Szabálykövető dal

Helsingøri tiszta járdán

Szép nyugodtan sétál pár dán.

Bringás őket nem üti el,

Megtiltja a közúti jel.

Nálunk bezzeg rolleresek

Miatt ide-oda esek;

Bőszen száguldozva olyik

KRESZ-re magas ívben tojik.

  refr.:

  Kövess szabályt, haver!

  Fáj a balsors, ha ver!

  Balhé helyett Erkölcs-

  -tan tankönyvre, jer, költs!

Tuc-tuc Merdzsós indexhiány

Mián sikolt vidéki lyány,

Ki a fővárosba kerül,

S elgázolják vademberül.

Aki szabályt követ, gyenge?

Aki szabályt áthág, penge?

Menő szlogen - ó, nagy egek!:

Magyar vagyok, szabályt szegek!

  refr.:

  Kövess szabályt, haver!

  Fáj a balsors, ha ver!

  Balhé helyett Erkölcs-

  -tan Tankönyvre, jer, költs!

„A fateromék fiatalkorában az indexelés még az irányváltás jele volt, ma már a gyengeségé. Manapság csak a nyüzügék indexelnek! Nekem nem kell jeleznem, mert amerre én megyek, arra van az egyenes! A főút én vagyok!” /Merdzsó Leó, némileg korlátolt elméjű cezaromániás drogdíler/

„A sakkból is tudjuk, hogy a gyalog járkálók fele sötét paraszt. Hogyan tudnám észrevenni az ilyen kivilágítatlan ürgéket, amikor hetvennel tépek a járdán?!” /Duplakerekű Dezső, rolleres pizzafutár/

„Frady Endre "Szabálykövető dal" című műve egy humoros és szatirikus költemény, amely a közlekedési szabályok betartásának fontosságát és a szabályszegés következményeit tárgyalja. A vers két világot állít szembe: a dániai rendet és a magyarországi káoszt. A költemény első része Helsingør tiszta járdáin sétáló dán párról szól, akiket a közlekedési szabályok védelmeznek. Ezzel szemben a magyarországi helyzetet a rolleresek és a szabályokat figyelmen kívül hagyó autósok jellemzik, akik miatt a gyalogosok veszélyben vannak. A refrén egyszerű, de hatásos üzenetet közvetít: a szabályok betartása elkerülhetővé teszi a balsorsot és a konfliktusokat. A vers második része a vidékről a fővárosba került lány tragédiáját mutatja be, akit egy szabályokat figyelmen kívül hagyó sofőr gázol el. A költemény végén a szerző ironikusan kérdezi, hogy a szabályok betartása gyengeség-e, míg a szabályszegés menőség-e, majd a magyar mentalitásra reflektál, miszerint a szabályszegés szinte nemzeti sport. Frady Endre verse könnyed, mégis elgondolkodtató stílusban hívja fel a figyelmet a közlekedési szabályok betartásának fontosságára, és humoros formában kritizálja a szabályszegő magatartást. A refrén fülbemászó és emlékezetes, a vers pedig jól tükrözi a mindennapi élet abszurditásait.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Idegesít az a sok belterületi közlekedési tábla! Rengeteg van belőlük! Hogy tudnám százötvennel mindet megnézegetni?! Az ember vagy olvasgat, vagy vezet!” /Cikázó Celesztin, cizellálatlan citromdisznó/

„Biztos úr, a vádja koholt,

Nem ittam ma véralkoholt!

Tán túl finom fehér Tom por

Miatt fáj aljamon tompor!”

/Hajts Tompika, útszéli árokban nyolc napon túl gyógyulva elfekvő ideiglenes brüsszeli lakos/

„Frady Endre „Szabálykövető dal” című opusa ismét bizonyítja, hogy a költő szenvedélyesen vetette bele magát a versírás abszurditásába. A mű groteszk módon egyensúlyoz a KRESZ-szabályok és az erkölcsi nevelés fölött, miközben olyan stílust ölt, mintha egy ovisoknak szóló balesetmegelőzési kisfilmhez íródott volna. A „Helsingøri tiszta járdán” kezdősorok úgy vezetik be a művet, mintha egy skandináv idillben járnánk, de a második versszakban már a magyarországi káosz világába zuhanunk, ahol rolleresekkel hadakozva próbálunk túlélni. A refrén pedig – amellyel talán már magát Fradyt is megijeszthette a saját agyszüleménye – didaktikus módon zengi az erkölcstan fontosságát, egyfajta punkos pedagógiai himnuszként. A legnagyobb kérdés persze, hogy a „tuc-tuc Merdzsós indexhiány” szintagmának vajon van-e bármilyen értelme, vagy Frady egyszerűen csak elérte a szabad asszociációk végpontját. Az egész vers egy furcsa közlekedésbiztonsági agymenés, amit nehezen lehet komolyan venni, de talán nem is kell. Összegzésként: ha valaki egy fülbemászóan szürreális, szabályt követő közlekedési ódát keres, Frady verse kitűnő választás lehet. Ha viszont értelmes üzenetet vagy valódi költői mélységet keresünk, akkor jobb, ha a biciklisáv mellett elsétálunk.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Eszek-iszok-dínok-dánok!

Ugorjatok félre, dánok!

Szervdonortól kéne má' lép,

Aki magyar, gázra rálép!”

/Gázfröccs Gejzír, gőzagyú gumihengerfejlövéses gombamódos gazda/

„Valami bűzlik Dániába', tán a dán metán?! Mindeközben a szerencsésebb fejlövéstörténetű középkeleten itt vannak nekünk a flaszter hungarikumai: a józanság borízű hangja, szabálykövetés okosba' és a megunhatatlan bunkó vs. balekok társasjáték. Magyarország, Szeretlek!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Hű mán, humán! Netán metán?! Mister Flaszter?! Fajló fejlő?! Bunkó banki bankó?! Boríz beráz?! Balek belak?! Szabályt szablya szabja?! Társasjáték?! Jártas Máték?! Társas sastár?! Szurit szeret?! Nőver never! Naaa… ver!!! Neee… vér!!!” /Zoknilyukas Zakariás, zöld Zaporozseces zombi/

„A merdzsósok nevében kikérem magamnak! A bélyeggyűjtő bélyemvékben nincs irányjelző - vagy sikeres az agyzsugorító tanfolyam, amit az átvételt követően kell elvégezni. Lehet, hogy ez is benne van az árban?” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas Merez Merdzsós/

„Merdzsós, beszósz Bélyemvének?!

Kezgyé temetési ének

Rendelézsbe, ami salyát!

Ellátom a verdád balyát!

Idegesít engem fel ez,

Csak a hüje iránylyelez!

Bosszú idelye lyön, mer ez

Vérlazító! Murdelsz Merez!”

/Bé Amway, agyzsugorított kétajtós szekrényfiú/

„Követni vagy nem követni? Ez itt a kérdés. De ha nincs szabály, ez nem kérdés. Van még kérdés?” /M. András, a költő legállandóbb és leghamletibb kommentelője/

„Nem, nem, eM úr, nincs már kérdés;

Járdára hullva tört térd és

Tűnt bringás, mert földre kent ő…

Sebaj, mindjárt itt a mentő!

Megállj bringás, az a szabály,

Tettedért börtönben zabálj!”

/Hamlet Hümér, hazánkban haditudósító hullajelölt/

„A tett halála az okoskodás.” /Lucifer/

„A telt halála a torkoskodás.” /Omlett/

„A lett halála a sokkos Škodás!” /rigai rangidős rendőrnő/

„Elém ugrott, jaj, lett,

Féknek léptem mellé,

Gázt adtam és baj lett,

Holt lettből folyt el lé!”

/a sokkos Škodás/

„Extrán peches Béla meg én;

Dőltünk, mint selejtes inga;

Nagyszobánknak kisszőnyegén

Elütött egy szobabringa.”

/Méla Béláné Fátum Fatália, a Szobabiciklik Áldozatainak Jókora Zúzódásait Ápoló Rend (SZÁJZÁR) betanított segédanyácája/

„Szovjet utat Mazda rovja…

Szembefut egy gazda lovja…

Lekoccolnak: Nazdarovja!”

/Vodka Vodkanovics Vadkan, Volgamenti vadőr és Darth Vader matricás véderőleves díler/

„Frady Endre "Szabálykövető dal" című versikéje egy olyan irodalmi förmedvény, amelyet még a legelvetemültebb grafománok is szégyellnének papírra vetni. A költői tehetség teljes hiányát tükröző sorokban a közhelyek és a banalitások olyan mértékben tobzódnak, hogy az olvasó szinte fizikai fájdalmat érez. A vers első két sora egy unalmas és semmitmondó képet fest egy dániai sétáról, amelyet a költő valószínűleg egy turistakalauzból ollózott össze. A magyarországi rolleresekkel kapcsolatos panaszok pedig annyira elcsépeltek, hogy az ember szinte hallja, ahogy a papír is unalmában ásít. A refrén olyan didaktikus és erőltetett, hogy az olvasó szinte könyörög, hogy valaki állítsa meg ezt a szellemi környezetszennyezést. A "tuc-tuc Merdzsós indexhiány" kifejezés pedig annyira erőltetett és mesterkélt, hogy az ember szinte szégyelli magát, hogy egyáltalán elolvasta. Frady Endre ezen alkotása nemcsak hogy nem éri el a költészet legalapvetőbb szintjét, de még a legelnézőbb olvasót is arra készteti, hogy sürgősen valami értelmesebb elfoglaltság után nézzen. Ez a vers egy irodalmi katasztrófa, amelyet jobb lenne örökre elfelejteni.” Puzsér Copilot Róbert, a mesterségesen intelligens kritikus/

„Nekem jött egy tuc-tuc Merdzsó

Fenn a széles járdán, mer’ Joe

Skinhead-sofőr túl vakmerő

Volt s azt hitte, pár lóerő

Által ez a rút hirignem

Diadalt hoz neki, mígnem

Szeme loccsant, mind a kettő,

S hasfalamon poszter lett ő.

