![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgR2G6YLwBkpL-W4qPvh2tTUl8Q4Z4B4Odrpy-LxgmWDTrpidMGzEtv7Iu7peQTGxzVypQBhbDKeuzsOTlfm0ckrazwN9jqu9G5InCQArHvsYrApf4ALyAHPEwc2Spbo97Bvfnu-v8KgCg/s400/gyereknev3_eleje.jpg)
Jól látszik, ha hős szülő
Vagy: a hajad őszülő!
Gyereked, ha neveled,
Erő legyen teveled!
Mint átkúszni száraz tó
Alján, olyan fárasztó
Szemed fénye néhanap.
Máskor meg, mint léha pap,
Oly furcsa és szokatlan,
S szádból leend szó-katlan,
Borsót hánysz a falára,
S robbansz, mint a hal ára.
Botot ragadsz? „Evvel, ni
Foglak máma nevelni!”
Pofonzaj, ór(j)ási csatt?
„Fal adja a másikat!”
Lelked néha feljajdul,
Mért nem tudsz siketfajdul?!
Mégse vágd magad kupán,
Pár évtized ez csupán,
S jő az első unoka,
Ki vadóc, mint hunok a
Harcban és a szemfény-ránc
Átstafétálódik! Tánc!
![](https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg1ITzB6SL9jF_XVWSSapl6nf42kfhF5ruPki8nEsxGre5EWv54tMJoKrCFJFy40pbih6o2TnM_Kx6mcMsRLhy32nSMJo1Afg7lw_TPz56fYditEAfrKUq3Tx7B6NpoOjB2pGB6yn851fs/s400/gyereknev3_hatulja.jpg)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése