2012. április 5., csütörtök

Locsolólírák

Mivel Húsvét közeledtével komoly társadalmi igény mutatkozik színvonalas mélylírai locsolóversek iránt, ezennel ingyen rendelkezésre bocsátom irodalmi szellemiségem ezen részhalmazát szíves felhasználás végett. Diákoknak, katonáknak, nyugdíjasoknak, kezelőorvosoknak, gyógyszerészeknek, Avon-tanácsadónőknek, politológusoknak, mosógépszerelőknek és a fogorvosok 97%-ának féláron!

Locsolólíra I.

Oly messziről indultam én,
Kidőlt alólam már a mén.
Sőt egy teve, meg egy szamár
Is, de ideértem, ha már
Elindultam. Mondom tehát,
Mért görnyedt az úton e hát:
Van nálam a tonhalfilé-
-nél is jobb szagú kölni lé,
Amit szétlocsolni jövék.
Nőké. Hadd kapják, mi övék!
Van itt egész kölni-rolni.
Csókolom, szabad locsolni?


Locsolólíra II.

Bús szenátor pancsol halkan,
Parton hagyott sarut, tógát.
Mögé usszan éhes hal-kan,
S ekkor szakad át a tó-gát!

Gátőr, ki felel a gátér',
Túlról szalad mélyreható
Szemlét tenni. Vajon átér?
S közben mindent elönt a tó.

Víz visz őzet, öreg nénit,
Úszik ember, állat, holmi.
Tó nem kérdi, amit én itt:
Csókolom, szabad locsolni?

Locsolólíra III.

Szabad-e locsolni? – kérdem
Teelőtted, íme térden
Harapva a snaucered
Által és a vérem ered.

Ne térdvérem, kölnim folyjék
Illatos zuhanyként oly ék
Dús hajára, mint kiskegyed!
Jaj, rohanok! Mindjárt negyed!

Szabad-e locsolni?


Locsolólíra IV.

Elgyüttem, oszt’ itten vagyok!
Ittlétemre van egy nagy ok:
Szomjas lettem, innom kéne!
Meglocsolhatlak most én-e?

Sok a szó, nem bírja nyál ezt
A sok dumát, kérek páleszt!
Sok beszélyben sok az aszály,
Pálinkával teljen a száj!

Húsvét táján folynak szeszek,
Vígan iszok, bőven eszek!
Ettem-ittam, lelkem örül,
S kölnis légyraj dünnyög körül.

Meglocsoltalak hát, te kis-
-lyányka, úgyhogy mehetek is.
Ne ríjál már, ne légy dőre,
Elgyüvök majd esztendőre!

Zöld erdős locsolólírák:

1.,
Zöld erdő most igen zajos,
Tombol benne Schlötzer Lajos.
Chuk Norris jön s tarkón üti.
Locsolhatok s van-e süti?

2.,
Zöld erdőben, ahol futok,
Nincsenek ott aszfalt utok,
Csak a kölnifáknak ága.
Meglocsolhatlak, te drága?

3.,
Zöld erdőben döglött süni,
Nincsen kedvem rája ű'ni.
Inkább locsolkodnék hamar,
S kérnék páleszt, de csak, ha mar!

4.,
Zöld erdőben jegesmedve
Izzad s mindent elönt nedve.
Elakad itt traktor s tank is.
Locsolhatok? Kölnim van kis.

5.,
Zöld erdőben fekszek,
S hullnak csokis kekszek
Nagy kekszfáról alá.
Locsolhatok, olé?!

6.,
Zöld erdő oly akusztikus,
Mikor bőg benn bölömbikus,
Mint egy kirgíz operaház.
Locsolhatok? Lécci aházz!


+BÓNUSZ TREKKEK:

A fiatalkoribbak…

LOCSOLLÓVERS

Hogy ma korán felkőjjek én,
Tegnap este lefeküttem,
Így e szép nap még szebb delén
Locsókodni idegyüttem.

Van énnálam szaglós kölni,
Meg olyan is, amék üdít,
Melyket szabad rádlötykölni,
Jobbik szagút, vagy a büdít?

DIGITÁLIS LOCSOLÓVERS


Jó a digitális kölni,
Mert az nem tud szaggal ölni.
Meglocsollak vele, íme!
Küldhetsz vissza tojást, híme-
-st!

