Töltött húsos cukkini színes jázmin rizzsel a Retróban

id. Szepessy József, the top tangens tahiméter tervezője

Rizzsel falom cukkinimat!

Látvány, ízlelés és szimat

Mind azt mondja, jó e döntés,

Úgyhogy buzdítanám Önt és

Családját, ó, jó olvasó,

Try it, это tök хорошо!

Harkály kopog, nyílik fa lik,

Vérszút s egyéb férget falik.

Alant medve málnát lopik,

Méheknek ez szörnyű topik.

Baglyon éhség, ha lesz úrrá,

Pockol s huhog: hu-hu-hurrá!

Sznob emberek (Rezsők, Gizik)

Zöme beach-en behambizik,

Sok szájból lóg pizza, gyros…

Ősbűn ez, mind ősrégi rossz!

Ám észt horgászt okos lett ró:

Ne fókát süss, go to Retró!

„Nyelvtanilag nem cukkinimat (sic!), hanem cukkinimet, költő úr, de hát magának sosem a hejesírás volt a kedvenc sportága egy gagyi rímért pedig még Grétsy Lászlót is eladná kilóra! Az igék esetleges ikességét kisebb eséllyel találja el, mint részeg Tell Vilmoskörte a Gothai Almanachot a Holdról! Költő úr, magával ellentétben a magyar nyelv rendet hagy maga után! NEM ENG.!” /cukkini Cézárné Cakompakk Cudarka, a Cézársalátás Cibetmacskapörköltet Citromozó Párt (CCCP) irodalmi tótumfaktuma és punktumpanírozója/

„A keretes szerkezetű műben a költő előbb in medias res belecsap a lecsót jelképező cukkinibe (cukkiniba?), majd bemutatja, hogy az állat- és embervilág tudatlanságuk okán kétségbeesett egyedei hogyan próbálnak belekapcsolódni a Retró 2 Kifőzdén túli táplálékláncba. A bölcs bagoly tettetett ujjongása is inkább keserű kacaj, mint önfeledt öröm, hiszen ki lenne boldog és elégedett egy izzadt, nyers pocok gusztustalanul vérbő szétcincálása után? A vers jövőbe mutatása végett a korszerű szakember, az e-szaki (ejtsd északi!) levonja a tanulságot és erre biztatja a gasztronómiai fejlettség alacsonyabb fokain orvhalászó társát is. A máris legendássá váló záró sor – Ne fókát süss, go to Retró! – nemzetközisége és állatbarátsága okán máris elnyerte a fenntarthatóság élcsapata, az Univerzális Fóka Osztag (UFO) Tápcsatorna Díját!” /Célzóvíz Cinóber, középiskolai magyartanár és másodállású cukkini vadász/

„Hé, sorosbérenc ballipsi bérrettegő fűzfapoéta, mi nem sznobságból hambizunk a bícsen, hanem mert tök értelmetlen lenne bícsezni a hambin! A Thöme szót pedig csak a kettes alás angolosok ejtik zöngésen Zömének, az helyesen nyelvdöccenve dörmögő Döme! Ezt se tudja, maga háborúpárti idióta!” /Rezsicsökkentő Rezső és Gázáremelő Gizi, önkéntes békemenetsebességmérőóraleolvasók/

„Ööö… mi általában örülünk az elégedett vendégek keltette ingyen reklámnak, de… ööö… Költő úr, mennyiért nem írna legközelebb rólunk? Ígérem, összedobjuk! Persze enni azért ehet itt továbbra is, de kénytelenek leszünk felszámítani némi veszélyességi pótlékot a dolgozóink és a vendégseregünk mentális gyógykezelésére.” /Retró Rómeó, vezéralak/

„Drága költő unokám, egy darabig sajnáltam, hogy már nem érhettem meg a születésedet, de amióta a verseid valahogy átszivárognak a túlvilág egyébként jól szigetelt falain, azt hiszem, meggondoltam magam. Ha megértelek volna, az olyan pszichoszomatikus sokkot okozott volna, miáltal paradox módon visszamenő hatállyal még hamarabb elhagytam volna ezt az árnyékvilágot. Ahogy a Nagy Ellentmondás tartja: Ki tovább él, előbb hal! De mi lesz velünk, ha te is idekerülsz egyszer?!” /néhai id. Szepessy József (1891-1958), a költő apai nagyapja/

„Szerintem ez a hely már Frady Endre-reklámversekkel van kitapétázva. Van még náluk olyan fogás, amiről nincs még dicshimnusz?” /M. András, a költő legállandóbb és legtúlzóbb kommentelője/

„eM úr, tüdő, pacal, velő

Nem került itt versben elő,

Se a kandírozott keszeg,

Pedig abból vígan eszeg-

-etnék!”

/F. Endre, költőgigász és very big ász/

„Fényünk előzi a Napét,

Mindenkiben mindennap ét-

-vágyat kelt a Frady tapét-

a hűlt helye!”

/Retró Rozália, külcsín és belbecs felelős/

„Frady Endre begymegul mantrájának középpontjában van az ízlelés, táplálkozás, evés, kajálás, falás, zabálás. Hol a lélek, hol az agy? Csak has, csak has, mindig csak a has! Mikor lesz már végre befejezve a mondat úgy, hogy:  Has, alkos, gyarapís? (…s a haza fényre…)” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és leghasunóbb kommentelője/

„Hastáncolva hasmegy haspók,

Telis tele telnek kaspók,

De nem Retró kaja miatt,

Azért járna inkább ki jatt,

Úgyhogy Nyuggerapó, ácsi,

Itt szuper a szakács bácsi!

Dagadt madár begy mogul,

Frady Endre begymegul!”

/Gasztronómia Géza, az Országos Szakácskodási Központot Átvilágító Rendészet (OSZKÁR) fakanálügyi főreferense/

„Álruhában elmentem a Retróba és jól tettem, mert jót ettem! Itt mindenki olcsón jóllakhat, kivéve a gyevi bírót!” /Mátyás király, az igazságos/

„A cukkini, a csofrákos csumillához hasonló, 6-8 darab között változó lábszámú sövényevő ragadozó. Mérete évszaktól és kontinenstől függően másfél millimétertől tizenöt kilométerig terjedhet, de sosem kisebb a vele szimbiózisban élő jázminrizsszemek átmérőjének köbgyökénél. A cukkini vagy éjjel, vagy nappal vadászik fő zsákmányára, a csődrönyös cubarkányra, a másik napszakban pedig emészt és alszik. A cukkini sebesen csap le áldozatára, majd mikor már az áldozata lesz sebes, csepűrágójával kiszívja az alvadt vért a kitinpáncél alól, semmivel sem összehasonlíthatóan vérfagyasztó kluttyogó hangot hallatva. Mivel a tápláléklánc csúcsa közelében helyezkedik el, egyetlen természetes ellensége, az abszolút csúcsragadozó Chuck Norris, egyetlen mesterséges pedig az intelligens sütőlap.” /Enciklopédia Botanika/

„Sok laikus nem tudja, mi rosszabb, nem enni a Retróban, vagy enni és erről Frady Endre verset olvasni?! Elmondom: Egy urológussá OKJ-sen átképzett kampóskezű kalózkapitány által végzett prosztata vizsgálat sem lehet szörnyűbb, mint egyetlen sor bármelyik Frady Endre versből! Ahogy a nagy proletár költő, Vasököl Vendel írta:

          Éles késsel, min van egy él,

          A Retróban bátran egyél,

          S hogyha telve vagy már ottan,

          Üsd a Fradyt jóllakottan!”

Világ proletárjai, fel ne süljetek! Harccal a kis rút felé! Munkásököl, vasököl, Fradyt ütni sokat köll!” /Puzsér Róbert, kritikus és frissensült munkásvezérszónk/

„A legjobb kifőzde, ahol valaha ettem, a Retró volt. Aki nem hiszi, annak utánajárok, majd ránézek és már nincs is. Én vagyok az egyetlen harcművész, aki szemi kontakttal is tud ölni, butítani és nyomorba dönteni.” /Chuck Norris/

Hasfájós antiszonett

Költőnek, ha hasa fáj,

Nem tudja, sérv?, epe?, máj?,

Zokszón jár az agya: Jáj!

Zokszavaktól fáj a fej,

Mint mit tehénpata fej,

S nem vidám a költő, sej!

Költő arca csupa bú,

Rémkép tárház igen bő…

Kórházba kén’ menni bé?!

S ott tu bí or nat tu bí?!

Doktor bácsi, maga mit

Csinál velem, meg-e műt,

Vagy, mint tréler MiG-emet,

Most hordjam el magamat?!

ellenajánlás:

Herceg, ha küldenek, hess!,

Nagy dologra fuss el, huss!,

Nyögvén: Alkoss has és hass!