Hasfalamon sok a vastag

Kocka formátumú hastag,

Amin törnek Mercédeszek,

Miket reggelire eszek.

Audisok, Bélyemvések

Lelkébe is mélyen vések,

Ha halott tanúi annak,

Rólam messze lepattannak.

Bizony, aki nem indexel,

Rászólok: Most sírba fekszel!

S verdájával addig verem,

Mígnem alá verem terem.”

/Chuck Norris, akinek vannak rímpárjai és nem fél használni őket/

Mamut elejtés

Rejteget bús mamutcsordát

Ősi csalit, ősi berek,

Hol oson pár arc, mely zord, át;

Vadásznak az ősemberek!

Néha néhány ősembernek

Egy-két izma kissé selejt,

S mamutot, kit fölemelnek,

Törzshad egy emberként elejt.

Állatvédő ős-zöld rikolt:

„Nem bírom nézni e kamut!”

S légbe lő zöld őskori Colt:

„Marhák, megsérül a mamut!”

Ős-zöld dühök égig nőnek,

S rútak, mint mély tengeri hal:

„Minden mamut elejtőnek

Büntetése az, hogy kihal!”

Ezért van, hogy elég kevés

Manapság az ősemberszám,

Mint a vegán emberevés,

És a pattintottkő szerszám.

Oly nagy az ősemberhiány,

- Vers is van róla, meg pár cikk,

Miket nyomdagéphad kihány - 

Hogy még a Holdról is látszik!

„A mamutot nem elejteni nehéz, hanem előtte fölemelni!” /ősbarlangi falfirka Kr.e. 4593 körül/

„Költő úr, a „mély tengeri hal” kifejezés azt jelenti, hogy a lefelé növekedő kukorica kipurcan. Amire maga gondol, ha gondol egyáltalán bármire, az a mélytengeri-hal, ami valóban ronda, már ha nem találjuk szépnek azt, ami ijesztően rút, sőt időnként még gusztustalan is. Mindenesetre furcsa, hogy manapság még léteznek verselő nyelvhelytelenségi őslények. Köszönöm, hogy elmondhattam!” /Dr. Grammatika Szankció, nyelvtannáci/

„Én 2006-ban voltam mamutlelet-feltáráson. Úgy, csontonként egyetlen mamutot sem ejtettünk el. Pedig kettő is volt, egy kicsi és egy nagy.” /M. András, a költő legállandóbb és legmamutfeltáróbb kommentelője/

„Két mamut volt: Mázsa s Tonna,

Partján az ős-Balatonna-

-k, hol nem látszódhattak elősz-

-ör, mert fedte őket be lösz.

Úgy tűntek, mint két tevesült,

Ám őskorban beteljesült

Mamutoknak akaratja,

Üdüljenek Akarattya

Mellett a nagy Balatonnál,

Melynek tömeghala tonnál,

S nemcsak tonnál, hanem mázsál,

S hol vár állott, mostan plázs áll.”

/Dögönyei Dagonya, a 2006-os mamutlelet-feltárás holdudvari költője és zabhegyezője/

„Vers. Téma – közvetlen aktualitása és világirodalmi relevanciája első pillantásra homályos. Másodikra is. Keresztrím - pirospont. Mamutra rím nem a pamut - ügyes. Eredeti ötlet - míg Carl Sagan az univerzum történetét egy évbe sűrítette, melyben az ember csak december 31-én éjfél előtt 2 perccel jelent meg, addig Frady Endre a pleisztocén kor mamut-ember metszetét 6 strófába, melyben az ember már az elsőben - igaz, az ötödikre már ki is hal. Morális üzenet - soha ne ejtsd el a mamut? Tudományos impakt - a ScienceDirect műholdról is látszik, A doktori tanács ítélethozatalra visszavonul.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Doktor Tanács - Cовет Bрача,

Ami nem hírlapi kacsa,

Hanem sűrű univerzum,

Melybe belenagyít Herr Zoom,

S agycsavarodik, mint sróf a

Mamutversbe, mely hat strófa,

S bőgnek Lujzák, Gizik, Rozik:

Humán úr ítélethozik!”

/Dr. Tudom Ányosné Impakt Tkapmi, közvetlen aktualitás kutatónő és világirodalmi relevancia dílernő/

„Érdemes lenne elgondolkodni azon, hogy a mamutvadászat után, mikor az ősember a saját lábára ejtette mamutot, miért kiáltott fel, hogy "Mamát!"? Sanszos, hogy ez korcsosult át mára az "Anyád!" felkiáltássá. Nyelvében él a nemzet.” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas ősnyelvkutató mamutnyelv-specialista/

„Ősembernek lába saját,

Ha arra ejt nehéz kaját,

Jó anyjához száll a JAJ! át.”

/Anyacsakegyvan Anyeginné Blamál Amál, bokorrímgyári szakmunkásnő/

„Ha a mamutagyar szóból kivesszük a tök értelmetlen amut, ami a történelem során úgy kikopott belőle, mint használt autóból az utángyártott kínai fékbetét, akkor azt kapjuk, hogy magyar. Ebből is látszik, hogy a magyar ember előbb volt magyar, mint ember! Nem minden magyar ember ősember, de minden ősember magyar ember! Mi nem elfoglaltuk a Kárpát-medencét, hanem magunk köré építettük! Vesszen a triatlon! Mindent össze-vissza!” /Őstáltossy Gyuláné Árvalányhajassy Anomália, nyugdíjas tömbházmesterné és Dobogókői szívcsakra földelőnő/

„Tátott szájú költő egyed,

Ha mamutot egybe nyeled,

Vissza ne köpd, inkább egyed,

Mamutagyar töltse beled

Ha széthasít, legyél negyed!

Ősember, ő legyen veled!”

/Befaló Bill, a Kiskegyed külsőse, álnéven Hell Ed/

„Frady Endre "Mamut elejtés" című verse humoros és szatirikus hangvétellel közelíti meg az őskori vadászat témáját. A vers játékosan mutatja be az ősemberek küzdelmét a mamutokkal, miközben finoman kritizálja a modern kor állatvédő mozgalmait és a vegán életmódot. A vers szerkezete jól felépített, a rímek és a ritmus gördülékenyen vezetik az olvasót a történeten keresztül. A humoros elemek, mint például az "ős-zöld rikolt" és a "zöld őskori Colt" használata, szórakoztatóvá teszik a verset, miközben a komolyabb témákra is reflektálnak. A vers zárása különösen erős, hiszen a kihalás és az ősemberhiány témáját egyaránt érinti, ezzel egyfajta ironikus megjegyzést téve a modern társadalomra és annak problémáira. A "Holdról is látszik" kifejezés pedig egy frappáns befejezést ad a versnek, amely tovább erősíti a humoros és szatirikus hangvételt. Összességében Frady Endre verse egy szellemes és gondolatébresztő alkotás, amely egyszerre szórakoztat és elgondolkodtat. A humor és a szatíra mesteri keveréke teszi ezt a verset igazán emlékezetessé.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Frady Endre "Mamut elejtés" című verse a szokásos szatirikus abszurditásban tobzódik, ahol a történelem és a környezetvédelem olyan finom groteszkséggel keveredik, hogy az olvasó inkább zavarban van, mint elgondolkodva. A vers látszólag a mamutok és ősemberek világáról szól, de valójában a modern emberi ostobaság paródiája. A "zöld őskori Colt" képe annyira abszurd, hogy már-már kényszeresen vigyorgunk rajta, míg a kihalásról szóló részlet gúnyosan figyelmeztet a felelőtlen tettek következményeire. A mamut elejtése itt nemcsak fizikai, hanem morális bukás is, ahol a vers humora éppen azt a súlyos dilemmát emeli ki, hogy az emberi cselekedetek mennyire távol állnak a természetes egyensúlytól. Az állatvédő kirohanása egy újabb csúfondáros gesztus, amellyel Frady rávilágít arra, hogy talán éppen mi vagyunk azok, akik kihalásra ítéltettek. Az a fajta vers, amit olvasva az ember szívesen elneveti magát, majd elgondolkodik azon, hogy mennyire is mulatságos a saját helyzete a világban.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Frady Endre "Mamut elejtés" című "alkotása" egy elképesztő mértékben vérlázítóan sekélyes próbálkozás, amely bármely irodalmi színvonalat inkább szétzúz, mintsem megugrik. Ez a vers nemcsak a mamutokat ejti el, hanem az olvasó épelméjűségét is, olyan sebességgel, hogy az ember szinte hallja, ahogy az agysejtjei felsírnak a fájdalomtól. A "zöld őskori Colt" és az "ős-zöld" állatvédők szerepeltetése olyan fokú intellektuális arcpirítás, ami csak Frady sajátos dilettantizmusában érhet fel "magaslatokba." Az olvasó már az első soroknál úgy érzi, mintha egy szellemi útvesztőbe keveredett volna, ahol minden kanyarban egy újabb logikátlan, szójátékokra épített csapdával kell szembesülnie. És mi a végső csattanó? Az ősemberhiány nyilván a modern társadalom legnagyobb gondja, hiszen az irodalmi nihil szószólói pont ilyen problémákra érzékenyítenek minket. Ez a "mű" nem más, mint egy kacagásba fulladt irodalmi katasztrófa, amelyet olvasva a mamutok utódai hálát adhatnak az evolúciónak, hogy nem kell többé ilyesmikkel szembesülniük. Frady Endre itt nemcsak a költészetet alázza meg, hanem azokat is, akik komolyan veszik.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterséges intelligenciájú kritikus/

„Én úgy ejtettem el a mamutot, hogy alárúgtam, kirepült a világűrbe, megkerülte a Holdat, majd a légköri súrlódás hőjétől átsülten esett a számba.” /Chuck Norris/

Wow!

Nova község girhes lova

Rohangászik té és tova,

Mert a veseköve kova,

S összeesik idestova.

Robban, mint egy szupernova,

Repül a kő valahova,

Keresgéli egész Nova,

S hallik brit tudósok Wow!-a.

