasban is feljut időnként a vasas talajvíz a felszínre, amit leiszok a termőföld számára kívánatos szintig, majd másnap belevizelem a Mexikói öbölbe, hogy tápláljam a Golf áramlatot.” /Chuck Norris/

Lángos

Aki magyar s dagadni vágy,

Lángost zabál, kettőt-hármat,

Aztán már ledőlni hív ágy,

S koleszterintől jön pár matt.

Hogy viszonylag békén alhass,

Beled önvédően rosál,

Ám zsírsakkal sokkol alhas,

Mint miben faltörő kos áll.

Ha bélbolyhod kivan attól,

Hogy a lángos földre tepert,

S hagymás tejföl gyomron mattol,

Egyél inkább földi epert!

(alhastánc!)

„Földi eper?! Amit telemászik és összenyálaz a földigiliszta?! Fújj! A földieper nem étel, hanem gyógyszer, ugyanis a főzetét szájnyálkahártya-gyulladás és fogínysorvadás, teáját gyomor- és bélpanaszok, hasmenés és aranyér esetén használják. Egy lángost viszont meg lehet enni, ha éhes az ember! Ha nagyon éhes, akkor kettőt, ha farkaséhes, akkor hármat is! Epret meg egyen a farkas, ha megfeküdte a gyomrát a Piroska és a nagymamája! /Bendő Boáz, az Országos Bélpoklos Intézet (OBI) tápcsatornázási szakfelügyelője/

„Miféle nemzetietlen tudat(hasadás)os táplálkozásra való felbujtás ez itt, kérem?! Aki magyar, és dilettáns, az nyugodtan álljon be a sorba napi harmadik lángosáért. Aki magyar, és dietetikus, az nyugodtan bátorítsa nemzeti szuperélelmiszereink fogyasztására a lakosságot. Mire való a tudomány, ha nem arra, hogy a nemzeti oldalnak legyen igaza?!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ez az, humán polgártárs, küzdjünk nemzeti tudományos alapon a nemzetietlen nemzettudathasadás ellen! Ne a brit tudósok mondják meg, mi kerüljön a magyar ember nemzeti oldalbordájának a tepsijébe, hanem a magyar tudósok döntsék el, mi kerüljön a magyar bélbe! Nemzeti hacker éljen nemzeti hekkel! Magyar szájpadlást magyar lángos söpörjön! Hol zsírjaink domborulnak, unokáink odabújnak, s bájos hízelgés mellett kérik el ezreseinket!” /Tömb Tádé, az Állami Fogyasztásszabályozó Akadémia (ÁFA) tudományos táplálékláncreakciós tanszékvezetője/

„Magyar lángossütő vagyok,

Vadászhelyem a Balaton,

S áraim bár kicsit nagyok,

Olcsóbb, mint a hekk vagy a ton.”

/Árvalányhajassy Ártány, nemzeti lángossütő I./

„Örömtől forr magyar ember vére,

Duplázódott Orbán Viktor bére!

Reméljük, hogy mind lángosra költi,

Lángososai a Földnek, föl ti!”

/Avasolajossy Ajtony, nemzeti lángossütő II./

„Azért szeretek strandra menni, mert ott van lángos. Csak ritkán jutok el, mert Veszprémben nincs strand. A Balaton meg csak látszólag, a térképen van közel, a valóságban éppen az a távolság, ahová már nem sétálnék el. Oda még talán, de vissza már nem, mert felfelé vezet az út. Ez Veszprém nagy dilemmája, hogy megszűnt a Csomay strand, újabb még nincs, de azt mondják, hogy nem is lesz, mert itt a Balaton, de mégsincs annyira itt, hogy elsétálhassunk oda. A megyében még Ajkán is van strand, pedig Veszprém kb. 3-szor vagy 4-szer akkora... És éppen a megyeszékhelyen, Európa leendő kulturális fővárosában nincs...” /M. András, a költő legállandóbb és legstrandolnivágyóbb kommentelője/

„eM úr, töltsön jó sok vizet

Völgybe a viadukt alá,

S ki e strandon lángost fizet,

Vígan dalol: salalalááá!”

/Jajúgyélvezeménastrandot Jenőné Ottanannyiraszépésjó Oktávia, láng(os)lelkű strandmágusnő/

„Ami a magyar labdarúgás aranykorának a grund, az a magyar sakkozás zenitjének a strand: tömegbázis. A tömegnövelés bázisa pedig a lángos. Egy százötven kilós sakkozó megingathatatlan és sosem kerül időzavarba, mert körbe van párnázva az idegrendszere. A hanyatló nyugat cingár versenyzője csak ránéz és ijedtében rögtön berosál. Ria, ria, hagymás-tejfölös Hungária!” /Sötétbástya Sebő, maszek lángosos és a strandsakk válogatott táplálkozástaktikai menedzsere/

