A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Török. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Török. Összes bejegyzés megjelenítése

2026. január 23., péntek

Mohács 500

Mit ünnepel e náció?!
Nem, (még) nem, hogy a náci jó,
Hanem hogy testvéri (türki)
Nép minket e honból gyűr ki.

Mohácsnál sok oszmán tesó
Vérgőzöl s bár fullaszt e show,
Miként Lajos királyt Csele,
Mégis vessük magunk bele!

Koccanjanak borok, sörök,
Örüljünk, hogy jön a török,
S ne merengjünk, ki és kit ölt,
Ha rakı-s çay minket kitölt!

   refr.:
   Török béget birka béget;
   Magyar állam minket éget,
   Ünnepelvén vereséget.

A szópár, hogy „mohácsi vész”
Köztudatból lassan kivész,
S helyette lesz Csele Parti
Harcjátékkal Tele Party.

Aki magyar, itt nem bús, ó,
Hanem járkál, mint víg busó;
Űz – mint török minket – telet.
Abcúg Nyugat, hajrá Kelet!

   refr.:
   Török béget birka béget;
   Magyar állam minket éget,
   Ünnepelvén vereséget.

Nyugat éled, minket követ,
Kapván tőlünk agyhúgykövet;
Vészünneplés tök nem cikis,
Elkezdik a külföldik is:

Anschluss 88-at osztrák
Is ünnepli s ott a koszt rák,
Bratwurstli és Wienersnitzli,
S örül, ki nem libsi spicli!

Egy dolgot nem értek s furdal,
Miért nincs, mint vidám dúr dal,
Ami lelket fel-fel rázhat:
Miért nincs Trianon 106?!?!

   refr.:
   Török béget birka béget;
   Magyar állam minket éget,
   Ünnepelvén vereséget.

megzenésítve és eldalolgatva: https://www.youtube.com/shorts/fxnj0-sexew

„Valami Mohácshoz hasonlóra készülhetnek most is a vezetőink, csak nem török, hanem orosz közreműködéssel. Persze volt már olyan, és annak az évfordulóját is ünnepeltük minden április 4-én...” /M. András, a költő legállandóbb és leglényeglátóbb kommentelője/

„Van, mikor török, van, mikor orosz,
Akármit török, tök mindegy: jó, rossz!
Mohácsi ötszáz akármi légyen,
Rágódunk rajt’, mint április négyen!
Lángsírban ötszáz, máglyakín balett,
Török és walesi bratanki dva lett!
Cseléből Lajos sohasem úsz’ ki,
S örül a magyar: Ver török s ruszki!”
/Mazochista Menyhért, mélymagyar múltmentegető műmájer/

„Ki ez az eM úr, aki fejen találta a szöget ahelyett, hogy ugyanezzel a szöggel Frady Endrét találta volna fejen?! A Frady vers tompa igazságtartalma hegyesszöges ellentétben áll a minősíthetetlen minőségtelenségével! Olyan, mint egy avas csoki-tó: ronda, de majdnem finom, ha eltekintünk attól, amitől nem az! Ahogy a szegény anyám által rám hagyott majdnem lejárt szavatosságú illegális jugoszláv pszichedelikus rímtabletták hatására beleköltöttem a lényeglátómezőbe:
          Török, orosz sokszor tiport,
          Velük mégis jóban vagyunk.
          Mohács hint most haveri port
          Szembe s eldobjuk az agyunk!
          Nagyban folyik közpénzégés,
          Mit ellenség EU adott!
          Rogyjon ránk a magas ég és
          Rágjon minket meg sok vad ott!
          Engem is tartott mint túsz túl
          Sokáig a történelem,
          S ovi óta lényem pusztul…
          Nemzethalál volt a jelem!
Hű, de remek művet alkottam, szinte már-már remekművet! Jó ez a szer, csak ne nőnének tőle zöld pikkelyek a testemen és ne kellene bemásznom az akváriumba, mert már csak kopoltyúval tudok lélegezni! Hej, ha II. Lajos is ezt szedte volna, tán még megélhette volna, hogy nem hal meg! Nővérke, mikor lesz etetés, mikor kapok nyers aranyhalat?!” /Puzsér Róbert, kritikus elmeállapotú kritikus/