„Nem értem, amióta másfél hónappal ezelőtt kétoldali lágyéksérvvel megoperáltam a költő urat, azóta nem találom se a kedvenc fanyelű szikémet, se a műtős szemüvegem tokját!” /Dr. Bélvágó Brútusz, sebész és a Vágóhíd SE centerhalfja/

„Has és hass?! Ez erősen rímel a világhírű There’s a Kind of Hush című számunkra, úgyhogy mintha plágiummal állnánk szemben! Lepereljük a költő úr gatyáját, ami nem is baj, mert úgyis nagydolgozni készül! Hehe!” /Herman’s Hermits/

„Lassan a testtel, Herman remetéi, ez nem is a ti számotok volt, csak a miénket dolgoztátok fel, úgyhogy a költőről mi pereljük le a gatyáját, ami a remek angolszász jogrendnek és a brit tudós ügyvédeknek köszönhetően nem is olyan nagy dolog!” /Les Reed és Geoff Stephens, angol dalszerzők/

„A költő úr nem oly hős,

Hogy a hideg szike hűs

Éle által vágott hús

Ne rettentené ex-has.”

/Dr. Elmerengető Eulália, a költő pszichiátere és Avon tanácsadónője/

„Jaj, mért fájok, jaj, mért fájok?

Tán túl kövér vagyok s háj ok

Mián sajog fejem s belem,

Vagy mérgező vegyi elem

Okán görcsöl tokám, bokám?

Ennyi fájás szinte sok ám!”

/F. Endre, mindenfájó költőgigász/

„Fűbe harapott ön itten,

Szó szerint és nem átvitten,

Ám a fű arabul hasis,

S nem csak fej fáj, hanem has is.”

/Musztafa Bin Pusztafű, mindendíler és fűfogyasztó fakír/

„Hippokratész Béla:

Minden gyógyítható, még a veleszületett pentadaktilia is, de időben be kell jelentkezni!

A fejfájás elkerülhető,

Ha a zokszó csendben jön elő.

A többi nem, de csendbe legyen.

Rohangásszon, völgyön, hegyen,

Ott a lényeg csupa ózon,

S legyen férfi, ne zokszózzon.

Azonkívül fogyasszon sok zöldséget és igyon citromos teát.

És maradjon otthon, ne zavarjon engem.”

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legötujjasabb (vö. pentadaktilia) kommentelője/

„Ötujjasság?! Mint a kesztyű?!

Nyuggerapó, jaj, mi ez?! Tyű!

Négyujjasnak nem fáj feje,

Csak levágott ujja helye?!

Hegyen-völgyön zokog, zokszóz,

Mint szénvarázsló, a Koksz Óz?!

Idesanyám, Nyuggerapó

Manccsal a lecsóba csap, ó!”

/M. Ancsa, kerekerdőfalvi félfamentes favágónő/

„Nehéz az ilyen verseket megemészteni... Nagyon súlyos probléma ez, nagyon kemény verset lehet róla írni. Feltűnt, hogy minden sor mássalhangzóval kezdődik? Mássalhangzóval, keményen, panaszosan...” /M. András, a költő legállandóbb és legmássalhangzóbb kommentelője/

„eM úr, szúró alhas fájás

Jobban hangzik mással ám!

Ha bent aknát alá máj ás,

Legalább ne énalám!”

/F. Endre, rejtélyesen alhas fájós költőgigász/

„Uram, könyörülj rajtunk! Adj neki fájdalomcsillapítót, vagy üsd agyon (vagy nagyagy-helyen)! Köszönöm! Ánem!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas jajongó/

„Ház doki, nem ütöm agyon,

Anélkül is fáj ő nagyon.

Szent Szurit vajh’ bírja jól-e

Fájást csillapítandó le?

Akár has ok, akár agy ok,

Meggyógyítom én, a Vagyok.”

/az Úr/

 „Ha megszánja őt az Úr itt,

Én hadd adjam a Szent Szurit!”

/Gábriel arkangyal/

„Látom én már Urunk szemén,

Gábriel fog szúrni, nem én!”

/Mihály arkangyal/

„Költő, fáj a szálkás hasad,

Mint mit rusnya ördög gyalul,

S apró darabokra hasad?

Kiálts Help!-ért arkangyalul!”

/Dr. Kezelőorvos Kenézné Gyógyszerész Gyogyilla, a költő karizmatikus kócsa/

„Mi ez a szellemi alhasgörcs, ez a mentális bélféreg hajtóvadászat?! Az alternatív alkotók kortárs operái által keltett irreverzibilis hascsikarás bukolikus babazsúr ahhoz a gyanútlan kritikust négyrét hajtó sziszifuszi tolófájáshoz képest, amit az alhas-sebészet és a latrina között menettérti ámokfutást folytató Frady Endre irodalmi hőzöngése okoz! Anyám, küldj egy enyhet fentről! Lefelé!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nekem sosem fájt a hasam, viszont az imént hasadt fájóan ketté egy fejmagasságban nekem repülő MiG, mert szétvágtam az arcélemmel.” /Chuck Norris/

+

Szolgálati közlemény: Ma kiderült, hogy a költőgigász másfél hónappal ezelőtti kétoldali sérv-műtéténeknek szövődményei orvosilag igazoltan további kivizsgálásra szorulnak, így a fent megénekelt alhas-fájások nem teljesen a hipochondriás költői képzelet szüleményei. A jövő és a költő hasa állandó mozgásban van…

Csehül álló kutya hideg

Éles fagyok megharapnak,

Sikátorunk lehűl, ahol

Árnyéka van csak a Napnak,

S vendég ebem csehül csahol.

Tálkájában jeges cseh ser,

Fagyott habot rág a drága,

Szűk helyen elönti keser,

S visszamereng: tág a Prága…

Gyere bús eb, itt egy csehó,

Söröd - szomjad, ha dúl - vedd el,

S míg lelkedben hull a cseh hó,

Ehun cseh, hun vadul vedel!

„Ez kész! Egyrészt nyár van és még a gyíkok is izzadnak, másrészt a költőnek sosem volt kutyája, élő csehet pedig ebben az évezredben legfeljebb tévében látott! Prágában életében egyszer, még a múlt század ’70-es éveiben járt, úgyhogy nem tudjuk, mi ütött beléje! Te jó ég, csak nem ivott meg egy-két doboz hideg cseh sört és az ment rá az agyára?! Ahogy a hírhedt költő, Verslábszagossy Vuk mondja:

          Detox-doktor Cseh Kolja

          Villámgyorsan csekkolja!

          Ha sörrel van tele itt,

          Mossák ki a beleit!

Na, talán megmenekülünk a továbbiaktól, ha ő nem menekül meg! Egyébként természetesen NEM ENG.!” /Dr. Cseh Koljáné Staropramen Serilla, a Gagyi Epigonok Rímeit Irgalmatlanul Lealázó Literátor Alakulat (GERILLA) nem engedélyezője/

„Óberlajtnant úrnak jelentem alássan, nem szabad sok sört adni a kutyának, mert a részeg kutyát sem ellopni, sem eladni nem lehet olyan jól. A magam részéről inkább a kolbászt javaslom. Nincs az a hűséges kutya, amelyiket egy gőzölgő főtt kolbász illatával ne lehetne elcsalni a világ végére is akár.” /Švejk, a derék prágai kutyapecér/

„Okos, Švejk, nagyon okos! Mint mindenki!”/óberlajtnant úr/

„Nem lehet mindenki okos, óberlajtnant úr, kell, hogy a hülyék kivétel legyenek, mert ha mindenki okos volna, akkor annyi ész volna a világon, hogy attól minden második ember teljesen meghülyülne.” /Švejk, a dicsőséges csihi-puhi derék katonája/

„Frady Endrének nincs szüksége személyi okmányokra, 16 jegyű PIN, kjúárkódra, meg ilyen ósdi marhaságokra. Bármilyen fórumon tudja igazolni magát egy ilyen agylenyomattal. Zseniális a manus, ahogy versikének álcáz korszakalkotó dokumentumokat! Ez itt például simán lehet a speciális relativitáselmélet zanzája zulu kiadásban braille írással, a Holdról nézve. Őrület, milyen rafinált!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Humán úr, ön szórakozik,

Mint megzakkant Bélák s Rozik,

Kiknek antimodern agya ósdi,

S csak a máslejáratósdi

Megy nekik az ősi, ódon

Szakszószétszedési módon?!”

/özv. Prof. Dr. Habil-Debil Kjúárkód Zuluné Braille Zanza, az Albínó Hold Metabolikáját Eltérítő Drímtím (AHMED) korszakalkotója/

„A vers olvastán belelátunk a költő tudatalattijába, ahol szinte észrevétlenül hagyott forró nyomot a szerda esti Fiorentina - West Ham United UEFA Európa Konferencia Liga-döntő helyszíne, jelesül a prágai Fortuna Aréna. Prága tehát már nem szorulna magyarázatra, minden más azonban - a költő sikátoros tekervényű agyi szorulása miatt - igencsak!” /Dr. Seszűk Sebő, szűk keblű bő lény kutató és sörsátortáborparancsnok/

„Jaj, beletörött a firenzei fogunk az egyesült nyugati sonkába! Sebaj, búfelejtsünk egy-két adag hideg habos cseh sörrel! Hajrá Lilák!” /Firenzo Ferrari, ittas itáliai autóvezető és szondaszínező szakember/

„Cseh sör okozza a fagyot,

Ne igyál belőle nagyot.