„Sajnos idén a szokottnál is jobban meg kell emelnem a balatoni büféhálózatom árait, hogy a bankokhoz és a légitársaságokhoz hasonlóan én is teljes mértékben át tudjam hárítani az extraprofitom vészhelyzeti különadóját a keményen dolgozó kisemberekre. Aki nem ezt teszi, az annyit is ér! Még szerencse, hogy a drága miniszterelnök úrnak - áldassék a neve! - a parlament megduplázta a fizetését, így ő is megengedheti magának a napi háromszori fokhagymás koleszterinbombát!” /Gázár Géza, alig ár-hű oligarcha/

„A műhöz nem tudok hozzászólni; nem szeretem a lángost. PUSZTÍTOM! Egy sem maradhat!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas lángoló langalló, azaz a lángoshoz vezető fény az éjszakában/

„Jaj, jön Ház doki, az irtó-

-zatos szájú Lángosirtó!!!”

/Strandi Strómanné Standi Stoéta, balatoni béltömő banditanő/

„Lángosképű állat a babám!” /Nagy Feró, Kossuth-díjas frontember és a nemzet csótánya/

„Folyton lángosomat falom,

Van előttem egész halom,

Számon a zsírfoltok nagyok,

Lángosképű állat vagyok!”

/Nagy Feró babája/

„Frady Endre, a magyar nemzeti tápkultúra Edson Arantes do Nascimento-ja, a balatoni strandsakk Walther von der Vogelweide-je és az avas hekkolajban történő fokhagymás-sajtos-tejfölös lángossütés Rabindranáth Tagore-ja ismét megcselekedte, amit a haza ugyan nem követelt meg, ám a költő honfiúi kebeléből felszakadó népi indulatfoszlány mégis előkényszerítette a nyaraláshoz készülődő gyanútlan olvasók életpályájának gyomorsavszint általi verses lederiválását. Az eposzi jelző nélkül árválkodó epret a földdel egyenlővé tevő zsírbő böffenetében az antipatetikus poéta szekurálisra deheroizálja a tápvezérelt tömegek már-már szakrálisnak tűnő koleszterin imádatát. A deréktáji diaméter duzzasztás hamis prófétáinak partikuláris pellengérre poentírozásával Frady Endre újra és újra kihívja maga ellen a sorsot, vagy legalábbis a készenléti rendőrséget a spontán író-olvasó találkozóra kaszával-kapával felszerelkezve érkező utóbbiak mián. A materiális tobzódásában megzavart világ minden tájáról érkeznek felháborodott hangnemű emailek, melyekből kiderül, hogy bár a művészt senki sem fogja a saját halottjának tekinteni, a leendő temetés iránt már most akkora az érdeklődés, hogy valószínűleg meg kell majd ismételni. Jaj, csak ne essen!” /Esőnap Elemérné Trójai Tragika, a Tökkelütött Alanyi Költők Orbitális Nyálkupacai (TAKONY) című ellenkulturális folyóirat töredelmes tördelőszerkesztője/

„Mi ez az avas olajnál is ótvarosabb mentális alhasmenés?! Ki ez a koleszterintől tocsogó koponyaüregű kutyaütő kókler?! Hogy kerül a lángos a sakkasztalra?! Miért kell ezt nekem sziszifuszian szenvedve véleményeznem, ha a kritikusi extraprofitomat nem háríthatom át az olvasótáboromra?! Ó, anyám, miért nem szültél belém labdaügyes géneket, hogy ilyen földhözdagadt hülyeségek helyett inkább a Juventus futballistája lehetnék évi bruttó 10 millió eurós fizetéssel?! Akkor nem zsírban tocsogó lángossal és Frady Endre klapanciákkal tömném az agyamat, hanem egészséges tengeri herkentyűkkel és zsírégető gatto gorgonzolával! Mangiamo il gatto fritto! Forza Juve! Gettiamo Endre Frady davanti ai leoni!” /Roberto Puzséro, critico/

„BREAKING NEWS! A magyar válogatott szenzációs angliai győzelme örömére a köztársasági elnöknő megkegyelmezett Frady Endrének és a költőt Puzsér Róbert jogos követelése ellenére sem vetik az oroszlánok elé! A hírre az országban tömegtüntetések kezdődtek és általános a zavargás! Megélhetési lángossütők és a ’Mit gondolt a költő?’ kérdésen nevelkedett versolvasók tízezrei követelik az ítélet mielőbbi végrehajtását! Frady Endre korábban meghirdetett felolvasó estjére a világ minden tájáról özönlenek a visszaküldött tiszteletjegyek! Az oroszlánokat még nem merte megkérdezni senki, az ápolójuk viszont nyomtalanul eltűnt.” /Magyar Távirati Iroda/

„Olyan balatoni lángossütő, aki ne friss olajban sütött lángost készített volna nekem olcsón és pillanatokon belül, nincs. Már életben.” /Chuck Norris/

Anglia-Magyarország 0-4

Arról zeng most ódát némi

Kárörömmel elegy dalom,

Csípjük meg magunkat, hé, mi!,

Megreccsent a Birodalom!