„Puzsér Róbert kritikus remekmű műremekelés után levett vizeletében nem találtunk vizeletet, csak majdnem lejárt szavatosságú tiltott jugoszláv pszichedelikus rímtabletta hatóanyagokat, úgyhogy a remekművet nem hitelesítjük és Puzsér Róbertet örökre eltiltjuk a műremekléstől. Fellebbezésnek helye nincs!” /Dr. Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport ügyvezető igazgatója/

„Ez a „nemzeti dal” úgy csap arcon, mint egy rosszul bekevert rakı: egyszerre csíp, éget és közben még röhögsz is rajta, hogy miért itt tartunk. Frady Endre szövege nem tiszteleg, hanem tükröt tart – azt a fajta görbe tükröt, amelyben a nemzeti önsajnálat, a keletre dőlő geopolitikai gerincferdülés és a történelmi traumákból csinált bulika egyszerre látszik. A vers minden sora azt üvölti, hogy ha már a múltat nem tudjuk feldolgozni, legalább csináljunk belőle fesztivált, busómaszkkal és politikai öniróniával. Aki ezen megsértődik, az valószínűleg nem a költőt, hanem a valóságot okolja. Frady itt nem provokál – csak kimondja azt, amit sokan inkább elharapnának.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Arcon csapó nemzeti dal
Hatására földre hidal
Akhim Adjar, aki magyar!
Rosszul kevert török rakı
Fáj, mint szeszkobaki baki,
Ah, medikus Ahmed Ikus!”
/Dr. Ahmed Ikusné Janicsár Vica, Gólyagólyagilice-díjas huntürk felcsernő/

„Ez a szöveg nem simogat, hanem pofán ver – és pontosan tudja, miért. Frady Endre nem nemzeti dalt ír, hanem nemzeti görbetükröt: harsány, provokatív és tudatosan ízlést sértő pamfletet, amely a vereségkultusz, az önironikus önfeladás és a politikai narratívák cinikus ünneplését tolja túl a vállalhatatlanságig. Költészetként esetlen, publicisztikaként viszont hatásos: nem emlékezni akar Mohácsra, hanem beleordítani az arcunkba, hogy mit csinálunk a múltunkkal. Aki ezt nem bírja gyomorral, az pontosan célpontja a versnek.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Gyűlöli Janicsár Erik,
Ha vad dalok fülön verik,
Berezonál bene szív, ész,
S megrázza a mohácsí vész!
Fut, de útjában van Csele,
Épp egy király fullad bele,
S ügyesen, mint finnes ugor
Két fúlt holton hármasugor.
Éjájja a csetdzsípítí
Túlsó partra átrepítí!”
/Vitéz Vállalhatatlan Vilfrid, vereségkultuszminisztertanácsos és véreskezű vakegérfogó/

„Csele-party a szakadék szélén: Frady Endre hozza a tőle megszokott, fájdalmasan ironikus formáját: a Mohács 500 nem ünnepi óda, hanem egy gyomros a nemzeti emlékezetpolitika és az aktuális diplomáciai irányváltások gyomrába. A vers tűpontosan ragadja meg azt az abszurdot, amikor a történelmi tragédiát „bulivá” silányítjuk, és az egykori ellenséget „türki tesóként” öleljük keblünkre, miközben a Nyugatot akkor is elutasítjuk, ha épp onnan fúj a szél. A „Csele Parti” és a „vészünneplés” kifejezések tökéletesen leírják azt a skizofrén állapotot, amikor egy nemzet büszkébb a pofonokra, mint a sikerekre. A "birka-béget" párhuzam kegyetlen, de hatásos fricska a kritikátlan tömegnek. A Trianon-slusszpoén, azaz a 106. évforduló felemlegetése mint „vidám dúr dal” a cinizmus csúcsa, egyben rávilágít arra, hogy ebben a logikában tényleg bármilyen gyásznapból lehetne haknit csinálni. Ez a vers egy keserédes röhögés a sír szélén. Nem az a fajta „nemzeti dal”, amit ünnepségeken fognak szavalni, de pont ezért van rá szükség: hogy valaki végre kimondja, mennyire szürreális a vereségből marketingterméket gyártani.” /Gemini, a mesterséges intelligencia/