Magyar sör üvegbe zárva

Átvisz minket télből nyárba.”

/M. András, a költő legállandóbb és legnégysörösebb kommentelője/

„eM úr, ön szerint a fa gyík,

S fa ló cseh söröktől fagyik?!

Magyar sör pediglen forró,

S ettől éghet szénné Zorró?!”

/Taktapölöskey Tapéta, a Magyar Szájba Magyar Pivo (MSZMP) egyesület sörsőt-borsót falra hányó alapító anyja/

„Ha egy átlagember eszébe jut – bár nem valószínű, hogy jutna, de ha mégis – a csehül csahol szókapcsolat, igyekszik gyorsan kijózanodni és elfelejteni. Ha egy átlagos költőnek jut eszébe, rácsodálkozik a kancsal rímre, majd győz a józan esze és nem ír belőle semmit, Ha ellenben egy Frady Endre szájából ugrik elő ez a kifejezés, akkor – önkontroll híján – nem nyugszik addig, míg köretként elő nem állít három versszakot elénk tálalandó. Na, így keletkezik a szellemi gyomorfekély! Mindenesetre sok szódával fogyasszuk!” /Gyomorzsák Jumurdzsák, a Janicsár Entellektüelekben Növekvő Őskáosz (JENŐ) című szépirodalmi folyamatábra rendszergazdája és a Türk Mén nevű türkmén lóbolt szódavíz szállítója/

„Láttam én egy cseh-t eblakban

Imént nyíló chat ablakban!”

/internetes népköltészeti tűzfalfirka/

„Hajaj, vannak itt bajok kérem! Csak az a probléma, hogy nagyon sok ismeretlenes az egyenlet: túl hideg/meleg/esős az időjárás, csehül állunk itthun, Prága visszavár a harapós kutyával... Én a langyos sörre gyanakszom. Drága Költő Gigász! Ne költsön sokat arra az egy gigájára! - meleg sört meg hidegben se igyon!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas Beer-tokos/

„Langyos sörnél rosszabb kevés

Van, pölö a kutyaevés,

Már ha az eb minket megesz,

S általunk lesz hasa degesz!

Ház úr, nyakán a Beer-toka

Maszk csak, vagy az ön birtoka?”

/Báró Bőr Brúnó, bor barbár és Beer Barber/

„Abu Babu Kamu nemcseh karavánhajcsár: Jön még kutyára dér.

Kutya hideg van és én kutyául érzem magam. A cseh ebnek viszont kutya baja. De ugat. Kötöm az ebet a karóhoz, hogy legyen már csöndbe, de a kutya ugat, a karaván halad. Almalét veszek elő, de az a kutyának sem kell. Sört adok nekije, de attól baja lett. Egy év múlva erre járok a karavánnal, megismerem a helyet, itt van a kutya elásva.”

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legkutyabarátabb kommentelője/

„Jön-megy tragédia helyén

Apó és a karaván.

Látni se bírja s így fején

Fez helyett van paraván.

Rászáll dagadt nemcseh varjú

Ebhez kötött karóra,

S károg: You’re not watching, are you?

Karján csórt cseh karóra…”

/Nemcseh Nemtamás, nemindián nemigric/

Befőtti Nándor: Nyüstbe kent szerv

„Egész úton idefelé

Azon gondolkodám,

Miként fogom megnyüstölni

Frady Endrét, komám?

Mit ütök majd először is,

Fejt vagy gyomrot neki?

Szaglószerv lesz előbb véres,

Vagy a szakadt dzseki?

S jutott eszembe számtalan

Szebbnél szebb ronda tett,

Míg fújni késztet a rendőr,

S színes a szonda lett.

S a kis cellába toppanék…

Frady épp bent szavalt…

S törtem karját… szótlanul…

Jobbat, aztán a balt.”

„Mi ez a hólyagos fekélyhez hasonlatos költészeti métely?! Mi ez ma, miazma?! Ne lássam szegény anyám fiatalkori csehszlovák sítúrájáról készült latin nyelvű zárójelentésekért egy csehszlovák sítúrákról készült latin nyelvű jelentéseket gyűjtő multimilliomostól kapott pénz elhelyezésre nyitott off-shore számla egyenlegét, ha nem jelentem ki határozottan, hogy Frady Endre ugyanaz a világirodalomnak, mint Vlagyimir Putyin a világbékének! A cseh sör bántása csak a testemen keresztül! Saját véleményemre adó kritikusként bátran vállalom a mindennapi cseh sört a testemen keresztül! Frady Endre pedig fulladjon bele egy kanál felolvadt cseh hóba!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A cseh sörök iránti szeretetemet csak a cseh sörök irántam érzett szeretete múlja felül. Boldogok az általam lenyelt cseh sörök, mert övék a gyomorsavam fürdője.” /Chuck Norris/

Rablósors-szimfónia

Rabló akcióban /titkos rendőrségi pillanatfelvétel/

Rabló elcsigázott teste

Terhelve van egész este,

Mégis lutri, szerez casht-e?

Kőkemény a rabló léte,

Senki sem kétli, hogy vét-e,

Rendőr is ráordít: Hé, te!

  refr.:

  Rablóra, ha rendőr emel kezet,

  Nyolc napon túl gyógyuláshoz vezet,

  S nem védi meg rablószakszervezet!

Se a Lujza, se a Pablo

Nem szeretne lenni rabló,

Inkább fincsi tortán hab ló.

Hab ló mellett hab a zsoké,

Íze édes, totál oké…

Kicsinyt ennyi rím nem sok-é?

  refr.:

  Költőre, ha Puzsér emel kezet,

  Nyolc napon túl gyógyuláshoz vezet,

  S nem védi meg költőszakszervezet!

„Meg lettem szólítva?! Hogy merészeli felböfögni a nevem ez a sehonnai bitang ember, ez a rút szibarita váz?! Frady Endrére én nemhogy kezet nem emelek, hanem az agyi fertője miatt még gázálarcban, mentális vegyvédelmi felszerelésben, teleszkópos gumibottal sem piszkálnám meg ezt az idő- és elmerabló senkiházi szellemi gyomnövényt! Pusztuljon a férgese, de ne kelljen erre nyolc napon túl várni! A világ végre megérett a Frady Endrétlenségre! Mert megérdemeljük!” /Puzsér Róbert, kritikus és szellemi szabadszájú/

„Köszönjük, költő úr, hogy végre valaki gondol a mi sorsunkra is és együtt érez a nehézségeinkkel! Nem könnyű ám a rablólét! Fordított munkabeosztás, sötétben dolgozás, agresszív házőrzőkutyák és zajos házinénik, rendőri túlkapások, nulla veszélyességi pótlék, semmi TB támogatás, állami nyugdíj hiánya, állandó stressz okozta pszichoszomatikus betegségek tömkelege, korai kiégés… Miért nem lehet minket is dekriminalizálni, mint a politikusokat?!” /Römi Rezső, rabló/

„Ne nyavalyogj Rezső, gyere te is pandúrnak! Nem tudtad, hogy rablóból lesz a legjobb pandúr?! Ha okosba’ csinálod, akkor dől a lé! A kint felejtett harmincas táblás szakaszokon addig járunk okosba’ útra, míg el nem törik a traffipax! Hehe! Na, erre iszunk! Magunkat nem szoktuk szondáztatni! Egészségünkre!” /Sasszem Sebő, rendőr sörnagy/

„Hab lóból nem esz’ kandúr! Mirr-Murr takaroggy! Oriza-Triznyák monnyonle! Köpitek vissza, de azonnal?!” /Pablo von Pisztácia, cukrászművész és tortagyári élmunkás/

„Szelíd bukolika a rabló lelke üdvéért

Ha a rabló nem rabolna,

Nem lenne úgy elcsigázva.

Kőkemény szegénynek élte?

Mást is tehet, elvégtére

Lehetne hívő flagelláns,

Ha nem tetszik, esetleg más.

Kazánkovács, vagy kőbányász,

Tanárember, jetivadász.

   refr.:

   Ha meg továbbra is rabol,

   A rendőr nyugodtan vágja pofán, de nagyon!”

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legbukolikusabb kommentelője/

„Ha flagelláns - önostoros -

Lenne rablónk nyugdíjkoros

Idejében, fájna háta,

S nőne a reuma ráta.

Reumatológus, szegény

Nem lenne kipihent legény,

Vesztegetne erőt, gógyit,

Hogy agg rablóbandát gyógyít!”