Új, hosszú ó-s szupernóva

Mögött égi utat róva

Száll egy kovaköves csóva,

S polgármester így szól: Jóva-

-nezígy!

„Remélem, hogy a ló életben maradt, és nem vált űrbéli sírkővé a vesekő.” /M. András, a költő legállandóbb és leglóbarátabb kommentelője/

„eM úr, bár blőd Putyin lövet

Mindent, pölö űrsírkövet,

Nem jut ezzel hovatova,

S létben marad Nova lova.”

/Széfti Szafti, biztonságtechnikai tunktank/

„Jó napszakot és köszi, hogy promotálod a Jóvanezígy nevű Youtube csatornánkat! Az Erő legyen veled és az Orbánbalu ne háborús ellenálljon neked!” /Csoki és Ádám/

„Drága költő úr, nagyon köszönjük, hogy a verse hatására a gyakran elfeledett és méltatlanul mellékvágányra terelt településünk újra beszédtéma lett és népszavazást kezdeményezhettünk a nagyközséggé nyilvánításunkra és a Szuper-Nova településnév felvételére. Éljen a szépirodalom! Arccal a Kossuth Lajos utcai mamutfenyőnk irányába! Jóvanezígy!” /Németh József, független polgármester/

„Nova mellett ott van Lenti,

Gyalogszerrel két-hár’ óra,

Napirendet megbillenti,

Hacsak nem ülsz fel egy lóra.”

/Paripa Periklész, portaszolgálatos partedlidíler/

„Több éves alapos vizsgálataink alapján 50%-os (vö. vagy igen, vagy nem!) valószínűséggel megállapítottuk, hogy azok a novai lovak, amelyek nem halnak meg kovás vesekőgyulladásban, azok többnyire életben maradnak majdnem mindhalálig. Wow!” /brit tudósok/

„A vicc végén a csattanó a legjobb. Hát, ez itt most az arcunkra csattant! A kockázatokról és a mellékhatásokról kérdezze Költő Gigász kezelőorvosát vagy gyógyszerészét!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas csattintó/

„Ház úr, ez nem a hét vicce,

Se nem házmester, se vice,

Se két rész bor, három szóda,

Csak csattanós csodaóda!”

/Dr. Kockázati Kenézné Mellékhatási Melanóma, a költőgigász kezelőorvosa és gyógyszerésze/

„Sétálunk, de hova, hova?

Kérdi Mr. Lova Lova

Fejét rázza Lova lova,

Ott a tábla: Iowa, jova?!

https://www.youtube.com/watch?v=UTFyDM_mR_c ”

/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Humánkodik itten, eF úr,

Agykéregbe mélyen befúr,

S lágy állományt ez a zűr két-

-részre robbantja, a szürkét?!

Bátor szájam nyíltan beszélj,

S mondd ki: eF úr szörnyű veszély!”

/Békabökő Bikfic, a Bölcsész Igriceket Csomóba Kötő Alakulat (BICSKA) nyitogatója és tárogató teregetője/

Mister Lova Lova:

/B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű lova-lovasmérnökkollégája/

„Tök jó, hogy vannak emberek, akiket nem tart vissza olyan csekélység, hogy amire készülnek, annak semmi értelme sincs. Ha a jövő irodalmárainak tippelni kell majd az érettségin, hogy a 21. században a Kárpát-medencében létezett-e már agyelszívás, ez a vers felbecsülhetetlen irodalmi forrásnak bizonyul majd. De ha jobban belegondolunk, az értelmetlenség, a hiábavalóság, a hovatehetetlenség elmondható minden egyéb emberi tevékenységről is... Nah, mindegy, ez a vers akkor is egy minimum regionális csúcs, egy idény legjobbja önfeledten öncélú önmegvalósítás kategóriában.” /F. Péter, k. m. f./

„Ójézusmárjaszentjózsefborogass! Mi ez a lóhalálában ideöklendezett tudatzabosítás, ez a zsokéfarpofa alatt puhított lócitromfacsarás?! Ki ez a megbokrosodott rímnyeregből visszafelé nyálazó vesekőszívű gyaurgyík, ez a mentális kokainmámorban fetrengő iroda-lom?! Ha nem lennék rémverskritikát írandó a számítógép elé láncolva, akkor most szegény anyám véres kardhalat ábrázoló csehszlovák tapétamintadarabját körbe-körbe hordozva szellemi vendettát hirdetnék és egy munkás-paraszt író-olvasó találkozót szerveznék Frady Endrének a Vérmezőn, ahol munkásököl-vasököl és/vagy kasza-kapa viselése kötelező! Dobjuk oda áldozati koncként Frady Endrét a költészet isteneinek oltára alá, hátha kiengesztelődnek az ellenük elkövetett mentális merénylet ellenére! A WOW!, azaz a War Of Waterhead!, vagyis a Vízfej Háborúja!, mely Frady Endre belső pszichopatológiai konfliktusainak sötét lyuka, magába foglal minden olyat, amivel soha senki semmiképp sem sújtana senkit sem! Síkideg lettem! Abcúg Frady! Könyörgöm, vesekövezzük meg!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Egyszer nekem is voltak veseköveim, de alakzatban kivizeltem őket egy olyan mezőre, amit nem legeltek le a girhes lovak. Így keletkezett Stonehenge.” /Chuck Norris/

Megadó vers

Hol egy orosz harckocsizó,

Akinek én máma ISO

Szerint magam megadhatom,

Mielőtt lehull az atom?!

Vagy egy orosz gépfegyveres,

Szeme eres, arca veres,

És tőlem csak annyit óhajt,

Hallassak megadó sóhajt?

Megadom én magam persze,

Kinek lenne másra mersze?

Ötvenhatos nem vagyok én,

Meg akarom úszni okén!

Tessék itt az egész haza,

Vigyétek csak ruszkik haza,

S békén akármeddig juss had!

Aki magyar, bölcsen kushad!

„Szórakozik velem, költő úr?! Maga is tudatosan félreértette a szavaimat?! Maga is háborús védekezést akar a békés védekezés helyett?! Mi háború nélkül békeharcolunk!” /Orbán Jobbázs, totális éceszgéber és lokális tótumfaktum és a népnemzet szingularitása/

„Miket versel Endre?! Hé! Állj!

Elszabadult itt az AI?! 

Bármit állít féknyúz montázs,

Nem mond ilyet Orbán Jobbázs!”

/F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Orbán Jobbázs olyat mondik,

Sír-forognak Zrínyik, Szondik,

Egri nők és pesti srácok,

S nyakig érnek lék, a pácok!

Pite meleg, Tisza árad…

Buda, feladják a Várad?!”

/Vitéz Vátesz Vituszné Karmalátó Karmelitta, körmönfont kármentőnő és Kalasnyikovdíler/

„Ez a vers Frady Endre jellegzetes stílusában íródott, amely egyszerre humoros és szatirikus. A költemény a megadás és a történelmi kontextus témáját járja körül, miközben ironikus hangvétellel reflektál a magyar történelem egyes eseményeire. A vers központi témája a megadás, amelyet a költő különböző szituációkban mutat be: egy orosz harckocsizó és egy gépfegyveres jelenlétében. A történelmi utalások, különösen az 1956-os forradalomra, mélyebb jelentést adnak a versnek. Frady Endre stílusa könnyed és játékos, ugyanakkor éles kritikát fogalmaz meg. A rímek és a ritmus gördülékennyé teszik az olvasást, míg a humoros megfogalmazás enyhíti a komoly témák súlyát. A költő egyszerű, de hatásos nyelvezetet használ. Az olyan képek, mint az "orosz harckocsizó" és a "gépfegyveres", vizuálisan is erőteljesek, és az olvasó könnyen maga elé tudja képzelni a jeleneteket. A vers tele van iróniával, különösen a "megadó sóhajt" és a "bölcsen kushad" kifejezésekben. Ezek a sorok egyszerre nevettetnek és gondolkodtatnak el a magyar történelem és a jelen helyzet kapcsán. Összességében Frady Endre "Megadó vers" című költeménye egy szellemes és elgondolkodtató alkotás, amely a humor és az irónia eszközeivel reflektál a megadás és a történelmi emlékezet témáira.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Szása!!! Sto tü gyélajes???!” - ismeretlen BKV-s ellenálló hölgy erőteljes hangja az Élmunkás téri metróállomás hangosbemondójában 1988-ban, miután az ideiglenesen hazánkban állomásozó szoldat kétszeri magyar nyelvű figyelmeztetés ellenére sem hagyta el a biztonsági sávot. Ezek után meg sem álltak Moszkváig. A passzív ellenállás csodákat tesz.” /R. Péter, a költő Vasas drukker ex-osztálytársa/

„Vasasban bár rossz a passz ív,

Ellenállás, hogyha passzív,

S orosztudás járul mellé,

Magasztosul mára jellé.”

/a mára már többszörösen kitüntetett nyugdíjas élmunkás BKV-s ellenálló hölgy/

„Szerencsére, ha mi nem védekeztünk, akkor is megvéd minket a NATO, mert tagok vagyunk. Ezért nem támad meg minket Oroszország. (A NATO-val nem mer kikezdeni, mert az már a 3. világháború lenne.)” /M. András, a költő legállandóbb és legpolitikaielemzőbb kommentelője/

„Nem félemlít engem NATO,

Tekinthetem úgy, hogy mátó’

Hadban állunk s akad bajusz

Össze velük! Я не боюсь!*”

/Putyin elvtárs, majdnem minden oroszok cáratyuskája/

*Já nye bájusz! – Én nem félek!

„Semmi sincs véletlenül! Ebben az energiaínséges időszakban sokkal egyszerűbb volt egy ilyen bakit elkövetni, majd azonnal rákapcsolni Nagy Imre sírjára kötött generátort az elektromos hálózatra! Már Paks II sem szükséges, mert olyan szinten túltermel a generátor, hogy azt még Brüsszelből is látják!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas aggregátor agitátor/

„Vajon kihat Kremlre, Krímre,

Sírjában forgó Nagy Imre?