„Vígasz, mit adsz, de mini,
Édesdrága Gemini!
Sej, rőt vértől veres ég
Jelzi, nagy a vereség!”
/Bruhahátlan Brühühü, gyászhuszár/

„Nem baj, Költő úr! Több is veszett Mohácsnál (mint Mohácsnál)! Igaz, hogy az 1526-os vereségtől kezdve egészen 1990-ig, amely lehetővé tette az EU-hoz való csatlakozást, Magyarország soha nem volt teljesen önálló állam, mindig valamilyen alárendeltségben vagy számára nem kedvező szövetségben volt, szóval Mohács Magyarország legtragikusabb eseményének tekinthető, de hát ünnepeljük meg, hisz sírva vígad a magyar! Az EU-t pedig verjük szét, vagy legalábbis lépjünk ki belőle, hiszen közel 500 év tapasztalatából tudjuk, hogy olyan jó alárendeltségben és kedvezőtlen szövetségekben lenni. És ne legyen már normális színvonalú közoktatás, hiszen egy tanulatlan népet sokkal könnyebb félrevezetni. Magyarország előre megy, nem hátra. Csak lehet, hogy előre egy szakadék van. Hajrá, magyarok!” /Stefi bácsi, a költő legskizofrénebb kommentelője/

„Stefi bá’, itt még több Mohács
Kell, hol népünk szénné elég,
S kopog harkály észak-moh-ács:
Még, még, ennyi még nem elég!”
/Sehonnai Bitangné Nihilista Duplanulla, népnemzetvesztőhelyrajziszámadóvevőszolgálati főelőadónő/

„Tanárnő kérem, a főelőadónő olyan nőszemély, aki a guillotine alatti kosárból a hozzátartozók számára előadogatja a behullott fejeket?” /Sújtólég Sajtkád, sokadszori érettségi előtt álló homo labilis/

„Jól van, majdnem eszes SS fiam, ülj le! Gyanítom, hogy még a Mohács 510 évében is én foglak felkészíteni az érettségidre!” /Drégelypalánki Dromedárné Durcaorca Desdemonalisa, homo habilis história hantáló/

„Költő Úr! Egy vélemény, s csekély remény: Emlékezni csak pontosan, szépen... ünnepelni, pedig csak ha van mit. Ha nincs mit, akkor pedig ne csak róla, hanem belőle is próbáljunk tanulni.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Tanulni, tanulni, tanulni! –
– mondta Lenin féljózanul, ni!”
/Vitéz Vodkadarka Dunakav Dunakavics, szürreál végzettségű kompótországalma díler és hintalovag/

„Hatására furcsa szernek,
Ami emlékeket ír át,
Ünnepeljük, hogyha vernek,
S költünk róla dicső lírát!”
/Dr. Zacher Gábor, rímtoxinnal megfertőzött oxiológus/

„A C12 hatása mindent megmagyaráz. A további kockázatok és mellékhatások tekintetében kérdezze kezelőorvosát vagy gyógyszerészét!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas kooperatív szakértő/

„Jaj, Ház úr, most mit lovagol azon, hogy egy túltarhált tótumfaktum véletlenül összekeveri a Cl2-t a C12-vel! Ne is gondoljon ilyen gúnyvers írására, mint például:
          Másik kutya, egyik eb!
          Klór? Szén? Másik egyikebb!
          Mindkettő csak egy elem!
          Egy a fő: párt-fegyelem!
Inkább örüljön annak, hogy a folyamatosan mindenki által megtiport honunk a korlátlan lehetőségek és a folytonos újrakezdés hazája, ahol egy diszlexiás olajszőkítő keresztapa lehet akár a minden területért (is) felelős(séget elhárító) szuperminiszter, ahol a megtipróink a legjobb barátaink és ahol a támogatóinkat úgy utáljuk, mint egyszeri diktatúra a józan paraszti észt!” /Dr. Éceszgéber Édua, élemedett értelmiségi élményfürdőmesterdalnok/