/Dr. Porc Pörc, percelberceli reumatológus percember és betanított rendőrségi jetiszakértő/

„Hogy lett a rablóból Puzsér? Nem is értem. Vagy talán mégis? A rabló megszabadít az értékeinktől, a kritikus pedig a vers értékeit semmisíti meg. Igazán jól sikerült, mély párhuzam, kíváncsi lennék a szokásos Puzsér-kritikára és az igazi Puzsér Róbert véleményére is.” /M. András, a költő legállandóbb és legpuzsérrakíváncsibb kommentelője/

„Ha kötözött rablót gúzs ér,

Akkor rablóból lett Puzsér

Szája megoldódik nyomba’

S robban, amit mond, mint bomba!

Puzsér mindig megaszondja,

Ettől lesz költőnek gondja,

S menekül sok bulvárceleb

El, még elebb, sőt legelebb!”

/Dartvéder Dartanyanné Dézsavű Dezsilla, a Puzsér Róbert Üldözöttjeinek Csoportjában Összeverődöttek Klubja (PRÜCSÖK) alliterált amazonja/

„Megvédi vagy sem, kiporolja vagy sem, béke poraira!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas porlevesdíler/

„Rablót, Ház úr, meg, ha veri,

Tette nem lesz McHaver-i.

Üt, rúg, hull le orr, le vese,

S rögvest kész a porlevese.”

/özv. Knorr Kőporné Instant Irén, kisnyugdíjas gyorséttermi menüleves előkóstolónő/

„Mit gondolt a költő?! Ha gondolt bármit, miért nem azt költötte meg?! Ha nem gondolt semmit, miért költötte meg?! Miért kell gondolkodás nélkül költeni?! Miért kell gondolkodás helyett költeni?! Miért nem lehetett költés helyett gondolkodni, és csak azután költeni?! Vagy még azután sem?!” /Tézis Talentum, anyagozó testépítő/

„Mit költött a gondolkodó?! Ha költött bármit, miért nem azt gondolkodta meg?! Ha nem költött semmit, miért gondolkodta meg?! Miért kell költés nélkül gondolkodni?! Miért kell költés helyett gondolkodni?! Miért nem lehetett gondolkodás helyett költeni, és csak azután gondolkodni?! Vagy még azután sem?!” /Antitézis Antitalentum, antianyagozó antitestépítő/

„Mi ez az izé?! Ki ez a Hozé?! Ne lássam anyám ajurvédás auráját hogyishívjákozni, ha nem miabánatozom körbe és szanaszét ezt a kiabánatot! Abcúg senkiházi!” /Álpuzsér Álróbert, álkritikus/

„Egyszer ki akart rabolni egy rabló, de előbb laposra vertem az orrszőrömmel, majd behajítottam kacsázni a Mexikói öbölbe. Ekkor indult útjára a Golf-áramlat. A hülyegyerek pedig azóta is ott pattogna a felszínen, ha a súrlódástól el nem párolgott volna.” /Chuck Norris/

Lovettaperkáció

Hogyha pénzt szórnak e kezek,

S túl hevesen költekezek,

Forrásaim időíve

Nem kérdés, hogy negatív-e!

Kacsalábon forgó várat

Álmodtam, de ez még várat

Magára, s ahhoz, hogy öltsön

Alakot, kell sok-sok kölcsön!

Jertek, drága uzsorások,

Zsebetekben mélyre ások,

S Lovin többszöröznék lóvét,

Ámde, ó, jaj, sötét ló vét!

Maszkban, mint a kém pirézek,

Rejlek, s bárhová is nézek,

Hitelezők ű’nek, á’nak:

Perka Diem! – Pénzz a Mának!

Perkáltam vón’ lovettát ám,

S morzéztam vón’ *ti-tá-tá-tám,

Ti-tám s ti-tá-tá-tám előtt,

Ám egy pénzbehajtó lelőtt!

*j a j

„Ti-ti-ti  tá-tá-tá  ti-ti-ti!!! Ti-ti-ti  tá-tá-tá  ti-ti-ti!!!” /Sós Borszesz, fullalkoholista adósrabszolga-kereskedő kalózhajó-kapitány/

„Költekezni emberi dolog, de állati költséges! Igen kemény! Hah, lágyabb ének kell nekünk! Mondjuk egy jobblada. Karinthy Lemaître óta tudjuk, hogy a pénz és a nincs szavaink egy tőről fakadnak. Arról nem is beszélve, hogy még a ködös Albionban is átvették a pénz szavunkat, és ők is a megélhetési nehézségeket értik alatta. Na, de csak óvatosan a rencerkritikával, mert messzire elér ám a Dolcsi Vita Della mancsa!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Jobbladázik, humán szaki?!

Féltengely, egy dél-északi,

Kergesse önt Albionba,

Hol nincs pénz, csak well-done gomba!

Elszakadt a karín? Titán-

-szál kéne! – szól Karinthy tán.

Itassa a pénzszag-pancs át

Dolcsi Vita Della mancsát!”

/Don Kihótt-e, szélmalomharcászati őskövület/

„●▬   ▬●●●   ▬●▬●   ●●▬   ▬ ▬●     ●●▬●   ●▬●   ●▬   ▬●●   ▬●▬ ▬  (abcug frady)” /Morze Mirza, lóápolónő és zsokézsírégető/

„Találgatom, eme morze

Józan eszet tőlem orz-e?

Asszem, igen, sokat orz, ó!

Ettől lesz az agyam torzó!”

/Félfejű Fülfájó, csökkent értelmű nagyothallóművész és híradástechnikai analfabétablokkoló/

„Na, ha mindezt előre tudom, akkor még időben elfelejtettem volna, amit addig tudtam! Nem akarok tudni arról, ami azóta történt, hogy már nem tudok magamról se! Hadd nyugodjak békében! Remélem, hogy halottként is jól festek!” /Samuel Finley Breese Morse (1791-1872), amerikai festő és feltaláló/

„Költő úr, ön pénzügyi területen felelőtlenebb, mint egy érvényes végrendelet nélkül munkába induló nagycsaládos kamikáze! Hitelből törleszti az uzsorakamatra felvett kölcsönt?! Lóversenybe befektet s kap pénzügyi defektet?! Hát nem tudja, hogy négy lába van a lónak, és bár véres a feje, mégsem fél pók?! Na, ne búsuljon, most az egyszer a hóna alá nyúlunk - persze csak kesztyűs kézzel, mert büdösen izzad! - de egy napon kérni fogunk valamit! Ne féljen, egésszen!” /Don Capisco, a Cofidis Nostra ügyvezető keresztapja/

„Az rontotta el a világot, aki kitalálta a pénzt! Mennyi pénzt kapnak a kommentelők? /M. András, a költő legállandóbb és legellentmondásosabb kommentelője/

„Rossz a pénz, de mégis kéne?!

Ne bolonduljak meg én-e?!

Költő és a kommentelő

Pont egyformán nem megy elő-

-re a fizetési listán:

Nullát kap, mi tök jó is tán,

Hisz’ a sok százalék adó

Után is mind megmarad, ó!

eM úr, maga pont úgy kavar,

Egyből pirost ad ám a VAR!”

/Pengő Pongó, csengő-bongó rímfaragóművész és pénzügyi tanácsadócsaló/

„Ti-ti-ti tá-tá-tá ti-ti-ti! Vagyis "Mentsd meg lelkeinket!" Frady verseitől, vagy inkább mi is hullám sírunk!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas Val; de nem, amelyik Ki(l)mer, hanem aki Verne/

„Szeizmikus nyíróhullám

Megrázza a síró hullám?

Ház Doki, ha sír a hulla,

Esély rá, hogy hulla: nulla!

Tudhatnák ezt okos dokik:

Sírni csak az élő szokik!

Ki nem hulla, pénzt is keres,

Kisangyalom, engem szeress!”

/méltán ismeretlen szerzőjű műnépdal/

„Jótanácsok annak, aki kacsalábon forgó várra, vagy hasonló marhaságra vágy:

(ifj. Jurisics Miklós jóirányos gondolmánya)

Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér!

Sokat akar a szarka, de nem bírja a farka.

Az még soká várat, ha megkívánsz egy várat.

Nézd meg az árát, de ne vedd meg a várát!

A kölcsönt felvevőnek két lába van, mégis megbotlik.

Nincsen lóvé, uzsorás nélkül.

Addig jár a Lovis a Turfra, míg a pénzbehajtó be nem töri a fejét.”

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legjótanácsosabb kommentelője/

„Rossztanácsok marhajótanácsok osztogatóinak:

(ifj. Jurisics Miklós monnyonle!)

Addig nyújtózkodj, míg el nem szakadsz!

Sokat akar a szarka, de a pénzbehajtó úgy megveri, hogy tarka.

Ha nem akarsz várat, vonatot vegyél, mert a vonat nem vár!

Vevés előtt nézd meg az árát, hogy vevés után ne vágj fel eret!