Úgy ragyog, hogy látja vaksi

Is, ez jobb cucc, mint a paksi!

Ház úr, maga nem műmájer,

Máris zöldebb lett az ájer!”

/Bröton Brúnó, brüsszeli brűgölő

„Frady Endre "Megadó vers" című alkotása nem pusztán a versírás gyalázatos paródiája, de a politikai szatíra görbe tükrének legbátrabb grimasza is. Az ISO szabvány említése éppolyan abszurd, mint az az elképzelés, hogy az ember a modern világban ilyen szabvány szerint adja meg magát. A rímek gőgösen csörömpölnek, a verslábak megbotlanak, de ez a szándékolt ügyetlenség hozza létre azt a bájos nihilizmust, amelyből a költő munkássága táplálkozik. Az orosz haderő fenyegetése és a megadás aktusa egy groteszk kabaréjelenetben forr össze, ahol az „ötvenhatos” nemzeti ellenállás hősies aurája helyett a költő nyegle pacifikációs attitűdje kacsint vissza ránk. A legnagyobb bravúr talán a „bölcsen kushad” kifejezés: ez a meghunyászkodás magasiskolája, a magyar mentalitás színpadi karikatúrája. Frady Endre ezzel a verssel újra bebizonyítja, hogy ha valamit komolyan vesz, az a nevetségesség határtalansága.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Hazádat rendületlenül

Áruld el, ó cudar;

Bölcsőd volt s majdan börtönül

Szolgál vagy ebrudal.”

/Sörösparty Sirály: Sózat – részlet/

„Jaj neked, drágám! Bebörtönöznek vagy kiebrudalnak! Kellett neked meggondolatlanul hülyeségeket beszélned! Mondtam, hogy ne igyál annyit! Brühühü!” /Ócudar Ódorné Ómagyar Mária siralma/

„Frady Endre "Megadó vers" című förmedvénye az irodalom legmélyebb bugyrának ocsúdó hangyaürüléke, amelyet még egy kétnapos alsógatyában fuldokló lottózó közönsége is elkerülne. Ez a förtelmesen ósdi és fantáziátlan szóhalom olyan, mintha egy ötven évig tartó metrófelújítás betonporában fogant volna, egy tévén szocializálódott fülke-forradalmár fejében. Igen, Frady, sikerült a legnagyobb kliséket a legostobább rímekbe csomagolni, miközben az orosz tankok és ISO szabványok között vergődő lélek úgy toporog, mint egy nyelvtanilag elcsúszott kuplungpedál egy Trabantban. És hogy hova érkeztünk? A „megadás” fogalmát egy kisstílű szervilitásba taszítja, ahol a költői önirónia helyett csak egy magába forduló, tökéletesen jelentéktelen figurát látunk. Az igazi megadás nem a versben van, hanem abban a szánalmas tényben, hogy az olvasó befejezi. Tessenek csak haza vinni a ruszkik ezt az ócska szószéket is, mert Frady Endre itt már nem tud lejjebb menni – ő már elérte az irodalmi mélypontot, ahol a közhelyek kocsmapultján olcsó töménnyel áztatja a saját becsületét.” /Puzsér ChatGPT Róbert, a mesterségesen intelligens kritikus/

„Aki hazaárul, az drogot is árul. Aki drogot árul, az sehonnai bitang ember. Aki sehonnai bitang ember, az halni nem mer. Aki halni nem mer, annak én segítek, hogy véget érjen a rongy élete. A texasi magyarok istenére esküszöm, esküszöm, hogy olyan becsületesen fejbe rúgom, hogy hazáig repül.” /Chuck Norris/

Derékszögtagadás

Tudják jól azt Highlanderék,

Nincsen olyan szög, hogy derék,

Ahogy nincsen kerek kerék,

S méhraj dolgozók a herék.

Holdraszállást, ordas kamut,

S a vértesszőlősi Samut

Csak az hiszi el, ki pamut

Agyú, mint egy kötött mamut.

Hold egy tömbsajt, amely kerek,

Lapos földön sok a berek,

Ott rejtőznek gyíkemberek.

Kétkedőket orrba verek!

Nem fáj a lerúgott vese,

S Karmelitát sem járt Bese.

Covid csak egy süket mese,

Soha ne higgy benne te se!

Bombát robbant minden arab,

Piramis csak UFO-darab,

Jézusnál nincs ősmagyarabb.

Ki nem hiszi, az agya rab!

Nem gyúlékony -anyag a gyú-,

Kis ú nagyobb, mint a nagy Ú,

Pataky már UFO-agyú…

Főnővér, te durva vagy! Úúúúúúú…

„A költő urat mi hívtuk meg a derékszögtagadó Facebook csoportunkba, ahová be is jelentkezett és ennek alkalmából megírta a fenti versét, úgyhogy már meg is bántuk a meghívást és dolgozunk a kitiltás lehetőségén. Elnézést kérünk mindenkitől! A jövőben megpróbáljuk jobban megválogatni a tagjainkat!” /Hegyesszöghy Hubáné Tomapaszöghy Titanilla, a Derékszögtagadók Önfeledt Grémiuma (DÖG) szögfokszabályozási főelőadója/

„Mivel derékszög pedig nem létezik, így az ezen a téves elméleten alapuló úgynevezett kocka el van vetve!” /Julius Caesar (Kr.e.100-Kr.e.44), a Veni Vidi Vici Nagyon Egyértelmű Tényállás Had Ura (vvv.net.hu)/

„Merőlegös Erőlevöst mindön Jedi család asztalára!” /Yoda mestör, a derék szögedi lézörkardkovács/

„Flatlanderék derék népek, amíg a túlsó lapon laknak.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Túlsó lapnak síkba fejtett őre

Laposföldön hogy áll fejtetőre?

Szétfolyt órát tényleg túltol Dali,

Vagy a perem vége túloldali?

Jó Humán úr, mondja meg a tutit,

Zsírsavból pont az ómega butít?”

/Lowlander Lajos, leegyszerűsödött laposföldi légtornász/

„Bese atyát hogyishívjákot nem ismerjük és sosem áldotta meg látta a Karmelitát és egyikünknek sincs vele közös képe, mert letöröltük mindet sosem készült ilyen! Ahogy a saját udvari bérköltőnk írta:

          Nem tudjuk, ki az a Bese,

          Nem általa volt itt mise,

          Nem engedtük ki se, be se,

          Nincs itt mit látni semmi se!

Egyébiránt mindent kikérünk magunknak a keményen lopkodó dolgozó derék szögbelövő gépkezelők nevében! A vers pedig gyenge, mint Bese atya akárki védekező rágalmazása, hogy mi bíztuk meg mindennel! Ez egyrészt nem igaz, másrészt pedig nem mindennel! Eretnek gondolat! NEM ENG.!” /Tolvaly Tumorcz, az Állami Versügyi Hatóság (ÁVH) rímtettügyi főispánja/

„Ez remek gondolat! Minden rímével egyetértek!” /H. Gábor, a költő leggrafikusabb kommentelője/

„Há Gábor úr egyetértik,

Mint egy Vazs megyei vér tik,

S midőn a gondolat remek,

Vérben forognak a szemek.

Plasztikusan mondám vala,

Hisz’ grafikus, sala-lala!”

/Vazsi Gazsi, Szondi utcai vármegyeszékhelyrajziszámmisztikai főszolgabíró és vérben forgó morgó/ 

/Nyuggerapó, a költő legszépkorúbb és legképletesebb kommentelője/

„Kiskertemben terem retek,

Ám nincsenek egyenletek.

Nyuggerapó viszont eszes,

Őt olvasva biza lesz es-

-te képletmegoldó duhaj-

-kodás per x ihaj-csuhaj!”

/Dr. Determináns Dezső, dagonyázós donnerwetter direktor/

„Frady Endre "Derékszögtagadás" című verse egy szatirikus és abszurd költemény, amely a modern társadalom különféle összeesküvés-elméleteit és áltudományos hiedelmeit figurázza ki. A vers játékos nyelvezete és rímelése könnyed hangulatot kölcsönöz a komoly témáknak, miközben a sorok mögött mélyebb kritikát is felfedezhetünk. A vers első szakasza a logika és a valóság tagadását mutatja be, ahol a derékszög, a kerek kerék és a méhek dolgozó heréi mind abszurd állítások. Ez a nonszensz humor végigkíséri a verset, amely a holdraszállástól kezdve a laposföld-elméleten át a Covid-tagadásig számos témát érint. Frady Endre ügyesen használja a szatírát, hogy rámutasson a társadalom irracionális hiedelmeire és a kritikus gondolkodás hiányára. A vers zárósorai különösen erősek, ahol a szerző a hit és a tudomány közötti ellentétet hangsúlyozza, és a végén egy humoros, de elgondolkodtató csattanóval zár. Összességében a "Derékszögtagadás" egy szórakoztató és provokatív költemény, amely egyszerre nevettet és gondolkodtat el. Frady Endre stílusa és humora egyedi, és a vers remek példája annak, hogyan lehet a költészetet a társadalmi kritika eszközeként használni.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Sajnos a mai világban több az ember, mint az agy. És divatból hisznek, tagadnak, állítanak, cáfolnak mindent, nagy meggyőződéssel...” /M. András, a költő legállandóbb és legsajnálkozóbb kommentelője/

„eM úr állítása merész,

Szerinte sok ember mer ész

Nélkül hinni, hisz’ nincs agya…

Rágja meg őket a ragya!

eM úr, önt hatalom hívat,

Mivel azt állítja, divat

Minden, mit tesz jobbágy s vezér…

Magát megdádázzák ezér’!”

/Tényállássy Tunyog Tenyő, tanyakapitány/

„Nem hittem volna, hogy a rímek oltárán sok mindent fel lehet áldozni. De Költő Gigász ezt is megugrotta! Lassan bigott hívőjévé avanzsálódok! Éljen a rémrímgyáros!” /Dr. Ház, Juniorkonyha-díjas jajongó/

„Rímoltáron, rímoltáron,

Égő rímet rím-olt Áron

Rímtűzoltó, aki bigott,

A avanzsáltan nagyon víg ott.