„Ha anno én lettem volna Mohácsnál a magyar sereg, akkor a magyarok most nem a vereséget ünnepelnék önfeledten, hanem dühösen keresgélnék a győzelem felelőseit. Ezeknek a hazámfia magyaroknak nem csak az országuk ment össze az állítólagos három tenger általi kimosás következtében, hanem az agyuk is. Ha a magyar véreim szépen megkértek volna, megnyertem volna nekik az I. világháborút és akkor a Trianon ma nem harmadolást, hanem háromszorozódást jelentene és Brüsszelben is a magyar lenne a hivatalos nyelv.” /Csák Móric, avagy amerikaiasított nevén Chuck Norris/

2022. július 24., vasárnap

A kevert fajú nép

A költő és kevert faja /Fekete Doboz felvétele/
Ázsiából jöttünk, hunok,
Elegyedtünk itt-ott s unok-
-áink közt van türk és kipcsak,
Török-tatár s bes'nyő, ipp csak
Az az egy nem látszik rajta,
Hogy ne lenne kevert fajta.

ui.:
Egyik nagymamám volt Lebics,
Másik nagymamám meg Fasching,
Ki nem hiszi, bökje le bics-
-kája s hűljön rá egy vasing!

2016. július 20., szerda

Csigaház

Itt egy lukas csigaház,
Benne csupasz csiga fáz,
Bevezetve nincs a gáz
S rázza őt a csigaláz.

Arra sétál vak Ancsa
S majdnem gyilkol bakancsa,
Ám jő ebe, Vakkancs a-
-z urával, ki Hakan Cha.

- Rá ne lépj! – szól fő török –
- E héjak nem tömörök,
S hogyha egyet fő’török,
Furdalásom tök örök!

Havária már nyista,
Víg a nép s vagy száz Pista:
Lázcsiga be mázlista,
Jó marad a házlista!

„Ez most vagy a szokásos űrlíra egy tört dimenzióból, vagy a legszofisztikáltabb Erdogan-vers, amit Jan Böhmermann óta olvastunk. Végül is nem mindegy?! AAAA BBBB, ZsZsZsZseniális!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Ennek az észak-koreai idemigrált műtöröknek a gejl ábrázolása még a minapi önpuccsomnál is gyomorforgatóbb! Költő úr, készítsen elő magának csíkos rabruhát, küblit és húszévnyi hideg élelmet, mert Juszuf és Ali már elindultak, hogy letartóztassák!” /Recep Tayyip Erdogan, török miniszterelnök/

„Tisztelt Bíróság! Egy internetes irodalmi portál hirdetett meg Csigaház címmel egy verspályázatot, aminek nem tudtam ellenállni. Ez lett belőle... Irodalomfelebarátok, meg tudtok bocsájtani?!” /Frady Endre, költőgigász/

„Lerúgjam a csíra agycsíjét és a fejcsakráját a lábaurámmal!” /Chuck Norris/

„Hagyd Chuck, van egy jobb ötletem! Atyám, bocsássunk meg neki és minden emberi mértéket meghaladó kegyelemmel higgyünk abban, hogy nem tudja, mit cselekszik!” /a Fiú/

„Rajtad múlik! Én nem ítélek senkit, hanem az ítéletet egészen neked adtam. Sok szerencsét, Fiam!” /az Atya/

„De jó, hogy nem történt tragédia! Ha ugyanis egy csigaház összeomlik, akkor napra készetlenné válik a házlista, újra kell számozni a házakat és szembe kell nézni a vehemens lakossági tiltakozásokkal! Oké, hogy azok karhatalmilag vérbe fojtódnak, de én még a csupán szájkaratéig jutó lakossági fórumokat is rühellem!” /Porfogó Pista, a Központi Univerzális Közadathalmaz Alapítvány (KUKA) adatbázisügyi főbonyolítója/

„Kit érdekel egy ilyen nyálas állat?! Ha egy csiga egy általam tervezett grandiózus építmény útjában áll, ki kell vágni egy szintén útban lévő fát úgy, hogy pont rádőljön és szétlapítsa! Don’t stop me now!” /Kivágó Kösztöny, az Állami Fairtó Alapítvány (ÁFA) főépítésze/

„Sir Outcutter, ne lopkodjon dalszövegeket a Rólunk elnevezett együttestől, mert magát is kiléptetjük Európából és a gyarmatbirodalmaink egyikére száműzzük gyapotot szedni! Mi? Hogy? Jól van fiacskám, jól van, nem izgatom fel magam és elmegyek sziesztázni!” /Queen Elizabeth II, angol királynő/