Kölcsönvevőnek fáj két lába, megbotozzák, attól kába.

Nincsen lóvé? Majd ád O.V.! Áldassék a neve!

„Addig jár a Lovis a Turfra, míg közös lónak Turfos nem lesz a háta!”

/id. Jurisics Miklós, a fiát kitagadó kisnyugdíjas, a kőpatkós kőszeg feltalálója/

„Carpe Diem helyett Perka Diem! Micsoda szellemes szótagcsere! Ki más merne egyetlen, csak vájtfülű entellektüelek szűk rétege által értett latin szóviccre építve megírni egy egész verset?! Ehhez csupán az olvasók iránti teljes elefántcsonttornyos közönnyel viseltető Frady Endrének van elég bátorsága! Merjünk Frady Endrék lenni!” /Zöldgolyó Zétényné Fehér Filantrópia, a Fradyt Imádó Költeményfalók Alapítványa (FIKA) tótumfaktuma és éceszgébere/

„Mi ez a megkamatadózott monetáris sületlenség, ez az aritmikus morzegyalázás?! Ki ez a kamatlábszagú éhenkolbász?! Frady Endre költészete töretlenül és exponenciálisan gyorsulva halad az általa meghatározott egyre meredekebb lejtőn! Ha szegény anyám jeti lett volna, én pedig egy általa elindított hólavina, akkor sem zudtam volna olyan sebességgel elpusztítani mindent, ami az utamba kerül, mint ez a habzó szájú költősakál, ez az irodalmi falósejtkupac! Mondanám, hogy a NAV vessen ki Frady Endrére 200%-os köztiszteletadót, de abból nem folyna be egyetlen fillér sem, sőt, még vinné is a pénzt! Megvan, legyen közutálatadó!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Nekem nincs szükségem pénzre, mert nekem mindenki mindent ingyen ad. Tisztelettel leborulnak a földre és olaszul kiáltják a világszerte használt nevemet: Don Tkillmi!” /Chuck Norris/

Harcsa halálpályamodell haligali

Ha a hegyi harcsa meghal,

Lesz belőle mekis McHal,

Külországban pedig MacFish,

S őt kajálja minden bakfis.

Hogyha sült krumplival kéred

(Mi a manó, nőtt a béred?!),

S üdítőt is rendelsz mellé,

Bankszámládról folyik el lé.

   refr.:

   Haligali, harcsa halik,

   Szálkátlanul ártalmatlan,

   Belőle sok ember falik,

   Halála nem értelmetlen!

Étvágyadat Isten tartsa

Karban, hogy az átsült harcsa

Kinek Úr ízt adott, nem észt,

Víg legyen, míg gyomrod emészt!

   refr.:

   Haligali, harcsa halik,

   Szálkátlanul ártalmatlan,

   Belőle sok ember falik,

   Halála nem értelmetlen!

„Tisztelt Költő úr! Köszönjük, hogy gondolt ránk, hogy megénekelt minket és reményt adott, hogy igenis van étel a halál után! Halálunk végre nem értelmetlen, tetemünk nem a folyóparton bűzlik, hanem ízletesen megsütve hozzájárul a McDonald’s fenntarthatóságához! Éljenek az éhes emberek! Legyen a világegyetem, sőt egész Magyarország halszagú!” /Harcsássy Hacsaturján, halszóvivő/

„Nincs már olyan -szó, mely hal zok-,

Örvend föld és örvend ég, sőt

Én is örvendek és dalzok

Ez a harcsa lesz a végső!-t.”

/Sztahanov Sztupanek, gyorséttermi halsütödei élmunkás és csasztuska csujogató/

Hé, idegenszívű igricke, hát nem tudja, hogy a magyar ember ebédre nem a kozmopolita gyorsétteremben eszi a betevő műhalat, hanem bográcsban rottyantja a harcsapaprikást a délibábos Hortobágy kellős közepén egy gémeskút árnyékában, miközben jó ebédhez szól a nóta?! Magyar bajuszhoz harcsabajusz dukál! Hinnye!” /Árvalányhajassy Ártány, a Népnemzeti Intézet (NI) lovagja/

„Lovag úr, nem zavarja, hogy a délibábos Hortobágyon délben fentről süt a nap, így a gémeskútnak kábé annyi árnyéka van, mint egy köteg föl-földobott gatyamadzagnak?! Száz panelproletár közül kilencvenkilenc inkább a légkondicionált Mekiben enne, mint a birkaszagú pusztai hőgutában! Coki!” /Aszfaltbetyár Ajtony, vidékről indulva elvárosiasodott pesti srác/

„Tisztelt költő kolléga, a verséből bántóan hiányzik a téli horgászást reprezentáló lék, azaz az úgynevezett hal lik, pedig remek rím lenne az ön által ikesítve értelmetlenített halik igére. Az ennek hiányában keletkezett halik-falik ragrímpár (ragrím, ó, borzalom!!!) méltatlan önhöz és engedélyező hatósági főcenzorként és legfőbb pecsétőrként hozzám is! NEM ENG.!” /Tintapofa Tódor, az Általános Versesztétikai Hivatal (ÁVH) főcenzora és legfőbb pecsétőre/

„- Mi ez? Hagymás bab? (Terence Hill)

- Nem, krumplis hal! (Bud Spencer)

- Szerintem egyik sem. A Mekk Elek féle Mekk Friss halmentes - mint az összes többi. Hát még Endréé..! (*Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas gasztromester)

- Akkor szárnyát vagy combját? (Loius de Funés)”

/*/

„Szegény öcsém, jó Mekk Elek,

Őt fikázza * doki,

Akit úgy meg énekelek,

Mintha ráesne pár koki!

Ami pedig engem illet,

Aki veszi rá szájára

Bud Spencert és Terence Hill-et,

Annak tőlem biz má’ jár a

*láttató saller!!!”

/Mekk Donald, kacsatánc-, gatyaránc- és étteremlánc-ügyi főelőadó/

„Posztumusz kitüntetést javaslok a halálával hasznosuló harcsának, és a költőnek... Azt hiszem, hogy ez a kis vers minden hal szemében szálka.” /M. András, a költő legállandóbb és legszálkásabb komentelője/

„Szálkásítasz? Harcsát egyél

Halkéssel, amin van egy él,

Mer’ második él má’ nem kee’,

Egy is jó’ vág, ugye eMke?”

/Ecpecc Kimeheccné Eccerű Naccerűke, a Primitív Irodalmi Sivalkodásokat Kicsiből Óriásivá Tuszmákoló Alapítvány (PISKÓTA) szimpla szépe/

„Magyar zászló, magyar puli, magyar meki

Hegyi harcsa, tavi zerge,

Modern meki megkeverve.

Választéknak van szeri és száma,

Csak be tudjam tenni a pofámba.

Régen a mekiben volt a harcsa,

Most a harcsában a meki.

Ezt csak kevés bakfis ismeri,

De az is lehet, hogy közülük senki.

Még egy ötlet meki nélkül,

Ettől sok mekis kikészül:

Harcsa legyen halászlében,

Ez legyen bakfis-ebéden!”

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és leghalászlékedvelőbb komentelője/

„Száz lónak is egy a vége

Apó minden lében halász,

Nyerő lapja ében Hal Ász.

Meki visszafelé ikeM,

Igém végén vanik ikem.

Bakfisharcsát, hegyit, tavit,

Frissen eszek s nem, ha avítt.

Magyar puli, magyar zászló,

Ne tapossa össze száz ló!”

/Csofelláki Csumida, csobolyófalvi csirizcsurgató cseléd és csehszlovák csembaló csempész/

„Mi ez az önmagát mélyen alulmúló szóvulkanikus jelentéktelenség, ez a harcsabajuszcibáló vérlázítmány?! Ki ez a lassú felfogású gyorséttermi lajhárzabáló futóbolond?! Ha meggondolom, Frady Endre tulajdonképpen nem is lenne ennyire rossz költő, ha tudná, mit akar írni, ha ismerné az általa használt szavak jelentését, és ha megfelelő sorrendbe tudná őket rakni, lehetőleg minél kevesebbet! Mondjuk, egyet se! Ne lássam anyám gyerekkori szúette hintalovát a Puzsér Róbertet Ért Hatások A Kiegyezéstől Napjainkig című időszakos kiállításon, ha nem tudom, mit nem csinálok annak érdekében, hogy ez a pákosztos ripők ne tudhasson csinálni semmit! Frady Endre egy hólyagos kelés az irodalom testén! Könyörgöm, fakasszuk fel!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én úgy harapom ki a harcsát a vízből, hogy a halcsontváz tovább úszik, mintha mi se történt volna és az életadó nyálamtól hamar kinő rajta az új harcsahús, ami már mehet a McDonald’s-ba. Na, ezért olyan finom és egészséges a Meki kaja!” /Chuck Norris/

Májusi hőőő...

Betör májusban a nyár már?!