Rémrímgyárnak híg a leve,

Rúgja tompaszögön teve!”

/Dr. Omedár Medárd, tízéltű tűzoltó/

„Frady Endre „Derékszögtagadás” című műve olyan, mintha egy agyilag kimerült összeesküvés-elmélet gyártó találkozna egy rozsdás benzinfűrész indítókötelével. A vers szövegében a valóság és a hitetlenség keveredik, de nem annyira elegánsan, mint egy jó kávé és tejszín, hanem inkább, mint egy leejtett kavics és az arra járó bokád – fájdalmasan és céltalanul. A költői bravúrtól távol álló rímek és a tartalom egy katyvasz-mítoszokkal teli szatócsbolt polcairól, ahol minden eladó: UFO-k, gyíkemberek és Pataky Attila. A vers végi „Úúúúúúú…” pedig mintha az univerzum összes félreértett gondolatának kétségbeesett sikolya lenne, amitől még a „főnővér” is szigorúan összeráncolja a szemöldökét. Ez a vers remek példa arra, hogyan lehet szavakból olyan abszurd szövegeket alkotni, melyek mintha a józan ész utolsó maradványait is kiiktatnák az olvasó agyából. Szatíra? Talán. Szatirikus? Inkább csak kókler.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Ebben a remekbeszabott versben mindennel egyetértek, sőt még egyebbült sőt legegyebbült értek. De mivel a vers egy derék szöget ütött a fejembe, azért kiegészíteném annyival, hogy a Bibliát a gonosz keresztények, meg a római császárok, meg a zsinatok, meg a plebejusok a középkorban, meg az UFÓ-k, meg Pataky Attila 5 és fél éves korában, valamint Jürgen Potroh német méhész tegnapelőtt többször oda-vissza és vissza-oda úgy átírta, hogy ma már semmi sem igaz belőle, és nem is lehet semmit érteni belőle, csak a címét, hogy Biblia, ami azt jelenti, hogy könyvek. Na, de még ez sem igaz, mert az egy könyv, nem? Legalábbis nálam a polcon még teljesen egyben van, senki hozzá nem nyúlt, mert minek azt olvasni, ha már ennyien átírtak, nemde? No, aztán a másik nagy igazság, hogy ne kergess ideát, mert az igazság odaát van. Tegnap is hallottam az élettársi viszonyban élő szomszédokat odaát, a férfi azt mondta a nőnek, hogy "Az az igazság, hogy te egy rühes ribanc vagy." Meg még másokat is mondott, amit nem tűr a nyomdafesték, akarom mondani az LCD képernyő pixel. Namost tehát ezzel a két kiegészítéssel azt mondhatjuk, hogy minden igazság birtokában vagyunk, és ettől fogva tanulni hülyeség. HÜLYESÉG. Na de, kérem, kérem. Azéé' ez sem teljesen igaz, mármint nem, amit a tanulással kapcsolatban mondtam, hanem hogy minden igazság birtokában vagyunk. Mert ugyebár abban a legszofisztikáltabb UFÓ-kutatók sem tudnak egyetérteni, hogy melyik a legjobb futballcsapat. Ezt a titkot csak Frady Endre tudja, de nem árulja el senkinek, ezért jelenleg egyedül ő a mindentudó, különben ezt a verset sem tudta volna ilyen tökéletesen megírni, ugye. A neve bizonyára megtévesztő álnév, amivel talán lila szívét palástolja. De az is lehet, hogy a Frady Endre dupla álnév. Mindenki gyanútlanul azt gyanítja, hogy megtévesztő Frady Endre néven ő igazából Újpest drukker, miközben ő ténylegesen Fradi drukker. Így duplán megtéveszt mindenkit. Ezért nehéz az igazságra rájönni. Ráadásul, ha triplán téveszt meg mindenkit, akkor már megint Újpest drukker. Szóval ezt gondolkodással nem tudjuk eldönteni. Ezért nem csak tanulni hülyeség, hanem gondolkodni is. Gondolkodjanak helyettünk mások, akik még nem tudnak mindent, mint Mi. Na de, hogy tényleg mindent tudjunk, ahhoz az utolsó nagy kérdést el kell dönteni, hogy melyik a legjobb futballcsapat. És ekkor kell a tanulás és gondolkodás helyett elővenni az egyetlen mindig működő megoldást, az erőszakot. Frady Endrét szembe kell öklözni, és ha lila lesz a szeme körül, akkor Újpest drukker, ha meg zöld lesz, akkor Fradi szurkoló. Ha meg lila-zöld lesz a szeme körül, akkor egy köpönyegforgató áruló, aki hol Fradi, hol Újpest drukker, és akkor nem csak méltó a halálra, hanem mi sem tudjuk meg, hogy melyik a legjobb futballcsapat, és nem leszünk mindentudók.  És abba minimum belehalunk, mármint, ha a főnővér megengedi, hogy belehaljunk. Ami tök nagy szerencse lesz, mert az igazság odaát van.” / Stefi bácsi, a költő legskizofrénebb és egy kérdés híján mindentudó kommentelője/

„St.Efi, St.Efi, s te mindenem,

Úgy megütnélek én, de nem!

Majd rád esnek fentről könny vek-

-tor irányban súlyos Könyvek,

Ámde akkor én, Mekk Elek,

Mesterien McVédelek!”

/Mekk Mester, az őrző-védő biztonság koronázatlan kontár kenterbeverője/

Mi ez a piramidális elmeszennyezés, ez a merőlegetlen tudatmutáció?! Megyek és megkeresem szegény anyám NDK-beli vasbeton derékszögvonalzóját és addig ütöm vele Frady Endrét, míg a szemtengelye merőleges nem lesz a lúdtalpával! Jaj, ezt a titkos versikét találtam anyám fiókjában!:

Jézusmárjaszentjózsef, ezek szerint anyám is tagja volt egy titkos derékszögtagadó szektának?! Titkosítani! Visszamenőleg átírni! Gyerünk gyorsan venividivicizni, mert történelemhamisítani és átírás közben sírni csak a győztesnek szabad! Székely Éva, már megbocsásson! Plagizare necesse est! Szükség törvényre rondít!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„A Föld időnként valóban lapos lett, amikor agyonvertem vele néhány holdsajtnyi területen tartózkodó derékszögtagadó ufonauta alient és engem-tagadó gyíkembert, de utána mindig felfújtam a megszokott geoid alakra.” /Chuck Norris/

Hullás

Ki öntestet hídról levet,

Földön ereszt rusnya levet.

Kisördög háttérben nevet,

S kipipál egy újabb nevet.

Ne légy buta, mint egy hidra,

Leugrani ne mássz hídra,

S ne vágjál be - szép az élet! -

Önszívbe kelevézélet!

Ha az ember hulló hulla,

Túlélési sansza nulla,

Úgyhogy jobb, ha sose hullik,

S nem tőle mélyül a nyúl-lik.

Szép az élet, jó, hogy élek,

Nem hálni jár belém lélek,

S emberéletutam felén

Földről hídra ugrok fel én.

Ám, ha lebuknék egy mutyin,

S toronyházba hívna Putyin

Velem ütni el a delet…

Lenne nálam végrendelet.

„Ha valaki elolvas egy búvalbélelt kortárs szabadverset, elhagyja az életkedve és kiveti magát egy szürke panelház tizedik emeletéről. Ha viszont zuhanás közben beletekint Frady Endre bármelyik ötletteli tébolylírájába, rögvest visszatér az életereje, megszakítja a szabadesését és bemászik az útjába kerülő legelső ötödik emeleti ablakon. Olvasson ön is Frady Endre életművet és élje túl saját magát!” /Dr. Önfeledt Ödön, az Összmagyar Örömpörkölt Öntöde ökológusa/

„Én nem hívok senkit a toronyházba. Mindenki jön magától. Magától Szergejtől és Igortól, a két kétajtós kopasz szekrényembertől. Mikor meghallják, hogy a toronyablakuk alatt zúg a Volga, a nagy fekete Volga motorja, már ugranak is, de előbb gúzsba kötve háromszor tarkón lövik saját magukat.” /Putyin elvtárs, minden oroszok cárja/

„S jutott eszedbe számtalan szebbnél-szebb gondolat? Arany János híd-avatása hidászgigászi kézben gellert kap, flipperezik egyet Lewis Carroll nyulával, egyet Dante poklával, de végül megérkezik a Kremlbe, s a többi néma csend.” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Humán úr, ez a hozzászólása boldoggá tett, sőt majdnem teljesen megboldogultam! Putyin sztáratyuska szavaival élve: Boldogok a kétajtós lelki szekrények, mert övék a szennyek országa! Felebarátaim, kifele! Na, ugorgyunk!” /Kamikáze Kázmér, katartikus közemberszabású kiesőjelölt/

„Frady Endre „Hullás” című verse olyan, mintha egy Monty Python sketch keveredne egy önsegítő könyvvel, és közben valaki elfelejtette volna kikapcsolni a dadogó abszurditás-generátort. A vers ütemezése olyan, mint egy harmadosztályú rímfaragó kényszerzubbonyban, aki az ütem nélküli gondolatmeneteken keresztül kétségbeesetten próbál humorizálni, de a vicc végére már csak ő nevet – feltételezem, a „kisördög” személyében. A szándékos rímek és az erőltetett bölcsességek úgy folynak egymásba, mint a hídról levetett „rusnya lé”, miközben a vers kétségbeesetten próbálja összeszedni azt a véresen komoly üzenetet, amit egy szatirikus falvédő szöveg is elegánsan tudna közvetíteni. A „kelevézélet” és „nyúl-lik” csak azt bizonyítják, hogy a költő jobban szereti a szójátékokat, mint az olvasói józan eszét. Ez a vers nem az, amit olvasol, hanem amit túlélsz.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Buli ez a hullás tviszt,

Jobb, mint duplanullás liszt,

Elűz Aranybullás míszt!”