„Mit panaszkodik ez az ázó-fázó éti csiga?! Neki legalább van fedél a feje fölött! Nekem még az sincs!” /egy magát megnevezni nem kívánó meztelen csiga/

„Gyönyörűen gondozott bokorrímek egymás után sorban, ami már-már sövényrímnek is nevezhető! Frady Endre a világirodalom kertjébe telepítette a jövőt, majd megöntözte az ihlet okozta kemény munkájának a líraillatú verítékével. A társadalmi kérdéseket szimbólumok és metaforák ütköztetésével feszegető költemény méltán kerül a műfaj független Fame Of Best Of Anything oszlopcsarnokának díszhelyére. Vastaps!” /Szotyola Szeréna, a Páneurópai Unió Költészeti Intézete (PUKI) főkertésze/

„Mi ez a trágyalében fuldokló bulvárdisznók által is kiokádandó förtelemlíra?! Szerencse, hogy nem vagyok elég hajlékony, mert különben kiharapnám a saját szívemet, majd fölköpném és aláállnék! Anyám azon töpreng, hogy ha Ancsa nem lett volna vak, akkor is hozzáment volna-e az állatbarát koreai törökhöz, én meg azon, hogy mindez ki a megmurdelt tavihernyót érdekel?!?!?! Frady Endre mintás csigaházakon akarok taposni!!!” /Puzsér Róbert, kritikus/

2015. február 18., szerda

Mikó' mellik

Halogatunk, élegetünk,
Örülünk, ha nincsen tetűnk,
Csak tetűnk a fejünk felett,
Mit a rozsda majdnem felett.

Nem is felett, hanem megett,
Itt az isten háta megett,
Ahun sírva vígadásunk
Közepette árkot ásunk.

Egyszerűek vagyunk, népik,
Balsors akit régen tépik,
S nyavalygunk, hogy Mohács, Arad…
Oszt’ minden csak tök úgy marad.

Habsburg-orosz-török-tatár…
Deres már sok régi csatár,
Sőt a számuk addig apadt,
Míg kihalt az Aranycsapat.

Hol sírjaik domborulnak,
Nyoma sincs már hízott nyúlnak.
Amely’knek még bírta lába,
Kiemigrált Jurópába.

Honi Túró Rudi evés
Miatt vagyunk még, e kevés
Itt, hol élni s halni kellik.
Élni? Halni? Mikó’ mellik.

„Heeej, költő úr, ez aztán az édesbús sírva vigadás! Seeej, Levédia, Baskíria, tyűű, Attila aranykoporsója, heeej, szkíta őshaza, tejjel-mézzel folyó Kárpát-medence, ahun hungarikum a hun! De jaj, már csak nyög Mátyás bús hada és a régi dicsőségünket is megkéselték az éji homályban! Haj, Petőfi Barguzinban, jaj, Jókai bablevesben! Vesszen Trianon! Éljen a nyereg alatt puhított Túró Rudi! Bólints Tibi, bólints Tibi! Bort ide, még bort! Brühühü…” /Szittya Szomor, számszeríjkészítő és Nyíl Tibi rajongó/

„Tisztelt Szittya úr! A Magyar Tudományos Akadémia megfellebbezhetetlen véleménye szerint az, hogy magyar és külföldi irodalmárok, történészek, antropológusok és egyéb szobatudósok tucatjainak vizsgálata megállapította, hogy a barguzini temetőben fellelt csontváz minden kétséget kizáróan Petőfi Sándoré, még korántsem jelenti azt, hogy fent nevezett finnugor költő ténylegesen Barguzinban van eltemetve, így DNS vizsgálatának és hamvai hazahozatalának engedélyezése tudománytalansága folytán okafogyott fantazmagória.” /Dr. Wasserkopf Winnetou, az MTA Túró Rudi Pöttyösítési és Holt Költők Távoltartási Bizottságának elnöke/

Jaj, már megint feladtak egy verset, hogy olvassuk el holnapra! Ej, ráérek arra még! Előbb facebookozok és viberezek egy kicsit!” /Pató Palika, 6.c. osztályos tanuló/