Megszikkad az összes sár vár,

Szétolvad a legó STÁR WÁR,

Bőrünkre leégéskár vár!

Jobban örülnék a fagynak!

Jót tesz az a szürkeagynak,

Ha a rút hők békén hagynak,

S nem érzem a fejem hegynek!

Vulkánhegyként zúgó fej fáj,

Arcom sápadtfehér tejtáj,

Tyű, de serceg rajtam hej, háj!

Támadj mínusz, hajrá, huj-huj!

Hűlj le, május, hűljél te le,

Mint a régmúlt legtöbb tele,

Mínuszokkal legyél tele!

Télért Esdő Ló az TEL-e?

Ehej-csehej, selelele!

„Meg tudom magyarázni! Ez nem az, aminek látszik! Tisztelt bíróság, drága bírónő úr, csak elviselhetetlenül melegem volt kicsinyég! Ígérem, legközelebb nem bántom a májust, csak közeledjen végre a tél! Egyszer megjavulok ééééén, jóóó legyek maaaajd! Ártalmatlan és ártatlan vagyok! Kegyelem!” /F. Endre, büntetlen előéletű budapesti költőgigász/

 „Gyakorlott Frady-olvasók is visszahőőőőkölnek a műben található rengeteg hőőő(kör)ségtől.” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Őőő… ez aaa… őőő… mindazonáltal… őőő… legfőőő… őőő… bb… őőő… hőőő…” /Őőőőssy Őőődőőőn, főőőispááán/

„Hogyha ló lenne a hő,

Azt mondanám neki: Hőőő!

Meg is állna rögvest ő

Ruszos akcentussal: Чтő?!”

/Szusi Szása, japán-orosz időjárás-mágus cowboy/

„A költő olyan könnyedén táncol át bokorrímből kancsalrímbe és vissza, mint vodkával doppingolt szovjet balett táncosnő a hattyúk tava egyik partjáról a másikra, miközben szalonnabüdösen izzad, mint a májusfa gyümölcsével jóllakott volgai hajóvontató a folyó déli deltájában. A mű végén megjelenő eszperente kurjongatás a katartikus metamorfózis és a delírium tremens elegyének minősített esete. Frady Endre verse legalább annyira esélyes az irodalmi Nobel-díjra, mint özv. vitéz Drabacskay Gyurgyalagné Csofánki Debella nemrég megjelent Kese lovam, egyél akciós zabot, vagy nyereg alá puhítalak! című akciólírája. Vegyék, vigyék, olvassák!” /Beszt Zellerné Eladássy Lista, a Sóvárgó Olvasókat Katarzisba Kergető Kiadó (SOKKK) hatásvadász ügyi főelőadója/

„A nyitó vers folytatása:

Hűljél május, hűljél te le,

Mínuszokkal legyél tele!

Nappal legyen bősz sötétség,

Éjjel szikrázón süssön a Nap.

Na, de ez mind lágy semmiség,

Lábfejemen legyen kalap.

Szürkeagyam eltünedez,

A munkámnak nem hasznos ez.

A fejemet érzem hegynek,

Száznak látom a Hiszekegyet.”

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legkalaplábúbb kommentelője/

„Nyuggerapó kalaplábú,

Vicces kedvű, nem tör rá bú;

Hiszegyet hív hiszekszáznak,

S engem röhejgörcsök ráznak!”

/Rekeszizom Rezsőné Rigófütty Rezsilla, a Röhögve Emelkedjünk Csomolungmáig Csodacsapat (RECCS) kalaptalan lábú edzőnője/

„Van erre egy szép magyar népdal:

Télen nagyon hideg van,

Nyáron nagyon meleg van.

Soha nincs jó idő,

Mindig esik az eső.”

/M. András, a költő legállandóbb és legnépdallantóbb kommentelője/

„eM úr egyszer itten van,

eM úr másszor ottan van,

Soha sincs helyben ő,

Agyra gyúr és fejbe’ nő.”

/Népdal Nándor, elmerengető személyi edző és agyalapi irigy/

„Ejnye-bejnye, hüje május,

Túl a kríziseden má’ juss!”

/falfirka a Magyar Állami Jóidőt Utángyártó Sufnituningilda (MÁJUS) homlokzatán/

„Mi ez a bicskanyitogató semmitmondás, ez a túlfűtött izzadságszag?! Frady Endre, az irodalom káposztafejű Mekk Mestere kulturálatlanul megnyalta a show-t és rögvest maga alá verítékezett! Ha szegény anyám májusban szült volna, akkor most feljelenthetném ezt a morális taknyot születésnap gyalázásért, és a döntő bizonyítékként benyújtott förmedvényvers olvastán nincs az a rögtönítélő vérbíró, akinél megúszná szigorított életfogytiglani szabadságvesztésnél kevesebbel! Skandalum! Statárium! Sújtóbomba!” /Puzsér Róbert, kritikus és vérszagra gyűlő éji vad/

„Amikor időnként felugrom a Nap felszínére, akkor 5500°C-os hőségben fejem belőle a naptejet olyan intenzitással, hogy szegény Nap beleizzad. Mérsékelten mélymagyar májusi műmájer marhára megmurdelne!” /Chuck Norris/

Hasmars

mottó: 我寧願去也不要我的肚子！(Inkább én menjek, mint a hasam!) /kínai mondás/

Jaj, a hasam folyton megyik,

Sietősen hajtva egyik

Helyiségből másik iránt,

Ami mellék- s bajból kiránt!

Görnyedek, mint törött léc, én

Töprengek az angolvécén:

Mi kaparhat belem falán?

Romlott macskát ettem talán?!

Agg Mars csokim csinált szelet,

Vagy vírusos bécsi szelet?

Nem kéne, hogy emígy hass, Mars,

Ne húzzon tust fúvós hasmars!

Élek! Kínból kimentett a

Cralex aktív széntabletta,

S mégsem kell az uccsó kenet!

Aki magyar, egyen szenet!

(hastánc!)

„Dr. Szemmelweis Béla szerint a vastagbél-ozmózis első, második és hatodik oka, hogy aztat mintegy 76,33% -ban macskák okozzák. Macskát enni nagy rizikó. Mert bizony, bizony mondom néked, hogy a Macskabarát Egyesület szerint a macskát alaposan le kell darálni, vagy pediglen puhára kell főzni. A nyársra húzott macskának, sütés után fájdalomcsillapító gyógyszert kell a szájába belelőni. A spékelt macska elkészítése gyerekjáték, de fontos, hogy miután megnyúzzuk a macskát, klopfolóval fejbe kólincsuk, hogy hiába ne szenvedjen. Ha ezekből az ajánlásokból csak egyet is nem tarc be, létre jön az, ami tégedet ledöntött a lábadról. Egyébként a vírusnak az egészhez semmi köze sincs. Ez vezeklés, amit a rád mért csapás mián el kell tűrnöd. Mert tuti, hogy vétkeztél, ne is tagadd! Kívánom, hogy gyógyujj meg még jobban.” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legmacskareceptismerőbb kommentelője/

„Apó, aki macskabarát,

Nem eszi a macska farát,

Se a fülét, se a hátát,

Kizárt, hogy macskára szát tát!”

/Dr. Kitket Kitty, a Vírusmentes Állami Rendeltetésű Macskabarát Egyesület Gyógyászati Egértenyészete (VÁRMEGYE) dorombolási főelőadója/

„Mámeg' mi folyik itt?! Szenvedéstörténetbe ágyazott farmakológiai promóció paródia?! Ne menjünk sehová?! Vagy épp hogy menjünk, de gyorsan? Aki szenet vet, gyémánt arat! (dél-afrikai grafiti)” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„A gyémánt ugyanolyan, mint a hasmánt, csak nagyobbat koppan a porcelánon? Amúgy nem tudta, hogy Dél-Afrikában nem őshonos állat a grafiti?! Egyen szenet! Ja és Humán úr, hogyhogy a Gugli úrtól kell megtudnom, hogy a farmakológiának semmi köze se a farhoz, se a farmerhez?! He?!” /Butatest Benő, székeltfővárosi menőmanó/

„Sőt, még a farbához se, úgyhogy viszontválaszában Csávás Kálmán a Nemzeti Otthonmaradási Hivatal agyabugyunktusa azzal se jöjjön elő!” /F. Péter, k.m.f./

„Előre megugatja a viszontválaszcsapásomat, kóbor gyógyhumán görcskorcs?! Szétkapom, mint tojásgránát a tyúkólat! Akkorát fog detonálni, mint egy sereghajtóval feldúsított utászalakulat a latrinán! A rendfokozatomat meg tanulja meg rendesen, mert rendet vágok magán! Jelmondatom: Csend, rend, fegyelem! Aki pofáz, lenyelem!” /Csávás Kálmán százezredes, a Rakoncátlan Okostojásokat Cipóra Kupáló Elrettenthetetlen Rendészet (ROCKER) Irgumburger King díjas vérrögvalóságshowman-e/

„- Kisfiam, mi volt ma az iskolában?