2012. április 4., szerda

Agg lovag


Lovagnak túl agg a Nagyúr,
Darth Vader már csak agyra gyúr.
Elméje kész Erőfészek,
S észcsírákból észi részek
Állnak össze, mint a tészta,
S agg sith lovag így oszt észt a
Padavánjainak. Ő meg
Érzékeli, feje nő meg,
S kazánnyomott agyvért vagy át-
-szakad, vagy feszíti agyát.
Sisakján bár van pár abroncs,
Szétrobban és gyúrtagyhabroncs-
-teleppé lesz váratlanul.
Így jár, aki holtig tanul!

2012. április 3., kedd

Húsvéti munkamegosztás

Emberiség egyik fele,
Amelyik hím, kölnit lele.
Vállat von, oszt’ jól elvan ő…
De nem a másik fél, a nő!

E fél sosem bír magával:
Süt-főz, takarít… Ez rávall.
Csodálkozik is a hím: „Ez
Csokit nyulaz, tojást hímez?!”

Végül kölnit locsol a hím,
Peckesen, mint perzsa sah: „Ím,
Csúcsparfümöm hozom, te nő,
Örvendezzél, ez a menő!”

A „hálás” nő, ki e hetet
Átdolgozta, hímet etet.
Eszik-iszik a hím s dagad…
Józan elme, add meg magad!

2012. április 2., hétfő

Versenyfutás az idővel


Versenyt fut az idő és én,
Míg ő halad, én csak telek.
Vajként mállok nyarak késén,
S repesztenek hideg telek.

Tavasza húz, ősze lassít,
Hajkoronám rég nem bozót,
S miként jeti nem hord vas-sít,
Én sem tejfogszabályozót.

Fogam alig, arcom karist,
Száraz szám már rég nem nyál-tó,
S mint japánt, ki nem falt ma rizst,
Szétráz a nagy iramváltó.

Célba érés csodás álom,
Iszok halloween-i töklét!
Futó időt úgy sajnálom,
Hajszolja a mindöröklét...

2012. március 30., péntek

Jégkorong


Hokikapus ül a jégen,
Kit a korong gigán csűrt.
Csillagokat lát az égen,
Majd’ az egész világűrt.

Homlokán száz szomor-redő,
Pakkot kapott, leverőt.
Giganyaklást elszenved ő,
S torkának a leve rőt.

Ez egy ilyen kemény sportág,
Korong nem lágy lasztika.
Arccsont törött, bevert orr tág…
Jó biznisz a plasztika!

2012. március 29., csütörtök

Góliát


Laza gigász, keze zsebben…
Hoppá, homloklebeny lebben!
Úgy borul, mint Norisz a Csák
Által fejbe rúgott kacsák.

Az ok

Özönvíz múlt. Nagy a dínom-
-dánom szívárványív alatt.
- Noé fiam! Hol a dínóm?
- O-ó! Ő a parton maradt…

2012. március 28., szerda

Elhallásháború

Puszta… Piff-puff… Háború?
Nemnyugvó Nap vérnarancs…
Úrnak hangja szigorú:
„Mózes! Nem tűz-, Tízparancs!!!”

2012. március 27., kedd

Magyar foci


Magyar focit ad a tévé,
Fradikát lát, ki nem vaksi:
Mezünk színe, mint a HÉVé.
Ellenfél meg talán paksi?

Vagy pápai? Vatikáni?!
Mindegy, a meccs dögunalom!
Nem is tudok mást csiná’ni,
Minthogy tévém szétrugdalom!

Páros talppal török-zúzok,
Lelkem tája nem túl kies,
S habzok, mint egy hypós túzok:
Végem, ha a Fradi kies!!!

2012. március 26., hétfő

A költő ebédel


Forró bolondgombapörkölt
Fújás közben költőnk sört tölt
Rá a szaftra s habot bámul,
S mélán dalol ó-arámul.

Nem értem, hogy mit, mert arám
Tolmácsom nem csörgött ma rám,
S nem tudhatja, merre várom.
Költőnk közbe szinte má’ rom,

Hisz’ a gomba ártott néki,
Fülén ömlik sörhablé ki,
S tetszhal. Jó, hogy arám, Eszti
Műtősnő, s ő feléleszti!