„Anyám szerint Buzánszky inkább kopasz volt, mint deres, és hátvéd lévén nem is csatárral halt ki az Aranycsapat, de ez legyen a legnagyobb gondom! Ennek a versnek a legeslegfőbb baja maga a vers! A puszta létezése! Anyám szerint, ha nem létezne a puszta, nem lenne csikós és gulyás se, és nem jönnének hozzánk azok a tüchtig németek autógyárakat építeni. O, mein Gott! És mindez egy olyan vers miatt, ami, ha eltekintenénk mindattól, ami rossz benne, akkor se lenne jó, csak egy nagy büdös nulla! Frady Endre klapanciái hol rührettenetesek, hol pedig gennyganyésak. Mikó’ mellik.” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer a magasból rám vetette magát egy Dugovics Titusz nevű, utólag kitalált legendás ősmagyar vitéz, hogy elorozza a Túró Rudimat, de röptében úgy rúgtam vissza a várba, hogy a túloldalon egy zászlós törököt magával sodorva zuhant a mélybe. Lehet, hogy a történet kitalált, de a pöttyös az igazi!” /Chuck Norris, a gourmand/

2014. július 28., hétfő

Örömtánc

Nem járok most örömtáncot,
Mivel leomlott a sánc ott,
S özönlik be jó sok török!
Mi légyen most? Fejet török.

Fáj, ahogyan fejem töröm
Buzogánnyal (nem nagy öröm!).
Inkább török fejet török,
S bőg mind, akár bősz ökörök!

Ökörbőszen rínak-bőgnek,
Nyoma sincs már rajtuk gőgnek,
S kitör közöttük a pánik!
Ebgondolat későn bánik.

Későn megbánt ebgondolat
Hatására ellen tolat
Ki a várból hanyatt-homlok!
Én meg örömtáncba bomlok.

„Ilyen az, amikor a nyaralás alatti strandröplabda nézés közben kétoldali napszúrást kapott rímkókler a hűvös helyen foganatosítandó hidegvizes borogatás helyett bősz ökörként inkább versírással próbálkozik. Anyám szerint, ha már kikívánkozik valami az emberből, azt zacskóba hányja, ne papírra. Igazad van, mama! Scandalum ergo sum! Jeges priznicet a marhájának!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Hej, ha a várigric úr (Allah rúgja szanaszét a szakállát!) korábban akkorát ütött volna a saját fejére is, mint később az enyémre, akkor számára már nem is lett volna később, hogy a fejemre üssön, mert már korábban betörte volna a sajátját, az enyémet viszont még később sem! A betört fejemnél csak az erről írt vers fájt volna jobban, ha megértem volna. Itt Allah kebelén szerencsére már nem kell gyaur kutyák klapanciáit olvasgatnunk!” /Jumurdzsák Juszuf, néhai janicsár/

„Azonnal Interpol körözést kell kiadni a tömeggyilkos ungarische terrorista ellen, aki hosszú távon veszélyezteti a német labdarúgás jövőjét!” /Angela Merkel, német miniszterelnök/

„Jaj, hányszor mondtam már a költő úrnak, hogyha talicskarészegre issza is magát az alkotóház büféjében, akkor se a várjátékok turbános statisztáin töltse ki a dühét, hanem hemperegjen inkább az árokban, amíg őt is összeszedjük a többi művész úrral és művésznővel egyetemben!” /Hígligeti Huba, alkotóházi gondnok és leápoló/

„Bánatból örömtánc, sajátfej töréséből török fej verése, vereségből győzelem, riadalomból diadal, rövid mondanivalóból hosszú vers és mindezek az ellenértékpárok ráadásul még páros rímekkel nyomatékosítva! Ilyet csak Frady Endre tud! Szerencsénkre!” /Oroszlányi Jolán, a Hígligeti Nemzeti Színház tragikomikája és súgóimitátora/

„Nem kell aggódni, nem veszélyes, amikor a ketteske és elméje örömtáncba bomlik, mert fél percen belül maga alá alél és nyugiszuri nélküli is belehelyezhetjük a biztonságos kényszerzubbonyába. Ott majd kialussza magát a következő verséig, mi meg hozzuk a slagot.” /Csávás Kálmánné Tenyerestalpassy Brünhilda, a Hígligeti Nemzeti Ló- és Emberkórházi főnővére/