- Frady Endre egyik versét elemeztük.

- És milyen volt?

- Sz...!”

/B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„Szép? Szinguláris? Szekuláris? Szakrális? Szenzációs? Széntablettás?” /tippelő világegyetemista hasmarslakó idegenek/

„Aki megeszi a szenet, az bányássza ki az újabb adagot!” /M. András, a költő legállandóbb és legpragmatikusabb kommentelője/

„Mélybányásznak gyógyszergyárak,

Mégis magasak az árak,

Ámde a has nehéz menet,

Úgyhogy eM úr, faljon szenet!”

/Rezső von Richter, skálakópé és piruladíler/

„Korunk nehezen visszatartható problémája, a költészet nagydologiasodása fortyogó lávaként tör föl a költő mélységének bugyraiból, s ont monoton bút konokon és fájón, mit felkavart a rossz szél! Ahogy Tóth Árpád (f)ordítaná magából kikelve:

          Őszi szélgörcs, ó, Paul Verlaine

          Permetével popón ver lenn!

Frady Endre szőrén üli meg a szőrén megülhetetlen, jelesül a latrinát, és saját világfájdalmát az egész világ fájdalmává teszi, miközben tort ül a córesz:

          Bús poéta, ajve, székel,

          Míg a tömeg jajveszékel!

Az emberiség nyolc napon belüli gyógyulása érdekében foganatosítandó szcenárió a szakmányban szedendő szellemi széntabletta, hogy a has ne alkosson, ne gyarapítson! Kólázz, ne kólikázz!” /Csobogó Csubakka, influenzás kócsagokat coach-oló influenszer és irgalmatlan irodalmár/

„Költőbe, ki bántott beles,

Olvasótábor most beles,

S mit lát, attól fordul gyomra

Sugárban a kerti gyomra.

Táj így veszti kecsét, becsét,

Joggal csap le NEM ENG!-pecsét!”

/Szigor Igor, a Bukolikus Irodalmi Véglények Alkotta Lyukakat Zsűriző Íróolvasó Rendészet (BIVALYZSÍR) elrettenthetetlen elementaristája/

„Mi ez a virálisan vulkanikus véglénykedés, ez a szarkasztikusan szemenszedettvedett szégyentelenkedés?! Ki ez az árnyékszéken ármánykodó ártány?! Szegény anyám anno kínosan ügyelt arra, hogy a babakori kólikám a pelenkámban materializálódjon, ne pedig folyton folyvást a csapból is folyva közszájon forogjon! Tragikus, hogy manapság egy Top One irodalmi kritikusnak csőgörényként alászállva kell küzdenie a csóró csatornapatkányok okozta dugulások ellen! Nem akarom visszasírni a régi korokat, de azért Szabolcska Mihályhoz még nem kellett szagelszívó és gázálarc! Pusztuljanak a penetráns poéták!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Amikor 79-ben (nem ezerkilencszáz-, hanem Krisztus szerint) Itáliában egy Vezúv nevű hegy alatt barlangászkodtam, volt egy intenzív hasmenésem. Na, abban pusztult el Pompeii.” /Chuck Norris/

Májusi eső

Májusi eső, sej, aranyat ér,

Sáraranyt fröcsköl a Baranya tér.

Aranyos tőrrel vág ara nyeső

Vőlegény s véres az aranyeső!

Kopaszon bekattan tar anya: Katt!

S vendettát tart: véres aranyakat

Töm orrba s rugdos le vő torkába,

Fullad az s vert arcán rőt orr kába!

Májusi eső, te óborzalom!!!

Miattad migrál el hóborz alom,

S miközben vár rájuk Amerika,

Blőd költőt megharap, hamm!, Erik a

Viking

Víg King.

„Jaj, megharapott egy veszett viking! Én is veszett leszek, mint a fejsze nyele?! Nyeletlen kétéves?! Még szerencse, hogy nem nyelt le! Ellenszert ide! Vikingharapást lőrével! Mi, Májusi eső nevű, félédes lőre?! Még ez is?! Jaj nekem! Na, mindegy! Egészségemre!” /F. Endre, megharapott költőgigász/

„Akik megszólnak minket, hogy elhagytuk a szülőföldünket, csak olvassák el a verset! Amíg Frady Endre itthon irgalmatlakodik irodalmilag, addig meneküljön, ki merre lát!” /ifj. Hóborz Huba, alomi falkavezér/

„Mi történt, költő úr, túl sok véres akciófilmet nézett a Netflixen?! Esetleg összecserélte az esti gyógyteáját a csavarlazítóval?! Netán valami durva Grimm mesét olvastak fel magának a gyerekei?! Na, dőljön le, mint egy elkönnygázosított kordonbontó, vagy egy lombkoronasétány útjában lévő százesztendős tölgy, oszt’ aludja ki magát! Addig is NEM ENG.!!!” /Fejtor Potroh, a Cudar Irodalmi Katarzis Intézet (CIKI) tényálláspont ütköztetője/

„Költő Úr! Szed valamilyen gyógyszert? Hátha az segítene...” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas gyógyszerdíler/

„Frady lábán betontonna,

Így úszkálna kétszáz mellen,

El levegőt tőle vonna:

Ez a gyógyszer Frady ellen!

Ház doktor, ön űberzseni,

Örökítse meg önt dia!

Ilyen there are not too many,

A dílerek Vivaldija!”

/Sombereki Suviksz, ellenanyagmozgató és Arany Jánosné díjas rímtechnikus/

„Na, gyerekek, most az tegye fel a kezecskéjét, aki nem erre számított. Hát, az anyukáknak is meglepetés lenne, pedig ugye, hogy pörgősebb, mint az "Orgona ága"?! Hmmm… még így hirtelen nem tudom mire, de ez is jó lesz... például erre simán egyből felírják a lítiumot. Na, srácok, ki tanulja meg holnapra kisötösért?” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Sztálin-orgonának ága

Pörgősebb, mint ’milyen drága,

Hogyha lődöz e Katyusa,

Tengerbe süllyed, platty, USA.

Szétesik, mint nervőz pajta,

Lítium sem segít rajta!

Kisötösért, drága Humán,

Nem harapok verset csumán!”

/Srácponty Slömény, a Döbrögi Ödön Gazdaképző Szakiskola Alapítványi Gimnáziuma (DÖGSZAG) végzős tanulója/

Muszáj voltam megharapni a költőt, mert egyrészt láttam rajta, hogy tovább akarja írni, másrészt, ha az összes hódborzcsorda átúszik Amerikába, csődbe megy a legfőbb viking cég, a Hód Borz Orvvadászat Mismásolására Alapított Xilofongyár (HBO MAX), és akkor én nem Víg King leszek, hanem aranyeres földönfutóbolond, egy üres hasú Kong King!” /Erik, a viking Víg King/

„Ááááááááááááá!!! Héééé!!! Hrrrgrrr!!! Ki szórakozik a nevemmel?!?!?!?! Neveket akarok!!!! Hrrrgrrr!!!” /King Kong, gigantikus gorilla/

„Miért pattogni óriásmajom úr?! Nem pattogni! Én pattogni! Nekem szakterület pattogni! Én profi pattogni!” /Ping Pong, az asztalitenisz aranykezű artistája/

„Ööö… azt hiszem, visszaéltek a nevemmel! Szeretnék elhatárolódni! A leghatározottabban tiltakozom!” /Májusi eső/

„Hé, költő pajtás aranyapám, miért nem engem verselt meg?! Hát nem látja vakegér költő pajtás, hogy általam selymes, zöld lett tegnap óta erdő, rét! Szirmot kergetek és vígan szórom szét!” /Májusi szellő/

„Frady Endre verse után nehéz megszólalni. Igaz, hogy már előtte is nehéz volt, mert az meg még az előző verse után volt. Közben pedig lehetetlen. Frady Endre szóáradata úgy hat az értelmes emberi beszédre, mint balatoni angolnaözön az őshonos kecskerákra! Volt nincs!” /Néma Levente, dumagépkezelő/

„A kecskerák ma már megelőzhető, ha előbb vágjuk le a kecskét, mint hogy rákos lenne.” /Dr. Kecskejóllakató Körné Káposztamegmaradó Kokilla, a Kecske Rák Őssejt Zigóták Unikális Sugárterápiáldája (KRŐZUS) aranymetszőkéses sugárnégyzetpíje/

„Ritka, hogy egy angolna

Csembalókat hangolna,

Miközben a kecskerák

Üvölt, mint egy fecske: Rock!