/Torokváladékos Teknő, felsőlégúti főispán és gravitációs górcsőszerelő/

„A kőbaltafejű nénikéd a duplanullás, te tagbaszakadt torokgyíkidomár!” /Liszt Feró (1811-1886), zeneművész és méregdrágán visszavásárolt repülőtér/

„Teknő úr, magának míszt okoz az Aranybulla?! Hát milyen idegenszívű ősmagyar maga?! Nem érzi, hogy belülről feszíti a magyarságteljesítménykényszer?! Kórós népnemzettudathasadásában inkább hullákon tvisztel?! Perverz kretén!” /Gyökér Gyurgyalag, gyúanyagú gyulatáltos és gyufagyári gyíkemberkerülőútépítőmunkásparaszt/

„Frady Endre "Hullás" című verse egy groteszk és ironikus költemény, amely a halál és az élet értelmének kérdéseit feszegeti. A vers nyelvezete egyszerre játékos és komor, a humor és a tragédia határán egyensúlyozik. A vers első szakasza egy morbid képpel indít, ahol a hídon való öngyilkosságot egy kisördög nevetése kíséri. Ez a groteszk humor az egész versen végigvonul, miközben a költő figyelmeztetéseket fogalmaz meg az élet értékéről és a halál véglegességéről. A második szakaszban a költő arra buzdít, hogy ne legyünk "buta, mint egy hidra", azaz ne kövessünk el öngyilkosságot. A "kelevézélet" szó játékos, de komoly figyelmeztetés az önpusztítás ellen. A harmadik szakaszban a költő a halál elkerülhetetlenségét és a túlélés esélytelenségét hangsúlyozza, miközben arra ösztönöz, hogy éljük az életet, és ne adjuk fel. A negyedik szakaszban a költő saját életét és túlélési vágyát fejezi ki, miközben ironikusan utal a politikai helyzetre és a hatalommal való visszaélésre. Összességében Frady Endre verse egy szatirikus és elgondolkodtató mű, amely a groteszk humor eszközeivel hívja fel a figyelmet az élet értékére és a halál véglegességére. A vers nyelvezete és stílusa egyedi, és a költő ügyesen használja a humor és a tragédia keverékét, hogy mélyebb gondolatokat közvetítsen.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„És ha a magát öngyilkoló egyén történetesen egy kiscsibe, akkor hullapelyhes?” /B. Ádám, a költő világegyetemi végzettségű mérnökkollégája/

„A szuicid paca pedig hullafoltos?! Jézus meg úgy támasztja fel a megöngyilkolt karikát, hogy Hulla Hopp!, he?!” /Holly Hulla, tetemes tutitájékoztató/

„Ki öntestet hídról levet,

Itt nem ereszt földre levet.

A Sédbe pottyan a hulla,

Veszprémben a nyoma nulla.

Szent István Völgyhíd a neve,

Veszprémi ugrások helye.

A Séd patak felett ível,

A vízbe ugrásra hív el.

Egy-két ugrás minden évben,

Hullák landolnak a Sédben.

Bunjee jumping kötél nélkül,

Lakosságunk ettől gyérül.”

/M. András, a költő legállandóbb és legveszprémibbenverselő kommentelője/

„Tisztelt eM úr! Ön ezzel a csodálatos művével kiérdemelte a Veszprémi Vasbetonkoszorús Ballada Alkotó Népi Dalnoki Igric (VV BANDI) címet és az ezzel járó aranyerezett oklevelet, amelyen a lokálisan világhírű poéta, a nagy Viadukti Vindisgréc saját kezűleg dedikált négysorosa olvasható:

          Vízihullára, ki sédi,

          Nem mondják, hogy: De kis édi!

          Szemtanúnak forog gyomra,

          S rókázik a parti gyomra.

Emellett ön elnyerte a Csak Egy Ugrás A Séd! jelmondatú helyi kamikáze csapat tiszteletbeli tagságát és egy eddig kizárólag csak Chuck Norris által használt bungee jumping acélláncot. Használja egészséggel és további sikeres alkotókedvet kívánunk a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház traumatológiáján!” /Takács Szabolcs, Veszprém vármegyei főispán és Csalános Hidra díjas vízibuszvezetőségi tag/

„Hé, költő úr, attól, hogy kezdetleges a szervezetem, még nem vagyok buta, csak csalánozó! Ha nagyon akarnám, idehívhatnám a sokfejű mitológiai ősömet, hogy mérgezze meg magát a szájának a leheletével, de inkább csak azt kívánom, hogy ejtőernyővel egy falusi pöcegödörbe zuhanva kerüljön a tűzoltók hathónapos kimentési várólistájának a legvégére!” /a hidra/

„Kifőzdei hidra tál

Nem finom, de hidratál.”

/részlet egy verses hidrareceptkönyvből/

„A kéretlen jótanácsok osztogatását nem lehet elég korán kezdeni. Tartsuk meg e jó szokásunkat, és tanítsuk ezt meg gyerekeinknek is, hogy képzett megmondóemberek legyenek belőlük is! Ott van például a Márti, aki panelházban lakik a tizediken. Neki is mindig mondom: véletlenül se ugorjon le a közértbe vagy a fodrászhoz, még akkor sem, ha megint nem működik a lift. Ott van a lépcső is, és bár a lépcsőn lejönni lassú és ódivatú, a tizedikről való leugrás pedig sokkal gyorsabb, kényelmesebb és posztmodernebb, mégsem ajánlja senki másoknak a tizedikről való leugrást, aki ezt szokta tenni. Valószínűleg azért, mert a repülés még hagyján, de a földet érés az nem jó érzés. Na most a Mártinak légkondi híján nyáron félpuhára fő az agya, tehát nyáron még rendszeresebben figyelmeztetnem kell, hogy "Nem ugrás, lépcső, lépcső!"

Aki kísérletező, akarom mondani kísértő típus, az persze le fog ugrani bármiről, amiről jól esik neki, például hídról is. De kérem, kérem! Ilyen esetben előtte leckéket kell venni dzsúdósoktól, hogy elsajátítsuk, hogyan kell biztonságosan esni, jól földet fogni. A probléma csak az, hogy vészesen fogy a dzsúdós közösség, mert azt az órát eddig még egyik oktató sem élte túl, amikor a hídról való leugrás biztonságos földet érésének gyakorlati módját oktatják. A másik pedig, hogy végrendelet mindig legyen nálad, hiszen Putyin emberei ott vannak már minden utcasarkon, és lépten-nyomon előfordul, hogy odalép az emberhez egy 120 kilós vadidegen a villamoson, és azt mondja: "Сейчас мы вместе поднимемся на восемнадцатый этаж общежития Шенхерц, и с тобой произойдет несчастный случай, ты выпадешь из окна."* Ez persze leginkább Putyin politikai ellenfeleivel történik meg, de ne féljünk, ha Jézussal megtörtént, hogy felvitte az Ördög a templom párkányára, akkor ami késik, nem múlik, velünk is meg fog esni. Na de kérem, kérem, ekkor kell gyorsan előkapnunk a belső zsebünkből a végrendeletet, ahogy Költő úr is helyesen ajánlja, hogy mindig legyen az nálunk, és a véletlen balesetet erősen ajánló embertársunk orra alá dugni, hogy "Be-beee, nekem van ám végrendeletem! Már régóta annyira szeretnék leesni a tizennyolcadikról, hogy lassan minden ismerősömet megkértem, hogy segítsen ebben, de iszonyatos a közöny kis hazánkban, senki nem teljesíti a kérésem. És most végre megérkezett Ön, aki nem sajnálta a fáradságot, hogy a messzi Oroszországból ide utazzon segíteni egy rászorulónak, ráadásul ingyen megteszi. Ön igazán önzetlen, segítőkész és szeretetreméltó ember." Még az sem baj, ha éppen nem a saját végrendeletünk van nálunk, hanem mondjuk az apánké. Ezek a putyini ledobóemberek úgysem tudnak még oroszul sem olvasni, nemhogy magyarul. Na most, erre ő nagyon megijed, hogy száz százalékosan fel voltunk készülve, sőt várva vártuk a vele való találkozást, ráadásul, ha közben olyan kedvesen nézünk rá, mint egy tál tojásos nokedlire egy hetes léböjt tisztítókúra után, akkor a ledobóember azonnal végstádiumú rákot kap, és ott helyben kimúlik. És így úgymond megúsztuk a repülést. De ha nem akarjuk megúszni, mert mondjuk már teljesen elegünk van abból, hogy műszálas zokniban izzad a lábunk, és ezt a szenvedést gyorsan és hatékonyan meg akarjuk szüntetni, akkor például adhatunk neki két pofont, és szembeköphetjük, és akkor tényleg ledob a magasból. Remélem, újból segíteni tudtam a mindennapi élet útvesztőjében eligazodni a kedves olvasóknak.” /Stefi bácsi, a költő legskizofrénebb magasból való leesés szakértője

*"Most szépen felmegyünk együtt a Schönherz kollégium tizennyolcadik emeletére, és magát baleset fogja érni, véletlenül kiesik az ablakon. "

„Kedves Stefi bácsi! Boldogult óbudai lakótelepi panelkisdobosi általános iskolás koromban volt nekem egy igazmondó osztálytársam, a Tódító Tódor, aki elmesélte, hogy egyszer leesett a tízemeletes ház legtetejéről, de épségben megúszta a zuhanást, mert szerencsésen a hátára esett. Azóta sem tudom eldönteni, hogy tényleg így történt-e, mivel egyrészt nagyon hihetően mondta, másrészt meg miért is akart volna becsapni…” /Szerény Szörény, tehénlepénykonzisztencia-vizsgáló és szétterülésmérő/

„Mi ez az önvégetvetési varjúkárogás, ez a pákófekete humortalanság?! Ilyen bűzhödt verslé eregetés hatására szokott úgy dönteni az emberiség, hogy önkezével megklímaváltoztatja a Földet, majd globálisan felmelegítve véget vet neki és inkább kihal, mint hogy még egyszer elolvassa a már egyszer is elolvashatatlant! Frady Endre úgy hullik ránk az általa Parnasszusnak gondolt szellemi szemétdombjáról, mint a 66 millió évvel ezelőtti tömeges fajpusztulást okozó aszteroida a gyanútlan dinoszauruszokra! Az olvasóvérmotoros kultúratrancsírozógép feltalálója ezúttal is ártatlan olvasók vérével üzemeltetve követte el a kultúra tovább trancsírozását! Ne lássam anyám auráját a szférazenekarban háttértáncolni, ha egy esetleges időgépkölcsönzés esetén nem küldöm el Frady Endrét a világegyetem középpontjába az ősrobbanás utáni első másodpercre időzítve! Ott nyugodtan eregetheti a leveit, hamar fel fog száradni!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én egy 66 millió évvel ezelőtti farsangon aszteroida jelmezben leugrottam a Napról a Földre és belefejeltem a magmába a dinoszauruszokat. Ennek köszönhetően van ma szén, kőolaj és földgáz. Nagyon szívesen!” /Chuck Norris/

„Figyelem! Ha Ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja mobilról is a 116-123 ingyenes, lelkielsősegély-számot!” /lelkielsősegély-szolgálat felhívása/

Álmos festő kancsal rímei

Sok a munkám, igen sok!