„Egyszer egy várjáték alkalmából megtámadott százhúsz török, de hozzájuk vágtam a várat.” /Chuck Norris/

„Sehol egy leend, sehol egy vala?! Miért engednek a mai királyok ilyen simaorcájú fattyakat a lant közelébe vala?! Jaj, hová süllyede szegény búvalbélelt honunk röpke 458 esztendő alatt vala?! Mi leend itten még a jövőben vala?! Még egy ilyen versezet és én magam is uccu íziben törököknek leendek drukkolni vala!” /Tinódi Lantos Sebestyén, XVI. századi költő/

2013. május 28., kedd

Vasárnapi bibliakör

(meghívóvers)

Bárki, kiben van szív, van agy,
Annak Isten Országa nagy
Kincs, mit megtalálni öröm,
Erről szól bibliaköröm.

Nem csak enyém, hanem tied
Is, ha lelked meg nem ijed
Jönni „veni, vidi, vici”,
S nagy örömöd nem lesz kicsi!


időpont: 2013. június 2. (vasárnap) 14:30 (fél három)
hely: Bp. XI.ker, Fegyvernek utca 59. (Török lak)

„Forrásmegjelölés nélkül plagizált a fattyú! Harapd meg, Brutus! Csibész!” /Julius Caesar/

„A vasárnapi ebéd után szuszókálni szoktam, de beszélek a nunciusommal, hogy menjen el helyettem. Majd intek neki pápát!” /Ferenc pápa/

„Kincs?! Hol?! Jövök! Egyik lábam ott, a másik már sehol!” /John Silver, a féllábú kalóz/

„Ha egy fél percbe belefér egy vers elolvasása és totális elfelejtése, akkor ott feltehetőleg nem egy korszakokon átívelő remekművel van dolgunk, hanem inkább egy retardált klapanciával, egy béka fenekét birizgáló bökverssel! Ha anyám ilyet írna, visszautaltatnám vele mind a tizenhárom havi nyugdíját a kamatokkal együtt! Inkább Frady Endre kopjon le, mint az Állam fel!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Kedves barátaim! Veni még csak veni, de a vidi vici-ről eszembe jutott, hogy vasárnap idényzáró Vidi vacsi lesz Fehérvárott és én ülök a főhelyen! Távollétemben is jó erőt, egészséget kívánok a bibliakörhöz! Hajrá Vidi, hajrá magyarok!” /Orbán Viktor, Videoton drukker miniszterelnök/

„Együtt megtartjuk a bibliakört! Együtt beszélgetünk a kincsről! Együtt kétezertizennégyen! Hé, beférünk ennyien a Törökékhez?!” /Bajnai Gordon, ex-miniszterelnök/

„Valóban nem lehet kicsi a nagy öröm? Nem viszonyítás kérdése-e csupán? De ki viszonyít és mihez? Nem merném megcáfolni ama gondolatomat, mely szerint a nagy csak a kicsihez képest tűnik annak, de egyetérteni sem merek önmagammal az ellenkezőjéről. Arról már nem is beszélve, hogy esély mutatkozhat azok előtt is, akiknek határozatlan véleménye szerint a kicsi is csak a hozzá képest méretesebb nagyhoz képest tűnik kisebbnek, valójában azonban inkább átlagosnak látszó. Kemény beszéd ez!” /Török Gábor, politikai elemző/

„ Egy szív is van bennünk, meg egy agy, de csak, ha együtt megyünk.” /Szalmabáb és Bádogember/

„Bibliakör? Pfúj! Általánosságban veszélyes lehet ránk nézve, de a csavaros eszű unokám szerencsére a részletekben lakik!” /özv. Luci Franciska, az ördög öreganyja/

„Ha nem lenne központilag irányított zöld hullám, akkor csak az addigra már zöld hullám tudna odaérni egy-két évtized késéssel. De mi állunk a vártán és ezt jó tudnia, ha Ön régóta vár tán.” /Vitéz Elővárossy Winnetou, a Bibliakört Kockásító Közmindenhatóság (BKK) törzsfőnöke/

„Jövök a tüzes szekéren! Ugye nem éghető a Törökék istállója?!” /Illés, teveszőrkabátos próféta/