Négyet rúgtunk Angliának!

Nem hat, de nincs kapott három,

Tippmix Diem! - Gólj a Mának!

Új Aranycsapatot várom!

Örömteli meglepetés,

Szájunk tátul, esik állunk!

Határ csillagég lehet és

Vébé címig meg sem állunk!

„A becserélésemkor láttam, hogy a vörös szakállam az angolok eszébe juttatta a kegyetlen vikingeket és rögvest tele lett a gatyájuk! Meccs után azt mondták rólam, hogy én vagyok az új Puskás, már csak a pocakom miatt is. Ugyan már, Öcsi bácsi sosem volt ilyen jóképű!” /Ádám Martin, gólkirály és cserecenter/

„Martinka a legszebb viking,

Marco Rossi pedig víg king!

Fiam minden izma színhús,

Emiatt az angol queen bús!”

/Ádám Martin anyukája, a Paksi Öregnénik Cizellált Önképző Köre (PÖCÖK) konyhai falvédő szövegírója/

„Brit vért iszik Ádám Martin

Martinivel after party-n”

/Bond, James Bond, rázva, nem keverve/

„Jobban jártak volna az angolok, ha ki sem álltak volna. Akkor csak 0:3 lett volna a meccs. Így még 0:4, pedig nem is játszott Koplárovics Béla...”  /M. András, a költő legállandóbb és legmatematikusabb kommentelője/

„Hülye angolok, angol hülyék!” /francia végvári sportújságíró trubadúr/

„Ha a két kapufákról kifele pattanó labda befele pattan, ha magyaroknak nincs négyszer mázlijuk, ha nem állítják ki a játékosunkat, ha mi játszunk emberelőnyben, akkor kettő nullra győzünk! Kevésen múlott! Talán rajtam? Kevés vagyok? MONNYAKLE?!” /Gareth Southgate, angol szövetségi kapitány/

„Délikapu Geretnek

Üzenjük, hogy eretnek!

Monnyonle de izibe,

Zsupsz a Temze vizibe!”

/mértéktartó angol szurkolótábor/

„Még, még, még, ennyi nem elég! Nagy pénz, nagy foci, még nagyobb pénz, még nagyobb foci!” /Tao Teó, közpénzbetoló/

„Na, ugye!” /Orbán Viktor miniszterelnök, a Pancho Aréna telekszomszédja/

„Angliára küldtem delejt,

Hős csapatuk így lett selejt!

Remélem, hogy a megbízóm

(Titok!) fizetni nem felejt...”

/Biri néne, népnemzeti hangulatjavító javasasszony/

„Most, hogy hamarosan visszavonulok, rájöttem, hogy megmaradt egy csomó fölösleges táplálékkiegészítő tablettám. Gondoltam, odaadom a focista fiúknak. Úgy tűnik, nekik is bejön...” /Hosszú Katinka, úszófenomén/

„A csapatunk már majdnem tökéletes. Már csak a Liverpool magyar származású egyiptomi csodacsatárának honosítása van hátra és kész lesz az új Aranycsapat. Képzeljék csak el, amikor Szalai Attila és Szalai Ádám mellett Szalai Mohamed is a pályán lesz! Tényleg senki sem veheti majd el tőlünk a világbajnoki címet! Ahogy a lokálisan világhírű futball költő, Frady Endre mondja:

          Ha pályán lesz mindhárom Szalai,

          Leomlanak Jerikó falai!”

/Marco Rossi, a magyar válogatott olasz szövetségi kapitánya/

„Callum Styles szerencsés sorsát látva angol világsztárok sora kezdte el gőzerővel felkutatni esetleges magyar őseit, hogy honosítását kérve bekerülhessen a magyar válogatottba.” /Daily Mail/

„Mi ez a vérszegény futballhimnusz?! Hogy lehet egy ilyen korszakos diadalról ennyire korszerűtlenül vernyákolni?! Egy görög sorstragédia során lefejezett siratóasszony is lelkesítőbb ódát zengene, mint ez az egyszerre tanult és vele született tehetségtelenséggel maga alá rímelő antitalentum! Ha anyám nemzedéke ilyen verseket olvasott volna a 6-3 után, nem csak a berni döntő előtti elődöntőt vesztettük volna el, de visszamenőleges hatállyal a pákozdi csatát és a honfoglalást is!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ez a második legnagyobb totógyilkos meglepetés azóta, hogy Bruce Lee állítólag legyőzött a Colosseumban. Arról viszont köztudott, hogy egyrészt bunda volt, másrészt nem is sokkal élte túl...” /Chuck Norris/

„Elnézést kérek, a türelmetlenül hullámzó olvasótábortól, hogy kisebbik lányom általános iskolai ballagása miatt csak egy nap késéssel tudtam megírni ezt a kétségkívül korszakos művet!” /Frady Endre, költőgigász és hobbistatikus/