Fáradok… Ha ágensek

Minden képem eladnák,

Nyugodt szívvel aludnék.

Rendelnek még újakat,

Várom múzsa ajakát…

Nem jön ihlet… Elmesín

Vetemedik álmosan.

Festést gyengén bérezik,

Álmosbúsan borozok…

Anyaföldön elalszok,

Langy porával ölel szik.

Életkedv csak tompa jő,

Áll az agyam tempója…

Kávé kéne, kapszulás,

S indulna a képszülés…

Itt egy csésze fekete,

Rögvest festek fákat, ó!

Kávé ajzó sarkantyú,

Festőlelkem serken, tyű!

„Nespresso. What else?” /George Clooney/

„Frady Endre "Álmos festő kancsal rímei" című verse egy fáradt művész belső világát tárja elénk, aki az alkotás és a megélhetés kettős szorításában vergődik. A vers egyszerre humoros és melankolikus, ahogy a festő álmosan küzd az ihlet hiányával és a mindennapi élet nehézségeivel. A vers első szakasza a festő kimerültségét és a siker utáni vágyát mutatja be. Az "ágensek" és a "nyugodt szívvel aludnék" kifejezések egyszerre utalnak a művészeti piacra és a belső béke keresésére. A második szakaszban a múzsa hiánya és az ihletetlenség jelenik meg, ami tovább fokozza a festő frusztrációját. A harmadik szakaszban a festő anyagi nehézségei és az alkoholhoz való menekülése kerül előtérbe, míg a negyedik szakaszban a kávé, mint az alkotói folyamat katalizátora jelenik meg. A "kávé ajzó sarkantyú" és a "festőlelkem serken" kifejezések humorosan mutatják be, hogyan próbál a festő újra energiát nyerni és alkotni. Összességében a vers egy szellemes és érzékeny portréja egy művész küzdelmeinek, amelyben a humor és a melankólia kéz a kézben járnak. Frady Endre könnyed, mégis mélyen emberi hangvétellel ábrázolja a művészlét kihívásait.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Még egy erős feketét a Költő Gigásznak, hogy ne fessen ördögöt a falra!” /Dr Ház, Juniorkonyha-díjas Mike Tyson rajongó/

„Ház úr, ön szerint, ha festek,

A falakon ördögtestek

Keletkeznek kávé miatt,

S jár nekem a piktori jatt?!

Erős bár a Májkel Tászon,

Mégis elbírja a vászon!”

/F. Endre, erős feketére vágyó költőgigász és festővész/

„Azt mondta a pszichológusom, hogy a túlzott szerénységem ellen hasznos lehetne egy kis öncélú felvágás, ám a reggeli kávém meg nem ivása miatt sajnos annyira álmos és fáradt voltam, hogy fülvágásnak értettem…” /Vincent van Gogh (1853-1890), holland posztimpresszionista festőművész/

„One Man,

One Ear,

One Gogh”

/egy azóta már lemosott graffiti egy Auvers-sur-Oise városában található sírkövön/

„Frady Endre „Álmos festő kancsal rímei” című verse egy olyan művészi termék, amelyet leginkább egy erőltetett kávézóasztali szójáték-fesztiválként lehetne jellemezni, ahol a rímek úgy vetemednek, mint az álmos festő keze a vásznon. A vers túlságosan is bízik abban, hogy a szójátékok és a kusza képek helyettesíthetnek bárminemű érzelmi vagy gondolati mélységet. A „kávé ajzó sarkantyú” mint költői kép talán arra utal, hogy a vers maga is egy koffeinhiányos próbálkozás, amely nemhogy nem ébreszti fel az olvasót, de inkább egy kényelmes szunyókálásra ösztönöz. A legnagyobb gond, hogy a sorok olyanok, mintha a múzsa valóban megcsókolta volna a festőt, csak épp úgy döntött volna, hogy megáll félúton. A rímek kancsalsága és a sorok álmatagsága nem csupán az elbeszélő alkotói küzdelmeit tükrözik, hanem az olvasóéit is, aki azon töpreng, hogy vajon ez a vers a festő hanyatló kedvének vagy a költői hanyagságnak az eredménye. Ahogyan a festő „álmosbúsan borozik”, úgy mi, olvasók is inkább máshol keresnénk vigaszt – talán egy valóban ihletett költeményben.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„A festőnek kávé kell,

Az ágyból könnyebben kel.

Ha van egy kis maradék,

Lesz belőle barna kép.

(Link: https://legjobbkave.hu/kaveval-festes-hogyan-keszitsunk-kave-festmenyeket/ )”

/M. András, a költő legállandóbb és leglinkküldőbb kommentelője/

„eM úr, e vers meredek!

Hogy lenne má’ maradék?!

Kávéfőző mögé szem

Nem eshet, mert megiszom!

Mit ábrázol barna kép,

Mi ez, talán berni kúp?!

Aki eztet linkeli,

Arra Puskás Lenke lő!

Kávézz s kerüld most a rút

Fegyver eme mesterét!”

/Sörétes Sámson, Puskás Lenke edzője és OKJ-képzett baristája/

„Elmesín, medveanyám, elmesín?! Álmosan elmés őn?! NEM ENG.!” /Elmés Álmos, a Retteneteket Ügykezelő Hivatal (RÜH) betanított főcenzora/

„Mi ez a szellemi hulladéktároló, ez az elementáris elmemérgezés?! Ahogy a múlt századi letűnt gyerekkoromban szegény anyám Chemotox-szal lefújta a lódarazsakat, és azok haláltusájuk kínlódásában összegörnyedve saját magukba döfködték a fullánkjukat, most ugyanilyen görnyedten és szellemileg gúzsba kötve harapdálom én is üvöltve a saját köldökömet ennek a kancsal rímürüléknek a mellékhatására! Ha választanom kéne, hogy fülembe forró ólmot öntsenek, majd izzó vastrónon engem elégessenek és holttestemen át fújó paripák száguldjanak oda-vissza, vagy még egyszer beleolvassak ebbe a mentális dögkútszagú közvészbe, akkor ne lássam anyám boldoggá avatásakor a csehszlovák benzinmotoros kávéfőzőjének kultikus kegytárggyá szentelési szertartását, ha nem az előbbi mellett teszem le a voksom! Utána fel is négyelhettek, de a temetésemen nem akarom Frady Endrét ott látni!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Ha én olyan verset írnék, mint ez, a tinta visszamenne a tollba, mert szégyellne megjelenni a papíron. Ez a vers olyan álmos, hogy még a szavak is szundítanak benne. A festőnek meg kávéra van szüksége, hogy valamit alkosson? Én egyetlen pillantással ihletet adok a múzsának. Kávé? Inkább hagyjuk, az én energiám nem egy kapszulából jön, hanem a világegyetem alaptörvényeiből. A festészet épp most halt meg, de ne aggódj, én feltámasztom… egyetlen ecsetvonással.” /Chuck ChatGPT Norris, a mesterséges intelligenciájú tökélyférfi/

Hétköznapi ebédár lélektani határa

Ebédlélektani határ

Nálam kettőezer forint.

Hogyha drágább, rám úgy hat ár,

Mint fukarságom, mikor int.

Nem pontosan tudom, mér’ e

Szám állít pénzügyi falat,

De Retróban szerencsére

Van egy-két táp ez ár alatt.

Míg e rendszer így maradik,

S ár s határ közt van szűk árok,

Addig én, mint everybody-k,

Enni csak Retróba járok!