Előtérben ara nyes,

S ő-t hullat sok aranyes

őőőőőőő…”

/Alien Májuselseje, földönkívüli idegen előmunkás/

„Pontosítsunk. Többen odatalálnak a Baranya térhez, ha néhány közeli akármit felsorolok: Fehérvár út, Erőműi utca, Szerém sor, Ulászlói utca, Bárdosi Lajos iskola, AZNAPI Kft, Cserepesi Tejivó, Ha Nami Phoi Bistro. Enny taláni elégi. Azt is jó tudn, hogy hajdanábani, a kommunizmusban, a téren lévő iskola, Szarvasmarha és ara nyesést oktató iparitanuló iskola volt.” /Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legbetűhelyesebb kommenetlője/

„Ez az, Apó, kössön bele,

Blőd költőnek lógjon bele,

Pontja i betűnek szúrja,

Bömböljön a Frady úr, ja!”

/Báró Nyű Aranyka, Baranya téri béranya/

„Költő úr, ön önbíráskodásra uszít?! Ez veszélyes! Maga szerint a tar anyák maguk osszanak igazságot brutális módon ahelyett, hogy a rendőrséghez fordulnának, akik miután befejezték a fontosabb dolgaikat – a kint felejtett harmincas táblánál negyvennel hajtó tatákra történő lesből lecsapást, az éhező hajléktalanok ide-oda zavargatását és a diákok könnygázzal történő lefújását – hónapokon belül intézkednek, majd az ügyet bírósági szakaszba utalják, és a bűnös röpke néhány év alatt elnyeri méltó büntetését, amíg csak a köztársasági elnök meg nem kegyelmez neki és onnantól boldogan él, míg újra meg nem öl valakit! Na, bilincseljék meg a költő urat, oszt’ irány a kényszergyógykezelde és a közmunkatábor!” /Csávás Kálmán gőzagy, az Országos Rendőri Állomány Nevében Garázdálkodó Undorító Tarkopaszok Állami Neveldéje (ORÁNGUTÁN) vezérlő vezérlova/

„Mi ez a szellemi napfogyatkozás, ez a mentális elsötétítés?! Frady Endre ismét kézigránátot hajít a saját agyának a pöcegödrébe és a permetfröccsöt versnek maszkírozva mételyezi a világegyetemet! Ó, anyám, mától kezdve minden nap írok egy emailt a boldoggá avatásod ügyében a pápának, ha elintézed, hogy a májusi eső sok kis csepp helyett egyetlen hatalmas fagyott víztömb formájában hulljon alá egyenesen ennek a költészeti kútmérgezőnek a kopaszodó koponyájára! Májusi eső agyat érjen!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A vers és a kommentek alapján valószínű, hogy erősen közeledik a világvége, amikor az utolsó harsonaszóra szétrúgom ezt a kócerájt. Egy fejesem hatására Frady Endre is a levegőbe fog emelkedni Jézus fogadására, de csak atomokként és szerteszét.” /Chuck Norris/

„A májusi eső lemossa a vért.

Hazatér a hóborz, kit trauma ért.”

/M. András, a költő legállandóbb és legkétsorosabb kommentelője/

„Haha, eM úré a végszó!

Chuck Norriska, nagyon égsz, óóóó...”

/néhai Nemchuck Karchika, lerúgott fejű internetügynök és szájkaratéka/

„Na, ugye!” /Chuck Norris, k. m. f./

Érettségi szonett

"Segítség kéne most, égi..."

Segítség kéne most, égi,

Zajlik a blőd érettségi!

Mért nem tartóztat le a TEK

Mindenkit, ki nehéz matek

Példákat gyárt?! És a töri?!

Diákagyat összetöri!

Kettő között van egy halom

Kérdés, ami irodalom!

Mire jó ez, kit érdekel?!

Vigyenek az űrlények el

Minden egyes gonosz tanárt,

Mert a sok-sok fölös tan árt!

Üsse meg őket a guta,

Aki magyar, legyen buta!

ajánlás:

Herceg, ha te is most érnél,

Kelj fel, jobb az aranyérnél,

Ha kint futkálsz, mint víg marha…

Legyél balga oligarcha!

„Aligha… oliha… oligha… ööö… olimarha nem lehet ám akárki! Legyetek tik is bátorak, tanulódjatok szorgalmatosul, és legyetek okosultabban, mint a Cukorberg úr, akkor nektek is lesz tejbe-vajba aparhat… apor… aprításotok! Ugye Andi?” /Mészáros Lőrinc, multimilliárdos víz-gázszerelő/

„Égi segítség a földi pokolba?! Na, jó, megszórom őket egy dózis megoldó-kulccsal! Csak nehogy az éretlenül érendő érettségizők fejére essen, mint egy nyeretlen balta!” /özv. Tupoljev Tiborné Iljusin Irénke, nyugdíjas nehézbombázó/

„Aki nem lép egyszerre

Nem kap rétest estére!”

/Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas népnemzethy etető/

„Lépő marha célja rétes?!

Sült táp vágyás igen kétes,

Hisz’ a gyomra ettől szétes’!

Pásztor elől Ház fuss! (két s?)”

/Dr. Szénássy Szötyő, marhatáplálássy szakember/

„Ezt az érettségi dolgot el kellene már törölni. Soha nem értettem, hogy ha az ember végigjárta a középiskolát, és minden évben bizonyítványt szerzett, akkor miért kell még a végén még egyszer levizsgáztatni az egészből... Senki nem lesz más attól, hogy átmegy ezen a vizsgán. Nem is értem, miért gondolják egyesek, hogy ettől lesz 'érett' valaki... Egyrészt egy vizsgától nem válik semmilyenné az ember, ugyanaz marad, aki előtte volt, másrészt az embert nem nevezném érettnek vagy éretlennek, meghagynám ezt a két szót a gyümölcsöknek. A vers amúgy nagyon hiteles, ismét a szenvedések szórakoztató leírásán alapul, és pontosan mutatja be a diákok érettségivel kapcsolatos érzéseit.” /M. András, a költő legállandóbb és legérettségiellenesebb komentelője/

„Malagyéc Andrej elvtárs, te leragadni Lenin elvtársnál, aki azt mondani: tanulni, tanulni, tanulni! Én azt mondani: érni, érni, érni! Ellopni mindent, amit érni; lebombázni mindent, amit érni; meghódítani mindent, amit érni! Mi elérni, hogy lenni világhatalom újra! Érteni már, miért kelleni érni?!” /Putyin elvtárs/

„Mér szidod a tanárokat?

Szegény tanárt nem kell szidni,

Mert helytelen hőn azt hinni:

Hogy tantervet és tananyagot

Felelősen ő talál ki.

Aki ezt sej, alsópolcos IQ -jával tette,

Az nem tanár, az 'valaki',

De inkább egy gonosz senki.

A tanár nem olyan – hát hallgass!,

Mint a Falánk Fekete Farkas.”

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legtanárpártibb kommentelője/

„Tudja Melbourne, tudja Sydney,

Hol mindenki tótágasik,

Sose köll a tanárt szidni,

Mer’ a tudás ott is a sikk.

Nyuggerapó, fránya nyugat

Érti, tícsör importantó,

Csak a kóbor kelet ugat

Meg sok tanult gentlemant, ó!”

/Busman Béla, bumeráng bolti bizniszmen/

„Régi nevén matúra,

Érettségi ma túra,

Amely bárkit elvezet,

Nehéz? Ugyan! Élvezet!

Nem kell kompetencia!

Oligarcha orgia

Akadálya értelem,

Fortélyos a félelem.

Tudás nélkül hatalom

Érvényesül szabadon,

Ne lepődj meg intő szón:

'Tícsö! Lívem kidzölón!'”

/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Behalok e humán dumán,

Ámde mindeközben hú, mán

Érettségiznek a pónik,

Ha a 'tícső’ kidzölónik'

Kompetensen matúrára,

Kérdvén, mennyi hat úr ára

Rabszolgaként fortélyosan

Fél elemre szerelve Auchan

Fémpolcain ingyom-bingyom!

Tudás helyett más nő kinn, gyom…”

/Kapanyél Kuponné Kasza Blanka, tébolyküszöbértékteremtőerőleves díler és mezőgazdasági munkafrontharcos/

„Mi ez a versformába rejtett ordenáré tudatlanság, ez az istentelenségnek látszó csalfa, vak reménytelenség?! Csokonai monnyonle?! A puszta tény, hogy az előző évezredben Frady Endre maga is leérettségizett, megmutatja, hogy aki leérettségizett, az annyit is ér! Kósáné Kovács Magda (1940-2020) forog a sírjában, amikor megtudja, hogy Frady Endre parafrázisként eltorzítva tette gyakorlatba a mondását, azaz eme borzalmas elmehányásában is megmutatta, hogy nem elég hülyének lenni, annak is kell látszani! Anyám, segítség kéne most, égi, úgyhogy készíts nekem helyet, mert érzem, hogy Frady Endre hatására pszichoszomatikusan hamarosan kénytelen leszek átájulni az örök vadászmezőkre!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Az én érettségim idején az iskolám tanári karának kellett vizsgák során igazolnia, hogy felnőttek-e a feladatomhoz. Azóta én vagyok, aki vagyok, ők meg már nincsenek.” /Chuck Norris/