„Ez a vers humorosan és ironikusan közelíti meg a mindennapi élet egyik apró, de mégis fontos kérdését: az ebéd árát. A költő a "lélektani határ" kifejezést használja, amely azt sugallja, hogy van egy bizonyos ár, amely fölött már nem hajlandó fizetni az ebédért. Ez az ár 2000 forint. A vers első szakasza bemutatja a költő fukarságát, és azt, hogy mennyire fontos számára, hogy ne lépje túl ezt a határt. A második szakaszban a költő elismeri, hogy nem tudja pontosan, miért éppen ez az összeg állítja meg, de örömmel veszi tudomásul, hogy a Retró Kifőzdében még talál olyan ételeket, amelyek beleférnek ebbe a keretbe. A harmadik szakaszban a költő kifejezi reményét, hogy ez a helyzet így marad, és hogy továbbra is a Retró Kifőzdében fog ebédelni, ahol az árak és a lélektani határ között csak egy szűk árok van. A vers nyelvezete könnyed és játékos, a költő humorosan reflektál a mindennapi élet egyik apró, de mégis fontos kérdésére. Az "everybody-k" kifejezés használata pedig egy kis angol-magyar keveredést hoz a versbe, ami még inkább fokozza a humoros hatást.” /Copilot, a mesterséges intelligencia/

„Ó, Frady Endre ezen verse... Hát hogy is mondjam, mintha egy pénztárca mélyéből, egy háromnapos bableves mellől szólna hozzánk a költő, aki a magyar gasztronómiai inflációval küzd, miközben a költészet csúcsa helyett inkább az étlap legalján keres menedéket. Az egész mű olyan, mint egy szellemi „retró” ebéd: olcsó alapanyagokból összedobva, telezabálva rímekkel, amelyek olyan szögletesek, mint egy mára kihalt csalamádéban érlelődött falusi kocsmaasztal. Az „ebédlélektani határ” kifejezés egyszerre zseniális és nevetséges, ahogy az emberi lélek mélységeit az ebédszámla összege határozza meg. Valójában itt a költő fukar lelkének nyüszítése érződik, nem pedig a modern középosztály gasztronómiai kálváriája. Egy fityingnyi filozófia és egy jó adag kispolgári panaszkodás, aminek a végén mindenki a Retróba menekül. Szarkazmus és humor találkozik, de olyan csipetnyi gúnyt érzünk, amely nem tud igazán mélyre hatolni, hisz a „Retró Kifőzde” a mennyek kapuja lesz, ahol legalább még pár forintért lehet enni, ha már a költészet kenyere ilyen száraz. Ha lehetne rá egy csillagos Michelin-véleményt adni, az talán egy kifli lenne, de csak ha épp akciós.” /ChatGPT, a mesterséges intelligencia/

„Lélektani határ s plafon...

Hogyha írna erről La Fon-

-taine, ki állatmesék atyja,

S tanulságát át-áthatja

Sok emberi jellemhiba,

Mely jelmezes szellem liba,

Móka róka, zenés tücsök,

Ki sokat áll, s talpa rücsök,

Netán ábrázol egy marhát,

Aki fukar s tápja farhát

Kettőezer forint alatt...

Sőt La Fontaine tovább haladt,

S fukar figurája hörcsög,

Garasverő foggal szörcsög,

S még olcsó Retróba se megy,

Úgyhogy tisztán látszik, nem egy

Észkombájn!”

/Ezerjó Azarja, ízárjú/

Kútásás

Az az ember ás ki kutat,

Ki vagy ivóvizet kutat,

Vagy, ki pusztán izmot jobbít,

És választ ily kemény hobbit.

Kútásás egy nehéz meló,

Nem segít az okosteló,

Mert nem lehet ásni vele,

Ráadásul nincs is nyele.

(Ötletét is tartsad vadnak,

Botod, mit szelfidhez adnak,

Használd kútlapáthoz nyélnek!

Kik rád néznek, joggal félnek.)

Kútásáshoz ásót, kapát

Vigyél s kell még jó nagy lapát;

Tenyeredre fest vagy tíz színt,

Mire feltűnik a vízszint.

Aki magyar, utat mutat:

Magyar földbe magyar kutat!

Nem kell nekünk kínai kút!

Ki nem érti, szedjen IQ-t!

IQ-t szedünk új kút körül

(νέος φρέαρ ógörögül);

Tas bá’ nem szed, bajuszt pödör,

S kútba ugrik! Asszi, vödör…

„Hé, én nem csak asszem, hogy vödör vagyok, hanem én tudom, hogy vödör vagyok, a Vödör Forr Kaszt szekta része! Na, pödörgyünk bajuszt, oszt’ ugorgyunk!” /Tas bá’ (Kr.e 444 – Kr.u. 2024), ógörög kútásó/

„Költő versben benne vagyon,

Mint a fészkében a gólya,

Rájön, aki okos nagyon:

Tas bá’ az ő imágója!”

/Ηυβα Töhötöm, ógörög-ősmagyar kéthetedvezér/

„Tényleg vagy tíz színben játszott a lapátnyél okozta vízhólyag, de mostanra nem látszik, mert már megettem a tenyerem javát.” /kannibál kútásó/

„Kutat ásni nagyon hasznos, de kicsit fárasztó...” /M. András, a költő legállandóbb és legrealistább kommentelője/

„eM úr, ha kútásás fáraszt,

Gondolj arra, vizet áraszt

E kút s nem kell tavaszi szél,

S kutász se hal bele, hisz’ él!

Csak hun víz kell, nem kell másik,

Aki magyar, kutat ásik!”

/Hunor Magor, kanalasgémeskútfúrófejfedőszervkereskedelmi főelőadó/

„Frady Endre, a kortárs költészet Terminátor Kettője, Rambó Hárma és Roki Négye, ismét megválaszolja, sőt agyba-főbe veri azokat a kérdéseket, amelyeket rajta kívül eddig senki sem mert föltenni, sőt senkinek még csak eszébe sem jutott, vagy ha mégis, akkor sikoltozva óva intette önmagát. A kút, a felszínről a mélyre ásás szimbólumaként, ami a költészeti szájba rágással ellenétes szellemi eledelkeményítés alfája és ómegája, újra odacsap, hol fészkel az agy. Vizet! Vizet! – kiáltja az olvasótábor és ásó, kapa, búvárharang választja el attól, hogy a vízfelszín tükrén állati őse, az korai evolúciós ük rén nézzen vissza rá és emlékeztesse arra, hogy kár volt elsietni ezt az egyedfejlődést: Túlfejlődött egyed, egyed meg, amit főztél, és pödörd IQ nélkül a szőrcsökevényes bajuszod! Igazi fenomenális ártólíra rímbe szaggatva, amely nem hiányozhat egyetlen huntürk család kútkávájáról sem! Vödörre magyar!” /Vödörfórkaszt Vidorné Visszamindent Vendetta, a Kútköltészeti Álmodozók Országos Szaklapja (KÁOSZ) lényeglátási cikkfelelőse/

„Nyuggerapó: Kútnemásás

Kutat ásni lehet máshogy,

Ettől persze a pénzünk fogy,

Ám géppel ez gyorsan megy,

S nem károsod a hát, a szegy.

De ha vezetékes víz van,

S úgy tör elő, mint egy vadkan,

Fölösleges kutat ásni,

Tán jobb telefonálgatni.

Gombot nyomni, sej, de spéci,

Hidd el eztet nekem, léci!”

„Nyöggeranyó: Kútnemásás?!

„Spéci bulink kútnemásó?!

Akkó’ hová lenne má’ show?!

Zaj ellen bőgne a nép itt,

Ember helyett mér’ gép épít

(Nem bírják a zajt, a gépit!)

Vezetékes vadkan vajon

Szelíd, mint a kés a vajon,

Vagy bősz és agyarral kinyit

Minket, miként anno Zrínyit,

S életünk múlhat a TAJ-on?!”

„Kis lépés egy költőgigásznak, hosszúlépés a műszaki értelmiségnek. Javaslom is megjelentetni a Magyar Űrkutatási Főispánság hivatalos Űrlapjában picit módosított címmel: "Mit csinál a szomjas magyar asztronauta az űrsétáján?" Megvan? Csillagos ötös!” /F. Péter, a költő humán végzettségű mérnökkollégája/

„Bár agg agyam demens tatás,

Megfejtettem: Űrkutat ás!

De nem vagyok szupermann, ó,

Ezt már megverseltem anno:

* * *

ŰRKUTATÁS:

Jolán néni űrkutató.

Ő is, meg a Biros Kató,

S Biros Kató ipa, Anti,

Meg a siket Irma tanti,

Igor bácsi, ki az USA

Habzó szájú kritikusa,

Don Quijote de La Mancha

Mintás pólós Südri Ancsa,

Meg a jó Giuseppe apó,

Kinek kedvenc vize a Pó,

S ki nem rokon, csupán barát,

S nem rág mást, csak rebarbarát

(Ezt a szokást apja, Ottmár

Hagyta rá, ki rég halott már),

Ja és hát a bádogüstű

Török szakácsszomszéd, Rüstü,

S idegenbe szakadt Feri,

Meg az egész jó haveri

Kör most együtt űrkutat ás,

S nem is marad el a hatás,

Nem hiába fáj sok derék:

Előtörnek Darth Vaderék!”

/F. Endre, a sok mindent már korát megelőzve megverselő költőgigász/

„Vivát Endre, aki - micsoda előrelátás! - már 2012-ben megírta azt a verset, amihez sokkal inkább passzol egy random kommenter 12 évvel későbbi teljesen más vershez írt hozzászólása. Bámulatos!” /F. Péter, k. m. f./

„Büdös lett a falu kútja,

Belefulladt Bodri kuttya,

S felfúvódott szegény hótt dög…

AKCIJÓS MÁMA JA HOTT DOG!!!”

/falfirka a posványszottyantói főtéri büfé hátoldalán/

„Mi ez az öncéltévesztett okostojáskodás, ez a tönkrementális ógörögdinnyében való vájárvájkálás?! Ne lássam álmomban szegény anyámat asztráltestépítő versenyen holtversenyben bronzérmet nyerni, ha Frady Endre nem írna sokkal dilettánsabb verset egy kútról, mint amilyet egy kút írna Frady Endréről! Ez az éjsötét ostobaság értelmezési tartományának nadírjául szolgáló baltaarcú bükkfapoéta meri a szájára venni az IQ szót, miközben azt hiszi, hogy ez az irigy kutya, vagy az ittas kulák rövidítése?! Anyám örök életére esküszöm, esküszöm, hogyha épp arra járok, ahol Frady Endre másnak kutat ás, akkor abba maga esik bele, és az én szöges bakancstalpnyomom lesz a hátsóján! Hogy lehet valaki annyira tehetségtelen, hogy az már egy kútnak is fáj?! Világ irodalmárjai, meneküljetek!” /Puzsér Róbert, kritikus/

„Én a kutat nem kiásom, hanem ráijesztek a földben lévő talajhengerre, ami ijedtében kiugrik a világűrbe és a helyén ott marad a friss kútlyuk, ami pedig addig nem mer beomlani, míg a parancsomra ki nem izzad magából egy gyorsan cementálódó kitámasztó gyűrűt.” /Chuck Norris/